Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

iskolák korszerűsítése Alsó- és középfokú okta­tási intézményeink idei nyá­ri felújítására, korszerűsíté­sére a költségvetésből mint­egy 300 millió forintot költ e Művelődésügyi Miniszté­rium. Ezenkívül a tanácsok ugyanerre a célra országosan további 40 milliót fordítanak a köaségfe jlesztési. alapból. Irodalmi érték Ritka irodalmi értékre bukkantak Sátoraljaújhelyen. A Hecske elnevezésű város­részben a Fémlemezipari Művek tmk üzemének egyik dolgozója egy régi házat vá­sárolt. amelynek lebontását pár héttel ezelótt kezdte meg. Munka közben a falba épít­ve egy fakazettára lett fi­gyelmes, amely régi érmeket és lilás tintával teleírt pa­pírlapot tartalmazott. A pa­pír alján Vörösmarty Mihály kézjegyét találták. A Meren­gőhöz című vers kézirata volt. A lelet nyomán a vá­rosi levéltár dolgozói és a középiskolák magyar-iroda­lomszakos tanárai kutatást kezdenek: hogyan került Vö­rösmarty egyik legszebb ver­sének kézirata Sátoraljaúj­helyre. Magyar gyógyszerek sikere külföldön Úiabb gyártmányok az exportlistán 1 brigádban Hazánkban a gyógyszer­ipar dolgozóinak 8,8 százalé­ka foglalkozik kutatással, s a kutatásokra fordított ösz­szegek elérik az iparág ter­melési értékének 4.9 száza­lékát. A kutatók munkája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évek­ben gyors ütemben emelke­dett a magyar gyógyszerek exportja. 1961-ben a gyógy­szeripar termelésének 49 százalékát exportálta a MEDIMPEX; 1965-ben ez az arány már 62,5 százalék volt. A kutatások eredményei je­lentkeznek a gyógyszeripar szabadalmát értékesítette a MEDIMPEX. Az eredményes kutatómun­ka alapján az utóbbi egy év alatt 22 új készítmény ke­rült fel a MEDIMPEX ex­portlistájára. Mint új gyárt­mányt hozta forgalomba a vállalat a fekélybetegség ke­zelésére alkalmas Bispan és Triospan tablettákat, továb­bá a D—3-vitamin drazsét, az Oxacillin injekciót, a Myde­1)on és Bupatol értágitókat. a gyulladásos bőrbetegségek gyógyítására alkalmas Phlo­gosam kenőcsöt, a sugárzás ellen védő Ixecur tablettát és még más készítményeket. A magyar gyógyszerek az A hírneves baksi kerté­szeti leánybrigádnak rosz hí­rét hallom. Tavaly, az ifjúsági terme­lési versenyen a járási KISZ­bizottság első díját nyerte az javasolta Herpai elv- kultúrterme. Van itt televí­zió. de vak a szemei, hosszabb ideje rossz. A falu központjában a pártnáz. a fiatalok esténként szívesebben betérnének ide, mint az egy-két kilométerre levő tsz-közponbba. A téli ja — társ. A falu szélén dolgoznak a lányok. A tavalyi díjnyertes brigád vezetője, Fédermayer Üj Élet Tsz kertészeti mun- Margit szomorúan mosolyog: kacsapata. Ilyen „ajánló le- — Nagyon fáj, hogy fcét­véllel" nem sokam neveztek felé vált a csapatom Néhány hónapokban klubdélutá.no­be idén a szocialista brigád- éjszaka nem a,udtam kat. szellemi . vetélkedőket mozgalomba. ••• Most meglepődve hallom. Azert ^Icozunk, mi oten jol a szocialista címért dolgozó megférünk, leánybrigád jó hírén csorba A másik csoport új veze­es€tt- tője — egyben a KTSZ-alap­szellemi exportjában is. Az utóbbi időben újabb piacok­utóbbi időben többek között a Trioxazin, Degranol, Mydo­calm. Chlorpromazin, Cor­hormon, Atp-natrium, Dihvd­rochlorothiazid és a Do pegyt gyártási eljárásának ra jutottak el. nymódom a vásárlók között 80 ország ta­lálható és a gyógyszerkivitel a magyar külkereskedelem összexportjának mintegy 6 százalékát képviseli. Pártnapok Szegeden Július 12-én, kedden: Sze­gedi Fonalfeldolgozó Válla­lat. 14 órakor. Előadó: Dáni Mihály. A Magyar Nemzeti Bankban, a bank és az OTP dolgozóinak. 16.45-kor. Elő­adó: Vass István. Július 13-án, szerdán: a Hungáriában az Országos Idegem forgalmi Szálloda és Étterem V. és a Csongrád megyei Vendéglátó V. dol. gozói részére. 16 órakor. Elő­adó- Koszorús Ferenc. Július 14-én. csütörtökön: a Szegedi Gázműveknél, a DÁV erőmű és a DÁV üzem­Pártnapok a szegedi járásban Július I2-én, kedden: a Dél -al f öl di Mezőgs zd asági Kísérleti Intézet öthalmi üzemegységében. 17 órakor. Előadó: Rózsa István. Július 14-én, esii fertőkön: Sándorfalván, a művelődési otthonban, 17 órakor. Elő­adó: Kornidesz Mihály. Július 15-én, pénteken; a Konyhakész zöldségfélék az üzletekben A Szegedi Élelmiszerkis- recsomagolt konyhakész hús­kereskedelmi Vállalat az elő- árukhoz hasonlóan most zöldségféléket hozott forga­lomba boltjaiban. A MÉK­kel együttműködve, annak feldolgozásában kilós nylon­tasakban kapható gyalult tök. kapros káposzta és tisz­tított burgonya. félkilós adagban pedig uborka. A frissen előkészített és üdeségét a higiénikus cso­magolással megtartó zöld­ségféléket a legtöbb üz.let­ben árusítják már. A tasa­kon feltüntetik a gyártási időpontot, az áru osztályozá­sát és árát. A gyalult tököt és a burgonyát 4 forint 20 fillérért az uborkát és a kapros káposztát 3 forint 50 fillérért hozzák forgalomba. A piaci árakat figyelembe véve, ezek az árak nagyon előnyösek, nem beszélve ar­ról. hogy a háziasszonyok lelentős munkamegtakarítása a leghasznosabb. vezetőségek dolgozóinak, 15 órakor. Előadó: Perjési László. A belváros I—II. pártszervezetben, a Ruházati Bolt és a Tisza Állami Áru­ház dolgozóinak, 18.30 óra­kor. Előadó: Pántya József, A Petófitelepi I. pártalap­szervezetnél 19 órakor. Elő­adó: Zombori János. A Pe­tőfitelepi II. pártalapszerve­zetnél 19 órakor. Előadó: Sárvári Mihály. Július 15-én, pénteken: a rókusi pártalapszervezetnél. 18 órakor. Előadó: Susla Já­nos. kisteleki gépállomáson. 17 órakor. Előadó: Csiszár Sán­dor. Július 16-án, szombaton: Ásotthalmon, a művelődési otthonban, 19 órakor. Elő­adó: Muránvi György. Július 17-én. vasárnap: öttömösün. a pártházban, 18 órakor. Előadó: Loksay Fe­renc. Hamis a „prognózis" A magas, szőke párttitkár, Elekes Ferenc elégedetten újságolta: — Fejlődés van nálunk a szocialista brigádmozgalom­ban, idén öt csapat verseny­zik e címért. A tsz a három első brigádot 1500, 1200, il­letve 700 forinttal jutalmaz­za év végén. Közben előkerültek a fel­ajánlások dokumentumai, a párttitkár sorolta: a kerté­szet bevételi terve 2 millió 90 ezer forint. A három szo­cialista leánybrigád 10 szá- érezni: sértődésektől és ha­szervezet kul túr felel őse. — Papp Eszter közömböseri, kissé fásultan felelget: — így jobb, nem kiabál senki ránk. — És mi lesz a szocialista brigádversennyel ? — Mi?... Nem leszünk mindig itt, én a csongrádi bútorgyárba megyek, amint lehet. A másik lány férjhez, megy. — Íme a holnapi ter­vek már nem kapcsolódnak a tsz-hez. rendeztek a pártházban. Újabban — mint mondták — kitiltották e ..paradicsom­ból", mert rosszul viselked­tek. — A községi párttitkár csak veszekedéssel adta ide a kulcsot, mert rendetlensé­get hagyunk, nem takarí­tunk ... Pedig több izben sepergettünk. — A televíziót ott sem nézhetjük, mert valaki el­lopta az antennát.. Kire gya­nakodnak" A fiatalokra. — Kértük a tsz párttitká­rát intézze el ezt az ügyei; de nem történt semmi. Hasonló panaszokat koc­káztatnak meg a lányok; fé­lénken. noszogatásra. Miért olyan óvatosak a szocialista ragvásoktól terhes a brigád­élet. zalékos túlteliesítést, 3 szá­zalékos minőségjavítást vál­lalt a IX. pártkongresszus "SSS^nro szép. De Milyen közösség? A félmondatos válaszokból brigádok tagjai? Az őszinteség inkább az érdekel: hogyan érnek tettekké a mindenna­pi munkában ezek a felaján­lások? A szocialista tartalom csirái jelentkeznek-e a bri­gádok közösségi életében, egymás segítésében és meg­becsülésében? A napi mun­ka szülte bonyodalmak, per­patvarok legyűrésében ho­gyan segíti őket a párt-, il­letve KTSZ-szervezet, vagy a gazdaságvezetők? — A szocialista munkaer­kölcs jó. szépen dolgoznak a brigádok — jelenti ki a párttitkár. — Szórakozási, művelődési lehetőség? — A tsz kultúrtermében televíziót nézhetnek, vagy a községi pártházban is ha­sonlóan szórakozhatnak. Június dereka szeszélyes természetű volt, esőkkel és villámlásokkal terhes. Lám, a szocialista brigádmozgalom ..ege" milyen felhőtlen! Talán tévedett a vihart­jelző újságírói „barométer"? Vihar ufón Három kislány összemoso­lyog, beszédes a hallgatásuk. Molnár Irma, Szépe Júlia, Klebik Erzsébet a II. számú kertészeti szocialista brigád ugyancsak kétfelé oszlott, új csapatának tagjai. — Nálunk nem veszeke­déssel történt. Békés meg­egyezéssel váltunk két cso­portra. Így kevesebben va­gyunk. nincs annyi lógás — mondják. Gyenge érv. ugyan­az a tizenkét ember két csa­patban sem dolgozik más­képpen. Itt is valami megnemértés, kölcsönös elégedetlenség rej­tőzik a szakadás mögött. Milyen közösségi életet élt a két szocialista brigád, hogy a nézeteltéréseket menetköz­ben nem beszélték meg, nem szóltak sem a KISZ- sem a pártszervezet vezetődnek? Vagy kérdezhetünk fordítva is: mennyire törődtek a ker­tészeti brigádokkal a politi­kai és gazdasági vezetők? Ideiébe beavatkozni, a problémákat tisztázni, a bri­gád közösségi szellemét egészségessé tenni — ez lett volna politikai munka az il­Beszólok a vizsgaszabadsá- fetékesek számára, gon levő KISZ-titkárhoz. — összevesztek a lányok, két pártra szakadt a leg­jobb brigád. Igazi okáról alig lehet tiszta képet alkot­ni... Legjobb, ha tőlük hali­Hallgatag televíziók No. meg a szórakozás sem annyira virágos. Igaz, a szombati táncos összejövetelekhez ott a tsz adott helyzet fenntartásával, hanem mindig t&bbre törekszik. — természetesen társadalmi­gazdasági lehetőségeinket tekintetbe véve. A művelődésnek ez a dinamikus felfogása nagy feleiősséget ró mindazokra, akik kulturális mun­kával foglalkoznak. Arról van ugyanis szó, hogy az adott terület vagy réteg kulturális helyzeté­nek alapos elemzése után meg kell határozni, milyen kulturális javakat, milyen eszközökkel terjesszünk. Mindenféle politika, így a műve­lődéspolitika is — bármilyen kis körben va­gyunk is felelősek érte — választást jelent. Vá­lasztani nemcsak az érték és a selejt között, ha­nem a különböző rangú és rendű értékek között is. Ez nem jelenti azt, hogy le akarjuk szűkí­teni a művelődés lehetőségeit, pusztán arról van szó. hogy adott helyzetben, adott időben, adott körülmények között melyek a népművelés leg­hatékonyabb tartalmai és módszerei. I miílt na^y kulturális értékeit megmérte IHUII az idő. s azt hiszem, hogy ebben a tekintetben a kultúra munkásainak különösebb nehézségei a választást illetően nincsenek. Sok­kal nagyobb problémát jelent annak meghatá­rozása, hogy a jelen értékei közül mit népszerű­sítsünk és mit nem. E tekintetben a Kulturális Elméleti Munkaközösség említett tanulmánya azt hangsúlyozza, hogy feladatunk a szocialista és a humanista módon elkötelezett polgári iro­dalom és művészet alkotásainak a megismer­tetése. Emellett természetesen vannak más. el­lentmondásosabb értékek ls, amelyek szűkebb körökben terjednek s nem, vagy csak a kísér­letezések beérése után lesznek a tömegkultúra alkotóelemei. A szocialista tömegkultúra szem­pontjából fontos értékeknek a kiemelését .első­sorban a kritika végzi el. s ezért fontos, hogy a népművelés munkásai állandóan tájékozódja­nak a kritikai irodalomban. A választás termé­szetesen nem kockázat-nélküli, de nem lehet egvetérteni azzal az állásponttal, amely erről a követelményről le akar mondani. Az ilyen fel­fogás „liberális" külsőségeivel nem .segíti, hanem inkább összekuszálja a nénművelés munkáját, mert eszmeileg leszerel, s ugyanakkor nem ve­szi tekintetbe a gyakorlati, pedagógiai, gazdasá­gi, szervezeti lehetőségeket és szükségleteket. Az előbb arról beszéltem, miként lehet a köz­véleményt alkalmassá tenni a kultúra befogadá­sára, most arról szeretnék néhány szót szólni, hogy miképpen hathat ez a közvélemény az iro­dalom ós művészetek fejlődésére. Közvélemé­nyünk nemcsak a műveltségi színvonal szem­pontjából differenciált, hanem eszmei és ízlés­beli szempontból Ls. Nem kétséges, hogy nálunk vannak hívei nemcsak a szocialista, hanem a polgári és kispolgári kultúráknak is. A kultu­rális forradalom azért folyik, hogy biztosítsuk a szocialista kultúra hegemóniáját és mind több embert vonjunk be vonzókörébe. Ennek döntő előfeltétele, hogy közönségünk megismerje ne csak a külföldi, hanem mindenekelőtt a ma­gyar irodalom és művészetek szocialista jellegű alkotásait. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert még szocialista közvéleményünk sem tájékozott ebben a tekintetben, s mint ahogy a Kulturális Elméleti Munkaközösség tanulmánya elemzi, gyakran éppen egyoldalú, vagy torz képet alakít ki magának kulturális életünkről. Az Irodalmi és művészeti viták azt a benyomást keltik sok emberben: ezen a területen tulajdonképpen a hibák uralkodnak és nincsenek eredmények. Az elmúlt évek termése azt bizonyítja, hogy ez a felfogás gyökeresen hamis. Hadd hivatkoz­zak arra. hogy az utolsó időkben szocialista lí­ránk széles közönségsikert aratva tovább erő­södött. hogv prózánk hozzájárult nemzeti önis­meretünk egyes kérdéseinek tisztázásához és gazdagításához, tükrözte a paraszti világban végbement átalakulást és hozzájárult a szocia­lista erkölcs és tudat formálásához. Filmművé­szetünkben olyan alkotások születtek, amelyek őszintén, nyíltan és ugranak kor szocialista mó­don néztek szembe a közelmúlttal és mai éle­tünk problémáival. Eredményeket mutathatunk fel a képző- és iparmű vészeiben is. bár külö­nösen a festészetben a kikristályosodási folya­mat még csak el sem kezdődött, legfeljebb az útkereséseknél tartunk. Ma avar operák és más zeneművek születtek, amelvek zenepedagógiánk sikerei mellett a világ figyelmét is felhívták a művészetnek erre az ágára. Aki mindezt nem veszi tekintetbe, hanem csak a kulturális élet polgári-kispolgári jelenségeiből indul ki és eze­ket általánosítja, az akarva-akaratlanul lemond arról, hogy a közvéleményt formálhassa, befo­lyásolhassa, erősíthesse irodalmunk és művésze- is fordítani. tünk fejlődését. Az ilyen hiába hangoztatja, hogy ő valamiféle „tiszta" szocialista kultúrát kíván, azzal, hogy semmiféle szocialista értéket vagy je­lenséget nem ismer el kulturális életünkben, tu­lajdonképpen nihilista álláspontra helyezkedik. fl mi társadalmunk új formáció bői természetesen következik, hogy a szocialista irodalom és művészet minden nagyszerű hagyo­mánya és mai értéke mellett sem tudta teljesen kiszorítani a polgárit. A polgári jelenségekkel azonban vitatkozni kell, s a vita leghatásosabb eszköze a szocialista mű. A művek születését mindenekelőtt a megfelelő társadalmi légkör se­gíti elő, amelynek alakításában a közvélemény­nek is szerepe van. Azt a közvéleményt, amely szeretettel veszi körül a kultúra, az irodalom és művészet ügyét és amely az alkotókat biztatja és ösztönzi, hogy szocialista irányban keressék az újat, ezt a közvéleményt nevelni és szervez­ni kell. A hivatásos intézmények mellett a párt­ós a szakszervezetek s általában a társadalmi szervezetek nem keveset tehetnek e közvéle­mény formálásában. A kulturális tájékozódás és tájékoztatás jobb megszervezése, viták rende­zése. állásfoglalás országos és helyi jellegű kér­désekben a nyilvánosság előtt is — mindez erő­sítheti kulturális tevékenységünk mozgalmi jel­legét. Lenin egyik, Clara Zetkinnel folytatott be­szélgetésében a forradalom utáni Szovjetunió­ban így tette fel a kérdést: „Szabad-e egy ki­sebbségnek édes, sőt különleges süteményeket felszolgálnunk, amíg a munkás- és paraszttöme­gek még fekete kenyéren tengődnek? Én ezt. ami kézenfekvő, nemcsak a szó betű szerinti ér­telmében gondolom, hanem képletesen is. Tart­suk mindig a munkásokat és parasztokat szem előtt. Tanuljunk az ő kedvükért gazdálkodni és számot vetni a művészet és a kultúra területén is." Mi más körülmények között élünk, mások a kulturális viszonyok ls, de továbbra is érvé­nyes az az elv, hogy a művészet és a kultúra terén mindenekelőtt a munkásokat és paraszto­kat kell szem előtt tartanunk, mégha ma már képesek vagyunk figyelmünket más feladatokra nem büntetendő No, mindez nem világot rengető valami. Egyszerűen, az élet mindennapi tartozé­kai. Az új ösvényeket tapo­só, új embereket formáló szocialista brigádmozgalom hétköznapjai nem mentesek a bonyodalmaktól, problé­máktól. Más a papír, más az élet, A feladat szépségét nem csorbítja a bonyodalmak fel­tárása. Ellenkezőleg: fokozza az. ha leküzdjük a visszás­ságokat. Nem értem, miért hallgat erről a tsz párttit­kára az újságíró előtt? Miért hallgatnak a televíziók a brigádtagok előtt? Miért silányít.iák el papfr­ízű tájékoztatással ezt az új­szerű brigád mozgalmat, ami­kor a maga bonyolultságá­ban izgalmas, érdekes és igazán emberi. Egyszóval: élő. Balogh Ödön Új íípusú Warlbur«-gép!t öcsik a berlini utcákon Berlin utcáin ezekben a naL pókban jelentek meg az új 353-as típusú Wartburg—1000 személygépkocsik első példá­nyai. A kocsi sorozatgyártá­sához július 1-én kezdtek hozzá az eisenachi automo­bilgyárban. A 70 éves jubileumát ün­neplő gyár két féle kivitel­ben (Wartburg Limousine és Wartburg Limousine de luxe) hozza forgalomba az új ko­csit Az új Wartburg karosz­szériája a legmodernebb for­májú kocsiéval is vetekszik. Fényszórója ovális-szegletes. A motortető és a csomagtér teteje teljes szélességbe nyit­ható. Javították a Wartburg szel­lőztető- és fűtőberendezéseit is. Fékberendezéseit biztosab­bá tették. Az öt személyes űj Wart­burg 45 lóerős, 3 hengeres* kétütemű motorral rendelke­zik. Legnagyobb sebessége 130 kilométer. A korábbi típusú Wart­burg-kocsik számára pótal­katrészeket még hosszú éve­kig fognak gyártani. (MTI) Telő alalt az islállo Üjabb épületekkel gyarapo* dik a kisteleki Perczel Mól Tsz majorja. Tető alá került az egyik 50 férőhelyes tehén­istálló, a másiknak pedig a falazását végzik. A kisteleki Felszabadulás Tsz — mellyei közös háztartásban dolgoznál az idén — „kölcsönözte" hét tagú házi építőbrigádját t> két istálló elkészítéséhez. Vasárnap, 1966. Július 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents