Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

A Csongrád megyei pártbizottság beszámeiája (Folytatás az í. rdda Wl) fékeket Ezek elhelyezésére bővíteni kell • múzeumokat; — az egysége* huttúrpolttfkBl •mi n lé­te* kialakítása érdekében a megyei párt­bizottság kultúrpolitikai akadémiát In­dít; — erőieljeeebbé heh tenni a szociogré­fiai ét kultúr szociológiai kutatómunkát, a párttagság ez irányú nevelését; — a Megyei Népművelést Tanács mér­te fel az ellentmondó rendeleteket, és te­gyen javaslatot ezek megváltoztatására a felsőbb szerveknek; — Csongrád megye és Szeged várna tanácsai dolgozzák ki a népművelés fej­lesztésének ötéves tervét, én néhány kul­turális ágazat távlati fejlesztési terveit, is, a megyei pártbizottság 1966. szeptember 20-i állásfoglalása alapján. IV. Az állami szervek munkája A továbbiakban az állami szervek mun­kájával foglalkozott a beszámoló, megálla­pítva, hogy a tanácsok és a tanácsokban dolgozó kommunisták eredményesen oldot­ták meg a Vili. pártkongresszus által meg­határozott feladatokat. A párt és a taná­csok választó testület® és ezek vezetői kö­zött szervezett együttműködés és kialakult munkakapcsolat van. A tanácsokban a párt vezető és Irányító szerepe a kommunisták munkája révén érvényesül. Az elműTt négv évben hatékonyabb a rendőri, munka is. Ez biztosította, hogy a megyében a köz­rend és a közbiztonság szilárd volt A rendőrség éa a területileg illetékes párt­bizottságok között jó kapcsolat alakult kt A megyei főügyészségnek és a megyei hí­rósági szerveknek hasonlóan jó a kapcso­lata az Illetékes pártbizottságokkal, az ál­lami és társadalmi szervekkel. A honvéd­ség. a karhatalom, a határőrség tevékeny­sége centrálisán Irányított. A megy® párt­bizottság azonban figyelemmel kisérte, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság határozatalt saját terütetűkőn hogyan tartották be. és munkájukat a párt eszközeivel segítették. V. Társadalmi osztályszerkezet A továbbiakban a megy® pártbizottság beszámolója a társadalmi osztályszerkeze* elemzésével foglalkozott, és megállapította, hogy 1962-re megyénkben is kialakult a társadalmi osztályviszonyok hosszú idő­re szóló fejlődési vonulata. Az elmúlt négy évben a szocialista nemzeti egység meg­valósulását szolgáló politikai, gazdasági tendenciák megerősödtek, és a társadalmi osztálvok politikai arculata kedvezően megváltozott Ez pozitív hatással volt a munkás-paraszt szövetségre is. Megyénk társadalmi osztályszerkezetében erősödő, az egységesebb társadalom kialakulását segitó tényezők váltak meghatározóvá. A munkásosztályról Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a tár­sadalom vezető osztálya az elmúlt négy évben ls a legkövetkezetesebb támogatója és végrehajtója volt a párt politikájának. A munkásosztály hegemón szerepe az. el­múlt négy évben tovább erősödött. Ez el­sősorban azzal függ össze, hogy a párt ál­tal kifejezett osztálypolitikában egyre na­gyobb tömegek ismerik fel saját politikai céljukat, gazdasági, társadalmi érdeküket A munkásosztály politikai, társadalmi ve­zető szerepének támogatása a szövetkezeti parasztság részéről intenzívebb azáltal, hogy a szövetkezeti tulajdonforma most már meghatározó, politikai és tudati té­nyezőt is jelent. Most már nem a szövet­kezeteken kívül, hanem a szövetkezetek gyarapításában keresi a boldogulás útját. A munkás-paraszt szövetségben a mögöt­tünk levő négy év e szövetség új gazdasági alapokon történő átformálásának ideje volt. Foglalkozott ezután a beszámoló a mun­kásosztály politikájának hatékonyságát be­folyásoló pozitív tényezőkkel, a szocialista társadalmi rendszerért érzett felelősségér­zetével. a szocialista brigádmozgalommal, s végül megállapította, hogy a négy év összegezett tapasztalatai kedvezőek. A parasztságról A parasztságban az elmúlt négy évben megerősödtek a párt politikáját következe­tesen támogató erők. — hangsúlyozta a beszámoló, és utalt arra, hogy a tárgyatt négyéves időszak elején fejeződött be a termelőszövetkezet®? megszilárdítása. Ez­zel elkezdődött egy magasabb színvonalú, igényesebb tmmkn: tájegységek, tájkultú­rák; össznépi igények alapján az egyes szövetkezetek korszerű gazdaságokká fej­lesztése. A továbbiakban foglalkozott a beszá­moló a parasztság egzisztenciális kérdés®­i*el, és megállapította, hogv a korábbi tő­kegyűjtés helyett a lakáskultúra, televízió, rádió, jobb ruházkodás, kicsit kulturál­tabb élelmezés, modern közlekedési esz­kö:ök igénye lépett fel a parasztságnál. Elemezte a beszámoló a közös gazdasá­gok között levő különbségeket, de azt Is megállapította, hogv a régi falu átadja helyét egy új. korszerű, kulturált parasz­ti életformának. Az értelmiségről Ez a társadalmi réteg ls mind határo­zottabban támogatja a szocialista haza építését, és politikai meggyőződésében, de világnézetében is egyre inkább szocialis­tává Válik — állapította meg a beszámoló, maid ígv folvtatta: — Bővült a kommu­nista értelmiség politikai hatása, s ez nemcsak számszerűségre vezethető vissza. A párton kívüli értelmiség zöme az el­múlt négy évben túljutott n lojalitáson, tudatos, aktív támogatója e társadalmi rendnek. Az értelmiség többsége végérvé­nyesen a szocialista társadélombza MttzsS el saját és családja jövőjét. A pedagógusi réteg is eljutott az elmúlt négy évben a szocialista takola kialakításának őszinte támogatásáig. A beszámoló foglalkozott a WbM tár­sadalmi réteg helyzetével is. megálla­pítva, hogy a kisiparosok, kiskereskedők munkájára — mint társadalmilag hasz­nos tevékenységre — szükség lesz a kö­vetkező években is. A még egyénileg gaz­dálkodó paraszti körben azonban fokozot­tabb politikai munkára van szükség, hogy közülük egyre többen csatlakozza­nak a közös gazdasághoz. A volt uralkodó osztályok tagjai és leszármazott® több­ségükben beleilleszkedtek a társadalomba. Az osztályszövetség kérdései a szocialista nemzeti egység kiszélese­dése tovább erősítette és szilárdította a szocialista államhatalmat Nincsenek a szocializmussal szemben álló társadalmi osztályok, a szocialista állam fó funkciója a gazdasági és kulturális építő munka szervezése és irányítása az egész dolgozó nép érdekében. Az osztályharc ma ha­zánkban nem szem ben álló ellenséges osz­tályok, hanem a volt kizsákmányoló osz­tályok maradványai és a szocializmus erői között folyik. Ezért ma elsősorban a gazdasági építés feladatainak megoldá­sával, az emberek tudatának fokozatos átalakításával, az imperializmus behato­lási kísérlet® elleni harccal szolgáljuk osztálycéljainkat, s vele együtt szocialis­tává váló nemzetünk ügyét. Az egyes társadalmi rétegekben és egvmáshoz való viszonyukban található ellentmondásokat nem szabad túlbecsül­ni, de figyelmen kívül hagyásuk sem lenne veszélytelenebb. Az elmúlt négy év több társadalmi. politikai feszültséget teremtő tényezőt, helyzetet is hozott. A társadalmi osztá­lyok. rétegek politikai magatartására ki­hatott az elmúlt négy évben az életszín­vonal egyenletes fejlődésében bekövet­kezett átmeneti stagnálás. Korábbi időszakban keletkezett illú­ziók fokozatos elosztása, politikánkban a realitások erőteljesebb hangsúlyozása szinte valamennyi társadalmi rétegen be­lül kisebb-nagyobb politikai zavart idé­zett elő. Ez kifejeződött szélsőséges véle­ményekben is: „Csődbe jutott gazda­ság". „Megfeneklett kultúra" stb. 1966. elejétől azonban észrevehetően pozitív irányú változás tapasztalható, S ez a jó­zanabb, realitásokkal is számolni tudó társadalmi erők — elsősorban n kommu­nisták — határozottabb fellépésével is összefügg. — A belső ellentmondások és a nemzet­közi kommunista mozgalomban keletke­zett ellentétek közismertté válása először Itt-ott csüggedést idézett ető. A társada­lom valamennyi rétegében átmeneti elbi­zonytalanodás támadt, ami még most sem oldódott fel teljesen. De a társadalom fő tömegeinek szilárd magatartása nyugta­tóan hatott. Természetesnek kell tekinte­ni a hosszabb-rövidebb távon feloldódó ellentmondások, feszültségek keletkezésé­nek lehetőségét, és nem véletlenek szüle­ményének felfogni. Mivel nem kibékíthe­tetlen társadalmi osztályok közötti ellent­mondásokról van szó, feloldásuk is álta­lunk történik meg. F.z a felismerés erősí­tette a konstruktív cselekvési egységet a pártban és a néptömegekben. — A társadalmi viszonyokban bekövet­kezett egészséges fejlődés a párt elvi po­litikája alapján történt. A helyes elvek gyakorlati végrehajtásában keletkezett helyenkénti torzulás azonban károkat is okozott. Értelmiségünk körében például elfogadják a békés egymás mellett élés politikáját, de nem abban a rangsorolás­ban, amelyet Központi Bizottságunk álla­pított meg: a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, a szocialista tábor erősítéséért, az antiimperialista erők szer­vezéséért küzdünk, s ezen elvek elsődle­gessége mellett a békés egymás mellett élés alapján állunk. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősödése, a szocialista tábor szilárd egysége, az antiimperialista erők világméretű összefogása útján lehet ki­harcolni a békés egymás mellett élést. Aki ezt nem érti meg vagy nem fogadja el, nem érti vagy elutasítja nemzetközi poli­tikánk egyik sarktételét — A békés egymás mellett éléssel ösr­szefüggő Illúziók még ma ta hatnak: „A* Imperializmussal szembeni ideológiai po­litikai harcunk túlzott. Ez árthat gazda­sá® és tudományos életünk fejlődésének." Ezért jelentkezik a fellazítás érvényesülé­sét gátló intézkedésekkel szembeni ellen­érzés, különösen kvalifikált intellektuális környezetben. S tudományos pályán dol­gozó kommunistákban ta. Politikai munkánkban fordítsunk na­gyobb figyelmet az ellensége* indíttatású nézetek, vélemények visszaverésére és le­leplezésére. Az imperializmus természete nem változott, harci módszer® igazodtak az új helyzethez. Belső ellenségHnk köre szűkült, de létük®, szocializmusellenessé­güket senki sem vonhatja kétségbe. A kül­ső és belső ellenségeink ellen folytatott harcunkban a politikai fegyvereknek igen nagy szerepük van. — Társadalmunk fejlődés• lehetővé tet­te. hogy szélesítsük szocialista demokrá­ciánkat. A szocialista demokráciát életünk minden területén sikerrel kibontakoztat­tuk. Mint ismeretes, az új, egységes vá­lasztójogi törvény megalkotása is ezt szol­gálja. De a szocialista demokrácia tovább­fejlesztésének további elméleti és gyakor­lati alkalmazási kimunkálása is szükséget. — A demokráciát nálunk sokan nem ér­tik helyesen. Demokrácia és liberalizmus felfogásban és gyakorlatban összekevere­dik. A fogalmak tisztázása a dolgok köny­rtyebbik része, n gyakorlati alkalmazás már nehezebb. Nekünk több figyelmet kell for­dítani arra, hogy népünk jobban értse: « demokrácia szigorú fegyelmet, kultúrált magatartást és nagyfokú társadalmi fele­lősséget és aktivitást, a centrális irányítási elvek tiszteletben tartását tételezi fel Gyakori, hogy visszaélnek a demokráciá­val, egyéni érdekből kiindulva. Emiatt azután olyan helyzetek keletkeznek, ame­lyekben demokrácia címen szabadságot, vagy liberalizmust gondolnak. Vagyis kis­polgári eszm®séget, és ennélfogva káros gyakorlatot — A következő négv évben a szocialista demokrácia fejlesztésében nagy eredmé­nyeket érhetünk el. Az üzemi munkások körében az üzemi demokrácia, a termelő­szövetkezetekben a' termelőszövetkezeti de­mokrácia fejlesztése alapszervezeteinknek egyik legfontosabb feladata. A tömegek alkotó véleménynyilvánítása. cselekvő közreműködése segíti a harmadik ötéves terv megvalósítását. Nagy erőforrást ad a gazdasági irányítás reformjának megvaló­sításához. — A korábbi években különböző értel­miségi helyeken viták folytak arról, hogy a tudomány, technika fejlődésével párhu­zamosan növekszik az értelmiség szerepe. Ez alapjában véve igaz és természetes is. Ebből azonban olyan következtetéseket m levontak, hogy a munkásosztály helyett az értelmiségé lesz a társadalom vezető sze­repe. Ezzel a hamis felfogással szemben mindenütt kifejtettük és kifejtjük mar­xista álláspontunkat: a vezető szerep a technika, a tudomány, a szakismeretek és sz értelmiség számának nagyarányú növe­kedése ellenére ls a munkásosztályé. — A munkás-paraszt szövetség szem­pontjából politikai jelentőségű szerepet játszik a piac. A két alapvető társadalmi osztály szövetségét felszínesen, hangulati elemekben jelentkezve érinti. Hamis kép keletkezik a paraszti élet- és jövedelem­szintről a piacra járó munkások körében. Ez természetesen nem érinti a szövetség ideológiai, politikai, gazdasági alapjait, de átmenetileg kedvezőtlenül befolyásolhatja és befolyásolja. Ilyen cselekben jelentke­zik az is. hogy „Mindent a parasztra köl­tünk." „Meddig bírja még a munkás ezeket a terheket?" stb. A pia® viszonyokon és ennélfogva a munkás-paraszt szövetség említett politi­kai elemein javított a felvásárlási rend­szer módosítása, mivel ez kihatott az áru­termelés fokozására. Falun viszont rendszeresen kifogásolják a mezőgazdasági gépek, egyes cikkek mi­nőségét, sokszor jogosan, s ez nem ked­vez a két alapvető osztály politikai szövet­ségének sem. — A társadalom valamennyi rétegének alapvető érdekei azonosak, s ezért a leg­fontosabb politikai kérdésekben: a szocia­lizmus építésében, a béke védelmében szé­les nemzeti egység alakult ki. A törvény előtti teljes állampolgári egyenlőség, a törvényesség szigorú betartása, a párt tü­relmes és humánus politikája társadal­munk egységének erősödését, a szocializ­mus javát szolgálja. Bevált az a gyakorlat, hogy pártttszt­ségeken kívül minden funkciót pártonkí­vüli ls betölthet, helyesnek bizonyult, hogy az emberek megítélésének alapvető mércéjeként a társadalom érdekében vég­zett munkát és magatartást tettük és az iskolai felvételeknél eltöröltük a szárma­zási megkülönböztetéseket. Szövetségi po­litikánk fő célja jövőben is a nemzeti egy. ség erősítése, bevált jó elveinek tovább­fejlesztése lesz. — A társadalmi osztály** egyntáslwzi való egészségfis politikai viszonyának megteremtésében, egész tomegpolitlkal munkánkban nagy szerep® játsaott a „kétfrontos harc": leküzdeni a Jobb- és baloldali ellenhatásokat Pártszervezeteink a szocialista nemzeti egység fejlesztése érdekében jól forgatták a kétfrontos harc politikai fegyverét öt esztendóv® ezelőtt a párt megy® végrehajtó bizottsága meg­állapította, hogy a baloldali politikai ve­szély a nagyobb kerékkötője a szo etatista nemzeti egység egészséges fejlődésének Csongrád megyében. Pártbizottságaink „két fronton" küzdöttek azért hogy a me­gyénk társadalmi osztályai között feszülő politikai ellentmondások oldódjanak. Bajno* rrz utóbbi két esztendőben ez a nélkülözhetetlenül fontn* politikai mód­szer sokat veszített hatásából. Pedig ezt semmi sem indokolja. A szocialista nem­zetté válás útján még sok politikai buk­tató található. Nemcsak múltbeli örökség, de gyors fejlődésünkből is származnak újabb társadalmi ellentmondások. Ezek­nek leküzdése — mivel jobbról és balról jelentkező politikai jegyekben érzékelhe­tők — kétfrontos politikai harc útján tör­ténik. Ezért az új helyzetben a szocializ­mus teljes felépítésére irányuló politikai, társadalmi tevékenységünkben a kétfron­tos harc politikája nélkülözhetetlen. Erre felhívjuk Csongrád megye kommunistái­nak figyelmét Szinte ellentmondásnak tűnik, hogy amíg kiegyensúlyozott társadalmi és élet­viszonyok között élünk, jobb, kultúrál­tabb anya® viszonyok jellemzik vala­mennyi társadalmi osztályt és réteget a népszaporulat nagymértékben lecsökkent megyénkben. Ennek okai sokrétűek: csa­ládalapítási gondokkal, lakásviszonyok­kal, jobb életlehetőségek teremtésének Igényével, a nagycsaládosok anyagi támo­gatásának csökkent mértékével, a gyer­mekgondozás megoldatlanságával stb. összefüggő nagy társadalmi, s hosszú tá­von a nemzet jövőjét érintő kérdés. Né­pünk. nemzetünk jövője szempontjából ajánljuk, hogv ezt a kérdést vizsgálja meg alaposan a pártkongresszus is. Ebből a szempontból figyelmet érdemel a kö­vetkező megyei jelenség: A nagy társadalmi átalakulások kora ugyan lejárt, de nálunk a népvándorlás mechanikus adatai ennek ellentmonda­nak: az elmúlt öt év alatt 87 ezer személy változtatott lakóhelyet, más községbe, vá­rosba költözött. Ez a megye lakosságának 20 százalékát érinti. Külön szükséges meg­vizsgálni, mi az oka ennek a nagy nép­mozgásnak. amely ebben az évben sem csökkent. Hiszen az új letelepedés olyan plusz anya® tényezőket Idéz elő, ame­lyek háttérbe szorítják a család bővülését. A párt IX. kongresszusa után e nagy jelentőségű társadalmi probléma megol­dását segítő intézkedéseket Csongrád me­gyében is meg kell tenni. VI. A párt helyzete Pártunk forradalmi hivatásának megfe­lelően vezeti megyénkben is a szocialista építés nagy munkáját. Csongrád megyé­ben is töretlenül érvényesítjük azt a poli­tikai vonalat, amelyet tíz esztendővel ez­előtt. az ellenforradalom leverését köve­tően határozott meg pártunk. A párt vezető szerepéről A szocialista építés időszaka egvre na­gyobb tudatosságot, politikai összefogást, társadalmi erőfeszítést, magasabb fokú szervezettséget igényel, s ez érthetően to­vább növeli a párt vezető szerepét. A ve­zető szerep helyes érvényesítése érdeké­ben le kell küzdeni a helyenkénti torz vo­násokat, (akár szektás, „balos", akár revi­zionista, „jobbos" torzításról legyen szó), amelyek valóban akadályozzák a párt ve­zető szerepének érvényesítését. Az elmúlt években is pártunk vetett fel minden fontos politikai, társadalmi és gazdasági kérdést. Nemcsak felszínre hoz­ta. de megoldást, választ is adott e kér­désekre. Az utóbbi években erősödtek az állami szervek, s ezek most már megtesí­teni tudják a pártot az olyan operatív jel­legű gazdasági, kulturális tevékenységtől, amelv a korábbi években szükséges volt. Ez a helyzet természetesen változást ered­ményez a párt vezetési, irányítási módsze­rében is. Előtérbe került a párt munkájá­ban a tudományos elemző tevékenység, az elvi, politikai munka. A társadalom nagy rétegeinek szervezése, nevelése a szocializ­mus teljes felépítése érdekében. Pártunk itt. Csongrád megyében is al­kalmazkodott a megváltozott helyzetből — a szocialista alapok megteremtéséből — 6 hüYlzMBER in SZOMBAT

Next

/
Thumbnails
Contents