Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

A Csongrád megyei pártbizottság beszámolója IL A lakosság életkörülményeinek javítására kifejtett tevékenységünk <T oly tatás a J. oldalról.) körülmények között dolgoznak, ezért indokolt több politikai segitségben részesíteni őket. A jelen lés javasolja, hogy * pártértekezlet a következőkben határozza meg a mezőgazdaság feladatait: 1. A következő időszakban megyénkben tovább kell folytatni a mezőgazdasági termelés korszerűsítését ét belterjes irányú fejlesztését. 2. A kenyérgabona-szükséglet hazai termelésből való biztosítása érdekében a megyére háruló feladatokat következetesen kell teljesíteni. 3. A fizetési mérleg javításának szempontjából a külkereskedelem számára fontos termékek (zöldség, gyümölcs, aprómagvak) termelesét szükséges tovább növelni -a mezőgazdaság rendelkezésére álló anyagi-műszaki eszközök hatékonyabb felhasználásával. 4. Munkánkban előtérbe kell állítani a meg gyenge kategóriába tartozó termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megszilárdítását. 5. A tervidőszakban lényeges előrehaladást kell elérnünk a mezőgazdasági munka termelékenységének emelése és a termelési költségek csökkentése terén. 6. A nagyüzemek állandó és következetes támogatása mellett n háztáji és egyéb gazdaságok termelési lehetőségeit továbbra is szükséges kihasználni. 7. A homokterületek hasznosítására készült program keretében a szőlő- és gyümölcstermelés területi fejlesztését lassuló ütemben ugyan, de RZ elkövetkező időszakban is folytatni kell. Elsősorban a hiányzó járulékos beruházások koncentrált megvalósítását kell elősegíteni. 8. A beruházásoknál az a legfontosabb teendő, hogy felszámoljuk a járulékos beruházósok területén történt elmaradást a mezőgazdasági termelés összes fontos területén. Növelni kell a különböző betakarító és munkagépek számát (elsősorban a kukorica, cukorrépa és burgonya betakarításának gépesítését kell meggyorsítani), mivel ez egyik feltétele a mezőgazdasági munkacsúcsok csökkentésének. Meg kell teremteni a mezőgazdasági termelés és a különböző feldolgozó és felhasználó kapacitás összhangját. 9. A termelési biztonság fokozása érdekében meg kell kezdeni a mintegy 35 ezer katasztrális holdnyi, rendszeresen belvízkárt szenvedő terület nagyüzemi vízrendezését. 10. Az állami gazdaságok továbbra ls a mezőgazdasági termelés iskoláiként mutassanak példát a korszerű eljárások bevezetésében és fejlesztésében. Igy is segítsék a szövetkezeteket a szocialista, a valóban nagyüzemi mezőgazdaság kiformálásában. A gazdaságirányítás reformját előkészítő intézkedésekről A beszámoló következő fejezete azzal foglalkozik, hogy a megyei pártbizottság a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése érdekében jelentős erőfeszítéseket tett mind a gazdálkodás és a gazdasági vezetés, mind a párt gazdaságszervező munkája színvonalának emelése érdekében. Népgazdaságunk fejlődése már az elmúlt évek során is magasabb követelményeket támasztott a párt gazdaságszervező munkájával, s gazdasági vezetőink tevékenységével szemben. A megyei pártbizottság beszámolója megállapítja: pártszerveink, pártszervezeteink és gazdasági vezetőink lényegében eleget tettek a követelményeknek, majd részletesen elemzi az ennek érdekében végzett munkát. Ezután azzal foglalkozik a Jelentés, hogy a Központi Bizottság 1964 és 1965 decemberi határozatainak (amelyek a gazdasági mechanizmus reformja által támasztott követelmények megvalósításához kapcsolódnak) végrehajtása nyomán több területen sikerült előbbre lépni. A termelés növekedésének üteme mérséklődött ugyan, de jobban kifejezésre jutottak a népgazdasági szükségletek. Sikerült változtatni a gazdasági vezetők gondolkodásában a mennyiségi szemléleten. 1965 végére vállalataink lényegében csak megrendelésre termeltek, saját termelésű elfekvő készlettel már nemigen rendelkeztek. A megyei pártbizottság több intézkedést javasolt a vállalatoknak az elfekvő készletek hasznosítására. 1965-ben a Központi Bizottság előirányzatát a termelékenység vonatkozásában túlteljesítettük. A kilencszázalékos termelésnövekedés 75 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte. A szigorúbb létszámgazdálkodás eredményeként a foglalkoztatottak létszámának évi 6—7 százalékos növekedése 1965-ben a tervben engedélyezett 3 százalék helyett 2 százalékra mérséklődött. Az 1965-ben megvalósított munkaügyi intézkedések, a politikai tömegmunka hatására csökkent a munkaerőhullámzás. Az 1961—1964-es évek 15 százalékos évi átlagával szemben 1965ben 23 százalékkal nőtt az ipar export értékesítése. Hasonló eredmények mutatkoztak a mezőgazdaság területén is — állapítja meg a jelentés — majd elemzi s vállalati összevonások végrehajtását, s utal arra: megkezdődött az egyesítés szervezeti adottságaiban rejlő előnyök realizálása. Munkánkban — különösen pártapparátusunk munkájában — hosszú ideig túltengett és esetenként még ma is kisért a túlzott operativitás. De az utóbbi időben figyelmünk és energiánk mind nagyobb részét fordítjuk elvi kérdések, egyes területek fejlesztési elveinek kimunkálására, kulcsfontosságú kérdések és részterületek tanulmányozására. „Operatívan" foglalkoztunk olyan kérdésekkel viszont, amelyek elősegítik pártszervezeteink gazdaságszervező munkáját és a gazdasági vezetés színvonalának emelését. Ebbe a munkába — mint a jelentés megállapítja — a tudományos intézeteket is bevonták. A vezetés színvonalának javítása érdekében vezető továbbképző tanfolyamot szerveztek, közösen a Magyar Közgazdasági Társaság helyi csoportjával. Majd a beszámoló így folytatja: — Mint új vonás jelentkezik munkánkban. hogy egyes iparágak területét áttekintjük, s rendszeresen az illetékes minisztériumok vezetőivel beszéljük meg a felmerülő időszerű problémákat, valamint egyeztetjük a távlati elképzeléseinket Nagy energiát fordítottunk a szénhidrogénlaitatás segítésére, az olajipari beruházások előkészítésére Továbbá nagy figyelmet fordítottunk az építőipar tevékenységére, különösen a kiemelt beruházások (gyárépületek, lakások) teljesítésére. Sikerült előbbre lépnünk a beruházások koncentrálásóban. Hasznosnak bizonyult, hogy a beruházókkal, kivitelezőkkel és tervezőkkel egyeztettük, illetve soroltuk az építkezéseket Ezáltal a fontos népgazdasági beruházásokat teljesítettük, többnél a kivitelezési határidőket is előbbre hoztuk. Kezdeményeztük az ipar és mezőgazdaság, ipar és kereskedelem. mezőgazdaság és kereskedelem jobb együttműködését. Ezután a jelentés megállapítja: — Gazdasági vezetőkádereink túlnyomó többségét (párttagokat és pártonkivülieket egyaránt) alkalmasnak tartjuk arra. hogy a nagyobb önállóság és felelősség által támasztott új követelményeknek megfeleljenek. Tapasztalataink szerint munkájuk színvonala — önállóságuk, felelősségük növekedésével — emelkedik. Ügy gondoljuk, a fent felvázoltak Jő alapot nyújtanak gazdaságszervező munkánk és a gazdaságvezetés színvonalának emeléséhez. Biztosak vagyunk benne, hogy a gazdasági mechanizmus reformja által támasztott új. fokozott követelményekkel arányban tovább tudjuk fejleszteni munkamódszerünket. Pártszerveinket, pártszervezeteinket és gazdasági vezetőinket képessé tudjuk tenni ezek teljesítésére. Javasoljuk, a pártértekezlet adja Irányelvül a pártbizottságnak és a pártszervezeteknek, hogy a következő időszakban a pártmunka fő kérdéseként kezeljék a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítéséből és végrehajtásából adódó konkrét tennivalókat. A párttagokat gazdasági vezetőket, tömegszervezeti aktivistákat, de a dolgozók széles tömegeit is készítsék fel és mozgósítsák e tennivalók végrehajtására. A reform eredményes végrehajtása érdekében pártszervezeteink feladata: 1. Következetesen törekedjenek — a folyamatosan felmerülő igényekhez Igazítva — a párt gazdaságszervező munkája tökéletesítésére, a gazdasági vezetés színvonalának emelésére. 2. Fordítsanak fokozott gondot a pénzintézetek munkájára, nmelyek szerepe a gazdaságt mechanizmus reformja kapcsán megnövekszik. A hankok (Nemzeti Bank, Beruházási Rank) lehetőségeit is felhasználva, biztosítsanak nagyobb áttekintést és ellenőrzést a megye — a járás, a város — egész gazdasági élete felett 3. A vállalatok önállóságának növekedése kapcsán különösen fontossá válik az össztársadalmi, népgazdasági érdekek biztosítása. Pártszervezeteink vezetőit, a gazdasági vezetőket olyan szellemben kell nevelni, a pártellenőrzéssel arra szorítani, hogy a vállalati és a népgazdasági érdek összhangiát, esetleges ütközéskor a népgazdasági érdek elsőbbségét biztosítsák. 4. Ugyancsak a vállalati önállóság növelése teszi szükségessé, hogy a pártmunkában nagyobb szerepet kapjon a különböző gazdasági területek (ipari, mezőgazdasági, beruházók-kivitelezők, termelővállalatok, kereskedelm stb.) tevékenységének helyi koordinálása. 5. A munka módszereiben a konkrét operativitást mind nagyobb mértékben fel kell eserélnl a távlati fejlesztési elgondolások, a gyakorta felmerülő problémák elhárítását szolgáló elvi iránymutatások kimunkálásával. (Rár a mechanizmus reform bevezetésének kezdeti Időszakában még számolni kell az operativitás szükségességével.) 6. Az adott helyzet a gazdasági folyamatok megfelelő áttekintése, az érdemi ellenőrzés biztosítása érdekében fontos az informáltság fokozása. (Nem napi részadatok, hanem a fejlődési tendenciákat kifejező, hosszabb távlatokat szemléltető, átfogó adatok alapján.) A? elmúlt 4 év alatt pártunk alapvető célkitűzéseinek megfelelően — a párt országos politikája által teremtett lehetőségeket felhasználva — nagy erőfeszítéseket tettünk megyénk lakossága életkörülményeinek javítására. Megyénk gazdaságának fejlesztésére irányuló tevékenységünk is alapvetően ezt a célt szolgálta — hangoztatta a beszámoló. A foglalkoztatottság kérdése A beszámoló emlékeztetett arra, hogv az előző pártértekezlet időpontjában, de még inkább az azt megelőző években megyénk lakosságának egyik legsúlyosabb problémája volt a munkaalkalmak kevés száma, az elhelyezkedés nehézsége. Emiatt igen sokan — 1949—1965 között közel 22 ezren — költöztek el a megyéből Iparilag fejlettebb területre Megyénk gazdasági fejlődésének eredményeképpen — folytatódott a beszámoló — a foglalkoztatottak száma a második ötéves terv időszakában a nem mezőgazdasági területeken 27 300 fővel növekedett. A mezőgazdasági foglalkoztatottság 23,5 ezer fős csökkenése ellenére is a kereső foglalkozást végzők száma 3 ezer fővel növekedett területünkön. Megyénk mtinkaerómérlege kedvezően alakult, és a foglalkoztatottsági szint országosan a legmagasabbak közé tartozik. (A munkaképes korú népesség 82,2 százaléka, ezen belül a férfiak 95,2, a nök 69,6 százaléka folytat kereső foglalkozást.) A foglalkoztatottság, mfnt megyei szintű probléma, megszűnt, leszűkült két város és néhány község problémájává. Ennek következtében az elvándorlás megyénkből minimálisra csökkent, s ezt is ellensúlyozza az ország más részéből történő bevándorlás. Ugyanakkor megnőtt a megyén belüli vándorlás (1961—65 között 87 ezer fő változtatta meg lakóhelyét.) A továbbiakban arról szólt a beszámoló, hogy bár körülbelül felére csökkent, de még mindig jelentős — 5500 fő — a megyéből más területekre munkavállalás céljából eljárók száma. Nagy arányokban megnövekedett azonban a megyén belül rendszeresen utazók száma, mely körülbelül 25 ezerre tehető. Mivel az iparosítás legnagyobb mértékben Szegeden és Vásárhelyen történt, növekedtek megyénken belül az utazási távolságok. Megyénk közlekedése nem elégíti M azokat a megnövekedett igényeket, amelyek az iparosodottság és a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében előállottak — hangoztatta a beszámoló. A mezőgazdaságon belül foglalkoztatottak száma jelentős csökkenést mutat. 1960-ban még az összkeresók 50.7 százaléka. 1965-ben már csak 39.4 százaléka (országosan 31 százaléka) van foglalkoztatva a mezőgazdaságban. A jövedelmi viszonyok alakulása Miután a beszámoló szólt arról, hogy a megyei pártbizottság ülésén többször vizsgálta és elemezte a jövedelmi viszonyok alakulásót, s külön figyelemmel foglalkozott az 1966. évi bérintézkedések végrehajtásával — ezt állapította meg: A szocialista iparosítás, a mezőgazdaság fejlesztése, a termelés növekedése kedvezően befolyásolta a jövedelmi viszonyokat mind az átlagkeresetek, mind a keresők számának növekedése kapcsán. A második ötéves terv időszakában a bérszínvonal megyénkben 9 százalékkal emelkedett, de még így is 10 százalékkal alacsonyabb az országosnál. (Döntően a megye ipari szerkezetének sajátosságaiból adódóan.) A reálbérek az országos 8 százalékkal szemben területünkön csak 5—6 százalékkal emelkedtek. A kormányintézkedések hatására megyénkben is jelentősebben emelkedtek az alacsonyabb keresetek. Az általános kedvező képen belül politikai problémát is okozó jelenség, hogv megyénkben az országost meghaladó mértékben vannak kiugró jövedelemmel rendelkezők. Ezek zöme a parasztság körében: az egyénileg gazdálkodók, a veB.vesművelésű tsz-ek tagjai, fuvarosok, stb; az értelmiség körében: a másod- és többes állásúak, a részben vagy egészben szabadfoglalkozásúak; a kisiparosok és kiskereskedők körében főleg a divatos szakmákhoz tartozók közül kerül ki. A magas jövedelműek többsége társadalmi igények kielégítésével, többnyire többletmunkával éri el jövedelmét. Akadnak azonban köztük szép számmal „ügyeskedő", konjunktúrát kihasználó, az államot, vagy a lakosságot „törvényesen" megkárosítók is. (Piacozók, „közvetítők", egyes ügyvédek, gebinesek stb.) A kiugró jövedelmek adózással történő megcsapolása nem járt ezideig túl nagy eredménynyel.Vagy nem lehetett megfelelő ellenőrzést biztosítani a jövedelem mértékét illetően, vagy a megnövelt adót áthárították üzletfeleikre. A jövedelmi viszonyok általános Javulásának, valamint a kiugró jövedelmek arányának hatásaképpen megyénkben a vagyoni gyarapodásnak az országos mértéket meghaladó jelenségeivel találkozunk. A továbbiakban megállapította a beszámoló, hogy az 1965. év végi takarékbetétállomány négyszerese az 1960. évinek. A vagyoni viszonyokat jellemzi az is, hogy (az 1960. évinek közel tízszerese) 4357 személygépkocsi van a megyénkben magántulajdonban. Egyharmada Szegedem. 30 százaléka a szegedi járásban. Viszonylag a legtöbb gépkocsi Balástyán (163 db), majd Kisteleken (119) és Szatymazon (95 db.) található. Figyelemre méltó, hogy 1961—1965. években több mint 25 ezer ingatlan cserélt gazdát, 670 millió forint értékben. Az ellátás helyzetének alakulása Gazdaságot fejlesztő tevékenységűnk nemcsak a népgazdaság és az export számára több áru biztosításában, hanem a helyi lakosság ellátásában (árualap- és választékbővítésben) is érezteti hatását Kiemelte a beszámoló, hogy a foglalkoztatottság, a jövedelmek és az idegenforgalom növekedésével, valamint a paraszti önfogyasztás csökkenésével összhangban a kereskedelmi forgalom a második ötéves terv időszakában a tervezett 23 százalékkal szemben 39 százalékkal (országosan 30 százalékkal) növekedett A paraszti vásárlás nagyobb arányban (42 százalékkal) emelkedett mint a városi (38 százalékkal). A fogyasztás szintje város és falu között megyénkben nagyrészt kiegyenlítődött A fejlődés ellenére problémák vasúnak az eilátáíi területén: — Megnövekedett metzógandaná«Sl árutermelésünk ellenére — tóteg vórosaánkbam — a piaci felhozatal csökken. Ax a különbség, mely korábban javunkra fennállt a fővárosi és nagyobb ipari városok piaci árszintjében, eltűnőben wuv. — Kereskedelmi hálózatunk túlságosan elaprózott Kevés az előrehalndáB a külterületi üzlethálózat fejlesztésében. — Kereskedelmi vállalataink mw*Aja ellen sok jogos „apró" panasz hangzik el a vásárlók részéről. — A helyi árualap biztosítása területén a sütőipari és tejipari termékek minősége, a kiszállítás ideje és higiénikussága sokszor joggal panaszolt (Sütödéink, tejfeldolgozó üzemeink zöme korszerűtlen, fejlesztésük nem iart lépést a gyorsan növekvő igényekkel.) Tanácsi vállalataink és ktsz-cink korántsem nyújtják a helyi árualap bővítésébea azt, arrare lehetőségük volna. — Szúk keresztmetszetű és a KÖJÁL által állandóan kifogásolt felszereltségül az üzemi és diákélelmezési hálózatunk. — A szüntelen növekedő idegenforgalmi igényeket szállodai és éttermi vonalon mind kevésbé tudjuk kielégíteni. Az ellátás fontos részét képező javítási szolgáltatásokban tanácsi vállalataink és ktez-eink tevékenysége jelentősen fejlődött. 1965-ben 136 millió forint értékű munkát végeztek a lakosság részére. A lakásépítés és tartós fogyasztási cikkek vásárlásának növekedésével azonban nem tart. lépést, sem a szolgáltatóhálózat szélesítése. sem a vállalások időtartama és a szolgáltatás minőség^. A lakóhelyi körülmények javulása Az elmúlt évek során jelentős tevékenységet fejtettünk ki az ezen a területen meglevő pondok enyhítésére — hangsúlyozta a beszámoló, kiemelve: Tanács-, szakszervezeti, KISZ- és népfrontszerveink jelentős kezdeményezésekkel. társadalmi akciókkal .segítették a problémák megoldását. (54 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek megyénk lakói aiz elmúlt 5 év során lakóhelyi körülményeink javításéra.) A második ötéves terv időtszakában megyénk területén 9337 lakás (ebből 5804 magánerőből) épült. Bár a lakásépítkezés mértéke lényegesen nagyobb, mint korábban bármelyik időszakban, mégis elmaradást mutat az országos fejlődéshez képest (10 ezer lakosra számítva 25 százalékkal). Sőt. ha figyelembe vesszük a magasabb lakásmeg.szűnési és elavulási arányt, a tényleges lakásszaporulat 10 ezer lakosra, számítva még nagiiobb elmaradást tükröz. Az állami erőből épített lakásoknak is lényegesen nagyobb százalékát képezi megyénkben a szövetkezeti iaká.sok aránya, mint országosan. A megyén belül a lakások zöme — 58 4 NOVEMBEK 5„ SZOMBAT