Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

A Csongrád megyei pártbizottság beszámolója százaléka — Szegeden és a Szeged környéki községekben épült A 10 ezer lakosra számított lakásépítkezések tekintetében a többi megyei jogú városhoz viszonyítva Szeged hátrányosabb helyzetben van. Országosan — a nagyvárosokban is — a 100 lakásra eső lakósűrűség csökkenő, Szegeden növekvő irányzatot mutat a nem kielégítő lakásépítkezési ütem és a nagyarányú városba költözés következtében. Az újonnan épült lakások felszereltsége lényegesen jobb a régieknél (zömmel villannyal, vízzel, fürdőszobával, beépített bútorral, Szegeden gázzal, központi fűtéssel is ellátva). Bár a lakások tatarozására körülbelül háromszor annyit fordított államunk, mint amennyi a lakbérbevétel, a tatarozás mégis messze elmarad az avulás mértékétől. A továbbiakban a közmű-ellátottságról szólott a beszámoló, hangoztatva: a lakóterületek közművesítésében, elsősorban városainkban, de számos községünkben is, jelentós előrehaladást értünk el. A villamosenergia-hálózatot nemcsak minden helységünkben, de a tanyavilág egy jelentős részében is kiépítettük, a régi villamos hálózatot korszerűsítettük. Ennek következtében a háztartási fogyasztók száma egynegyedével, a fogyasztás viszont duplájára emelkedett. Államunk jelentós áldozatot hozott a falusi villanyhálózat, de még inkább a tanyai villanyhálózat kiépítéséért. Csak az alaphálózat 275 kilométeres bővítése több mint 30 millió forintba került Figyelemre méltó fejlődést mutat a lakossági gázfelhasználás növekedése is. A gázfogyasztók száma közel 50 százalékkal, a felhasznált gáz mennyisége közel 100 százalékkal emelkedett. Szegeden 220 lakásban már fűtési célokra is hasznosítják a gázt. Lehetővé vált hogy rövid időn belül Hódmezővásárhelyen, majd megyénk többi városában és a gerincvezeték közelében fekvő községekben Ls bekapcsoljuk a vezetékes gázt a lakásokba Jelentősen csökkent elmaradottságunk az országos szinthez képest a vízzel és csatornáva' való ellátottság tekintetében. Négy járási jogú városunkban rövidesen befejeződik a vízművek építése, amely lehetővé teszi a városok magasabb rendű beépítését, az emeletes házak vízellátását is. Ez ideig 22 községünkben létesült törpe vízmű. Hasonló előrehaladás van folyamatban a csatornázás területén is. A városcentrumok rekonstrukciójával, a többszintes építkezés, a közmű, közvilágítás. az útépítés és helyi közlekedés fejlesztésével mindinkább eltűnik a nagyobb és kisebb városok közti színvonalbeli különbség megyénkben. A városiasodás. a javuló adottságok következtében mind nagyobb méretű. Ma már megvénk lakosságának közel 60 százaléka (országosan 40 százaléka) él városokban. A fejlődéssel és a megnövekedett igényekkel nem minden területen tudunk lépest tartani. Így nem kielégítő a városok személyforgalmát lebonyolító közlekedési géppark növekedése. A második ötéves terv ideje alatt a forgalom nagyarányú növekedésével nem tartott lépést sem az autóbusz-, sem a villamoskocsipark növekedése, korszerűsítése, ta xi ál lom á nyu nk pedig kisebb jelenleg, mint a korábbi években volt. Sok jogos panasz vam a közművesítést kivitelező vállalataink munkájának lassúsága és nem kielégítő minősége miatt Egészségügyi ellátás, szociális helyzet Az elmúlt években a lakosság egészségügyi ellátottságában figyelemre méltó eredmények születtek — állapította meg a beszámoló, majd felsorolva az eredményeket, így folytatta: — A körzeti orvosi rendelők és a rendelőintézetek azonban a biztosítottak számszerű növekedése miatt rendkívül zsúfoltak. A falusi lakosság egészségügyi ellátása javult, de csökkent az egy beteg ellátására fordítható idő. A körzeti rendelők, valamint a szakrendelők felszerelésének egy része elavult, korszerűtlen. Ezek felújítása és a rendelőintézetek korszerűsítése, bővítése 6Ürgős feladattá vált Megyénkben a kórházi ágyak száma felül van az országos átlagon. Kórházaink, klinikáink azonban szintén zsúfoltak. Gyorsabban nőtt az ágyak száma, mint az épületek befogadóképessége. Ez a klinikákon az orvosképzésben nehézséget okoz. A szegedi klinikák segítik a rendelőintézetek munkáját is. A szegedi járásból 13 község szakrendelését látják el. Ez a többletmunka nagy segítség, de ugyanakkor növeli a klinikák zsúfoltságát. Ezután arról szólt a beszámoló, hogy az ipari beruházásokkal együtt emelkedett a szociális célú beruházások összege is. Maid kitért arra. hogy a szociális intézmények a városokban nem tudják kielégíteni az igényeket. Végül a javaslatokat terjesztette elő a beszámoló: Javasoljuk a megvei pártértekezletnek, hogy adja feladatul: — pártbizottságunk a harmadik ötéves terv időszakában szorgalmazza a megyénk lakossága életkörülményeiben, az egves területeken — országos szinthez képest — mutatkozó elmaradás kiküszöbölését: — párt- és tanáesszerveink az országos keretekből adódó lehetőségeket eaószttsék ki helyi erőforrásokból és a lakosság társadalmi munkájából lakótelepüléseink fejlesztésére; — a dolgozók egészségvédelmére és munkaköriilménveinek iavftáeára mindenütt nagy figvelmet fordítsanak a szakszervezetek, gazdasági vezetők és a pártszervezetek. III. A kulturális élet fő területei Fejlődésünk jelenlegi szakaszában alapvető feladatunk népünk világnézetierkölcsi egységének erősítése, kulturáltságának, műveltségbeliségének növelése, szakmai, technikai ismereteinek szakadatlan fejlesztése, állandó eszmei harc folytatása a polgári, kispolgári nézetek és magatartás ellen. Kulturális munkánk ezt a célt is szolgálja, s szocialista építésünkben a gazdasági építőmunka mellett a másik nagy terület. E feladat párt- és állami szerveink munkájában — a beszámolási időszakban — jelentőségének megfelelően helyet kapott. Fő területeink sajátos kérdéseit pártbizottságaink rendszeresen vizsgálták — állapította meg a beszámoló. A közoktatás A második ötéves tervben 99 általános iskolai tanterem épült, s ez javította az iskolai képzés anyagi körülményeit. A jövőben főként a tanyai iskolák anyagifel szer elé sbeli feltételeit kell tovább javítani, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy minden általános iskolás megfelelő szakoktatásban részesüljön. Probléma az is, hogy a felső tagozatos tanulóknak 30 százalékát — főleg falun — nem szakképesített tanárok tanítják. Foglalkozik a beszámoló a továbbiakban a középiskolák és a felsőfokú oktatási intézmények kérdéseivel, majd az iskolareform megvalósításával. Az iskolareform, amelynek végrehajtása a beszámolási időszakra esett, három fő feladatot tűzött az iskolák elé: az iskola és az élet kapcsolatának megteremtése, az oktatott tananyag korszerűsítése és a marxista világnézeti nevelés javítása. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy megvénk valamennyi pedagógusa ismeri a fő feladatokat, de megállapította azt is. hogy a reform végrehajtása során bizonyos torzulások, hibák is következtek be. A reform módosítása után a hibák kijavíthatok, s ehhez a megfelelő intézkedéseket megtettük. A megyei pártbizottság ezt a munkát a beszámolási időszakban többször tárgyalta, és helyes határozatokat hozott. A határozatok a kommunista szakember képzést, a marxista világnézeti nevelést, a munkára nevelést, a korszerű tananyag oktatását és a hátrányos helyzetben levő fizikai dolgozók gyermekeinek segítését adta feladatként a kommunista pedagógusoknak, a pártszervezeteknek és a tanügyi igazgatásban dolgozóknak. Az iskolai, intézeti pártszervezetek elismerésre méltó meggyőző munkát végeztek a reform elfogadtatásáért A beszámoló foglalkozott az isko'ai felvételi rendszer tapasztalataival is. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban megállapította: Az Iskolareform-törvény helytelen értelmezése és a művelődésügyi vezető szervek utasítása folytán az elmúlt években megyénkben is élt olyan törekvés, hogy minden általános iskolát végzett gyermeket középiskolába kell beíratni, és hogy a középiskolában kell megoldani a szakmai képzést. Ez a törekvés hibás, és sok nehézséghez vezet: elhanyagoltuk a szakmunkásképző iskolákat. s ugyanakkor a középiskola sem volt képes megoldani a szakmai képzést, a nagv számú érettségizett fiatal közül alig akadt olyan, aki a fizikai munkát tekintette élethivatásának. Az érettségizettek többsége vagy tovább akart tanulni, vagy csak adminisztrációs munkát vállalt. Aki nem érte el ezt az „életcélt", az kiábrándultnak. szerencsétlennek érezte magát.. Fel kellett számolni ezt a káros törekvést, helyre kellett állítani a szakmunkásképzés tekintélyét, s az egész középiskolai képzést úgy módosítani, hogy a termelőmunka számára képezzen művelt szakembereket. szakmunkásokat. Megyénkben 1966ban már javultak az arányok: az eddigieknél több tanuló jelentkezett a szakmunkásképző intézményekbe. A középiskolások 62 százaléka szakközépiskolába és technikumba iratkozott, csak 38 százaléka jelentkezett gimnáziumba. Megemlítette a beszámoló, hogy miután megszűnt a származás szerinti' megkülönböztetés a felsőfokú oktatási intézményekbe való felvételeknél, a felvételi rendszert ez évben módosították, s ez bizonyos eredményt fog hozni a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei javára. A kérdések elemzéséből kiindulva, a beszámolóban azt javasolták a megyei pártértekezletnek, hogy a megválasztott pártbizottságnak adja feladatul: — a tanyai iskolák minden irányú erődítését; — az általános és középiskolákban a kétkezi munkások tehetséges gyerekeivel történő érdemibb foglalkozást: e cél érdekében az anyagi eszközök határozottabb felhasználását; — a fizikai, szakmai nevelésben — a szakmunkásképzésben — megfelelő változás következzék be, a megyei szükségletek kapjanak nagyobb szerepét az arányok kialakításárén, figyelemmel az olaj, gáz feltárásával is összefüggő szakem berképzésre; — a világnézeti nevelést általános és középiskolai pedagógusok körében igényesebbé és korszerűbbé, s tudományosabbá kell tenni: törekedni világnézetünk ismertetésében a sablonok kerülésére, s a politikai aktualitások érvényesítésére; — a felsőfokú oktatási intézményekben az ideológiai nevelést egységes rendszerbe kell foglalni a párt-, az ifjúsági szervek, a marxista és szaktanszékek részéről; — a felsőfokú végzettségű szakemberszükséglet távlati számait tisztázni kell, és a képzés számadataival összhangban kezelni. Megvizsgálandó a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szegedi tagozatának helyzete, s a továbbfejlesztése; — az egyetemi felvételi rendszer lehetőségeivel most már a fizikai munkások gyerekeinek felvétele érdekében úgy éljünk, hogy számuk növekedjék. De meg kell szervezni — különösen az első és második évfolyamon — állandó segítésüket, hogy hátrányos helyzetük maradványa teljesen eltűnjön. A tudományos munka A beszámoló a továbbiakban a tudományos munkával foglalkozott, és megállapította, hogy a tudományos munka közelebb került az élet követelményeihez. Intézeteinkben a KGST által meghatározott, illetve népgazdaságilag fontos feladatok megoldásán is dolgoznak. Ki kell emelni a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénykísérleti, telepítési, legelőjavítási, géphasználati, a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán az iparban hasznosítható, valamint az orvostudományi egyetem egyes intézeteiben folytatott egészségügyi vonatkozású, valamint az iparban alkalmazható kutatásokat. De fontosnak kell tekintenünk a József Attila Tudományegyetemen folyó társadalomtudományi kutatásokat is, amennyiben azok társadalmunk fejlődésének fontos kérdéseit tárják fel. Az eredmények mellett azonban számos intézet nem találta meg az oktató és nevelő munka, valamint a tudományos munka közötti helyes arányokat. Aránytalanság keletkezett az oktató-nevelő munka, a kommunista szakemberképzés rovására. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. A művészeti élet kérdései A beszámoló így folytatódott: Megyénkben jelentős számú alkotóművész él. Az elmúlt év során megszilárdultak azok a művészeti fórumok, amelyek az alkotóművészek és a közönség A megyei pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja kapcsolatának, az irodalom és a művészet közvetítésének formái. A Vásárhelyi Öszi Tárlat hagyományos demonstrációja a megye képzőművészeti kultúrájának, eseménye az országos képzőművészeti életnek. Egyre jelentősebb képzőművészeti fórum a Szegedi Nyári Tárlat is. A Tisza táj mai formátuma kedvezőbb lehetőséget biztosít a színvonalasabb, profiljában is szélesebb irodalmi, művészeti, kulturális publikációknak. Növelni kell a folyóirat közéleti jellegét. Szükséges tisztázni és továbbfejleszteni a Tiszaláj-Magvetö kiadói tevékenységét. _ A művészeti élet irányításában és fejlődésében érvényesült a VIII. kongresszus határozata, ós az 1962-es megyei pártértekezlet állásfoglalása. Az elmúlt négy évben a társadalmi és kulturális élet több olyan problémát is felvetett, amelyeknek megoldása előfeltétele a továbbfejlődésnek. Hangsúlyozta a továbbiakban a beszámoló, hogy a szocialista termelési viszonyok megszilárdulásával kedvezőbb anyagi, társadalmi, közműveltségi feltételek jönnek létre a kulturális termékek befogadására. Számos példa igazolja, hegy közvetlen kontaktus alakult ki művészet és társadalom, alkotóművész és dolgozó ember között. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a párttagságot és a közvéleményt a sajtó útján és vitafórumokon (taggyűléseken) jobban ismertessük meg a párt művészetpolitikájávaL Ezért — emelte ki a beszámoló —: — Biztosítani kell, hogy az itt élő alkotóművészek rendszeres tájékoztatást kapjanak társadalmi életünk problémáiról, politikai, ideológiai kérdéseiről. — Elő kell segíteni, hogy a szocialista tendenciájú művek nagyobb elismerésben részesüljenek a párttagság körében, és a közvéleményben. Ehhez viszont a marxista kritika hatékonyabb közreműködése szükséges. — A művészetek pártirányítását, tartalmi, formai módszereit tovább kell tökéletesíteni. Ebben az eszmei ráhatás jelenti a pártirányítás fő módszerét. Ezért a művészek világnézeti nevelését, politikai informálását rendszeresebbé kell tenni. A népművelés Az állami, társadalmi és tömegszervezeti szerveink és népművelési intézményeink eredményes munkát végeztek a politikai világnézeti nevelés, az általános és szakmai műveltség, a művészi ízlés fejlesztésében — állapította meg a beszámoló, maid így folytatta: — Kiterjedt a tudományos ismeretterjesztés tevékenysége a falura is. A felnőttoktatás a dolgozók általános és szakmai nevelésének fő formája lett. Évenként több mint tízezren tanulnak az általános és középiskolák, a felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatán. A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a népművelés egyes intézményeivel, majd megállapította: A népművelés jelenlegi szervezeti rendszere betöltötte feladatát. A társadalmi fejlődés megkívánja a népművelés tartalmi korszerűsítését, szervezeti továbbfejlesztését. Ez viszont sürgeti, hogv az országosan érvényes jogi és gazdálkodási rendelkezéseket felülvizsgálják. Kulturális politikánkban nem differenciáltunk kellő mértékben abból a szempontból, hogv mit kell terjeszteni a nagy tömegek körében, és melyek azok a munkák, amelyek szűkebb rétegeket érdekelnek. Világosabban kell elhatárolnunk, hogy mit támogatunk, mit tűrünk meg, és mit utasítunk el. A népmüvelés továbbfejlesztése érdekében az alábbiakat javasolja megvalósításra a beszámoló: — A népművelés tartalmi vonásait, módszerbeli eszközeit tovább kell tökéletesíteni. A műszaki és közgazdasági propagandának — a következő négy évben — nagyobb szerepet biztosítanak művelődésügyi szerveink; — a népművelés hatókörének bővítése útján újabb munkásokat, parasztokat, tanyai lakosokat vonjanak be a művelődésbe; — törekedni kell a népművelés átfogó, tervszerű irányításának megoldására, a pártirányítás módszereinek tökéletesítésére; — a felnőttoktatás továbbfejlesztésére, különösen a fiatalabb generáció körében. Ez szorosan kapcsolódik az iskolareform célkitűzéseihez; — előkészületeket kell tenni a szegedi, a makói könyvtár építésére, és néhány községi könyvtár elhelyezésének megoldására. a községi könyvterjesztés színvonalának emelésére; — a Szegedi Szabadtéri Játékok művészi színvonala, a kiegészítő rendezvények tartalmassága érdekében tovább kell fejleszteni a játékokat, összefüggésben Szeged fesztivál-jellegének sokoldalú erősítésével. Több éves koncepciót kell kidolgozni; — a népművelés korszerű formái, a társadalmi igény szükségessé teszi a művelődési otthonok átalakítását, bővítését, amely a helyi erőforrások (KÖFA, tsz-kulturális alap stb.) célszerűbb, egységes felhasználásával oldható meg; — össze kell gyűjteni a munkásmozgalom dokumentumait, az alföldi piktúra kiemelkedő alkotásait, az ornitológiai ér(Folytatás a 6. oldalon.) 5 NOVEMBER 5.. SZOMBAT