Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

ANTENNÁK FIGYELIK A KOZMOSZT A csillagászat egyik legmodernebb ága a rádiócsillagászat, amely a világűrből érkező rádióhullámok tanulmányozásával foglalkozik. 1932-tól indult rohamos fejlődésnek, amikor az amerikai Jansky felfedezte, hogy a Tejútrendszer a Földön észlelhető rádióisugarakat bocsát ki. A jelenség a körülöttünk levő világegyetem kutatásában, megismerésében felmérhetetlen jelentőségű, mert ezzel a módszerrel olyan távoli égitestekről is hasznos és érdekes információkat szerezhetünk, amelyek már a „közönséges'' fénytani megfigyelés hatókörén kívül esnek. A rádiócsillagászat berendezéseinek hatótávolsága több milliárd fényévre tenuszról, a Marsról, a Jupiterről és a Szaturnuszról. A világegyetem másik rádiósugár-forrása — a feltevések szerint — a hidrogénatom. 1951-ben fedezték fel, hogy a hidrogén 21 cm-es rádióhullámokat bocsát ki. Mivel a hidrogén a világegyetem leggyakrabban előforduló eleme, valamint a csillagközi anyagnak is fő alkotója, a 21 cm-es rádiósugárzás a csillagászok egyik leghatékonyabb eszközévé vált. A hidrogénen kívül a vizet alkotó másik atomcsoport az oxigénből és hidrogénből álló ún. hidroxilgyök is bocsát ki rádióhullámokat. J. S. Sklpvszkij szovjet, csillagász már 1953ban rámutatott arra. hogy ha létezik ilyen atomcsoA Harkov közelében épülő rádióteleszkóp jellegzetes T alakú antennái hető. Ennek az óriási távolságnak érzékelésére tudnunk kell, hogy 1 fényév 9 460 000 000 000 km-nek felel meg, vagyis az a távolság, melyet a fény egy év alatt tesz meg. A világűrből hozzánk érkező rádióhullámok eredete még nem tisztázott kérdés. Keletkezésükről a fizikusok különbözőképpen vélekednek. Némelyek szerint a rádióhullámok egy része a kisugárzó test hőmérsékletének megfelelően ún. hőmérsékleti sugárzásból ered. Ilyent észleltek már a Napról, a Holdról, a V'éport a csillagközi térben, akkor rádiósugárzásának is lennie kell. A tudósok egy évtizedes erőfeszítését végül is 1963-ban siker koronázta: egv 26 méteres rádióteleszkóppal első ízben vették a hidroxilcsoport rádiójeleit. Ennek a felfedezésnek jelentősége kétirányú: segítségével egyrészt új adatokat nyerhetünk a csillagok között elhelyezkedő anyag összetételéről, másrészt közelebbről megismerkedhetünk Tejútrendszerünknek — vagyis annak a mintegy 200 milliárd csillagból, kozmikus por- és gázfelhőkből álló csillagNapenergia — minden mennyiségben Napjaink emberei hajlamosak arra, hogy a jövő energiaforrását csak az atomenergiában lássák. Ugyanakkor kevesen ismerik azokat a lehetőségeket, amelyek a természeti energiákban, s elsősorban a napenergia hasznosíthatóságában rejlenek. A Napból mérhetetlen energiamennyiség sugárzódik a Föld irányába, annatk felületére. bár ennek egy részét a földi atmoszféra elnyeli. Egy 100x100 kilométeres terület elég lenne ahhoz, hogy ott a napenergiát megfelelően felfogva és átalakítva, a világ összes energiaigényét fedezhessük. A napenergia hasznosíthatóságának kutatói, a heliotechnikusok, még távlatilag sem tűznek ilyen maximális célt maguk elé. De szorgosan munkálkodnak azon, hegy kis egységek alkalmazásával segítsék az egyre növekvő energiaigény kielégítését, vagy olyan földrajzi helyek ellátását, ahová erőművi energia belátható időn belül nem juthat el. Huszonhét országban folynak ilyen irányú kutatások, melyek eredménye a következő években lesz lemérhető. A napsugárzás hőjét koncentráló úgynevezett hőcsapdák a heliotechnika legegyszerűbb és manapság leginkább használatos eszközei. Napsugarakban bővelkedő vidékeken víz melegítésére használják ezeket, mellyel azután háztartásokat, sót kisebb településeket is ellátnak. Ipari vonatkozásban szárításra, vízdesztillál á.sra állítanak üzembe hócsapdákat. A tükrök segítségével összpontosított napsugarak már nagyobb teljesítményre is képesek, például gőz fejlesztésére. Ezzel már generátorok és szivattyúk működtethetők, tehát elektromos áram, mechanikai munka állítható elő. A napenergia hasznosításának legfontosabb irányzata azonban a közvetlenül elektromos energiává való átalakítás. A kutatók két irányban folytatják kísérleteiket: úgynevezett hőelemeket és fényelemeket hoztak létre. Köztudomásúan ezek nagyban hozzájárultak a világűrkutatás jelenlegi eredményeinek eléréséhez. A mindennapi életben való alkalmazásuknak egyelőre két nagy akadálya van: viszonylag kedvezőtlen hatásfokuk és tetemes előállítási költségük. A fejlődés azonban nem áll meg. Tudományos folyóiratok hasábjain napról napra újabb eredményekről kapunk hírt. Az úgynevezett emeletes napelemekkel az eddigi 10—15 százalékos hatásfok helyett 50—60 százalék érhető el. Egy másik fejlesztési törekvés nem a hatásfok emelésére irányul, hanem az előállítási költségek számottevő csökkentésére. Az elképzelés az, hogy az olcsó napelemek sokszorozásával növeljék a teljesítményt. A heliotechnikusok munkájának eredményeként ma már nagv sorozatban állítják elő a tükrös napkályhákat, melyeket Kazahsztánban és Türkméniában éppúgy használnak, mint Japánban, Izraelben vagy Indiában. rendszernek — mozgási törvényeivel. Az említett rádiósugárforrásokon kívül léteznek ún. rádiócsillagok is, melyeknek éppen az a jellemzőjük, hogy jól vehető sugárzást bocsátanak ki. Ezek leggyakrabban mozgó gáztömegek, csillagtöredékek. Erős rádiósugárzás lép fel a Nap felszíni kitörései idején is. A rádiócsillagászoknak a legutóbbi években sikerült a Földről kibocsátott rádióhullámok visszaverődését is észlelniök. Főleg egyes közeli égitestekről, pl. a Holdról, a Vénuszról, a Napról, meteorokról. A rádiócsillagászatból kifejlődött radarcsillagászati kutatások lehetővé teszik az égitestek távolságának közvetlen megmérését. A rádiócsillagászat észlelő-, mérőberendezése a rádióvevő, vagy más néven rádióteleszkóp. Ez lényegében nagyon érzékeny rádióvevő készülékből és jól irányítható óriás antennarendszerből vagy parabola tükörből áll. A tükör lehet mozgatható vagy rögzített, aszerint, hogy az égbolt mely részének megfigyelésére szolgál. A rádióteleszkópok hatalmas méretű, nagy költséggel épült berendezések. így pl. az Egyesült Államokban nemrégiben üzembe helyezett óriás távcső 70 tonna acélból és a'umíniumból készült gépezet. A 270 000 dollár értékű teleszkóp tükörfelületét irányító berendezése az ég látható félgömbjének bármely pontjára beállítja. Az angliai vevőrendszer fémhálóból készült parabolatükrének átmérője 76 m, 4 db 25 lóerős motor mozgatja körsíneken. Feladata a Tejútrendszer, a Nap és a bolygók rádiósugárzásának észlelése, meteorok megfigyelése, valamint mesterséges holdak és űrrakéták nyomon követése. A Szovjetunióban Pulkovóban működő teleszkóp egyike a legmodernebbeknek, mégis egyre újabbak építéséről érkeznek hírek. Az Ukrajnában, Harkov közelében épülő rádióteleszkóp antennái több mint 150 négyzetkilométert foglalnak el, építését még ebben az évben befejezik. A berendezés érzékenységére jellemző, hogy segítségével fogni lehet majd a Földtől 10 milliárd fényévre levő kozmikus rádiósugár-fori-ások jelzéseit is! A közönséges rádióteleszkópoktól eltérően, irányítását különleges számítógépekkel, elektromos úton fogják végezni. Jelenleg a föld alatti kábeleket fektetik le, ezek kötik össze közös rendszerbe a 2040 db, jellegzetes 1 alakú antennát. „Megjött az újság" Kémény és aerodinamika A rendkívül magas, karcsú kémények az erős szél hatására könnyen lengésbe kezdhetnek és a kedvezőtlen gerjesztési hatások esetleg a kémény pusztulását okozhatják. Az angol Országos Fizikai Laboratórium (NPL) egy aerodinamikai stabilizálóberendezést dolgozott ki, amellyel most az újabb, nagy magasságú kéményeket mind felszerelik. Így a salfordi műszaki főiskola készülő kazánházának kéményére is felszerelte a berendezést az angol technológiai minisztérium megbízásából az országos kutatásügyi vállalat licenciájával az egyik építési vállalkozó. A stabilizáló felületek elrendezése képünkön jól látható. Törpeaufó A parkolóhely miatt szenvedő nyugatnémet nagyvárosok háziasszonyainak bevásárlási kőrútjaira gondolt Anusch Samy, a müncheni autókölcsönző vállalkozó, amikor megszerkesztette kis négykerekű járművét. A két méter hosszú. 1 méter széles és 1,25 méter magas törpeautó kényelmes helyet nyújt egy személynek és a poggyásznak. A 60 km/óra sebességet elérő kocsi karosszériája müanj'agból készült. Az újfajta kisautót 250 köbcentiméteres motor hajtja, amelyet kívánságra automatikus sebességváltóval is ellátnak. Anusch Samy már sok megrendelést kapott. A törpeautó ára 3 ezer márka körül lesz. Az autó tehát valóban törpe — de az ára? ... Hajnali félötkor mindenlap befut Szegedre az országos napilapokat szállító hírlap-mozgóposta. Éjfél után | 1 óra 10 perckor indul Budapestről a Népszabadság székházában levő központi expedíciótól Népszabadsággal, Népszavával és Magyar Nemzettel, illetve megjelenése napján a Népsporttal megrakodva. Az úton a menetvezető és a számláló felvevő helyenkét csoportosítja az újságokat, s Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kisteleken és Szegeden leadják a rendelt mennyiséget. Itt is csak pillanatokig áll az autóbusz, mert — felvéve a megyei lap több ezer példányát is — tovább megy végállomására, Makóra. Hajnalban Az 1. számú főposta expedíciós irodáján átveszik a szegedi szétosztásra váró lapokat, Szeged környékére és a megye távolabbi helységeibe pedig a vasútállomáson levő 2. számú postahivatal továbbítja az újságot vonat és autóbuszjáratok útján. Bartók János a parancsnoka annak a kis csoportnak, amely az előszállítással (éjjeli vonattal) érkezett lapok, s a hírlap-mozgópostából átvett hírlapanyagok árusítására és kézbesítésére szánt kötegeit előkészíti. Naponta átlag 30 ezer napilap és folyóirat pontos .szétosztását végzik el itt — szombaton csaknem 45 ezerét — hajnali fél öttől ötig. A néhány perces várakozást egy-egy frissítő feketekávé elfogyasztásával töltik el. Közben az árusítók — mint Pásztor Endréné is, aki a textilmüvekbe igyekszik a friss lapokkal műszakváltás idejére — sietve viszik utcai és üzemi pavilonjaikba a lapokat. (12 pavilonban, 2 hírlapboltban, 3 mozgóárússal, 2 utasellátó üzletben, trafikok, iskolák, üzemek tucatjaiban terjesztik Szegeden a sajtótermékeket.) Motoros futárok A három „Szabolcs"' motorkerékpáros is berobog: megérkezett a Dél-Magyar a két nyomdai expedilőrrel, Molnár Lajossal és Sankolyos Emillel. (ök éjjel a nyomdában címiratozták a rotációs gépekről lekerülő újságokat.) S ekkor kezdődik az igazi nagyüzem. Az elég szűk pincében már öt órakor készenlétben áll a nyolc brigád kiosztó, akik a mindgyakrabban érkező kézbesítőknek most már előfizetők szerint osztják szét a lapokat. 300—400 darab újság jut egy-egy kézbesítőnek, s Nyersbakó Lajos ellenőrzésével itt már egyenként számolnak meg minden lapot, átveszik még a napokban árusításra bocsátott Szerencse sorsjegyeket (hamarosan a jövő évi naptárakat), s aztán ki gyalog, ki kerékpáron elindul a mar világosodó utcákon saját körzetébe. Nyolcvanöt hírlapkézbesítő juttatja el Szegeden nap mint nap az olvasókhoz az újságokat. A külső városrészekbe szólókat motoros futárok gyűjtik össze és szállítják ki, hogy ezzel könnyítsék a kézbesítők munkáját. Hat óra után néhány perccel be'fejeződik a szétosztás, kezdődhet a kézbesítés! A belvárosban nyolc órára, a legtávolabbi utcákban 9—fél 10-re minden előfizetőhöz elkerül a lap. (Szegeden a legjobb az olvasottság: minden családhoz jut egy napilap. Népszabadság vagy Dél-Magyarország!) A sajtó „névtelenjei" A kézbesítők szinte kivétel nélkül nők. Alig két éve tért át a posta arra a terjesztési módszerre, hogy külön hírlaposokat alkalmazzon. A kezdeményezés jól sikerült: meggyorsult a kézbesítés. A kézbesítők átlag 1 ezer 200 forintot keresnek havonta, de van köztük kiugró keresetű is, aki kitűnően szervezi az előfizetőket. Dudás István, a November 7 brigád vezetője ezen a reggelen is 20—25 kilogrammos csomaggal indul a megyei tanács környékére. Ö már hatodik éve kézbesítő, egyik fia és a felesége is postai alkalmazott. Borbás Lászlónét az újszegediek kedvelik gyorsasága és udvaris modora miatt. Dávid Magdolna a közgazdasági technikum esti tagozatán tanul, beteg édesanyját tartja el keresetéből. J. Gy. negyedéves orvostanhallgató alig pár napja kezdte ezt a munkát. Újszegedre kézbesít: az ösztöndíj mellett ebból a keresetből élnek fiatal feleségével, aki utolsó éves az orvostudományi egyetemen. Háziasszonyok, családanyák, akik az otthoni munka és a gyermeknevelés gondjai miatt nem tudnak egész műszakos munkát vállalni — jóformán mire a legtöbb ember munkához kezd, már az aznapit befejezték, s jön a „második műszak". Csetényi István, a megyei hírlapterjesztés irányítója és Pónyai Mihály, a hírlaposztály vezetője ügyelnek a munkára, tartják kezükben a szerleágazó és nagy , figyelmet, fegyelmet követelő organizációt. A sajtó terjesztésével foglalkozó dolgozókat havonta tanácskozásra hívják össze, ilyenkor megbeszélik a tapasztalatokat, az előfordult hibákat, s a következő feladatokat. Az „apparátus", ez a lelekes kis kollektíva pedig elismerést érdemlően igyekszik mind jobban eleget "tenni a követelményeknek. ök a sajtó névtelen munkásai, akikre nap mint nap számítani lehet. Kondoros! János Melyik az ..igazi' gesztenye ? Megjelent az ősz, sőt, a közelgő tél egyik csalhatatlan jele: nyersen és sütve, püré és torta formájában — a gesztenye. Ebből az alkalomból tisztázzunk néhány kevéssé ismert lényt és fogalmat a gesztenyével kapcsolatban. Először is: az ehető, a szelídgesztenye és a vadgesztenye nem rokonok, botanikaiing semmi közük sincs egymáshoz. Másodszor: bár a szelídgesztenyét nálunk többé-kevésbé olasz gyümölcsnek tartják, hazánkban is őshonos. Az ország nyugati-délnyugati részén a középkorban még hatalmas összefüggő erdőségeket alkotott és, főként a gyengébb búzatermő években, olyan fontos népélelmezési cikk volt, mint később a burgonya. Gesztenyefa az ország legidősebb, 600— R00 évesre becsült fája is a kőszegi Királyvölgyben, 400—500 éves példányok pedig szép számmal állnak még több helyütt. A hajdani erdőségek azonban már évszázadokkal ezelőtt szórványos ligetekké gyérültek: a nagy csertartalma miatt a korhadásnak ellenálló fát tömegesen vágták ki hajó-, hordó-, épületgerenda készítésére. Harmadszor: a maróni, szemben a laikus közhittel, nem fajta, vagy típus, hanem kereskedelmi szabvány : maróni minden olyan gesztenye, amelynek átmérője legalább 32 milliméter. Vasárnap, 1966. október 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 9