Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

Pártnapok Szegeifen Július 21-én, csütörtökön: A Szegedi Paprikafeldolgozóban : Ezen részt vesznek a Pincegazdaság I. pincészetéllek dolgozói is, délután negyed 3 órakor. Előadó: dr. Nyilas Zoltán. A Szegedi Ecset- és Seprű gyárban dél«tán 3 órakor. Előadó: Kispáj Jenő. A Szegedi ÉpítőIpari Vállalatnál a vállalat, a Rostkikészítő Vállalat központja, a Csongrád megyei Gabonafelvásárló Vállalat, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat kirendeltsége és a Bőröndös Ktsz dolgozóinak, délután 4 órakor. Előadó: Kovács Dóra. Városgazdálkodási Vállalatnál, amelyen részt vesznek a hangszergyár dolgozói is. délután fél 4 órakor. Előadó: Lovász István. A Fegyveres Erók Klubjában, a DÁV központja, a DÁV-üzletigazgatóság, az ÉM Szegedi Tervező Vállalat, a Csongrád es Bács megyei Téglaipari Vállalat, az Elektromos Ktsz, a Fogtechnikai Vállalat és a Magyar Beruházási Bank dolgozóinak, délután negyed 4 órakor. Előadó: dr. Biczó György. A Xl-es Autójavító Vállalatnál, a vállalat, a Minőségi Cipőgyár 2-es telepe, az ecsetgyár seprű üzeme, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat és a Szakszervezetek Csonrád Megyei Tanácsa dolgozóinak, délután fél 3 órakor. Előadó: dr. Piros László. Július 22-én, pénteken: Az Ingatlankezelő Vállalatnál fél 5 órakor. Előadó: Árvái József. A felsővárosi pártszervezetben, délután 5 órakor. Előadó: Szigeti János. Anyagi és erkölcsi megbecsülés A SZOT és a KISZ együttes ülésen tárgyalta a kongresszusi munkaverseny eredményeit, feladatait Szombaton délelőtt a szak- dult munkaverseny tapaszta- csökkenjen a verseny lentanács székházában együttes iatait, ülést tartott a SZOT elnöksége és a KISZ Központi Bizottságának Intéző sága. Brutyó Jánosnak, a SZOT elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának megnyitó szavai után Beckl Az előterjesztés részleteBízott- s^n elemezte a versenyben eddig megmutatkozott jellemző vonásokat. A vállalások megfontoltak és reálisak. dülete. Ahol lehetséges és indokolt, hívjanak életre újabb szocialista brigádokat. szélesítsék a vállalatok és intézmények közti együttműködést és kössenek további szocialista szerződéseket. Sándtamak a SZOT titkárá- fleyelenlbe veszik egyfelől a A szakszervezetek és a nak és Pataki Laszlonak. a , . szaxszervezeteK es a KISZ KB titkárának közös helyi adottsasokat es lehető- KISZ-szervezetek használják ségeket. másfelől a szükséglétét és a keresletet. előterjesztése alapján megtárgyalták az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére inVáltozások Magyarország térképén CRFHSZLOVÁ'KI A/ > GYŐR-SOPRON v / V .. • „rsoo-ABAÚJ ^"V? .. RV<C MÍSKOTC I • RV^MISMHC Pétervésára-ffo f •--íh* ő NÓGRÁD jfWi- O, —/ Tisaswtoikény a H EVE S\ 5»Aséd W Vjv tooJtSsf Kincscsbanya ^ (6uttamásí) té i fEJÉR r-.y' ,"SZABOLCS-SZATMÁR./ ^ ^A, / > r-^ ' y # — ILIMIG / -)/ JT £sztorgfr tyha r vá t r 7 > •'lÁ Í* N 1 I NMÜL/U-. > SZOLNOK I BIHAR / „J-SIANRAY TO fZsjtei , » 1 HAJDÚ-/ Újabb kollektívák kapcsolódtak be a szocialista cím fel a következő termelési tanácskozásokat és KISZ-taggyűléseket a versenytapasztalatok értékelésére, s a Szovjet pedagógusok segítsége Három héttel ezelőtt M. M. Medvegyev vezetésével ötven szovjet pedagógus érkezett hazánkba. A vendégek szabadságidejükből két hetet arra fordítottak, hogy nyelvi továbbképző tanfolyamokon segítsék magyar kollégáikat, az általános iskolai és középiskolai orosz-szakos tanárokat. Négy napot töltöttek a Balatonon, majd három napot Budapesten. A csoport vezetőit fogadta Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes. elnyeréséért folyó versen- pártvezetőség-választó taggésbe. Javulás tapasztalható gyűléseken ás a küldöttértea versenysikerek anyagi és kezleteken adjanak számot a erkölcsi elismerése terén, és kongresszusi versenyről. A __ Orsiéghalir Megyihatsr is —' Megyei |cg9 Az elmúlt években hazánkban végbement politikai és gazdasági változások térképeinken is jól tükröződnek. Szamos községet és járást a közigazgatás egyszerűsítése érdekében összevontak, új városokat avattak és új nevek váltották fel a korábbi einevezéseket. 1965 júliusától az alábbi jelentősebb változásokat vezethettük rá Magyarország térképére. Névváltozások: Esztergály és Nagyhorváti Esztergályhorváti néven egyesült. (1) Guttamási nevét Kincsesbányára változtatták. (3) Bia és Torbágy közigazgatásilag Biatorbágy néven egyesült. (2) Megszűnt járások: Aszódi járás (községeit a váci és gödöllői járáshoz csatolták). (4) Sümegi járás (községeit a devecseri, keszthelyi és tapolcai járáshoz csatolták). (7) Pécsváradi járás (községeit a pécsi és mohácsi járáshoz csatolták). (11) Pétervásári járás minden községe az egri járáshoz került). (12) Gyomai járás (községeit a szeghalmi és szarvasi járáshoz csatolták). (13) Sarkadi járás (községei a szeghalmi és gyulai járáshoz kerültek). (14) Sumony és Gyösgyfa helységeket a siklósi járástól a pécsi járáshoz csatolták. (15) ÜJ városok: Gödöllő (5), Tapolca (6). Tiszaszederkény (8) és Szarvas (13) járási jogú város lett. A közigazgatási változásokon kívül a tatai út új elágazása (9), valamint "az M7 műút Budapest—Martonvásárhely között elkészült szakasza vezethető rá térképeinkre. (16) előtérbe került a meghatározott feladatok teljesítéséhez kötött ccljutalmazás. Hibák és hiányosságok azonban még mindig vannak a kongresszusi versenyben — állapította meg az előterjesztés. — Nem minden vállalatnál törekednek eléggé a versenyen belül a célok megvalósítását elősegítő műszaki •és technológiai fejlesztésre, munka- és üzemszervezésre. A műszaki-gazdasági vezetők egy része most is csak a verseny szervezésében és a szükséges feltételek megteremtésében látia feladatát, tevékenyen azonban nem vesz részt a mozgalomban. Kevés a műszaki és kömplexbrigádok száma. A versenyeredmények nem kapnak kellő nyilvánosságot és még mindig nem általános az élen járó egyének és kollektívák azonnali jutalmazása. Egyes helyeken pedig újból jelentkezik a kampányszerűség. Amint az előterjesztés megállapítja, a verseny to: vábbi sikere megköveteli, hogy a szakszervezetek és a KISZ szervezetei ösztönözzék a gazdasági vezetést a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésére — különösen most. nehogy a nyári időszakban szakszervezetek és a KISZ illetékes vezetői a „második félidőben" is a nyilvánosság előtt értékeljék a munkaverseny állását. A versenyen belül fordítsanak nagyobb figyelmet a termékek minőségének javítására és az építőipar támogatására. Az előterjesztésről folyó vita résztvevői hangsúlyozták. hogy a versen ymozgalmon belül most különösen nagy súlyt kell helyezni az aratási és betakarítási munkákra, és minél több erőt kell összevonni a mezőgazdasági gépek jobb kihasználására. A mezőgazdaságban folyó munkaversenv támogatása terén különösen a KISZ-szervezetekre vár nagy feladat. Az észrevételekre Beckl Sándor és Pataki László válaszolt. (MTI) Országos legelőgazdálkodás! bemulató Az Országos Mezőgazdasági Kiállítási Iroda tavaly Szarvason rendezte meg az első országos legelőgazdálkodási bemutatót. A termelőszö" vetkezeti szakemberek tíz napig tartó hasznos találkozóhelye volt Szarvas. Az FM Mezőgazdasági Kiállítási Irodája az idén is megrendezi a II. Országos Legelőgazdálkodás! Bemutatót. Színhelye a Győr-Sopron megyei Mihályiban, a Táncsics és Szanyban a Dózsa Tsz lesz. A bemutatóra Csongrád megyéből előreláthatóan 45 szakember utazik el. Július •25-én reggel Szegedről, a megyeházától külön autóbusszal indulnak. Megtekintik menetközben Dunaújvárost és 26án ismerkednek a két országoshírű termelőszövetkezet sikereivel, melyet a leromlott gyepek feljavításában értek el. Végül legelőgépesítési ankét lesz, melyen a mezőgazdasági gépgyárak, az Agrártudományi Egyesület és a Gépipari Tudományos Egyesület szakembereivel találkoznak a Csongrád megyeiek. Szeptembertől: R Uj óvodai rendtartás A közelmúltban országos értekezleten tárgyaltak a szeptember közepén életbe lépő új óvodai rendtartásról. Nem érdektelen megemlíteni I ennek kapcsán, hogy hazánkmányokat. Az oktató ezeket olvassa és ezekből válogat Erről a furcsa folyamatról mondotta Korányi Sándor, a nagy magyar orvos — nemrég ünnepeltük születése 100. évfordulóját —, hogy a specialista olyan ember, aki mind többet és többet tud, — egyre kevesebb dologról. Azelőtt volt sebész, aki mindent csinált. Ma ezen a régebben egy szakon belül szinte egész légiója van a különböző szakágaknak: agysebész, szívsebész, fül-orr-gégész, plasztikai sebész stb. Egy-egy szakma atomjaira bomlik. Nehéz dolga van az oktatónak. Anyagát állandóan frissítenie kell a legmodernebb, legújabb eredményekkel. Ki kell válogatni a hatalmas anyagból azt, aminek csak történeti jelentősége van, s azt kell tanítania, amire a mai orvosnak valóban szüksége vah. A tudományos munka másik vonulata: az úgynevezett alapkutatások, valamint az alkalmazott kutatások. Az alapkutatások rendszerint általános érvényű természettudományi, biológiai igazságok, törvényszerűségek megismerésére irányulnak. Az alkalmazott kutatások pedig, az előbbiekre támaszkodva, konkrétabb, a gyakorlathoz közelebb álló célt — betegségek felismerése, gyógyítása, megelőzése stb. — közelítenek meg A szegedi orvosegyetemen folyó kutatások a gyakorlatot nagyon közelről érdeklő kérdésekre vonatkoznak. Professzoraink és oktatóink mintegy 40—50 témán dolgoznak. Közülük legközelebb állnak a gyakorlathoz, a betegellátáshoz és a gyógyításhoz az újszülöttek elfulladását megakadályozó, úgynevezett újjáélesztő kutatások, a fájdalomnélküli szülésre vonatkozó tanulmányok, a sz.iv. a tüdő, a vese megbetegedéseinek sebészi kezelésére vonatkozó törekvések, a nyirokkeringés tanulmányozása, a belsőelválasztású mirigyrendszer különböző vonatkozásai, a fájdalom keletkezésének mechanizmusára vonatkozó kutatások, egyes vírusos és bakteriális megbetegedések folyamatának intenzívebb tanulmányozása stb. E munka élénkségét, elevenségét mutatja, tiogy a szegedi orvosegyetem professzorainak, kutatóinak tollából évente kb. 500—600 tudományos közlemény, 2—3 könyv és monográfia jelenik meg. Az egyetemen a gyógyítás tekintetében arra törekszünk, hogy a bevált, klasszikus gyógymódokon kívül az új, de kellően megalapozott terápiás eljárásokat is alkalmazzuk és átadjuk a gyakorlat számára. Egyetemünkön a modern gyógykezelés feltételei adva vannak, a fejlesztés • folyyamatos és ezért nyugodtan mondhatjuk, alig van olyan gyógyító módszer, amit ma — a legmagasabb szinten — a mi egyetemünkön ne alkalmaznának. Ilyen szempontból a főváros privilegizált helyzete majdnem teljesen megszűnőben van. A betegellátás céljait 1200 ágy szolgálja, s évenként körülbelül 5 millió jut a költségvetésből a kutatásokhoz és a gyógyításokhoz szükséges új műszerekre. S hogy az egyetem méreteiről ezen kívül is fogalmat alkothassunk, az eddigiekhez még néhány szám: 1600 dolgozója van az egyetemnek, s ehhez a „nagyüzemhez" tartoznak természetszerűleg a hallgatók is. , Külföldi kapcsolataink kiterjedtek. Baráti szerződést kötöttünk a pozsonyi gyógyszerészkarral, az olomoutzi — szintén csehszlovákiai — orvosi karral, a hallei — NDK — orvosi karral és bensőséges a kapcsolatunk a skóciai Glasgow egyetemének orvosi karával. De nincs Európának egyetlen olvan országa. amellyel egye temünk ne tartana valamiféle kapcsolatot, s ugyanez vonatkozik számos n«ás kanadai, észak-amerikai, dél-amerikai egyetemre, afrikai és közel-keleti államokra, sőt még a távoli Japánra is. Professzoraink, oktatoink számos nemzetközi kongresszuson, rövidebb-hosszabo tanulmányutakon vesznek részt, s mi is számos külföldi küldöttséget fogadunk. Professzoraink, oktatóink számos külföldi tudományos társaság tagjai, elnökei és tevékenykednek az Egészségügyi Világszervezetben is. » Az országon belül sok társulatban dolgoznak a professzorok és az okiatok, s részt vesznek Szeged közéletében is. Többen aktív munkásai a TIT-nek, a szakszervezetnek és a Hazafias Népfrontnak. Feladataink közül az egyik legfontosabb a nevelés színvonalának rendszeres, következetes emelése. Vannak még néhányan, akik azt gondolják, hogy az egyetemen csak oktatni kell, s ezért a nevelésre szinte alig gondolnak. Ebben a tekintetben uayan lényeges előrehaladás következett be az elmúlt 10—15 évben, de egyáltalán nem mondhatjuk, hegy minden rendben van. Annál inkább, mert még azok a professzorok, oktatók sem találják meg mindig a helyes módszereket, akik egyébként meg vannak győződve a nevelés nagy fontosságáról. A hallgatók és az oktatók kapcsolata gyakran a tananyag előadásában, illetve meghallgatásában merül ki. Ez semmiképp sem elegendő. Többet kellene együtt lenniök, hogy a tantárgyak anyagától távolabb álló problémákról is beszélgethessenek a hallgatókkal, tanácsokat adjanak, irányíthassák őket. A nagy elfoglaltság miatt egyelőre nem tudunk e követelményeknek eleget tenni. Nevelési munkánk fogyatékosságaira jellemző pédául, hogy többen azt hiszik, elegendő, ha a hallgató világnézeti tárgyat tanul és abból vizsgázik. Sokan úgy gondolják, ez mar világnézetet is jelent. A gyakorlat azonban már nem egyszer bebizonyította, hogy ilyen tekintetben még a kitűnő vizsga sem jelent mindent. Feladatunk gyakorló orvosok nevelése. A jelenlegi kereteken belül azonban még mindig nem eléggé gyakorlati a képzés. Vannak ugyan erre vonatkozó különböző kísérletek, de ezek eddig nem hoztak számottevő, jelentősebb eredményt. Nagy nehézséget jelent számunkra az épülethiány. Annak idején az egyetem épületeit évfolyamonként hatvan hallgatóra építették. \ mai létszám ennek mintegy háromszorosa. Emelkedett az oktatói létszám és a betegágyak száma is. Csak az egyetemi építkezések nem tartottak lépést ezzel a fejlődéssel. E gondok, nehézségek és problémák ellenére a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyre magasabb színvonalon, jó eredményekkel teljesíti feladatait az oktatásban, a tudományos kutatásban és a betegellátásban egyaránt ban ma már a 3—6 éves korúak csaknem 50 százalékáról óvodákban gondoskodnak. Elmondták, hogy óvodába a harmadik életévet betöltött, testileg és szellemileg egészséges gyermekek vehetők fel, s a hatodik életévük betöltését követő szeptember l-ig részesülhetnek óvodai nevelésben. Az óvoda — a vasárnapok és a munkaszüneti napok kivételével — egész énért át működik. A napi nyitvatartási idő általában öt óra (8-tól 13 óráig) napközi otthonos óvodában a szülő jogos igényeitől függően napi 9—12 óra, de legfeljebb napi 12 óra, szombaton 7—9 óra. A napközi otthonos óvodába járó nem étkező gyerekek a napirendben meghatározott ebédidőig — legkésőbb 13 óráig — tartózkodhatnak ott. Óvodai felvételre r— a rendtartás érvénybe lépését követően — minden év szeptember 1-től 7-ig lehet jelentkezni. Kivétel az 1966—67-es tanév, az erre szóló felvételeket ugyanis augusztus 27 és szeptember 3-a között tartják. Az esetben, ha a jelentkezők száma meghaladja az óvodai helyek számát, az igények elbírálására felvételi bizottságot kell létrehozni, amely a döntés előtt környezettanulmányt végez. A felvétel elbírálásánál előnyben részesül az egyedül álló szülő gyermeke: az olyan család, ahol mindkét szülő dolgozik és nincs felnőtt cspládtag, aki a gyermeket ellátná. Ugyancsak mérlegelik az elbírálásnál a szociális helyzetet. A felvételek lezárása után a gyerekek névsorát az óvoda kapujára kifüggesztik, vagy egyéb úton hozzák a szülők tudomására. Vasárnap, 1966. júlins IX DÉL-MAGYARORSZÁG $