Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

n Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottságának beszámolója Az MSZMP Csongrád megy® Bizottságának beszámolóját nyomtatásban kapták kézhez a megy® pártértekezlet küldöttei. Terjed®ménél fogva természetesen nincs mód arra. hogy a beszámolót teljes szövegében közöljük, csupán a legfontosabb megállapítasokra térhetünk ki. A nyomtatott beszámoló számot ad arról, hogyan valósult meg a VIII. kongresszuson meghatározott általános politikai irányvonal megyénkben, beszámol a Központi Bizottságnak az elmúlt négy évben hozott határozatai végrehajtásáról, az elázó pártértekezlet határozatainak, iránymutatásainak eredményeiről, vailamint a megye területén működő pártszervek és pártszervezetek fejlesztéséről. Számot ad arról, hogy a dolgozó tömegek — a kommunisták vezetésével — miként formálták megyénk arculatát, s fejlesztették politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális életét Részletesen megvizsgálja a beszámoló a négyéves tevékenységet, az elért eredményeket, a munka gyengeségeit és felvázolja a következő évekre szóló teendőket. Gazdaságszervező tevékenységünk, megyénk gazdaságának fejlődése Az elmúlt négy év során nagy erőfeszítéseket tettünk megyénk ipara fejlődésének meggyorsítására. Mindennek eredményeként a második ötéves terv időszakában a megye ipara nagy arányokban növekedett. Ipar, építőipar, közlekedés A második ötéves terv időszakában 2,1 milliárd forint értékű ipari beruházás történt, ez háromszorosa az előző, hasonló időszaknak. Ennek keretében új üzemek egész sora létesült Megvalósult számos üzem jelentős bővítése, részleges vagy teljes felújítása. Az ipari foglalkoztatottak száma 14 ezer 500 föv®, azaz .10 százalékkal gyarapodott A foglalkoztatottsági szerkezet az ipar javára alakult át Alapvetően az iparosítás következtében az ipari termelés évi értéke megyénkben 5 milliárd forintról 9 milliárd forintra emelkedett Kedvező irányban változott meg megyénk iparának szerkezete is. A megye iparán belül s nehézipar aránya 19 százalékról 23 százalékra növekedett A négyszázalékos növekedés látszólag nem rtagy emelkedés, mégis jelentős minőségi változást tükröz, hiszem a korábbi kisméretű nehézipari üzemek (vasöntöde, kéziszerszámgyár stb.) bővítése mellett most nagy tel jesí tőképességű üzemek alapjai teremtődtek meg. Nagy jövőjű iparágak — mirrt a gumi, híradástechnika, kábed ső*. — kiinduló bázisai létesültek, valamint korszerű, az adott iparág legmodernebb géptípusait is magukban foglaló f®snereJteégű üzemek jöttek létre Régebbi üzemeinknél is minőségi fejlődés mutatkozik az üzem* nagyság növekedésében. Ennek különösen a műszaki fejlődésre, a gazdaságusságra, a profi lakűtuLásra van •agy jelentőségű kihatása. A beszámoló külön felhívja m figyelme* egy új iparág, a kőolaj- és földgázbányászat kialakulására megyénkben. Népgazdasági kihatásán túlmenően ennek máris j®entős helyi hatása van az üzemek éa a lakosság gázellátásában. Az iparosítás serkentőleg hatott más gazdasági ágazatokra és egyéb területekre ts, követelményeket támasztva és feltét®eket teremtve ezek fejlesztéséhez. Az építőipar, a közlekedés, a hírközlés és a villamosenergia-fogyasztás megnövekedése különösen érezteti hatását. Amint a jelentés megállapítja, a f®vázolt folyamat alapvetően és főbb részleteiben is pozitív volt, noha negatív j®enségek is kísérték. A jelentés ezek® is számba veszi, s kiemeli, hogy a kedvezőtlen ipartelepítési feltételek miatt különösen Makó és Csongrád kapott keves® az ipartelepítésiből. A továbbiakban a beszámoló az ipar fejlesztésével kapcsolatban javasolja, hogy a megy® pártértekezl® határozza meg a következő ®vek® és tennivalókat: L Az ipar fejlődése megyénkben általában megfelelő ütemben halad, bár egyes városok ipari fejlődése nem mondható kielégítőnek, A megnöveked®t iparért pártszerveinknek, pártszervezeteinknek éa a különböző területen dolgozó kommunistáknak fokozott felelősség® kell érezniök. 2. Budapestről újabb üzemek l®®er»ftését az iparilag elmaradóttaibb és még jelentős — főleg női — mirnkaerótartalékokkal rendelkező Csongrád és Makó városokba tartjuk célszerűnek. 3. A további ipari fejlesztés nagvobb tervszerűsége érdekében felmérést kell készíteni a megye helyzetéről, munkaerő, nyersanyag, energia, víz. közlekedés stb. Iehetőség®ről. Az ipari fejlesztésnek természetesen összhangban kell lennie a mezőgazdaság további belterjes fejlesztésével is. 4. Az ipar ágazati fejlesztéséi® és terül®! elhelyezésével kapcsolatban mérvadónak kell tekinteni a Politikai Bizottság 1966. január 21 -i ..Csongrád megye fejles-tésének irányelveiről" szóló határozatát. 5. A felmerült tapasztalatok alapján indokolt komplex vizsgálatot folytatni megvénk speciális mezőgazdasági termékeit feldolgozó üzemek fejlesztési lehetőséginek — nversanyagfedezet. a szállítás gazdaságossága. a piaci lehetőségek, a versenyképesség fokozása stb. — feltárására. 6. A növekvő ipari és egyéb beruházások építkezésigény®nek ki®égítésére szorgalmazni kell a megye építőiparának fokozottabb fejlesztését. Építőipari vállalataink között egészséges munkamegosztást szükséges végrehajtani. A mezőgazdasági Létesítmények megvalósításúnak érdekében tovább kell ösztönözni a tszközi építóvállalatok és t&z-építőbrigádok megalakítását 7. Kiemelten kell kezeim és segíteni • szénhidrogén-kutatást és -kitermelést Szorgalmazni kell a földgáz helyi hasznosítását az iparban, a mezőgazdaságban és a lakóterületeken. 8. Szükségesnek tartjuk a központi pártés kormányszervek figyelmét felhívni néhány, a megye hatáskörét meghaladó problémára. a) A rohamosan kifejlődő olajbányászat szakmunkaerő-szükségletének kielégítésére célszerű — a Dunántúlon a kőolajterm®és csökkenésév® felszabaduló — nagy tapasztalattal rendelkező szakerők áttelepítése. Ezek számára a megfelelő mennyiségű Lakás és munkásszállás megépítése, a megye harmadik ötéves tervében ®öirányzott lakáskereten felül indokolt b) Megvizsgálandönak tartjuk a textilipar és élelmiszeripar bérezési problémáit Az iparágak közötti bérarány®? kialakítása óta lényeges eltolódások következtek be az iparágak között a munka intenzitása, a szakképesítési igény, a fizikai erőlei fej tés ós az egésszégre való ártalmasság tekintetében. c) Indokoltnak tartanánk jogi biztosítékokkal alátámasztott szerződési formának kimunkálását az idényjellegű üzemek és mezőgazdasági termelőszövetkezetek közti munkaerőcsere lebonyolítására. Megvlasgálandónak tartjuk, hogy az élelmiszeri pari üzem®? létesíthessenek a termelőszövetkezetekben „félfeldolgozó" üzemegységek®. Ugyanakkor mi is szorgalmazzuk, hogy a szövetkezetek egyenként vagy tsz-közi vállalkozásként termékeik tartósítására és feldolgozására hozzanak létre melléküzemágakat. A beszámoló további része arról szól, hogy a második ötéves terv fő termelési célkitűzés®t tűit®jesítve, a megye ipara 5 év alatt 73 százalékkal növelte termelését Az építőipari vállalatok termelése 62 százalékkal emelkedett A vasút a tervidőszak folyamán 18 százalékkal, az AKÖV 139 százalékkal növelte áruszállításait Ennek ellenére a szállítóvállalatok a csúcsidőben nem tudták kielégíteni maradéktalanul az igényeket A megye kereskedelme az öt évre tervezett 23 százalékos forgalomnövekedéssel szemben 39 százalékos növekedést ért el. Részletesen elemzi a jelentés az export problémáit A megyei pártbizottság megkülönböztetett gonddal foglalkozott- az exportra való termeléssel, és az exportra termelés megyénkben a termelés általános növekedési színvonalát meghaladó ütemben emelkedett 1965-ben másfél milliárd forint értékben, vagyis kétszer annyit, mint 1960-ban termeltünk exportra. Az elmúlt évben kiszállított áru 48 szazaleka tőkés piacokra került A munkatermelékenyseg emeiesét tekintve — amint a jelentés megállapítja — nem teljesítettük a VIII. kongresszus ®öirajiyzatát Ennek okait is részletesen elemzi a jelentés, majd javasolja, hogy a megyei pártértekezlet a harmadik ötéves terv megyei előirányzatainak teljesítése érdekében a következő feladatokat határozza r%'g: 1. Üzemi partszervez®®nk a kongreszszusi munkaverseny lendületét is f®hasznalva biztosítsák az 1966. évi gazdasági feladatok maradéktalan teljesítését, az 1967. évi tennivalók végrehajtására való felkészülést 2. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően konzultációs tanácskozásokat kell folytatni az 1967. évi és a harmadik ötéves terv teljesítéséhez szükséges feltételek tisztázására. Ezek anyagát felhasználva kell minden év elején a megye dolgozóihoz intézett felhívásban és ipari aktívaértekezleteken megj®ölni a legfontosabb gazdasági teendőket 3. Szélesebb alapokon kell folytatni az exportra termelés megyei tartalékainak feltárását. A megy® pártbizottság megfelelő személyekkel megerősítve szervezze át a megy® exportbizottságot. 4. A megy® pártértekezl® megállapítja: minden lehetőségünk megvan megyénk iparában a termelékenység eddiginél fokozottabb ütemű emelésére, a termelési költségek lényegesebb csökkentésére. Élni kell az új kapacitások és műszaki berendezések adta lehetőségekkel. Mozgósítani kell a régi, tapasztalt üzemi szakmunkásokat hogy segítsék az új dolgozókat a szakmai ismeretek, a legjobb munkafogások mielőbbi elsajátításában, a szükséges termelési tapasztalatok megszerzésében. A szakszervez® ben tevékenykedő kommunisták és a KISZ kezdeményezzen mozgalmat a termelés és munkaszervezés javítására, a munkafegyelem erősítésére, a takarékosság elv®nek messzemenő érvényesítésére. Mezőgazdaság Megyénk mezőgazdasága o termelőszövetkezeti mozgalom győzelme óta egészségesen fejlődik — állapítja meg a beszámoló. — Az 1962. éri megyei pártértekezl® és a kongresszus irányelv® alapján olyan politikai és gazdaságszervező munkára törekedtünk, amely elősegit®te: a korszerű nagyüzemi gazdaságok kialakítását; « mezőgazdasági termelés növelését; a szövetkezetek gazdasági, szervezeti, politikai megszilárdítását; az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának feltételeit. A megy® pártbizottság irányításával — a tudományos és gyakorlati szakemberek bevonásával — párta és tanácsi szerv®nk a mezőgazdasági termelés belterjes irányba való fejlesztése érdekében távlati terveket készítettek: a szegedi járás homokterületeinek hasznosítására; a makói hagymatermesztés fejlesztésére; a szentesi táj zöldségtermelésének növelésére; a helyi zöldség- és gyümölcsellátás megjavítására; valamint Hódmezővásárhely mezőgazdaságának fejlesztésére. A megye mezőgazdasági termelése a második ötéves tervben 14 százalékkal (országosan 10 százalékkal) növekedett. A megye mezőgazdasági termőterülete az ország termőterületének 4.6 százalékát teszi ki. De az ország mezőgazdasági bruttó termelésének 6.6, a felvásárlásnak 6.3 százalékát adja. Egy kh termőterületen 43 százalékkal több termelési értéket állítottunk elő, mint országosan. Állami gazdaságaink termelése is gyorsabban (20 százalékkal) növekedett. A beszámoló megállapítja, hogy a fejlődést az is elősegítette, hogy a megye mezőgazdasága ez idő alatt 2,1 milliárd forint beruházásban részesült, ami több mint 5 százaléka az ország összes mezőgazdasági Beszélgetés a szünetben. Középen Apró Antal elvtárs. Mellette balról Oláh Mihály ®vtárs beruházásának. Ennek felét termelőszövetkezeteink valósították meg. Ezen belül saját erőből 350 millió forint értékű beruházást végeztek. A felhasznált összeg nagyobb részét különböző gazdasági épületek, allatférőhelyek létesítésere fordították. Jelentős összeget használtak fel gépek és gépi berendezések vásárlására is. A megvalósított beruházások egy része azonban egyszerű kivitelezésű volt, nem felel meg a korszerű követelményeknek. A tervezés és kivitelezés sokszor elhúzódott. Ennek következtében előfordul, hogy már a beruházás megkezdésekor korszerűtlen az objektum. A beruházások megvalósításánál gyakran találkoztunk felelőtlenséggel, nemtörődömséggel, mind a szervezők, mind a kivitelezők és beruházók részéről. Az elmúlt években a növénytermelés szerkezete is megváltozott, és a népgazdasági igényeknek megfelelően alakult. Általában emelkedtek a legfontosabb növények hozamai. A búza holdankénti termésátlaga a tervidőszak alatt az előző ötéves terv átlagához viszonyítva 37 százalékkal növekedett. 1965-ben elértük az ezen időszakra tervezett holdankénti 13,5 mázsás átlagtermést A búzához hasonló hozamnövekedést értünk el a kukoricatermesztésben is. Jelentősen nőtt még a kender és a zöldségfélék hozama is. Mint ismeretes, a megyei pártbizottság és a megyei tanács közös ülésén jóváhagyta a szóló- és gyümölcstermesztés fejlesztésének távlati tervét. A második ötéves terv ideje alatt 5600 kh szőlőt és 5300 kh gyümölcsöst telepítettünk. Azonban a telepítéseknek csak egy részénél vényesültek a korszerű követelmények. Nagyrészt elmaradtak a különböző járulékos beruházások. Kitért a beszámoló az öntözéses gazdálkodás kérdésére is, s megállapította, hogy a beruházások megvalósításánál komoly hiányosságok és fogyatékosságok tapasztalhatók. Majd a továbbiakban azzal foglalkozik, hogy a növénytermesztés mellett — bár kisebb mértékben — megyénkben ls továbbfejlesztettük az állattenyésztési ágazatot. A második ötéves tervben a célkitűzés az volt, hogy teremtsük meg az alapjait az állatálomány számszerű növelésének és az eredményesebb tenyésztői munkának. Az állattenyésztés fejlődését akadályozta, sőt ideiglenesen vissza is vetette az elmúlt években nagymértékben elterjedt száj- és körömfájás. A tervidőszak alatt megyénk szarvasmarha-állománya 9000 db-bal növekedett, de az állományon belül a tehenek aránya csökkent, és jelenleg kevesebb, mint 1960-ban volt. Ennek oka egyrészt az, hogy sok háztáji és egyéb gazdaságban felszámolták a tehéntartást, másrészt pedig az alacsony hús- és tej felvásárlási árak — a magas önköltség mellett — nem ösztönöztek a tenyésztésre, öt év átlagában megyénk gazdaságai 13 százalékkal több sertést tartottak, de ez évenként — a takarmányhelyzettől függően — nagymértékben ingadozott. Leginkább a juhállomány gyarapodott. Mezőgazdasági termelésünk növekedésénél lényegesen gyorsabb ütemben fejlődött árutermelésünk. A felvásárlás menynyisége egyenletesen emelkedett, és 1965ben 34 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Fontosabb terményeink közül vöröshagymából, fűszerpaprikából és egyéb zöldségfélékből is jelentős felvásárlás növekedés volt. A megyénkben felvásárolt mezőgazdasági termékek közel 15 százaléka közvetlen exportra kerül. További jelentős részét az élelmiszer- és a könnyűipar dolgozza fel, és ez közvetve kerül exportra. Igen jelentős — adottságainknak megfelelően — a primőr zöldség- és gyümölcsexport. A beszámolási időszak alatt tovább gyarapodott szövetkezeteink közös vagyona. 1965. végére értéke elérte a 3 milliárd forintot. Megnőtt a közösben végzett munka szerepe és jelentősége a jövedelem megszerzésében. A tervidőszak alatt a közösből származó jövedelem a földjáradékkal együtt duplájára növekedett. Az egy dolgozó tagra jutó személyes jövedelem megyei átlagban 1965-ben 14 640 (1960-ban csak 6930) Ft volt. A továbbiakban a beszámoló részletesen elemzi a szövetkezeti tagok jövedelmi viszonyait, megállapítja, hogy a jövedelem nagyságában igen komoly differenciáltság van a szövetkezetek között, de egy adott szövetkezeten belül is. Azt sem hallgatja el, hogy szövetkezeteink közel egyharmada még gyenge, s ennek megszüntetésére megfelelő intézkedéseket ajánl. Kitér a jelentés arra, hogy a közös gazdaság fejlesztése mellett a háztáii gazdaságok fejlesztése is lényeges, majd el mezi és megállapítja, hogy a mai mezőgazdasági termelői árszínvonal alacsony. Végül foglalkozik a jelentésnek ez a fejezete a termelőszövetkezeti csoportokkal, s megállapítja, hogy ezek közös tevékenysége, főleg a gépi munka közös igénybevételére, a telepítések közös megvalósítására és a közös értékesítésre korlátozódik. Gazdaságukban azonban még jelentős fogyatékosságok, politikai, társadalmi ellentmondások is találhatók. Az itt működő pártszervezetek nehezebb (Folytatás a 4. oldalon.) 3 NOVEMBER 5.. SZOMBAT