Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

4 Háry és a Tragédia a szabadtérin A rendezők nyilatkozata A játékok idei előadásai a magyar színházművészet — A Tragédia szívegében két világszerte elismert remekművének bemutatásával kez- filozófiai természetű. De a dödnck. Július 23-án, az ünnepélyes nyitóelőadáson Kodály Tragédia nemcsak filozófia. Zoltán Háry János című daljátéka, másnap, július 24-én Na(jy fettciség, látványosság, Madách Imre Az ember tragédiája Hmü drámai költe- er6ieljet tömegmozgás van menye kerül-színre. Mindkét mu többször szerepelt már _ , .... , , a Dóm előtti téren. A Háry legutóbb 1962-ben, a Tragédia henne- Ezelt a fe9töi* lá™á" tavaly. Hogyan, milyen felfogásban, rendezői elképzelésben láthatja őket a közönség? Erről kértünk tájékoztatást rendezőktől: Vámos Lászlótól és Szinetár Miklóstól. Vámos László: Nem változnak az előadás alapjai nyos elemek azokat a gondolatokat emelik kl és húznák alá. amelyeket a szöveg mond. Ahogyan a kamaraszínházi előadástól nem kérhetjük számon ezeknek a nagyformátumú vízióknak a megvalósítását ugyanúgy nem kérhetjük számon a szegedi szabadtéri produkciótól a szöveg finomabb, fllozofikusabb kibontásának — A közínség nagyrésze ban, hogy úgy mondjam, úgy tudja, hogy a kritikák Dóm tér-szerűbb alaphangon egyöntetűen elmarasztalták a kezdjük. A szegedi szabadTragédia tavalyi előadását téri óriási méretei miatt az Valóiában csak a négy bu- apró rezdülések a nézők túldapesti napilap bírálata volt nyomó többsége számára t£l-'es5KÍ/ l— részben vagy egészében teljesen elvesznek. Olyan fo— elmarasztaló. Az összes galmazásra van itt szükség meggyőződésből tartok ki többi kritika — köztük a — mimikailag és hangilag eredeti elképzelésem melkülföldiek, például a szovjet is — amely egészen sajátos: Teatr című folyóiraté — ha- szélesvászonban, állandó to• — Nem dacból, hanem lett Azért, mert hitem szerint az előadás megfelel a tározottan az előadás mellé lál plánban gondolkodó for- Tragédia és Madách melleA tér fényei ..A Dóm tér akusztikája én helvzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőiét innen fogja nverni. Minden évben meg kell rendezni a szabadtéri játékokat és minden évben tökéletesebbet és nagyszerűbbet kell nyújtani.. Pietro Maseagnl. a világhírű zeneszerző és karmester mondta ezeket a szavakat 1935-ben Szegeden. A nagy olasz komponista abban az évben a Dóm élótt vezényelte főművét a Paraszt becsű letet Ekkor Szeged már ..híres város" volt Egész Európa felfigyelt a szabadtéri játékok növekvő hírére. Az első előadást 1931-ben tartották a téren. A vallásos és Irredenta tartalmú Magvar Passió került akkor színre. A látékok megvalósításának gondolatát, azonban nem az ellenforradalmi rendezer kezdeményezte. Olvan baloldali erők álltak a Játékok bölcsőjénél, mint a szegedi munkásszfnjátszás. a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma és a haladó mozgalmakkal kapcsolatban álló más fiatal művészek, köztük akadt, olvan is. aki külföldön tanulmányozta a szabadtéri színjátszás különféle Iskoláit. Évekig tartó kísérletek és kudarcok után az ellenforradalmi kurzus végül is engedélyezte a iátékok megválóéi tását. De rögtón ki is akarta sajátítani a maga számára. A szegedi szabadi éri története azt bizonyítja, hogy a Horthy-rendszer hivatalos kultúrpolitikája valóban ránvomta bélyegét a játékokra. s több előadás a vallásos. soviniszta rnákonv törlesztését szolgálta. A szabadtérin hatottak azonban azok a hivatalos renddel szemben álló erők és haladó gondolatok. amelveknek a szegedi vállalkozás létét és legnagyobb sikereit köszönhette. A reakciós Ideológia nem tudta felfalni a játékokat. A haladó erők hozták létre a szegedi szabadtéri legjelentősebb előadásait., azokat a produkciókat. melyeknek fénye térben és időben a legmesszebbre világított: egész Európához ós egész a mához. Az ember tragédiája, a Háry János, a Parasztbecsület. a Turandot. az Aida és a János vitéz- ezek voltak azok az előadások, amelyek a Dóm eiőltl játékok sikerét. jelentőségét, nemzetközi hírnevét már a harmincas években megalapozták és meghatározták. Nyolc éven át. 1931-től 39-lg tartottak a téren előadásokat. A megindulás után 1932-ben szünetet tartottak, mert. a Magvar Passió előadása érdektelenséget váltott ki. Húsz évvel az utolsó előadás után. 1959-ben kezdődtek meg Ismét a Szegedi Szabadtéri Játékok. Azóta teljes mértékben megvalósultak. sőt újakkal gyarapodtak azok a célok, amelyeket a születésénél bábáskodó baloldali erők annak idején kitűztek. A szegedi szabadtéri — felúlftása óta — a szó legnemesebb értelmében vett népszínházzá vált. Nemcsak azért, mert az eltelt években 600 ezer nézőnek nyújtott, művészi élményt, hanem azért is. mert látogatói között a munkások és parasztok számaránya lényegesen magasabb, mint a kőszínházakba járóknál. Hazánk legjelentősebb nyári kulturális eseménysorozata az idén is folvtat.ia legnemesebb hagyományait. A Háryn és a Tragédián kívül ezen a nyáron láthatja a közönség Gounod népszerű operáját, a Faustot, amely most kerül először a Dóm előtti térre, továbbá magyarországi ősbemutatóként a nemzetközi tekintélyű. Lenin-díjas grúz balett előadásában A. Macsavariani Otelló és D. Toradze Gorda című balettjét. állt Az előadás mellé állt manyelvre. a közönség is, amely tavaly minden Tragédia előadás alkalmával zsúfolásig megtöltötte a hatalmas nézőteret — Mivel az elmarasztaló bírálatok nem elvi természetűek voltak, nem volt okom mének, mondanivalójának. Szinetár Miklós: H Háry színpadra állítása régi vágyam — A Háryban egy ba. Háry hőstetteit a faluban, a falusiaknak elmeséli. Ezért a kocsma az egész előkls változtatni az elképzelései- nemzet nagy tehetsége és men. A Tragédia idei elő- nagy vágyai ütköznek össze adása a tavalyi alapokon a realitással. Furcsa ötvözete adás színhely-kerete.' nyugszik, változatlanul azok- ez a kivételes remekmű lírá- — Ennek megfelelően ra épül. Nem hagytam azon- nak, tragédiának és humor- Varga Mátyás, a díszletterban figyelmen kívül a bírá- nak, találó tükre a ma- vezó a Dóm előtti színpadra latoknak azokat a konkrét gyar nép sorsának. Emel- felépíti a falut Ez a «zfnészrevételeit, amelyek a ren- lett sajátos önirónia van hely végig változatlan ma dezési elvek megvalósításé- benne, amely csak a nagy nak fogyatékosságaira, az irodalmak és zenék sajátja. előadás technikai pontatlan- _ a daljáték színpadra ságaira vonatkoztak. Ezeken állítása régi vágyam. Filmen az idén igyekszem majd ja- megrendeznem már sikerült vítani. Tavaly nem sikerült Eddig 1 millió 200 ezer néző például Lucifer jelmeze; látta ezt a filmet, amelyet szemben állt a szerep mon- én eddigi legjobb munkámdanivalójéval. Ügyetlen volt nak tartok. Természetesen az űrrepülési jelenet megöl- örülök ennek a sikernek. De dása is. Ezeken és több más a színpad mégiscsak más, s apró részleten az idén vál- ezért izgalmas számomra az toztatunk. idei szabadtéri feladat: szín— Tavaly a kritikák nem padon megrendezni Kodály vették figvelembe, hogy az nagyszerű alkotását, nagy előadás vezető színészei elő- nemzeti műveink egyikét szőr játszották szerepüket. — Elképzelésem lényege: Ilyen szereposztásra azért a Háryt úgy kell felfogni, volt szükség, mert el akar- hogy cselekménye a faluban, tuk kerülni, hogv korábbi Nagyabonyban játszódik. Teelképzelések. megoldások be- hát vem Bécsben, nem a rad. A többi szín díszletelemei ebbe az állandó keretbe kerülnek. A Dóm két tornya hol a nagyabonyi két tornyot, hol a bécsi harangjátékok tornyát jeleníti meg. Ezzel és az előadás több más megoldáséval is szeretném a tér adottságait, lehetőségeit minél jobban kihasználni a mű mondanivalóinak szemléletes kifejezésére. — A produkció szereposztása igen jó. Nagyon magas énekesi színvonalat jelent Melis György — Háry — és Komlóssy Erzsébet — örzse közreműködése. A vezénylő Lukács Miklós, akárcsak én, most vesz részt először a folyásolják őket Ezért a ve- napóleoni háborúk szinte- Háry színrevitelében. Napózető művészeknek egyszerre rein. Háry alakjára az a legkellett megbirkózniuk a sze- jellemzőbb, hogy behozza fareppel és a hatalmas tér lujába az egész világot. Az adottságaival. Az idén az irodalom többi nagy hazuelőkészítő próbákat, a ta- dozója ezzel szemben saját valyi tapasztalatok birtoké- magát repíti ki a nagyvilágleon szerepét Bodrogi Gyula játssza. A filmen is ő volt Napóleon. Ebelasztin lovagot ifj. Latabár Kálmán alakításában láthatja majd a közönség. Idei dfdonsSg! Országos népitánc fesztivál A Szegedi Ünnepi Hetek a szabadtéri játékok előadás sain kívül is gazdag kulturális programot ígér a városba látogatóknak. E változatos programban érdekes újdonság lesz a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának kezdeményezése: júl'us 28 és 31 -e között a kétezer személves újszegedi szabadtéri színpadon az idén először megrendezésre kerülő országos népitánc fesztivál. Az ország minden tájáról 11 szakszervezeti együttes 500 táncosa lép ezen a találkozón a közönség elé.; Olyan ismert és népszerű tánccsoportok szerepelnek majd, mint a Vasas Központi Művészegyüttes. a VDSZ Bartók-csoportja. a HVDSZ Bihari táncegyüttese. az Építők Vadrózsák együttese, a diósgyőri Vasas tánckar. a tatabányai és a várpalotai Bánvász egvüttes. a szolnoki Tisza, a borsodi Avas. a zalai Zala és az ÉDOSZ Szeged nét>i együttese. Külföldi tánccsoport ls szerepel a műsorban: a Jugoszláviában nagvon népszerű szabadkai Mladost ifjúsági együttes. A bemutatókat szakmai megbeszélések, viták, tanácskozások követik. A tapasztalatokat július 31-én. vasárnap összegezik, maid a fesztivál 500 táncosa népviseletben felvonul a délután 6 órakor kezdődő — szintén hagyományos — Ifjúsági karnevál menetében. Ezt idén a KISZ a népek barátsága gondolatának jegyében rendezi meg. Dél-magyarországi Ipari Kiállítás Több éves szünet után az ünnepi hetek ideién Ismét megrendezik Szegeden a korábban is közkedvelt Ipari kiállítást. A bemutatón Szeged. Csongrád megve és csaknem egész Dél-Magyarország vállalatainak. ipari üzemeinek termékeit láthatja majd a közönség. Az augusztus 10-én nyíló nagyszabású bemutatóra csaknem 80 üzem és 8 kisiparos Jelentkezett Budapestről 9 üzem vesz részt termékeivel a ki állításon j A bemutatott anvae főképpen a könnyűipart a textil- és élelmiszeripart repre. zentálta. Kultúra és közönség I ÍRTA: KÖPECZI BÉLA, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA KULTURÁLIS OSZTALYANAK I VEZETŐJE I napokban lát napvilágot f„ZÍu Szemlében a Kulturális Elméleti Munkaközösség tanulmánya „Az irodalom és művészetek hivatása társadalmunkban" címmel. Ügy gondoljuk, hogy ez a dokumentum megfelelő tájékoztatást ad a kultúra minden munkásának azokról a kérdésekről, amelyek az irodalom és művészetek és a társadalom viszonyát érintik. A pártosság, az elkötelezettség, a dekadencia. a kritika és a közvélemény eszmei felelőssége, az ízlésformálás és a kulturális forradalom — mindezek olyan témák, amelyek hosszú idő óta foglalkoztatják a közvéleményt.. Nem feladatom a tanulmányt ismertetni, inkább néhány, elsősorban a népműveléssel öszszefüggö gondolatát szeretném kiemelni. Kulturális fejlődésünk egyre inkább megköveteli, hogy a népművelés művelődéspolitikánk középpontjaha kerüljön. A szocialista kulturális forradalom fő célkitűzése a nép kulturális színvonalának emelése s ezzel együtt eszmei-erkölcsi egységének munkálása. A kulturális politika gyakorlatában, de sokszor a közvéleményben is, az irodalom és művészetek ideológiai kérdései néha a kelleténél nagyobb jelentőségre tesznek szert, s háttérbe szorítják ezt a fö feladatot. Nem arról van szó, mintha nem kellene figyelmet szentelni azoknak az eszmei jelenségeknek, amelyek az irodalomban és a művészetekbon megmutatkoznak. Ezt annál is inkább meg kell tenni, mert itt nem kizárólagosan művészeti, hanem legtöbbször általánosabb jellegű, társadalmi problémák vetődnek fel. Mindez azonban nem feledtetheti el, hogy egyrészt az irodalom és a művészetek csak a közönség „befogadása" révén tudnak hatni s hogy másrészt maga a közönség visszahat a művészeti tevékenységre, annak tárgyára, szemléletére, sőt a kidolgozás módjára is. Amikor arról beszélek, hogy művelődéspolitikánkban bizonyos mértékig háttérbe szorult a népművelés, akkor elsősorban erre gondolok: a közönséget nem tekintettük eléggé középponti és aktív tényezőnek. Milyen is ez a közönség? Milyen műveltsége, érdeklődése. ízlése? Pontos képünk erről nincs, de a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok és kultúrszociológiai felmérések egyaránt azt bizonyítják. hogy egységes egészről, nem beszélhetünk. Kulturális intézményeink adatai mutatják, milyen jelentős fejlődés következett be a műveltségi állapotok szempontjából a felszabadulás előtthöz mérten, de azt is, hogy az egyes rétegek között nagyok a különbségek, s nagy az elmaradás a társadalmi szükségletekhez képest. Legutóbb, a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az 1960—65-ös évekre vonatkozó 2000 háztartás adatait feldolgozó statisztikáját. Ezek szerint a munkás és alkalmazotti kategóriában 1960-ban 266 forintot költöttek fejenként, művelődésre és szórakozásira, 1065-ben 280-at. A' paraszti és kettős jövedelműek viszont 1960-ban 91 forintot adtak ki fejenként, ezekre a célokra, öt év múlva pedig 111 forintot. Tekintetbe kell venni, hogy ez utóbbi kategóriában az emelkedés elsősorban újság-, folyóirat-, naptár-vásárlásnál következett be, s kisebb mértékben a könyvnél. tankönyvnél, tanszernél, viszont csökkent a színház- és mozi-látogatás. Ha mélyebben vizsgálnánk az egyes rétegek kultúrálódását, akkor megállapíthatnánk, hogv természetesen nan>/ különbség van az értelmiségiek és a munkások között, de egyes munkak'ntegóriáknn belül is. Ezek a zámok nemcsak azt mutatják, hogy ki mennyit költ kulturális célokra, hanem bizonyos mértékig jelzik egyes osztályok és rétegek kulturális színvonalát is. Művelődéspolitikánk egyik legfontosabb feladata. hogy tüzetes elemzés alá vesse az egyes rétegek művelődési helyzetét, megvizsgálja az elmaradás vagy az előrehaladás okait és intézkedéseket dolgozzon ki a fejlődés előmozdítására. Első következtetésünk tehát az. hogy világos helyzettel mérést, kell készítenünk, mégpedig nem csupán általánosságban, hanem nagyon is differenciáltan, II tömegek felé fordulással nem lehet eléggé hangsúlyozni különösen két tényező fontosságát. Az. egyik a nagy tömeghatású kulturális eszközök felhasználása. Magyarországon ma csaknem minden családnak van rádiója (falun csak a családok 80 százalékának), már egymillió felé közeledik v. televízió-előfizetők száma, fokozódott az íjság- és folyóiratvásárlás és olvasás minden rétegnél. Ebből természetesen következik, hogv ezeknek a fórumoknak kell elsősorban foglalkozniok a legszélesebb tömegek igényeinek kielégítésével és újabb, igények támasztásával. Mindez nem jelenti azt, hogy ezek a szervek ne differenciálják munkájukat rétegek szerint, de az ő feladatuk elsősorban mégis az, hogy a szocialista tömegkultúra terjesztői legyenek. De van egy másik tényező is. Teljesen helytelen volna, ha csak a központi szervekre bíznánk a tömegek művelődését. Minden területen vannak olyan sajátosságok, amelyeket, tekintetbe kell venni és vannak a kulturálódásnak olyan eszközei, amelyeket. a nagv tömeghatású eszközök nem pótolhatnak. Nem nélkülözhetjük a helyileg szervezett kulturális tevékenységet, ami nemcsak megyei vagy járási, hanem községi kulturális centrumok kialakítását, is jelenti. Jobban kell építenünk a jövőben e két tényező kölcsönhatására, a központi és a helyi népművelés jobb összekapcsolására. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindez nem puszta szervezési, hanem elsősorban tartalmi kérdés. A szocialista tömegkultúra az emberiség legnagyobb tudományos és művészeti eredményeit foglalja rnngá.ban. s nem a kapitalista ..fogyasztásig kultúrát" jelenti. A műveltségben és a művelődésben természetesen vannak fokozatok. de a mi tömegkultúránk ..nyitott": a lehetőségek adva vannak mindenki számára, aki a különböző lépcsőfokokat végig akarja járni. A tömegkultúra ilyen felfogásának az sem mond ellent, hogy egyes területeken, különösen a szórakoztatásban selejtes termékev is t—tcHnoV. s hogy vannak rétegek, amelyek műveltségi és ízlésbeli állapota rendkívül elmaradott. A szocialista kulturális forradalomra éppen az a jellemző, hogy sohasem elégszik meg az 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1966. július 10.