Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

ÓNÁLLÓ BfiRGAZD Aj. KOD As — TÖBB FIZETÉS A BÉCS I KÖRÜTON — EMELKEDTE KA Mü N K A B ÉKEK A ME GYEI É P 1 T ö V A LL A L ATN A L Hatszázezer forint prémium Magasabb bért kap július elseje óta. mint korábban a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat valamennyi munkásállományú dolgozója. A magasabb bér egyetlen kritériuma: a munkanorma teljesítése. A segédmunkások bérkategóriáiban 24. illetve 17 százalékos az emelés, de javult a többi kalegóriába sorolt szakmunkások alapbére is. bár valamivel kisebb arányban. Ezt a béremelést nem központilag rendelték el. a vállalat saját kezdeményezése volt. Ilyen kezdeményezésről azelőtt hallani sem lehetett, mégpedig azért nem. mert 1966. január elsejéig az úgynevezett átlagbér-ellenőrzési rendszer volt érvényben, az építőiparban is, melyben a béralapot és az átlagbért szigorúan megszabták, egyiket sem volt szabad áthágni. Most csak a tervezett termelési érték előállításóhoz szükséges bértömeget bocsátották a vállalat rendelkezésére. s ezen belül a bérgazdálkodást és a bérpolitikát csaknem teljes egészében rábízták a vállalatra. Ma már az átlagbér csak számítási alap. megfigvelés tárgya, de nem kötelező mutató. öt. illetve hat bérkategóriába sorolva fizetik a dolgozókat az építőiparban. Eddig csak a kategóriákban megszabott alsó értéket fizethették. oz új bérrendszerben vált először lehetővé, hogy a beállási szintet ennél magasabbra emeljék. Július elseje előtt az első kategóriában levő segédmunkások felelősség a kenyerünkért írta : Rózsa István alapbére 5, a másodikban 5,80 forint volt, most 6,20. illetve 6.80 forint. Ez bizony már olyan mérvű emelkedés, amit a dolgozók komolyan megéreznek. Nem is volt szükség különösebb propagandára. hire hamarosan eljutott minden érintetthez. E két kategóriához tartozó alapbérek nagyobb mérvű emelésévél egyrészt az volt a cél, hogy a száz százalékos teljesítményt lehetőleg száz százalékos bérrel fizessék meg, másrészt az. hogy ezáltal is igyekezzenek ..megfogni" azokat • a dolgozókat, akikre most igen nagy szüksége van a vállalatnak, lévén állandó hiány belőlük. A két ütemben végrehajtott alapbéremelés mellett rendkívüli bérintézkedést is léptettek életbe. Ilyenre sem volt még példa a vállalatnál! A második és a harmadik évnegyedben a Bécsi körúti lakóházépítkezés valamenynyi dolgozója öt százalékkal magasabb bért kap. mint az, aki más munkahelyen dolgozik. Ez a kedvezmény arra hivatott, hogv a kiemeltként kezelt Bécsi körúti építkezésen ütemes, a belső határidőket is betartó munkatempó alakuljon ki. Ha erre az ösztönzésre máshol is szükség lesz — s rendelkezésre áll fedezete, a béralapmegtakarítás is — máshol is alkalma7.ni fogják majd. Az idén tetemesen megnövekedett a munkásoknak kifizetett prémiumok mennyisége és összege is. Az első félévben körülbelül 600 ezer forint vándorolt ilymódon a vállalat kasszájából a dolgozók zsebébe. Ezt is az új bérgazdálkodás tette lehetővé, mivel felszabadította a korábbi években felgyülemlett, s akkor nem kifizethető béralap-megtakarítást. A bértartalék húsz százalékát fordítják idén premizálásra. Elsősorban sürgős, fontos munkák elvégzésére tűztek ki célprémiumokat. A festők például csaknem pninden alkalommal részesültek belőle, mivel ők rendszerint akkor állnak csatasorba, mikor már sürget a határidő. Gyakran teljesítenek célfeladatokat a TMK dolgozói is. Teljes mélységben még nem lehet felmérni, milyen hatást gyakorol a kötetlenebb bérgazdálkodás a termelésre és ez természetes is, hiszen csak a közelmúltban lépett életbe. Következtetni azért már lehet rá! A múlt év első feléhez képest 93,8 százalékos létszámmal, 107,5 százalékos átlagbér-felhasználással 117,8 százalékra alakult a termelékenység. Ez azt jelenti másképpen, hogy a 170 fővel kisebb létszám ellenére 9 millió forint értékű többletteremelést értek el ebben a félévben. Igaz, ebbe az eredménybe belejátszott a jó időjárás is, melynek következtében a szokásosnál kevesebb olyan bért kellett kifizetni, ami mögött nem volt termelés. Mégis azt mondhatjuk, hogy a bérgazdálkodás és a bérpolitika új módszerei meghozták a kezdeti sikereket, s még további eredményekkel biztatnak. r. K. (Dr. Scmogvi Károlvné felv.l A Dóm mögött kialakult új városkép szépségét nagyon lerontotta a Somogyi Béla utca 3. számú ház elhanyagolt külsete Az Ingatlankezelő Vállalat dolgozói a szabadtéri játékok Idejére, háromhetes, lendületes munkával új köntösbe öltöztették az épületet, amely most szép külsejével jól egészíti ki a mellette kialakított lakótömb képét. Felvételünkön: az utolsó simítások a ház lábazatán. Befejeződött az őszi árpa aratása A szegedi Üj Élet Tsz végzett a gabona vágásával — Dolgoznak a cséplőgépek Csongrád megye termelőszövetkezetei — a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának jelentése szerint — szombaton befejezték az őszi árpa aratását néhány napnal korábban, mint az elmúlt esztendőben. A szegedi közös gazdaságokkal együtt harmincnégyezer" hold termését vágták le. Az őszi árpa hozama jobb annál, mint ahogy az aratás elején szakemberek becsülték. Az érési időszakban ugyanis a huzamos ideig tartott hűvös idő kedvezően befolyásolta a gabonaszemek fejlődését. A hetvenötezer holdnyi területet elfoglaló búzából csaknem harmincötezer holdat arattak le eddig. A rozs aratása pár nap alatt befejeződik megyeszerte. A még talpon álló kenyérgabonák annyira érettek, hogy kombájnnal arathatok, csépelhetők. Ezért a kévekötő aratógépeket mind nagyobb számban váltják fel a kombájnok. A betakarítás utolsó „menete" főként rájuk vár. Az aratógépek vontatásából felszabaduló traktorok sem állnak: bekapcsolódnak a tarlóhántásba, a gabonaszállításba és a cséplőgépek meghajtásába. Több mint harminc cséplőgép dolgozik már a közös gazdaságok szérűin, a legtöbb a szegedi járásban, a Kisteleki és a Kiskundorozsmai Gépjavító Állomás körzetében Tegnap este a szegedi Uj Élet Tsz-ben is befejezték az aratást. Általában három kombájn dolgozott a gabona földeken, a San-Pastore sürgős betakarítására azonban ideiglenesen öt kombájnt ls munkába fogtak. A gabonát folyamatosan szállítják a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktáraiba. Kielégítőnek mondható a tarlóhántás üteme: huszonötezer holdon forgatták meg a talajt és a másodvetés meghaladja a hétezer holdat. A szegedi járásban többfelé már kelnek, zöldellnek a másodvetésű növények. A

rat az ország parasztsága. Hajnaltól késő éjszakáig dolgoznak mindennap Csongrád megyei földjein is az emberek, a kombájnok és az aratógépek. A szegedi járás homokján már elvétve is alig látunk talpon altó gabonát. Géphez álltak a cséptőmunkások is. Nagy örömünkre szolgál, hogy szép és jól szervezett munkának lehetünk tanúi. Nemcsak azért könnyebb most az aratás, mert az utóbb elmúlt egy év alatt ismét jelentősen gyarapodott a megye mezőgazdasági gépparkja. Az aratás legfőbb eszközeivé váltak a nagv teljesítményű szovjet gabonakombájnok. Ott áll az idei aratás szépsége, szervezettsége mögött a szövetkezeti vezetők, nártmunkások megnövekedett tudása, nagyüzemi szervezőkészsége és a szövetkezeti gazdák szeretete, felelősségtudata a közös élet és az ország kenyere iránt. Mégis gondjaink vannak, olyanok, melyeket csak a szövetkezeti parasztság cselekvő segítségével oldhatunk meg. Pártunk VIII. kongresszusának határozata alapián hazai termésből kell biztosítani az ország kenyerét. E mondhatnánk nemzeti program teljesítésében nagvon nagy és felelősségteljes munka vár Csongrád megyére is. A mostani átmeneti nehézség lényege abban áll. hogy a múlt év nvarán az aratásban szerzett kéthetes időelőnyt őszre elvesztettük, sőt lemaradtunk. és emiatt megkésett a megye az őszi vetésekkel. Több mint 8 ezer holddal kevesebb lett Csongrád megvében az őszi vetés, mint amennvit a terv előírt. Ez a terület — ha bevetettük volna — mintegy 60 ezer ember egész évi kenyerét biztosítaná. Kenvéreabona-helvzetünket tovább rontotta a kalászosokra kedvezőtlen tavaszi belvíz és a rendkívül csapadékos időjárás Jelentős területeket kellett kiszántani, melyekbe kapásnövényeket. főleg kukoricát vetettek. Ezek ellenére becsületbeli ügy, hogy a kenyérért vállalt kötelezettségünket teliesítsük. Ehhez reális lehetőségek vannak. Az egyik ilven realitás: ki kell használnunk a mostani kedvező időjárást a betakarítás meggyorsítására. Amint aratásra érett egv-egv búzatábla, gondoskodni kell a veszteségmentes aratásról, cséplésről. Száz kipergett búzaszem és héhány törött kalász négyzetméterenként már húsz kilogramm köru'i veszteséget ielent holdanként. Ezek a csekélységnek látszó 20 kg-ok 150 vagon előnvt jelentenének a megve tervteliesítésében. Pedig a gépek igen jók. Gondosabb kezeléssel, nagvobb figyelmességgel sok-sok búzaszemet lehet megmenteni. T

i pasztalatok vannak arra is. hogy oktalan idegeskedésből, vagv énpen nagyobb kereseti igénytől hajtva. a szükségesnél magasabb fordulatszámmal hajtják a gépeket. Emiatt repgeteg zúzott, törött gabooaszem keletkezik. melv az oesúba vagv éppen a szalmába jut. A gabona száz és ezer mázsái menthetők meg tehát azáltal is. ha a gépeket ápoltan előírásszerűen üzemeltetik, nem zsarolják ki teljesítőképességüket. Tapasztaltuk azt K hogv a nagy teljesítményű szovjet gabonakombájnokkal a munka ütemében nem tudnak lépést tartani a tisztítótelepek, kombálnszériík. A mezőről beszállított termés egves helveken valóságos kis ..hegvekbe" halmozódik fel: kitéve az összefülledés. penészedés veszélyének és az időjárás viszontagságainak. A kombájnszérűk gondia — szűk kapacitásuk — szinte egyidős a tsz-ekkel. Éppen ezért az idei aratásra ezen is segítettek a szakemberek. Hódmezővásárhelyen. Makón. Szentesen és Szegeden is a Csongrád megvei Gabnnafelvásárló és Fe'dolgozó Vállalat kezelésében új gabonatisztító üzemeket létesítettek. Ezek az üzemek a tsz-ek nagv többségét tudiák máris mentesíteni a tisztítás sok és nehéz munkájától. Ugyanakkor bizonyos garanciát ielentenek arra is. hogv a minimális mennviségnél nem lesz több az ocsú. Ezek a tisztítóüzemek, -berendezések lehetővé •ették a gabonának közvetlenül a tarlóról való átvételét. Időt és nagvon sok fáradságot. emberi munkaerőt lehet megtakarítani ezekkel. Mégis ezt az új. értékes szolgáltatást — különösen a szentesi- járásban — nem szívesen veszik igénybe egves tsz-ek. Nem igaz az. hogv a natúrgabona-átvételt — a mezőről való közvetlen szállítást — azért ..találták ki", mert ezen a felvásárló vállalat keresni akar! Gyorsítani és könnyíteni kívánja ezzel is a betakarítást. Az egész ország javára csökkenteni a veszteségeket. Több termelőszövetkezetben sajnálatosan és helytelenül, tanasztalható. hogy az „ocsú" nem ritkán a kitisztított termés több mint 10 százalékát is eléri, holott már a 10 sztzalék is igen magas veszteségnek számít. Az ocsút ugyanis jó minőségű keveréktakarmányra lehet beváltani. Tény. hogy a felvásárlási árak rendezésével sokkal kifizetődőbb lett az állattenyésztés és a hizlalás. Ez azonban nem mehet az ország kenyérellátásának rovására. Már csak azért sem, mert a takarmánvkészletek ilyenfajta növelését semmi nem indokolja. Bizonyság erre az a körülmény is, hogy a megve szokásos évi kukoricavetésterülete 1966-ban mintegv 10 ezer holddal növekedett. Mint már említettük, a kiousztult gabonavetések helyére is zömmel kukorica került. A megy^ árpavetése is kb. 3 ezer holddal haladta meg az idén az 1964—65. évi árpavetés-területeket. Arról nem is szólva, hogv az idei szálastakarmány-termés is messze jobb a tavalyinál. vagy az azt megelőző évekénél. E

lszámolási adatok mutatják, hogy 1965-ben a megve termelőszövetkezeti tagsága több mint 3400 vagon kenvérgahonát vitt haza természetbeni járandóság címén. Ugyanakkor az esztendő folyamán ebből a tetemes mennyiségből mindössze 1836 vagon jelentkezett a liszt-cseretelepeken és a malmokban. Nyilvánvalóan nem vo't szükségük több ken vérnek valóra a feleslegekkel rendelkező gazdáknak. Akkor, ha ennek a több mint. 1500 vagon kenvérffabona-különbözetnek az ügyében szót tudunk érteni a gazdákkal, teljesíteni fogjuk pártunk VIII. kongresszusának határozatából a ránk eső részt az ország kenyérellátását illetően. Meggyőződésünk. hogy ebben a kérdésben is közös nevezőre jutunk a megye szövetkezeti parasztságával. Segft ebben az is. hogv az év elején rendezték a gabonaárakat. Nem várható figvelemre méltó különbség az állami felvásárlási és a szabadpiaci árak között. Különösen nem. ha számításba vesszük azt is. hogv minden mázsa közösen értékesített búza és rizs után 30 forint adótörlés is megilleti a közösséget. S az a pénz. ami az adófizetésnél visszamarad, elsősorban a gazdák személves jövedelmét gvaranítia. Nem mondhat le a termelőszövetkezet, de a tsz-tag sem — mint a közösség gazdáia — ezekről a 30 forintokról csak azért, hogv egy idejétmúlt szokásnak hódoljon, tudniillik, hogy hazavigye a feleslegét és haszon nélkül otthon órizgesse. időt fecsérelve piacozgasson vele. Miközben erőfeszítéseket teszünk azért, hogv új esztendei kenyerünket állami szinten biztosítsuk, már a holnapra is gondolni kell. Nem ismétlődhet meg még egyszer az. ami 1965 őszén történt: kötelező kenyérgabona-vetési tervünket nem tudtuk teljesíteni. A következő őszi vetési feladatokra már most készülni kell. E munkában sok tsz közössége máris szép példát mutat. \ tarlókon a kombáinok nvomában járnak a szalmalehúzók. azokat pedig a szántótraktorok követik. Azokban a gazdaságokban. ahol már tavalv is hasonlóképpen szervezték meg a betakarítást, most jelentős a terméstöbblet. Ilven kiváló közösséeek pl. az ambrózfalvi Dimitrov, a baksi CTj Élet és a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag tsz-ek. Az ambrózfalviak most 23 vagon búzára kötöttek értékesítési pótszerződést az állammal A pusztaszeri Petőfi Tsz — bár kis homoki gazdaság — mégis az időjárás minden nehézsége ellenére 5 vagonnal tel jesítheti túl eredetileg vállalt árugabona-értékesítési tervét. incs abban semmi boszorkányság, ami ezekben az élen járó tsz-ekben történik. Sikerük lénvege. hogy felismerték: a kenvérgabona-termesztés is jövedelmező akkor, ha gondosan szervezik a munkát, optimális időben elvetnek. Ezekre a gazdaságokra — melvekre most méltán büszkék vagyunk példamutatásukért — a jövőben is messzemenően számítunk. A magvartősi Lenin Tsz-ben tava'y annyira megkéstek a vetéssel, hogv több száz hold gabona vetőmagja kényszerűen a zsákban maradt. A szegvári Gorkii Tsz gazdái is sok vetéjsel maradtak adósak. Miattuk és a hozzájuk hasonló tsz-ek miatt vannak most gondjaink. Máskülönben talán jelentős több'etterméeeel is elszámolhatnánk a népgazdaságnak. Az ország hazai termésből való kenyérellátása folyamatos feladat. Van reménvünk arra. hogy egy újabb év múltán a mostani lemaradók lectöbbiét az élen járók között üdvözölhetjük. Az ország kenyérellátásának tigve mindenkié, akinek köze van a földműveléshez. E felelősségen valamenvnyi szövetkezeti vezetőnek, falusi pártmunkásnak. tanácsi vezetőnek, s gazdáknak egyformán osztozniok kell. Vasárnap, 1966. július 3. DÉL-MAGYARORSZÁG tl