Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

Elutazott a jugoszláv szakszervezeti küldöttség A Jugoszláv Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Elnökségének küldöttsége, amely Zvonimir ííicsnek, a JKDSZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével tanácskozásokat folytatott a Közalkalmazottak Szakszervezete elnöksége, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottsága képviselőivel, befejezte több napos látogatását Szegeden, Magyar részről a tanácskozást dr. Jókai Lóránd, a Köralkalmazottak Szakszervezetének főtitkára vezette. A tanácskozáson kölcsönösen tájékoztatták egymást a két szakszervezet tevékenységéről, s megállapodtak abban, hogy kapcsolatukat a jövőben tovább építik. A jugoszláv vendégek megismerkedtek Szeged nevezetességeivel, látogatást tettek a kábelgyárban, ahol Halász Árpád igazgató tájékoztatta őket az üzem életéről. Tegnap délben a jugoszláv szakszervezeti küldöttséget fogadta hivatalában Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke. A vendégek a délutáni órákban a Juhász Gyula Művelődési Otthonban párt-, állami- és szakszervezeti vezetőkkel találkoztak. A küldöttség ezután visszautazott Jugoszláviába. A téglagyárak korszerűsítése Az építkezéseken az utóbbi években sok nehézséget okozott a téglahiány. Ezért az iparág Ifi gyárában tervezett gyorsított beruházást és az üzemeknek csaknem a felében most már megkezdődött a korszerűsített munka. Az előzetes számítások szerint jövőre 52 millió téglával és 4,5 millió tetőcseréppel bővül az iparág termelési kapacitása. Később már évente 149 millió téglatermelési többlettel fizetnek a gyorsított beruházások. Házépítés — saját kezűleg A Körtöltés utca és a Gergely utca környékén sok az új családi ház. Egy öreg nénikével beszélgetek a sarkon és tőle kérek útbaigazítást: ismer-e olyan fiatal házaspárokat, akik mostanában építettek házat, s maguk is sokat dolgoztak az építkezés alkalmával. — Saját kezűleg csinálták — mutat egy közeli, bepucolatlan takaros házra. — A fiatalasszonyka is rengeteget dolgozott, még kubákolt is az alap készítésénél. Takarékosan Katona Antal a szege® sertéshizlaldában dolgozik. Havi keresete 1 ezer 800 forint. Felesége a NlVÖ Ktsz-ben segédmunkás, ezer forint körül keres. A fiatail férj .valamikor bányában kezdte, majd az erdőgazdaságnál folytatta, míg a jelenlegi munkahelyén négy éve dolgozik. Faluról kerültek be Szegedre, a szüleik most is ott laknak. Némi alaptőkével kezdték az életüket, mert az Árvíz utcában megvásároltak egy házrészt, egyszobás konyhás lakást. — Annak az árával indultunk neki a családi ház építésének — mondja Katona Antal. — Az kicsi is volt, rossz is volt, s itt a gyerek, nem fértünk. — Minden munkát maguk végeztek? — Csak a mestermunkát nem, de például két helyiségben én raktam le a mozaiklapokat is. — Volt pénzük az építkezéshez? — A házrészért kaptunk harmincezer forintot, aztán amióta együtt vagyunk a feleségemmel, állandóan spórolunk. Az OTP-től 68 ezer forint kölcsönt vettünk fel. 1991-ben telik le a törlesztés. Így vágtunk neki az új háznak. Nézem az előszoba mozaiklapjait, mivel ott ülünk. Egyik-másik lap nem áll simán. Észreveszi és mentegetődzik, hogy az előszobában nem ő rakta a lapkákat, hanem az szakember munkája. — Anyaghoz könnyen hozzájutott? — Szerződtem a TÜZÉPnél, de télen adtak téglát minden nélkül, nyáron meg hiáha volt a szerződés. Most is kellene még 500 darab kisméretű, de nincsen, nem lehet kapni. — A szerződés se biztos? — Biztos, biztos, de nem időre és nem egyszerre. Ha van, adnak, ha nincs, nem. A nyáron ott ácsorogtunk három órát te a telepen, aztán végül is kihirdették, hogy jöjjünk két hét múlva. Hát így van ez kérem. Sötétedésig — Ajtók, ablakok? — Előre megvettem, mert hallottam, hogy ez is hiánycikk. Van egy ismerősöm, aki ugyancsak épít, de az istenért se kap ajtókat. Járt Deszken és Vásárhelyen is. — Mennyi idő alatt építették fel? — Április 12-én kezdtük el és augusztus végén fejeztük be. — Az állami építőipar is megiri gyelhetné. — Sokat dolgoztunk ám. — A vállalatánál milyen a műszakbeosztása? — Reggel négytől tizenkettőig dolgozom. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA* GYORSPOSTA A LUGAS UTCAI ÁTJÁRÓ ÜGYE A Dél-Magyarország szeptember 27-én közölte, hogy október 5-től bizonytalan időre a Lugas utcai átjárót lezárja az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Emiatt a 2-es számú autóbusz útvonala részben megváltozik. E kérdésben legérintettebbek a Csillag tér és Fecske utca környékén lakók, hiszen a lezárt útvonalon közlekedési eszköz nélkül maradnak. A munkába menők és a gyermekek iskolába járása indokolttá teszi, hogy a környéken, valamilyen formában, továbbra is zavartalan legyen a közlekedés. Az érdekeltek * Az üggyel kapcsolatban Kátai Ferenc, a 10-es AKÖV személyforgalmi osztályának vezetője közölte: Jelenleg két kocsi áll rendelkezésünkre, amelynek az útvonalát az átjáró lezárása miatt meg kellett változtatni. A napokban folytatott közvéleménykutatás eredményeként mindenképpen figyelembe veszik a környék lakóinak érdekeit, s aszerint intézkednek is. — A ház építésénél naponta mennyit dolgoztak? — Amikor hazajöttem, bekaptam az ebédet, és amíg csak láttunk. Sőt néha még tovább is. Ugyanis itt a ház előtt égett az utcaii villany, annak a fényénél előkészítettük másnapra az anyagot, hogy azzal se kelljen már bajlódni. Az alap feltöltését a szomszédtól sikerült megoldani, mert ők alápincézték a házukat, de a másik utcából is hordtunk töltenivalót. — A felesége miben segített? — Mindenben, még az alapok elkészítésében is. Ketten csináltunk mindent, egvkét napot segített az apásom. — Mi colt a legdrágább az építkezés során? — A faanyag, az épület tartozékai és a fuvar. A fuvar sokszor többe került, mint az anyag A téglának ezrét 1 ezer 100 forintért hozták a vásárhelyi téglagyárból, ebben persze a tégla ára is benme vam, de az csak a fele. — Számolták-e már. hogy mennyi időt dolgoztak? — Nem. Bár könnyen ki lehet számítani, mert naponta nyolc-tíz órát dolgoztunk fejenként. Kétezer óránál több, hiszen vasárnap kora reggeltől késő estig tartott Megéri — Az építőmester menynyit kért? — Kölcsönösségi alapon dolgozott Tudniillik ó is épít, s nála mi leszünk a segédmunkások. — Ezek szerint kétszeresen kell dolgozniuk. — Hát igen. Nem könnyű egy családi házat tető alá hozni. Mi csak így tudtuk megoldani. — Anyagilag kimerültek? — Hát... Látja, hogy a szobák még üresek. Ezután kell bútort is vásárolnunk. — Mennyi lesz a havi törlesztés? — Háromszáz forint. Valóban nem könnyű egy családi házat tető alá hozni. Sok lemondással, sok munkával is jár, amíg elkészül. — De megéri — mondja Katona Antal. — Nem várhat az ember mindent az államtól. Ebben is igaza van. Gazdagh István SAMOTT VÁSÁROLHATÓ Vége a nyárnak — bár az idő még mindig gyönyörű — de már gondolnunk kell a hideg napokra. Nagy gond az otthonokban, hogy a korábbi évek hideg telén a fűtött kályhákból kiégett a samott, ezért újra kellene azokat építeni. Szegeden hiába keresünk samollot, nem találunk. Bánsági Ede A TÜZÉP-től kapott információ szerint szeptemberben 180 mázsa samott érkezeit Szegedre, a TÜZÉP rókusi telepére. Ebből az igényeket ki tudják elégíteni. A kiskereskedelmi boltok is ennek figyelembevételével adták le rendelésüket esz őszi munkákat a földeken Hónapok óta szinte megállás nélkül, szorgalmasan lelkiismeretesen dolgoznak az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai. A munkából kiveszik részüket a családtagok, a hozzátartozók is. A fiatalok, egyetemisták és középiskolai hallgatók már eddig is több ezer munkanapot töltöttek a betakarítás munkálataiban, ezzel is segítve a mezőgazdasági munkát. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a különböző mezőgazdasági vállalatok és intézmények dolgozói, vezetői ki-ki a maga területén eddig is mindent megtett és a jövőben is megtesz a munkák időbeni és jó minőségben való elvégzése érdekében. Ez évben az időjárásra sem lehet panasz, hiszen szép meleg, napos időnk volt eddig, ami lehetővé tette a munkák meggyorsítását. A mezőgazdaság elérkezett ahhoz az időhöz, amikor minden munkáskézre szükség van az őszi munkák elvégzéséhez. A jelenlegi helyzet Nincs baj az akarattal, a munkafegyelemmel sem, hiszen hétköznap, vasárnap a mezőgazdasági dolgozók ezreit lehet a földeken munka közben találni. A párt IX. kongresszusára indított munkaversenyhez szinte minden mezőgazdasági üzem, állami gazdaság, termelőszövetkezet csatlakozott, de felajánlásokat tettek a dolgozók a megyei pártértekezlet tiszteletére is. A megye mezőgazdaságában kialakult versenymozgalomban több mint 430 brigád, összesen 17 500 fővel vesz részt és vállalásaik értéke meghaladja a 40 millió forintot. E felajánlások legfontosabb értéke az, hogy minden üzem és brigád vállalta, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat időben és jó minőségben fogják elvégezni. Ezen belül pedig külön kihangsúlyozták, hogy a kenyérgabona-vetést október 31-ig az előírt területen és jó minőségben fogják teljesíteni. A megyei párt-végrehajtóbizottság, figyelembe véve a dolgozók kezdeményezését, elhatározta, hogy a kongresszusi versenymozgalomban a legjobb eredményt elért üzemeket, termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, gépjavító állomásokat vörös zászlóval, valamint oklevéllel kitünteti. De hogyan is állunk jelenleg a megyében a mezőgazdasági munkákkal? A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának jelentése alapján október 1-én a betakarítás üteme megegyezik az országos átlaggal. A jelentés napjáig a kukoricatörést 18 százalékban, a burgonyaszedést 88 százalékban, a cukorrépaszedést 31 százalékban végezték el. Némi lemaradás van azonban az őszi vetőszántásban, amit megyénk gazdaságai csak 56 százalékban teljesítettek, míg országosan 63 százalékban. Hasonló a helyzet a kenyérgabona-vetést illetően is. A megye tervét eddig 26 százalékra teljesítették, ez az arány országosan 31 száralék. Az őszi érpavetés a megyében csak 61 száralék, országosan pedig már 88 százalék az átlag. A kenyérgabona vetésterületén belül legnagyobb a lemaradás a rozsvetésben, amit mindössze 39 százalékban teljesítettek. Tervszerűen, határozottan A számok tehát azt mutatják, hogy míg megyénkben a betakarítás üteme szinte megegyezik a betakarítás országos arányával, addig a vetőszántásban és a kenyérgabona elvetésének az üteme alatta van nemcsak az országos átlagnak, de az elmúlt év hasonló időszaka teljesítményének is. Különösen szembetűnő az őszi árpa, valamint a rozs vetésében való lemaradás. Igaz, hogy a munkák ütemét néha gátolták bizonyos objektív tényezők is, mint például alkatrészhiány, a szállítógépekhez szükséges gumiabroncshiány és néhány gazdaságban a mútrágyahiány. Mégis a vetószántás és a vetés eddigi teljesítésével nem lehetünk megelégedve. Idegeskedésre persze még nincs okunk, de megnyugodni sem lehet, lenem tervszerű, célirányos, határozott, intenzív munkára van szükség, hogy teljesíteni tudjuk az előttünk álló feladatokat. Most az a fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői minden erőfeszítést, energiát a betakarítási munkák ütemének meggyorsítására, a vetések talajelőkészíté_sére és a kenyérgabona-vetés teljesítésére fordítsanak. Mivel a vetőszántás és a kenyérgabonavetés üteme nem jobb az elmúlt évinél, figyelembe véve a múlt évi tapasztalatokat, határozottabb, következetesebb munkaszervezésre, az erők átcsoportosítására is szükség van. Az ígéret kötelez Most még jó az idő, de nem biztos, hogy az elkövetkező hetekben az időjárás továbbra is kedvező marad. Ezért a gazdaságok vezetőinek, szakembereinek az adottságaikból kiindulva kell eldönteniök, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a kenyérgabonát az előírt mennyiséeben, jó minőségben, határidőre elvessék. A gazdaságok vezetői személy szerint is felelősek a kenyérgabona elvetéséért. A pártszervezetek pedig a pártmunka eszközeivel adjanak segítséget a gazdaságok vezetőinek e munkához. Meggyőző, nevelő munkával a gazdaság minden dolgozóját mozgosftsák e feladat teljesítésére. De egyben — most már 6zinte naponta! — ellenőrizzék és kísérjék figyelemmel is a munkák ütemét és ahol szükséges kezdeményezzenek hatékonyabb Intézkedéseket a lemaradás megszüntetésére, a vetésterv időbeni elvégzésére. Bízunk abban, hogy a mezőgazdaságban dolgozók becsülettel eleget tesznek a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaiknak, amely szerint október 31-ig teljesítik — egyik legfontosabb felajánlásukat — kenyérgabona vetéstervüket SZABÓ SÁNDOR, a megyei pártbizottság me. zőgazdasági osztályvezetője A szegedi vasutasok talán segíthetnek Ma mindent megelőző feladat a búra, rozs, árpa elvetése. Számos szövetkezetbon — az agrotechnikai előírásoknak megfelelően — arra várnak, hogy a jövő évi jó termés egyik fettételét: a szuperfoszfátot időben megkapják. Sajnos több olyan szövetkezet van Csongrád megyében, amely a rendelés ellenére — szu per foszfátból még egy szemet nem kapott. Ilyen okok is lassítják és veszélyeztetik a vetésterv teljesítését. Az AGROKER megyei igazgatójának jelentéséből kitűnik, hogy a szuperfoszfát rendelkezésre áll ugyan, csak szállítóeszköz kellene. Csongrád megye részére a záhonyi határállomáson 3000 tonna szemcsézett szovjet szuoerfoszfát várja az elszállítást, de a MÁV vagonhiány miatt szállítani nem A tágas és világos terem közepén mozdony áll. Különös mozdony. Ha ma futna a síneken, megcsodálnánk, de meg is mosolyognánk. Pedig ilyen vastag kürtőjű, mai szemmel nézve kezdetleges gépek vontatták a vasúti kocsikat a múlt szárad hatvanas-hetvenes éveiben. hazánk akkor még csak néhány vonalból álló vasúthálózatán. Az eredeti mozdonyon, s több mint kétezer okmányon, rajzon, képen és tárgyon, a budapesti Közlekedési Múzeum gazdag anyagán tanulmányozhatjuk: Osmozdony és társaik hogyan fejlődött hazad közlekedésünk. A rajzok és fényképek a közlekedés régebbi formáit, eszközeit idézik. A tárgyak már a közelmúltat és a jelent. Itt vain a többi között az őskerékpár, a hatalmas elsökerekű velocipéd több válfaja. A kiállított gépek, eszközök jó része eredeti, s szép számmal láthatunk ügyes modelleket is. Az első közlekedési gőzgépek, majd az azokat követő robbanómotorok éppúgy érdeklődésre tartanak számot, mint a korszerű közlekedés sokféle eszköze, a villany mozdony, tói a repülőgépig. A maga nemében páratlan a múzeum mozd on ymodell gyűjteménye, amelyek közül néhány működtethető is. Itt van a többi között a Derű nevű mozdony modellje is: ez a gép „röpítette" 1847-ben elsőként a vagonokat Pestről Vácra. A kiállított modellek tökéletes, a legkisebb részletekig pontos másai az eredeti gépeknek. 1:5 méretben. Elkészítésük darabonként 15—20 ezer munkaórába került. A nagy, üvegtetejű csarnokban hatalmas kivilágított földgömb forog, rajta a föld közlekedési hálózatának pontos rajzával: itt is jó ideig nézelődhet az ember, akárcsak a többi látnivalónál. R. L. tud. Ugyancsak rendelke. zésre áll a Tisza menti Vegyiművekben a megye számára 3400 tonna szuperfoszfát, de vagonhiány miatt ennek is vontatott a szállítása. Pedig az AGROKER még olyan engedményt is adott, hogy _ a jó idő miatt — ponyvával letakart, nyitott vagonban is elvégezheti a MÁV a szállítást Sajnos eddig csak biztatást kapott A népgazdaság szempontjából — szinte ma mindent megelőző — vetéskampány időbeni, jó minőségű és az agrotechnika előírásainak megfelelő teljesítésének egyik akadálya a vagonhiány. Tudjuk, hogy őszi csúcsforgalom van, amikor a szállító kapacitás amugyis túlterhelt. A szegedi vasutasokhoz, a MÁV szegedi igazgatóságához fordulunk, talán tudnak valami megoldást keresni arra. hogy a megye mezőgazdasági üzemei még a vetés előtt megkapják a kenyérgabona alá elengedhetetlenül szükséges szuperfos zfátot. Várjuk a sizegedi vasutasok válaszát! vasárnap, 1966. október 9. DÉL-MAGYARORSZÁG5 (