Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
iacques Duclos 70 évss • Párizs (MTI) Ma, vasárnap ünnepli hetvenedik szülelésnapját Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Ebből az alkalomból a párt Politikai Bizottsága levélben üdvözölte Mattrice Thorez közeli munkatársát, aki oly sokkal járult hozzá a párt befolyásának kiterjesztéséhez. A Francia Kommunista Párt vezetői mielőbbi gyógyulást is kívánnak Duclqsnak. aki szeptember 22-én sikeres műtéten esett át * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Jacques Duclos elvtársat 70. születésnapja alkalmából. fi Hongéi Köztársaság panasza a Biztonsági Tanács előtt Egy het , , II VILdGPOLITIKflBliN Mozgalmas világpolitikai hét végéhez értünk: vezető államférfiak utazásai, jelentős események, újabb javaslatok és tanácskozások hívják fel a közvélemény figyelmét szinte valamennyi kontinensen a nemzetközi politika eseményeire. Az általános érdeklődés elsősorban az ENSZ-közgyűlésnek szólt. A múlt hét végén hangzott el Gromiko szovjet külügyminiszter nagy jelentőségű beszéde, amelynek megállapításaira azóta is visszatér a nemzetközi sajtó. Vietnam kérdése az ENSZ-ben Gromiko elsősorban arról beszélt, ami nem is szerepel hivatalosan a közgyűlés napirendjén: Vietnamról. Igaz, közvetlenül előtte az amerikai ENSZ-megbízott, Coldberg is már érintette a vietnami problémát, de a ködös szólamokba és rágalmakba burkolt szónoklatban csak egy dolog volt világos Az, hogy az USA egyáltalán nem törekszik a vietnami konfliktus rendezésére, nagyon is sok érdeke fűződik a háború folytatásához. A szovjet külügyminiszter rámutatott arra, hogy az amerikaiak agressziója milyen súlyos veszélyeket rejt magában, s éppen ezért az emberiségnek mindent megkell tennie az agresszió megfékezésére. Vietnam kérdését az ENSZben majdnem minden szónok érintette, és egy-két kivétellel, valamennyien erélyesen támadták az USA agresszív politikáját. A legfeltűnőbb és legélesebb beszédet Couve de Murville francia külügyminiszter mondta a hét első felében. Kijelentette. hogy Franciaország követeli; térjer.ek sürgősen vissza a genfi egyezmények teljesítéséhez Vietnamban: távozzanak a külföldi csapatok. ne avatkozzék senki Vietnam belügyeibe, ham'ják, hogy Vietnam semleges politikát folytasson. A vUtnaml háború — Couve de Murviíle szavnlval — a viláeot a hideghá bopű korszakába vetette viszsza. A vitás nemzetközi kérdések ilyen körülmények között szinte megoldhatatlanok. Gromiko fontos javaslatai Valóban, az ENSZ-közgvűlés vitája — noha igen élénk e tekintetben elég nehezen bontakozik ki. Pedig volna sok megoldásra váró probléma. Hogv csak azok közül említsünk néhányat, amelyet Gromiko külügyminiszter felvetett: a külföldi katonai támaszpontok felszámolása Ázsiában. Afrikában és Latin-Amerikában, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, leszerelési világértekezlpt összehfvása, a két német állam felvétele a világszervezetbe. a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítása az ENSZ-ben. Csőmbe n kótongaj csendőr lázadás mögött A katangni csendőrlázadás, amelyet a héten a kongói kormány levert, ismét felhívta a figyelmet a belgák „védence". Csőmbe szervezkedéseire. Az egykori kongói diktátor már régóta zsoldos csapatok toborzásával foglalkozik Európában, főként Spanyolországban Erős támogatást kap Portugáliától, amely afrikai területen, Angolában jelentős támaszpontot bocsát rendelkezésére az aknamunkához Innen indult ki a katangai csendőrlázadás megszervezése. Az egységeket fehér zsoldosok vezették. Kongóban éppen ezért szenvedélyes tüntetések zajlottak le a portugál követség előtt, majd Mobutu kormánya megszakította diplomáciai kapcsolatát Portugáliával, Csombét pedig távollétében perbe fogta. „Gondolkodási szünet" az angol— rhodesiai tárgyalásokon Az afrikai kontinensre az angol—rhodesiai vita is felhívta a figyelmet. Vajon ki tudná hirtelen megszámolni, hányszor fenyegette meg Anglia a fajüldöző Smithkormányt, amióta önkényesen kikiáltotta saját függetlenségét? És minden fenyegetés kemény szankciókat is kilátásba helyezett? De pzóta sem történt semmi. Bowden brit nerpzetkö?össégi miniszter, a diplomáciai sértést is zsebrevágva, a múlt héten elment tárgyalni Smith-hez, de a kemény fellépés helyett csak szánalmas alkudozást folytatott. De még így is majdnem dolgavégezctlenül ment viszsza Londonba. Most azzal vigasztalja a közvéleményt, hogy „gondolkodási szünetet" adott Rhodesiának. Valójában Smith nem sokat gondolkodik, hanerp sziqte diktál, és inkább a Wilsonkormány az, amely .azon töri a fejét, hogyan őrizze meg tekintélye látszatát. Eck Gyula ® New York (MTI) Péntek este összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a Kongói Köztársaság (Kinshasa) Portugália ellen benyújtott panaszát Az ülésen az első felszél aló Bombokó kongói külügyminiszter volt aki emlékeztetett arra. hogy Csőmbe még 1960-ban toborzott zsoldosokat hogy elszakítsa Katamgát a köztársaságtól. 1963-ban, amikor ezek a kísérletek kudarcot vallottak, a zsoldosok négy zászlóalja Angolába szökött és rögtön azután, hogy Csőmbe miniszterelnök lett visszatért az országba. A kongói biztonsági szerveknek adataik vannak arról, hogy Csőmbe ügynökei jelenleg Nyugat-Európában újabb zsoldosokat verbuválnak, és azokat Angolába szállítják. Itt várják a jelt arra, hogy fellépjenek a fiatal köztársaság ellen és Csombét visszaültessek hatalmába. Bombokó rámulatott. hogy a kialakult helyzet fenyegeti a békét, mivel abban a pillanatban, ahogy a zsoldosok Kongóra támadnak, a köztársaság magát hadiállapotban levőnek tekinti Portugáliával. A kongói külügyminiszter a portugál agressziós cselekedetek és provokációk azonnali beszüntetését követelte. Miranda portugál küldött, .felszólalásában cáfolta a kongói külügyminiszter kijelentéseit, ugyanakkor panasszal élt azzal kapcsolatban, hogy Kínshasában a portugál nagykövetség épületét szeptember 24-én feldúlták és bántalmazták az ott dolgozó hivatalnokokat A Biztonsági Tanács október 3-án folytatja a kongói és a portugál panasz megvitatását Huszonnyolc tanú a Subandrio-perben Tüntetés Sukarno ellen # Djakarta (Reuter) A djakartai rádió, műsoron kívüH számként szombaton helyszíni közvetítést adott a Subandrio-perről. A tárgyalás magyar idő szerint pontosan 14 órakor kezdődött el. Az indanéz rádió riportere elmondotta, hogy a katariad bíróság tárgyalótermét igen szigorúan őrizték. Azt állította, hogy az 52 éves Subandrio, aki utcai ruhát viselt Jó színben volt". (Néhány hónapja kihall ga tói kegyetlenül megverték.) A rádióban jól lehetett hallani, amint a vádlott bediktálta teljes nevét és utoljára betöltött állásaként az első mi ni szterel n ökhelyettesi tisztséget jelölte meg A bíróságon ezután közleményt ismertettek, azt állítva, hogy dr. Subandriónak része volt az egy évvel ezelőtt megkísérelt szeptember 30-a akció fedőnevű államcsínyben, amiért „a fennálló törvények értelmében dr. Subandriót halálra is ítélhetik, amennyiben bűnösnek találják". A vádhatóság 28 tanút idézett be, közöttük ka tana tiszteket. * A szélsőjobboldali djakartai diákszervezetek szombaton délelőtt újabb Sukarnoellenes tüntetést rendeztek. Több mint 10 000 diák vonult ki Sukarno rezidenciájához. követelve az elnök lemondatásátés bíróség elé állítását. Sukarno egyébként a fővárostól távol, bogari palotájában tartózkodott a tüntetés időpontjában. II LOb^e-Ogy okmányai hitelesek # Berlin (MTI) A demokratikus Németország nemzeti frontjának országos tanácsa nyilatkozatot adott ki a Lübke-ügyről. Ebben hangsúlyozza, hogy nyugatnémet személyiségek ellen az NDK-ban eddig nyilvánosságra hozott vádak mindig megalapozottaknak és helytállóknak bizonyultak és a Lübke-ügy okmányai is hitelesek. A nyilatkozat felsorolja Lübkének a háború alatt elkövetett bűneit Csehszlovák küldöttség Moszkvában 0 Moszkva (MTI) A csehszlovák párt- és kormányküldöttség Jozef Lendrtnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a kormány elnökének vezetésével szombaton repülőgépen hazautazott Moszkvából, ahol a Vietnami Demokratikus Köztársaságból hazatérőben tett látogatást. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. A beszélgetésben Aleksze) Koszigin, a szovjet Minisztertanács elnöke is részt vett. Nagygyűlés Pekingben A kínai vezetők nyíltan támadták a Szovjetuniót • Peking (TASZSZ) Pekingben szombaton nagygyűlést és felvonulást rendeztek a Kínai Népköztársaság megalakulásának 17. évfordulója alkalmából. A gyűlésen és a felvonuláson másfélmillió ember vett részt, köztük félmillió pekingi és vidéki „hungvejpingista", vörösgárdista. A nagygyűlésen beszédet mondott Lin Piao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökhelyettese, a Kínai Népköztársaság honvédelmi minisztere, aki kirohanásokat intézett az SZKP és más testvérpártok ellen. Lin Piao beszéde alatt Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország. Mongólia, az NDK és a Szovjetunió nagykövetségeinek vezetői és munkatársai elhagyták a gyűlést. A kinai vezetők nemzeti ünnepükön 17 esztendő óta most először támadták nyíltan a Szovjetuniót. A központi tribünön Mao Ce-tung, valamint a Kínai Kommunista Párt és a kormány más vezetői foglaltak helyet Itt tartózkodott Lf Cung-zsen is, a kuomintangista Kína egykori elnökhelyettese, aki egy évvel ezelőtt tért vissza az Egyesült Államokból Kínába. Santiago Nyikolaj Ignatovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökhelyettesének vezetésével szovjet parlamenti küldöttség érkezett Chilébe. London Lord Thomson, a Sunday Times és körülbelül száz más angliai, skóciai. kanadai, amerikai lap, televíziós társaság es kiadóvállalat multimilliomos tulajdonosa pénteken este megvette a 181 éves Times-ot, a legtekintélyesebb angol napilapot, s a főszerkesztői székbe a Sunday Times eddigi főszerkesztőjét Denis Hamiltopt ültette, Bncnos Aires Az angol fennhatóság alatt álló Maívinas-szlgetek szervei kiadják az argentin fegyveres erőknek azt a 19 nacionalista ifjút, akik szerdán egy elrabolt repülőgéppel jelképesen „megszállták" az Argentina által igényelt szigetcsoport fővárosát Kairó A libanoni A1 Moharrer című lap bagdadi vizsgálati jelentések alapján megírjaj az amerikai CIA kémközpont szervezte meg Munle Rufa iraki pilóta szökéséi Izraelbe. A pilóta MIG—21 gépen szökött meg Irakból i Nyugat-Berlin Schirach és Speer háború^ főbűnösök — miután letöltötték húszéves börtönbüntetésüket — gépkocsikon rokonaik kíséretében, filmfelvevők kattogása közepette elhajtattak a spandaui börtön elől. Fasiszta suhancok tapsoltak és üvöltözve kövei telték, hogy bocsássák szabadon az életfogytiglani börtönbüntetésre (télt Hesst isj Neonácik fasiszta dalt énekeltek. A rendőrség nem akadályozta a fasiszta tüntetést. Lagos A hírügynökségi Jelentések szerint a pénteki északnigériai törzsi összecsapások! áldozatainak számát több mint százra becsülik. In^oSiolatlsn szeménnesség Nincs bonyolultabb szerkezet, műszer, mint a gondolkodó, érző, cselekvő ember. Gondolatait, vágyait megfogalmazza és azután próbálkozik a megvalósítással. S amíg átalakítja saját közösségét, társadalmi rendjét, céljainak szolgálatába ájlítja a természet erőit és kincseit, kitekint a világűrbe; szakadatlanul kutatja önmagát, mert mindig talál felfedezetlent, megfejtésre váró titkot. Egy örökléstannal foglalkozó kutató mondja azt a szinte fantasztikumnak is ijesztő és mégis valóságközelitő feltevését, hogy eljön az idő, amikor az ember önmagát egy lombikban is előállítja. Ha a sejtosztódás nyitját megfejtik, nemcsak a rák eredetét csípték nyakon, hanem a sejtosztódás öntörvényeit, amely forradalmat nyithat a keletkezés molekulárbiológiai körülményeiben. Mindenütt magasabbra lép az ember fontos, tudományos ismereteiben, a létfenntartását szolgáló termelésében, egyéni és közösségi életének szervezettségében, az életideálok és életcélok megformálásában és megválasztásában. Fél évszázada még a rádió, a hang, a zene közvetítése képtelenségnek talál tátott az elektronikán kívül eső tömegek előtt. Aki pedig huszonöt évvel ezelőtt — a mi hazánkban — azt mondta ' volna, hogy London vagy Moszkva labdarúgó-pályáin vagy színházaiban lezajló eseményeket a mindszenti parasztház kemencepadkájáról nézi a szövetkezeti tag, azt az embert talán elmebetegnek tekintették volna. Ha ezelőtt három évtizeddel azt jósolta volna valaki a mai professzor apjának az üllési földek sarkán, hogy a fia egyetemi tanszókvezető tudós lesz, gondolom, az egy husángot markelt volna, hogy belőle ne csináljon bolondot senki. Azt hiszem, hogy a felsővárosi fűrészgyári munkás meg a hattyastelepi egykori szövólány balga álmában is megijedt volna attól, hogy egyszer majd saját osztályosai megbízásából törvényt tesz a szegedi városházán. Mint ahogyan a tsz-elnök sem vette volna komolyan Fábiánsebestyénben, hogy egyszer majd ő, a parasztfiú irányítja társait egy nagyhírű közös gazdaságban. Voltak, akik ezt hitték, tudták és küzdöttek ezért. De a legképzettebb marxistákban sem élt (a mégoly dús fantáziával bírókban sem), hogy a megye öt városának munkanélküli proletárjainak világát ilyen gyorsan felváltja az ittott jelentkező munkaerőhiány. A legvérmesebb reményeket is meghaladta az élet, hogy az ipar — egy ország gazdaságának, erejének valóságos mutatója — ilyen méreteket öltsön ebben a megyében. S azt sem gondolták a tiszaszigeti kisgazdák, hogy egyszer majd úgy nyilatkoznak (a közeli napokban történt), „elbujdostam a szövetkezet elől, de ma öngyilkos lennék, ha elzavarnának". Talán az sem mellékes, hogy a munkásság és a parasztság előtt megnyílt gazdasági, társadalmi lehetőségek okos, jó felhasználása megteremtette egy új életfelfogás, magasabb műveltségbeliség s kulturáltabb, emberibb életigény végleges meghonosodását. Nem a céltalanság közömbössége tartja már fogva a munkásosztály fő tömegeit, hanem az alkotás, építés, javuló kereseti lehetőségek és életviszonyok összessége. Nem a föld rabja a paraszt, aki egy életet koplalt meg négy kislánc földért, nem a nincsbe, a bizonytalanságba nősül a fiú, megy férjhez a lány; nem olyan félelemmel, hogy „jaj csak gyerek ne jöjjön, nekünk sincs kenyerünk". Nem sláger a községi bakter, aki feleségül veszi a falu szépét, s boldog a lány, hogy ilyen „rangos", nyugdíjas embert kapott élete párjául. Nem dob a szent Antal perselybe húsz fillért a földeáki nincstelen zsellér, mert sikerült kapnia Szegeden egy házmesteri állást Nem az egyeseké, szerencséseké a tudás fája, mindenki hozzáférheti Elég bizonyíték rá, hogy minden ötödik ember tanul Csongrád megyében. Űj, korszerű életviszonyok alakultak ki hazánkban, modern, nagy jövőjű társadalmi rendet teremtettünk, amelyben az emberek minden szempontból másként élnek, mint akár kát-hárotn évtizeddel korábban. Miért vagyunk mi Indokolatlanul szemérmesek, amikor saját sorsunk, mai életünk, jövőnk kérdései kerülnek szóba? Miért nem mutatjuk meg mindazt, ami összességében egy új hazát jelent, s amelyet a marxista politikát folytató párt tevékenységével teremtett meg dolgozó népünk? Szégyenlőségünk néha már-már boszszantó vagy nevetséges. Hamis az a védekezés, hogy a „tények önmagukért beszélnek, minek erről szólni". Igaz, hogy tények a tények, csak beszélni nem tudnak! Viszont élnek emberek, akik nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni a tényeket Azok beszéltetik meg a tényeket, akik jól ismerik őket. Elsősorban a kommunisták, s azok a párton kívüli milliók, akik két évtizede építik az új, szocialista hazát. A szemérmességnek azonban nem ez a valóságos alapja. A szocialista társadalomhoz hű, jövőjét értő, ezért dolgozni kész embereknél a tartózkodásnak egyik oka a közelmúlt visszaérzóse, amikor mindent a legszebbnek, a legjobbnak, a legelsőnek mondtunk, amikor a „lep" szócska szinte elmaradhatatlan jelzővé lépett elő. Ha most a szégyenlősséget említjük, akkor helyenként a tapintatos válasz így hangzik: „nem kell lakkozni semmit, egyszer csináltuk már". Pedig a mostani helyzet egy fordított állapotot védelmező megnyilatkozás, amikor egyesek úgy vélik, csak a problémáról és a gondokról illik beszélni, nyilatkozni. Senki sem kívánja az élet lakkozását. De több mint hétmillió felnőtt, dolgozó ember verítékkel, kínnal, kudarcokkal és küszködéssel megépített egy új hont, amelyben más az ember, 2 DÉL-MAGYARORSZAG Vasárnap, 1966. október 2.