Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! drnmmm A M A G Y A R SZOCIALISTA ML1KKÁSPÁBT LAPJA HAZAÉRKEZETT A MB&Y9R XÜLD ÖTTSÉG 58. évfolyam. 181. szám Ara: 58 fillér Szombat, 1966. július 9. Az európai béke és biztonság megszilárdításáért A Varsói Szerződés politikai tanácskozó Pénteken délelfitt hazaérkezett Bukarestből a mauvar küldöttség. araelz Kádár Jánosnak, az MSZMP Kozpontt Bizottsága el. sö titkárának vezetésével részt vett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén és a KOS'I-tagállamok kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek találkozóján. Képünkön: a Ferihegyi repülőtéren A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Barátságról, Együttműködésről és a Kölcsönös Segélynyújtásról szóló Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti értekezletén képviselt tagállamai a kővetkező nyilatkozatot fogadták cl: m A tartós béke és biztonság biztosítása Európában földrészünk valamennyi népének forró törekvése, amely megfelel az egyetemes béke érdekeinek te. Európa népei, amelyek jelentősen hozzájárultak és hozzájárulnak az emberiség haladásához, megteremthetik és meg is kell teremteniük a földkerekség e térségében az enyhülés és a nemzetközi kölcsönös megértés légkörét, amely lehetővé tenné, hogy valamennyi nép. valamennyi ország anyagi és szellemi kincseit akaratának és döntésének megfelelően teljes mértékben felhasználhassa. Az európai országok kapcsolatainak állapota nagv hatással van az egész világhelyzetre. Nem szabad megfeledkezni arról. hogy a két világháború, amely emberéletek tízmillióiba került és hatalmas pusztításokat okozott, az európai kontinensről indult el. Az európai biztonság problémája nem mai és nem tegnapi keletű. Fél évszázaddal ezelőtt, az első világháború kezdetével került napirendre. Két évtized elmúltával. amikor Európa és az egész világ szembekerült az elóllatiasodott fasizmussal. amely egvik államot a másik után gyűrte maga alá. ez a probléma teljes iétfontosságában ismét felmerült a népek előtt. A népek, amikor a rajuk kénysgerftett élet-halál harcba indultak, abból a reményből merítették lelkesedésüket, hogy az utolsó világháborút vívják meg. 1945-ben közelinek látszott az. európai biztonság megteremtésének célja", úgy tűnt. hogy a hozzá vezető út szabad. A német fasizmus a földön hevert és ítéletre várt. Diadalát ülte az igazság. A népek. amelyek épphogy átélték a hitleri Németországgal vívott., példátlanul könyörtelen háborút, követelték, mindent tegyenek meg. hogy a militarizmus és az agresszió erői ne zavarhassák meg ismét a mai és a jövő nemzedékek békés életét, alkotó munká ját. A potsdami megállapodás, amelv megkoronázta a Hitler-ellenes koalíció államainak szövetségi viszonyát, a béke megerősítésének széles körű és jövóbe mutató programját hirdette meg. Törénelmében először kapott Európa reá1 is lehetőséget arra. hogy megoldja saját biztonságának problémáját. Ezzel általánosan elismertté lett. hogy az európai biztonság legfőbb feltétele: a német militarizmus és nácizmus újjáéledésének megakadályozása és annak biztosítása, hogy Németország soha többé ne fenyegethesse szomszédait, vagy a világbékét Nem akadt senki, aki nem értett volna egyet azzal, hogy e fő feltétel megköveteli a becsületes és barátságos együttműködést mind az európai államok, mind más államok között amelyeknek érdeke az európai béke és a világbéke fenntartása. Ám az események nem igazolták ezeket a várakozásokat. Az európai népek reménvei nem váltak valóra, mind ez ideig nem valósultak meg a háború félelmeitől mentes életre való törekvéseik. Ezért a felelősséget azok a hatalmak viselik, amelyek tüstént a német agresszorok legyőzése után megtagadták a Hitler-ellenes nagy koalícióban kialakult együttműködést. nem követték az európai béke felépítésének közös útját. sőt. maguk váltak az agresszív politika hordozóivá. Most. két évtizeddel a második világháború befejezése után Európában még mindig nem szűntek meg e háború következményei. nincs német békeszerződés, továbbra is léteznek a feszültség gócpontjai. s az államok kapcsolataiban rendellenes helyzetek állnak fenn. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok úgy vélik, hogy e helyzet felszámolása. az európai béke és biztonság tartós alapjainak megteremtése feltételezi, hogy az államközi kapcsolatoknak — abból kiindulva, hogy lemondanak az erőszakkal való fenyegetésről, az erő alka'mazásáról és szükségesnek tartják a nemzetközi vitás kérdések kizárólagos békés rendezését — a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség tiszteletben tartásának elvein kell alapulniuk. Az európai államoknak olyan hatékony intézkedésekre kell törekedniük, amelvek alkalmasak az európai fegyveres konfliktus veszélyének elhárítására és az európai kollektív biztonság megerősítésére. Az Ö6szes európai nemzetek e közös törekvésének megvalósítása feltételezi minden — kicsiny és nagy — állam felelősségét és hozzájárulását, tekintet nélkül társadalmi, politikai rendszerére, a szuverén, független és egyenjogú államokhoz méltó együttműködés kialakításához. A jelen értekezleten részt vevő államok véleménye szerint a jelenlegi helyzet Európa minden népétől, az összes békeszerető erőktől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást követel az európai béke és biztonság megszilárdításáért folyó harcban. (TTÍ A mai nemzetközi helyzet egvik meghatározó vonása a beke fenntartásáért és megszilárdításáért küzdő erők növekedése. Az imperialista agresszív politikával szemben, a népek biztonságáért elszántan szállnak síkra a szocialista államok a maguk hatalmas gazdasági, politikai és katonai erejével, a nemzetközi munkásosztáiv, élén a kommunista pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgalom, a legutóbbi években függetlenné vált új államok. az egész világ haladó és demokratikus erői. Európában mindinkább erősödnek és fejlődnek azok az iránvzatok. amelvek a hidegháború maradványainak, az egyetemes európai együttműködés normális fejlődése akadályainak felszámolását, a különböző vitás kérdéseknek a kölcsönös megértés útján történő megoldását, a nemzetközi élet normalizálását és a népek közeledését szolgálják. Ezzel az irányzattal szembeszegülnék a reakciós imperialista körök, amelyek agresszív célokat követve szítják a feszültségét és igyekeznek megmérgezni az európai államok kapcsolatait. Az európai béke. az európai népek biztonsága szempontjából közvetlen veszélyt jelent az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi politikája, uevanaz a politika, amely a világ más térségében — DélkeletÁzsiában — máris a vieínami nép elleni agresszív háborúhoz vezetett, és az utóbbi évek során nemegyszer nemzetközi válságokig izzította az államok közötti kapcsolatokat. Az Egyesült Államok beavatkozik más államok belügyeibe, megsérti valamennyi nép szent jogát, hogy maga döntsön sorsáról, a gyarmati megtorlás és a fegyveres intervenció eszközeihez folyamodik. összeesküvéseket sző Ázsia. Afrika és Latin-Amerika különböző országaiban, mindenütt támogatja a reakciós erőket és a népek szemében gyűlöletes korrupt rendszereket. Semmi kétség az iránt, hogy az Egyesült Államok európai politikája céljainak semmi közük sincs az európai népek létérdekeihez. az európai biztonság feladataihoz. Az amerikai vezető körök szeretnék nvugat-európai szövetségeseikre ráerőszakolni akaratukat, hogy Nyugat-Európa az Egyesült Államok globális politikájának eszközévé váljék. E politika alapiát az a törekvés alkotja, hogy megállítsák, sőt visszafordítsák a népek nemzeti és társadalmi felszabadulásának történelmi folyamatát. Innen ered az a próbálkozásuk, hogy néhány nvugat-európai államot bevonjanak a világ más részein, többek között Ázsiában folytatott katonai kalandjaikba. Az amerikai agresszív körök, amelvek élvezik a nyugat-európai reakciós körök támogatását, az észak-atlanti katonai tömb és az általa megteremtett hadigépezet segítségével arra törekednek, hogy tovább mélyítsék Európa inog osztottságát, szítsák a fegyverkezési hajszát, fokozzák a nemzetközi feszültséget, akadályozzák a kelet- és nyugat-európai államok normális kapcsolatainak kialakulását és fejlődését. íme, az európai népek biztonságának Igazi érdekeitói idegen célokért vannak még mindig Európában az Egyesült Államok csapatai, a nyugat-európai országokban ezért vannak ott e hatalom katonai támaszpontjai, ezért létesülnek termonukleáris fegyverraktárak, ezért vezényelnek nukleáris tengeralattjárókat az Európa partjait mosó tengerekre, ezért cirkál a Földközi-tengeren a 6. amerikai flotta, ezért zúgnak nukleáris bombákat hordozó repülőgépek az európai országok égboltján. Az Egyesült Államok a háború óta folytatott európai politikája annál te veszedelmesebb az európai népek számára, mert egyre inkább a nyugatnémet militarista és revansista erőkkel való megegyezésre támaszkodik. Ezek az erők egy még veszélyesebb európai irányvonal megvalósítására ösztökélik az Egyesült Államokat. Ez a politika abban is kifejezésre jut, hogy az amerikai imperialisták és a nyugatnémet revansisták között egy sajátos szövetség bontakozik ki. Nyugat-Németország militarista és revansista körei semmi beveszik a német nép létérdekeit, agresszív célokat követnek. Ez minden tettükben megnyilvánul: abban is, hogy hadi vágányokra állítják át az ország gazdasági potenciálját, abban is, hogy félmilliós Bundeswehrt hoztak létre, abban is, hogy a német hódítások történelmét magasztalják és gyűlöletet szítanak más népek ellen, amelyeknek területeire ismét fenik a fogukat az NSZK említett körei. Ma e politikai gyújtópontjában a nukleáris fegyverek birtoklásának követelése áll. Az NSZK-ban nyíltan és titokban szorgalmazzák egy olyan műszaki-tudományos és ipari alap megteremtését, amely meghatározott időpontban alkalmassá válnék saját atom- és hidrogénbombák gyártására. A békeszerető országoknak és népeknek közös erőfeszítéssel mindeddig sikerült megakadályozni a NATO gépesített nukleáris erőinek megteremtését, ami hozzáférhetővé tenné az NSZK számára a nukleáris fegyvereket. Am korántsem mondtak le az erre vonatkozó tervekről. Minden nép létérdékei megkövetelik, hogy vessék el a NATO sokoldalú atomütőereje létrehozására vonatkozó terveket. Ha azonban a NATO-államok - szembeszegülve a béke érdekeivel — a sokoldalú atomütőerő létrehozására vonatkozó tervek megvalósításának vagy az NSZK atomfegyverhez való hozzájuttatásának útjára lépnek bármilyen formában, a Varsói Szerződés tagállamai — figyelembe véve az európai békét és biztonságot fenyegető súlyos következményeket — kénytelenek lesznek megtenni a szükséges védelmi intézkedéseket saját biztonságuk szavatolására. A nyugatnémet revansisták területi igényeit határozottan vissza kell utasítani. Ezek az igények teljesen alaptalanok és kilátástalanok. A határkérdés Európában végérvényesen és visszavonhatatlanul eldőlt; Európa népei képesek útját állni a revansizmusnak. Az európai biztonság szavatolásának egyik fő feltétele az európai államok között jelenleg fennálló határok sérthetetlensége, beleértve a szuverén Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia határait. A jelen értekezleten képviselt államok megerősítik eltökéltségüket, hogy visszavernek minden agressziót, amely az imperializmus és a reakció erőitől indul ki e határok ellen. A Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről kinyilvánítják, hogy Európa egyetlen államával 6zemben sem támasztanak területi igényeket. , A német imperializmus revansista és militarista politikája mindig csődbe jutott. A jelenlegi nemzetközi és európai erőviszonyok mellett ez a politika nemcsak hogy semmiféle előnyt vagy hasznot nyilatkozata nem hozhat az NSZK-nak. hanem egyenesen helyrehozhatatlan következményekkel járhat a Német Szövetségi Köztársaság számára. Európa ős a világ békéjének és biztonságának érdekei — de a német nép érdekei is — azt követelik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei számoljanak az Európában reálisan létező helyzettel. Ez azt jelenti, hogy a két német állam létének tényétől induljanak ki. mondjanak le az európai határok megváltoztatására irányuló követelésükről, arról az igényükről, hogy joguk van egész Németország kizárólagos képviseletére, mondjanak le azokról a próbálkozásaikról, hogy nyomást gyakorolnak az NDK-t elismerni kész államokra, mondjanak le a bűnös münchéni diktátumról és ismerjék el annak érvénytelenségét kezdettől fogva. Bizonyítsák be tettekkel, hogy valóban számot vetnek a történelem tanulságaival, véget vetnek a militarizmusnak és revansizmusnak. és az államok közötti kapcsolatok normalizálásának, a népek közötti együttműködés és barátság fejlesztésének politikáját folytatják. A Német Demokratikus Köztársaság — az európai béke és biztonság e fontos tényezője — építő javaslatokkal fordult az NSZK kormányához és szövetségi gyűléséhez: kölcsönösen mondjanak le a nukleáris fegyverekről, csökkentsék mindkét német állam hadseregének létszámát, kötelezzék magukat arra. hogy nem folyamodnak erőszakhoz egymással szemben? üljenek tárgyalóasztalhoz az NDK-t és az NSZK-t egyaránt érdeklő megérlelődött nemzeti kérdések megoldása vésett. Am az NSZK kormánya nem mutat érdeklődóst e javaslatok iránt. A jelen nyilatkozatot aláíró államok támogatják az NDK említett kezdeményezéseit. Az értekezleten részvevő áTlamok — miután sokoldalúan megvizsgálták a jelenlegi európai helyzetet, s mérlegelték az e helyzet fejlődését meghatározó tényezőket — arra a következtetésre jutottak, hogy Európában, ahol az államok csaknem fele szocialista, lehetőség kínálkozik arra. hogy megakadályozzák az események nem kívánatos fejlődését. Az európai államoknak a békéért küzdő összes társadalmi erőknek együttes erőfeszítésével — tekintet nélkül az ideológiai nézetek, vallási és egyéb meggyőződések különbözőségére — meg lehet oldani az európai biztonság problémáját. Ez a feladat annál sikeresebben fog megoldódni, minél gyorsabban bénul meg azoknak az erőknek a befolyása, amelyek még tovább kívánják szítani az európai államok közötti feszültséget. A háború óta nemegyszer sikerült meghiúsítani az európai béke aláaknázására irányuló terveket. Ebben döntő jelentősége volt az európai szocialista államok és valamennyi szocialista ország egységének és szolidaritásának, az általuk folytatott békeszerető külpolitikának, miközben éberek voltak a potenciális békebontókkal szemben, továbbá ama készségüknek, hogy együttműködjenek az európai biztonság megerősítéséhez hozzájárulni kész minden állammal. Ugyancsak e cél elérésére törekednek minden erejükkel a nyugat-európai országok munkásosztálya, annak élenjáró osztagai, a demokratikus haladó szervezetek és a békemozgalom, amelyek a legszélesebb dolgozó tömegek közvéleményét alakítják. Európában a katonai kalandok megvalósítását mindinkább megnehezíti egy fontos tényező: a nyugat-európai országokban növekszik azoknak az erőknek a befolyása. amelyek szükségesnek tartiák. hogy a jxilitikai nézet- és felfogásbeli különbségeken felülemelkedve síkraszálljanak a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a kölcsönösen előnyös, minden megkülönböztetéstől mentes európai államközi kapcsolatok átfogó fejlesztéséért, országaik teljes függetlenségéért és nemzeti arculatának megőrzéséért. A nyilatkozatot aláíró államok kedvező jelenségnek tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban vannak olyan körök. amelyek fellépnek a revansizmus és a militarizmus ellen, s követelik, hogy az NSZK normális kapcsolatokat teremtsen meg mind a Nyugat, mind a Kelet orszá(Folytatás a 2. oldalon.) i