Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

Pesti esték Mozgalmas hét a színházakban Szegediek előadása a Nemzetiben A Per a Thália Stúdiójában Begyújtottáji a pesti színhazak rakétáinak második fokozatát; a tavaly bemutatott darabok idei előadásai, iz első fokozat után most már egyre szaporodnak az Idei premierek. A Tháliában Bródy Tanítónőjét, a Katona József Színházban — mint múlt vasárnap beszámoltunk róla — Németh László Szörnyetegét láthatta a nézőtereket zsúfolásig megtöltő, a nyári szünet után új művészi élmén,yekre éhes közönség. A héten két. új bemutatóra is sor került.. A Thália parányi stúdiószínházában a több mint negyven éve elhunyt nagy cseh író, Franz Kafka világhírű regenyének, A per-nek dramatizált változatát, a Vígszínházban az amerikai Murray Schisgal Szerelem, rt! című darabját vitték színre. Ezenkívül a Nemzeti Színház új Hevesi Sándor téri épületében két vidéki színház tartntt bemutatót. A szegedi színház — figyelemre méltó sikerrel — a Botlárügyet. a nálunk tavaly országos érdeklődést kiváltó Bá(jyrmi-dsrabot. a veszprémiek pedig Madách Imre Mózes című drámaját adták elő, szintén szép sikerrel. A mozgalmas hét legfigyelemre méltóbb vállalkozása kétségkívül a Thália Stúdió produkciója. Kafka Per-ének előadása volt. Kafka munkásságáról az elmúlt tíz évben annyit írtak, beszéltek, vitatkoztak — nincs ilyen statisztika, de nyugodtan mondhatjuk, ebben minden más írót messze megelőzött —, hogy a színház előadása, az első magyarországi Kafkabemutató, érthetően különleges, a várhatóan nagy szenzációnak kijáró felfokozott érdeklődést váltott ki. Annál inkább, mert a regényt olyan nagy művészek dramatizálták, mint Jean-Louis Bárrá tilt és André Gide. Csak éppen; ők nagyszínpadra fogalmazták a Pert, nem a Thália Stúdiójának kicsi méretei közé. A tavaly létrehozott Stúdió, — mint első bemutatójuk, Beckett Godot-jának előadása után beszámoltunk róla — körülbelül akkora, mint egy kisebb iskolai tanterem, s a nézőtér és a színpad — mindössze 90 néző fér el a teremben — ezen a parányi területen helyezkedik el. A színpadot jelentő dogobót a terem közepére, átlós irányban állították fel. A Per előadásának első problémái ezekkel az apró méretekkel függnek össze. Kafka — mint ismeretes — elembertelenedett világot ábrázolt, az Imperializmus korának világát, s nyomasztó víziókban, rémületes álmokhoz hasonlító látomásokban mutatta be ezt a kort. A Per hősét. K. Józsefet — a Thália magyarosította a főszereplő revét — egv napon letartóztatják. anélkül, hogy valami bűnt követett volna el. Még azt sem tudja, mivel vádolják. K természetesen tiltakozik, az eljárás azonban tovább folyik ellene úgy, hogy a vád továbbra ls teljesen ismeretlen marad előtte. Ügyének tényleges intézőivel nem sikerül találkoznia. s ezért védekezni 6em tud; homályos, titokzatos, megismerhetetlen hatalmák uralkodnak felette. Végül halálra ítélik és megölik. Kafka világának teljesértékű, intenzív atmoszférájú életrekeltéséhez nemcsak erre az önmagában is nyoKönyvesbolt a gyárban külön-külön szemlélve mind igényesek, tartalmasak és i színvonalasak. Csak éppen nem illenek össze; az elöadas játékstílusa nem egységes. Szerepel az előadásban a még főiskolás Molnár Piroska is: Huld ügyvéd szolgáltjának. Léninek a szerepét játssza. A fiatal főiskolás színésznő néhány éve meg a szegedi irodalmi színpadon szavalt, mosf. élete első „komoly" színházi szerepében, meglepetésszerű játékkal aratott szép sikert. Molnár Piroska rendkívül tudatos maszt.ó történetre van szük- színészi munkája mindenekség. Nagyon lényeges szere- előtt azért figyelemre mélpet játszik ebben a környezet, az a sa.iatos, iszonyúan nyomorúságos és nyomasztó környezet, amely ennek a világnak tárgyi keretét alkotja: a szennyes, mocskos irotó, mert alakításában az általánost hangsúlyozó absztrakt vonások és az egyedi kiemelő konkrét, egyedi vonások harmonikusan egyesültek és karakterisztikus dahelvisogek. a bíróság épü- színpadi alakot hoztak létleténe_k áttekinthetetlen la- re. birintusa, a fojtó levegőjű, szúk szobák, lakások stb. Színpadon mindez természetesen nem ábrázolható, csak a film képes ezt visszaadni. Valami azonban színpadon is bemutatható belőle. A Thália Stúdió diszletnélküli előadásának azonban — a parányi méretek miatt — minden díszletről, kulisszáról le kellett mondania. Ez egyrészt megcsonkította Kafka-világát. másrészt csökkenA tárgyi világ, a kulisszák és az egységes színészi előadási stílus hiányán kívül a harmadik fő kifogásunk, hogy az előadás megváltoztatta a Per eredeti befejezését. A színházi előadás nem ér véget K. József halálával. Egy furcsa utójáték. egy különös kóda követi Az előadás végén megszólal napu . jaink divatos slágere a tette a hatást az élmény ere- JMichelle ^jön azö^zesszejét es intenzitását. repIŐ, néhányan táncolnak, s © K. József, a parányi játéktér közepén ülve, néhány Gosztonyi János rendezése olyan mondatot mond. a színészi játék tekintetében amellyel kapcsolatot teremt a nem teljesen tisztázott és színpadon látott történet és nem világos. Néhány színész napjaink között. Ezt a befejátékstílusa egészen abszt- jezést több szempontból kirakt. tehát a színpadi figu- fogásolhatjuk. A legfőbb bara általános vonásait és ma- junk, hogy ez nem Kafka; ez gát a puszta mondanivalót a rés.zlet már nem a Per, hahangsúlyozza Másoké viszont nem a rá vonatkozó értelnagyonis konkrét, s határo- mezesek dramatizálása. Szájzottan az egyedi vonásokat barágó és felesleges. A kapemeli ki. Az előbbi csoport- csolatteremtést a múlt és a ba mindenek előtt a K. Jó- ma között a nézőkre kellett zsef szerepét alakító Keres volna bízni. Emil játéka tartozik; felfo- A Thália Stúdió előadása gásában a cégvezető szinte végeredményben egyenetlen filozófiai képletként jelenik színvonalú. De vannak vimeg. A nagyon sok — talán tathatatlan értékei, s végül öt, hat vagy még több — is arra kell biztatnunk ezt szerepet alakító Nagy Attila a nyugtalan szellemű színháegyik szerepében ezt az el- zat, hogy még nagyobb igévont., másikban az utóbbi, nyességgel folytassa kísérlekonkrét szerepfelfogást és fett. emberábrázolást képviseli. Vannak merész vállalkozóinké László. Szabó Gyula, sok, amelyek még kudarcukSomogyvári Rudolf határo- ban is értékesebbek, mint a zottan a konkrétebb, a színe- veszélv nélküli, közepes prosebb emberábrázolás olda- dukció_k. ián áll. Ezek az alakítások ökrös László Hegjelent az új Tiszatáj IBUSZkülönvonat BUDAPESTRE IBM. október 18-án. * Szállítók—SZEAC mérkdzáara. RészváteU dili 59.— rt. Kiszállítás n.ikn«n>ltn1arit. s SzálHtők-Oályára áutóbi'.nsxal. személyenként: 22 forint. Jelentkezni tehet se IBUSZ-lrodrtban. október 12-en dália tnVSZ. SZEGED XS 999 074 A Tisza táj új, most megjelent, októberi számában Kassák Lajos, Simor András, Németh Ferenc, Káldi János. Kovács Miklós, Niklai Ádám, Tamás Menyhért, Kiss Dénes. Apor Péter és Kalász László verseit olvashatjuk. A szépprózát Dér Endre a Sisakfejüek című kisregényének harmadik folytatása és Horgas Béla önéletrajzi visszaemlékezése képviseli. A Hazai Tükör rovatban Borvendég Béla Az ismeretlen építészet címmel értekezik. Itt közli a folyóirat Mocsár Gábor Városok az Alföldön című írásának második részét, s itt olvashatjuk Zsótér József Községi klubházakat! című cikkét, is. A Művészet rovatban Koczogh Ákos és Kovács Gyula a Tiszatáj Vásárhely és a képzőművészet cimű vitájához szól hozzá. Sz. Simon István, Nikolényi István és Ökrös László a szabadtéri játékok idei előadásait értékeli. Akácz László a Szegedi Nemzeti Színház prózai együttesének produkcióit elemzi. A Fórum rovatban Antalffy György Demokrácia és állam című dolgozata, valamint Veszely József és Szentirmai László írása látott napvilágot. A folyóirat új számát gazdag kritikai rovat egészíti ki. Reggel 5 órától délután 6-ig több mint ezer kötet könyv súlyától roskadozik a Szegedi Textilmüvek portáján levő könyvesasztal. Körülötte a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat üzemi szervezői, Gulás Jánosné és Libermann László, akik jelenleg országjáró körúton vannak. Kaposvár, Pécs, Komló és Dunaújváros után alig két hete érkeztek Szegedre, ahol eddig a ruhagyárban, a, cipőgyárban s a textilmüvekben összesen háromezer kötet köny(Szilácvl Mózes fclv.t vet körülbelül 60 ezer forint értékben adtak el. Ebből a textileseknél rövid néhány nap alatt 1500 kötet modern él klasszikus szépirodalmi mű. képzőművészeti kiadvány talált gazdára. Az üzem dolgozói rendszerint műszakváltás idején jtitnak el a könyvesasztalhoz, ahol bő válogatási lehetőséget kínálnak a dekorativ kiállítású könyvek. Képünkön: Könyvvásárlás a. textilmúvekben. „Jelentkeztek* a gepidák Ásatás Kishomokon — Gyöngyök, ékszerek — A „hiú" hölgyek Az exkavátor vezetője ijedten állította le a masinát. A homokgödörből egy emberi koponya és egy edénytöredék perdült a felszínre. Aztán még egy csont, még egy ... s megint edény. Hű...! Tán csak nem Attila sirja? — ámult el az exkavátoros. Aztán gyors üzenet a vásárhelyi múzeumba: — csontok kerültek elő a kishomoki homokbányából... Kezdte Hóra Nagy Margit muzeológusgyakornokot nem érte váratlanul a hír. Várta már a gepidák „jelentkezését", mert hiszen „csak" ők voltak. Még egy üzenet Budapestre, s a kutatók, Bóna Eötvös Loránd A kutatók megtalálták Móra feltárt sírjait, árkait és pontosan tudták folytatni az ásatást Móra 23 sírjával együtt több mint 60 sírt tártak fel. Fejjel nyugatnak A gepidák germán eredetű név, Skandináviából jöttek, s nálunk Attila halála után jutottak vezető szerephez 453-ban. Településük a Tisza—Körös—Maros—Erdély határáig terjedt. Nyugalmuk nem sokáig tartolt, mert 568-ban a longobárdok, majd az avarok kiűzték őket. hanem a gepidák összetételére, szokásaira, életmód jár* való következtetésben van, „Árulkodó" leletek — Hiszen a többi gepidatemető is elég anyagot nyújt, mégis keveset tudunk a gepidák életkörülményeiről —• szólt közbe Nagy Katalin muzeológus. — Miről árulkodnak a sírleletek? — Nélkülük fontos kormeghatározás lehetetlen. Egy kiemelt lábszárcsontból például semmi nem deríthető ki, illetve csak az illető ko— A kishomoki gepida- ra, esetleg neme. De a leleegyetem régészeti tanszékének docense és Kiszely István antropológus, a Magyar Tdományos Akadémia tudományos kutatójának vezetésével megkezdődött az ásatás. Kishomok nyugalma felborult. Roppant érdeklődés követte a felbukkant „atyafiakat". Tulajdonképpen Kishomokon, a „Csutoralaposszéli homokdomborzaton". Kovács Jenő földién először Móra Ferenc végzett ásatást 1928ban. Ezután Párducz Mihály ásott még negy sirt 1930ban. Ma nehéz volt megtalálni a temetőt, azért is, mert Móra meghatározása a cseresznyefa, szőlőhatárról, s az öregek beszéde: a nagy diófa mellett, meg a két jegenyénél — érvénytelen. A fáknak, szőlőknek se hire, se hamva. Homokbánya van a helyén, gyorsuló termeléssel. temető is árulkodik az avarokról. Ugyanis a szigorúan István, az fejjel nyugatnak eltemetett Tudomány- gepidák mellett találtunk néhány fejjel keletnek eltemetett avar halottat is. Ennek a temetési szokásnak egyébként különböző, népenként változó, vallási, etnikai és egyéb okai vannak — mondta Kiszely István. — Egy 8niropológusn8k milyen feladatot jelent ez a gepidatemető? — El kell választani őket a gótoktól, hunoktól, longobardoktól, szarmatáktól, bizánciaktól, Ml óvóktól, avaroktól. „Meg kell fogni" a gepida népet, hogy embertenilag milyenek voltak. Hiszen eredetileg germánok, akik felvették a hunoknál szokásos koponyatorzítást. Épp így kultúrájuk is skandináv, s a bizánci kultúra keveredéséből tevődik össze. — Aztán lehetséges még tek sok mindent elárulnak. Majdnem minden sírban megmaradt a test mellett, vagy a lábnál elhelyezett szép gepida kerámia, megmaradta* a ruházat díszítései, vasszerszámok. És kérem, „hiúk" voltak mór a gepida hölgyek is, sőt a férfiak is. A sírokban talált sok gyöngy, ékszer is erről árulkodik. és a fésűk. Mindenkivel eltemettek egészen gyönyörű megmunkálású, egyélű, kétélű fésűket. — Persze, sok sírt kiraboltak. A korabeli sírrablók pontosan tudták a sír helyzetét. sőt azt, is, hol és mi található az elhunyton. Az arany-, ezüsttárgyak rendszerint ezért hiányoznak. A sírrablók pontos meghatározása viszont lehetetlen, hiszen vagy azonos korabeli, vagy valamivel későbbi népek is lehettek ... A sírok feltárásával csak vércsoport-megállapítás, nem, kezdetét vette a munka. A Meíhfvluk ma wt'e a vendégeinket Hági étterembe, ahol S-Uidor majvirnnta-ánekes énekel. Kísér: Id. Lakatna Géza é» zenekara. BeléDés dlttaliöí rsonerád nveyel • endéslátd Vállalat S. 98 98,1 Változás a vidéki közületek hírlap-előfizetési rendjében A vidéki közületek hírlap- Mezőgazdaság, a Magyarorelőfizetési rendjét a közüle- szág, a Szabad Föld, a Tüéletkor, betegség stb. meghatározása a csontleletekhői — mondta Kiszely István. Vásárhelyen láttam az ásatási leleteket. Csatok, kés, koporsószegek, pecsételt edénytöredékek. Bár a mostani ásatás jelentősége nem a mellékletek gyűjtésében. nagyobb most következik: a feldolgozás. És talán egy lépéssel most is közelebb kerül hozzánk a régmúlt idők lakossága, akiknek lakóhelyén ma már televíziót néznek az emberek. Jakab Ágnes A Thmórkénv István Gimnázium két személv (ülőt felvés*. 'éi • ntkezés a gondrokt irodában kör, a Baromfitenyésztés, a Mezőgazdasági Technika, a Kertészet és Szőlészet és még számos más lapok előfizetésére is kiterjed. A módosított előfizetési rendről a Postavezérigazgatóság az érintett közületek részére egyidejűleg részletes tájékoztatót küld. Kérjük kedves előfizetőinket. hogy az 1967. évi sajtólítése is. A Posta intézkedé- előfizetés ügyében szívessé a központi és megyei na- kedjenek a helyi postahivaoilapok, az Asszonyok, az tállal mielőbb kapcsolatba Élet és Tudomány, a Figye- tópni. lő, a Képes Üjsag, a Magyar A Kiadóhivatal tek és az érdekelt postaszervek közvetlen, elönyösebb kapcsolatának kiépítése érdekében — a Posta részben módosította. A módosítás értelmében a napilapok és a nagy példányszámban megjelenő egyéb sajtótermékek 1967. évre szóló előfizetéseit a vidéki közületek már a helyi postahivataltól rendelhetik meg és ugyanott történik az előfizetési díjak kiegyenNagy lehetőségek 4 forintéri! Kétszobás, étkezőfülkés, összkomfortos, központi fűtéses. beköltözhető a főváros központjában (sz Erkel Színházzal szemben) bebútorozva, személvautóval, vagv KORSZERŰ CSALADI HÁZ garázzsal vidéken, kívánság szerinti helyen, személyautóval. Kétszemélyes részvételi jegy az 1968. évi mexikói olimpiára. SZEMÉLYAUTÓK, 45 000, 15 000. 10 000 forint értékű VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYOK, televíziót, rádiót és még több ezer értékes tárgyat nyerhet a Szerencse-sorsjátékon. Ara 4 forint. Szerencse sorsjeggyel — szerencséje lesz! 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1986. október a.