Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-17 / 271. szám

vn An Ptrntrrr Ariai fTrTmsnr.tPTKKl A nemzetközi diáknapon Ua a diákmozgalom hőseire emlékezünk. Azokra, akik fiatal életüket áldozták az emberi haladásért, a né­pek szabadságáért, az imperializmus, a reakció elleni vi­lágméretű küzdelemben. Ezt a napot 1941-ben 26 ország diákküldöttei nemzeközi diáknappá nyilvánították, emlé­kéül annak a kilenc cseh diákvezetőnek, akiket a nácik 1939-ben ezen a napon kivégeztek, és annak az 1100 főis­kolás fiatalnak, akiket a sachenhauseni koncentrációs tá­borba hurcoltak. Az 1946-os prágai diákkongresszus meg­erősítette az 1941-es döntést, emlékéül annak a sokezer szovjet és lengyel, cseh és francia és más nemzetiségű diáknak, akik a fasizmus elleni harcnak lettek áldozatai. Ezen a kongresszuson született meg a Nemzetközi Diák­szövetség, amelynek alapszabályzata kimondja: „Mi, a vi­lág diákifjúsága, tudatában vagyunk korunk történelmi je­lentőségének ... hűségesek vagyunk a szabadságért elesett legjobbjaink példájához, és kinyilvánítjuk akaratunkat, hogy felépítünk egy jobb, szabadabb, békés és haladó vi­lágot ..." 1946-ban az emberiség azt remélte, hogy vége a pokol­nak, nem lesz többé vérengzés, erőszak, borzalom. Nem így történt. Az Imperialisták uj háborúk egész sorát rob­bantották ki a haladó népek ellen Görögországban és Ko­reában, azután Kongóban és Vietnamban. És sorolhatnánk tovább. A Nemzetközi Diákszövetség az elmúlt húsz év­ben — hűen alapszabályához mindenkor és mindenütt ott volt, ahol a békéért, a haladásért vívott világméretű küzdelemben részt vállalhatott. Az NDSZ hallatja szavát az imperializmus, a kolonialirmus elleni harc számtalan fórumán. Küzd a politikai egyenlőségért, a kulturális fel­emelkedésért, a diákok érdekeiért, a haladó diákmozgalom egységéért. Az NDSZ fejlődését bizonyftja, hogy míg megalakulá­sakor 43 országból vettek részt diákszervezetek munká­jában, ma 80 ország diákszövetsége tartozik tagjai közé. A fejlődés annak ellenére következett be, hogy az imperialis­ták a hidegháború termékeként 1950-ben létrehozták a Nemzetközi Diákkonferenciát (ISCI COSEC). Bár ez ma is működik, egyre több tagszervezete szimpatizál az NDSZ tevékenységével, s működik vele együtt egy-egy kérdés megoldásában. A magyar diákság és vezető szerve! az NDSZ meg­alakulása óta aktív résztvevői a szövetség tevékenységé­nek. Legutóbb például tavasszal Budapesten rendeztek nemzetközi diákszemináriumot, s ezen 54 ország képvise­lője vett részt A szeminárium a vietnami nép igazságos harcával való szolidaritás jelentős diákakciója volt A Nemzetközt Diákszövetség fennállása huszadik évforduló­jának tiszteletére hirdette meg a KISZ Központi Bizottsá­gának intéző bizottsága az „Együtt a világ diákifjúságával a békéért és haladásért" akciót, amely hosszabb Időszakra keretet ad a magyar diákok, az egyetemi KISZ-szervezetek nemzetközi tevékenységének. Ennek jegyében rendezték meg a közelmúltban Szegeden az első hazai diákszeminá­riumot A szeged! felsőoktatás! intézmények KlSZ-szervezetel­nek nemzetközi kapcsolatai is jelentősek. Egyetemeinkről Idén minden ötödik-hatodik hallgató járt valamilyen mó­don külföldön, a Szovjetunióban és a többi szocialista or­szágban. Többségük a Nemzetközi Diákszövetség tagságá­val járó kedvezménnyel. A kiutazók közül mintegy hatszá­zan társadalmi munkában, illetve szakmai gyakorlaton vettek részt a többiek kulturális és sportcsere vagy diák­turisztika keretében jutottak külföldre. Helyileg szerve­zett megyei és egyetemi építőtáborokban 135 külföldi hall­gató dolgozott a nyáron Csongrád megyében a Szovjetunió­ból. az NDK-ból és Csehszlovákiából. osabb munka, többszörösére növelt export Bulgáriai kőrúlon a magyar pártde ejáciő Szerdán reggel vidéki láto­gatásra utazott az MSZMP küldöttsége, amely Komócsin Zoltán elvtárs vezetésével részt vesz a Bolgár Kommu­nista Párt IX. kongresszusán. A magyar vendégek szer­dán megtekintették a várnai hajógyárat és a város kör­nyékén épült Aranyhomok és Drúzsba tengerparti üdülőhe­lyeket, csütörtökön pedig a Tolbuhin megyei Sabla falu terme! őszövetíkezetében tesz­nek látogatást Jó eredmények a sxegedi faipari üxemekben Talán kevesebbet hallat- nek ká a szövetkezetiék. Ké- voltak Magyarországon, s kü­nak magukról, mint a város szítenek fajátékokat, ugyan- lön ki kellett dolgozni sajá­nagyüzemed s eredményeik csak fából gyártanak háztar- tos gyártási technológiájukat is kevésbé látványosak, tási cikkeket és cipőipari kel- Ebben, továbbá a lemez és Mindamellett főként az ex- lékeket is. Termékeik jóré- bútorlapgyártásban is nagy port és a gazdaságosság te- szét, így a játékoknak, ház- segítséget nyújtottak az üzem rén nagyot fejlődtek, mél- tartási cikkeknek körűibe- szocialista brigádjai. Minden tánylást érdemlő munkával lül felét exportálják. remény megvan arra is, hogy tisztelegnek a kongresszusi A szövetkezet kivitele na- az összességében több mint időszaknak a szegedi faipari gyot emelkedett az utóbbi egymillió forintot kitevő üzemek, többek között a lá- három évben. 1963-ban még éves vállalásaikat maradék­dagyár, a falemezgyár és a csak 2,7 millió forintot ho- talanul teljesítik az üzem zott az export, idén már dolgozói. 12 milliót remélnek tőle. Az Tutajok ^ űszlk B összegnek csakntón felét a Tiszán falemezgyár ffl­vállfagyartas eredményezi; ' " ; ^ ., Megháromszorozódott az egymillió 500 ezer darabot résztelepéig; a Szovjetunió­exporttermelés a Ládaipari szállítanak különböző tőkés búi érkeznek ezek az össze­Vállalat 5-ös számú 6zegedi orazágokba. Idén új techno­telepén. A jelentős előrelé- lógia bevezetésével közel ne­pés nemcsak a mennyiség- gyedére sikerült csökkent© ben, hanem a minőségben is ni a gyártási időt ebben a erőfeszítéseket követelt a fontos ágban. Egyedi meg­ládagyár vezetőitől, dolgo- munkálás helyett az úgyne­zóitól. vezett tömbmegmunkálást A kivitel elsősorban tőkés alkalmazzák, országokba irányul, többek zették be. Nívó Ktsz dolgozói is. Háromszoros export A z intéző bizottság által meghirdetett új akció keretet és tartalmat is ad a magyar diákoknak, formai az egyetemi KISZ-szervezeteknek november 17 méltó meg­ünneplésére. Szegeden a hazai diákszemináriumot kővető egyetemi napok idején alapszervezeti taggyűléseken, kari gyűléseken, a vietnami műsorok és a népek barátsága es­ten és még számos formában emlékeznek meg e napról. Dr. KONCZ JÁNOS, a KISZ Csongrád megyei bizottságának nevelési osztályvezetője között francia, görög és nyugatnémet cégek a meg­rendelők. Ezt a közvetlen exportot tetemes mennyiségű közvetett kivitel egészíti ki, hisz a belföldi vállalatoknak gyártott ládák 90 százaléka kapcsolt fenyőrönkök. Idén 10 ezer köbméter érkezett ezen a víziúton. A Tisza­menti erdőgazdaságokból pe­dig mintegy 5 ezer köbméter nyárfarönköt kapott a fű­Még nem ve- részüzem, amely nagymeny­de ugyancsak nyiíségű exportárut is ter­„ takarékos" lesz az új fes- meL tési eljárás is, az úgynev© zett éjektrostatikus techno­lógia. Lényege, hogy a be­festendő tárgy „mágnes mód­jára" vonzza magához a festéket, s így nem mehet Üzemavatás Nagylakon Szerdán hivatalosan la üzembe helyezték a Csöng* rád megyei Nagylak község­ben 160 millió forintos beru­házással épült pozdorjal© mez gyárat Az új gyár évente 30 000 köbméter háromrétegű bű­torlap gyártására alkalmaa. Komszomol­küldöttség B. Ny. Pasztühovnak, m Komszomol Központi Bizott­sága titkárának vezetésével — a KISZ Központi Bizott­ságának meghívására — nésvtagú Komszomol-k-il­döttség érkezett szerdán Bu­dapestre. A vendégek Buda­pesten kívül ellátogatnak majd Baranya, Győr-Sopron és Borsod megyébe, s • KISZ szervező munkáját ta­nulmányozzák. is az exportálandó termékek veszendőbe a festékanyag je­csomagolására szolgál. Ebből lentős hányada, következően emelkedtek a Csongrádon — ahol sok követelmények a ládagyár asszony is munkát talál a valamennyi termékével szem- ktsz-ben — a múlt évben kezd­ben. Korábban nem volt ték meg egy exportjáték, a gond, hogy szálkásak a desz- babaszék gyártását. Idén 20 kák, a partnerek ina már ezret gyártanak belőle, s megkövetelik a gyalulást is, úgy látszik, megkedvelték az sőt némelyik cég csak kívül- angol gyerekek, mert már belül gyalul tan fogadja el jövőre is rendelt ugyanennyit gyártmányaikat. A lécek ösz- a forgalmazó cég. szeillesztésében is technoló- idén részint a kereskede­giai változásra került sor: a jem igényeinek ihletésére, szállított áru megóvását sz© részint a szövetkezeti kon­ros, hézag nélküli összeillesz- struktőrök önálló elképzelé­téssel, úgynevezett „nútolás­sal" szolgálják. Az igényesebb, nagyobb pontosságot kívánó gyártási eljárásokkal 6 ezer köbmé­ter (300 vagon) ládát készí­tenek és exportálnak idén a szegedi telepről. Ennek zöme, 5 ezer köbméter már útra is kelt távoli célja felé. Az idei seinek nyomán egy sor új termék prototípusa készül, illetve készült el a ktsz-ben. A jövő héten kiállításon is bemutatják az új játékokat, gyermekbútorokat a bel- il­letve a külkereskedelem kép­viselőinek. Az újdonságok között is újdonságnak szá­mít az úgynevezett „szoba­termelés fontos mozzanata csúszda", amely az óvodában, volt, hogy áttértek a lénye gesen olcsóbb alapanyag fel­használására; gazdaságosabb s amellett igen tetszetős ter­mékeket állítanak elő a Szovjetunióból kapott nagy­mennyiségű nyárfából. Újfujta bútorok, játékok A Nívó Falpari Játéktö­megcikk Ktsz szegedi, vá­sárhelyi, csongrádi és dorozs­mai műhelyeiben rendkívül sokrétű tevékenységet fejt© Növelik a képzési időt a mezőgazdasági oktatásban A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának mezőgaz­dasági szakismereti bizottsá­ga szerdai ülésén megvitat­ták, mit teHet a népfront­mozgalom a mezőgazdasági szakoktatás és a mezőgazda­sági termelés jobb összehan­golásáért. Dr. Szűcs Kálmán, a Földművelésügyi Miniszté­rium szakoktatási és kísérlet­ügyi főigazgatója bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az agrárfelsőoktatásban főleg a képzési időt, s vele az oktatás színvonalát kell emelni. Tehát a mezőgazda­sági mérnökképzésben is fo­kozatosan át kell térni az öt­éves oktatási rendszerre. Az átszervezéssel párhuzamosan kissé csökkentik a beiskolá­zási létszámot. 1967 szeptem­berétől az eddigi 23 felsőfokú mezőgazdasági technikumot tíz helyre összpontosítják, ugyanakkor a tanulmányi időt három évre növelik. A középfokú mezőgazdasá­gi technikumok 1968 szep­temberétől új típusú mező­gazdasági szakközépiskolák­ká alakulnak át, amelyekben az eddiginél nagyobb hang­súlyt kapnak majd a közis­mereti és a szaktantárgyak egyaránt. Ezekbe az iskolák­ba évente körülbelül 3000— 3200 fiatalt várnak majd, akik számára megteremtik egyúttal a szakmai tovább­tanulás alapjait is. A legtöbb tennivaló mégis a szakmunkásképzés tovább­fejlesztésében van. Az eddigi három hónap helyett évente öt hónapos lesz a szakmun­kásképző iskola tanulmányi ideje. A szakmunkásképző iskolák egyben a szakközép­iskolákra is felkészítik a to­vábbtanulásra kedvet érző fiatalokat vagy akár a lakásban is be­töltheti a gyerekek által annyira kedvelt csúszóalkal­matosság szerepét Abban, hogy a szövetkezel 124 százalékra teljesítette háromnegyedévi exportter­vét nagy szerepe volt a kongresszusi versenymozga­lomnak, az egyéni és kollek­tív felajánlásoknak. A szö­vetkezet fejlődéséhez egye­bek közt több száz óra tár­sadalmi munkával is hozzá­járultak a dolgozók. Legyőzték a nehézségeket A Szegedi Falemezgyárban, ahol bútorlapokat lemeze­ket, színfurnért és úgyneve­zett „fűrészárut" állítanak elő, nem kis nehézségeket okozott idén a létszámhiány. Ennek ellenére 100.5 száza­lékra teljesítették első tíz­hónapi tervüket a lemezgyá­riak. Az üzemben 21 szocialista munkacsapat alakult, össze­sen 203 brigádtaggal. Az ő tevékenységül, felajánlásaik, a kongresszusi munkaver­senyben mutatott aktivitásuk segítette át a nehézségeken az üzem kollektíváját. A színfurnér termelésben sok olyan egzotikus fafajtá fel­dolgozására is sor került, amelyek eddig ismeretlenek Évi 5-6 milliós megtakarítás Ai forgalomirányítással Jól vizsgázott a kísérlett vonalon a MÁV új forgalom­irányítási rendszere és a kö­vetkezőkben életbeléptetik a többi kiszemelt vonalon is. Az egy vonalon működő szakaszok forgalomirányítá­sának koordinálására úgyne­vezett vonal-üzemirányítást szerveztek, amelynek mun­kájába bekapcsolódnak ter­mészetesen az egész vonal forgalmának lebonyolításá­ban résztvevő összes szak­szolgálati ágazatok ls, így mindenekelőtt a mozdonyok vezénylése. Az új rendszert a tervek szerint hat olyan vonalon ve­zetik be, amelyen az összes vonatok 60 százaléka több vonalszakaszon halad végig. Közülük az első a Budapest —Szolnok—Záhony és erről leágazóan a Szolnok—Békés­csaba vonal. November eleje óta az >Sj rendszer van már érvényben a Budapest—Miskolc—S; 3­renrs—Nyíregyháza vonal' n, és lehetőleg egy éven beiül további négy vonalon lépi i­tik életbe. Mégpedig a Szob —Budapest—Kelebia, azutá a a Budapest—Győr—Hegyt s­halom és leágazással a Győr —Celldömölk vonalon, majd Budapest—Pusztaszabolcs —Dombóvár és Gyékény * között — itt Pusztaszabolcs — Dunaújváros leágazással, ős végül a Budapest—Székesfe­hérvár—Nagykanizsa—Mu­rakeresztúr vonalon, amely­hez viszont a Nagykanizsa­Szombathely—Hegyeshalom leágazás csatlakozik. Előze­tes számítások szerint az új rendszer bevezetése a hat vonalon havonta 5—6 mi'­lió forintos megtakarítást tesz majd lehetővé. FÉMMEGMUNKÁLÁS ROBBANT ASSAL. A Gép­ipari Technológiai Intézetben nehezen alakítható és vas­tagabb acéllemezek robbantásos alakításával kísérletez* nek. Az eljárás különösen a kis sorozatban gyártott da­raboknál gazdaságos. A kísérleti alkalrészeket eddig Í8 órás normaidővel állították elő nyomópadokon, most ex a művelet csak 40 percig tart az új eljarással. A képen: Gábri Imre összeszereli a szerszámot, amelybe az alakíl tandó acéllemezt tették.

Next

/
Thumbnails
Contents