Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

Győri Imre elvtárs vitaiimditó beszéde A megyei pártbizottságnak a pártértekezlet elé terjesztett írásos beszámolóját Győri Imre elvtárs, a pártbizottság első titkára vitaindító előadással egészítette ki. Beszéde bevezetőjében megemlékezett arról a nagy érdeklődésről, amely egész közvéleményünkben megnyilvánult pártunk IX. kongresszusa iránt Ez a várakozás arra irányul, hogy a kongresszus erősítse meg az eddigi politikai irányvonalat, és adjon választ társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai életünk megérett, nap mint nap jelentkező problémáira. Tanácskozásával, majd határozatával adjon biztatást a fejlődést gátló tényezők leküzdéséhez, útmutatást perspektívát a haladáshoz, a szocializmus teljes felépítése soron levő feladatainak eredményes megvalósításához. A kongresszus és a pártértekezlet tiszteletére — A IX. kongresszus Jetentőségét értik az emberek, szimpátiával fogadják, és ennek ezernyi jelével találkozunk szinte a kongrcszszus meghirdetésének napjától. Ezt fejezik ld megyénk idei gazdasági eredményei és a hónapok óta eredményesen folyó kongresszusi mumkavenseny; az a becsületes erőfeszítés, amelyet üzemek munkásai, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok parasztjai a vállalt kötelezettség teljesítése érdekében kifejtenek — mondotta az előadó, majd ismertette, hogy az ipar első háromnegyed évi eredményei kedvezőek, a termelés 10 százalékkal, az exportértékesítés 21 százalékkal, a termelékenység 7 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma csak 2 százalékkal nőtt A mezőgazdasági termelés Csongrád megyében kedvezőbb volt a ta-. vnlyirvál, mert bár a kenyér-' gabona termésátlaga alacsonyabb, • knpásnövények ós a kertészeti kultúrák ezt ellensúlyozzák. — Az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben elért eredményeket nagymértékben elősegítette r párt IX. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Így például az iparban mintegy 250 új, szocialista brigád címért Aűzdő munkaközösség alakult 2300 dolgozóval. A mezőgazdaságban 753 brigád 15 ezer tagSzolidaritásban a vietnami nép harcával A taggyűlések és pártértekezletek során számos nemzetközi kérdés is felmerült a vitákban. A továbbiakban az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról beszélt az előadó. — A nemzetközi kérdések, a nemzetközi kommunista mozgalomban kialakult helyzet mindenkor érdekelte a kommunistákat Most is sok szó esett főként a vietnami kérdésről. Mindenütt kicsendült a véleményekből az együttérzés s a segíteniakarás a vietnami nép hősi küzdelmével. Helyeslik pártunknak azt a törekvését ls. hogy a többi marxista—leninista párttal teljes egyetértésben e. lehető leghatékonyabb egyseget alakítsuk ki, minden Haladó erő egységfron 'át á'lit«uk szembe az amerikai imperialista kalandorokkal. Ezután belpolitikánkkal összefüggő ideológiai és politikád tapasztalatokat elemzett Győri Imre elvtárs. Megállapította, hogy a pártéletben lezajlott rendezvények a pártmunka megvitatásának kitűnő fórum 1 voltak. A vitákból mindenütt kicsendült a pán fő vonalával való egyetértés, a IX. kongresszus irányelveinek helyeslése. A kritikai észrevételek na"vobb következetességet sürgettek, azt követették, hogy a párt politikáját hatékonyabban ültessük át az életbe. Néhány kérdésben a vitán túl meg nem értéssel ls találkoztunk. Nézetdifferenciák leginkább -x következő kérdésekben voltak: általános fejlődésünk és pártunk politikájának megítélése; gazdaná, és baloldali vagy jobboldali nyomást gyakorolva, a politika megváltoztatásának reményét fűzték hozzájuk. Emiatt túl nagy figyelmet érdemelnének e kérdések, de mert a politikát Igenlők körében ls találko®h - tunk szemléleti differenciával, ezek megválaszolása kihat a párt egységére, cselekvésére, a tömegek aktivitására, ezért nem szabad elhanyagolni a helyes álláspont kialakításáért és elfogadtatásáért folytatott erőfeszítéseinket. — Mi érződött M leginkább az e kérdésekről folytatott eszmecserékből? Mindenekelőtt az, hogy az elmúlt négy év munkáját bonyolult nemzetközi viszonyok között végeztük hazánkban, többször és többfelé keletkeztek a nemzetközi helyzetben feszültségek, a nemzetközi kommunista mozgalomban ebben az időben éleződött ki a polémia, és mindezek hatottak a párttagság tudatára, politikai állásfoglalására, mintegy próbara tették eszmei felkészültségét, politikai állhatatosságát gal vesz részt a kongreszszusi munka/verseny ben, és a mezőgazdasági felajánlások együttes értéke eléri a 40 millió forintot A megye mezőgazdasági dolgozói vállalták a kenyérgabonavetés befejezését a megyei pártértekezletre. Ezt a vállalásukat teljesítették. Bejelenthetem — mondotta Győri Imre elvtárs —, hogy megyénkben a kenyérgabona földbe került. Illesse pártértekezletünk elismerése a kongresszusi versenyben kitűnt munkásokat a szántóvető tisz-parasz tokát, állami gazdasági dolgozókat és mindazokat akik lelkiismeretesen irányították és szerveztek a Jövő évi kenyérért folyó munkát A kővetkezőkben a taggyűlések és a pártértekezletek néhány számszerű adatát ismertette a megyei pártbizottság első titkára. Csongrád ' megyében 768 alapszervezeti, 45 községi, üzemi, hivatali csúcsvezetőséget, 19 üzemi, Intézményi és községi, 8 járási, városi pártbizottságot választottak újjá közel ké. hónap alatt A vitákban az alapszervezeteknél a megjelentek 25 százaléka, a pártértekezleteken a küldöttek 13 százaléka vett részt. Az alapszervezetekben 136 új és 632 régi titkárt 908 új vezetőségi tagot és 2066 régi vezetőségi tagot választottak meg. Az üzemi, községi, intézményi pártbizottságoknál 17 titkárt ismételten megválasztottak. Választ kell adni a fejlődésből adódó kérdésekre A szocializmus hazai építése is bonyolultabb és nehezebb, mint korábban — fejtegette az előadó —, s • korábban keletkezett és táplált Illúziók a szocializmus építésének üteméről szembekerültek a realitással. Nem azt kell sajnálnunk, hogy az illúziók aaertefoKzlanak, de baj lenne, ha az illúziókkal való leszámolás az optimizmus elvesztését is jelentené. Ez mindenkor fontos hajtóerő vágyaink megvalósításában, és az elmúlt négy évben megtett út ls alapot ad Jövőnk optimista szemléletére. — A leggyakrabban vitatott kérdések azt is mutatják, hogy párttagságunk és a pártonkívüliek választ várnak társadalmunk megérett kérdésedre, problémáira. A VIIL kongresszus meghirdette a szocializmus teljes felépítésének programját, de csak fő vonalaiban vázolta fel megvalósítása követelményeit Ennek részkérdései most már tömegesen jelentkeznek; « párttagságunk és szélesebb közvélemény választ var ezekre. Ezután az Iparosítás ék a gazdasági munka Csongrád megyei eredményeit elemezte Győri elvtárs, majd a gazdaságirányítás reformjának szükségességéről, célIáról beszélt 16 százalékos reáljövedelememelkedés. Mások viszont ennek megvalósíthatóságát is kétségbe vonják a gazdaságirányítás reformja bevezetésének körülményei között A tervben kitűzött célok valóban szerények, de gazdasági előrehaladásunk gyorsaságától, a nemzeti jövedelem emelkedésének alakulásától függően az életszínvonal-emelkedés mértéke nagyobb is lehet Ez döntően éppen azokon múlik, akik a nemzeti jövedelem létrehozásában részt vesznek. A továbbiakban hangoztatta ess előadó, hogy amennyiben Intéricedések történhetnének az életszínvonallal összefüggő olyan kérdésekben, mint a munkaidő esetleges rövidítése bizonyos munkahelyeken, a lakáshelyzet megoldása, • népszaporulat érdekében szükséges gazdasági intézkedések és a paraszti életnívó kérdései, mindenekelőtt a nők javára, a többgyermekesek előnyére történjenek kedvező változások, a társadalmi igazságosság szellemében. Sokan felvetik azt a kérdést is: a gazdasági reform bevezetése kapcsán miként alakul a jövedelmek aránya. Erősödik vagy gyengül a magasabb Jövedelmek megszerzésének lehetősége? Az elv az, hogy az elosztás az eddigieknél Jobban differenciálódok a munka alapján, de arra törekszünk, hogy a szocializmus építésében előbbre haladva, csökkenjen a munkától nem függő magas keresetek, Jövedelmek száma. A párt szerepe szükségszerűen növekszik A reform meggyorsítja a szocialista építést — Nagy aggodalommal és megdöbbenéssel állnak szemben elvtársaink a kínai eseményekkel, a kínai magatartással, amely nem kis mértékben járul hozzá a vietnami nép szen vedé jei nek meghosszabbodásához. A pártértekezletek párttagságunk internacionalista érettségét mutatják a nemzetközi kérdésekben, a nemzetk;i munkásmozgalommal kapcsolatos felelősségteljes véleménynyilvánításukkal, tettrekészségükkel. Ez is bizonyítja: párttagságunk jól tudja és tudatosan vállalja, hogy olyan pártban tömörül, armly marxista—leninista párt, a magyar dolgozó nép pártjaként része a nemzetközi kommunista mozgalomnak, Internacionalista párt. Teljes egyetértés a párt politikájával sági helyzetünk és a gazdaságirányítás reformjának szükségessége; az él ' .ínvonal értékelése ós ezzel kapcsolatban / életszínvonal-politikánk kérdései; a párt helye és szerepe a jelenben és a jövőben, a párt és a munkásosztály vezető szerepe. — A nézetdifferenciák egy része e kérdésekben nem újít életű, és általában nem most kapott hangot első ízűen — mondo'ta Cyőri Imre elvtárs. — Az elmúlt négy év során valamilyen formában már találkoztunk ezekkel, sőt korábban sokkal erőteljesebben ls felmerült egyik másik probléma. Szórványosan ezt egyesek ievekeztek sajátosan értelmez— Az ellenség azt állítja* kzért van szükség a gazdaságirányítás reformjára, mert népgazdeságu nk csődbe jutott, vagy mert kénytelenek vagyunk visszatérni a kapitalizmus útjára. Ennek cáfolatára sok időt nem érdemes vesztegetni, de még barátaink körében is előfordul, hogy a reformot csak a gazdaság területén jelentkező problémákkal hozzák összefüggésbe, illetve mindenestől elvetik a gazdaságirányítás korábbi rendszerét Ezzel szemben alá kell húznunk: " reform azért vált szükségessé, mert a szocialista alapok létrehozásával gazdaságpolitikánk megvalósításának feltételei megváltoztak. A reform arra hivatott, hogy erősítse szocialista rendszerünket gyorsítsa meg pártunk és népünk céljainak elérését, a szocialista társadalom .eljes felépítését, elősegítse a gyorsabb építés előtt álló akadályok elhárítását, és a hatékonyabb gazdasági fejlesztési eszközök alkalmazását — Meg kell tanulnunk élni azzal a na^^obb önállósággal, amit a reform a gazdasági egységek számára biztosít, és fel kell ébreszteni ezzel kapcsolatban a nagyobb felelősséget is. — Előre kell látnunk; hogy a gazdaságirányítás reformjának bevezetése nem lesz teljesen zökkenőmentes. Sok múlik azon, hoay a pártszervezetek kommunistái, gazdaságvezetők és a szakemberek mennyire értik meg a gazdasági irányítás új rendjének lényegét, helyét és szerepét, mennyire készülnek fel időről időre a részletek megvalósítására. Minden bizonnyal leszn k esetek, amikor korrigálni kell előzetes elképzeléseket, az élettapasztalatok figyelembevételével kiigazítás© k' kell végezni, és időbe telik, amíg olajozott ípezetként működik majd az új mechanizmus. A csodavárás hangulatát el kell űznünk, mint ahogy azt a helytelen sasemiéletet is, amely ár- éa bérarányok összefüggéseire szűkíti le a reform lényegét Ezután az új mechanizmus mezőgazdasági alkalmazásáról beszélt az előadó. Többek között elmondotta, hogy a mezőgazdaságban is szükségessé teszi a fejlődés az irányítás megváltoztatását, néhány fontos dologban a párt agrárpolitikájának a követelményekhez való igazítását Az üzemi önállóság anyagi megalapozása a mezőgazdaságban részben már az idén megtörtént a felvásárlási árak emelése megyénkben is kedvező hatást váltott ki a szövetkezeti parasztság körében. Ugyanígy a Központi Bizottságnak az az állásfoglalása, hogy a mechanizmus reformja során elősegítjük a garantált munkadíj mielőbbi bevezetését valamennyi termelőszövetkezetben. A munka díjazásának formáit ezentúl is maguk választják meg a szövetkezetek, adottságaiknak és tapasztalataiknak megfelelően. Természetesen a termelőszövetkezetek nagyobb önállósága is a vezetők és a tagok felelősségét növeli az ország szükségleteinek kielégítésében. Az állam a növekvő önállóság mellett is gondoskodik a termelőszövetkezetek érdekeinek öszszehangolásáról és képviseletéről, s jogosnak tekinti azt az igényt, hogy hívják életre a termel őszövetkezeti szövetséget. Elmondotta az előadó azt Is: az ipar gyors fejlődése nem jelentheti azt, hogy a mezőgazdaság a legkisebb mértékben is elhanyagolható. Az új gazdaságirányítási rendszer még kedvezőbb feltételeket teremt ahhoz, hogy megyénk mezőgazdasága az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjók, termékeinek minősége javuljon. Nemzeti jövedelmünk létrehozásában a Csongrád megyei mezőgazdaságnak nam/ob* a felelőssége, mint az ország más megyéinek többségében. Az életszínvonal emelése folyamatos feladat Eletszínvonal-poli tucánk kérdéseiről szólva Győri Imre elvtárs elmondotta: pártunk életszínvonal-politikájának alaptétele az, hogy a szocializmus építésével, á termelés és a termelékenység állandó növekedésével együtt jár a dolgozók életszínvonalánan rendszeres emelkedése. — Ami a jövőt illeti, a harmadik ötéves terv célkit űz: vével kapcsolatban gyakran hallani olyan hangokat, hogy szerény a 15— Pártunk . közvélemény* legtöbbször és lcgwkoíctelúbbam a párt helyét és szerepót elemezte és elemzi. Azt a tételt általában ismerik, hogy a saoclaliamus építésének jelenleg időszakában, amikor a gazdaság és kulturális építőmunka bonyolult feladatai egyre nagyobb tudatosságot, következetességet és szervezettséget igényel, a pórt vezető szerepe szükségszerűen tovább növekszik. Kétségek emiatt merülnék fel, hogy az elv realizálását erikán helytelenül, szűklátókörűén értaámezik, másrik visanmt ténylegesen létező Mbéfcbói, jelenségékből kiindul va általánosítanak. Ugyanakkor ax is tény, hogy a pánt vezető szerepe helyen gyakorlatának kialakításával kapcsolatban kísérletezés,' útkeresés is folyik. A pártban erről folyó viták mögött az húzódik meg — fejtegette Győri elvtárs —, hogy az alapszervezetek, a kommunisták mind tevőlegesebben akarják betölteni társadalmi hivatásukat — Akik kételkednek; a párt és a munkásosztály vezető szerepének érvényesülésében, kétségüket szinte kizárólag egyetlen mérce szerint mérik: a vezető posztokon mennyi a párttagok száma, és változások esetén párttag vagy pártonkívüli tölti-e be az adott funkciót. Természetcsen ez nem mellékes a párt és a munkásosztály irányító és vezető szerepe szempontjából. De pártunk gyakorlata ebből a szempontból is állja a kritikát. A párt vezető szerepe viezont ott valósul meg, ahol a párt politikáját megvalósítják (párttagok és pártonkívüliek), ahol pedig nem valósítják meg, ott csorbát szenved a munkásosztály vezető szerepe is. A pártvezetés és a kulturális élet összefüggéseiről elmondotta az előadó, hogy vannak, akik dirigálással akarják helyettesíteni a kulturális élet pártirányftását. Visszásságokat tapasztalva azt kérdik, a párt miéit nem tiltja meg, miért tűri a helytelen jelenség© ket. Az adminisztratív módszerek alkalmazása nem elsődleges eszköze a pártvezetésnek a kulturális életben sem, az eszmei-politilcal ráhatás, meggyőzés a fő eszköz. A párt azonban természetesen nem semleges a kulturális életben sem. Az ideológiai, művészileg jó alkotások mellett van mindenekelőtt, ezeknek biztosít támogatásit Hadakozunk azokkal is. alkfk a párt eszmei irányítását ls a művészetokkel szembeni szentségtörésnek tekintik, és semmiféle beavatkozást pem akarnak. Sőt azt sem tagadjuk, hogy az adminisztratív eljárásoknak is megvan a maguk helye és ideje, ha azokra szükség van, ha a szocializmus érdekeinek veszélyeztetésével állunk szemben, de semmi esetre sem tekintjük ezeket az irányítás fő eszközének. A párt vezető szerepéről szólva kifejtette meg a m© gyei pártbizottság első titkára. hogy a gazdaságirányítás reformja nemhogy fettttéÍ€Z1 fl fkfft szerepének növekedését. Ahho®, hogy a termelő egységek jól éljenek nagyobb önállóságukkal, hogy az üzemi oéldk összhangban legyenek az egyes dolgozók érdekeivel és az össznépi érdiekkel, a pártszervezetek magas szintű Irányítása flettétianül azűk— Jogom a tek igény*; hogy * gazdaságvezetők — legyen szó tonfcfvüliefcrűl — ^zérjékki a kommunista kollektíva, a pártszervezet álláspontját minden fontam kérdésben. A gazdaság vezetés még okkor is megsérti a párt vezető és Irányító tevékenységének elvét, ha döntései egyébkén* helyesek, megf© telnek a párt politikájának, de fontos kérdésekről — p>oKttkai kihatású dolgokról — nem Igényű • kmrnunhsfea kollektíva állásfoglalását előzetesen. — Elvtársaink Jogosan kifogásolják azt, ha a pártszervezetek tudta én bel© egyezése nélkül döntenek fontos kérdésekben gazdasági vezetők, termelőszövetik© zett elnökök, állami emberek; és ezt ls, hogy a pártszervezet jelzéseit nagyon vontatottan követik trrtézfc© dósefc. Ezzel együtt arról sem szabad megfeledkeznünk: a pártszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy felvessenek kérdés© ket és jelezzenek problémákat. Nem elég meglátni ,a hibát, hanem fel kell lépni ellene ott, ahol az jelentkezik, s lehetőleg nem felsőbb vagy központi szervek beavatkozását várni. — A kommunista kollektíváknak, a pártszervezeteknek sokkal határozottabban kell fellépniük a működési területükön tapasztalható helytelen jelenségekkel, tendenciákkal szemben, abból az alapelvből kiindulva, hogy a mi pártunk nem egyszerűen valamiféle jelzőszervezet, fianem harci szervezet, amely cselekszik is. Győri Imre elvtárs vitaindító beszédét a következő gondolatokkal fejezte be: — A megyei pártértekezlet .bízza meg a létrejövő új pártbizottságot, hogy a beszámolót és a vitát figy© lembe véve, valamint a IX. kongresszus dokumentumait áttekintve, ezek ailaipján készítsen részletes munkaprogramot. — Bízza meg a pártértekezlet a megválasztandó küldött elvtársakait, hogy a kongresszuson közöljék: Csongrád megye kommunistái jól látják, hogy a Központi Bizottság a Vili. kongresszus óta nagy erőfeszítéseket tett egész népünk érdekében, és a küldöttek szavazzanak teljes bizalmat a IX. kongresszuson a Központi Bízottság tevékenységének és a IX. kongresszus irányvonalának. — Mai pártértekealetünfc pedig adjon újabb, lendül© tet a Csongrád megyei kommunistáknak, hogy sorainkat még szorosabbra zárva, sikeresen oldjuk meg a sz© ciailizmus felépítése sorra kerülő feladatait 5 NOVEMBER 5.. SZOMBAT