Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

TÉMA: Szeged további fejlődése/ városiasodása VÁLASZOL: Árvái József, a városi tanács vb elnökhelyettese 1 Dél-Magyarország nyilvános interjúja A Dél-Magyarország szerkesztősege, az eddigi sikeres közérdekű tanácskozások továbbfejlesztéseként, e héten új kezdeményezést indított el. Bizonyos időközönként közérdekű kérdésekről nyilvános beszélgetést folytat meghívottak jelenlétében. helyi párt- vagy állami vezetőkkel. Az első ilyen nyilvános interjút a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága elnökségével közösen rendezte meg lapunk a népfront székházában. A téma a városrendezés, a városiasodás időszerű szegedi kérdései voltak, amelyeket szerkesztőségünk nevében Morvay Sándor várospolitikai rovatvezetőnk tett fel Árvái Józsefnek, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettesének. (Képünkön szemben.) A nyilvános interjún megjelentek Balog István és Deák Béla. az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagjai, a pártbizottság osztályvezetői. Katona Sándor országgyűlési képviselő, a népfront Csongrád megyei titkára. Lácsán Mihályné országgyűlési képviselő, és olvasóink közül csaknem százan vettek részt, s tettek fel közülük a témához kapcsolódó kiegészítő kérdéseket. Az alábbiakban ismertetjük a nyilvános interjún elhangzottakat. nács és segíti elő megvalósulását. A várhatóan megepülő, összesen mintegy 3 ezer magánlakásból 1 ezer 300 lakás többszintes társasházban, 1 ezer 200 pedig családi házban készülhet el. Az m. j. városi tanács által elfogadott magánlakásépítési program véreghajtását a harmadik ötéves tervben valamennyi állam: és társadalmi szerv hatékonyan támogatja. A városi tanács a kerületi tanácsokkal együtt a magánlakásépítés kommunális igényeinek kielégítésére jelentős saját erőforrást és bankhitelt, mintegy 28 millió forintot fordít. Mindezek eredménveként már az 1967—68. évi magánlakásépítés előkészítése és megvalósítása megfelelő ütemű. Jövőre — várhatóan — 421 társasházi lakás építése fejeződik be. Az Országos Takarékpénztár Csongrád megyei igazgatósága a társasházepítést a hiteligények kielégítésével — a családi ház építéséhez képest — előnyben részesíti. A magánlakásépítésre alkalmas területek kijelölése — a vonatkozó rendezési terveknek megfelelően már korábban megtörtént. Az építési területek előkészítése a magánlakásépítési tevékenységet is alapvetően meghatározza. A kerületi tanácsok az állami telekállomány növelésére — az ilyen célra rendelkezésre álló pénzügyi előirányzatuk szerint — erőfeszítéseket tesznek. Ezideig azonban nem sikerült elérni, hogy a magánlakásépítés házhelvszükséglete állami házhelyértékesítéssel, az OTP útján teljes mértékben, a magánlakásépítés tervezett üteméhez igazodva kielégíthető legyen. Az építési területek előkészítése, a területek megszerzése, a telkek kialakítása vontatottan halad a különféle akadályozó tényezők miatt, többek között azért, mert a kapcsolódó költségek fedezete a szükséges mértékben ma még nincs meg. Ennek ellenére azonban, amennyiben a tervbe vett építőipari kapacitás rendelkezésre áll, es a korszerű építési technológiát kellő mértékben alkalmazhatják, 1970-ig a magánlakásépítési célkitűzés elérhető. — A ládagvír áttelepítés*re van-e már döntés? Az Odeszsza lakónegyed befejező munkálatait ugyanis csak ezután lehet elvégezni. A lakóház-épitkezések fő területe, üteme i — A harmadik ötéves terv ben — mint Ismeretes — a koncentrált lakoházépitkezések Tartántelepen lesznek. Hol tart e munka előkészítése, amilyen linusú otthonok készülnek? A munka mikor kezdődik és 1970 lg e területen hány lakás épül? — Szeged lakosainak száma a felszabadulás után, különösen azonban 1949— 1966 között 30 ezer emberrel növekedett. A lakásállomány ebben az időszakban — az utóbbi évek fokozott ütemű építkezései ellenére — 7300-zal gyarapodott. Tehát az említettek miatt Szegeden fokozódott a lakások zsúfoltsága. Jellemzi ezt a száz lakásra jutó lakosszám. ami az 1949. évi 326-ról 1966 végére 344-re ugrott. A lakásépítkezés keretében az utóbbi években sem fejlődött megfelelően a magánerejű lakásépítés. Az állami lakásépítés nagyságrendjét és telepítési helvét tekintve ugyanakkor nem tudta kielégíteni a fokozódó lakásigényeket. Egyre több lakás épül. de a múltból örökölt mostoha lakáskörülmények megszüntetése, a növekvő igények kielégítése hosszabb idő feladatát jelenti. A tervidőszak alatt az építőipari kapacitás figyelembevételével a város vezetése 3 ezer állami és 3 ezer magánlakás építését határozta el Szegeden. Ennek megfelelően a harmadik ötéves terv állami lakásépítésének központi területe Szegeden a Tariántelep lesz. amelvet a József Attila sugárút, körtöltés, Lugas utca és a Tápéi sor határol. E területen a jóváhaevott rendezési terv szerint összesen fi ezer lakás építhető fel. 324. tnbhségében avult lakás lebontása révén. A Tariántelepen 1970-ig állami erőből 2456. magánerőből többszintes társasházként pedig körülbelül 500 korszerű családi otthon épül fel. Tarjántelepen blokkos építéssel 10nO-han 486. 1969-ben 876. 1970-ben 876 lakás épül. Öntött építési technológiával i P69-bon 37, 1970-ben 74, míg a hagyományos technológiával 1970-ben 107 családi otthonba költözhetnek a gazdáik. Öntött és hagyományos technológiával középmagas ház.aka,t emelnek. A tarjántelepi lakásépítkezés első 962 lakásának beruházási programja elkészült, s az EM Szegedi Tervező Vállalat már a műszaki kiviteli terveket állítja össze. A 962 lakás beruházási programja tartalmazza a kereskedelmi, szolgáltató, illetve a kapcsolódó létesítményeket. Ennek megfelelően ABC-áruház. étterem, preszszó, GELKA-szerviz, Patyolat-felvevő, a KISZÖV szolgáltató épületben fodrászat, óra-, cipőjavító, valamint autó- és motorszerelő műhely létesül. Felépül egy 16 tantermes általános iskola. továbbá egv 100 férőhelyes bölcsőde és 100 férőhelyes óvoda. A lakóházak kivitelezése jövőre kezdődik, s minden lakás gázparapett, illetve központi fűtésű lesz. beépített konyhabútorra). Az építkezésekhez kapcsolódó közművesítés földmunkálataihoz az EM Csnngrád megyei Építőipari Vállalat még az idén hozzákezd. E közművesítés keretében a vállalat összesen 50 millió 969 ezer forint értékű munkát végez. Az előkészítő munkálatokat tekintve jelenleg nem látszik akadálya annak, hogy 1968 végén a 486 lakás tulajdonosa beköltözzön megérdemelt otthonába. Szükséges megjegyezni, hogy a harmadik ötéves tervben a tarjántelepi lakásépítési program keretében — amint ezt a városi pártértekezlet is hangsúlyozta — kívánja megoldani a város vezetése a jelenleg életveszélyes és egészségtelen körülmények között élők lakásgondjainak jelentős részét. Erre a célra 300 lakást biztosít a városi tanács. Az Odessza lakónegyed befejezése, a ládagyár áttelepítése i — Az Odessza lakónegyed befejező építkezéseit az eredeti terv szerint a harmadik ötéves tervben kellett volna elvégezni. A ládagyár termelése azonban nélkülözhetetlen a gyümölcsexporthoz. Ezért a gvár üzemrészeinek áttelepítése exportveszteség nélkül nem valósítható meg. A város vezetésének értesülése szerint a ládagyár más helyre telepítése — a kérdés végleges megoldása — a negyedik ötéves tervben várható, így ezután következhet az Odessza városnegyed befejező építkezése. Amennyiben azonban a népgazdaság ládaigénye nem emelkedik, akkor a ládagyár áttelepítése esetleg korábban is megtörténhet. A lakónegyed területén azonban jövőre hozzáfognak egy 12 tantermes általános iskola felépítéséhez. A ládagyár kitelepítése után az Odessza negyedben megvalósítható még 6 darab 13 szintes ház 480 lakással és 8 darab ötszintes ház 400 lakással, valamint egy középmagas 80 lakásos állami — esetleg öröklakásos — ház épülhet. A mintegy 960 lakásban központi gázfűtés lesz. Kapcsolódó létesítményként felépíthető további egy 16 tantermes általános iskola, 80 férőhelyes bölcsőde és 100 férőhelves óvoda, valamint MÉSZÖV szolgáltatóház és garázsok. A házgyár ügye i — A házgvár hova települ és várhatóan mikor kezd dolgozni? A gyár évente hány lakáshoz ad előregyártóét elemeket? — A házépítő kombinát az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat mostani telepének bővítéseként a gumigyár és az új tejüzem közötti területre települ. Teljesítőképessége évente 1800—2100 lakás. Az üzem átlag 48—51 négyzetméter alapterületű és a korszerű igényeket kielégítő lakások építéséhez ad szobafal nagyságú előregyártott elemeket. Az előregvártott elemekből 5 és 11 szintes lakóépületek emelhetők. I ján a következő években a város vezetése arra törekszik, hogy a megépülő új lakóházakat egyedi, illetve etázs, valamint központi földgázfűtéssel lássa el. Ezt a célkitűzést, és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket szem előtt tartva — előzetes számítások szerint — a gázmű 5 ezer lakást képes 1970ig földgázfűtéssel ellátni. A paprikafeldolgozóhoz kiépülő gerincvezetékről ipari vállalatok, intézmények és lakóépületek háztartási, valamint fűtési energiaellátása biztosítható földgázzal. Törekvés, hogy a város tiszta földgázt használjon. Ennek ütemeként 1967-ben Üjszeged már tiszta földgázt kap, s hasznosítása itt széles körűen kiterjeszthető. Az épülő KISZ társasházak háztartási és fűtési energiaellátása már földgázenergiahordozón alapul. A belvároson keresztülhaladó újszegedi földgáz-gerincvezeték lehetővé teszi a belvárosban a ..foghíjakon" épülő és az IKV kezelésében levő központi fűtéses lakóházak és intézmények gázfűtését is. A harmadik ötéves terv legnagyobb, koncentrált lakásépítési területén, a Tarjántelepen — mint már szó volt róla — 1970-ig 3 ezer lakás háztartási és fűtési földgázellátását valósítja meg a városi tanács. A következő évek gázfelhasználásának értéke erőteljesen megnő. Az idén az öszszes tervezett felhasználás — földgázminőségben — 16 millió 972 ezer köbméter, 1967ben 36 millió 120 ezer köbméter. míg 1970-ben pedig már 66 millió 107 ezer köbméter. Az 1970-ben felhasználni tervezett földgázmenyn.viség 165 millió köbméter városi gáznak felel meg, ami 16,5-szerese az. 1965. évi öszszes fogyasztásnak. Érdemes megemlíteni, mint ténylegesen várható tényadatot, hogy a nagyütemű földgázprogram megvalósítása következtében az idén 4.5-szer több gázt használtunk fel, mint tavaly. I A tiszai hid, a két városrész összekötése — Közismert. hosv az djszcecdl hid roreafmt átereaztö kéoe«sé|;e eledelen. Milyen elképzelések vannak arra, Szeged és Üjszeged összekapcsolása megfeleld legyen? — Az újszegedi hídon a forgalom az 1957. évinek a több mint kétszeresére növekedett. A hídon a csúcsórában már most túlterhelés mutatkozik. A forgalmi torlódás azonban még nem állandósult. A városi tanács vb a forgalom javításáért a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hídosztályához előterjesztést tett, hogy a gyalogos forgalmat a hídon a főtartón kívül építendő konzolra helyezett gyalogjárdára tereljük át. A gyalogjárók megépítése után a gépjárműveknek kétszer négy méter széles úttest lenne a létén, a mostani hídtól északi és déli irányban, a nagykörút Tisza-parti kitorkollásában. annak mintegy szerves folytatásaként. Az intézmények és új lakóházak megjelenése további forgalomnövekedést hoz és rövid időn belül ez is szükségessé teszi a jelenlegi híd átbocsátóképességének növelését. A javasolt hídszélesítésen túl az északi, második híd megépítése is változatlanul elengedhetetlen. Az UVATERV forgalomszámlálási adatai alapján végzett felmérés 1975-re jelöli a jelenlegi híd túlzsúvillamospálya mellett. A ja- foltságát. A forgalombecslés vaslatot az illetékesek tanul- alapján ekkor a második híd mányozzák, a megoldás mód- éoitése elkerülhetetlenné vajáról és időpontjáról azonban ]j.k Észak-Újszeged erőteljes még nem kapott értesítést a városi tanács. Közismert a város lakossága előtt, hogy Újszegeden országos-, regionális — és városszerepkörú közintézmények. lakóházak épülnek. Az Odessza városrész felépítése fejlesztése miatt elsőként a/ északi hid megépítése fon tns. Erre a hídra terelhető át ugyanis a 12 méter széles nagykörúton átvezetett közúti teherforgalom és a városon áthaladó forgalom. A lakosság számának növenövelte a lakósűrűséget. Az, kedése Újszegeden a villaAz Építésügyi Minisztérium 1966. július 22-én kelt levele értelmében lakásátadás a házépítő kombinát termékeiből csak 1971—72ben tervezhető. Ezt a határidőt azonban a város politikai és állami vezetése — ismerve az igen súlyos szegedi lakáshelyzetet — az Építésügyi Minisztériumtól 1970-re kérte előrehozni. Erre az előterjesztésére választ még nem kapott a városi tanács. 1959. évi általános rendezési terv már két űj közúti híddal számolt Szeged belterümos és az autóbusz koordinált. egvmást kiegészítő forgalmát igényli. I A távlati városfejlesztés jellemzői — A gyors urbanizáció Szíred távlati Jövöje szempontjából ls már elgondolásokat követe 1. Hol tart és mi a Jellemzője Szeged távlati városfejlesztési tervének? A gáz szélesebb körű felhasználásának kérdései — Mikor lehet nagyobb ütemű, majd általános ott a gázfelhasználás a lakások fűtésére, ahol megfelelő vezeték van? A lakások fűtésének, a gázégöfejek hiányán kívül, van-e akadályozó tényezője? Magánépítkezések, házhely-kijelölések I

— A magánlakás építkezések hogyan alakulnak 1970-ig? Megfelelő-e a kerületekben a há/helj ek kijelölése? — A harmadik ötéves lami lakásépítéssel azonos terv időszakában — mint volumenű magánlakás-épímár szó volt róla — az ál- tessel számol a városi ta— A gázfűtés szélesebb körű alkalmazásának egyik fő akadálya, hogy a rendelkezésre álló készülékek menynyisége jóval az igények alatt van. Ez a probléma főleg a cserépkályha égőfejek elégtelenségében jelentkezik, ugyanis a gyártó vállalat által erre az évre leadott készülékek száma — sajnálatosam — a szükségleteknek csupán egynegyed részét fedezi. Jelenleg nincs ilyen nagy hiány a zárt égésterű konvektoroknál, bár a lakosság — érthetetlen okokból — kevéssé szimpatizál e gazdaságos és jó hatásfokú fűtési móddal. Problémák vannak a városi gázelosztóhálózat kapacitásával is, mivel nagy számban találhatók még közel 50—80 éves vezetékek is, melyek az ugrásszerűen növekvő igényeket nem képesek kiszolgálni. Ezért a gázmű a nagykörúton belüli területre vezetékfelújítási tervet dolgozott ki, amelynek megvalósítása az idén kezdődött, s előreláthatólag 1970ig befejeződik. A készülékellátásban — előzetes tájékoztatás szerint — a következő években jelentős javulás várható. Valamivel több égőfejet szállít a Budapesti Készletező Vállalat (pontos adatok erre még nincsenek), továbbá jövőre már külföldi (erről tárgyalunk) behozatallal próbáljuk enyhíteni a gáztüzelésű berendezések hiányát. A városi tanács és a gázmű a Szeged környéki nagy mennyiségű földgáz mielőbbi felhasználására programot dolgozott ki 1970-ig. A programban jelentős szerepet kapott az ipari és kommunális hasznosítással együtt a lakások ellátása is. Ennek alap— A város általános rendezési terve az ÉM Szegedi Tervező Vállalat és az ÉM Városépítési Tervező Vállalat közös tervezésében most van végleges kidolgozás alatt. Korábban elkészült már az általános rendezési terv első üteme. Az eltelt hét év alatt azonban az országos településhálózati koncepció kidolgozása során, a főváros ellenpólusainak kiépítésére vonatkozó párt- és kormányhatározat értelmében. Szeged nagyságrendje megváltozott. Ez a körülmény, valamint az időközbeni helyi energiafei tárások — olaj. földgáz, geotermikus energia — és az építési technológia változása a korábbi program és terv átdolgozását követelte. Ez a munka most van folyamatban. A készülő tervet a léptékváltás, a nagyvonalú városszerkezeti tervezés és fejlesztés gazdaságos fokozatainak meghatározása jellemzi. A nagyvonalú távlati fejlesztési terv a legkülönbözőbb népgazdasági periódusok igényeinek és lehetőségeinek megfelelő ütemeket határoz meg. Közelebbi távlatban a város lakossága 160—180 ezer körülire várható, nagyobb távlatban pedig meghaladja a 200 ezret, a nehézipar fejlesztési adottságait. is figvelombe véve. A terv az ipartelepítésben is egyensúlyt kíván teremteni a város szerkezetében. Ezért a belső ingázás csökkentéséért Üjszeged térségében is jelentősebb ipartelepítésre kíván javaslatot tenni, valamint a várostól északkeletre, Algvő szomszédságában is. A lakásépítés módszerévé a lakótelepi építkezést, s az öszszefüggő átépítésre érett városrészek egységes rekonstrukcióját javasolja. A terjengős, szétfolyó családrházas beépítés helyett a telekkel jobban gazdálkodó, egységes tervek szerint megvalósított családiházas lakótelepek építése célszerű. A várospolitikusok és tervezők a múlt szegényes örökségét jelentő régi városszéli telepeket alapvető közművekkel rendelkező kertvárosokká kívánják átalakítani. A program és a terv — egyebek között — a már korábban is leszögezett alapgondolatnak megfelelően a város folyómenti terjeszkedésének célszerűségét hangsúlyozna és a Tisza-partok nagyvonalú kiépítése mellett foglal állást. A tervezés fenntartja Szeged kikötővárosi szerepkörére vonatkozó korábbi meggyőződését, s a szükséges területigényt mindenképpen biztósítani kívánja. Vasarnap, 1966. november 20. OIl-MAGÍ ARORSZA6 5 L