Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója Csongrád megy* küldöttől. Elöl (jobbról balra) Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára fe Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára. Mögöttük (kozepen) Perjési László, a szegedi városi pártbizottság első titkára és dr. Biczo György, • szegedi m. j. városi tanács vb elnöke O A gazdasági mechanizmus reform­jának előkészítő munkáját a párt­határozat elveinek és a megadott határ­időknek betartásával befejezni. © A gazdasági mechanizmus reform­jának életbeléptetését és hatékony­saaát biztosítani. O A feladatok helyes meghatározásá­val a felesleges kettősségek felszá­molásával biztosítani, hogy egyrészről a párt- es • tómegszervezetek, másrészről az állami, gazdasági szervek, illetve a ta­nácsok eredményesen és a leghatékonyab­ban tudjanak dolgozni és együttműködni a népgazdasági feladatok megoldásán. O A pártnak a gazdasági munka terén is be kell töltenie vezető szerepet • központi és területi pártszerveknek, a párt alapszervezeteinek kell országosan és he­lyileg biztosítani gazdaságpolitikánk ér­vényesítését, az országos és helyi erdekek megfelelő összehangolását Művelődési politikánk eredményei erősödik a jő munka ösztönzése. A mun­ka szerinti elosztás következetesebb ér­vényesítése. a tényleges egvéni és válla­lati eredményekhez való alkalmazkodás növeli a munka becsületét. Szocialista tervgazdálkodásunk révén a jövőben is biztosítani tudjuk a társadalmi foglalkoztatottság megfelelő színvonalát és növekedését, a reáljövedelmek emelkedé­sét és az életviszonj'ok javulását. De más gazdasági eszközökkel kívánjuk e célokat elérni oly módon, hogy a jelenleginél világosabban megkülönböztethető legyen vállalati és egyéni szinten is a jó és a rossz munka, a szakértelemnek és a szakér­telem hiányának, a szorgalomnak vagy a szorgalom hiányának a következménye. A szocialista termelési viszonyok között a szakemberek, a dolgozók kezdeménye­zésének, alkotómunkájanak hatalmas le­hetőségei bontakoztak ki. A kezdeménye­zés, a dinamikus munka, a konzerva­tív, az elavult elvetése, a szocialista munka egyik legfontosabb vonása. Szocia­lista építőmunkánknak ezt a jellegzetes­ségét tovább kell erősítenünk, segíteni kell a jó kezdeményezések gyorsabb megvalósítását és elterjesztését. Mélyeb­ben vizsgálva jelenlegi gazdálkodási és" ve­zetési módszereinket, azt állapithatjuk meg, hogy eddigi munkánk minden ered­ménye ellenére vannak ezekben olyan kö­töttségek. túlzottan központosított engedé­lyezési szabálvok. amelyek az új eljárások bevezetését már késleltetik. Az új gazdasági mechanizmustői joggal azt várjuk, hogy növekszik az állami irányító szervek tekintélye. Üj tartalmat kap az állami fegyelem, megszűnik a fe­lelősség áthárítása, a kicsinyes civódás részkérdésekben, de megnövekszik a tényleges irányítás súlya. Most mindent meg kell tennünk, hogy a gazdasági ve­zetes reformjának részintézkedései össz­hangban legyenek a jóváhagyott alapel­vekkel és a reform 1968 januárjával tel­jes hatékonyságában életbe léptethető le­gyen. Tisztelt elvtársak) A két kongresszus között! Időszakban a dolgozók életszínvonala a reálbér 9 szá­zalékos. a reáljövedelem 18 százalékos, a társadalmi juttatások 38 százalékos növe­kedésével jelentékenyen emelkedett. Az életszínvonal emelésének megfelelő irányzatai, a reálbér 9—10 százalékos, a reáljövedelem 14—16 százalékos emelkedése, szerepelnek a harmadik öt­eves terv számaiban. A munkások, a dolgozók életkörülmé­nyeinek további javításával a pártnak és a kormányzatnak mindenképpen és sok vonatkozásban foglalkoznia kell. A Központi Bizottság az utóbbi időben né­hány ilyen kérdéssel behatóan foglalko­zott abban a meggyőződésben, hogy az anyagi fedezet megteremtésére irányuló céltudatos munkával a legközelebbi évek­ben megoldhatunk egyes arra érett kér­déseket A munkások és alkalmazottak életkörül­ményeinek lényeges része a munkaidő, amely nálunk az iparban heti 48 óra. A Központi Bizottság a munkaidővel kap­csolatban javasolja a kongresszusnak, mondja ki határozatként: O Az eddigi teljesítményt és munka­bért biztosítva 1968-ban megkezdve, vállalatonként, üzemenként fokozatosan 1970 végéig az összes ipari dolgozó mun­kaidejét 48 óráról átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. O Az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő mun­kakörben eddig 170 ezer dolgozó munka­idejét csökkentették heti 36—42 órára, ezt a munkát folytatni kell és fokozatosan 1970 végéig azonos mérvű munkaidőcsök­kentést kell végrehajtani az összes még hátralevő hasonló munkakörben, mintegy 60—70 ezer dolgozónál. A párt, kormányzatunk a dolgozó nők, anyák, a gyermekeket nevelő szülők hely­zetének könnyítésére eddig is szorgalmaz­ta a családi pótlék rendszerének fejleszté­sét. és ezt az anyagi fedezet megteremtésétől függően a jövőben is szorgalmazza. Az ed­digi intézkedésen túlmenően most bevezet­hető további intézkedéseket is javasol a Központi Bizottság: • Javasoljuk, tegyük lehetővé, hogy a kisgyermekes dolgozó anya, munka­viszonyából eredő jogait biztosítva, gyer­meke gondozása céljából a gyermek két és fél éves koráig két éven át otthon ma­radhasson — ha kívánja — és havi 600 Ft gyermekgondozási segélyt kapjon. O A gyermekgondozási segély rendsze­rét azokra a termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is ki kell terjeszteni, akik eleget tesznek tagsági kötelezettségüknek. © Meg kell vizsgálni annak lehetősé­gét. hogy ne csak az egyedülálló anya. hanem az olyan apa is kapjon csa­ládi pótlékot, aki egyetlen kiskorú gyer­mekét egvedül neveli. A Központi Bizottság, eddigi politi­kánkhoz híven, annak érdekében, hogy a falusi dolgozó életkörülményei köze­lebb kerüljenek a városi dolgozóéhoz, ja­vasolja: O A termelőszövetkezeti tagok szoci­ális és egészségügyi ellátásának rendszere — a nyugdíj- és a táppénzellá­tásban a szövetkezeti sajátosságot meg­tartva — a harmadik ötéves terv idősza­kában kerüljön a bérből és fizetésből élők színvonalára. © Javasoljuk, hogy 1970 régéig a ter­melőszövetkezeti tagok családi pót­léka érje el a bérből és fizetésből élőkét Fontos társadalmi kérdés a lakáshely­zet további javítása. Ismeretes, hogy ki­dolgozásra került egy 15 éves terv, amely 1975-ig egymillió lakás építését irányozza elő. A második ötéves tervben eredetileg 250 ezer lakás építése szerepelt, ezt a szá­mot a VIII. kongresszus felemelte 300 ezerre, ténylegesen 282 ezer lakást sike­rült felépíteni. A harmadik ötéves terv­ben 300 ezer lakás építését irányozzuk elő. Ez az előirányzat alapjában megfelel a 15 éves terv időarányos részének. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a terv végrehajtása mellett ismét meg kell vizsgálni a lakáskérdést, mégpedig az építést, az elosztási rendszert és az igény­lés rendszerét egyaránt. Az építésnél azt, hogy a tervet mi módon lehetne túltelje­síteni. A gazdasági reformmal összefüg­gésben meg kell vizsgálni, hogy az üze­mek létesíthessenek saját pénzügyi alapot és saját, ki tételezésben is építhessenek dolgozóiknak bizonyos számú lakást, to­vábbá, hogy a lakásépítő ipari kapacitást hogyan bővíthetnénk a kisipari termelő­szövetkezetek bevonásával. Az elosztási rendszert is javítani kell oly módon, hogy abban a tanácsok fő szerephez jussanak és az elosztás a nyilvánosság ellenőrzé­sével történjék. Az elosztás igazságosab­bá csak akkor tehető, ha módosítjuk az igénylés rendszerét is. Akinek módja van, az csak megfelelő anyagi hozzájárulással igényelhessen, bizonyos jövedelemhatáron felül keresők pedig ne igén vélhessenek és ne kaphassanak állami bérlakást Tisztelt elvtársak! Jelenlegi viszonyaink körött a gazdasá­gi építőmunka a párt, a forradalmárok számára az osztályharc központi kérdése. E munka sikerétől függ szocialista céljaink elérése, a munkásosztály, a dolgozó nép életszínvonalának további emelkedése. Feladataink ezen a téren: • Minden erővel dolgozni a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséért- és túlteljesítéseért Tisztelt kongresszus! Pártunkat, társadalmunk eszmei, politi­kai vezetőjét tevékenységében a munkás­osztály forradalmi elmélete, a marxizmus­leninizmus vezérli. A marxizmus—leniniz­mus, mint minden igazi tudomány a gya­korlattal kölcsönhatásban szüntelenül fej­lődik. Pártunk alapvető feladata a sokol­dalúan kifejtett ideológiai munka: a) Alkotó módon alkalmazza és fejleszti á marxista elméletet és választ ad a fej­lődés új kérdéseire; b) propagálja és terjeszti a marxista­leninista elméletet, a kommunista világ­nézetet, harcot folytat az ellenséges szem­léletek ellen; c) a tömegek céltudatos aktivizálásával az elméletet a társadalom anyagi erejévé változtatja. Az ideológiai területnek csupán néhány kérdését kívánom röviden érinteni, első­ként a szocialista tudat, az anyagi érde­keltség és az anyagiasság összefüggéseit. Nálunk az utóbbi időben aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy egyrészt az életszín­vonal emelkedése, másrészt különböző ne­gatív hatások következtében csökken a forradalmi szellem és teret nyer az önző anyagiasság, társadalmunkat az „elpolgá­riasodás" veszélye fenyegeti. A párt a szo­cialista tudat, közgondolkodás erősítése mellett sokszor szól az anyagi érdekelt­ségről. sőt, a gazdasági mechanizmus re­formja kapcsán még növelni is kívánja azt. Véleményünk szerint itt különböző kérdésekről van szó, közöttük két olyan je­lenségről, amelyik közül az egyik káros és leküzdendő, a másik pedig teljes össz­hangban van a szocialista elmélettel és gyakorlattal. Az ismert korábbi hibák és az ellenfor­radalmi demagógia a szocializmus inga­dozó híveinél átmenetileg kiábrándulásra és a szocialista eszmétől való eltávolo­dásra. nemegyszer valamiféle „éljünk a mának" hangulatra vezetett. Az életszín­vonal 1957-ben bekövetkezett jelentős emelkedése, a kisipar, a kiskereskedelem bizonyos mérvű fellendülése, a telekvásár­lás. a c-saládiház-épités, a személygépkocsi­vásárlás, a külföldre utazás tömegessé vá­lása. a nyugati tőkésországokkal létrejött széles felületű érintkezés kétségtelenül a kispolgári gondolkodás, az önző anyagias­ság szemléletének bizonyos fokú megerő­södéséhez vezetett. A kispolgári gondolkozás többi között a kispolgárság létéből is fakad. De mai viszonyaink között lehetővé kell tenni mindazt a magánkezdeményezést, ami se­gíti a szocialista célok megvalósítását, a torzulásokat pedig, amelyek ezt hátrál­tatják, le kell küzdeni. Ez lenini politika. Az eredmény a szocialista állam és rendszer megerősödése, a szocialista for­radalom továbbfejlődése. Más kérdés a kispolgári gondolkodás, a haszonlesés, az önző anyagiasság szelleme, ez idegen a szocializmustól, ez ellen megalkuvás nél­küli elvi harcot kell folytatni. Megint más kérdés a dolgozók anyagi érdekeltsége a szocializmus építésében, amely a szocialista eszmével, gyakorlat­tal telies összhangban van. ezért erősí­teni kívánjuk Valljuk é» hirdetjük, hogy a szocialista társadalom építésé, a töme­gek tudatos cselekvését, áldozatkészségét, önzetlenségét, közösségi szellemének erő­sítését kívánja meg. A kettő azonban nincs ellentétben egymással, hanem ki­egészíti egymást, A párt a szocialista esz­me terjesztésén és elmélyítésén munkál­kodik és egyidejűleg hirdeti, hogy a szo­cialista társadalom építésenek együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Sőt, jelenleg a szocialista bérezési elv hatékonyabb ér­vényesítése a feladatunk, más szóval nö­velni akarjuk a dolgozók anyagi érde­keltségét. azt. hogy aki munkájával töb­bet ad a társadalomnak, az a javakból is jobban részesedjék. A gyakorlat ebben a kérdésben is bizo­nyítja a párt álláspontjának helyességét. Azokban az években, amelyekben a dol­gozó tömegek, munkások, parasztok, al­kalmazottak életszínvonala jelentősen emelkedett, sok százezerrel nőtt azoknak a kommunistáknak — és pártonkivüliek­nek — a száma, akik a párt. a tömegszer­vezetek, a tanácsok, a Hazafias Népfront­mozgalom aktív tagjaiként, anyagi ellen­szolgáltatás nélkül, minden szabadidejü­ket. sokszor egészségüket feláldozva, a szo­cializmus tudatos építőiként vették ki ré­szüket legnagyobb társadalmi feladataink megoldásából. Ezekben az években jött létre és vált erős szervezetté például a munkásőrség, amelynek tagjai önzetlenül, öntudatból, hivatásbeli munkájuk példás ellátásán túl minden anyagi ellenszolgálta­tás nélkül vállalták fe vállalják belső rendünk, a nép hatalmának, szocialista vívmányainak fegyveres védelmét. Ezek­ben az években született és növekedett tö­megessé a szocialista brigádmozgalom, a szocializmus tudatos építőinek, élenjárói­nak nagyszerű mozgalma. Tisztelt elvtársak! Ideológiai munkánkban kiemelkedő fon­tosságú a szocialista hazafiasag elmélyí­tése, a nacionalizmus elleni harc, az inter­nacionalizmus erősítése. Népünkben erős a hazaszeretet érzése, történelmi múltunk, nemzeti kultúránk hagyományainak őrzése, ápolása. A múlt­ban az uralkodó osztályok, a nemesség és példájukat követve a burzsoázia az alkot­mányon kivül helyezte, jogtalanná tette a dolgozó népet. De még akkor is a mostoha sorsra kárhoztatott dolgozó nép volt a haza igazi védelmezője, a nemzet fenn­tartó ereje. A nép akkor is szerette a szü­lőföldet, a hazát, százszor inkább szereti ma. amikor a szülőföld a nép saját, igazi édes hazájává vált, amikor a haza cs a magyarság fogalma azonos a független or­szágban szabadon élö néppel és a társadal­mi haladással, az emberiség jövőjét jelen­tő, szocialista társadalom emelkedő hatal­mas müvével. A nacionalizmus polgári eszme, amely ma még pozitív szerepet tölt be a világnak azokon a helyein, ahol a népek még az önálló nemzet megteremtéséért, és a füg­getlenségükért harcolnak az imperializ­mussal. a reakciós feudális vagy törzsi erők ellen. Európában azonban a naciona­lizmus már régen betöltötte pozitív szere­pét az önálló nemzeti államok kialakulása idején. Meg ma is léteznek olyan polgári erők nyugateuropai országokban, amelyek nemzeti érdekek védelméhez csatlakozva szembe kerülnek amerikai imperialista, nyugatnémet revansista törekvésekkel. Az ilyen erőkkel lehetséges és szükséges is együttműködni, azonban a nemzeti érdeke­ket Európa országaiban következetesen már régen a munkásosztály képviseli, a reakciós burzsoázia pedig az osztályharc­ban a nacionalizmust, a modern ipari pro­letariátus megjelenése óta az osztályellen­tétek ködösítésére, más népek elleni uszí­tásra használja fel. Ezért pártunk, mint minden forradalmi párt, következetesen harcol a burzsoázia nacionalizmus ellen. Újabban az imperialisták és a reakció honi maradványai szeretnék felszítani a nacionalizmus eszméjét a szocialista or­szágokban. éppen azzal a céllal, hogy a régi recept szerint megosszák és kijátsz­szák egymás ellen e népeket. Szocialista országokban is akadnak egyes emberek, akik rövidlátó módon kacérkodnak a na­cionalizmussal és ezzel, — bár azt szolgál­ni vélik, ártanak a szocialista ügynek. Az imperialisták azonban hiába reményked­nek. a szocialista országokat vezető mar­xista-leninista pártok nagy forradalmi ta­pasztalatokkal rendelkeznek, népeik között szocialista, testvéri barátság épül, alapvető érdekeink közösek, és a burzsoá naciona­lizmus nem. fog éket verni közénk. Pártunk a szocialista hazafiság lényeges elemének tekinti a munkásnemzetközisé­get. Ezért ideológiai munkájában az inter­nacionalizmus, a más népek iránti barát­ság szellemében neveli a magyar népet. A proletár internacionalizmus eszméjében egyesül a szocialista haza. a nemzetközi munkásosztály, a szocialista világrendszer érdekeinek azonossága, és az ezekhez való hűség. Pártunk a leninizmus tanításaihoz híven hü a proletár internacionalizmus eszméjéhez. Fő feladatunk a szocialista társadalom felépítése hazánkban. Ebből kiindulva hozzuk döntéseinket, d* azok nem lehetnek ellentétesek a szocialista vi­lágrendszer országainak, a nemzetközi munkásosztálynak közös érdekeivel, és kö­zös frontban, egységesen kell harcolnunk közös ellenségünk, az imperializmus ellen. Ezért mi elítéljük a kínai vezetők jelen­legi irányvonalát, amely a világforrada­loniról sűrűn hangoztatott szavak ellenére mindinkább láthatóan nacionalista, nagy­hatalmi, hegemón törekvéseket mutat. Elvtársak! Az ideológiai kérdések közül érinteni szeretnem még a vallásos világnézethez, a vallásos emberekhez, az egyházhoz való viszonyunkat. Pártunk álláspontja e kér­désekben alantaban mindvégig hch'és volt. Pártunk világnézete szemben ál! minden idealista világnézettel. így a vallásos vi­lágnézettel is. Sz »szmoi harcot jelent. Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek érzéseit, sértené, de nem mond le arról, hogy küzdjön a fel világosod ott ságért, 3 tudományos világnézet elterjesztéséért. Az osztályharc frontja szerintünk nem a hivők és nem hivők kö/fttt húzódott és nem ott húzódik ma sem. Bármely felekezethez tartozó hivők szabadon gyakorolhatják vallásukat, hátrányos megkülönböztetés­ben nincs részük, egyenjogú állampolgárai a hazának. (Folytatás a 8. oldalon.) NOVEMBER tS„ KEDD S

Next

/
Thumbnails
Contents