Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

Téma: •• A kereskedelem és az új mechanizmus, a hiánycikkek, a kereskedelmi morál Válaszol: Dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára Dél-Magyarország nyilvános inlerjúja A Dél-Magyarország szerkesztősége a héten megtartotta második nyilvános interjúját Ezúttal — kereskedelmi szakemberek és más meghívottak jelenlétében — dr. Csikós Ferenc, a Szeged városi tanács végrehajtó bizottságának titká-, ra (képünk jobb oldalán) adott választ lapunk kérdéseire. A Hazafias Népfront Szeged városi bizottságával közösen megrendezett tanácskozáson, a népfront székházában Lacsán Mihályné, a népfront városi bizottságának alelnöke, országgyűlési képviselő mondott bevezetőt, majd Sz. Simon István, a Dél-Magyarország szerkesztő bizottságának tagja tette fel a kereskedelemmel kapcsolatos közérdekű kérdéseket dr. Csikós Ferencnek. A nyilvános interjún megjelent Balog István, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője is. Szerkesztőségünk kérdései gyorsítsuk a fejlődést. Eddig azonban ehhez nem volt elegendő anyagi erő. A saját beruházási költségeket amúgy is korszerűtlen kis üzletek javítgatására kellett fordítani, hogy megfeleljenek a közegészségügyi követelményeknek és fenn tudjuk tartani a nélkülözhetetlen közétkeztetést. — A szóvá tett leromlott üzletek egynémelyikének sorsa megpecsételődött. Már ismeretes, hogy a Jégkunyhót bezárják, átalakítják; a Takaréktár utcai halászcsárda épületét lebontják; a Roosevelt téri halászcsárda jelenlegi helyén megszűnik a jövő évben és más helyen nyitják meg; az újszegedi Liget-vendéglőt valószínűleg bisztróvá alakítják, a Vigadó helyén pedig saját beruházásban szállodát, éttermet, presszót tervez a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat. — A harmadik ötéves tervben az említetteken kívül nagy kapacitású bisztró készül a Lenin körút és a Károlyi utca sarkán, étterem és eszpresszó Tarjántelepen, kisvendéglő a petőfitelepi Csap utcában, étterem és presszó a Bécsi körúton; Felső városon megépítik a vendéglátó vállalat cukrászüzemét, s a Zsótérház teljes felújítása során megnyílik majd az újjáalakított Alföldi-étterem és annak pincebárja. A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat a Royal Szállót felújítja és bővíti a tőszomszédságában levő foghíj beépítésével; már 1967 májusában megnyitja az Oskola utcában a speciális „Alabárdos" éttermet és borkóstolót alakít ki, teljesen felújítja a Hungária szállodát és éttermet, továbbá szerepel tervei között a Virág-cukrászda bővítése is. E tervek végrehajtása során a Royal Szálló épületében ismét megnyílik majd régi helyén a kávéház. — A hálózatfejlesztésbe bekapcsolódik a MÉSZÖV és több termelőszövetkezet is. Előbbi az újszegedi partfürdőn épít bisztrót, az Odessza körút és a Bérkert utca sarkán pedig éttermet és presszót, utóbbiak speciális csárdákat alakítanak ki a város különböző részein korábban is hasonló célokat szolgált helyiségekben. és az azokra adott válasz elhangzása után a jelenlevők is több kérdést intéztek a városi tanács vb titkárához, melyekre ugyan-, csak választ kaptak. Anyaghiány, árproblémák — és a hiánycikkek A szegedi Őrietekben gyakran mondják egy-egy keresett cikkre: nincs. Gyermek és női kötöttholmik, műszálas rövid- és divatáruk sokak által keresett méretek, főként cipők, bizonyos elektromos háztartási cikkek és alkatrészek, gyermek és felnőtt irhakabátok stb. után sokat kell futkosni a vásárlóknak. Mit tesz a szegedi kereskedelem a rendelések megismétlésén túl e cikkek beszerzéséért, van-e közvetlen kapcsolata a gyárakkal? I Vállalatok versenyéből — kulturáltabb kiszolgálás Milyen változások várhatók, milyen terveken dolgoznak a szegedi kereskedelemben az új mechanizmussal kapcsolatban? Várható-e, hogy ujabb vállalatok, termelőszövetkezetek stb. kapcsolódnak be a kereskedelmi és a vendéglátó hálózatba? — A városi tanács 1964ben jóváhagyta Szeged húszéves kereskedelmi fejlesztési tervét. Ezt újólag átnéztük és örömmel állapíthattuk meg, hogy nagyobb változtatásokra az új mechanizmus érvenybe' lépése után sem lesz szükség — a terv • kereteibe be kell iktatnunk a többszektorúság elvét, új módon kell értelmeznünk a kereskedelmi vállalatok önállóságát, felelősségét és kezdeményezését. Vagyis: a kereskedelemben is előtérbe kerülnek a közgazdasági módszerek. A vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy bolthálózatukat saját forrásaikból is fejlesszék. Az új mechanizmus természetesen alkalmat ad e vállalatok kezdeményezésére is. Erre szükség is, van, mert a lakosság jobb ellátását, az udvarias és kulturált kiszolgálást így fokozottabban lehet biztosítani, mint ma, amikor bizonyos vállalatok monopolisztikus helyzetben vannak. Szegeden is módot adunk arra — természetesen a népgazdasági érdekek messzemenő figyelembevételével —, hogy üzemek, termelőszövetkezetek közös vagy egyéni vállalkozásban kereskedelmi tevékenységet is kifejthessenek. Igy például máris felkértük a MESZÖV-öt, hogy létesítsen ÁBC-kisáruházat az Odessza körút és a Bérkert utca sarkán; a termelőszövetkezetek közös vállalkozásában elősegítjük olyan árudák megnyitását, melyekben tőkehúst, húskészítményeket, baromfit, tejet és tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt és egyéb, saját termelésből szármázó élelmiszereket árusíthatnak. Ehhez ugyan még fel kell oldani bizonyos korábbi korlátozó minisztériumi rendeleteket, de az új mechanizmus szelleme bizonyára garantálja is ezt a szükségszerűséget. Ezenkívül több nagykereskedelmi és ipari vállalat is ajánlkozott, hogy holtokat szeretne nyitni. Így például a Minőségi Cipőgyár, a RAVILL, a Sportés Játék Nagykereskedelmi Vállalat, a PIÉRT. Mindez a választék bővítését és a jelenlegi szolgáltatások kiterjesztését eredményezné, amelyből a vásárlóknak származna legnagyobb haszna. — Ezek a változások az üzlethálózat aránylag gyorsabb és minőségi fejlesztését jelentik majd, minthogy az üzleteket létesítő vállalatok anyagi hozzájárulása elengedhetetlen. — Ehhez a témához tartozik az is, hogy 1967-ben a Marx téri piacon korszerű pavilonok felépítését tervezzük, amelyekben a szegedi és a szegedi járási termelőszövetkezetek elárusítóhelyeket kapnak. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a vendéglátást! Szegeden a vendéglátóipar fejlődése sem arányaiban, sem minőségében nem tartott lépést az általános Kereskedelmi színvonaljavulással, sót a nagyobb igénybevétel miatt bizonyos visszaesés tapasztalható. leromlottak a vendéglátó üzletek f.Téekunyhó, Liget, Takaréktár utcai és Roosevelt téri halászcsárda, Búza, Sárkány stb.), s kevés az olyan étterem, amely tartósan marasztalja a vendéget. Van-e a tanácsnak terve vendéglátó hálózat radikálisabb rendbehozására? :—. A kereskedelmi munkában az áruellátás a legközérdekűbb. Szeged nagyés kiskereskedelmi vállalatai maximális igyekezettel törekedtek a lakosság mind jobb és jobb ellátására, nagyon sok lelkes kereskedő utazik egész esztendőben olyan áruk beszerzéséért, amelyek egy-egy időszakban, vagy általában hiányzanak az üzletek polcairól. Rendszerint olyan cikkekről van szó, amelyekből emlékezetünk szerint még sohasem volt bőségesen. Éppen ezért arra nem is gondolhatunk, hogy ezeket a problémákat egycsapásra meg lehetne oldani. Vannak úgynevezett országos hiánycikkek, melyekből az ipar — anyaghiány vagy kapacitás szűke miatt — eleve nem tud elegendőt szállítani, de árproblémák és egyéb nehézségek is súlyosbítják a gondot — Az MSZMP Központi Bizottsága 1966 májusi határozata a gazdasági mechanizmus reformjáról új feladatok megvalósítását tűzi ki a kereskedelmi politikában is. A jövőben nagyobb szerep jut a szabályozott piaci viszonyoknak, megváltozik az ipari és kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolat, a termelők maguk lesznek felelősek áruik eladásáért, ami feltétlenül arra készteti őket, hogy jobban igazodjanak a szükségletekhez. Az új viszonyok között a kereskedelem majd nagyobb hatást tud gyakorolni az iparra, igényesebb lehet vele szemben, a nem megfelelő termékeket nem veszi át. — Kötött- és rövidáruból Csongrád megyében a nagykereskedelmi vállalat raktáraiban jelenleg körülbelül 50 millió forint értékű készlet van. A boltok hozzávetőleg 5—6 millió forint árukészlettel rendelkeznek. Szintetikus kötöttárukból az igényeknek mégiscsak 50—60 százalékát tudják kielégíteni. Kártolt gyapjúfonalból és zefír gyapjúanyagból készült cikket sem tudnak a kereslet arányában forgalomba hozni, annak ellenére, hogy a kereskedelmi vállalatok számtalan ktsz-től és tanácsi vállalattól beszerzett áruval bővítik a készletüket és választékukat. Konfekcióárukból a terliszter, pester, yester stb. alapanyagokból készült cikkek hiányoznak leginkább, jóllehet az idén a tavalyinak mintegy kétszeresét hozták már forgalomba. A szőrmeáru hiánya országos anyagszűkével függ össze. — A Csongrád megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat az idén helyi árualapokból 16 millió forint értékű keresett cikket szerzett be, de így is sok mindennel adós maradt a vásárlóknak. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat raktárkészlete mennyiségileg elegendő lenne, hiszen 35 millió forint értékű cipővel rendelkezik. Javult a választék is. női körömcipőből például jelenleg éppen 20 féle van forgalomban. Itt inkább a szám szerinti választék hiánya okoz gondot. Jelenleg például 27—30-as gyermekcsizma nem kapható. Nem egyenletesen szállít az ipar, olykor csak bizonyos méreteket küld a kereskedelemnek. Ezen tárgyalásokkal eddig is igyekezett segíteni a kereskedelem, de sajnos nem mindig eredményesen. — Bizonyos elektromos háztartási cikkek hiánya abból ered, hogy az ipar nem tudja kielégíteni az igényeket. Kávéfőzőkből, villanyborotvákból, magnetofonokból, lemezjátszókból sokkal többre lenne szükság. A Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az idén kísérletként már ipari beszerzéseket is eszközölt körülbelül három és fél millió értékben. Ezzel enyhítette a villanyszerelési cikkek, elektromos berendezések stb. hiányát. Külön nehézséget okoz Szegeden az extra méretek beszerzése. — Ezek az ellátási problémák végül is csak hoszszabb idő alatt, az új mechanizmus körülményei között, a kereskedelem gondos piackutatásával, az ipar nagyobb rugalmasságával enyhíthetők. kosság panasza egyre kevesebb a sütőiparra. Ezért a tanács ma már főleg azért bírálja a sütőipart, mert nem törekszik a választék bővítésére. Példaadó ebben Kecskemét sütőipara, amely legalább 30 fajta péksüteménnyel látja el a lakosságot. A szegediek tartózkodását még csak megmagyarázni sem lehet, mert a sütőipar a kereskedelemre hárítja a felelősséget, mondván, hogy nem rendel, a kereskedelem pedig azt mondja: forgalomba hoznánk, de nem gyárt az ipar. E gyenge kifogások mellett a valódi ok a rendelés túlzott óvatossága lehet. De a sütőipar sem törekszik többre, mert saját pavilonjaiban sem bővebb a cikklista. — A szegedi tejettátás valóban nagyon sok jogos panaszra ad okot. A korszerűtlen tejüzem a megnövekedett igényeknek csak mintegy 40 százalékát tudja biztosítani, a többi tejet vidékről szállítják Szegedre, Makóról és Hódmezővásárhelyről. A szállítás, különösen meleg időben, rontja a tej minőségét, gyorsítja a savanyodás folyamatát. Ezen generálisan csak az új szegedi tejüzem segít, amelynek építése már megkezdődött, de termelni csak 1968ban fog. A jelenlegi tejüzem vezetőinek addig is mindent el kell követniük, hogy az egészségügyi követelmények betartásával biztosítsák a tejet Szeged lakosságának. S mindezt úgy kell megszervezni, hogy a vásárlókat anyagi károsodás ne érje. Amennyiben például a vevők minőségileg nem megfelelő tejet, vagy tejtermékeket kapnak a boltokban, azt vigyék vissza, mert a kereskedelem az összement tejet köteles visszaváltani, amennyiben nem a vevő gondatlanságából romlott meg. Szigorúbb ellenőrzés, súlyosabb büntetések s Sok a panasz a kereskedelmi morálra. Az AKF. a Minőségellenőrző Intézet, a Népi Ellenőrző Bizottság, a társadalmi ellenőrök stb. sok visszaélést tapasztalnak. Ez csökkenti a vásárlók bizalmát. A közvélemény ugyanakkor enyhének ta" lálja a kiszabott büntetéseket. Mi erről a véleménye? — Meggyőződésünk, hogy a kereskedelmi dolgozók általában becsülettel és hivatástudattal végzik munkájukat. Mint minden szakmában azonban, itt is akadnak olyanok, akik az anyagi javak megszerzésének könynyebb, de nem tisztességes útját választják. Nem tartoznak a törzsgárdához, nem hivatott kereskedő emberek, leginkább olyanok, akik éppen ezért a „lehetőségért" próbálkoznak a szakmában. Kétségtelen azonban, hogy rossz fényt vetnek arra a becsületes töbségre is, amely ugyancsak fellép az egész szakma hitelét rontó ténykedésük ellen. — A panasz valóban sok. A kérdésben említett szervek széles körű ellenőrzése során árdrágításokat, súlycsonkításokat tapasztaltak, találkoztak olyan esettel, hogy minőséghibás árut teljes áron adtak el stb. Ezért az AKF 1966-ban Szegeden 150 kereskedelmi dolgozót sújtott pénzbírsággal. A Minőségellenőrző Intézet 306 mintából mintegy 100-at kifogásolt. A vállalatok ellenőrzési csoportjai árdrágítás miatt 78 alkalmazottal szemben kezdeményeztek szabálysértési eljárást. A büntetés: 100—500 forint — A hatalmas arányú e!-« lenőrzés nagyon sok esetet felderít. A büntetések kiszabásában azonban már nem olyan egyöntetű a következetesség. A KÖJÁL igen szigorúan veszi kötelességét, a vállalati ellenőrzés már kevésbé. Ezért elsősorban ezt kell szigorítani, itt kell megszüntetni a még fel-fellelhető liberalizmust. — Mindehhez ma már komolyabb utasítások is segítséget jelentenek, mint például a belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke 80/1966 (K. É. 30.) Bk. M.—SZÖVOSZ utasítás a hálózati dolgozók működési bizonyítványáról. — A kereskedelmi morál javítása azonban nemcsak ellenőrzés és büntetés dolga, hanem elsősorban a nevelésé. Ezért a vállalatok vezetőinek maximálisan törekedniök kell arra, hogy a kereskedelem és a vendéglátóipar alkalmazottai tisztességes munkával mind jobban megtalálják anyagi számításaikat és vessék meg azokat, akik a fogyasztók vagy a társadalmi tulajdon megkárosítása árán akarnak illetéktelen haszonhoz jutni. I Elavult szabványok, hosszú út a fogyasztóig A kereskedelem időnként hibás árut is átvesz az ipartól. Ezért rengeteg példám a panasz a cipők minőségére. Miért nem szigorítja a kereskedelem a minőségi ellenőrzést? — A kereskedelem nem nagyon válogathatott mindeddig az áruátvételnél, mert legtöbb ipari termékre alapvetően szükség volt. Az ipari termékeket szabvány vagy más kötelező előírás (minta) alapján kell vizsgálni. Űj gyártmányokhoz mindig a KERMI előzetes vizsgálata és engedélyezése szükséges. Sok esetben azonban ott a hiba, hogy a szabványok elavultak. Mégis, ha ezeknek megfelelnek, a kereskedelem köteles az átvételre. A vállalatok a felmerült vitákat döntőbizottsági eljárásra utalhatják, amint erre a szegedi kerekedelemben is volt példa. A DÉLTEX például 1966. első három negyedévében 425 ezer forint kötbért kapott az ipartól minőséghibás áruk miatt. — A vásárlónak csak kifogástalan minőségű, vagya feltüntetett minőségnek megfelelő árut szabad kiszolgálni. Ha nem így történnék, vagyis a vevő minőségi kifogása jogos, az árut ki keli cserélni, meg kell javítani vagy a vételárat le kell szállítani. Szegeden az idén körülbelül ezer pár cipőt cserélt ki a kereskedelem. — Arra ösztönözzük a kereskedelmi vállalatokat, hogy az áruátvételnél még nagyobb figyelemmel legyen a minőségre, mert ezzel a vásárlók érdekeit védi, s ugyanakkor az ipart is kifogástalan minőségű cikkek gyártására ösztönzi. — Kétségtelen, hogy a vendéglátásban nem haladtunk előre olyan mértékben, ahogyan ezt a szegedi lakosság igényei és a megnövekedett idegenforgalom megkövetelné. A vendéglátó vállalatok üzletei csak nagy erőfeszítésekkel tudták ellátni a lakosságot és az ide utazó turistákat, mert felszerelési elmaradottsággal küzdenek és hiányos a vendéglátás kultúrája is. A vállalatok vezetői ugyan igyekeztek kiküszöbölni ezeket a hibákat, de nem azzal az igyekezettel, mint ahogy elvárhattuk volna. A szegedi vendéglátás nagyobb vendégsereg beáramlása esetén eddig is gyakran zavarba jött és jogos az az igény, hogy ezen a téren is megMindennapi kenyerünk és tejünk i Kétségtelen, hogy az utóbbi idóben Javult a szegedi kenyér és péksütemény minősége, de a lakosság még mindig elégedetlen a választékkal. Melegebb időben viszont a ccjellátására rendkívül sok a panasz. I,ehet-e valamit tenni az új tejüzem felépüléséig a helyzet javítására? — A tanács kereskedelmi javulást' tapasztalnak. Úgy és ipari osztálya rendszeres gondolom, a sütőipari teregyüttes ellenőrzéseket vé- mékek nagyobb gondossággez a sütőiparnál, s amint gal, jobb körülmények közt vásárlók, az ellenőrök is zött készülnek, s ezért a laAz ÉM. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres földmunkagépek hidraulikus berendezéseinek javításához értő szakmunkást. valamint marós szakmunkásokat Jelentkezés- Szeged, Bocskai u. 10—12. Munkaerőgazdálkodás. xS. 577 Vasárnap, 1966. december 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 5