Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-09 / 213. szám

Jegyzetek a Vajdaságból Húsz nemzetiség földjén Beszélgetés Vasa Dobrosavljevic tartományi tájékoztatási titkárral Vojvodina — Vajdaság. Déli szomszédaink így nevezik a közvetlen közelünkben, velünk határos, dombos-hegyes vidékbe futó nagy 6Íkságot, mely keletre Romániával, nyugatra a Horvát Szocialista Köztársasággal, délre pedig a szorosan vett szerb területtel határos. Számokban kifejezve: 21 506 négyzetkilométernyi országrész. Autonóm tartomány. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság önálló tartománya Még pontosabban a Szerb Szocialista Köztársaságé, hiszen Jugoszlávia hat köztársaság szövetsége (Szerb, Horvát, Szlovén, Bosznia-Hercegovina, Crna-Gora, Macedón SZK.) Csongrád megyében, de különösen Szegeden a legtöbb vendéget talán éppen a Vajdaságból fogadtunk a nyáron. S tőlünk is oda utaztak a legtöbben, s még azok is bizonyára elidőztek egy kicsit, akik Jugoszlávia távolabbi vidékeire, a napfényes, kék Adriára igyekeztek. S most, amióta a Vajdaság egyik legnagyobb városával, Szabadkával lépett Szeged testvérvárosi kapcsolatba, bizonyára még közvetlenebb, még gyakoribb lesz a baráti találkozás. El5retör5 iparosodás Mégis nálunk viszonylag kevés közismert ennek az önálló kormányzattal rendelkező területnek az életéből. Ezért is kértük fel Vasa Dobrosavljevic elvtársat, a vajdasági tartományi végrehajtő tanács tájékoztatási titkárságának vezetőjét, beszéljen tartományuk fejlődéséről, jellegzetességeiről. Újvidék, a tartományi székhely szívében, a Tito marsall úton impozáns, modern vonalú, fehér kőlapokkal borított épület a tartományi végrehajtó tanács — lényegében kormány — székháza. Második emeletén találjuk meg a tájékoztatási titkárságot, amelynek vezetője Dobrosavljevic elvtárs. Szíves, közvetlen, friss mozgású férfi — korábban újságíró volt. — Hogy mi is a Vajdaság fő jellegzetessége? — ismétli a kérdést, s már válaszol is. — Egyebek között ez az ország egyik legsűrűbben lakott területe, a lakosság 11 százaléka él itt, az 1961-es népszámlálás szerint egymillió 855 ezer ember. S ezek húsz nemzetiséghez tartoznak! Itt él a legtöbb nemzetiség: magyar (443 ezer), cseh és szlovák (77 ezer), román (57 ezer), de jelentős számban élnek horvátok, macedónok, ruszinok. szlovének, siptárok, ukránok, németek, törökök, bolgárok, bosnyákok és má— Mindez természetesen inkább csak érdekességnek tűnik. A legfontosabb az a nagy fejlődés, amely a felszabadulás óta a társadalmi, gazdasági változások következményeként végbement. Különösen nagymérvű az iparosodás. A felszabadulás előtti utolsó békeévben, 1939-ben e területen 80 százalékban földműveléssel foglalkozott a lakosság, most már csak alig 50 százalékán. Az ipar térhódítása óriási: az ipari termelés az 1939. évinek több mint ötszörösére emelkedett. A textiltől a földgázig — Milyen iparágak fejlődtek leginkább? — A hagyományos iparágainkból a textilipar mutathat fel kiemelkedő eredményeket, főként az újvidéki, szabadkai, zentai, zrenjanini textilüzemek. A kenderfeldolgozás a legfejlettebb és világhírű: Európában az olaszok után a Vajdaság a legnagyobb termelő és feldolgozó ebből a fontos ipari növényből. De számottevő a konzervgyártás is: az utóbbi években több új üzem is épült, egyebek között Szabadkán, Újvidéken, Mitrovicán. A szerszámgépgyártás is jelentős, azonkívül a mezőgazdasági gépgyártás. Ez utóbbi az 1939. évinek — tonnában számolva — mintegy tízszeresére növekedett, jelenleg évente a Vajdaságból kb. 6500 tonnányi mezőgazdasági gép kerül ki. A péterváradi Pobeda mezőgazdasági gépgyár egyébként igen jó kapcsolatban áll a magyarországi Mezőgazdasági Gépgyárral. Szép a fejlődés a műtrágya-gyártásban is: évente mintegy 670 ezer tonna (1939-ben: 24 300 tonna), s három éve a Vajdaságban helyezték üzembe, Pancsován Jugoszlávia legnagyobb műtrágyagyárát. A másik nagy gyár a szerbiai Borban van. — S a távlati elképzelések? — Nagyobb perspektívában a petrokémiai ipar fejlesztése, sőt bizonyos mértékig megteremtése áll előttünk. Egyre jelentősebb a kőolaj és a földgáz felhasználása a Vajdaságban. Az első olajkutunkból 1954-ben kezdődött meg a kitermelés, de reméljük, hogy 1970-re elérjük az évi egymillió 200 ezer tonnát. Földgázból máris több száz millió köbmétert használunk fel. A pancsovai új műtrágyagyár is földgázzal dolgozik. Az elmúlt években többszáz kilométer földgázvezetéket, finomítót építettünk, s kőolajfinomító építését is megkezdtük. Megtettük az előkészületeket szintétikus kaucsukgyár építésére, s más műanyaggyárakat is tervezünk a földgáz felhasználására alapozva. Gépesítés és társadalmasítás Az iparról áttérve a mezőgazdaságra, Dobrosavljevic elvtárs a fokozott gépesítésben és a társadalmasításban jelötte meg a fejlődés útját A társadalmi tulajdon — a jugoszláviai viszonyoknak megfelelően — egyre nagyobb szerepet kap a földművelésben. Országosan a Vajdaságban a legmagasabb a megművelt területből a társadalmi tulajdon: 34 százalék. A társadalmasítás a nagybirtokok kialakítása irányába halad. Emellett erős a törekvés arra, hogy a magántermelök minél inkább közösen dolgozzanak. s működjenek együtt a földművesszövetkezetekkel, amelyek kezükben tartják a termelőeszközöket. A magántermelők majdnem 60 százaléka működik együtt a földművesszövetkezetekkel, s kötnek különféle munkaszerződéseket. (Egyik fajta például, hogy a termelők az év elején megegyeznek a közös munkákban és annak arányában részesülnek a termés értékéből, ahogyan kivették részüket a termelésből.) A termelőeszközök társadalmi tulajdona, az adópolitika, a termelési politika szabályozóként hat a mezőgazdasági termelésben. Az anyagi feltételek megteremtése nagy ütemben folyik: a traktorok száma a Vajdaságban megháromszorozódott (1939: ötezer, most: 15 ezren felül), kombájn 3 és fél ezer dolgozik, s 1963ban megkezdték a kukoricabetakarítás gépesítését is, saiát konstrukciójú kukoricakombájnokat gyártanak már. A Vajdaság az ország igen jelentős gabona-, kukorica-, cukorrépa termő területe (ez utóbbiból a társadalmi nagygazdaságokban hektáronként 400 mázsas, a cservenkai gazdaságban öntözéssel 800 mázsás terméseket érnek el), de híres a vajdasági fűszerpaprika és hagyma is. Az állattenyésztésben a sertés vezet: egy legutóbbi adat szerint minden vajdasági családra — beleszámítva a városiakat is — 4.5 hízott sertés jutott volna, ha éppen szétosztják. A húsellátás egyébként csakugyan óriásit növekedett. (1939-ben 4800 tonna. most: 140 ezer tonnán felül kerül sertéshús piacra, illetve feldolgozásra.) Érdekes, hogy bár a zsírtermelés csökkent, mégis feleslegeik vannak, mert a lakosságnak mintegy 60 százaléka szívesebben főz ma már — az egészségre állítólag kedvezőbb — olajjal. A nemzetiségek nyelvén — Milyen a Vajdaság kulturális élete, műveltsége? — Iskolahálózata igen fejlett és figyelembe veszi a nagyszámú magyar lakosságot — mint a tájékoztatási államtitkár elmondotta és adatokkal is alátámasztotta — A 691 általános iskolából 216 magyar nyelvű, a 96 középiskolából 31 a magyar nyelvű. Működik még 30 gyógypedagógiai iskola, 54 iparitanuló-intézet, Újvidéken egyetem, amelynek a közgazdasági kara Szabadkán működik, s 11 főiskola is van a Vajdaságban. — Érdemes megemlíteni, hogy a Vajdaságban külön intézet foglalkozik o nemzetiségi oktatással, tankönyvkiadással. Háromféle tankönyveket használnak az iskolák: az eredeti szrekesztésűt a megfelelő anyanyelvre, azonkívül szerb-horvát nyelvű megfelelő alkalmazását, fejezetekkel kiegészítését és végül egyszerűen lefordított tankönyveket olyan tárgyaknál (pl. matematika), amelyek nem igénylik a nemzetiségi átdolgozást. Ujabban folynak eredményes tárgyalások Magyarországgal, Csehszlovákiával az ott megjelenő tankönyvek behozataláról a magyar és cseh nyelvű iskoláink számára — mondotta végül Dobrosavljevic elvtárs, s felhívta a figyelmet tartományuk élénk kulturális életének egyéb területeire is. Szegedi kapcsolatok A szabadkai színházról közvetlen tapasztalataink is vannak, hiszen vendégszerepeltek már Szegeden is, az újvidéki opera művészei is jártak nálunk. A szabadkai magyar színiiskolán a Szegedi Nemzeti Színház tagjai adnak elő — Versényi Ida, Szász Károly, Komor István rendszeresen járt át —, Újvidéken vezényelt Vaszy Viktor, s énekelt a színház több művésze. Az újvidéki és a szegedi tudományegyetem barátsági egyezményt írt idén alá. Jól ismerjük Szegeden is az újvidéki rádió sokrétű, színes adásait, amely napi 19 órás műsorának legnagyobb részét magyar nyelven sugározza. A Jugoszláv Tv sem ismeretlen — különösen a szabadkai erősítő megépítése óta — a Csongrád megyei tévézők előtt. Vojvodina — Vajdaság ... Keveset tudtunk eddig életéről, mindennapjairól. A közös szocialista célokból fakadt barátság, a jószomszédság most már időszerűvé teszi egymás közelebbi megismerését is. Az óhaj közös — oly sokat hallottam odaát is — ismerkedjünk, barátkozzunk. Az első meleg kézszorítások már megtörténtek. Lőkös Zoltán Készítik a górékat A szeptemberi melegebb napok gyorsan érlelik a kukoricát, a napraforgót és néhány háztáji gazdaságban már meg is kezdődött a tengeri törése. A szövetkezetek viszont még várnak a betakarítással, mert a nagyüzemi táblákon csak a jövő héten lehet szó a leggyorsabban érő tengeri töréséről. A Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat azonban már készül az őszi termés átvételére, ürítik és tatarozzák a górékat A megyében mintegy 350 vagonos a tengeri tárolótér és a vállalat megbízottai e hét végén keresik fel a szövetkezeteket. Minden szövetkezetben a szállításokkal és az átvétellel kapcsolatos kölcsönös feladatokat tárgyalják meg. A kilátások szerint a következő hét közepén — végén várják az első kukorica és napraforgó szállítmányokat átvevő helyekre. A tervezéstől a kulcsátadásig Októbertől dolgozik a MEZŐBER a termelőszövetkezetek nagyobb önállósága tette szükségessé. Október elsején megalakul a mezőgazdasági önálló ágazati beruházó vállalat a MEZÖBER. Jellegéről, feladatairól a Földművelésügyi Ugyanis ezentúl mind több Minisztérium beruházási lesz az olyan nagvértékű. igazgatóságán tájékoztatták speciális, komplex beruházás. amelveket maguk a beA MEZÖBER lesz az első ruházó üzemek nem tudnak lebonyolítani. Az llven jellegű beruházások lebonyolítását eddig kényszerűségből az igazgatási apparátus végezte. Ezentúl kizárólag a gazdasági mechanizmusnak |ermelőszövetkezetek döntik megfelelően működik: e, hogy beruházásuk bonyoköltségvetóse nincs, hanem litásáról saját maguk gonkizárólag megbízásainak df- doskodnak. a jelenlegi méláiból tartja fenn magát, gyei tanácsi beruházási iro. Létrehozását a mezőgazda- dákkal végeztetik, vagv megaz MTI munkatársát. olyan vállalat a mezőgazdaság területén, amelv anyagi alapjai tekintetében már a tervezett új sági üzemek, főként Olcsóbb, több a zöldség és a gyümölcs A Központi Sajtószolgá- kat illeti, az idén nem kedlat munkatársa felkereste a vezett az időjárás a görögSZÖVOSZ felvásárló keres- dinnyének. Ugyancsak kedkedelmi központját, a SZÜ- vezőtlen idő volt — legVÉRT-et, ahol felvilágosí- alábbis eddig — a szőlőre, tást kért az idei zöldség- és Az őszibarack és a szilva vigyümölcsfelvásárlásról, il- szont nem sínylette meg a letve -ellátásról. sok esőt, így ezekből jelen— Az elmúlt esztendőben tős mennyiség várható, hiány mutatkozott paradi- Emlékeztettük a SZÖcsomban, burgonyában és VÉRT-et, hogy tavaly kevés néhány gyümölcsben is. Az volt a paradicsom, idén eddig majdnem min- — Tavaly — mondották a den zöldáruból jóval többet SZÖVÉRT-nél — 5000 vabiztosítottunk, mint 1965- gon paradicsomot vásárolben — mondották. A szövet- tunk fel. Az idén legalább kezeti kereskedelemnek a 1500—1600-zal többet. Ez tervek szerint az idén 140— azt jelenti, hogy az idén 150 ezer vagon árut kell minden igényt kielégítünk biztosítania. Természetesen paradicsomból. — folytatták — felvásárlási — összegezve megállapítterveinkbe beleszól az idő- hatjuk: az idén minden járás is. Mégis, bár idén zöldáru nagyobb mennyiségsok eső volt, augusztus kö- ben és olcsóbban kerül a zepéig majd minden ter- fogyasztóhoz, mint az elméknél sikerült a tervezett múlt esztendőben — fejezőmennyiséget felvásárolnunk, dött bel a SZÖVÉRT-nél kaTavaly újburgonyából 1400 pott tájékoztatás, vagonnal, az idén 2700-zal vásároltunk fel. Szamócából a tavalyi 400 vagonnal szemben az idén 700 vagont málnából a tavalyi 530 vagon helyett 800 vagont meggyből tavaly 500, az idén 700 vagont vásároltunk fel. Az adatokból látható, hogy — részben a jó időjárás következtében — az idén eddig lényegesen több árut sikerült felvásárolnunk, mint az előző esztendőben. A felvásárlási árak ebben az évben mintegy 4 százalékkal, a fogyasztói ár általában 6 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly. Érdekes az összehasonlítás: tavaly július 1-én a paradicsom ára 40 forint volt, az idén 13 forint. Tavaly július 15-én a paradicsom még 25 forint volt, az idén viszont 5.60. Tavaly augusztus 11-én a paradicsom 3,40 volt, az idén ugyanazon a napon 2,50. A paprika ára is magasabb volt tavaly, mint az idén. Ami a további kilátásobízást adnak az új vállalatoknak. Az ezért Járó lebonyolítási díj a beruházási költségnek legfeljebb 1 százaléka. A MEZÖBER elsősorban szőlő-gyümölcs ültetvények járulékos létesítményeivel foglalkozik. Fontos feladata lcez a termelőszövetkezetek érdekeit szolgáló üzemi és bekötő utak építésével kapcsolatos beruházói tevékenység. Az űj vállalat fő feladata, hogy a termelőszövetkezetek nagyobb beruházásait az elhatározást megalapozó gazdaságossági számításoktól kezdve, a műszaki, pénzügyi és jogi előkészítésen keresztül egészen a „kulcsátadásig" lebonyolítsa. A MEZÖBER a szükséghez képest vi iéki kirendeltségeket is létesíthet. (MTI) úl film ts okkor a pasas.,. Filmvígjáték? Kulcsfilm? gebben a Miért rosszak a Paródia? A kérdőjelek egy magyar filmek? című film, egész oldalt betölthetnének, a valamint legutóbb a Komlós legújabb — most már nem János filmje, a Minden kezdet csak a vásznat, de az igé- nehéz — a film világának nyeket is tekintve „széles" reális kereteit felhasználva — magyar film műfaját ak- itt sikert hozott: a filmrenkor sem lehetne ilyen egy- dező egyéniségének, életűtszerűen meghatározni. Leg- jának, bátorságainak és találóbban az alcím jellem- megalkuvásainak ábrázolása zá: egy filmrendező fel- mindvégig egységben van jegyzései. A szűkebb érte- egyfajta belülről fakadó műlemben vett tartalom való- ^ji elemzéssel, a filmtörtéban csak ennyi: egy öregedő nettel es filmparódiával, filmrendező élményei és öt- , Nemcsak az alapötlet, de a letei, fantáziájának élővé különböző formai megoldavalósult, vagy halva szüle- ®°k egysege tette lehetove, tett alakjai elevenednek meg hogy a magyar színművészet a filmvásznon miközben fgyik nagy egyénisége Smvolt tanítványát és jelenle- towtí Imre „bejátssza" az gi főnökét (a keretbeli ala- egész filmet, ahogy azt már kot kitűnően formálja meg színpadon tette. Nem keveLatinovits Zoltán) próbálja sebb ,mint tizenöt alakban rávenni témáinak elfogadá- Jelenik meg szamot adva tesára. A műfaji sokszínűség, kétségéről, komikumban as melynek összefogásával si- tragikumban ugyanazt az kertelenül próbálkozott ré- emberseget csillantva fel. - humort eredeti értelE1 lehet veszíteni pénztárcát karórát karika- és pecsétgyűrűt autó-pótkereket, kalapot, sálat, kesztyűt és sok más mindent. No de lovakat Lovok vendégségben buk „megmacskásodjon". Közben jegyzőkönyv és nyilvántartás készült róluk. A rendőrségen a talált tárgyak listáján éppúgy szerepelnek, is? — hökken meg lított" egv fiatal, fe- a paripa ós a kanca. mjnt ecv tűsarkú az ember. hiszen kete. csillagos hom- Vagy ha addig je- körömcioö. amelyben azok igazán élettel lokú paripa. Meg- lentkeznek a gaz- még eiőző estétől teli „tárgyak" oly- érezte, hogv dél van: dáik. akkor tartásdí- hainalig ropták a annyira, hogy csak nyihogott, enni kért. 1at fizetnek értük, táncot, s utána elbeszélni nem tudnak. Azóta is ott van. ott mégpedig naponta 32 hagyták valahol ... Lovat el lehet kár- vendégeskedik. forintot, egv forint- Egyelőre nincs kitvázni. olaidndékozni. Rúzsán Szűcs lm- tai többet. mint nek kipipálni a lisörökbe adni és le- re. Tanva 737 szám amennyi jár egy kül- tárói a paripát és a vágni, de elveszíteni, alatti lakoshoz is be- szolgálatos halandó- kancát Netán valafeledékenven elhagy- tévedt július 22-én nak napidíjként. melvik tsz-ben hini. mint egv csomag egy 3 éves. ió erő- Meglehet ha a lo- ánvzanak is S vaion cigarettát. hát ez ben levő kanca, nva- vak igazi gazdái nem mjt ímak a leltárba már több a soknál, kán D. K. mo- sietnek megkereső- a hiányzó lovak heEz történt pedig nogrnmmal és szá- sükkel. az ártatlan iyett? Elvégre hintaSzegeden és Rúzsán, mokkái. Ezt sem ke- jószágok megeszik el- iovat mégsem fogRévész Sándor Sze- reste azóta senki, tartásuk feiében az v-ötőfékre ged. Baiai út 18. Három hónap eltel- értéküket. Egyelőre na-naK szám alatti lakosúd- tével a becsületes szorgalmasan abra- m«g ha az nem is varára még június megtalálókat ez eset- kolnak. jártatják kér abrakot. 18-án délben „beál- ben gondozókat illeti őket. nehogy a lá- L. F. Ha a mében használjuk akkor ez a humoros film: nem olcsó eszközökkel dolgozik, amikor nevettet, hanem a film műfaji sajátosságait a végső határokig kihasználva maradandót akar adni. A Szegénylegények markáns példája után a magyar filmművészet nagy lehetőségeit mutatja meg, friss szél a tartalmi konvenciókat átcímkézve kacagtató „vidám" műfajban. Gertler Viktor rendező a Dollárpapa után újabb jó filmmel fémjelezte nevét, amikor finom iróniával (és öniróniával) a filmalkotás-írás legbelsőbb titkait tárja fel. Ebben Hildebrand István operatőr nagyszerűen komponált képsorai, R ánki Györgv alkalmazkodó zenéje és Sinkovits Imre nagy alakítása mellett a kitűnő színészek egész sora állt rendelkezésére élén az öt alakot formáló Psota Irénnel. Veres Miklós Péntek. 1966. szeptember 9. DÉL-MAGYaRQRÍZAG 5