Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

A helyes és gazdaságos tüzelés, fűtés Tüzelés a konyhai tűz- leégés után, amikor vörö3 hei>ben: a rostélyra rakott izzás következik, mindkét gyújtós után a tüzelőszert ajtót, és ha van lé.gszabá­ne a parázsra tegyük. A pa- lyozó, azt is le kell zárni, razsat kotorjuk a sütő felé Fatüzelésű cserépkályhá­eső falhoz cs a parázs mellé ban a rüstnyílá* alatt kell rakjuk a tüzelőszert (fat, ku- , ..... koricacsutkát, rőzsét, vagy • begyújtást végezni, gyor­éppen a szenet). (1. ábra.) *an és füstmentesen meg­Kisebb öntöttvas kályhák- gyullad a tüzelő és gyor­ban (Jancsi-k.Uyha, teatűz- san ég. hely), dobkályhákban, üst- Kétaknás vaskályhákban a házakban és fürdőkályhák- rostélyra rakjuk az alágyúj­bnn a fentihez hasonló mó- tóst és arra egy kilogramm­dcn tüzeljünk, tehát hátra nyi háztartási szenet vagy kell tolni az izzó parazsat és hazai brikettet. Kétaknás elébe rakni a tüzelőszert. kályhában kokszot vagy fát Egyaknás vaskályhában ki- nem lehet jól eltüzelni. A tűnőén elégethető a pormen- szenet, vagy brikettet kell tesített háztartási szén — portalanítani, csak a tojás­ha tojásnál nem sokkal na- nál jóval nagyobb széndara­Poro'zs Nátha járvány ideién: tf Kedves egészségére" C^mogyiné felvétele) Késő őszi kosztüm. A szövet lila anyagában csíkozott. Kucsmával viselhető. Len­gyel modell. A társadalmi érintkezések illemtanával újabban 60k könyv, cikk, előadás foglal­kozott. Mégis: sok, magát műveltnek tekintő ember, akinek öltözéke és társaság­beli magatartása kifogásta­lan, könnyen túlteszi magát az egészségügyi illemtan leg­alapvetőbb szabályain is. Ügy tesz az ilyen, mintha nem hinné el, hogy valóban vannak baktériumok, hiszen saját szemével még nem lát­ta azokat. Tisztában kell lennünk az­zal, hogy nemcsak az sérti meg a társadalmi együttélés szabályait, aki az ajtóban félrelöki az előtte állót, aki a villamoson durván sértege­ti utas'ársát, aki rágalmaz, sikkaszt, vagy lop. Éppígy megsérti embertársa szemé­lyét, illetve testi épségét az is, aki az üzletben piszkos kézzel kezeli a csomapolat­lan élelmiszert, vagy aki kö­högéssel, tüsszentéssel meg­fertőzi környezetét. Az ilyen fertőzés útján terjedő beteg­ségek — még ha nem is tartanak soká —, de testi szenvedést és anyagi kárt idéznek elő, sőt olykor még maradandó egészségkároso­dáshoz is vezethetnek. Szertartás és cseppfertőzés Ha a nyálkahártyát izga­tó anyag (pl. porszem) jut az orrba, vagy az orrnyál­kahártya gyulladásos, akkor Befőzés Körte és birs Ryobh, darabos. A nagy da- bokát rabokat szét kell törni. A ábra.) délnógrádi szenet nem kell széttörni. (2. Minden mölcshöz dl 10 százalékos ecetet fel­forralunk, majd a tökdara­kilogramm gyü- bokát beletéve addig főzzük, egy kilogramm lr>íg átlátszók és rugalmasak ...i, nem lesznek. Kiszediük. szi­Többféle kokszkályha van: cukrot és 4 dl vizet veszünk nem lesznek. Kiszedjük, szi het szétverni Válogassuk ki egya.knás' Meidinger. két- (a körtéhez külön 2 g ' cit- tán lecsorgatjuk, majd a szeiverni. vaioga^SUK KI aknas a Termokoksz-cserep- 10msavat is) Az oldatot fel- tc.k sulyanak megfelelő tehát a nagy darabokat és kályha. Egyaknás kokszkály- forraljuk, lehabozzuk, majd mennyiségű cukorból sűrű használat elölt egy nappal hában felül ls meggyújthat- az előfőzött gyümölcsöt a cukorszörpöt főzünk. Néhány egy-egy vödör, lehetőleg lan- juk a kokszot. Kétaknásnál forrásban levő szörphöz tölt- citromkarikát is főzünk bele. gyos vízzel öntözzük le. ügyelni kell. hogy a töltő- ^f^á^léít beTeÍntjük^ SrabSffi Másnapra szétreped. A ház- aknában levő koksz ne iz- tesszük, s masnapig pihenni jól átfőzzük, a habot leszed­tartási szenet, vagy hazai zon fel egészen, mert a túl hagyjuk. Másnap a gyümöl- íük- Másnapig pihentetjük, brikettet berakjuk a kály- nagy hő deformálhatja a be- csöt a szörpből kiszedjük, és Másnap a szörpöt leöntve hába, közéje beágyazunk 2— rendezést. I darab, karvastagságú szá­Antoni Sándor mcsocf/erega a leszűrt szörpöt ismét fel- felforraljuk, és amikor forr, forraljuk .(ilyenkor adjuk visszaöntjük és megismétel­hozzá a szokások szerinti kü- iük- A harmadik főzéskor lönféle fűszereket). Miután a egy keves apróra vágott va­szörpöt 5—6 percig főztük, a ™liat 1S adunk hozza­gyümölcsöt visszarakjuk be- A harmadik pihentetés, te­le, s további 3—5 percig hát a harmadik nap után a főzzük. Utána egy napra is- tóköt üvegekbe töltjük, sa­mét félretesszük hűvös hely- ját szörpjét felforralva és re pihenni, A következő na- szűrve ráöntjük, majd az pon a gyümölcsöt ismét ki- üvegeket azonnal lezárjuk, szedve, a leszűrt szörpöt fel- 9? C-fokon 15 percig dunsz­forraljuk, literenként 1 g szalicilsavat adunk hozzá. Közben a hideg gyümölcsöt meleg vízbe állított, előme­legített üvegekbe rakjuk, majd a forrásban levő szi­rupot rátöltjük. Tök, cukorban A tököt megtisztítjuk, sza­bályos kis alakokat (például karalábéfúróval gömböcské­ket vagy kockákat, korongo­kat) vágunk belőle. Egy alma nagyságú oltott meszet beleteszünk 5 liter vízbe, jól összekeverjük, és amikor leülepedett, tisztáját a tökdarabocskákra szűrjük. 3—4 óra múlva a meszes vi­zet leóntjük, s a tököt jól leöblítjük. Közben egy edényben 2 liter vizet és 1 toljuk. tüsszentés a válasz. Elterjedt szokás, hogy ha egy társa­ságban valaki tüsszent, ak­kor a többiek ezt „kedves egészségére" kívánják. Való igaz, hogy a tüsszen­tés a szervezet védekező mű­ködése, mely a légutak leg­külső részén gondoskodik az oda bekerült idegen anyagok eltávolításáról. A hirtelen létrejövő görcsös kilégzés azonban a tüsszen tő tői több méter távolságra is szétper­metezd az orrváladék apró láthatatlan cseppjeit a raj­tuk elhelyezkedő kórokozók­kal együtt. »Biztos tehát, hogy az influenzás beteg tüsszentése a társaságban le­vőknek nem válik egészsé­gükre. A hűvös, esős időben az influenza azért a leggyako­ribb, mert ilyenkor a szer­vezet védekezőképessége le­csökken, ugyanakkor pedig a cseppfertőzés lehetősége megnő. A kiköhögött nyálka­cseppek kevésbé száradnak ki, a vírus hosszabb ideig maradhat rajtuk életben, és mindez megkönnyíti a fertő­zés terjedését. Köhögéssel, vagy tüsszen­téssel a levegőbe került fer­tőzött nyálkacseppek előbb­utóbb a földre ülepednek, ott kiszáradnak és takarítás­kor, vagy huzat következté­ben a szoba porával együtt ismét a levegőbe kerülnek. A betegségek terjedésének ez a porfertőzésnek neve­zett módja különösen a tu­berculosis terjedésében ját­szik szerepet, mert a gümő­kór bacillusa — fokozott el­lenállóképessége miatt — a szokásosnál tovább őrzi meg kórokozó képességét. Kö etező-e a kézfogás? Alapvelő illemszibálv az, hogy ttisszentéskor, köhö­géskor a zsebkendőt, vagy legalább a kezünket szá­junk elé kell tartani. Azt azonban már kevesebben ve­szik komolyan, hogy azzal a kézzel, amellyel a fertőző váladékot tartalmazó zseb­kendőt összehajtottuk, vagy amelyre néhány perce rákö­högtünk — nem illendő ke­zet fogni. Azt is kevesen tudják, hogy köhögéskor nem a tenyeret, hanem a kézhátat kell a szánk elé tartani, hiszen a tenyérrel minden kézfogásnál azonnal továbbítjuk a fertőzést. (In­fluenzajárványos időben egyébként igazán elhagyhat­nánk az örökös kézfogást is!) Zsebkendőbe, vagy zsebpapírba A zsebkendő-probléma egyébként hosszú idő óta vi­ta tárgya a közegészségtan­nal foglalkozó orvosok kö­zött Vannak, akik elítélik a kórokozó baktériumot tar­talmazó váladék zsebükben való tárolását és inkább a használat után eldobható papírzsebkendő hívei. Sok baj forrása az is, hogy zseb­kendőt egészségügyi szem­pontból gyakran helytelenül használjuk. Vannak, okik éppen nem tudnak makacs náthájukból kilábalni, mert az orrváladékíkal együtc zsebkendőjükbe került a be­tegség kórokozója is, és ahe­lyett, hogy a szennyeebe dobnák azt, tovább használ­ják. Influenzajárvány esetén mindenképpen helyesebb a papírzsebkendő alkalmazása, mert egyszeri használat után eldobhatjuk. Dr. Sándor Rőhert rez fát, majd arra tegyük a papírt, vagy szalmát, rőzsét, tükeralágyújtóst, vagyis a gyújtós valamelyikét. A vé­kony gyújtós fára S—4 darab száraz szénda­Kertészkedés ősszel Az őszi napokat Igyekez- ket szintén ebben a hónap­tegyünk zí,nk minél jobban kihasz- ban juttassuk a földbe. nálni, hogy virágoskertjein- Gondoskodjunk arról is, ket rendbe hozzuk ós a szúk- hogy a gladiólusat, virágos­rabkát. A fenti módon ösz- sógess tél előtti munkálatokat kertjeink egyik legszebb vi­szeállított tüzelőt a gyújtós elvégezzük. rágát idejében kiszedjük a alatt begyújtjuk. Az alsó Mivel száraz és napos az földből éspedig úgy hogy az H-rtufin-fK idő, nekifoghatunk a virág- egész fold fölötti reszt le­hamutartó addig legyen CSSK ágy"ásfjk ínegmunkálásának. vágjuk, s elégetjük, a gumó­nyltva, ameddig a szen pa- Az elvirágzott növényrésze- k«l pedig a földtől jói le­rázslani kezd. A2 égést las- ket távolítsuk el (mivel a tisztítjuk, megszántjuk, és Sítani lehet a légszabályozó- rofhadásnak induló növény- száraz, sötét helyre tesz­„0, „„ . „ K . ,_ részek betegség terjesztői le- szúk. val, ez jobb hőleadast biz- hp,nek)t a fö,det ássuk jól A dd,;áknt és a kannákat, tosit. Amikor a szén, brikett fel és trágyázzuk meg, majd amelyek még teljes virágzá­lángolása megszűnt és vörö- lassan nekiláthatunk a két- sukban pompáznak, egvelőre sen Izzik a parázs, lezárhat- öves növények úgynevezett hagyjuk a földben. De ügyel­. , , . ., , őszi ültetésének. Ide tartozik jün.k arra, hogy mielőtt még jui. a Kaiyna ajiajat. ez árvácska, pénzecske, ne- az első fagyok jelentkeznek, A vegyestüzelésű cserép- fe]ejcs. törökszegfű, stb. ugyanolyan eljárással, rrdnt kályhák fűtése hasonlóképp A hagymás növények Jó a gladióluszt. elkészítsük a történik, ott is berakjuk a részét (ha kora tavasszal telelésre. A gumókat olyan . .. ,. . akarunk virágot kapni), a helyre tegyük, ahol a hő­szenet. vagy DriKettet, arra tulipánt jácintot, nárciszt, mérséklet nem süllyed plusz a gyújtósösszeállítást. Itt a stb minéi előbb ültessük 5 fok alá. tűztérl ajtót, ha nincs rajta el. legjobb ha a virághasy- A rs;repes növényeket, légszabályozó, 2 3 mm-re mákat 10—12 cm mélységbe amelyeket nritott teraazo­, i „ i,' • „ i helyezzük. kon és az udvarokban tar­nyitva kell hagyni, a hamu- A tob5 ^ növényzet, tótunk, helyezzük fedél alá, térajtó félig, vagy negyed a pázsitot, dísznövényeket, hogy fokc-uotam messzok­részig legyen kinyitva, majd sövényeket, fákat és fenyő- ják a zárt helyiség levegőjét PICASSO A világszerte ismert fran­cia művész 85 évvel ezelőtt született. VÍZSZINTES: 1. Ezt az al­kotását 1951-ben készítette. (A zárt betűk: A-K-A-Á-S.) 12. Nem válik vízzé. 13. Tá­vozáskor a kapuig megy ve­led. 14. Tiltószó. 16. Roko­nok. 18. A pénzből az ille­téket elveszi. 19. Indulatszó. 2l« Kimondott kettős más­salhangzó. 23. Vízinövény. 25. Nem egészen -szel (!). 26. Angol a-, az. 27. Szicíliai tűzhányó. 29. A nótában ilyen a határ. 31. Ritka fér­finév. 32. Az egész egyik darabja. 34. Latin rövidítés. 35. így nevezik a szemkáp­ráztató lilás-vörös színt. 36. Vércsatornája. 37. Biztatást kifejező szócska. 39. Kis te­lepülés. 40. Valamelyik irányba. 41. Színvonal (—'). 42. Tény. 43. S. M. 44. Pi­casso egyik alkotásának cí­me. 46. Latin — és. 47. Pest megyei község. 48. Csónak hajtásához nélkülözhetetlen. 50. Idegen férfinév. 52. Be­hegedt seb — névelővel + R. 54. Gyerekek körében ked­velt állat kedveskedő neve. 55. Vízben élnek. 57. Huzal. 53. Csapadék. 59. Ügyintéző iroda. 61. Visszakezével je­lez. 62. K. T. 63. Hónaprö­vitíítés. 64. Fogaival kiszakít (vissza). 66. Megszólítás (+'). 67. Nyájat hait. 69. Kiméri az ételt. 71. Ez a festmény arról a településről ad meg­rázó képet, amelyet a fasisz­ták 1037-ben lebombáztak. (A zárt betűk: G-U-A.) 72. Spanyolországi város, itt született Picasso. (A zárt be­tűk; G-A.) FÜGGŐLEGES: 2. Véd. 3. Hajóátkelő a folyón. 4. So­kat elbír. 3. Igevégződés. 6. Kimondott német tej. 7. A 4 2 5 4 S 6 7 • r~ 4* 44 Jl 42 45 41 45 46 47 48 4* 20 24 22 25 24 SN 25 // // 26 27 28 ^ 29 30 34 32 U 34 35 26 ^ 37 38 A 39 S» ^ 44 42 # 43 'A 14 45 ^ 46 'Á 47 18 49 ^ 50 54 52 53 s» 55 56 57 58 ^ 59 60 S 64 62 V/ 65 S 64 65 S 66 67 6* 69 7o H 72 hosszú magánhangzókon van. 8. Kedves, előzékeny emberre mondják (első koc­kába kettős betű). 9. Földet forgatsz. 10. Ilyen szarvas is van. 11. L. R. 14. Picasso müve. (A zárt betű: M.) 15. A nap valamelyik szakára. 17. Fürdő alkalmatosság. 19. AZ USA egyik állama. 20. Picasso az ismert francia békeharcosról készítette ezt a portrét. (A zárt betű: I ) 22. Magam sem. 24. Latin — de, hanem. 26. Olyan tárgy­ra mondták régen, amelynek varázserőt tulajdonítottak. 23. Névelő. 30. Be van zár­va. 31. Súlymérték. 33. Női név. 35. Vágószerszám. 33. Régi rómaiak köszöntése. 39. Növény-e? 41. Szemléli. 43. I'icasso ugyancsak ismer.t alkotása. 44. Ritka férfinév. 45. Fejfedő. 47. Bartal-ban van. 49. így hívják németül a kopár, sivár területet (w = v). 50. Maró folyadék. 51. Tesz-vesz. 53. V. D. 55. Követői, véleményének elis­merői. 56. Állati tartózkodó­hely. 59. Német — szarv. 60. Becézett Lajos. 63. Lengyel folyó. 65. Vízlakó. 67. Sze­mélyesnévmás. 68. L. C. 70. Labda része. Beküldendő a vízszintes 1., 44., 71. és 72., valamint a függőleges 14., 20. és 43. szá­mú sorok megfejtése. M. J. NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejt­vény megfejtéséért a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban (Kárász utca) könyvutalványt kap: Árpás Aladárné Zá­kány utca. Bakos Béla Kor­da utca. István Júlia Bécsi körút. Sándor Andorné Köl­csey utca. Szép Józsefné Pe­tőfi Sándor sugárút. Szkiva Hilda Erdő utca. Torna Já­nos Árpád tér. Tóth István Lumumba utca. Túri András Árvíz utca. Könyvet kapott postán: Halasi István Csa­nádpalota. 8 DÍL'/VIAGrARORSZAG vasárnap. 1966. október ao.

Next

/
Thumbnails
Contents