Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

KÖZGAZDÁSZ SZEMMEL A reform szelleme és a beruházások A Beruházási Bank Csongrád megyei fiókjában alfeafrrTt kerekasztal-konferen ciát tartottunk a bank vezető munkatársaival: Balogh Géza helyettes igazgatóval, Török Zoltán szakelőadóval, Kurai Ernő és Tihanyi Ernő csoportvezetőkkel. Arról beszélgettünk, hogy milyen változásokat hoz majd a gazdasági mechanizmus reformja beruházási politikánkban, közelebbről pedig arról. hogy milyen változások történtek máris annak érdekében, hogy az előkészítés időszakában is érvény® süljön a reform szelleme. Új rend a fenntartási költségekben Kétségtelen, hogy a legtöbb megkötöttséggel éppen • beruházások területén találkoztunk. A beruházási kódex merevnek bizonyult, nem ösztönzött az ésszerű, gyors és gazdaságos beruházásokra, csorbította, sőt gyakran ki is zárta a vállalatok önálló tevékenységét A gazdasági mechanizmus reformja jelentős változásokat hoz majd beruházási politikánkban, a beruházások egész rendszerében. E tény azonban nem zárja ki annak lehetőségét — inkább feltételezi —, hogy addig is olyan rendelkezések és jogszabályok lássanak napvilágot, amelyek a r® form célkitűzéseivel egybeesnek és elősegítik a zökk® nőmentes átmenetet. Kérdés, hogy vannak-e már ilyen lépesek? Igen, vannak. Nem is egy rendelkezés született mar, emely tükrözi a vá® ható reformot és annak szellemében jelent változást a beruházások rendszerében. Legalább négy területet erdemes közelebbről is szemügyre venni: a felújítási. karbantartási és tatar® zasi költségeket, a saját alapból történő beruházás® kat, a költségvetési alapból történő beruházásokat és végül a bankhitelek útján létrejövő beruházásokat. Az állóeszköz-gazdálkodásban történt változás alapvetően kihatott a felújítási, karbantartási és tatarozási költségek eddigi rendjére is, mivel megszüntette a költségkeretek szétválasztását. Regen a felújítási költségkeretet a Beruházási Bank kezelte, a karbantartási és tatarozási költségkeretet p® dig a vállalat az MNB egyszámláján. A vállalat ugyan rendelkezett a felújítási összegevei, de csak a banki kötöttségek és korlátok mellett Az egyik ilyen kötöttség éppen az volt, hogy mer® ven meghatározták, mi minősült felújításnak. Az ütközések, a viták és az ebből keletkező anomáliák külön irodalmat képviselnek. Például a hódmezövásárh® lyi Béke Szálló tetőszerkez® tének kijavítása 3 millió f® rint körüli összeget jelentett. A rendelkezés azonban határozottan megszabta, hogy egy épületen belül legalább kettő fő szerkezeti elemnek a kicserélése szükséges ahhoz, hogy felújításról beszélhessünk. Tehát az említett szálló jelentős összegű munkálata csak karbantartásnak minősülhet A vállalatnak viszont nem volt annyi karbantartási költségkerete, hogy abból f® dezze a tetőszerkezet cseréjét. javítását. A makói Korona Szállónál hasonló helyzet adódott, Ott felújítást végeztek, de egy füst alatt néhány helyiség bővítését, is meg akarták oldani. A bővítés azonban a kódex szerint már nem felújítás, hanem beruházás. Végül persze sikerült egyenesbe jutni mind a két helyen, s a felújítási költségkeretből finanszírozzák az építkezéseket. Az új rend annál jelentősebb, mivel megszünteti a keretek elhatárolását, s egységesen fenntartási költségkeretet szabályoz, vagyis ami nem minősül beruházásnak, az egységesen fenntartás, s ezzel a kerettel a vállalat a legnagyobb önállósággal rendelkezik és szükségleteinek megfelelően használja. Továbbmenve: n vállalat a fenntartási költségkeretét nem veszti el az év végén, mint régebben és a felügyeleti szerve sem vonhatja el, adhatja át más vállalatnak. Az új rendszer hatása csak pozitív lehet, hiszen ser® miféle kötöttség nem kényszeríti a vállalatot arra, hogv haszontalanul szórja a pénzét. Valamikor nem volt ritkaság, hogy például a gépkocsik felújításánál olyan alkatrészeket is cseréltek, amelyeknek semmi hibájuk nem volt, de így kényszerült a vállalat, mert csak így tudta finanszírozni a javítást A bankosok, s az érdekelt szakemberek sűrűn használtak ilyen kifej® zéseket: a pénz több színű, ha elfogy a zöld, hiába van a kékből, s aztán jött az úgynevezett „karácsonyi vásári', amikor el akarták kerülni a pénzösszeg elvonását és mindent vásároltak, ha kellett, ha nem. Az új rend lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a fenntartási költségker® tük ne vesszen el, azt a következő esztendőre akkum® lál hatják, összegyűjtheti k pénzüket, hogy komolyabb feladatokat is megvalósítsanak belőle. Az is megeng® dett, hogy a folyó évi feladatok végrehajtása során többet használjanak fel, mint amennyi összeggel rendelkeznek. Ilyen esetben a bank meghitelezi a következő esztendő terhére, sőt indokolt esetben háromesztendei törlesztést is eng® délyezhetnek. E rendelkezés helyessége kézzelfogható, hiszen nem minden vállalatnak van olyan lehetősége, hogy komolyabb fenntartási munkát egy esztendő keretéből fedezzen. A Szegcdi Palemezgvár például felújítja a műhelycsarnok tetőszerkezetét.. amely 5,7 millió forintba kerül, de ilyen nagy volumenű munkát egy év alatt, illetve egy év költségkeretéből régebben nem tudott voln/i megoldani. Most erre lehetősége nyílik. A fenntartási költséggel való okos gazdálkodás érdeke az egész vállalati kollektívának is, mert többéves megtakarítás esetében, amikor ésszerűen gazdálkodtak pénzükkel, akár a ny® reségrészesedés összegét is emelhetik ebből a pénzforrásból. összeget aztán vagy elköltötte a vállalat, vagy nem. Ha nem. akkor elvesztette, mivel átcsoportosítani se nagyon lehetett, hiszen az év pénzügyi elszámolása csak januárban mutatott „tiszta képet". Ugyanakkor az ingyenesen juttatott beruházási öszszeghez különösebb érdeke nem fűződött a felhasználó vállalatnak: ha többe került a beruházás, mint amennyi pénz a rendel k® zésre állt, akkor „könyörögtek" pótkeretért, legfeljebb írásbeli figyelmeztetéssel szankcionálták a túllépést Ha kveesebbe került a megvalósítás, az sem jelentett előnyt, megmaradt, elvonták. és kész. Az említett „karácsonyi vásár" e terül® ten még jobban érvényesült, mint bárhol. Az engedélyezési eljárás ís annyira kötött volt, hogv a vállalat önállósága szinte teljesen elveszett, hiszen amely beruházás a 100 ezer forintot meghaladta, ahhoz már a felügyeleti szerv jóváhagyására volt szükség. Az engedélyezési eljárás általában egy esztendeig elhúzódott Az új eljárás nagyban megváltoztatta a régi gy® korlatot. Ezentúl értékhatártól függetlenül a vállalat igazgatója maga engedélyezi a saját alapból történő b® ruházást. A bank sem vizsgálgat semmit ha 1 millió forintot nem haladja meg a költségvetés. Eddig igen aprólékosan ellenőrzött. Az 1 millió forinton felüli programköteles beruházásoknál esetileg csak akkor avatk® zik be a bank, ha a beruházás megvalósítása jogszabályi előírásokkal ellentétes. A saját alapból képzett pénz év végén nem vész el, azt a következő évre, vagy évekre akkumulálni lehet a nagyobb feladatok megoldására. Ez esetben is lehetséges, hogy a vállalat a banktól hitelt igényeljen a következő évi, vagy néhány évi keretének terhére. Persze a saját alapból képzett beruházási összeggel úgy kell gazdálkodni, mint a ,„saját pénzzel", s jelenleg még ez nem jelentkezik teljes mértékben. Ha az ilyen beruházásoknál megtakarítást tud a vállalat elérni, azt saját javára teszi, mert övé marad a megtakarított összeg, azt nem vonja el senki. K® vés vállalat tudja azt. hogy a bank megszüntette a műszaki ellenőrzés funkcióját, s ezentúl a bank nem fpg törölni, s nem fog a vállalatnak „pénzt adni". Ezért ajánlatos olyan szakemberekre bízni a beruházás ellenőrzését, akik jól értik és szívügyüknek is tekintik az ésszerű, okos beruházási munkát Van egy másfk oldal is, amely nem engedi meg a komolytalan pénzfelhasználást. Régen ugyanis elindítottak egy beruházást, s menetközben növelték az igényeket, így a pénzszükségletet is. Ez általában sikerült, mindenféle szankció nélkül. Ezután nem lesz érdemes „alátervezni" és később jelentkezni az újabb igénnyel, mert ha többe kerül, akkor a bank kifizeti ugyan, de a pótösszeget „lehívja" a vállalat egyszámlájáról az önköltség terhére. Ez helyes is. hiszen adva van a lehetőség, hogy a jól meggondolt beruházásnál esetleg hitelt igényeljen a vállalat. Egy máris jelentkező tapasztalatot érdemes szóvá tenni. A saját alapból képzett beruházási keretek nem tükrözik a reális tényeket, mivel az elmúlt három esztendőt vették bázisként, s ez a három ér nem minden vállalatnál hozott elfogadható arányt. Általános tapasztalat, hogy alacsony ez az összeg s talán ebből következik. hogy kevés még a saját alapból történő beruházás is. A költségvetési keret és a bankhitelek Önálló gazdálkodás a saját beruházási alappal lPáfi. január elsejétől kezdve az értékcsökkenési leírás beruházási hányadának egy részét a működő vállalatok vissza tartha t ják es abból saját beruházási alapot képezhetnek, amelylyel önállóan gazdálkodhatnak. Eddig nem volt ilyen joguk a vállalatoknak, sőt e terület még kötöttebb volt, mint a felújítási vonal. Befizette a vállalat a beruházási hányadot, teljesen mindegy, hogy mennyit az a központi alapba vándorolt. Például X vállalat fizetett 20 millió forintot, de egy fillért sem kapott. Y vállalat fizetett 1 millió forintot és 40 milliót kapott Hogy a szükségleteknek megfelelően osztották-e el? Elvileg igen, de mégis előfordultak olyan esetek, amikor a harc. a kalapolás. a jó ..helyezkedés" befolyásolta a szétosztást. A kapott A költségvetési keretből történő beruházásoknál lényeges változásra még nem került sor, itt a kódex m® revségei ma ls hatnak. A későbbiekben itt is várható néhány módosítás, sőt máris lehet ilyennel találkozni. Két területen feltétlenül: az önállóság növelése és a lebonyolítási idő rövidítése tekintetében. Egyik jelentős változás, hogy az értékhatár alatti beruházás fedezete, ha az nem minősül célcsoportos beruházásnak, ráépül a saját alapos beruházás összegére, s a továbbiakban azók a szabályok is érvényesek rá. A másik változás a tanácsok önállóságának növelése az értékhatárok megv® násánál. Eddig (kivéve a lakásokat és az iskolákat), körülbelül 3 millió forint volt az értékhatár, ma jóval magasabb is lehet. Például az újszegedi fedett uszoda 24 millió forintos beruházásánál, vagy a tarjántelepi közművesítés több mint 30 millió forintos beruházásánál a tanács saját hatáskörében engedélyez. Megemlíthető még az a változás is, hogy a régebbi gyakorlattal szemben, amikor egy évet elvitt az eng® délvezés útja, ma az eng® délyező szerv vezetője hozzájárulhat a párhuzamos tervezés végzéséhez, vagyis a beruházási programmal egvütt a kivitelezési terveket is készíthetik. Ennek előnye: rövidíti az előkészítési időt. Érdekes téma a bankhit® lek kérdése. Bár kibővítették a hitelek körét (fizetési mérleget javító beruházások, tranzakciós beruházások, elfekvő gépek hasznosítására, anyagmozgatás gépesítésére, a csomagolás racionalizálására stb). de ez a felajánlott hitelirány mégsem találkozik a vállalatok Igényeivel, mert a vállalatok igénye általában az építés lenne, s nem is mindig a termeléssel szoros kapcsolatban levő valami, hanem más. A bankhitelek vonatkozásában egyelőre maradtak a régi kötöttségek, s építési jellegű hitelt nem, vagy cssak nagyon ritka esetben kaphatnak vállalatok. Az igaz, hogy a jelenleg meglevő hitellehetőségekkel nagyon jól lehetne a termelést javítani, átszervezést, átcsoportosítást végrehajtani. Várható-e a közeljövőben említésre méltó változás a beruházások terén? A saját alapos beruházásoknál különösebb változás nem várhaló, az egész lényegében új, s jónak látszik, csupán az lehet a cél. hogy a képzett összeg olyan volument képviseljen, hogy a vállalat dinamikus szinttartásához szükséges beruházási eszközöket biztosítsa (cseréket. pótlásokat kisebb fej1 őszieseket). Szükség lenne még a jelenlegi építési mutatónál tapasztalható merevség enyhítése. A költségvetési juttatásból történő beruházások rendje marad egyelőre, de nagyságrendje el tol (kük a nem termelő beruházások vonalára, a lermelő beruházásoknál a nagy volumenek maradnak itt, de hogy mekkora 1® gven a határ, az még vita tárgya. Jelentősen felemelik a tárcák értékhal árait., csökkentik a tervmutatók számát ós rövidítik az eng® délyezési eljárások idejét. A bankhitelek fokozottabb kitere.jsztése várható és szükséges. A jövőben p® dig a tei-melő jellegű beruházások 7<mónél csakis a visszafizetendő bankhitel lesz a domináló. Gazdagh István Gyógyvizeink Sk^ Gyógyvizeink ásványi kincsét — amelyet most egyik legújabb kormányrendel® tünk szabályoz — sok évszázad óta ismeri és használ ia beteg, s orvosa egyaránt. _Legrégebbi gyógyfürdőnknek. az esztergomi Tapolczatónak. a mai esztergomi strandfürdő ősének. első írott nyoma a XII. század végéről való. Chattilon Anna királyné. III. Béla fel® sége adományozta azt a keresztes lovagoknak, hogy ott ispotályt és nyilvános közfürdőt építsenek. Budán, az úgynevezett Alhévizeknél. a Rudas-fürdő mellett a XIII. század eleién építették fel a magyarországi Szent Erzsébet nevét viselő ispotályt, fővárosunk első. több mint hétszáz esztendővel ezelőtti kórházat. Itt is vízgyógyítással. hidroteráijiával orvosolták a „hétféle betegségeket". A kórház egvik betegét, Bánk fiái Pétert 1276-ból neve szerint is ismerjük. Felhévizen. a mai Lukácsfürdő forráscsoportjánál 1336-ban Ortolf. a szent.lclekrendiek nagymestere saját költségén építtetett fel egv Ispotályt. Ez. csak úgy, mint a város, s áz ország többi, egyházi kézen volt kórháza, a XV. szazadban Buda. illetve a városi hatóságok gondozásába került. A felhévízi fürdőknek az 1500as években, udvari bolondja és Bielicz nevű vadászebe meghitt társaságában, hű látogatója volt II. Ulászló király (kese. Zsigmond le® gyei herceg. A budai Alhévíz s Fel hévíz gyógyforrásai mellé a XVI. század budai török pasái pompás, keleti ízű fü rdőcsarnokokat emeltek. Közülük a Szokoli Musztafa vezír. s a Veli béa által emelt budai török fürdőit, a Lukács-, a Király, a Rudas-, illetve az Imre-fürdő épületében, s azok mellett máig állnak. (A mai Gellért-fürdő elődét, a régi Káros-fürdőt csak a XVIII. század „fedezte fel"; aa 1670-es években a budai török itt még kehes, beteg 1® vait fürösztötte.) Az új rendelet. Budapest, ten kívül. Balatonfüredet, Hajdúszoboszlót, Harkányfürdót és Hévizet irrinőw'tl legfontosabb gyógyfürdőnknek. Z. t» Az új őszibarack Piros héj, Divatos őszibarackok érnek a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szigetcsépi kísérleti telepén. Az utóbbi években külföldön új őszibaraekdivat kezdett tért hódítani: mindinkább az élénkpiros héjú, sárga belű, nagy alakú, már a nyár derekán érő gyümölcsöt keresik. A világszerte reneszánszát éíő őszibarack-nemesítésbe a hazai kertészek is bekapcsolódtak. A nagyszabású nemesítő munka első gyümölcsei közé tartoznak a szigetcsépi újdonságok is. Két közismert és jó minőségű, de a legújabb ízlést sárga hús már nem teljesen kielégítő fajtának, az Elbertának és a Championnak, valamint • kínai lapos, törpe őszibaracknak a keresztezésével hozták létre az új, korán érő, nagy gyümölcsű, piros héjú, kiváló zamatú hibridet. Egyetlen tulajdonsága, húsának színe azonban még nem megfelelő, ezért még átkeresztezik a tavaly Amerikából kapott 30 új fajta valamelyikével. Élttől örökli majd a sárga hús-szint, hogy ne csak minőségben, hanem „esztétikailag" se maradjon el a legújabb igényektől. Ki a felelős ? Pályázatunk hetedik fnrdulóiára is számos olvasónk küldött be he Íves megfejtést, amelv a következő: 1. A balesetért a mentő gépkocsi vezetőiét terheli a felelősség. Megsértette a KRESZ 37. § ]. bekezdésének a pontjában foglaltakat, miszerint a rendörlámpa tilos jelzéset a megkülönböztetett. gépjárművek sem hagyhatják figyelmen kívül. A személygépkocsi vezetőj® nem követett el szabálysértést Sorsolással az alábbi három olvasónk nyert könyvjutalmat: Szűcs Ferenc Szeged. Felsővárosi feketeföldek 64; Molnár Ernő Szeged, Párizsi korút 43 a; és Tóth Mihály Szeged. Kossuth Lajos sugárút 18. szám alatti lakce. VIII. FELADVÁNY Egyenrangú útkereszteződésben egv tehergépkocsi az X-szel jelzett helven összeütközött egv trolibusszal. Ki a felelős a balesetért? Miiven sorrendben haladhatott volna át a három jármű? Ki miiven KRESZ-előírást sértett meg"' A megfejtést, szerkesztőségünk címére (Szeged. Magvar Tanácsköztársaság útja 10.) kell beküldeni. A borítékra. vagv a levelezőlapra kérjük ráírni: ..Ki a felelős?" Beküldési határidő szeptember 20. A helyes megfejtést beküldő olvasóink között továbbra is három értékes könyvjutalmat sorsolunk ki. Vasárnap, 1366. szeptember4. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 í I