Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? Lezárult a vita MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 3 hlrílfiM 56. évfolyam. 285. szám Ara: 50 fillér Szombat. 1966. december 3. \ \ -V SZEGED ^ \ V A a pártkongresszusnál Fehér Lajos és Czinege Lajos elvtársak felszólalása — Ismét több külföldi delegátus köszöntötte a kongresszust — Nyilatkozat Vietnamról Az MSZMP IX kongresszusa tegnap folytatta és befejezte a vitát az első négy napirendi pont felett. A délelőtti ülésen Molnár Frigyes elvtárs, a BácsKiskun megyei pártbizottság első titkára elnökölt, s elsőként Fehér Lajos elvtárs. a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Ezután Tömpe István elvtárs, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke előterjesztette a bizottság jelentését, majd ismét felszólalások következtek. Felszólalt: Jedlicska Gyula elvtárs, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára. Novobáczky Károly elvtárs, akadémikus, Gyimóthi Dénes elvtárs, a pápai járási pártbizottság első titkára, majd szünet következett. A szünet után Korom Mihály elvtárs, a Központi Bizottság titkára elnökölt. Bejelentette, hogy újabb 121 távirat és levél érkezett a kongresszus titkárságára, és ezzel az üdvözletek száma 10P3-ra emelkedett. Külföldről eddig 62 üdvözlet érkezett. Az elnöki bejelentés után K. Papp József elvtárs, a Tolna megyei pártbizottság első titkára. Nagy János elvtárs, rudabányai alapszervezeti párttitkár. Ilié Verdet elvtárs, a Román KP Központi Bizottsága állandó elnökségének tagja. Oiacomini Aoostino elvtárs, a San Marino-i KP Központi Bizottságának tagja. Enrique Lister elvtárs, a Spanyol KP Politikai Bizottságának tagja beszélt a kongresszuson. Az ebédszünet után Méhes Lajos elvtárs, a KISZ KB első titkára elnökölt, és bejelentette, hogy eddig 116-an jelentkeztek felszólalásra, és közülük 45-en szólaltak fel. Az elnökség nevében indítványozta, hogy a kongresszus még három felszólalónak adjon szót, majd a vitát zárja le. A javaslatot egyhangúlag elfogadták, s felszólalt még dr. Bakos Zsigmond elvtárs, a VI. kerületi pártbizottság első titkára, Szabó Elek elvtárs, a Vörös Csillag Traktorgyár pártbizottságának titkára és Szviridov Ivánné elvtársnő, az ófehértói Búzakalász Tsz elnöke. Szünet után Komócsin Zoltán elvtársnak. a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának elnökletével folytatódott az ülés. Az elnök bejelentette, hogy Biszku Béla. Horváth András és Nógrádi. Sándor elvtársak — a második, harmadik és negvedik napirendi pont előadói — elálltak a zárszótól, mert az előadott napirendi javaslatokkal kapcsolatban választ igénylő probléma nem merült fel a vitában. Nagy taps közben Kádár János elvtárs. a Központi Bizottság első titkára lépett a szónoki emelvényre és elmondta vitazáró beszédét. A Központi Bizottság első titkárának hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után határozahozatal következett. A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját, Kádár János elvtárs vitazáró beszédét és az írásban benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus Biszku Béla elvtárs előadói beszédét és a párt szervezeti szabályzatának módosítását. Egyhangú határozattal fogadta íl a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Az elnöklő Komócsin Zoltán elvtárs ezután a Központi Bizottság, a kongresszus elnöksége és a küldöttcsoportok megbízatása alapján javaslatot terjesztett elő arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongreszszusa külön nyilatkozatban is ítélje el az Egyesült Államok vietnami agreszszióját. A nyilatkozattervezethez — amelyet a kongresszusi küldöttek előzetesen kézhez kaptak — módosító javaslat nem érkezett. A kongresszus a benyújtott nyilatkozattervezetet egyhangúlag határozattá emelte. A IX. kongresszus pénteki tanácskozását az elnöklő Komócsin Zoltán zárta be. (Mai számunkban Fehér Lajos. Czinege Lajos, Végh László és a külföldi delegátusok felszólalását, a mandátumvizsgáló bizottság jelentését és a kongresszus Vietnamról szóló nyilatkozatát közöljük. Kádár János vitazáró beszédét vasárnapi számunkban ismertetjük.) A Csongrád megyei küldöttek sorok ban a kongresszusi pad-* Fehér Lajos: A szövetkezeti parasztság számíthat az egész társadalom támogatására Mkjor Tamás, Keres Emil és Garal Gábor a kongréw* szus szünetében A VTTI kongresszus óta eltelt évek egyik fő jellemzője, hosv ebben az időszakban már nemcsak a város, hanem a falu is szocialista alapokon fejlődött. Pártunk IX. kongresszusa megelége déssel állapíthatta meg: a szocialista forradalom ügvr sikeresen haladt előre a mezőgazdaságban is. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink nagy többsége az utóbbi években megszilárdult. Fiatal nagyüzemi mezőgazdaságunk eredményes továbbfejlődésének igen fontos feltételeit teremtjük meg a gazdaságiránvítási reform megvalósítása során. Döntés a tsz-ek hiteleiről A Központi Bizottság álláspontja szerint a mezőgazdasági ár-, adó- és pénzügyi rendszer továbbfejlesztésével is arra kell törekedni, hogv gazdaságpolitikánk végrehajtásához kedvezőbb feltételeket teremtsünk. A harmadik ötéves ter)1 ben fokozatosan olyan mezőgazdasági árszínvonalat igyekszünk kialaki tani. amely a mezőgazdasági munka növekvő termelékenysége mellett a gazdaságok többsége számára lehe tővé teszi hogy sa.iát árbevételeikből mindinkább pótolhassák az elhasználódott állóeszrrözöket. fedezni tudják arvagi ráfordításaikat: tag. ja'knak a bérből élők életszínvonalához' közelítő személyi jövedelmet nyújtsanak: s végül a termeles tervezett bővítéséhez szükséges felhalmozást —. illetve az. erre a célra felvett hitelek visszafizetésé* — saját erőből fedezpi tud kik. Az önálló gazdálkodás e kö-'etelményeit a gazdaságok egy részénél csak olyan fokú tovább; mezőgazdasági árszínvonal eme! és sel lehetne megvalósítani, amely mar nagyobb mértékben érintené a fogyasztói árakat is. Éppen ezért a munkásosztály és a városi fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva, a felvásárlási árakat csak kisebb mértékben emelhetjük, viszont egybekapcsoljuk azt a terme'őszövetkezetek korábban felgyülemlett hiteleinek rendezésével. Az átszervezés időszakában sok olyan állóeszköz került f. közös gazdaságokba, amely ma már nincs a termelésben. vagy amelynek rendkívül csökkent az értéke. HasonlóképD kiesett a termelésből, az átszervező, utáni években létrehozott ideiglenes építmények, öntózőteiepek. egyéb befektetések jelentős része is. Ezenkívül az állóeszközök egy része az elmúlt években fokozatosan elhasználódott. A termelőszövetkezetek viszont — pénzügyi eszközök híján — ez év elejéig nem képez hettek amortizációs alapot. Ennek következmenve az volt. hogy a fejlesztés zöme, de a pótlás egy része u> állami hitelből történt. Mindezek miatt válik szükségessé a termelőszövetkezetek hitelállományának rendezése. A kormány ebben a hónapban döntéseket hozott a hitelrendezésre. Ezt a következő alapelvek szerint kell a jövő esztendőben lebonyolítani; O

A hitelrendezés során törölni kell a termelőszövetkezeteket terhelő állóeszköz- és középlejáratú forgóeszköz-hitelből azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nincs fedezete: O

A hitelrendezés után megmaradó hitelállomány arányos legyen a ténylegesen használható eszközállománnyal ; O

A fennmaradó hitelállomány törlesztésének ütemezését a termelőszövetkezet tényleges teherbíróképességétől függően kell meghatározni: a hitelrendezés fontos célja, hogy a hitelfegyelem megszilárdulhasson. Az eddigi ár- és hitelrendezés együttesen lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek már 1967. január 1től megteremtsék az állóeszközök teljes körére a pótlási alapot. Ebből az. amortizációs alapból nemcsak pótlásra. hanem bizonyos korszerűsítésre és kisebb bővítésre is mód nyílik. A hitelrendezést felhasználjuk a forgóalapok szükséges méretű kiegészítésére is. A kormány úgy határozott. hogy a szövetkezeti termelésben állandóan lekötött és növekvő forgóeszközállomány szintjéig fel kell tölteni a forgóalapokat, nagyobb részt saját erőből. E célból a szövetkezetek a részükre most. egyszeri alkalommal nyújtott középlejáratú forgóeszközhitelek segít ségével létrehozhatják a termelésben tartósan lekötött — üzemenként változó nagyságú — forgós lápjukat. (FolyLauu • 2. aldalonj Leonyid Brezsnyev az Olasz Kommunista Párt küldötteivel. Balról jobbra: L. nyev, Gouliano Pajetta, Arthuro Colonibi és Frederico Brini BrezsA IX. koofcieb&uift einokaega