Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

Vita a megyei pártbizottság beszámolója felett A Csongrád megyei pártértekezleten — mint arról la­punk más helyén beszámoltunk — pénteken délután foly­tatódott a vita, a megyei pártbizottság írsban előre kikül­dött beszámolója, valamint Győri Imre elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának a beszámolót kiegé­szítő vitaindító referátuma felett. A felszólalók Csongrád APRÓ ANTAL: megye politikai, társadalmi és gazdasági életének ered­ményeit és problémáit elemezték és számos javaslatot tettek. Apró Antal elvtársnak a pártértekezleten szombaton elhangzott felszólalását és a küldötteknek a pénteki vi­tában elmondott felszólalásait az alábbiakban ismertetjük. Folytassuk töretlenül az élet által igazolt politikát Apró Antal elvtárs felszó­lalása bevezetőjében tolmá­csolta a Csongrád megyei kommunistáknak az MSZMP Központi Bizottsága forró elvtársi üdvözletét, köszö­netét fejezte ki azért a tá­mogatásért, amelyet az el­múlt négy esztendőben nyújtottak a Központi Bi­zottságnak és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány­nak. Elmondotta, hogy Csongrád megye mindig nagy erőssége volt a párt­nak, azoknak a történelmi feladatoknak a megoldásá­ban, amelyeket a szocializ­mus építése során politikai, gazdasági, kulturális éle­tünkben elértünk. Igen so­kat tettek a VIII. kongresz­szus határozatainak végre­hajtása érdekében is. E munka eredményeként Csongrád megyében sokat fejlődött a politikai helyzet, a pártszervezetek politikai­lag és szervezetileg megerő­södtek. Jelentősen fejlődött az elmúlt években a megye ipara és mezőgazdasága is, s mindez egvüttesen mutat­ja, hogy a VIII. kongresz­szus határozatai helyesek voltak, végrehajtásukkal egész szocialista rendszerünk erősödött. Pártunk és népünk erőfe­szítései hozzájárultak nem­zetközi vonatkozásban a szo­cializmus és a béke érdekei­nek szolgálatához, sokirányú kezdeményezést tettünk a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erő­sítése és az államok közötti békés egymás mellett élés érdekében. — A tapasztalatok azt mutatják és ezt értettem az itt elhangzott felszólalások­ból is — mondotta Apró An­tal elvtárs —. hogy a Csong­rád megyei elvtársak egyet­értenek a IX. kongresszus kiadott irányelveivel. Orszá­gosan azt tapasztaljuk, hogy ez az egyetértés tömegmé­retű. A kongresszusra való felkészülés nagy belpolitikai aktivitást váltott ki, nem­csak a pártszervezetekben, hanem általában a dolgozók között. Egyöntetű az a vé­lemény, hogy töretlenül foly­tassuk tovább jól bevált po­litikai vonalunkat, védjük, erősítsük munkásosztályunk, pártunk vezető szerepét. — Gazdaságpolitikánkkal kapcsolatban is egyetértés van. A dolgozók helyeslik azokat a reformtörekvése­ket. amelyeket gazdaságve­zetésünk különböző területe­in végre akarunk hajtani. Nekünk kommunistáknak most az a kötelességünk, hogv társadalmunk össz­munkáiát hatékonyabbá te­gyük, a gazdálkodás legki­sebb egységétől egészen a kormányig. Beszélt Apró Antal elv­társ pártunk szervezeti ere­jének növekedéséről, maid azt fejtegette, hogy az ed­digi politikai vonalat kell folvtatni, de az új viszonyok­nak megfelelően — tehát még jobban, még követke­zetesebben. A IX. kongresz­szuson nem lesz szükség át­fogó új politikai koncepció­ra. sem politikai, gazdasági és kulturális életünkben va­lamilyen új szakaszra. El­lenben magasabb szintre kell emelni mindenekelőtt poli­tikai tevékenységünket, hir­detnünk kell szocialista épí­tésünk céljait, az új viszo­nyok között új eszközök igénybevételével kell erősí­tenünk a tömegekkel való kapcsolatot és alaposabban kell tanulmányoznunk a tár­sadalmi fejlődésünkben fel­merülő új kérdéseket. Részletesen foglalkozott Apró Antal elvtárs a párt és a munkásosztály vezető szerepével, pártszervezeteink politikai és ideológiai befo­lyásával Elmondotta: — A párt vezető szerepe és a munkásosztály vezető szerepe nem két dolog, ha­nem egy. A párt politikájá­nak érvényesülése, sikere a munkáshatalom létrejötte és állandó fejlődése. Nem le­het beszélni a munkásosz­tály vezető szerepéről a párt vezetése nélkül. A párt fogalmazza meg a munkás­osztály politikai és gazda­sági, társadalmi céljait és küzd azok teljes megvalósí­tásáért. — A párt vezető szerepé­nek jellege állandóan válto­zik a társadalmi fejlődés folyamán. A szocializmus alapjának lerakása előtt el­sősorban a nyílt osztályharc követelményeihez igazodott. Ebben az időszakban a for­radalmi tömegmozgalom irá­nyítása. a gazdasági, politi­kai. ideológiai kulcspozíciók megszerzése és megtartása állt a középpontban. A szo­cializmus alapjainak lera­kásával e feladatokat lé­nyegében megoldottuk. A párt vezető szerepe ettől kezdve mind jobban kiter­jed a gazdaság, a politika, az ideológia, a nevelés. ' a hadsereg és a nemzetkőzi te­vékenység minden szférájá­ra. Tehát most, a IX. kong­resszus idején a szocializ­mus teljes felépítésének idő­szakában a párt vezető sze­repe az elért eredményeken alapul, s az új helyzetnek, az új szükségletnek megfe­lelően változik. Az új vi­szonyoknak megfelelően kell élni a hatalommal, az új szükségleteknek megfelelő­en kell gyakorolni a hatal­mat. Most előtérbe került a szocialista viszonyok to­vábbfejlesztése társadalmi életünk minden területén. Azt kell csinálni, amit a VTTI. kongresszus mondott: ..Tanítsuk meg az embere­ket szocialista módon élni, dolgozni, gondolkozni". Ez hosszú távra szóló program, s e téren sincs szükség alap­vetően új határozatokra. A megyei pártbizottság szer­vezze. biztosítsa e határoza­tok végrehajtását. A továbbiakban arról be­szélt Apró Antal elvtárs, hogv a mezőgazdaság szoci­alista átalakulásával, az új szövetkezeti parasztság lét­rejöttével, a munkás-pa­raszt szövetség is új alapok­ra helyeződik, de ez nem csökkenti, hanem növeli a munkásosztály feladatait és szerepét. Magát a munkás­osztályt is több rétegből álló és állandóan formálódó, fej­lődő osztályként kell felfog­ni. amelynek száma, szak­képzettsége szüntelenül nő — A párt és a munkás­osztály vezető szerepének az a lényege — mondotta a to­vábbiakban —, hogy töret­lenül érvényesüljön a párt politikája társadalmi, gazda­sági és kulturális életünk minden területén, vagyis: a párt politikájának szellemé­ben a párt által meghatáro­zott célok megvalósításán dolgozzunk. Ez alapvetően így van most is a gyakor­latban. Munkásosztályunk pedig a szocialista tulajdon alapján állva, a hatalom birtokában a párt politiká­ját követve vezeti, szervezi a szocialista átalakulást. A párt vezető szerepéről Apró elvtárs kifejtette: — A párt felelős az egész szocialista fejlődésért. a dolgozó tömegek politikai neveléséért. irányításáért. Ezt a felelősséget senkire sem ruházhatja át. A párt nem mondhat le irányító, vezető szerepéről, mert ve­szélybe kerülne a szocialis­ta rendszer, a munkásha.ta­lom. A mai, mind bonyolul­tabbá váló nemzetközi hely­zetben erősíteni, átfogóbbá kell tenni ezt a vezető sze­repet. Beszélt Apró Antal elv­társ az állami demokratiz­mus kérdéseiről, az állami, gazdasági és tömegszerve­zetek belső demokratizmu­sának és hatáskörének ter­vezett növeléséről, s az itt végzett munkát is összefüg­gésbe hozta a párt vezető szerepének érvényesülésével Ezt a gondolatkört végső soron úgy summázta: a párt vezető szerepének ér­vényesülése a kommunisták százezreinek jó vagy rossz munkájától függ minden társadalmi fórumon. A következőkben arról be­szélt. hogy tovább kell ja­vítani a párttagság és a szélesebb közvélemény tájé­koztatását. a politikai mun­kát. majd a kőolajbánvászat Csongrád megyei perspek­CSAPENSZKI ISTVÁN: tíváival foglalkozott. El­mondotta, hogy Szeged köz­vetlen környékén jelentős kőolaj- és földgázkincset ta­láltak. amely vetekszik a régi klasszikus dunántúli lelőhely készletével. Az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tovább folytatja az alföldi medencében a kuta­tásokat és a jövő év márci­usáig hét újabb fúróberen­dezést küld Csongrád me­gyébe. Az eddigi tervek szerint 1967-ben 44 fúrást végeznek el 2200 méter mély­ségig, húsz fúrást pedig a 3 ezer méter mélyen fekvő rétegekig. A további fúrá­sok előkészítése és a ter­melés beindítása igen jelen­tős szervezeti és beruházási feladatokat igényel. A beru­házások keretében különbö­ző létesítmények épülnek majd fel a termelés fejlesz­tésére. a tárolás és szállítás biztosítására. A földgáz hasznosítására kiépítenek egy gázgyűjtő- és gerincvezeték­rendszert. amely Szeged gáz­ellátását biztosítja. A szak­értők szerint 1970-re körül­belül 1 millió tonna kőolaj és 1 miliárd köbméter gáz kitermelése válik lehetővé Csongrád megyében. Az 1974-ig előirányzott beruhá­zási javaslatot a gazdasági bizottság fogja megtárgyal­ni. Évek során több milli­árd forint lenne a beruhá­zások teljes összege, ebből megépülne az itteni olajku­takat kiszolgáló komplett ipartelep, a földgáz távveze­ték. amely a Csongrád me­gyei mezőt áz országos gáz­vezeték-rendszerbe kapcsol­ná. és a kőolaj távvezeték, amely a Százhalombattai Kőolajipari Vállalathoz to­vábbítaná az olajat. A ter­vekben szerepel az olajipar munkásainak szükséges mun­kásszállás és lakások fel­építése is. Felszólalása második ré­szében külpolitikai kérdések­ről beszélt Apró Antal elv­társ. Egyebek között elmon­dotta. hogy a VIII. kong­resszus óta országunk kül­politikai tevékenysége jelen­tősen fejlődött, pártunknak és a Magyar Népköztársaság­nak tekintélye van a nem­zetközi politikában. Minde­nütt védelmezzük a szocia­lista országok álláspontját, segítjük a béke erőinek tö­mörítését. Felszólalása befejezéseként Apró Antal elvtárs megemlé­kezett a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulásá­nak 10 évfordulójáról. a forradalmi erők összefogásá­ról. Hangsúlyozta, hogy a párt helves politikája nyo­mán születtek meg az elmúlt tíz esztendő nagvszerű ered­ményei s ez a helyes politika az alapja további feladata­ink sikeres megvalósításá­nak is. Megköszönte a Csong­rád megvel kommunisták hozzájárulását ezekhez az eredményekhez és sok sikert kívánt további munkájuk­hoz. pártértekezletnek, hogy új kenyérfajta ért be Csenge­lén ebben az évben, a búza— rozshibrid, amelynek ered­ményei igen biztatóak, ter­méshozama igen magas és a tudomány feladata eldön­teni használhatóságát. A járásban jelentős volt a szőlő- és gyümölcstelepítés, már kialakulóban vannak a nagyüzemi termőterületek. Baj azonban, hogy a máso­dik ötéves tervben telepí­tett 3432 hold szőlőből mind­össze 90 holdon telepítettek csemegefajtákat. Ez nagyon kevés. A jövőben jobban KATÁI Ü. ISTVÁN: figyelembe kell venni az igényeket. Jelentős probléma is gá­tolja a gazdaságok erősödé­sét, hogy a megtermelt gyü­mölcsfélék egy részét még nem tudják sem értékesíte­ni, sem feldolgozni. Helyes lenne, ha a termelőszövetke­zetek összefognának külön­böző félkész termékek ké­szítésére. Nagyon fontos az is, hogy tovább emelkedjék a járásban a szakemberek létszáma és tovább javuljon a gazdaságokban a pártszer­vezetek politikai, ideológiai munkája. Csongrád további iparosításáról Kátai U. István elvtárs, a csongrádi fűtőberendezési gyár TMK művezetője üze­me fejlődéséről, valamint a város iparosításáról beszélt. A fűtőberendezési gyár né­hány évvel ezelőtt létesült, olyan emberekből. akik többségükben semmiféle szakmával sem rendelkez­tek. Az üzemnek ma már 700 főnyi munkásgárdáia van. már csaknem 50 szá­zalékban képzett szakmun­kás. Az üzem évi 96 milliós tervét eddig minden esetben teljesítette. Igen sokat változott a gyár fejlődésével az emberek szocialista tudata. Az egyko­ri kubikosok, akik az ország különböző részeiben baran­goltak és nem sokat töröd­JANŐ ISTVÁN: tek a politikával, ma már egyre inkább érdeklődnek a politikai kérdések iránt, és nemcsak a pénzért dolgoz­nak, hanem szeretik a mun­kájukat., szeretik a gyárat és szívügyük a szocializmus építése. Ezt bizonyítja az is, hogy a dolgozók jelentős ré­sze tanul valamilyen szak­mai vagy politikai tanfo­lyamon, a szocialista mun­kaversenyben pedig jelen­leg 18 szocialista brigád és 15 szocialista címért küzdő brigád vesz részt. Az üzem­ben és Csongrád többi üze­meiben elért eredmények jó alapul szolgálnak az iparo­sítás fokozásához, újabb be­ruházások megvalósításához a városban. Igazságosabban osszák el a mezőgazdasági beruházásokat Janó István elvtárs, a szentesi Árpád Tsz párttit­kára a szövetkezeti, nagy­üzemi zöldségtermesztés idő­szerű problémáiról beszélt. Mint mondotta: a szentesi kertészek az átszervezéskor arról beszéltek, hogy vajon lehetőségük lesz-e továbbra is zöldségtermesztéssel fog­lalkozni. Az élet az elmúlt években bíztató választ adott erre a kérdésre: 1962­ben az Árpád Tsz-ben meg­kezdték működésüket az el­ső nagyüzemi kertészeti te­lepek és a fejlődés azóta je­lentősen előrehaladt. Ez jel­lemző valamennyi szentesi termelőszövetkezet helyzeté­re. Az egy katasztrális hold­ra jutó gazdálkodási ered­mény, valamint az egy tag­ra jutó jövedelem országo­san a legjobb Szentesen. Nem véletlen, hogy a szen­tesi Árpád Tsz elmúlt évi gazdálkodásával már har­madszor nyert vöröszászlót az országos versenyhen. A szentesi szövetkezetek­ben elért eredmények alap­ja. hogy a tagok nem ven­dégként járpak a közösbe, hanem az év csaknem min­den munkanapján dolgoz­nak, a legtöbbször 10—14 órát. A magas termésered­ményeket és a magas jöve­delmeket ennek tükrében he­lyes vizsgálni. Nem egészen ilyen derűs a beruházások helyzete. Az Árpád Tsz-ben jelenleg a 100 holdra eső számosállat létszám 26. ami kétszerese a megyei átlagnak. Ezzel szemben nincsenek a gazda­ságban férőhelyek. A gazda­ság már-már arra kénysze­rül. hogy igen szép szarvas­marha állományának egy ré­szétől megváljon. Ugyanak­kor tény, hogy vannak gaz­daságok, ahol nagy beruhá­zásból istállókat építettek, amelyek azonban nincsenek benépesítve. A beruházások elosztása mintha nem lenne egészen igazságos. Az Árpád Tsz-ben —felsőbb ígéretek alapján — tavaly hévízkutat fúrtak, de a kút felhasználásához szükséges beruházásokat már nem kapták meg. Ugyanakkor a szomszédos Űj Barázda Tsz-ben. ahol azt mondták: legfőbb tör­vény, hogy termeljünk, az idén fúrt termálkút vizének felhasználásához megkapták a szükséges járulékos beru­házásokat ls. Janó elvtárs, a szentesi szövetkezetek nevében beie­lentette. hogy a kenyérgabo­nát október 23-ra mindenijtt elvetettek és az a törekvé­sük. hogv a múlt évi adós­ságot jövőre megszüntessék. TÖRKÖLY FERENC: Következetesebb eszmei nevelést A szegedi járás :e'entősen fe'lődött Csápenszki István elvtárs, a szegedi járási pártbizott­ság első titkára arról a fej­lődésről beszélt, amely a szegedi járás mezőgazdasági termelésében az átszervezést követően bekövetkezett. Igen nagy problémát jelent még ma is — mondotta, — hogy a járásban sok a tanya és például a 135 átlagos isko­lából 99 tanyai. A termelés­ben a külterjesség dominál, de a pozitív változás mégis kimutatható. Négy évvel ez­előtt a tsz-ek zöme igen gyenge volt. Ezrek várták, hogy engedélyt kapjanak a kilépésre. Ma már egészen más a helyzet Az elmúlt négy év legfőbb eredménye, az, hogy a tsz-mozgalom megszilárdult és egyre töb­ben kérik felvételüket a szövetkezetekbe. 1962-höz vi­szonyítva a szövetkezetek tiszta vagyona 126 százalék­kal, a tszcs-k fel nem oszt­ható alapja 255 százalékkal, az egy tagra jutó jövedelem pedig 55 százalékkal emel­kedett. A járás 74 százalék­kal több vágómarhát. 75 százalékkal több hízott sertést. és sokkal több baromfit, tejet, tojást, adott az államnak, mint négy év­vel ezelőtt. Emelkedtek a gabonahozamok is. Bejelen­tette Csápenszki elvtárs a Törköly Ferenc elvtárs, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság első titkára a politikai-ideológiai neve­léssel foglalkozott. További sikereinket az dönti el — mondotta —. hogy meny­nyiben valósítjuk meg pár­tunk politikájának helyes, egységes értelmezését és a végrehajtás fegyelmét. Igen jelentős eredményeink van­nak e téren, de azért nem mondhatjuk, hogy minden rendben van. Sok minden igazolja, hogy nem elég ha­tékony az eszmei nevelés. Ez természetesen a körül­ményekkel és hibáinkkal is összefügg. Tény, hogy az elmúlt négy év viharos fejlődés idősza­ka volt. Olyan változások következtek be, amelyek kedvezőek az ideológiai munkára, s amelyek ugyan­akkor különböző problémá­kat is okoztak. Igen sokan kerültek például az iparba, akik még nem nőttek fel a törzsgárda színvonalára a fegvelemben. a politikai tu­datban. az aktivitásban. Az értelmiségiek között is van­nak. akik érzékenyebben re­agálnak a politikánkkal el­lentétes külső hatásokra. Emellett az is tény, hogv a pártszervezetekben sem kel­lő a vitakészség és a har­cosság. a párttagság politi­kai aktivitása nem teljesen egyértelmű. Elvtársaink élen­járnak a termelésben és más fontos kérdésekben is jó az aktivitás. De a politi­kai akciókban, az eszmei ne­velésben még egyenetlen a párttagság aktivitása. Van­nak olyan elvtársak, akik (Folytatás a 6. oldalon.) Vwárnap, 1966. november 6. OÉL-.MAGtARQRSZAQ S

Next

/
Thumbnails
Contents