Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

egyetemen; eV Bee II inil Pl Ili tudvalévőiéi IlJHll Fl JiSA "ty-f 5 ---r*i "ig,-! m^r m w 3 tasn tucmi. PekzarB 0 azt is, hogy ortt őr­zik XIV. Szelim aga md ócska kutyabőr, ra való okkal kap- segédtisztjé­szaz, meg hétszáz legalább egy ötszáz csolatban, felszerelte nek a családjához esztendős múltra te- esztendős múltat bi- magát hamuban sült 'rt levelét, amelyben .•cintett vissza, és ép- zonyító. Igaz, volt a pogácsával, megbízó- beszámol szám sze­.—levelekkel és úti- rint nyolc falu tel-. előleggel. Elindult, 3<» elousztitásáról. A ÍSiutwjr MftiiSf^ B községi tanács vb ed­nöke elkeseredetten böngészte a lapokat. Itt is, ott is jubilál­tak, mert n város, vagy a község hat­pen most került elő megyében már hét­valami beporosodott RZázas jubileum is, , levéltári fiókból egy de kis falu beérheti mert. nem ismert le- fiü alaposan tanul­mányozta a régi le­ÜSS kovAts sAndor kutyabőrós irat, kevesebbel is. Beszé­amely megcáfolha- nk ugyan, hogy már tatlanul bizonyltot- a tatárjárás idején ta az érdekelt köz- is állt a falu, de a ség fennállását a haj- beszéd még nem bi­dan volt századok- zonyítók, arra pedig ban. Az ilyesmi pe- építeni, illetve juBi­dig azzal jár, hogy leumot rendezni nem Ieum! — felfigyelnek a köz- lehet. Már a me­segre. újságírók le- gyei múzeuminál, pik el, írnak minden szépet, CC_.T a múltat illeti, és sehol" semmi" írásos MARTÉLT, TAVASSZAL még szebbeket, ami " a község mai életét ^BHH Hi Hét nap és hét éj- ^let és véletlenül jel volt távol Zsupsz megtalálta benne az A. Tivadar. A nyol- jllet6 falura vonatt cadik nap hajnalán kozd adatokat Bizo­bezörgetett az elnök- nyára meg fogja ta­höz. Meglesz a jubi- 1Alm- ha szorgalma­leum! — leikende- san keresd, a Jámbor zett- Kiderült ugyan- Mihály faluját ta. Ha _ , is, hogy a község ép- P^dig arra dokumen­róla meg a megyei levél- pem most, karácsony- *um 3081 bogv egy ami tárban is jártak, de kor lesz nyolcszáz ®~ut elpusztítottak, esztendős, s már út­ban van az erre vo­natkozó okirat is. nyom. Már-mér úgy Tát­eikkor ormaik előbb már léteznie kellett Hát így. Két héten A i;v,h . „ ,. ,.,,„. . , illeti, kiemelve ben- szőtt, hogy jubileum Ugyanis szót váltott t*"101 ,es2 a Bizo­budapesti Konsum- VZ°}}JJ,ze™:,zi" tPJ1aml ennek a kornak a vlv" ne a község vezetői- nélkül telik a község egy volt kollégiumi "3*0 irat. Turist Népköztársa- egy 71n" manya. nek herveu..iatat!*n élete, de szerencsére tárnával, a szomszéd lelfcesedéasrt ság úti boltjanax aRa a gaz°ag Ugyancsak a szecesszió érdemeit Lehet, szép vannak fáradhataitt megye egyik tanító- meg is kezdték háta kirakatában régi , d " n • it ri- = szeSedi vitáján hangzott el ünnepi tanácsülést lan emberek. Mint jávai, ahol szintén tybileum előkészí­tzékek vannak és dísztár- ,'rf. Bernóth Mária művészettör- rendezni, elhívni a gyak. Egy járókelő gúnyos nem uvou mjiuuuKepes, ténésznek az az érdekes rádiót hangon kérdi: mi az, divat |anojai "miatt " megállapítása, ami úgy ér- megyed például Zsupsz A. jubilálnák. Ott te iését­a szecesszió? Nézek egy szép televíziót, a elvtársakat. Tivadar, a univerzális község nyolcszáz éves a köz- A sajtó, rádió, te­kultúr- ség, csak éppen a levfeió részére tá­zem, indokolja ennek a so- Aztán ilvenkor egy- emberei, tanító, nép- dokumentum ninos jékoztató ankétot képet; két fekvő nőalak erős Hogyan hatott ez a forron- kai emlegetett korszaknak a P£jy kitüntetés te művelési vezető, mű- kézben, mert hajdan <Wbot kontúrral, fölöttük a hold és gás a magyar művészeti élet- tüzetesebb vizsgálatát. Nyu- 3,kad a község veze- velödésiotttvm-igsz- teljewn elpusztított táflc az átvonuló tő- Annyira betefleted­rök hadak, és az egv- kez tek ra ünneplés. a nap, alattuk kígyózó nö­vényi formák. A hátam mö­gött valaki így szól; a sze­cessziói Legtöbben úgy va­gyunk ezz el a szóval, mint a • pontosan nem körvonalazott fogalmak­kal általában; valami homályos jelctrtcse de­reng az emlékek mé­lyén, századforduló, mil­lennium, ilyesmi. És csak valami korszerűt­len, poros modorosságra gondolunk, túlcifrázott epületekre példáuL ben? Lechner Ödön, a kí- gatnn egyre több olyan ősz- tőinék váló építész sajátos, magyar szefoglaló művészettörténeti cpítészeti stílus kialakításán inunka jelenik meg, amely a vei ödérf otthon-1 gnz­Riató, helytörténész, megvében — TIT-tag éa saitófe­faradozott, Kelet formavilá- századfordulóval foglalkozik, s"rra — legalább ti- lel ön egyszemélyben. kori tel épülés Mi hát a szecesszió, miért motívumokkal A szóban forgó szecesszió gát használta föl őri magyar és ebben a magyarok — Rippl-Rónai például, vagy Lechner Ödön — szinte csak futólag, egy fél sorban szerepelnek. Ideje tehát, hogy saját nemzeti kultúránk érde­kében helyükre tegyük a kérdéseket és tisztáz­zuk azt, miben állt je­lentőségük. A már említett szegedi vl­vegvesen, tát Komlós Aladár ezekkel zenöt helyen jubi­iái tak, csak Jámbor Mihály falujában megosztotta nem került elő sem- gondját a jubdletmv he­mai be, hogy vb-eJnők ivén épű*t a falu. A kofléga fia kiment az eszükből, adjunktus a esikágói Benedek Miklós vált időszerűvé emlegetése, epületei díszítésére zomán- „ szavakkal zárta: továbbra és mi az, ami kapcsolatba cot és kerámiát is alkalma- sem tudjuk egészen ponto­hozza korunk művészetével? zott. gan. mit értsünk szecesszión. Aktuális kérdések ezek, ezért A magyar festészetbe a de ha már beszélünk róla, a Magyar Irodalomtörténeti századfordulón Rippl-Rónai mondjuk meg előre, hogy Társaság szegedi vándorgyű- József hozta magával Pá- esztétikai kategóriára vagy lésén is szerepelt ilyen vita. rizsből a nouveau art szel- történeti periódusra gondo­A felkért hozzászólók között leml és formai kincseit. Ké- jUnk-e. irodalomtörténész, művészet- pein ez időben a dekorativi- Az ^^ ennek történész es zenetörtenész is 1ás, a stilizaltság, a szimbo- . viszont lumok, a vastaR kontúrral IS egeszén biztos, hogy a v»­összefogott formák dominál- ta nem a szecesszió föltá­het minden hozzászóló utalt nak. Tervezett gobelint, ké- masztását akarja és kívánja, az építészeti vonatkozások- szített üvegablakot, plakátot. Ncm ,ehet ma ugyanaz igaz ra is Bizt tette előtte Parizsban Nézzük talán először, mit Toulouse-Lautrec, aki a pia- es érvényes, amire a szecesz­G. Szabó László l erd< Szűkrázó reggeleken BK Kizárjuk a kAvAKStoét térdek topognak Hanoi földjén munkahelyűnkig ringat 9 hvsz romok közt elkenődött az utcát nézzük unottan véres pépből könyörögnének vistna • lopva a szembenülőket *-— férjet, fiút; anyát — szikrázó reggeleken * valahol már megszolgált whisky-adagját a béke fénye fészkel nyakalja a hóhér ... a lányok térdein. szerepelt. Építész ncm, és ez sajnálatos, jólle­Jelöltek ezzel a szóval kiala­kulása és fénykora idején, kátot valóban képzőmüvé- "zió annak idején töreke­szeti rangra emelte. De már dett. Nem az tehát a viták ban. A szó latinul kiválást, / különválást jelent. A XIX. század végi haladó müvé­1890 és 1914 között, Európá- Gauguin képeinek dekorati- tárgya, hogy a mi korunk­vitásában, szimbolizmusában, ban érvényesíteni kell-e vív­síkszerúségében jelentkezik mányait. Nern rehabilitáctó­Ji Ji _ az impresszionizmussal való ról, hanem művészettörténeti szek, akiket már fojtogatott szembefordulás, ami a fauve- és esztétikai újraértékelésről ok és Matisse művészetében van szó. indebből az követke­zik, hogy nem áll­hatunk meg a sze­cesszió lényegében polgári-reformista törekvései­nél. Az a szellem azonban, amely életrehívta, amely bátran és újat akaróan szí otézmusTgvrr leg jellegre- szembefordult a megkövült a régi, megcsontosodott dog­mák uralma, szakítani akar- él tovább, tak az avult hagyományok- Ugyanígy kai. Az építészetben az ek- az utat tisztította meg a szecesszió az lekticizmussal és az üres his- expresszionizmus számára is M toi izálással, festészetben Németországban. Edward az akadémizmussal, az ipar- Munch például, akinek ki­müvészetben a kommersz állítását néhány évvel ez­gyari áruk fantáziátlan tö- előtt a budapesti Műcsar­mcgtermclésével. A mozga- nokban láthattuk, a szecesz­lom szinte egyszerre alakult ki Európa-szerte, Bécsbon, „-..„j,., «— ... . . . Münchenben. Berlinben, Wei- vészettörténcszek mégis lun* luegTrrJ marban, Párizsban. Ez az el- gondban vannak, ha valame­ső olyan nyugatról jövő mű- lyik „izmusba" kell elhelyez­vészetj hatás, ami késede- nitik. Hiszen egyforma jog­leni nélkül jutott cl hazánk- gal nevezhető szimbolistának tesebb képviselője, de a mű- tegnappal, ma sem lehet tő­KULKA ESZTER BANSZKI TAMAS CSATORNAÉPÍTÉS ba is. Törekvései a művészi éppúgy, egység, a Gesamtkunst új- lanak. bóli megvalósítását célozták. Olyan stílusirányt akartak kialakítani, aminek eszmél egyaránt hatnak minden művészeti ágban. mint expresszionis­Vincze András E P s az hrodalom? Az értékelés itt még sokkal bizonytala­nabb. A párizsi ha­tást itt sem lehet letagadni, élet"folyt, Szomory Dezső éppúgy, mint kirobbanó a fiatnl Ady Endre itt sziv­ezsgő és lüktető mű­vészeti ami a Szélmarta kövek A festő felment a köves dombra, élnivágyast fejezte magukba azt a levegőt szétnézett. Ez jó lesz. Nézte a ferde, ki: a festék írnak és kirán- szellemet, ami a festőket dúlnak az iparművészet te- is. a zenészeket is — pél­ruletére, az építészek egyben dóul Debussyt — egyaránt belsőtervezők is, írók, fes- élteti. Bródy Sándort is ide tők. építészek és zenészek szokás sorolni, és Somlyó egyetlen hatalmas lendület- Zoltánt is, de hatása kimu­tel próbálják megvalósítani tatható a fiatal Kosztolányi a művészet egészét megre- müveiben is. De hát mi formáló ter veiket. bennük a közös vonás? Ta­A szecesszió — nómct.or- ián egyfajta stilizáltságra szági megfelelője a Jugend- való törekvés, a festői deko­stil — antikonformizmusára rotivitás fölhasználása, a és törekvéseire jellemző a képi láttatás erősödése, ze­welmóri építész- és iparmű- neiség a prózában, a szimbó­vcszképzö Iskola működése, lumok. es a kiváló oelga építész, Van de Velde szerepe, ö az, aki neoimpresszionista festő­ből lesz építész. Gondolkodás­módja konstruktív, elsősor­ban a célszerűségre törő, az Demény János zenetörté­nész a már említett szegedi vitán a fiatal Bartókra ható szecessziós zeneszerzőkről be­szélt, visszanyúlva Richárd ... ,....., ... ,, Strausshoz és Debussyhez, és ő iskolájábol nő k: a későbbi el6remutatva a Bartók mun_ Bauhaus. Kora emberéhez akarja alakítani nemcsak a házat, mint az ember lakó­helyei. de ki zvctlcn környe­kásságában létrejövő szinté­zisre. Csont váryt szintén úgy zetét. mindennapi használati emiegetlék, mint aki képes tárgyait is. Itt az ipari .for- volt arra, hogy gigantikus matervezes embriója! gondolatának erőkifejtéssel egy ogvségbe foglalja hatalmas mindazt, l DÉL-MAGYARORSZÁG Vásárnap. 1966. november U. lapos, hegyes, órmóllan köveket, az ezredéves szél karmait mélyen bele­vagta, de azért a vigasztalan földön füvek lapultak szélirányban, gyöke­rük volt, katáng is volt itt jó par bo­korral, virág/ott a katáng. Szamarat, kecskét kutatott tekintetével, aztán lesiklott a lenti falura, különböző zöldek csíkjai foltozták a határt, né­hol okkerkukorica táblák. Ez jo lesz. Reggel sok öreggel találkozott, öre­gekkel, ültek alacsony ereszek alat.t, utána se fordultaik. Benézatt egy-két apró udvarba. Elszántak a sasok, per­sze, mozdonyon, darun, íróasztalon, ki hogy bírta. Az öregek itt ülnek, r.em csinálnak semmit*- De tévedett. Ké­sőbb látta, hogy ez is, az is bemegy a házba, tarisznyát lógatva jő ki, el­megy a íöterre. a negyvennyolcas szobor alá, ott két akácfa van, leül a lobbi közé és vár. Várt ő is, ugyan merre irányítják ma őket? Az ő vál­lán is lógott valami, szíjon a fostékes doboz, szék. kezében himbált a fel­feszített vászon. Nézték egy kicsit egymást, de őket nem érdekelte a fcsift. Sok ember járt-kelt ebben a faluban húsz esztend-"> alat.t. Most a dombon i egy jo kóré, neki támaszt ja a vásznat egy még na­gyobb kőnek, kinyitja dobozát, szenet vesz ki, rajzol. A domb alsó hajlatá­ban van, béiálja a tetőt, aztán felette az ég. A rücskös, kietlen köves domb maga az öregség, az üóesség. A rossz öregség. A füvek eltékozolt ábrázatán a maradék szőrszalak, nem férfiúi erő jelei, hanem az eltékozolt élet ottma­radt nyomai. Ilyen földön talán var állhatott, vagy urasági nyaraló. Szép innen le a kilátás. Az üres domb azt jelenti neki, hogy az öregek ott lent a brigádvezetőrc várva, elkerülték a semmi dombot, kedves öregecskék, ha fáradtan is, kábultan is a sok évtől, elmernek valahová egy zöld csíkba és dolgoztok. De ez a domb itt azt is je­lenti. hogy valaki beleragadt, ebben húzta meg magát, egv emberé ez a domb, megmondták kié, Papp Gyuri bácsié. Nem ismeri, de ez nem fontos, bár ki tudja. Ügy képzeli, hogy látja Gyuri bácsi egész életét, megmutatták nagy házát a téren. nem. ne jöjjön ma ki az öreg. úgyis tisztán látja, hogy Gyuri bácsinak kijárt ez a köves domb. Festeget, elég jól halad, valaki slatv­tyogva. fél bén a lábbal húz felfelé, la lassan az ösvényen, megáll, biztosan a szorványos, elvadult tő­kéket babrál gatja. aztán újra slatty, slarty ez csak Gyuri bácsi lehet, mégiscsak bemoriatak neki, hogy va­lami ember felmászott a dombra. Egy festő. Mit akar ott? Mikor semmit se talál, csak köveket. Fest. Nem baj, talán mesél az örea még segíthet is a festésben. Talán. Nagyon kopár, merev az egész kép, dermedt. Ez az. Dermedt. Valahol hi­ba van, sok kéket használt. Slatty, slatty, az öreg feje látszik, aztán a nyaka, majd derékig, mint akit beás­tak a kövekbe. Áll, figyel, a festő arrapillamt. Megfordítja az ecsetet, be­leknrcolja a figurát, éppen jo helyen áll Gyuri bácsi, mögötte még hever jórehány kö, aztán a nagv ég Elége­detten lát neki Gyuri bá esi nak. ne. nány ecsethúzás. most ez is elég jól megy. bon no az egészben, érzi. benn® van. A domb, a derékig eltemetetlí em bemel, nagyszerű! Eltékozolt élet. jnilye van egy ilyen embernek? Parasztember. Egv fia volt, ncm él, felesége már korábban elment. Kupec volt. marhukupec, gu­iyákat nevelt, mindég a hadseregnek szállított, jól úzotlcz: és állandó ve­vők voltak a géhások. Az a nacv zolí folt ott az or mellett, az az. Ott le­geltok a gulyák. Ott legelnek, pala­tetös hosszú istálló van most raj la, meg tipusház. Az öreg feljebb jön. kiáll teljes ma­gasságában. ami nem sok. de tartja magát, vagyis méz feljön tulajdonára, ós odamegy a festőhöz. Édeskés hang­ja van, kik is beszéltek igy? A papok? Nem, azoknak külön ájtatos hanghor­dozási i k van. — Fest? — kérdezi és állapítja meg 9

Next

/
Thumbnails
Contents