Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

M/re és mennyit költünk ? ágyazat: széndioxid\ t A sok felhívás, figyelmez- veszti, majd görcsös álli Néhány ezer városi és fa­lusi család esztendők óta feljegyzéseket vezet kiadó­sairól és bevételeiről, de nemcsak azért, hogy nyo­mon követhesse mire költöt­te forintjait, hanem — kö­zösségi „megrendelésre": a Központi Statisztikai Hiva­tal kérésére jegyzik kiadá­saikat. A számok — össze­sítve, mérlegelve — mó­dot nyújtanak arra. hogy e sajátos megfigyelőperiszkóp ablakán bepillantsunk a családi költségvetésekbe, pontosabban: hogy kiadása­ik szerkezeti változásait, irányzatait a tények alap­ján áttekinthessék a szak­emberek és megismerje a közvélemény. A folyamatosan közzétett adatok sajátos látószögből tükrözik az életkörülmények alakulását: a reálbérek, reál­jövedelmek emelkedésével összhangban a kiadások jellegzetes, olykor törvény­szerű szerkezeti eltolódását. Bármily különös ugyanis a gazdasági szakkérdésekben járatlanok számára: azt a látszólag legszemélyesebb elhatározásokra alapozott döntést, mit vásároljunk a boltokban, mire költsük a pénzünket — egész sor tör­vényszerű összefüggés ia be­folyásolja. (Még matemati­kai formulába is öltöztethe­tő ez a magánügy: a szak­emberek úgynevezett rugal­massági együtthatóval feje­zik ki azt az összefüggést, hogy 1 százaléknyi jövede­lemnövekedésre milyen mér­tékű keresletemelkedés jut ebben vaev abban a ter­mékcsoportban.) Lássuk tehát a háztartási feljegyzések nyitotta „afc1­kon" át: milyen változáso­kat. irányzatokat jeleznek a családi kiadások? Szeretjük a hasunkat Figyelmet érdemel első­sorban az étkezésre — az élelmiszerre, italra és do­hányárukra — költött összeg részesedése a teljes csalá­di kiadásban. A családi be­vételek növekedésével ál­talában a kiadások csökke­nő hányada jut az élelmi­szerekre, s bár ez a hányad még ma is meglehetősen magas, a Vkkenés — évek­re visszatekintve —, ha nem is gyors, de folyamatos. A munkás-alkalmazotti csalá­doknál 1962-ben még 46.2 százalékkal részesedett a ki­adásokban az élelmiszerek­re fordított összeg: 1963-ban 45.6 százalék. 1965-ben már 45.3 és az Idén az első hó­napokban 44 százalék. A raszti és a kettős tövedelmű háztartások ennél többet, kiadásaiknak több mint a felét költik élelmiszerre, de a csökkenés itt is évről év­re. egyenletesen nyomon kö­vethető. Érdekesek és sokat mon­dóak azok a számok, ame­lyekből világosan kiolvasha­tó a korszerűbb életvitel terhódítasa. az életkörülmé­nyek javulásával egvüttjáró kiadási tételek előtérbe ke­rülése. Miközben a ruházkodásra költött forintok aránya ugvancsak mérséklődik — a munkás-alkalmazotti háztar­tásokban az 1962. évi 15,5 százalékról egyenletesen csökkent az idei 13.8 száza­lékra, ami lényegében azo­nos a fejlett ipari ors. gok­ban világszerte tnoasztalha­tó aránycsökkenéssel -, növekvö iránvzatú a „lak­•berendezési. lakásfelszerelé­si és egyéb tartós javak" címszóhoz sorolt kiadási csoport. Az emelkedés mér­téke: 1962-ben 10 százalék, idén már 12.1 százalék. Ér­dekes és ugvancsak az élet­körülmények változásaira mutat az. egészség, szépség­ápolás, tisztálkodás részese­dése az összkiadásokból, 3.fi­ról 4 százalékra emelkedett. Figyelemre méltóbb viszont, hogv a „lakóházépítés, in­gatlanvásárlás" nránva a munkás-alkalmazotti háztar­tási kiadásokban ugyan csak az emelkedő irányzatú té­telek sorában szerepel: 1962-ben 4.1 százalék, 1965­ben 5. s idAn az. év első hó­naniniban 5,7 százalék. Te­gvük hozzá, hogy itt jelen­tős a különbség — egyéb kiadási csoportoktól elté­rően — a parasztság javára, ahol ugyanis 6,1 százalékról 10 százalék fölé nőtt a ház­építésre, ingatlanvásárlásra költött forintok részesedése a kiadásokban. A művelődés kárára A kedvező, s az életkö­rülmények általános javulá­sát jelző adatokon belül, fontos rámutatnunk egy hátrányos tünetre is, amely arra utal, hogy az anyagi javak beszerzése olykor a kultúrára, a művelődésre költött összegek csökkené­sét vonja magával. Kedve­zőtlen ugyanis, hogy mér­séklődik a „művelődés, ok­tatás, szórakozás" kiadáscso­portjába sorolt összegek ará­nya. (Különösképp fontos utalni arra, hogy a csökke­nés némileg nagyobb ará­nyú a paraszti, mint a mun­kás-alkalmazotti háztartá­sokban, ahol pedig eddig is keveset fordítottak ilyen kulturális kiadásokra.) Talán nem árt r háztar­tási feljegyzésekből meg­rajzolt képet — amely, mint említettük, elsősorban irányzatok, fejlődési válto­zások vizsgálatára alkal­mas — kiegészítenünk im­már közvetlenül a bohi pulttól: a kereskedelemtől származó adatokból. A számok tanulsága Ezekből egyrészt; kitűnik, hogy az élelmiszerre, illetve ruházkodásra kiadott összeg csak viszonylagosan csök­kent, s abszolút mennyiség­ben, forintértékben jelentő­sen nőtt e cikkek forgalma; má peiő , hogv a különböző iparcikkek^ tartós fogyasz­tási cikkek értékesítése en­nél is "vorsabb ütemben emelkedett. A bolti élelmi­szerekbt . 1962-ben 24,7 mil­liár 1 forint értékben vá­sárolt az ország lakossága; 1965-ben 29,8 milliárdra nőtt a forgalom. A ruháza­ti cikkek eladása — azo­nos idő alatt — 15 mil­liárdról 17,4 milliárdra emelkedett; a vegyes ipar­cikkeké 20,8 milliárdról 25,9 milliárdra, s ezen belül az úgynevezett tartós fogyasz­tási cikkeit forgalma 5 mil­liárdról 6.2 milliárdra nőtt. Valamennyi árucsoportban emelkedésről, a forgalom növekedéséről tudósítanak tehát a számok. A háztartási feljegyzések tehát fontos tényekről ad­nak számot, azt jelzik ugyanis: milyen árucsoport­ra, szolgáltatásra, miiven arányban Költik forintjaikat a dolgozók. És ebből a jövő­re vonatkozóan lényeges következtetéseket vonhat­nak, vonnak le a szakembe­rek: a fogvasztási cikkek termelésének és értékesíté­sének jövőbeni összefüggé­seit Tábori András A sok felhívás, figyelmez­tetés ellenére is, minden év­ben az új borok erjedése, forrása idején bekövetkezik szénsav (széndioxid) okozta haláleset. Miért veszélyes és mikor halálos a szénsav? Ha a levegőben 4 százalék­nyi széndioxid van és azt valakj belélegzi, hamarosan erős fejfájás, majd rosszul­lét fogja el. A 8—14 száza­lékos széndioxiddal kevert levegő belélegzése már em­berre-állatra egyaránt halá­los veszélyt jelent. A széndioxid a tüdőn át kerül a szervezetbe, de a bő­rön is áthatol. A túlzott szénsavgáz hatására a vér karbonjai bikarbonokká ala­kulnak, vagyis megbomlik a vér normális összetétele. Szénsavmérgezés esetén a légzés és a szívverés meg­lassul, a vérnyomás emelke­dik, az ember eszméletét veszti, majd görcsös állapot lép fel és beáll a halál. A forrásban levő mustok vagy újborok esetén régi, de Jó próba a rúdra helyezett égő gyertya. Ha elalszik, akkor nem szabad bemenni! A próbát mindig két gyertyával végezzük. Az egyiket fejma­gasságban, a másikat térd­magasságban helyezzük el, mivel a gáz a levegőnél ne­hezebb — s a padlónál le­hajláskor belélegezhető. A mély pince veszélyesebb, mint a földszinti boroskam­ra, mert a kamrában jobb a légcsere. A nagy űrtartalmú hordókra erjesztő edényt ún. kotvogókat tegyünk. Az er­jedő léből a széndioxid a meszesvízzel töltött részen át igyekszik kijutni, de köz­ben a meszesvíz elnyeli a gázt. Időközönként cseréljük a vizet A. S. Gyógyszer és — divat Japán horgolt blúz szerre fejezzük be, 3 lánc­szem ismétlés. A harmadik sortól ismét­lünk, de a harmadik sor ismétléseinél a szálat min­dig el kell vágnunk és a másik oldalt kezdeni, mert különben a pálcák nem lesz­nek színnel mindig azonos oldalon. Régi kopott könyvek sár­guló lapjai egy ifjú lovag kalandjairól mesélnek, aki­nek szí i válás ottja r. cm viszonozta szerelmét, ezért cselhez, folyamodott. Ifjú lo­vagunk a bölcs alkimistá­hoz fordult szerelmi báj­italért, s meg is kapta a mr idragora nevű csoda­szert. A mandragóra, a ha­lottak koponyájából készí­tett múmiapor, a többi „gyÓFfvszer" receptjeit már csak öreg, foszlott perga­mentekercsek őrzik. A több, mint 1200 évvel ezelőtt, az ez -egyéjszaka honában megnyílt bagdadi gyógyszer­tár óta nagy lépést tett a - ógyszerkészítés tudomá­nya. Ma nemcsak az évszá­zadokon át összegyűjtött ta­pasztalatok felhasználásá­val, hanem tudományos kí­sérletek alapján készülnek a gyógyszerek, és valóban az ember gyógyítását szolgál­ják. Amióta az Andaxin, Hi­bernál, Tardvl, Frenolon és más nevű nyugtatószerek­hez viszonylag könnyen hozzá lehet jutni, a gyógy­szerszedés „divat" lett. Az e divatnak hódol> nem gon­dol arra, hogy a mérték­telen tablettaszedésnek mi­lyen káros következményei vannak! A nyugtatók — hu­zamos szedés esetén — a szervezetben felhalmozód­hatnak és súlyos melléktü­neteket okozhatnak. Még az olyan „ártalmatlannak" tar­tott szer, mint a Belloid, vagy a Valeriána, sem ve­szélytelen. Sajnos a szülők egy része nem tudja, hogy a részére felírt nyugtató­szer a gyermek számára, ha hozzájuthat, súlyos, esetleg halálos méreg lehet. Külö­nösen a színes és csokolá­déízű tablettákat „kedve­lik" a gyermekek. Ezért rendkívül fontos, hogy a szülők a gyógyszereket zár­ható fiókban tartsák! A gvógyszer a gyógyítást, a beteg ember egészségének, munkaképességének helyre­állítását szolgálja. Ne hall­gassunk arra, aki azzal di­csekszik, hogy a vitaminké­szítményektől fiatalabb lett, sőt úgy véli, hogy a hang­ja is ércesebben zeng. És ne kövessük annak példá­ját, aki a felkelés után az élénkítő tablettákat fekete­kávéval öntözi meg, nap­közben aktivitasa fokozása érdekében úiabb izgatósze­reket. Centedrint, Pondexet használ, s azután csodálko­zik, hor>- este nem jön álom a szemére és altatószerekre szoruL Turáni Miklós Különleges üvegek A hagyományos üvegfaj­ták mellett az élet minden területén egyre nagyobb szreepük van a különleges üvegeknek. Ezek közül leg­ismertebb a háztartósokban alkalmazott (Jéna és Pyrex), közönségesen tűzállónak vezett üveg. Ezeknek az üvegeknek a hőtégulása na­gyon csekély, ezért nagy hőmérsékleti különbségek hatására c.nk nagyon kis feszültségek lépnek fel bennük, és nem repednek el akkor sem. ha erősen fel­hevítve hideg vizet öntenek rájuk. A biztonsági üvegekből gépkocsik szélvédőit és ab­lakait állítják elő Jelleg­zetes tulajdonságuk, hogy mechan'kai hatásokra (ütés, lökés, feszítés) eltörnek ugyan, de nem szilánkosok­nak, darabjaik együtt ma­radnak, és így nem ok ­nak sérülést. Az üvegszöveteket előnyö­sen használják fel szűrőszö­vetnek. Elsősorban a vegy­iparban és a cukoriparban alkalmazzák a könnyen pusztuló szerves szálakból készült szövetek helyett. Különleges szűrőbetéteket gvártanak folyadékok tisztí­tására és különválasztásá­ra A tudomány és a technika a legutóbbi időkben megte­remtette a habszerkezetű üveget, amely úgy úszik a vízen, mint a parafa. Készí­tett kenőanyagot üvegből, amely alkalmas az acélcsö­vek 1200 Celsius-fokon tör­ténő bevonására; rendelkezé­sünkre bocsátotta az ibo­lyántúli sugarakra érzékeny üveget, amelyet majdnem olyan könnyen lehet szögez­ni, mint a furnérlemezt. A rendkívül érzékeny műsze­rek részére üvegből készült rugókat cvártanak, amelyek még nagyon magas hőmér­sékleten is pontosak. Ma már készülnek a hajszálnál tízszer vékonyabb üvegszá­lakból álló rugalmas kábe­lek. A horgolt blúz gyöngyfo­nálból két ós feles horgoló­tűvel készül, az ujjak tet­szés szerinti kiszaporítással. Elejét-hátát egyforma szé­lességben horgoljuk, egé­szen az ujjakig. 1. sor: Láncszemsor egy­ráhajtásos pálcával végig behorgolva. 2. sor: 5 láncszemet egy­ráhajtásos pálcával leöltünk a 3-ik pálcára, 3 láncszem egyráhajtásos pálca az előb­bivel azonos pálcára öltve egyráhajtásos pálca a har­madik pálcára, a kettőt egy­szerre felezzük be. 3 lánc. egvráhajtásos az előzővel azonos pálcára egvráhajtá­sos pálca a harmadik pál­cára: a kettőt egyszerre fe­jezzük be. ismétlünk. 4. sor: ahol a második sort befejeztük, onnan 7 láncsz'-m rövidpálca a 4-ik pálcára (a 7 pálca 4-ik pál­ca iára), 5 láncszem rövid­pálca a következő negyedik pálcára, ismétlés, s végül 2 láncszemet egyráhajtásos pálcával leöltünk a máso­dik sorra, fordulunk. 5. sor: 7 láncszem után a kiindulópontra egyráhaj­tásos pálca és a 4-ik pálca fölötti rövidpálcára is egv­ráhajtásos pálca, a kettőt egvszerre fejezzük be, 3 láncszem ogvráhaitáisos pál­ca az előbbi mellé, egyrá­hajtásos pálca az 5 láncsze­mes ívbe és a kettőt egy­Rátkai Márfon Tizenöt évvel ezelőtt halt meg Rátkai Márton, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége. A nép szolgá­latát tekintette a művészet feladatá­nak és emlékezetes alakításaiban ez a törekvés tükröződött. VÍZSZINTES: 1. Az operett műfaj­ban tűnt fel, s a felszabadulás után az idézetben közölt Moliére-darab sze­repében aratta első jelentős prózai si­ketét. 13. Történelmi mese. 14. Fran­cia folyó. 15. A. O. R. T. ö. 16. Neve közepén (!). 17. Hangtalanul — sze­rencsejátékban a pénzt helyettesít. 19. Érni kezd a bor. 21. J. R. 23. Kimondott mássalhangzó. 24. Köze­lemben levő tárgy, amelyről beszé­lek. 26. Gyapjúfonáshoz szükséges „készüléke" ( + '). 28. Több mint sze­rető. 30. A kézfogás is lehet Ilyen. 32. Libát hizlal. 33. Moliére vízszin­tes 72-ben ismertetett darabjában ezt a szerepet játszotta Rátkai Márton. 35. Nagyobb település Csengtu köze­lében (+ s). 37. Az országos hatás­körű műsorszervező intézmény rövi­dítése. 39. Bíróságon az én igazamat bizonyítja. 40. A hét egyik napja. 41. Gyermekjátékban így mondják a páratlant. 43. Fordított szórenddel — jól sikerül a tartósítása. 45. Szovjet­unióbeli folyó-e? (+'). 47. A ..Mé­zeskalács" című operettben Rátkai egyik emlékezetes szerepe. 48. Ki­mondott mássalhangzó. 50. Névelővel — állati takarmány. 52. Mássalhang­zó kimondva. 53. Rendfokozat elősza­va. 54. A „Cigányprímás"-ban ezt a szerepet osztották Rátkaira. 57. Nem ez az ital. 59. O. A. G. 60. Érté­kesít (a = d). 62. Fagylaltot fogyasz­tó (—'). 63. Énekhang. 65. Talpán van-e? 67. Félig — evezős (1). 69. N. T. E. 70. Magyar családnév. 72. Lásd: vízszintes 33. 75. Felelőssé tesz. 76. Több mint tehetséges. 78. H. O. I. 79. Már nem találja szórakoztatónak. 81. Jegyzett-e? 83. Ipari felhasználás­ban babnkitömésre szolgál. 85. Ira­taik. (—'). FÜGGŐLEGES: 1. Púpos állatom. 2. Az ezüst vegyjele. 3. Virág. 4. Kártyajáték. 5. Bizonyos pénznem­ben. 6. Hírhedt francia várbörtön 1 2 3 7 5 6 7 9 •> 10 44 41 4.3 1b . 15 V 16 17 11 19 20 24 22 2Í ls 25 ^ 16 17 lí 29 30 3i 41 44 37 ^ 35 36 37 SS 39 IS 70 ál ><2 ^ 75 77 75 76 7Í 79 ^ 50 S4 S 52 • 53 57 SS 56 57 58 59 éo 61 $ 62 64 él 65 66 67 68 69 70 74 72 73 77 SS • 76 77 ^ 78 73 80 81 81 83 87 l 85 (vissza). 7. E. R. F. 8. Nevén neve­zett lovát. 9. Az író neve és a da­rab címe, amelyikben Rátkai Zahar Bargyin szerepét játszotta. 10. Német — fül (kimondva). 11. N. T. 12. Bele­törődik , aminek jönnie kell. 13. Ebben a darabban ez a szerep a legemlékezetesebb a Rátkai-aiakítá­sok közül. 18. Szétdobálta. 20. Algé­riai város (+'). 22. Rátkai szerepe volt a Tanner John-ban. 25. Telepü­lés Brazíliában, a Rió Grandé part­ján. 27. Átnyújtó. 29. Nagyon szeret­né (+ h). 31. Befőtt, ha nem állna el. 34. összevissza kevert italra mondják. 36. Juttat. 38. Kubai mi­niszter keresztneve. 40. Német — semmi, senki. 42. Város a Szovjet­unióban. 44. L. S. 46. Bevarr. 49. Eledel. 51. Ö. M. Y. 55. Kutyafajta. 56. Idegen férfinév-e? 58. Becézett fiúnév. 59. Kevert — szerencsejáték. 61. Névelővel — főzésnél használt alapanyag. 64. Jégbe vágott lyuk. 66. Becézett Liza. 68. Derékszorító. 71. Gyenge áramforrás. 73. ön papírra vet. 74. Biztatást kifejező szócska. 77. S. N. T. 80. Valamilyen irányba. 82. Morzejel. 84. Ó. I. Beküldendő: a vízszintes 1., 33., 47., 54., 72., valamint a függőleges 9., 13., 22. számú sorok megfejtése. M. J. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejtvény meg­fejtése: Tudományos kutató munka. Teju-gyík. Teofil. Kristóf. Zsiráf- és bölényház. Cinege fejezet Kincsem. — Egy-egy könyvet kapott postán: Csányi Lajosné Moszkvai körút. Dar­vas Anikó Bercsényi u. Fenyvesi György Gogol u. Jován Anna Biha­ri u. Kálmán Jánosné Kígyó u. Ko­csis Ilona Somogyi Béla u. Dr. Ko­csis Gáborné Petőfi Sándor sugárút Moldoványi Lászlóné Hunyadi tér. Pintér Mária Hóbiárt basa u. Sár­kány Géza Dankó Pista u. Szalay Lászlóné Hajnóczy u. Takács Péter­né Deszk. Torna János Árpád tér. Zsadányi Nagy Csaba Jósika u. 8 DELMAGYARORSZAG Vasárnap, 1966. szeptember 18.

Next

/
Thumbnails
Contents