Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

Az MSZMP IX, kongresszusáról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) Szeretnék kiemelni két lényeges körülményt: Az egyik: a felvásárlási áremelés és a termelőszövetkezeti hitelrendezés nem elsősorban a szövetkezeti parasztság személyes Jövedelmének közvetlen növelésért Irányul, hanem a termelés fejlődésé*- szolgálja s ezúton forrása lesz nemcsak a paraszti. hanem a munkásjövedelmek jövőbeni emelkedésének is. Azért kell erre kitérni, mert a városi dolgozók egv része rendszerint rsak az előbbire gondol, ha a felvásárlási árak emeléséről hall. Természetesen a paraszti jövedelmek emelkedni fognak, mégpedig a népgazdasági tervekben előirányzott ütemben. A másik lényeges körülménv az. hogy a mezőgazdasági árszínvonalnak a harmadik ötéves tervben reálisan várható emelkedése es a mostani hitelrendezés a termelőszövetkezetek egy részében — különösen a mostoha természeti körülmények között gazdálkodó gyenge szövetkezetekben — még nem teszi lehetőié, ho© termelésüket saját erőből bővítsék. Igaz ugyan, ho© felgyűlt hitelek na©obb részét a mostani rendezés során törlik. De az. is igaz. ho© a rendszeresített amortizációs alapot saját árbevételeikből esek részben tudják fedezni, mert a mostoha természeti viszonyok miatt még az e©*zerű újratermelésre sem képesek. Ezért az ilyen szövetkezetek termelési célú állami támogatását ezután is fenn kell tartani. Önállóbb gazdasági tevékenységet a közös gazdaságokban A mezőgazdar.ísrl tervezés kialakult rendlében már a múlt év második felében történtek bizonyos változtatások az új mechanizmus szellemében. Az állami gazdaságokban körülbelül egyharmadéval csökkentették a kötelező tervmutatók szárnál. A felvásárló vállalatok az idei felvásárlási szerződéseket a termelőszövetkezetekkel már közvetlenül kötötték. A mezőgazdasági termelésben előbb említett változtatások azt a célt szolgálták, ho© növekedjék az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek önállósága, erősödjék a gazdaságok és a felvásárlók közvetlen gazdasági kapcsolata, a tanácsok pedig mentesül ienek a sok esetben bürokratikus feladatok elvéreésétől. Az eddigt tapasztalatok kedvezőek Az intézkedések a tervezett mennviség leszerzédésében nem okoztak még átmeneti nehézséget sem. Már a közeljövőben i©ekszünk tovább bővíteni a mezőcazdasági nagyüzemek gazdasági tevékenységét. A medőgaröaságí bverssnyagok ecv résrét a termelés helvén lehet a legelőnyösebben ipari feldolgozásra előkészíteni, tartósítani. Mezőgazdasági üzemeink jelentős része képes i.s az ilyen kiegészítő tevékenységet gazdaságosan ellátni. Kívánatos és szükséges. hogy .szövetkezeteink különböző szolgáltató tevékenységet ls folytassanak (gépjavítás, szállítás, épületjavítás stb.) saját üzemi .szükségleteik kielégítésére vagv a lakosság részére. 0 ©szint én kívánatos és szükséges, ho© a termelőszövetkezetek taglalnak, családtagjainak folyamatos és helyi foglalkoztatása céljából szervezett munkakapcsolatok (bedolgozás) alakuljanak ki e©es ipari üzemekkel. főleg kisipari termelőszövetkezetekkel és földművesszövetkezeitek kel. A munkásosztálynak és a városi lakosságnak csak előnyös. ha a mezőgazdasági üzemek gazdasági tevékenységének bővítésé eredményeként több és olcsóbb élelmiszerhez jut. De szövetkezeti parasztságunk is jól jár, mert a szúk értelemben vett mezőgazdasági tevékenység sok nagyüzemben nem nyújt sem kielégítő foglalkoztatási, sem elegendő jövedelmet. spektivikus rendezését. Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően nálunk a termelőszövetkezetekben ez ideig csak a föld birtoklása volt a közös — a behozott paraszti földek azonban a tagok személyes tulajdonában vannak. A földtulajdon és a földhasználat jelenlegi állapota azonban egyre növekvő ellentmondásokra vezet.- A föld u©anis az idős termelőszövetkezeti parasztok elhalálozása, az. ennek következtében előállott öröklés, valamint a faluról való elvándorlás révén növekvő számban kerül jogilag olyan személyek tulajdonába, akik nem termelőszövetkezeti tagok, nem foglalkoznak élethivatásszerűen mezőgazdasági munkával. Emiatt a termelőszövetkezetek használatában levő földeknek jelenleg már egyötöde van nem termelőszövetkezeti tagok tulajdonában. Az ennek következtében minte© 130 ezer kívülálló személynek rendszeresen fizetett földhaszonbér évente hozzávetőlegesen 230 millió forinttal terheli a termelőszövetkezeteket. A földtulajdon és a földhasználat elkülönüléséből az öröklés és az elvándorlás folytán mind ©akoribbá váló jogviták ma már zavarCz?nege Lajos: jak a szövetkezeti földhasználat biztonságát és nehezítik a hosszú távú befektetéseket, Éppen ezért a Központi Bizottság ú© látja, a szocialista forradalom teljes megvalósításához elengedhetetlen a szövetkezeti földtulajdon bevezetése és fokozatos kiterjesztése előnyös lesz ez a szövetkezeti parasztságnak és előnyös egész szocializmust építő társadalmunknak is. A szövetkezeti földtulajdon meggyőződésünk szerint a szocialista tulajdon egyik formájának tekintendő. Megvalósítását fokozatosan és gazdasági eszközökkel lehet és kell elérni. A kívülálló személyek, a nem szövetkezeti tag örököRök tulajdonában levő földek megváltási ár ellenében kerülnek a szövetkezet tulajdonába, a szövetkezeti földalapba. Ügyszintén megváltási (ha bár eszmei) ár ellenében kerülhetnek a szövetkezetek tulajdonába a használatukban levő állami tartalékföldek, ha ezt kérik. U©ancsak me©áltási árat kell fizetni annak a tsz-tagnak a részére, aki földjét felajánlja szövetkezeti tulajdonba. Az Ilyen megállapodás a szövetkezet, és a szövetkezeti tag földtulajdonos közötti szabad elhatározás. a legszigorúbb önkéntesség alapján jöhet csak létre. E téren mindenféle ni. annál is Inkább, mert a kampányszerűség szigorúan megváltási árral járó anyagi tilos, a sietség és türelmet- terheket maguknak a terlenség káros. E folyamat melőszövetkezeteknek kell hosszú időt fog igénybe ven- viselniük. Kialakulóban a társadalmi szervezetek A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban célszerű és szükséges a termelőszövetkezetek demokratikusan rr,e©álasztott társadalmi szervezetei nek kialakítása. E társadalmi szervezetek a következők lesznek: a termelőszövet.kezetek országos kongresszusa, amely né©évenként ül össze, továbbá a kongresszus által me©'álasztott. országos termelőszövetkezeti tanács, valamint a területi termelőszövetkezeti szövetségek. Legcélszerűbb, ha e szövetségek a megyéken belül a gazdasági tájkörzetek szerint alakulnak meg. E szövetségek elsősorban olyan feladatokkal foglalkoznak. amelyekkel a társult szövetkezetek megbízzák, illetve. amelyek választott szerveik határozataibői következnek. I© például elláthatják az egymás közti s az állami vállalatok közötti termelési, értékesítési, beszerzést e©üttmúködés koordinálását; termelőszövetkezetek közötti létesítményeket, vállalkozásokat hívhatnak létre! felkérésére rendszeres ellenőrzést végezhetnek a részvevő termelőszövetkezetek kön ©élésében, ügyvitelében ; ellátják a szövetkezetek jog- és érdekvédelmét stb. Kívánatos é« javasoljuk, ho© a jövő évben tartsák meg a termel őszövetkezetek országos kongresszusát. Ezen a küldöttek tár©alják meg a termelőszövetkezetek kérdéseit. Az új termelőszövetkezeti törvény és az új földjogi törvény tervezetét, valamint a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásával kapcsolatos kérdéseket. A területi szövetségeket a termelőszövetkezeti kongptaszus után célszerű megalakítani. Befejezésül Fehér Lajos hangsúlyozta: Szövetkezeti parasztságunk, mezőgazdasági dolgozóink és vezetőink munkájukban továbbra is biztosan számíthatnak a párt, a kormány és az egész társadalom legmesszebbmenő támogatására! Fegyveres erőink oltalmazol szocialista hazánknak Új szövetkezeti nyugdíjrendszer lép életbe A mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak a termelőerők fejlődésének útjából hárította el a legfőbb akadályt, hanem — éppen az előbbi révén — a parasztság társadalmi helyzetének, szociális köriilménveinek gyökeres megváltoztatása útjából is. A nyugdíjas paraszt korábban ismeretien fogalom volt a magyar faluban. A/ egyéni paraszt nem részesült kedvezményes betegellátásban. nem kapott családi pótlékot. Fokozatosan, még a harmadik ötéves terv időszakában a családi pótlék ls azonos lesz a munkásokéval. Rövid Idő múlva új szövetkezeti nyugdíjrendszer lép életbe. Ez alapelveiben és rendszerében azonos lesz a bérből élőkével. A nyugdí.j összege a tagok tényleges, a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és a nyugdíjélekhez igazodik. Az 01 termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer nem jelent külön megterhelést az államnak. Annak növekvő terhét maga a termelőszövetkezeti parasztság viseli, hiszen a nyugdíjjárulék-befizetési rendszer is azonos lesz a bérből élőkével. A termelőszövetkezetek 1968 január elsejétől egységesen a tagoknak kifizetett jövedelem 7.5 százalékának megfelelő társadalombiztosítási járulékot kötelesek az országos nyugdíjalapba befizetni. Ez a 7,5 százalék, magában foglalja a betegellátási és balesetbiztosítási járulékot is. Ezenkívül a szövetkezeti tagok jövedelmük után a bérből élőkével azonos módon progreszsziv nyugdíjjárulékot fizetnek be a nyugdíjalapba. (Legalább három százalékot.) Emellett a gazdaságoknak saját szociális alapjukba kell helyezni a kifizetett jövedelem minte© 2.5 százalékát. a szövetkezet tagjait jogszabály szerint megillető juttatások (táppénz) és a szövetkezet által meghatározott e©éb szociális, kulturális kiadások fedezésére. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer a pártkongresszus jóváha©'ó állásfoglalása esetén 1967. január elsején lép életbe. Ü© gondoljuk, ezek az intézkedések, különösen a középkorú férfiakat és a mai fiatalokat ösztönzik majd arra, hogv falun maradjanak, s talán részben a lassú visszaáramlást is elősegítik. Továbbfejlesztjük a jövedelemelosztási módszereket Is. Előmozdítjuk, ho© a szövetkezetek az évj részesedés na©obb részét, legfeljebb azonban RO százalékát termelési költségként — már év közben garantáltan cs rendszeresen munkadíjként kifizethessék a teljesített munka után tagjaiknak. A mostoha természeti körülmények között gazdálkodó gyenge szövetkezeteknek az állam segítséget nyújt ahhoz. hogy tagjaiknak — a közös munkában való részvétel mértékétől függően és ennek előmozdítására — az adott viszonyoknak megfelelő évi részesedés na©obb részét, legfeljebb 80 százalékát, ók is garantálhassák és kifizethessék. A jövedelemelosztási és munkadijazási forn'iák megválasztása természetesen ezután is a termelőszövetkezetek belső ü©e lesz. Új földjogi törvény készül 'almi. gazdasági fej- sdlárdulása és további erőloc, .i ik eredményei, a gaz- sítése lehetővé és szüksédasagt irányítás reformja, a gessé tesz,! a földtulajdon termelőszövetkezetek meg- elvi alapon nyugvó, per2 OtL-MAGYAtlORSliG Szombat, IMA. december X. I Elöljáróban Czinege Lajos elvtárs elmondotta, hogy a VIII. kongresszus óta eltelt időszakban tovább erősödött a Varsói Szerződésben részt vevő testvéri hadseregeink összeforrottsága, együttműködése a fejlesztés és kiképzés bonyolult feladatainak végrehajtásában, a magasfokú harckészültség biztosításában. Hadseregünk hadiszervezete, fegyverzete, harci technikája és az állomány képzettsége megfelel a korszerű követelményeknek, — mondotta Czinege I/a.ios. maid részletesen tájékoztatta hallgatóságát azokról a modern harcieszközökröl. amelyekkel a különböző fegyvernemeket felszerelték. Ezután igv folytatta: Munkánkat segíti, hogy a Varsói Szerződés, illetve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében eredményeket értünk el az egyesített fegyveres erők részére szükséges eszközök biztosítását szolgáló műszaki tudományos kutatásban, fejlesztésben és a hadiipari termelés kooperációjában. A Szovjetunió magára vállalta — és hozzáteszem, csak ő tudja megoldani — azt a gigászi feladatot, hogv az alapvető fegyverrendszerekkel ellátja a Varsói Szerződéshez tartozó fegyveres erőket. Ugyanakkor a szerződéshez tartozó szocialista országok is tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesznek, hogy a fegyveres erők megkapják mindazt, amire szükségük van. Országaink közös erőfeszítéssel az alapvető fe©vernemek vonatkozásában a világ legjobb. legcélszerűbb haditechnikáját adják katonáik kezébe. Czinege Lajos ezután a hadsereg tisztikarának és sorállományának képzéséről beszélt, majd a politikai munkát elemezve így folytatta: A fejlesztéssel — kiképzéssel kapcsolatban eddig elmondottak önmagukban is bizonyítják fegyveres erőink. a Magyar Néphadsereg erkölcsi-politikai helyzete tovább szilárdult. Az alkalmazkodás az új viszonyokhoz az új technika megismerése, a kiképző- és a nevelőmunka, a tervezési és a szervezési feladatok nap nap után kimerítő. fáradságos munkával jártak. Ilyen helyzetben tartósan helytállni és erdeményeket felmutatni, illetve azokat megtartani csak olyan emberek képesek, akik eszmeileg, politikailag szilárd alapokon állnak, megértették pártunk Altalános és honvédelmi politikáját, s keszek faradhatatianuj munkálkodni annak megvalósításáért. A fegyveres erők újjászervezésével. a hadsereg na©arányú fejlesztésével párhuzamosan a fegyveres erőkben dolgozó pártpolitikai szervek jélentősen fejlődtek. A fe©veres erők tagjai érzik, tudják. hogy pártunk rendszeresen és behatóan foglalkozik a honvédelemmel. A Magyar Népköztársaság fegyveres erőiben szolgálatot teljesítő hivatásos állomány, illetve annak egyes tagjai' politikai megítélésénél az a legfőbb követelmény — függetlenül attól, ho©' párttag-e vagy sem —, hogy fenntartás nélkül kövesse a Magyar Szocialista Munkáspárt által kidolgozott alapvető — a nemzet egészének érdekeit kifejező — politikai irányvonalat, s azért ingadozás nélkül harcoljon bárhol és bármikor. Mindezt azért mondhatom így el, mert a hivatásos állomány elbírja ezt a mércét. Miután a fegyveres erőkben a sorkatonákat illetően egyértelműen a fiatalsággal — nagyjából azonos életkorúakkal — foglalkozunk, ez alapot ad. hogy az ifjúsággal kapcsolatos vitában mi is elmondjuk tapasztalatunkat és véleményünket. A bevonuló fiatalok óriási többségéről csak elismeréssel szólhatunk. A fe©elmet, a rendet megsértők aránya nem nagyobb, mint általában a felnőttek között. A 18 éves behívási korhatárra történő fokozatos áttérés a fegyveres erők, a társadalom és az egyén sz.empontjából egyaránt bevált, határozottan előnyös! A honvédelem minden eredményében benne van az a rendkívül sokirányú, önzetlen segítség. amelyet az idősebb testvértől, a szovjet hadseregtől, annak vezetőitől. az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokságától kaptunk. Czinege elvtárs ezután a társ fegyveres testületekről szólt. Ennek kapcsán a következőket mondta: A határőrség személyi állománya megbízhatóan védelmezi hazánk, a Magyar Népköztársaság határait. A belügyi karhatalom munkája magas színvonalra emelkedett A személyi állomány szakmai tudása magasrendű poitikai értékkel párosul. A nemrég még fiatalnak számító új fegyveres testületünk, a munkásőrség, szervezetében megszilárdult tagjai nagyfokú öntudatból tesznek tanúbizonyságot, amikor napi munkájuk eredményes ellátása mellett kitartóan fejlesztik tudásukat, és szereznek mind nagyobb gyakorlatot a rájuk háruló feladatok végrehajtásában. Becsülettel és sikeresen őrködnek a közrenden. a közbiztonságon, államunk és polgáraink, életés va©onbiztonságán e©'éb fegyveres testületeink, rendészeti és más szerveink Is. Azt valljuk, bo© a szocialista országok e©-ségéért, erőik tömörítéséért munkálVégh László; kodni annyi, nrfnt. e© Hőben védelmezni a hazát és n©anakkor az egész szocialista tábort, a társadalmi fejlődést A kövekező években anyagi lehetőségeink keretein belül tovább folytatjuk fegyveres erőink, a Magyar Néphadsereg fejlesztését, korszerűsítését, u©anakkor • kiképzés korszerűsítésével, a vezetés továbbfejlesztésével, a technikai eszkőzök még alaposabb megismerésével biztosítanunk kell a fegyveres erők kezében levő eszközök technikai és harcászati adottságainak legmagasabb fokú kihasználását Biztosíthatom a kűMötta elvtársakat, pártunkat, dolgozó népünket, ho© a Magyar Népköztársaság fegyveres erői mindig hű oltalmazni lesznek hazánk határainak, a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel együtt népeink és a szocialista országok biztonságának, a világ békéjének, a szocializmus szent ü©-ének — mondotta befejezésül a honvédelmi miniszter. Kialakulóban vannak ai új mechanizmus elemei Végh László, a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója felszólalásában beszélt a több mint huszonötezer embert foglalkoztató vállalat munkájáról, amelyben a szegedi textilművek révén része van a szegcdieknek is. Hangsúlyozta: három év eredményei bizonyítják, hogy helyes volt a gyárak összevonása, mert növekedett a gazdasági hatásfok és nagyobb nyereséget tudnak biztosítani az államnak s nagvobb jövedelmet a dolgozóknak. Elmondotta, hogy néhány hónappal ezelőtt elkészítették elképzeléseiket arról, miként kapcsolódhat a Pamutnyomóipari Vállalat az országos intézkedéshez. Azt is elkészítették, hogy miképpen biztosítható a jobb munka alapján nagyobb jövedelem a dolgozók részérc. Kidolgozták a piaci információs rendszernek, a vállalati tervezés új módszerének, a hatékonyabb állóeszköz-gazdálkodásnak, az értékesítésnek 1967. évi rendszerét. Gondoskodtak munkatársaik eredményes elméleti felkészítéséről is. Beszélt a továbbiakban arról. hogy az új gazdasági mechanizmus bizonyos elemei mar kialakulóban vannak vállalatuknál és a vállalati irányítás finomítására több közgazdasági elemzést végeztek. A vállalati irányításnak fontos része a vidéki két nagy üzemmel, a szegedivel és a sopronival fenntartott kapcsolat módja. Köszönettel emlékezett meg a vezérigazgató arról, hogy a Szeged városi pártbizottságtól többször kaptak hasznos észrevételeket munkájukra vonatkozóan és a gyár budapesti igazgatósága jó kapcsolatot igyekszik továbbra is fenntartani a helvi párt- és állami szervekkeL Valóban nagy biztonságérzetet adott ez nekünk, gazdasági vezetőknek. Egyben nagy felelősséget ró ránk, hogy éljünk a bizalommal, s óvakodjunk a helyi ügyekbe való kicsinyes beavatkozástól, a hozzáértő vezetők tekintélyének esetleges lejáratásától, az értelmetlen, minden áron való centralizációtól — mondotta, majd kijelentette, hogy ahol közgazdaságilag indokolt, ott igyekeznek a gyáregységnek még több önállóságot biztosítani. Felszólalásában Végh László ismertette a Pamutnvomóipari Váliglat fe.ilesztesét és ezen belül a szege-