Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

fl Háry János első jelmezes próbája öt óra körül énekkari tagok és statiszták népesítették be az öltözősátrakat tegnap délután a terén. Bizony nem kis munkában telt, míg valamennyien találtak megfelelő nadrágot, kabátokat, kosztümöket. A kiválasztott jelmezeket ki-ki saját nevével jelölte meg, hogy nztás ne legyen ezzel több probléma a próbák során. Közben a színpadon egyéni foglalkozás kezdődött a szereplőkkel. Ekkorra már a térre érkeztek iflelis György, Kossuth-díjas művész. Tompa Sándor Kossuth-díjas érdemes művész, Dayka Margit. Kossuth-díjas, kiváló művész, Komlössy Erzsébet, Bodrogi Gyula, Szalma Ferenc, if). Latabdr Kálmán, Budavár* Rudolf szólótáneos és a többiek. A rendező. Szinetár Miklós és asszisztensei: Marton László, Félix László, és Szilágyi András a színpad különböző pontjain beállításokat végeztek: külön-külön foglalkoztak Háry János kalandjainak életnekeltőivel. Fél hétkor azutan régre elkezdődött Kodály Zoltán dalművének első jelmezes Ő8SZpróbája — egyelőre persze csak zongorakísérettel. Huszonnégy „neves" szereplő, harmincnégy balettes és szaznvolcvan statiszta népesítette be a színpadot, ez egyetem tetején pedig, szemben a színpaddal, a zenélő óra fölött Idei újdonságként ott büszkélkedett a hirea majlendi harminckét torony makettje. 1•• 1 • '• 1 fcZABADfr VL^GARI^Y Tornyok, kapuk, oszlopok Ma nyílik a nyári tárlat, holnap a nyári egyetem Készülődés a szabadtéri játékokra tériként négylovas hintót zanatához füzetben húzva, vagv hátukon egy- rögzítették azt. hogy az fogadalmi S7ereplőt hordozva lép- elektromos gépek kezelői- suth-díjas nek fel. Próbáznak a ga- nek mikor milyen színű és lambok ls. A kis szárnya- milyen erősségű sok a Tragédia előadásain és hova kell irányítaniuk. ..hadseregének röppennek majd fel. Azt Az idén negyven ilyen katonái. A csak- gyakoroltatják velük, hogy előre kidolgozott világítási a reflektorok fényéből ho- térképet, készítettek a rengyan törjenek ki baleset dezök útmutatásainak megnélkül. felelően. A szokásos reflekFényágyú és fénytérképed forokf>n kívül a színpadtói A játékok technikai személyzetében fontos szerep hárul a világítókra. Blaskó János világítási felügyelő ötödik éve a nézőtér köze- hat darab atuomata pén levő ügyelöasztaltól csolású úgynevezett Szegeden a templom mellett a műhelyeknek átalakított utcák ban dolgoznak a szabadtéri játékok névtelen nem háromszáz fős szakmunkásgárda többhetes szorgalmas munkájának eredményeként emeletnyi magas építmények, köztük tizenhat méteres tornyok, díszes kapuk sorakoznak már egymás mellett Ezekből állítják össze az egyes produkciók monumentális és látványos díszleteit Több mint tízezer négyzetméter1 felületű festett kulissza készül az idei öt bemutató hat nap múlva, július 23-án kezdődő előadásaihoz. Szobrászmühely a Dóm téran A mintegy ötezer négyzetméter területű színházi ..gvárvárosban" egy kis szobrászműhelyt is béren-1 deztek. Molnár J. András szobrászművész tervei alapján és irányításával tizenegy nagyméretű szoboralak készül itt papírmaséból. A Képzőművészeti Főiskola öt hallgatója szintén a műhelyben tölti nyári gyakorlatát Közreműködnek nemcsak a szobrok, hanem a faragott oszlopfők illúzióját keltő és má« diszletelemek formába öntésénél is. Próba a galamboknak A Szegedi Szabadtéri Játékokon immár hagyomány, hogy a látványosság fokozására a hatalmas színpad által nyújtott lehetőségeket kihasználva, különféle állatok is megjelennek a színen. Az idén a szegedi Űj Élet Tsz tíz lovát „szerződtették". A békés jószágok, amelyek napközben részt vesznek a nyári mezőgazdasági munkában, esMa a VII. Szegedi Nyári Az ünnepi hetek progTárlat ünnepélyes megnyi- ram.ia holnap, hétfőn, a tásával megkezdődnek az nyari egyetem megnyitásiIdei Szegedi Ünnepi Hetek. val foltatodik. A délel6tt A muzeum Horváth Mihalv utcai képtárában rendezett n órakor kezdődő egyeteelőre országos kiállítást déli 12 men a Dugonics téri auláóraKor Somogyi József Kos- ban dr Ortutay Gyula akadémikus. a TIT országos szobrászmú vész. a Magyar Képzőművészek , , ... , fényeket Szövetségének elnöke nyit- elnöke mond megnyitó beja meg. szedet. mintegy száznyolcvan méterre az egyetemi épületek négy emeletnyi maga.s tetőterraszán egy óriási, húszezer wattos fényágyút és kapféjgéirányítja harmincegy szak- pet is felszereltek, ember munkáját, akik kö- A fényágyú több száz mézül néhányan négy-öt ref- teres távolságból is képes lektort is kezelnek egy- mindent fényárba vonni. A szerre. A különböző pro- fejgépek egy-egy pont dukciók szinte minden moz- megvilágítását látják el. Otelló: Csabukiani A Fausf és a fér Bettélgelé* Szinstár Miklóssal, az opera rendezőjével János vitéz, Szentivánéji rán Szinetár Miklós külön alom. Johanna a máglyán, említette Szeged úttörő szeTurandot, Háry Jánot. Faust repét az előadóművészek — szép gyűjtemény egy ren- megválogatásában. Carlo dezői repertoár)>an. S ha Cauaról és Jüan Virginia mindjárt hozzátesszük, hogy Goráiról nagyon Jó véleméSzinelár Miklós a szegedi nveket hallott Dóm előtt játszott és játAz idei előadások közül a közönség talán a grúz balett augusztusi vendégszereplését várja a legnagyobb érdeklődéssel. A tbiliszi baleUegyüttes augusztus 14-én és 20-án A. Macsavariani grúz zeneszerző Otelló című balettjét, augusztus 16-án és 20-án pedig D. Toradze Gorda című balettjét mutatja be a Dóm előtti színpadon. Az Otelló előadásában a címszerepet V. Csabukiani, a világhírű grúz táncos és koreográfus, az együttes művészeti vezetője táncolja. Képünkön Csabukiani, mint Otelló. Gondolati esték... Látványos esték... Érdekes színházi kezdeményezés Miskolcon Június 26-án becsukta ka- szerepelt. Gyárfás Miklós, púit a Miskolci Nemzeti akinek az új évadban MisSzínház. Megtartották ez koleon bemutatásra kerülő évadzáró társulati ülést a vígjátéka, a Johanna éjszaszínészek, rendezők, éneke- kája egy sokszor fel dolgosok szépen hazamentek. a zott téma újszerű megjeleszervező irodán azonban nítése. Hubay Miklós alleesupán mély lélegzetet vet- górikus című Római kartek, s már ki is jött az új neválja a színház vilagába évad programja. Az utcá- vezeti el a nézőt.. A bérkon mindenfelé plakátok lebsoroaat utolsó elöadasáhirdetik az 1966/67-es mü- ban a színi kritikusként is sortervet! (Szegeden még jól ismert Sándor Iván — nem látni iveneket...) Azon darabjait Budapesten és túl, hogy a közönségszerve- Pécsett játszották — muaést nagy körültekintéssel tatkozik be új színművével) intézik (stencílezett, ismer- az Útvesztővel, tetó füzetet adtak ki a kö- A ^^ ^^ ^ zönségszervezőknek). az uj pRn 10 9ZÁml&ms k)ídvez_ színházi évad mindjárt több nlénrt biztosítanak, ahol Kálmán Imre, Lajtai Lajos érdekességgel is szolgál. Az eddigi hét „bemutató helyett most tt'zne készülnek. Hat drámára és négy zenés játékra, illetve operettre. A másök érdekesség ebből következik. Olyan és Ralph Benatzky közkedvelt operettjei mellett az újdonság: Capek Harc a szalamandrákkal című isimert nre gényének színpadi változata. Szintéin ősbemutató » , , . .... 15 százalékos kedvezménycímszavakkal osztják ezeket nyH Meghitt estéíca bemutatókat négy sorozata sorozat különlegessége, Afina, mint: Gondolati esték, hály András— Hubay MikIAtványos esték, Meghitt es- lós—Vargha Balázs zenés fék éa a Színházbarátok hét ^.tf0* " Angyal__ ,, fold. Az uj magyar musical estje. Ennek értelmében vál- ^ a m<Lw_ tozik — tíz-, tizenöt és ban egy elmaradhatatlan húszszázalékos engedmény- krimi — FfHara Campbell nyel — a bérletekhez bizto- felügyelője — a jobbik flajsított kedvezmény is. (Az új taból. A színházbarátok estgazdasági mechanizmus szel- " f<*nti mwv" lemét látjuk ebben érvénye- . *M.) A C^dolati esték- SgJST^Z sorozatból kiemelkedik Né- Különösen ötletes a bére meth László Csapda című létezés rendszere, «mi a színműve, melyet a színház Szegedi Nemzeti Színház felkérésére írt a szerző, s számára is figyelemre méla tragikus sorsú Puskin éle- ^ Egyáltalán nem . „-o-j* l«mne meglepetés Mlskoltenek utolsó napjait eleve- hn mÁr J2níti meg. Ez. ősbemutató ^ ^ Hső bérietánwításl lesz! Legutóbb Szegeden az napon szép számban jelentEgérút című darabjával keznének igénylők. szik ezen a skálán — önkéntelenül adódik a kérdés. honnan ez a szoros kapcsolat a fővárosi rendező és Szeged között. A válasz egyszerű. Szinetár Miklós szereti a várost, szívügyének ralija a szabadtéri iátékokat.. Szinetár Miklós s nyttódarabon. a Háryn kívül a Faustot, rendezi. — A Faust a szabadtéri nagy lehetőségei miatt válhat. sikeres előadássá — ftvondja a rendező. — Itt van egy méreteiben impozáns dóm. mely feltétlenül uralkodó hangulati elem, aztán egv négyzetesen záruló egyetemi épülettömb, közepén monumentális nézőtérrel és színpaddal. Szóval a tének levegője van, ahol a Faust speciális lehetősegeket nyerhet. A francia nagv opera egyébként is jellegzetesen naturalista igényekkel lép fel. s kimondottan romantikus ízt kíván. Miért ne használná ki éppen a Szegedi Szabadtéri Játékok színpada ebből eredő lehetőségeit' Miként mutatkozik meg ez. konkréten a darab rendezésében ? — A rendezésnek — s szinrevitel egyéb eszközeivel együtt — interpretálni kell. tükrözni azt, amit megírtak. Nemcsak a Háry János, hanem a Faust is látványos lesz! Ami mutatós benne, az itt is mutatós lesz, külsőségekben gazdag. Rövid beszélgetésünk sotRTA: DR. TÓTH KAROLY, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora Az egyetemek régebben a legkülönbözőbb tudományokat egyesítették. Egyaránt fellegvárai voltak az orvostudománynak, a jogtudománynak, a természettudománynak, a bölcsészeti és más tudományoknak. A századunkban megnek munkájában, a területi népbetegségek kutatató ban, bizonyos foglalkozási ártalmak vizsgálatában, tanácsot ad a területi szerveknek, vagy ha kell, figyelmezteti őket. A betegellátásban, a gyógyításban való közvetlen részvétel azonban — nekem személy szerint ez a véleményem — nem helyes, mert elvonja az egyetem professzorait, oktatóit tulajdonképpeni fő feladataiktól. A szegedi orvosegyetemen — mint ismeretes — három fajta képzés folyik: általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi. Ilyen képzés css»k a budapesti és a szegedi egyetemen van. Pécsett és Debrecenben csak általános orvosképzés folyik. A budapesti egyetem három karos, a szegyorsult és hatalmas méretűvé vált tudományos fejlődés ott, ahol ragaszkodtak a ré© tor-- ££ éT^ó^sz^tótt. T taligátok mákhoz, oriasi. monstre-egyetemeket hozott let- „ania. ,650 KÓZÜIÜk 1150 általános orvosi. 100 Magasabb színvonalon Hosszú egyetemi pályafutásom alatt sokszor tapasztal iám, hogy azok az elképzelések, amelyek az egyetemekről a nagyközönség körében élnek, igen gyakran nem felelnek meg a valóságnak Sokan valami zárt elcfán(csonttoronynak tekintik az egyetemet, amelyben titokzatos munka folyik, mások a politikai és társadalmi reakció gyűjtőhelyének tartják, megint mások — főképpen betegek — kisebb-nagyobb mér- re. Ezekben már olyan hatalmas az oktatói lét- .foRorvc>9Í „ 400 gyógyszerészi képzésben részetekben íelnek, idegenkednek tőle, mondván, szam, hogy maguk a professzorok sem ismerik sü, Az oktfl)As „fojtott intézményekben, kiinikákon, összesen ,30 intézetben folyyik. A hallgatók az első két esztendőben betegekkel nem kerülnek kapcsolatba, rend-szeresen még a 3. évben sem. Ilyen szempontból a 4.—5. és a 6. év a legfontosabb. A képzési idő általános orvosoknál 6. a fogorvosoknál öt, a gyógyszerészeknél négy és fél év. Vita folyt arról, hogy egy oktatási intézménynek szükséges-e tudományos kutatásokat végeznie. Ez a vita nem kitalált: varinak olyan egyetemek. ahol kutatással eeváltalán nem foglalkoznak. A magyarországi viszonyok között azonban kétségtelen, hogy a tudományos munka bázisainak az egyetemeknek kell lenniük. Korszerű. magasszinvonalú oktatás egyébként sem képzelhető cl anélkül, hogy az oktató ne foglalkozzék tudományos munkával. Ennek legegyszerűbb formája a tudományos folyóiratok, közlemények folyamatos szemmel tartása. A folyóiratok száma óriási. Lassanként oda jutunk, hogv még egy kisebb témakör szakirodalmának a figyelemmel kísérése is nehézségét jelent. Egyegy szakaeoan 50—30—100 folyóirat is megielenik. Ezeket mind elolvasni képtelenség. F.zert hoztak létre úgynevezett referáló folyóiratokat, ba még nem tudta, illetve nem tudja átültetni, lelően részt is vesz az orvosok továbbképzésé- amelyek rövid kivonatokban ismertetik a tanulhogy ott kísérleteznek a betegekkel, s végül olya- személyesen egymást. Világszerte gyakoribb nok is vannak, akik gyógyulásukat kizárólag az azonban az a szervezeti forma, amely a megegyetemi klinikákon tudják elképzelni, mert a gyorsult fejlődésnek úgy akar megfelelni, hogy betegellátás — szerintük — csak ott áll kor- a tudományszakok és ágak szerint külön egveszerü színvonalon. temeket hoz létre. Így létesültek a régen egyA valóságban az egyetem élő, eleven intéz- séges egyetemből külön műszaki, orvosi, agrármény. ugyanolyan, mint bármelyik más intéz- és tudományegyetemek. menyünk. Az egyetemeknek is nagy feladataik Ez az új irányzat — bár elterjedése korábban vannak és ezek megvalósításáért a professzo- megkezdődött — az ötvenes években indult erő. rok, oktatók, munkatársak egyaránt keményen södésnek. Ennek megfelelően vált ketté 1951dolgoznak. Az persze igaz, hogy az. egyeteme- ben az addig egy szegedi egyetem kettővé: tűkén gyakran ütköznek össze ideológiai szem- domúnyegyelemmé és orvosegyetemmé. Ez az pontból szélsőséges nézetek. F.nnek sok oka kö- önállóvá válás nem változtatott a korábbi felTül az. egvik legfontosabb, hogy az egyetemek adatokon. Az oktatás, a tudományos kutatás és a — lényegükből következően — mindig a tudo- betegellátás tennivalói magától értetődőleg tománvok legújabb eredményeiért, vívmányaiért vábbra is megmaradtak. De lehetővé tette, hogy szálltak síkra, mindig a leghaladóbb nézeteket, jobban, színvonalasabban láthassuk el őket. elméleteket, képviselték, terjesztették, s a né- Az utóbbi évtizedben azonban egy újabb felzeteknek ebben a csatájában, összeütközésében adat is jelentkezett: törekvés arra, hogv az az újat, a haladót szolgáló erők friss áramlata- ogvetem <z úgynevezett, területi betegellátásban Kin néha felbukkantak s ma is felbukkannak közvetlenül reszt vegyen. Ezzel kapcsolatban zavaros vizek, zavaros nézetek. Visszahúzó erők máig sem sikerült egységes álláspontot kiaUkipersze az cgyeterrekpn is vannak. Ez az. a ré- t: ni. A. területi betegellátásba való bekapcsoióteg. amely birtokában van ugyan a legújabb, dás. az ilyen munka bizonyos fokú és irányú legmodernebb természettudományos ismeretek- segítése termeszetszeiüleg egvik fontos kötelesnek és eredmenveknek, de ezeket a gyakorlat- sége az egyetemnek. A szegedi ennek megfe4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1966. hiUns 17.