Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója Csongrád megy* küldöttől. Elöl (jobbról balra) Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára fe Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára. Mögöttük (kozepen) Perjési László, a szegedi városi pártbizottság első titkára és dr. Biczo György, • szegedi m. j. városi tanács vb elnöke O

A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítő munkáját a párthatározat elveinek és a megadott határidőknek betartásával befejezni. ©

A gazdasági mechanizmus reformjának életbeléptetését és hatékonysaaát biztosítani. O

A feladatok helyes meghatározásával a felesleges kettősségek felszámolásával biztosítani, hogy egyrészről a párt- es • tómegszervezetek, másrészről az állami, gazdasági szervek, illetve a tanácsok eredményesen és a leghatékonyabban tudjanak dolgozni és együttműködni a népgazdasági feladatok megoldásán. O

A pártnak a gazdasági munka terén is be kell töltenie vezető szerepet • központi és területi pártszerveknek, a párt alapszervezeteinek kell országosan és helyileg biztosítani gazdaságpolitikánk érvényesítését, az országos és helyi erdekek megfelelő összehangolását Művelődési politikánk eredményei erősödik a jő munka ösztönzése. A munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése. a tényleges egvéni és vállalati eredményekhez való alkalmazkodás növeli a munka becsületét. Szocialista tervgazdálkodásunk révén a jövőben is biztosítani tudjuk a társadalmi foglalkoztatottság megfelelő színvonalát és növekedését, a reáljövedelmek emelkedését és az életviszonj'ok javulását. De más gazdasági eszközökkel kívánjuk e célokat elérni oly módon, hogy a jelenleginél világosabban megkülönböztethető legyen vállalati és egyéni szinten is a jó és a rossz munka, a szakértelemnek és a szakértelem hiányának, a szorgalomnak vagy a szorgalom hiányának a következménye. A szocialista termelési viszonyok között a szakemberek, a dolgozók kezdeményezésének, alkotómunkájanak hatalmas lehetőségei bontakoztak ki. A kezdeményezés, a dinamikus munka, a konzervatív, az elavult elvetése, a szocialista munka egyik legfontosabb vonása. Szocialista építőmunkánknak ezt a jellegzetességét tovább kell erősítenünk, segíteni kell a jó kezdeményezések gyorsabb megvalósítását és elterjesztését. Mélyebben vizsgálva jelenlegi gazdálkodási és" vezetési módszereinket, azt állapithatjuk meg, hogy eddigi munkánk minden eredménye ellenére vannak ezekben olyan kötöttségek. túlzottan központosított engedélyezési szabálvok. amelyek az új eljárások bevezetését már késleltetik. Az új gazdasági mechanizmustői joggal azt várjuk, hogy növekszik az állami irányító szervek tekintélye. Üj tartalmat kap az állami fegyelem, megszűnik a felelősség áthárítása, a kicsinyes civódás részkérdésekben, de megnövekszik a tényleges irányítás súlya. Most mindent meg kell tennünk, hogy a gazdasági vezetes reformjának részintézkedései összhangban legyenek a jóváhagyott alapelvekkel és a reform 1968 januárjával teljes hatékonyságában életbe léptethető legyen. Tisztelt elvtársak) A két kongresszus között! Időszakban a dolgozók életszínvonala a reálbér 9 százalékos. a reáljövedelem 18 százalékos, a társadalmi juttatások 38 százalékos növekedésével jelentékenyen emelkedett. Az életszínvonal emelésének megfelelő irányzatai, a reálbér 9—10 százalékos, a reáljövedelem 14—16 százalékos emelkedése, szerepelnek a harmadik öteves terv számaiban. A munkások, a dolgozók életkörülményeinek további javításával a pártnak és a kormányzatnak mindenképpen és sok vonatkozásban foglalkoznia kell. A Központi Bizottság az utóbbi időben néhány ilyen kérdéssel behatóan foglalkozott abban a meggyőződésben, hogy az anyagi fedezet megteremtésére irányuló céltudatos munkával a legközelebbi években megoldhatunk egyes arra érett kérdéseket A munkások és alkalmazottak életkörülményeinek lényeges része a munkaidő, amely nálunk az iparban heti 48 óra. A Központi Bizottság a munkaidővel kapcsolatban javasolja a kongresszusnak, mondja ki határozatként: O

Az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva 1968-ban megkezdve, vállalatonként, üzemenként fokozatosan 1970 végéig az összes ipari dolgozó munkaidejét 48 óráról átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. O

Az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő munkakörben eddig 170 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették heti 36—42 órára, ezt a munkát folytatni kell és fokozatosan 1970 végéig azonos mérvű munkaidőcsökkentést kell végrehajtani az összes még hátralevő hasonló munkakörben, mintegy 60—70 ezer dolgozónál. A párt, kormányzatunk a dolgozó nők, anyák, a gyermekeket nevelő szülők helyzetének könnyítésére eddig is szorgalmazta a családi pótlék rendszerének fejlesztését. és ezt az anyagi fedezet megteremtésétől függően a jövőben is szorgalmazza. Az eddigi intézkedésen túlmenően most bevezethető további intézkedéseket is javasol a Központi Bizottság: •

Javasoljuk, tegyük lehetővé, hogy a kisgyermekes dolgozó anya, munkaviszonyából eredő jogait biztosítva, gyermeke gondozása céljából a gyermek két és fél éves koráig két éven át otthon maradhasson — ha kívánja — és havi 600 Ft gyermekgondozási segélyt kapjon. O

A gyermekgondozási segély rendszerét azokra a termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is ki kell terjeszteni, akik eleget tesznek tagsági kötelezettségüknek. ©

Meg kell vizsgálni annak lehetőségét. hogy ne csak az egyedülálló anya. hanem az olyan apa is kapjon családi pótlékot, aki egyetlen kiskorú gyermekét egvedül neveli. A Központi Bizottság, eddigi politikánkhoz híven, annak érdekében, hogy a falusi dolgozó életkörülményei közelebb kerüljenek a városi dolgozóéhoz, javasolja: O

A termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának rendszere — a nyugdíj- és a táppénzellátásban a szövetkezeti sajátosságot megtartva — a harmadik ötéves terv időszakában kerüljön a bérből és fizetésből élők színvonalára. ©

Javasoljuk, hogy 1970 régéig a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka érje el a bérből és fizetésből élőkét Fontos társadalmi kérdés a lakáshelyzet további javítása. Ismeretes, hogy kidolgozásra került egy 15 éves terv, amely 1975-ig egymillió lakás építését irányozza elő. A második ötéves tervben eredetileg 250 ezer lakás építése szerepelt, ezt a számot a VIII. kongresszus felemelte 300 ezerre, ténylegesen 282 ezer lakást sikerült felépíteni. A harmadik ötéves tervben 300 ezer lakás építését irányozzuk elő. Ez az előirányzat alapjában megfelel a 15 éves terv időarányos részének. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a terv végrehajtása mellett ismét meg kell vizsgálni a lakáskérdést, mégpedig az építést, az elosztási rendszert és az igénylés rendszerét egyaránt. Az építésnél azt, hogy a tervet mi módon lehetne túlteljesíteni. A gazdasági reformmal összefüggésben meg kell vizsgálni, hogy az üzemek létesíthessenek saját pénzügyi alapot és saját, ki tételezésben is építhessenek dolgozóiknak bizonyos számú lakást, továbbá, hogy a lakásépítő ipari kapacitást hogyan bővíthetnénk a kisipari termelőszövetkezetek bevonásával. Az elosztási rendszert is javítani kell oly módon, hogy abban a tanácsok fő szerephez jussanak és az elosztás a nyilvánosság ellenőrzésével történjék. Az elosztás igazságosabbá csak akkor tehető, ha módosítjuk az igénylés rendszerét is. Akinek módja van, az csak megfelelő anyagi hozzájárulással igényelhessen, bizonyos jövedelemhatáron felül keresők pedig ne igén vélhessenek és ne kaphassanak állami bérlakást Tisztelt elvtársak! Jelenlegi viszonyaink körött a gazdasági építőmunka a párt, a forradalmárok számára az osztályharc központi kérdése. E munka sikerétől függ szocialista céljaink elérése, a munkásosztály, a dolgozó nép életszínvonalának további emelkedése. Feladataink ezen a téren: •

Minden erővel dolgozni a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséért- és túlteljesítéseért Tisztelt kongresszus! Pártunkat, társadalmunk eszmei, politikai vezetőjét tevékenységében a munkásosztály forradalmi elmélete, a marxizmusleninizmus vezérli. A marxizmus—leninizmus, mint minden igazi tudomány a gyakorlattal kölcsönhatásban szüntelenül fejlődik. Pártunk alapvető feladata a sokoldalúan kifejtett ideológiai munka: a) Alkotó módon alkalmazza és fejleszti á marxista elméletet és választ ad a fejlődés új kérdéseire; b) propagálja és terjeszti a marxistaleninista elméletet, a kommunista világnézetet, harcot folytat az ellenséges szemléletek ellen; c) a tömegek céltudatos aktivizálásával az elméletet a társadalom anyagi erejévé változtatja. Az ideológiai területnek csupán néhány kérdését kívánom röviden érinteni, elsőként a szocialista tudat, az anyagi érdekeltség és az anyagiasság összefüggéseit. Nálunk az utóbbi időben aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy egyrészt az életszínvonal emelkedése, másrészt különböző negatív hatások következtében csökken a forradalmi szellem és teret nyer az önző anyagiasság, társadalmunkat az „elpolgáriasodás" veszélye fenyegeti. A párt a szocialista tudat, közgondolkodás erősítése mellett sokszor szól az anyagi érdekeltségről. sőt, a gazdasági mechanizmus reformja kapcsán még növelni is kívánja azt. Véleményünk szerint itt különböző kérdésekről van szó, közöttük két olyan jelenségről, amelyik közül az egyik káros és leküzdendő, a másik pedig teljes összhangban van a szocialista elmélettel és gyakorlattal. Az ismert korábbi hibák és az ellenforradalmi demagógia a szocializmus ingadozó híveinél átmenetileg kiábrándulásra és a szocialista eszmétől való eltávolodásra. nemegyszer valamiféle „éljünk a mának" hangulatra vezetett. Az életszínvonal 1957-ben bekövetkezett jelentős emelkedése, a kisipar, a kiskereskedelem bizonyos mérvű fellendülése, a telekvásárlás. a c-saládiház-épités, a személygépkocsivásárlás, a külföldre utazás tömegessé válása. a nyugati tőkésországokkal létrejött széles felületű érintkezés kétségtelenül a kispolgári gondolkodás, az önző anyagiasság szemléletének bizonyos fokú megerősödéséhez vezetett. A kispolgári gondolkozás többi között a kispolgárság létéből is fakad. De mai viszonyaink között lehetővé kell tenni mindazt a magánkezdeményezést, ami segíti a szocialista célok megvalósítását, a torzulásokat pedig, amelyek ezt hátráltatják, le kell küzdeni. Ez lenini politika. Az eredmény a szocialista állam és rendszer megerősödése, a szocialista forradalom továbbfejlődése. Más kérdés a kispolgári gondolkodás, a haszonlesés, az önző anyagiasság szelleme, ez idegen a szocializmustól, ez ellen megalkuvás nélküli elvi harcot kell folytatni. Megint más kérdés a dolgozók anyagi érdekeltsége a szocializmus építésében, amely a szocialista eszmével, gyakorlattal telies összhangban van. ezért erősíteni kívánjuk Valljuk é» hirdetjük, hogy a szocialista társadalom építésé, a tömegek tudatos cselekvését, áldozatkészségét, önzetlenségét, közösségi szellemének erősítését kívánja meg. A kettő azonban nincs ellentétben egymással, hanem kiegészíti egymást, A párt a szocialista eszme terjesztésén és elmélyítésén munkálkodik és egyidejűleg hirdeti, hogy a szocialista társadalom építésenek együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Sőt, jelenleg a szocialista bérezési elv hatékonyabb érvényesítése a feladatunk, más szóval növelni akarjuk a dolgozók anyagi érdekeltségét. azt. hogy aki munkájával többet ad a társadalomnak, az a javakból is jobban részesedjék. A gyakorlat ebben a kérdésben is bizonyítja a párt álláspontjának helyességét. Azokban az években, amelyekben a dolgozó tömegek, munkások, parasztok, alkalmazottak életszínvonala jelentősen emelkedett, sok százezerrel nőtt azoknak a kommunistáknak — és pártonkivülieknek — a száma, akik a párt. a tömegszervezetek, a tanácsok, a Hazafias Népfrontmozgalom aktív tagjaiként, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, minden szabadidejüket. sokszor egészségüket feláldozva, a szocializmus tudatos építőiként vették ki részüket legnagyobb társadalmi feladataink megoldásából. Ezekben az években jött létre és vált erős szervezetté például a munkásőrség, amelynek tagjai önzetlenül, öntudatból, hivatásbeli munkájuk példás ellátásán túl minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalták fe vállalják belső rendünk, a nép hatalmának, szocialista vívmányainak fegyveres védelmét. Ezekben az években született és növekedett tömegessé a szocialista brigádmozgalom, a szocializmus tudatos építőinek, élenjáróinak nagyszerű mozgalma. Tisztelt elvtársak! Ideológiai munkánkban kiemelkedő fontosságú a szocialista hazafiasag elmélyítése, a nacionalizmus elleni harc, az internacionalizmus erősítése. Népünkben erős a hazaszeretet érzése, történelmi múltunk, nemzeti kultúránk hagyományainak őrzése, ápolása. A múltban az uralkodó osztályok, a nemesség és példájukat követve a burzsoázia az alkotmányon kivül helyezte, jogtalanná tette a dolgozó népet. De még akkor is a mostoha sorsra kárhoztatott dolgozó nép volt a haza igazi védelmezője, a nemzet fenntartó ereje. A nép akkor is szerette a szülőföldet, a hazát, százszor inkább szereti ma. amikor a szülőföld a nép saját, igazi édes hazájává vált, amikor a haza cs a magyarság fogalma azonos a független országban szabadon élö néppel és a társadalmi haladással, az emberiség jövőjét jelentő, szocialista társadalom emelkedő hatalmas müvével. A nacionalizmus polgári eszme, amely ma még pozitív szerepet tölt be a világnak azokon a helyein, ahol a népek még az önálló nemzet megteremtéséért, és a függetlenségükért harcolnak az imperializmussal. a reakciós feudális vagy törzsi erők ellen. Európában azonban a nacionalizmus már régen betöltötte pozitív szerepét az önálló nemzeti államok kialakulása idején. Meg ma is léteznek olyan polgári erők nyugateuropai országokban, amelyek nemzeti érdekek védelméhez csatlakozva szembe kerülnek amerikai imperialista, nyugatnémet revansista törekvésekkel. Az ilyen erőkkel lehetséges és szükséges is együttműködni, azonban a nemzeti érdekeket Európa országaiban következetesen már régen a munkásosztály képviseli, a reakciós burzsoázia pedig az osztályharcban a nacionalizmust, a modern ipari proletariátus megjelenése óta az osztályellentétek ködösítésére, más népek elleni uszításra használja fel. Ezért pártunk, mint minden forradalmi párt, következetesen harcol a burzsoázia nacionalizmus ellen. Újabban az imperialisták és a reakció honi maradványai szeretnék felszítani a nacionalizmus eszméjét a szocialista országokban. éppen azzal a céllal, hogy a régi recept szerint megosszák és kijátszszák egymás ellen e népeket. Szocialista országokban is akadnak egyes emberek, akik rövidlátó módon kacérkodnak a nacionalizmussal és ezzel, — bár azt szolgálni vélik, ártanak a szocialista ügynek. Az imperialisták azonban hiába reménykednek. a szocialista országokat vezető marxista-leninista pártok nagy forradalmi tapasztalatokkal rendelkeznek, népeik között szocialista, testvéri barátság épül, alapvető érdekeink közösek, és a burzsoá nacionalizmus nem. fog éket verni közénk. Pártunk a szocialista hazafiság lényeges elemének tekinti a munkásnemzetköziséget. Ezért ideológiai munkájában az internacionalizmus, a más népek iránti barátság szellemében neveli a magyar népet. A proletár internacionalizmus eszméjében egyesül a szocialista haza. a nemzetközi munkásosztály, a szocialista világrendszer érdekeinek azonossága, és az ezekhez való hűség. Pártunk a leninizmus tanításaihoz híven hü a proletár internacionalizmus eszméjéhez. Fő feladatunk a szocialista társadalom felépítése hazánkban. Ebből kiindulva hozzuk döntéseinket, d* azok nem lehetnek ellentétesek a szocialista világrendszer országainak, a nemzetközi munkásosztálynak közös érdekeivel, és közös frontban, egységesen kell harcolnunk közös ellenségünk, az imperializmus ellen. Ezért mi elítéljük a kínai vezetők jelenlegi irányvonalát, amely a világforradaloniról sűrűn hangoztatott szavak ellenére mindinkább láthatóan nacionalista, nagyhatalmi, hegemón törekvéseket mutat. Elvtársak! Az ideológiai kérdések közül érinteni szeretnem még a vallásos világnézethez, a vallásos emberekhez, az egyházhoz való viszonyunkat. Pártunk álláspontja e kérdésekben alantaban mindvégig hch'és volt. Pártunk világnézete szemben ál! minden idealista világnézettel. így a vallásos világnézettel is. Sz »szmoi harcot jelent. Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek érzéseit, sértené, de nem mond le arról, hogy küzdjön a fel világosod ott ságért, 3 tudományos világnézet elterjesztéséért. Az osztályharc frontja szerintünk nem a hivők és nem hivők kö/fttt húzódott és nem ott húzódik ma sem. Bármely felekezethez tartozó hivők szabadon gyakorolhatják vallásukat, hátrányos megkülönböztetésben nincs részük, egyenjogú állampolgárai a hazának. (Folytatás a 8. oldalon.) NOVEMBER tS„ KEDD S