Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

Vita a megyei pártbizottság beszámolója felett (Folytatta az J. oldalról.) nem szeretnek vitatkozni, mázok vlezont esek vitatkoznak. s amikor a végrehajtásról van szó, hátul kullognak. Az is előfordul, hogy •gyes elvtársak nem a pártban vitatkoznak, hanem kívül mondják el véleményüket.. Ami a párt vezető szerepét Illeti, egyesek azt önmagukkal azonosítják, s azt mondják: ha az én véleméDERDAK JÓZSEF: nyem érvényesül, akkor minden rendben van. ha viszont nem érvényesül a véleményem, akkor nem érvényesül a párt vezető szerepe. Találkozhatunk még olyan véleményekkel iá, amelyek szerint csupán az 1945 utáni éveket lehet az igazi harc időszakának tekinteni. Végül rámutatott, hogy nagy jelentősége van napjainkban ii a kétfrontos harcnak. Meggyorsul a mezőgazdasági gépgyártás Makón Derdák József, a makói gépgyár lakatosa arról szólt, hogy a gyár néhány év alatt a vároa legnagyobb ipari bázisa lett De fejlődtek Makó többi üzemei la. öt év alatt a város Ipari termelése negyven százalékkal emelkedett, a gépgyári termelés pedig 25 százalékkal. Mint mondotta: a gépgyár többre is képes lenne, viszont ehhez több beruházásra van azükség. A korábbi években az üzemben még csak egyszerűbb berendezéseket és eszközöket gyártottak. Ma már komolyabb gépeket Is készítenek és ennek egyik tényezője az, hogy az üzemnek jelentős létszámú, magas képzettségű műszaki gárdája GIRÓ LAJOS: van. A műszakiak fetkészüTtsege és a munkások szaktudása is lehetővé teszi, hogy korszerűbb gépeket gyártsanak. Pártunk közelgő TX. kongresszusa tiszteletére a makói gépgyárban széles körű munkaverseny folyik. A vállalás összértéke két millió 500 ezer forint. Bejelentette Derdák elvtárs, hogy ezt a vállalást a gyár kollektívája teljesíti és ennek érdekében november 7. tiszteletére ünnepi műszakot szerveztek. Befejezésül a kommunista lakatos felhívta a figyelmet arra a bérfeszültségre, ami a gépgyári munkások, valamint más makói üzemek. fTIetve a tsz-ek dolgozóinak jövedelmében jelenleg fennáll. ránt <W! ugrásszerű fejlődést, amely lehetővé tette, bog*' a dolgozók egyre jobbén érzik magukat, s nawobb kedvvel dolgoznék. Sok-sok nehézséget kellett leküzdeniük. de a többnyire fiatal nőd® góró ma már derűsen néz a jövőbe. Ezután arról beszélt, hogy — mint ez. országbon mindenütt — a fcextilmúvekben ie igénylik a c 'gozók az. életszínvonal fokozatos emelkedését.. Az. üzemi pártbizottság helyesli ezek® a jogos igényeket. azonban mtndig hangsúlyozza, hogy ehhez, folyamatosan az. alapokat is mindig meg kefl teremteni. Az üzemben már nagyon sok szép éa új gép dolgozik, azonban szükség lenne például a hólesődé nogyobbítására is. meri a meglevő már rendkívül kicsi . Ez. persze arra vei! — mondotta általános derültség közepette —, hogy a textilművek dolgozói nem közömbösek az alacsony népszaporulat iránt. Az elmúlt hónapokban ia 160-an SÍPOS MTOALY: kötőtbek hazosságot a gyárban. A közelgő új gazdasagi mechanizmussal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság határozatát a textilművekben is helyesléssel fogadták a dolgozók és egyik legfőbb tennivalójuknak tartják a gazdaságosság növelés®.. A vez®őség már tett különféle intézkedések® a termel® kenység fokozására, továbbá az. anyagi érdekeltség elvének fokozottabb érvényesítésére. A jobban és a gyengébben dolgozó művezetők havi keresete között például ma már 300—400 forint a különtx»ég. A vizsgálatok alapján általában nőtt a fizikai dolgozók keresete is. A lehetőségek® azonban még jobban ki lehetne használni anélkül, hogy tovább terhelnék n munkásokat A textilművek ben ta nagy jelentőséggel bírna, ba a termelesj eredmények csökkenése nélkül be leh®.ne veretni n rövidebb munkahetet. Az MSZMP Csongrád megyei pártérfekezletének határozata 1. A Csongrád megyei pártértekezl® jóváhagyólag tudomásul veszi a megyei pártbizottság 1962—66 közötti négyéves munkájáról szóló beszámolóját és a pártértekezlet vitájában felmerült kérdésekre adott választ. í. A megyei pártértekezlet köszönetét és elismerését fejezi kl pártunk IX. kongresszusának tiszteletére indult szocialista munkaverseny minden résztvevőjének. J. A pártértekezlet egyetért a pártunk által kidolgozott és követett politikával. Támogatásáról biztosítja pártunk IX. kongresszusát. Csongrád megye 23 906 kommunista ja. a pártonkívüli dolgozókkal vállvetve küzd és dolgozik a IX.. kongresszus határozatainak megvalósításán Csongrád megyében. Szeged, 1966. november 4—5. MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI PARTÉRTEKEZLETE Az építőipar a megye igényeinek kielégítésére törekszik A fiatalok vonzódnak pártunk politikájához Bfró Lajos elvtárs, a KISZ Csongrád megyei bizottságénak első titkára azzal kezdte hozzászólását, hogy viszonylag elég sok kritikai megjegyzés hangzik el az ifjúságról. Ezeket mindig készséggel fogadják, mint olyanokat, amelyek segíteni akarnak a hibák kijavításában. Különösen a párt részéről elhangzó észrevételeket vesszük szívesen, mert ezek hatékonyan hozzájárultak a KISZ-munka megjavításához. Jelenleg a fiatalok aktívabban politizálnak, ezt bizonyítják a különféle akciók, munkafelajánlások, kezdeményezések. A megyében mintegy hatezer fővel megnagyobbodott KlSZ-tagság szép sikereket ért el a kongresszusi munkaversenyben ls, amelyben jelentős szerepet vállaltak az őszi munkákban jeleskedő fiatal traktoristák. A továbbiakban Bíró elvtárs kiemelte, hogy a diákok RAC7, LAJOS: rokonszenvvel fogadták az oktatási reformtörvényt, ahhoz több javaslattal járultak hozzá, mert igazi ifjúsági törvénynek tekintették. A politikai nevelőmunka további javítása az egyik legfontosabb tennivaló, mert ez jelenleg Hmaradt az él® követelményeitől. A fiatalok politikai neveléséhez tartozik az is. hogy növeljük a KISZ taglétszámát, különösen falun. Ebből a szempontból fontos az iskolai KlSZ-szervezetek munkája, hogy az onnan kikerülő fiúk és lányok jól megállják helyük® az iparban, a mezőgazdaságban és más munkahelyeken, s közülük a legjobbak párttagokká nevelődjenek. Az. ifjúság neveléséhez azonban még mindig nem állnak rendelkezésre megfelelő anvagi fettételek Befejezésül a fiatalok lakásproblémáinak megoldásához kért fokozottab segítséget. Sípos Mihály ®vt.'.rs, az ÍM Csongrád Megy® Építőipari Vállalat igasiga+ója először a megy® beruházáé* az építőiipar kapacitásé va! foglalkozott. Hangsúlyozta, hogv az. ipar növekedésével párhuzamosan fejlődött M építőipar la. amely 62 százalékos termelésnövekedésit ért A vállalat a második ötéves tervben megalapozta technikai bázisát és a megyében — a textilművek kivételével — felépítette az összes ipari beruházásokat. A lakásépítés 95 százaléka szintén a "általat nevéhez fűződik. Ezután arról szólott, hogy a jelentős feladatok megvalósítása köztien mégis sok bírálat. érte a/, építők®, jólteh® az utóbbi időben többször kaptak elismerést is. Az építőipar valóhan nem mindig tudott lépést tartani n vele szemben támasztott. nagyarányú igénvekkel. Ennék azonban ep-ik oka volt. hogv nem ismerte hosszabb távon a konkrét feladat®, A munkaerőhiányt képtelen volt Dr. VAOT MIKLÓS: gépekkel pótolni. ITIe+ve a komplex gépesít® hiánya miatt a meglevő gépparkot sem "tudta kihasználni. A vállalat kommunistáinak, a i,„zdasági és a műszaki ve7® ók nek nagy erőfesz ítések® keltett tenniök. hogy az építéseknél munkát vállaló, fóleg feli I emberekkel. megsaerettessék a szakmát. Ennek ellenére nagy volt a fluktuáció: a második ötéves tjeimben a ki- és belépők száma a vállalatnál elérte a 8 ezer főt. A kongresszust munkaversen y ben részt vevő építőipari munkások jelentősen hozzájárultak ar. id® eredmények eléréséhez. A verseny közben 11 új szocialista brieád alakult, s a dolgozok felajánlásaként a vállaltat éves lakásépítési tervét 79 lakással túlteljesítik. A különböző épül®eken '11 ncnpal sikerül az építési id®. lerövidíteni. Az építőipar a megye Igényeinek maradéktalan kielégítésére törekszik, de természetesein segítség® te igényel. ' mell a gyár. mint tavaly egész esztendőben. A megy® pártértekezlet napjáig forintban is teljesítették az egész évi tervel. Maradéktalanul valóra váltják kongresszusi felajánlásukat is. és december hónapban már a terv túlteljesítésén dolgoznak majd. SZÖNYI FERENC: Befejezésül arról beszélt, hogy a gyár új módszereket vezetett be a mezőgazdasági termékek felvásárlásánál, például megpróbálták kikapcsolni a közvetító szerveket. Ü.1 prémiumrendszert vezettek be, hogy ezzel is növeljék a dolgozók munkakedvét. Minden kommunista egy célért dolgozzék A tudományos kutatás segítette a mezőgazdaságot Szönyi Ferenc elvtárs, a makói járási pártbizottság ®ső titkára hozzászólása elején hangsúlyozta, hogv a makói kommunisták helyeslik a párt politikáját, mert az a dolgozó nép érdekeit, céljait szolgálja. Ezután részletesen beszélt a párt vezető szerepének érvényesüléséről, amelyet legjobban igazolnak a termelésben és a dolgozók életszínvonala gyarapodásában elért eredmények. A makói járásban 25 százalékkal növekedtek a mezőgazdasági termésátlagok. és 83 százalékkal nagyobb egv termelőszövetkezeti gazda jövedelme, mint négy esztendővel korábban. A termelőszövetkezetek megszilárdultak. s ez jelentős részben a jó vezetésnek köszönhető. Ma már olyan kommunisták és pártonkívüliek Irányítják a közös gazdaságokat. akik a jövő feladatainak régrehajtására is' minden bizonnyal képesek lesznek. Dr. RACZ JÁNOS: A párt politikája egyre szí mpatikusabb a dolgozó tömegek körében. Ezt az általános szimpátiát azonban még tovább lehet fokozni, ha a , kommunisták minden munkahelyen példamutatóan dolgoznak és egyéni magatartásuk sem esik kifogás alá. Néhol azonban egyes párttagok elbízzák magukat, önkényesen intézkednek, nem veszik figyelembe, hogy a párton kívüliek minden tevékenységüket éberen figyelik. Némelyek nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat és emiatt akarva, akaratlanul károk okozóivá válnak. Nagyon fonton, hogy minden kommunista egy célért dolgozzék és egységesen hajtsa végre a párt politikáját. Végül aláhúzta a politikai oktatás jelentőségét s azt, hogv a vezetők funkcióba állításánál a szakmai hozzáértésen túlmenően a politikai képzettséget ls feltétlenül tte gyelembe kell venni. Az ember nem csak gazdasági tényező a végrehajtásból, a végrehajtók szem1él®éböl hiányzik a politikai és morális érzék. Arról van szó, hogy az írott paragrafuson kivitt l®ezik egy íratlan paragrafus la, amit a szocialista társadalmi együttélés alakított kt és formál szüntelenül. Az,t tehetne mondani, hogv ez jelenleg az írott paragrafus szelleme, éltető eleme. Sajnos, gyakran e szocialista szellemiség és politikai érzék teljes hiánya miatt fordul elő igazságtalanság és antiszociális intézkedés A hivatali rangnak — legyen a* piciny, vagv legmagasabb — egyik veszélye, hogy hatalommal Is jár, s tudjuk, hogy a kistisztviselő hatalmaskodása ren dkívül rombolólag hat az emberekre. A politikai és morális érzék kifejlesztése a pártmunka feladata Pártszervezeteinknek kell őrködniük afelett is. hogy a döntéseit® mindig a szocialista szellemiség hassa át. Ráez Lajos elvtárs, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője a többi között iz osztályszövétség politikai k®dés®vel foglalkozott Sokszor — annak következtében. hogy szemünk előtt, elérendő célként, valamiféle ideális, kommuniszitikus álomképek lebegnek — magunk sem vesszük észre, hogy máris milyen jelentős az előrehaladás a társadalom szocialista viszonylatait szocialista szellemiség® Illetően. A párt politikájának hatásaként hallatlanul narv-t nőtt népünk öntudata, gazdagabbá vált az egyéniség. kifejlődött az emberi méltóság. Gyakori hibánk azonhan. hogy a munka, a megoldandó sok nehézség közepette olykor az embert csak mint gazdasági ténvezőt vesszük számba, s elfelejtkezünk arról, hogy elsőrendű politikai tényező is. A továbbiakban arról beszélt. hogy hiáha helyes az általános politika, vagv egvegy kormányintézkedés, ha RESETERICS SÁNDORNÉ: Dolgozóink igénylik az életszínvonal további emelkedését •pftqpierles Sándorné elv- ra beszámolt a felújított és tát-snő. a szegedi textilmű- kibővített, üzem ™redmény®vek pártbizottságának titká- rőt Számokkal érzékeltette l DÉL-MAGYARORSZÁG Msutup. IB66. november «. Dr. Nagy Miklós elvtárs, tudományos kutató, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intéz® párttitkárn hangsúlvozta. hogy az. intéz® kollektívája Csongrád megye mezőgazdaságának eredményeiből jelentősen kivette rész®. Nemcsak az átszervezésben segít® t. hanem a termel ószöv®kez®ek megerősítéséhez is hatékonyan hozzájárult. Több olyan agrotechnikai módszert vez®tek be a gazdaságokban, amelyek hozzájárultak a különféle növénykultúrák terméshozamainak növeléséhez. A tapasztalatok alapján a Dél-Alföldön arra is megDr. ÁBRAHÁM ANTALNÉ: van a lehetőség, hogy a kokorica terméshozamát mintegy 20—25 százalékkal növeljék. A makói hagyma minőségének feljavulása, a szegedi paprika nagyobb termőképessége szintén jórészt annak köszönhető, hogy az intézet munkatársai kidolgozták ezeknek a növényeknek korszerű agrotechnikáját. Végül a szervezett szaktanácsadás jelentőségét hangsúlyozta. kiemelve, hogy az intézet csak akkor fogad el munkájáért ellenszolgáltatást a termelőszövetkezetektől, ha az eredményeket mázsákkal lehet mérni. Az egyetemi hallgató kat jobban fel kell készíteni az életre Pártszervezetünk motorja a termelésnek Dr. Ráez János elvtárs, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezetője a világnézeti, politikai nevelés kérdéseit boncolgatta. A megyei pártbzottság különféle intézkedéseinek, és az 1961. évben hozott határozatának eredményeként a tudományegyetemen majdnem megháromszorozódott a tudományos fokozattal rendelkező kommunista oktatók száma: 1962-ben még csak tizennégyen voltak, 1966-ban pedig számuk eléri a negyvenet. Sokat változott az egyetem oktatóinak marxista—leninista műveltsége is. Többségük elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egyetemet is. A világnézeti nevelést illetően mégis keveset léptek előre. Elmaradás mutatkozik a hallgatók politikai nevelésében is. e tekintetben tehát még bőven van tenni<való. Az egyetemi hallgatókat jobban fel kell készíteni az életre. Többen úgy vélekednek, hogy a politizálás a tudományos munka rovására megy. Ez téves felfogás. Nem kell félni a politizálástól, ez nem mond ellent a tudományosságnak, sőt ellenkezőleg, kiegészíti azt. Ezután arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézményeknek jobban kellene élnlök a megyei és a városi pártbizottságok segítségével. Dr. Ábrahám Antalné elvtársnő. a Szegedi Konzervgyár igazgatója üzemének fejlődéséről, munkasikereiről adott számot a megyei pártértekezletnek. Hangsúlyozta. hogy a gyár 74 milliós beruházásából 28 millió forintot sa ját maguk biztosítottak. s ez nem volt hiábavaló. 1962-ben még csak 3 millió forint értékű árut termeltek, 1966-ban viszont 30 millió forint vállalati eredményt produkáltak. Az összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítmény közepette természetesen megnőtt az üzem vezetőségének gondia is. A sok-sok nehézséget eddig mindig sikerült legyőzniük, mert a dolgozók megértették, milyen nagy feladat hárul rájuk. Az egy főre eső termelési érték 83 százalékkal nőtt. Az üzem pártszervezete kicsi, de nem túlzás azt mondani, hogy valóságos motorja a termelésnek. Különösen jól buzdított. mozgósított a fő szezonokban. amikor valóban rendkívüli feladatokat kellett megoldani. A nyáron például előfordult, hogy egy hónapban négy vasárnapból hármat dolgozni keltet, s ez különösen súlyos terhet rótt a nőkre, akiknek a családot is el kellett látniok. Az eredmény természetesen nem maradt el: szeptember 15-ig annyit terDr. NÉMETH LAJOS: Tovább fejlődött a szocialista demokrácia Dr. Németh Lajos elvtárs, az S7.MT vezető titkára a többi között hangsúlyozta, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése társadalmi igény, enélkül a szocializmus eredményeinek hatékony növelése, további erősítése már nem lehetséges. Az ezzel kapcsolatos párthatározat nagy érdeklődést váltott ki a megye dolgozóinak körében. Bár eleinte akadtak aggályoskodók, később egyre többen megértették ennek jelentőségét. Bizonyos tapasztalatok aj i fi mutatnak, hogy az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban némely élvtársak csak a gaz.daságosságot hangsúlyozzák. a nagyobb önállóságra és piaci lehetőségekre várnak, s közben megfeledkeznek a nagyjelentőségű intézkedés politikai céljáról.' Ez pedig nem más, mint az egész szocialista fejlődés megyorsítása. Az új gazdasági mechanizmus előkészítésével kapcsolatban tehát . egységes szemléletre van szükség. I