Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJET. A MAGYAR SZOCIALISTA MLJSKÁSP ÁRT LAPJA 56. évfolyam, 233. szára Ara: 80 fillér Vasárnap, 1!)66. október 2. Jflai izámiin kh öL. Indokolatlan szemérmesség Gyógyszerésznapok Szegeden Non stop teherfuvarozás Uszályok a Tiszán Labdarúgásunk őszi gondjai A szavak ereje Egy társadalom felnőtté érésének biztos jele, ha érezni kezdi a szavak súlyát és erejét: ha válóban igent jelent az igen, biztosan megvalósulót az ígéret, s felelős­séggel hangzik el a nem. Ha tudja, mert felismerte, hogy a szavak elválasztó — a közömbösség, értetlenség, felelőt­lenség köveiből álló — falakat dönthetnek le ember és ember között, de társadalmi méretekben is, s hogy a hamis, vagy rosszkor elhangzó szavak magasra tornyo­suló akadályokat emelhetnek. Ha a szólás szabadságát — ami az okos szavaknak nyit tág utat — nem keveri ösz­sze a fecsegéssel, ha a szavak erejét arra fordítja, amire kell: a tettek hogyanjának, mikéntjének tisztázására. Társadalmunk fokról fokra ért el felnőtt korához: nap­jaink valósága a bizonyíték rá, hogy kezdjük jobban — szűkösebben, de éppen ezért igazából gazdagabban — mérni szavainkat. A nyílt beszéd — nyílttá teszi a sza­vakért viselt felelősséget is: könnyebb tetten érni az intrikust, leleplezni a rágalmazót ott, ahol számonkérik a szavak fedezetét, a tényeket, a valóságot Társadalmi méretű folyamat ez, része a gazdasági és a politikai előrehaladásunknak, annak, hogy tettek és szavak egybevágnak „odafenn", az országvezetésben, s hogy „odalenn", azaz a társadalom kisebb csoportjaiban, egységeiben is mind inkább ez a követelmény, s ehhez igazodó a mindannapi gyakorlat. A szocialista demokrácia kiterjedése, erősödése az élet minden területén nemcsak óhaj, hanem valóság, s még inkább azzá lesz az új gaz­dasági mechanizmus teremtette körülmények között: a közügyekbe, a nagy dolgokba való fokozott beleszólás jogos igény, s hogy nem marad kielégítetlenül, azt tör­vényes keretek, előírások biztosítják. A szó szabadsága azonban nem lehet meg a szavak fegyelme nélkül: ez adja meg éppen erejüket Mert a bírálat nem süllyedhet demagógiává; aki másoktól többet követel, az maga is többet adjon — a szocialista demokrácia elválaszthatat­lan a magasfokú, az egész társadalmat átfogó fegyelme­zettségtől. Nem könnyű hozzászokni ehhez: vannak, nem is kevesen, akik úgy gondolják, beszélni többet kell — meg könnyebb is —mint cselekedni. Frappáns példaként idekívánkozik, ami egyik gyárunk legutóbbi, harmadik negyedévi termelési értekezletén történt. A vita során felállt a beállító lakatosok művezetője, s azzal kezdte, hogy egyetért a főmérnökkel, aki beszámolójában jogo­san bírálta őket: valóban, háromszor is elkésett egyik embere, sőt, egy másik igazolatlanul hiányzott Nem menti őket semmivel. Ámde — mondta a szokott fordu­lattal, s rögvest élénkebb lett a hallgatóság — a munka­fegyelem nem ott ér véget, hogy ki — mikor bélyegez. Es sorolni kezdte: hány gép állt napokon át, mert az anyagosztály késve rendelt meg egy félmaroknyi csap­szeget; hogyan ugráltatják össze-vissza őket, mert nincs szervezettség. Ha szólnak, akkor az a válasz: ne vitat­kozzanak, tegyék azt, amit mondanak nekik, az a dol­guk, azért kapják a bérüket S hány példa van arra is ennek fordítottjaként —, hogy hanyag, lógós emberek verik az asztalt béremelésért, követelnek juttatásokat, a „bátor bíráló" szerepében tetszelegve. A szavak súlyát erejét még nem mindenki fogja fel, de napról napra többen. Vannak, akik a demokrácia címszó alatt csak jogokat értenek, de nem ezekkel ösz­szefüggő kötelességeket ám nő azok száma, akik jól tudják, hogy szavak és tettek, demokrácia és fegyelem édestestvérek. Ez pedig biztos jelzője a társadalmi fej­lődés irányának, s ugyanakkor tovább erősíti azt a lég­kört, amelyben az okos szavak ereje hűen szolgálja ter­veinket, céljainkat holnapunkat M. I* Péter János tanácskozásai Az ENSZ közgyűlésen részvevő magyar küldöttség vezetője. Péter János kül­ügyminiszter szombaton dél­után tanácskozott Couve de Murville francia külügymi­niszterrel. A megbeszélés során fontos nemzetközi kér­déseket, az ENSZ-kózgyűlés­sel összefüggő problémákat és a két országot érintő ügyeket tárgyalták meg. (MTI) Befejeződtek Tito és Uibricht megbeszélései Szombaton délután Briomi szigetén véget értek Joszip Broz Tito és Waltér Uibricht megbeszélései. A tanácsko­zások — miként hivaitalos helyen hangsúlyozzák — ki­fejezésre juttatták, hogy a két fél azonos vagy hason­lóan értékeli a nemzetközi helyzet időszerű eseményeit. Szombaton Tito köztársa­sági elnök díszebéden látta vendégül Walter Ulbrichtot és kíséretét. (MTI) Magyar műszerek Alma Atában A METRIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat magyar műszer bemutatót rendez a Kazah SZSZK fővárosában, Alma Atábam. A kiállításom bemutatjuk többek között a komplett tv-szervizasztalt, a nukleáris műszerek külön­böző változatait a precíziós szintezőműszerekiet ós más világszínvonalon álló termé­keket Vörös zászló a kongresszusi verseny megyei legjobbjainak A megyei párt-végrehajtóbizottság határozata Az MSZMP Csongrád megyei Végre­hajtó Bizottsága szeptember 30-i ülésén határozatot fogadott el a IX. kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaver­seny megyei jutalmazására. A határozat megállapítja, hogy a kongresszusi verseny a megye ipari, közlekedési, hírközlésá, ke­reskedelmi és mezőgazdasági dolgoséinak széles méretű, gazdag tartalmú mozgalmá­vá fejlődött. Célja mindenekelőtt: a Köz­ponti Bizottság 1964. decemberi határoza­tainak szellemében előrelendíteni a ter­melést, elősegíteni az 1966. évi terv telje­sítését, erősíteni a kollektív szellemet, a dolgozók szocialista felelősségérzetét A kongresszusi verseny a dolgozók legöntu­datosabb rétegeinek kezdeményezésére in­dult meg, és fő lendítője a munkások, a szövetkezeti parasztok szocialista brigád­mozgalma. Ezekben a napokban, hetekben a kong­resszusi verseny döntő szakaszába érke­zett Közeleg a párt kongresszusának idő­pontja és a III. ötéves terv első esztende­jének vége. Sok még a tennivaló az idei tervek maradéktalan teljesítése érdekében, ami egyben a következő év sikereinek egyik alapfeltétele. A megyei párt-végrehajtóbizottság el­ismerését fejezi ki a kongresszusi munka­verseny eddigi eredményeiért, és további sikereket kiván a verseny résztvevőinek. Egyben elhatározta, hogy vörös zászlóval és oklevéllel tünteti ki a kongresszusi ver­senyben legjobb helyezést elérő ipari, épí­tőipari, közlekedési, hírközlési, kereskedel­mi, állami helyiipart és szövetkezeti tperi vállalatokat, üzemeket Ugyancsak vörös zászlóval és oklevéllel tünteti ki a kong­resszusi versenyben legjobb eredményt el­érő mezőgazdasági üzemeket állami gaz­daságokat tsz-eket gépjavító állomáso­kat A megyei kongresszusi zászló és okle­vél elnyerésének feltétele az Iparban, a közlekedésben, s a kereskedelemben a megyei pártbizottság és az SZMT 1966. januári állásfoglalásaiban meghatározott feltételek teljesítése: figyelembe véve a termelés és a szükséglej összhangját; az értékesítési tervek és a megrendelések ha­táridős teljesítését; a műszaki fejlesztés tartalékainak feltárását; az exporttermelés növelését a külkereskedelmi igények alap­ján; a gazdaságosság és a minőség javítá­sát; az import anyagok felhasználásának csökkentését; az anyag és elfekvő készle­tek csökkentését, valamint a forgási se­besség növelését Hasonlóan feltétele a zászló és az ok­levél elnyerésének a kongresszusi verseny­ben tett többletvállalások teljesítése és a versenyformák tovább fejlesztése, figye­lembe véve: a versenyben részt vevők szá­mát; a kiváló dolgozói szintet elé: ők számarányának növekedését; a vállalások forint értékét; a szocialista címért küzdő és a komplex brigádok számának növe­kedését, valamint vállalásaik teljesítését; az ifjúsági munkamozgalmak elterjedését; a végzett társadalmi munka egy-egy órára eső értékét A mezőgazdaságban a megyei kongres­szusi zászló és oklevél elnyerésének leg­főbb feltétele az őszi munkák jóminősig­ben történő és maradéktalan elvégzi*, mindenekelőtt a kenyérgabona elvetése f> megyei pártértekezlet capjáig, az elő irt mennyiségben és jó minőségben. További követelmény: a fcongrwwz- vt verseny résztvevőinek száma, Illetve a á­nya az összes dolgozók létszámához; B vállalások és a teljesítés értéke forintb:>n, üzemáganként és összesen; a gazdas: gi egység dolgozóinak (tagjainak) egész éef munkája. A megyei kongresszusi versenyzászlól art és okleveleket az 1967. évi április 4-1 ün­nepeken adják át. Sűrűn lakolt területeket bombáztak az amerikaiak Eisenhotver és Rusk kétértelmű nyilatkosatai Saigonban az amerikai pa­rancsnokság srzóvivője közöl­te, hogy legutóbb a VDK területe ellen intézett légi­támadások során elsősorban üzemanyagtárolókat és ra­kéták i 16 vóh el y eket bom­báztak. (Somogyiné felvj Roloío^Ac nil Szegeden Jó ölemben halad a Bécsi körúti lakóház építésé. Az első, 75 lakásos ,.A" BBieieaBS eiota épület elkészült, a szerelők itt már a fürdőszoba és konyha-berendezéseket helye­zik eL Október végén a ,.C" és novemberben már a „D" épületet Is átadják. A lakó k így összesen 241 lakást ve­birtokukba év végén, vagy a jövő év elején. A dél-vietnami harcokba is beavatkoztak az amerikai repülőgépek. A 7. amerikai flotta repü­lőgépanyahajóiról, dél-viet­namá és thaiföldi támasz­pontokról felszáltt amerikai repülőgépeik szeptember 29­én ismételten megsértették a VDK légiteré<t és több észak­vietnamá tartományban sű­rűn lakott körzeteket és ipa­ri célpantokait támadtak. Ugyanezen a napon ameri­kai repülőgépek Thamh Hoa tartomány több falvát bom­bázták és e támadások emberélete­ket követeltek áldozatul. Eisenhower volt amerikai elnök Chicagóban sajtóérte­kezletet tartott, amelyen ki­jelentette, véleménye sze­rint az Egyesült Államoknak haladéktalanul be kellene vetnie a rendelkezésre álló összes erőket a vietnami győzelem kivívása érdeké­ben. Az újságírók kérdésére azonban, hogy miiként kép­zeli a vietnami háború meg­nyerését a volt elnök azt válaszolta, hogy a helyzet értékeléséhez nem áll kellő adat a rendelke­zésére. A mexikói fővárosba érke­zett Rusk amerikai külügy­miniszter a repülőtéren adott, rövid nyilatkozatában azt állítatta, hogy az amerikai kormány kész a békére Vi­etnamban és „csak Hanoin múlik, hogy mikor kezdőd­jenek a tárgyalások". Új gépműhely A Kenderfonó és SzövA­ipari Vállalat újszeged! kői­ponti gyárának területén írj gépműhelyt létesítettek. A Rostkikészítő Vállalat volt tarö-tiloló épületét alakítot­ták ki a nagyvállalat köz­ponti gépműhelyévé. Az épületben már elké­szültek a lakatos műhelyekj a forgácsoló szerelőcsarnok, valamint a 170 fős öltöző és fürdő. A különböző segéd­rmihelyek, mint például a csiszoló, az edző, a kovács és a hegesztő részlegek, va­lamiint a 80 ipari tanuló szá­mára szükséges öltöző és fürdő kialakítása most van folyamatban. A központi gépműhely teljes egészében az év végére készül el. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat új központi gépműhelye valójában meg­felel egy kisebbfajta gép­gyárnak. hiszen az ipari ta­nulókkal együtt több mint kétszázan dolgoznak benne. A gépműhely feladata sok­oldalú- az alkatrészgyártás­tól a kész gépekig, esetlege­sen bérmunkák végzéséig terjed a skálájuk. Már ebben az évben is figyelemreméltó munkákat végeznek: két da­rab gill fonógépet hamarosan átadnak a termelésnek, be fejezik a fonalraktár gépe­sitését, átalakítanak három darab homlokvillás emelő­targoncát oldalemelős villás­sá hogy a raktárak anyag­mozgatási munkáit biztosí­tani tudják. 6 1

Next

/
Thumbnails
Contents