Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-06 / 236. szám

Újabb négyezer amerikai katona széli! parira Dél-Vietnamban A Pentagon az atotnnrzenál bt vetésének lehelőségéről # Washington (TASZSZ) Kedden az amerikai had­ügyminisztérium képviselői — mint a TASZSZ közli — kijelentették, hogy Dél-Vi­etnamban vannak olyan tü­zérségi fegyvereik, amelye­ket fed lehet használni nuk­leáris támadásra. Amennyi­ben az artoimarzonál beveté­séről születne döntés — je­lentették ki a hadügyminisz­térium magas rangú tisztvi­selői — a nukleáris robba­nótól te teke t igen gyorsan el lehetne juttatni Dél-Viet­namba. Noha a Pentagon munka­tersai hangoztatták — mu­tat rá a TASZSZ —, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött semmiféle katonai szük­négessége nem mutatkozik az atwnfeg.i verek vietnami felhasználásának, nem zár­ták ki annak lehetőségét, bogy különleges körűimé nyek között például „ha a den lilitarizált övezet nagy­szabású kommunista csapat­összevonás színhelyévé vál­na'' felvetődhet a taktikai atomfegyverek bevetésének kérdése. Az amerikai közvélemény józanabb része felháboro­dással fogadja az atomfegy­verek felhasználásának le­hetőségére való utalásokat. fl) Saigon (AP) Az AP saigoni jelentése szerint szerdán újabb négy­ezer amerikai katona szállt partra Dél-Vietnamban és ezzel a délkelet-ázsiai or­szágban levő amerikai kato­naság létszáma elérte a 321 000 főt A hírügynöksé­gek ezzel kapcsolatban utal­nak arra, hogy Dél-Vietnam­ban ma már — legalábbis papíron —, több mánt egy­millió főnyi hadsereg áll szemben a partizánokkal. Tito beszéde # Belgrád (TASZSZ) Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­ségének elnöke kedden a JKSZ Központi Bizottságá­nak plénurnán, záróbeszédé­ben kijelentette: a vita alap­ján olyan történelmi je­lentőségű döntéseket hoz­tunk, amelyek emelni fog­ják a JKSZ szerepét és a további fejlődés mozgató­erejévé válnak. Tito azt mondotta, hogy nincs szük­ség rendkívüli pértkongmsz­szus összehívására és legké­sőbb két év múlva össze­hívják a soron levő, IX. pár tkon gresszust Hangsúlyozta, hogy foglal­kozni kell az állambizton­sági szervek megerősítésének kérdései vél. A továbbiakban arról beszélt, hogy a Köz­ponti Bizottság újból meg­alakított elnökségének és bizottságainak meg kell szervezniök a harcot az olyan kísérletek ellen, ame­lyek célja: eltéríteni útjá­ból az ország szocialista fej­lődését Megsemmisítették Ruby halálos ítéletét Bizonyíték a Kennedy-gyilkosság ügyében # Austin (MTI) Üjabb szánalmas felvonás­sal bővült a Jack Rubyval, Kennedy elnök állítólagos merénylőjének gyilkosával eljátszatott komédia. A bűnügyekben illetékes texasi fellebbviteli bíróság szerdán elrendelte a dallasi bártulajdonos ellem lefolyta­tott eljárás újrafelvételét és ezzel gyakorlatilag megsem­misítette a Kennedy-gyilkos­sággal vádolt Qswald gyil­kosának halálos ítéletét. Jack Ruby 1963. november 24-én 140 miIHó televíziónéző sze­me láttára lelőtte Oswaldot, amikor utóbbit a városi bör­tönből a megyei börtönbe szállították Rubyt 1964. már­ciusában gyilkosság elköve­tésében mondták ki bűnös­nek. A texasi fórumon azt is elrendelték, hogy Ruby új perét nem a dallasi, hanem egy másik megyében kell megtartani, mert előbbi he­lyen — úgymond — „aligha akadna pártatlan esküdt­szék ... 0 Washington (MTI) A U. S. News Vorld Re­port című amerikai képes magazin hírül adja, hogy Róbert Kennedy szenátor, a néhai elnök öccse, a gyilkos­ság után nem sokkal, lefog­lalta a holttestről a kórház­ban készített röntgen- és fényképfelvételeket. Az akkor még igazságügy­miniszteri rangban levő Ró­bert Kennedy senkinek sem engedett betekintést a felvé­telekbe, még a dallasi gyil­kosság körülményeit vizsgáló Warren-bizottság tagjainak sem. Mint a lap megállapítja, a gyilkosságról írott könyvek egyik központi problémája, hogy a hivatalos jelentések egymásnak ellentmondanak az elnök testén talált sebek természetét illetően. Márpe­dig a röntgenfelvételek és a fényképek alapján egyértel­műen meg lehetett volna határozni a sebek helyzetét. A% an»ol munk 'spőr/i értekezlet harmadik napja Közvetett bizalmatlanság a kormánnyal szemben A szakszervezeti vezetők elítélő felszólalásai A Brigiiton (MTI) Az Angol Munkáspárt or­szágos értekezletén a gazda­sagi helyzet vitája szerdán reggel Callaghan pénzügy­miniszternek azzal a beje­lentésével kezdődött, hogy a kormány az ár- és bér­törvény büntető szakaszá­nak hatályba léptetése mellett döntött. Erzsébet királynő a délutáni órákban aláírta a törvényt, amely csütörtökön lép ha­tályba. A törvény értelmé­ben szigorú pénzbírság (nem fizetés esetén börtönbünte­tés) szabható ki mindazok el­len, akik megsértik a „bér­emelési szünetet" vagy sztrájkhoz folyamodnak. Wil-, son miniszterelnök tehát kész helyzet elé állította a munkáspárti tömegek leg­főbb politikai fórumát, az évi pártértekezletet. A pénzügyminiszter sze­rint nem a külföldi banká­rokat és a kormányt kell okolni a válságért, hanem a munkásságot, amiért nem fokozta eléggé a termelé­kenységét és nem tanúsított „önmegtartóztatást". Clive Jenkins, a technikus szakszervezet és Frank Cou­Furcsa diplomáciai kapcsolatok <$ London (MTI) A Newsweek értesülése szerint Dél-Afrika, amely hivatalos nyilatkozatot tett a Botswanához és Lesothó­hoz fűződő „baraü kapcso­latok" szükségesiségéról, hal­lani sem akar arról, hogy e fekete országok diplomiaitái a dél-afrikai fővárosban lak­janak. A megoldás: a johan­nesburgi repülőtér mellett, messze a várostól, külön iro­dákat építenének a követek számára. A színesbőrű dip­lomaták itt találkozhatnak majd esetenként a dél-afri­kai tisztviselőkkel, hogy a megbeszélések után azonnal haza is repüljenek .., J New York (TASZSZ) A függetlenség kikiáltása alkalmából Jonathan, Le­sotho Királyság miniszter­elnöke első sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy orszá­ga nem csatlakozik az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­ben semmiféle csoporthoz és még nem kérte felvételét az ENSZ-be, a kérdést most fontolgatják. A miniszterelnök végeze­tül kijelentette az újságírók­nak: reméli, hogy sikerül te­tő alá hoznia egy találkozást Vorsterrel, a Dél-afrikai Köztársaság új miniszterel­nökével. Francia nukleáris kísérlet # Párizs (Reuter, AFP) Párizsban közölték, hogy kedden, magyar idő szerint 22.00 órakor végrehajtották a francia nukleáris kísérlet­sorozat hatodik, s egyben utolsó robbantását a dél­csendes-óceáni Mururca ko­rallzátony fölött. A közle­mény szerint a felrobban­tott nukleáris szerkezet, elő­deihez hasonlóan, plutóniu­mot és termonukleáris anya­gokat tartalmazott, de más összetételben. Mint a Reuter írja: úgy tudják, hogy a robbantás hatóereje több száz kilóton­na nagyságrendű volt, ezzel kapcsolatban azonban nincs hivatalos bejelentés. A fran­ciák 1968-ban akarják fel­robbantani első hidrogén­bombájukat. A most lezá­rult csendes-óceáni kísérlet­sorozat ezt a célt szolgálta. Kongó szakított Portugáliával # Kinshasa (AFP, UP1) A kongói kormány úgy döntött, hogy megszakítja a diplomáciai viszonyt Kinsha­sa és Lisszabon között. A döntés a minisztertanács ülésén történt, amely szerda délelőtt ült össze Mobutu tábornok elnöklése mellett. A minisztertanács egyide­jűleg a Kongón belül felál­lított valamennyi külföldi konzulátus bezárásáról dön­tött. Azok az országok, ame­lyek szeretnék a jövőben új­ból megnyitni konzulátusu­kat, erre vonatkozó kérel­müket beterjeszthetik a kongói kormányhoz. sins, a szállítói pari szakszer­vezet főtitkára terjesztette eJő a radikális szakszerve­zeti ellenzék határozati ja­vaslatait, amelyek teljes egészében megbé­lyegzik és elutasítják a berfagyasztást, a munkanélküliséget előidé­ző deflációs politikát és a szakszervezet-ellenes tör­vényt. Jenkins pálfordulással, a választók elárulásával vá­dolta a miniszterelnököt és Mussolini korporációs törvé­nyeihez hasonlította az ér­és bértörvényt. Frank Cousins, aki a kor­mányból történt távozása óta a radikális szakszerve­zeti ellenzék vezéralakjává lett, nyomaíékcsan figyel­meztette a kormányt és a küldötteket, hogy „elöször történik meg az angol mun­kásmozgalom történetében, hogy egy munkáspárti kor­mány olyan fegyvereket sze­gez a szervezett munkásság mellének, amelyeket a kon­zervatív kormányok mindig is szerettek volna, de soha­sem mertok Igénybe venni". Michael Foot parlamenti képviselő óriási tapsviharral fogadott beszédében gyávasággal, a külföldi nagytőke előtti kapitulá­cióval vádolta a kor­mányt. Gunther munkaügyi mi­niszter vitazáró beszédében a munkásmozgalom és a szakszervezetek „hagyomá­nyos lojalitásának" „de­monstratív kinyilvánítására" kérte a konferenciát. Az értekezlet hét határo­zati javaslatról szavazott, ezek közül csupán egy szólí­totta fel a küldötteket a kormány gazdaságpolitikájá­nak egyértelmű támogatásá­ra. A kormány bér- és szak­szervezetTel lenes politikáját teljes egészében ellenzó ra­dikális javaslatokat a konfe­rendcia végül 4 000 000: 2 500 000 arányban utasította el. Elfogadta viszont, mégpe­dig 3 300 000 szavazattal 3 100 000 ellenében a szállí­tóipari szakszervezetnek azt a rendkívüli határozati ja­vaslatát, amely sürgeti a konferenciát, hogy fejezze kl mélységes ag­godalmát — különösen az autóiparban — a rohamo­san emelkedő munkanélkü­liség miatt és azonnali Intézkedésekre szólítja fel a kormányt. Ezzel a többség jóváhagy­ta a kormány radikális szak­szervezeti ellenzékének azt a határozati javaslatét, amelv közvetve bizalmatlanságát fejezi ki a kormány egész gazdaságpolitikájával szem­ben. Folytatódott az ENSZ-közgyQlés vilája o New York (MTI) A világszervezet közgyűlé­se szerdán folytatta az álta­lános politikai vitát Dugerszuren, a Mongol Népköztársaság külügymi­nisztere követelte az ameri­kai csapatok haladéktalan kivonását Vietnamból. Toncic osztrák külügymi­niszter beszédében említést tett Ausztria és a kelet-eu­rópai szocialista országok kapcsolatáról. Toncic han­goztatta, Ausztria ugyan „történelmileg, kulturálisan és népe kifejezett akaratá­ból" a nyugati népek csa­ládjába tartozik, de az or­szág külpolitikájának alap­ja, hogy állandóan javuló kapcsolatokat tartson fenn szomszédaival. • Péter János külügyminisz­ternek, a magyar ENSZ-kül­döttség vezetőjének tisztele­tére szerdán vacsorát adott Pierre Harmel belga külügy­miniszter. A vacsorán részt vett Csatorday Károly, ha­zánk állandó ENSZ-képvise­lóje. Couve de Murville beszámolt amerikai óljáról • Párizs (MTI) A francia minisztertanács szerdai ülésén a Washing­tonból hazaérkező Couve de Murville külügyminiszter tájékoztatta a kormány tag­jait amerlkaii utazásáról. Hangsúlyozta, hogy Fran­ciaország az ENSZ közgyű­lésén rokonszenvvel találko­zott annál is inkább, mert De Gaulle elnök Phnom Penih-1 beszéde nagy benyo­mást gyakorolt a küldöttek jelentős részére. Az amerU kai fővárosban az Egyesült Államok vezetőivel folyta­tott megbeszéléséről megál­lapította, annak jelentősége abban van, hogy közvetlen érintkezés jött létre a fran­cia kormány és az Egyesült Államok elnöke, Illetve az amerikai kormány között. A két kormány véleménye el­térő a helyzet, különösen a vietnami problematika érté­kelésében. Yvon Bourges tájékoztatásügyi államtitkár ismertetése szerint a minisz­tertanács ülésén a külügy­miniszter amerikai útjával kapcsolatban De Gaulle ei­nök megjegyezte, hogy aa egyet nem értés nem aka­dálya a barátságos érintke­zésnek. „hiszen szövetsége­sek vagyunk". Ne féljünk a felfordulástól ? Megjegyzést k egy kínai jelszóról A falakra, autókra, röplapokra és faliújsá­gokra írt tizenhat pont között, a negyedik ailatt szerepel ez a jelszó: „Ne féljünk a felfordu­lástól!" A Kínai Kommunista Párt 1966. au­gusztus 8-án elfogadott határozata adja ezt a politikai ösztönzést, mint a meghirdetett „nagy proletár kulturális forradalom" egyik módsze­rét. S a felkeltett diákság nem is rettent meg a palackból kiengedett szellem semmilyen rom­bolásától: műkincseket zúzott szét, tartományi pártbizottságokat ostromolt és kergetett el, vi­lághírű tudósokat szégyenített meg, gyári mun­kásokkal csapott össze. Újabban pedig fegyve­rek után kapkod... Csoda-e, ha az újsághírek olvastán az emberek nálunk is összenéznek és azt kérdezik: „De hát mi ez? Mi lesz ebből? ..." Megvan tehát a nagy felfordulás. „Mao el­nökön kívül senkinek sem szabad hinni, és csak a Központi Bizottságot és Mao elnököt kell védelmezni, ezenkívül senki mást. söt le­het; hogy a Központi Bizottságot sem" — ez meg a vörös gárda programjából való. S jól­lehet nagyon sók ága van Kína mai hétköz­napjainak, maradjunk meg most csak ennél az egy gondolatnál! Időzzünk kicsit ott, hogy tizen­két-ti-"-nnyolc éves gyerekek, akik „büdösnek" minősítik a logikát, polgárinak a pszicholó­g;át meg a matematikát és feudálisnak a sakk­játókot, m-napság pártszervak fölött ítélkeznek Kínában! Ok döntik el, hogy „kapitalista úton jár-e" egy tartományi pártbizottság; meghó­dolt-e a modern revizionizmusnak a kínai tu­dományból kitörölhetetlen akadémikus; kik al­kalmasak a kormányban és kik nem arra, hogy a nép tisztviselőd lehessenek. Persze, persze, senki sem olyatn naiv, hogy ne tudná: ezeknek a gyerekeknek, akik még alig nőttek bele a nadrágba, súgni kell! És súgnak is nekik. Olykor nem is halkan. Csou En-laj és Lin Piao milliós tömeggyűlésen ad­ta nekik a maoista écát. És akkor újra betör­tek néhány tartományi pártbizottságra, táblát akasztottak az első titkár nyakába, aki talán több mint negyven esztendeje verekedett már Kína felszabadulásáért, sebeket kapott, hadsere­get szervezett, munkára, építésre agitált. . . A húsz-egynéhány tartományi pártbizottságból ti­zenhetet kergettek szét Lin Piao karszalagos diákjai... A világ bármely részén politikai öngyilkos­ságnak neveznék ezt a módszert. Egy párt leg­felső vezetésében helyet foglaló néhány ember párton kívüli rohamcsapatokkal vereti szét sa­ját pártjának sorait? Mi indíthatja Őket erre? Mit akarnak ezzel? Istóót csak kérdések. Van ennek valami logi­kája? Akkor az ember keresi a felfordulásban a szervezők tudatosságát. Lehetetlen, hogy a Kínai Kommunista Párt hemzsegjen a burzsoá úton járóktód. Lehetetlen, hogy éppen a párt lenne az osztályellenség legerősebb és legfőbb bázisa! De hogy valami történhetett a párton belül ezt megelőzően, az kétségtelen. Egyes lapok már írják, hogy volt vagy van a párt­ban egy józanabb csoport, amely megelégelte már a Mao-féle túlzásokat, ráébredt annak a politikának a veszélyeire, amelyet a legfelső vezetés követ, s mérsékletre szerette volna bír­ni vagy kényszeríteni a maoistákat. Vagyis né­zeteltérések támadtak a p>ártban, viták kelet­keztek a követendő px>litika körül, s ennek a folyamatnak a megállításához már kevés lett volna a szokásos pártszerű módszerek ereje és eszköze ... Ezért kellett felidézni egy mozgal­mat, amely „megbuktatja a sötét alakokat", a „szörnyeket", a „démonokat" — akik egyéb­ként nem mások, mint a párt káderei — húsz­harminc-negyven éves forradalmi harc tapasz­talatával és állhatatosságával; kormánytisztvi­selők és a hadsereg káderei, akik végig­küzdötték a kínai—japán háborút és kizavarták a szárazföldről Csang Kai-sok ellenforradalmi­vá vedlett bandáját; tudások, akik nem hajlan­dók vakon követni a pekingi csoport veszélyes irányvonalát és kételkednek a Mao Oe-tung-d ideológiai ráolvasások feltétlen eredményessé­gében. Természetesen nem ez az első eset, hogy né­zeteltérések támadnak egy kommunista párt­ban. A viták törvénvszerűek. S tudnak ezék megoldására más módszereket a KKP vezetői is. Saját munkáikból tudunk olvasmányt aján­lani mi is. Elég csak Liu Sao-csi egyik beszé­déből idézni, amelyet 1939-ben, egy pártfőisko­lán mondott el. „A pártban . . . goridolat és vé­leménykülönbségek mindig előfordulnak ... Nyilvánvaló, hogy az ilyen ellentmondások csak a párton belüli harcban oldhatók meg, ilyen különbségek csak a párton belül tűnhetnek el 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök. 1066. október «.

Next

/
Thumbnails
Contents