Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

Az európai béke és biztonság megszilárdításáról (Folytatás az i. oldalról.) gaival, beleértve a két német állam normális kapcsolatait is. Az európai béke és biztonság híveinek befolyása napról napra érezhetőbbé válik, az agresszív politikai hívei pedig kezdenek teret veszíteni. Egyre több európai ország és nép ismeri fel. honnan ered az ót és egész Európát fenyegető veszély, s mit kell tenni valamennyi európai állam biztonságának megvédése érdekében. Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy mindegyik európai államnak méltó szerepet kell játszania a nemzetközi ügyeikben és teljesjogú partnerként részt keD vennie az európai népek és államok közötti kapcsolatok olyan rendszerének kialakításában. amelynek keretében a® egyas államok biztonsága egyértelmű lenne valamennyi állam biztonságával. Az európai államok külső beavatkozás nélkül meg tudják oldani kölcsönös kapcsolataik problémáit. A szocialista országok véleménye szerint az európai biztonság megteremtésének egyik alapfeltétele az, hogy ezek az államok erősítsék és fejlesszék normális kapcsolataikat, a szuverenitás, a nemzeti függetlenség. az egyenjogúság, az egymás belügyeibe vaió be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján. Fontos, hogy az európai államok között, társadalmi rendjüktől függetlenül, erősödjenek a béke védelmére hivatott politikai kapcsolatok. Az európai országok, amelyeket hagyományos kereskedelmi kapcsolatok kötnek össze, csak nyerhetnek a gazdasági együttműködés kölcsönös fejlesztésén. Gazdasági kapcsolataik kiszélesítése, s az ennek útjában álló megkülönböztetések és akadálytok felszámolása kiváltképpen előmozdíthatja a népek közeledését, s kölcsönös bizalmukhoz és megértésükhöz ezükséges Iétgcör megteremtését. Az európai országoknak gazdasági kapcsolataik fejlesztése módot ad arra is, hogy más világrészek országaival ugyancsak kiszélesítsék áruforgalmukat Az európai ártalmaknak és népeknek, tekintet nélkül arra. hogy társadalmi-politikai rendszerük, ideológiájuk és politikai felfogásuk eltérők, van egy közös feladatuk, amely összhangban van valamennyiük nemzeti létérdekeivel. Közös feladatuk, hogy elejét vegyék az európai békebontásnak és megfékezzék az agreszszív erőket. H A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint a most kialakuló helyzetben valamennyi európai államnak aktív erőfeszítéseket kell tennie az európai béke megszilárdítására. Az európai kormányok nem hihetnek azok megnyugtató jelentéseiben, akik agresszív terveket szőnek, nem bízhatnak azokban, akik a második világháború következményeinek felülvizsgálására törekednek, emellett azt bizonygatják, hogy saját biztonságuk érdekében van szükségük atomfegyverre. S nem maradhatnak passzívak, mert akkor, akarva-akaratlanul. azoknak az erőknek adnak ösztönzést, amelyek Európát pusztító nukleáris konfliktus szinterévé akarják tenni. Az európai államok -kormányainak népeink iránti nagy felelősségük tudatában olyan lépéseket kell tenniök. amelyek meghozzák az európai feszültség enyhülését, a biztonság megszilárdulását, s a kölcsönösen előnyös, békés európai együttműködés kibontakozását eredményező fordulatot. Nem először vetődik fel ez a feladat Európában. Az agresszív erők az első és a második világháborút mélységes titokban készítették elő. Békés szándékaikról pufogtatott hazug szólamokkal leplezték terveiket. Minden alkalommal a propaganda és a félrevezetés gigászi apparátusát használták fel a népek éberségének elaltatására. A népeknek ugyan kinyílt a szemük. de már csak akkor amikor emberek milliói pusztultak el. s virágzó városok és falvak váltak romhalmazzá. Az atomenergia és az óriás rakéták korában nem hagyhatjuk, hogy ez harmadszor ls megismétlődjék. Az értekezleten rész vevő országok határozottan síkraszállnak azért, hogy mielőbb Ror kerüljön az európai biztonságot erősítő, építő intézkedésekre. Meggyőződésük. hogy a jelenlegi körülmények között reális lehetőség van erre. e célból készségesen együttműködnek más államokkal. Az európai béke és biztonság meghízható garanciáinak megteremtése fontos feladat. Ehhez szükség van valamennvi európai állam részvételére. Elengedhetetlen az álláspontok türelmes és építő megvitatása, hogy közhelyeslést keltő döntéseket lehessen hozni. A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint főleg az alábbi vonatkozásokban lehet és kell intézkedéseket tenni az európai biztonság erősítésére: Először: az értekezleten részvevő államok felhívjuk az összes eurónni országokat hogy fejlesszék a jószomszédi kapcsolatokat. a függetlenség, a nemzeti szuverenitás. az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök s a különböző társadalmi rendszerű államink között megvalósuló békés egvnrts mellett élés elvei alapján. Ennek meefelelóen síkraszállnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséért. A kapcsolatok és az együttműködés formáinak fejlesztését óhajtják a tudomány, a technika, a kultúra és a művészet terén, s minden olyan területen, amely új lehetőségeket nyújt az európai országok együttműködéséhez. Az európai államok a békés együttműködés minden területén módot találhatnak arra, hogy további, kölcsönösen előnyös lépéseket tegyenek. Az általános európai együttműködés fejlesztése érdekében mindegyik államnak le kell mondania a más államokkal szemben alkalmazott bárminemű politikai, vagy gazdasági megkülönböztetésről és nyomásról. Elengedhetetlenül 'szükséges továbbá valamennyi állam egyenjogú együttműködése és normális kölcsönös kapcsolatainak megteremtése, beleértve a két német állammal való normális kapcsolatokat. A különböző társadalmi rendszerű európai államok jószomszédi kapcsolatainak megteremtése és fejlesztése élénkítheti a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatokat, s így nagyobb lehetőségeket nyújthat ahhoz, hogy az európai államok hathatósan előmozdítsák az egészségesebb helyzet s a kölcsönös bizalom és megbecsülés kialakítását földrészükön. Másodszor: a szocialista országok mindig következetesen ellenezték, hogy katonai tömbökre, vagy szövetségekre oszszák fel a világot Mindenkor azon voltak, hogy elhárítsák az egyetemes békére és biztonságra ebből háruló veszélyeket Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésük, a Varsói Szerződés megkötése válasz volt a NATO, ezen agresszív katonai csoportosulás megalakulására és Nyugat-Németországnak a NATO-ba való belépésére. A Varsói Szerződés tagállamai azonban úgy vélték és úgy vélik, hogy az imperialista erők által kikényszerítőit katonai tömbök és külföldi katonai támaszpontok léte akadályozza az államok együttműködését. Minden európai ország biztonságának és haladásának igazi biztosítékát nem katonai csoportosulások adják meg. amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi élet mai egészséges tendenciáival, hanem egy olyan hatékony európai biztonsági rendszer megteremtése, amely a földrész valamennyi államának egyenjogúságán és kölcsönös megbecsülésén, minden európai nemzet egyesített erőfeszítésein alapszik. A jelen nyilatkozatot aláíró országok véleménye szerint megérett annak szükségessége. hogy lépéseket tegyenek elsősorban az európai háborús feszültség enyhítésére. Ennek radikális módja az lenne, ha a fennálló katonai szövetségeket egyidejűleg feloszlatnák. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi ezt. Államaink kormányai többször hangoztatták, hogy az Északatlanti Szövetség működésének megszűnése esetén a Varsói Szerződés hatályát veszti. s helyüket egv európai biztonsági rendszernek kell elfoglalnia. Most ünnepélyesen megerősítik, hogy hajlandók az említett szövetségek egyidejű felszámolására* Ha azonban az észak-atlanti szerződós tagállamai még mindig nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy teljesen megszűnjék a két csoportosulás, a jelen nyilatkozatot aláíró államok célszerűnek tartanák. ha már most megegyezés jönne létre az Ésyak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolásáról. Ugyanakkor kijelentik, hogy mindaddig, amíg létezik az észak-atlanti tömb és az agresszív imperialista körök merényletet követnek el a világbéke ellen. az értekezleten részt vevő szocialista országok megőrzik nagyfokú éberségüket és el vannak szánva arra. hogy fokozzák ereiüket és védelmi képességüket. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy az észak-atlanti tömbben és a Varsói Szerződésben részt vevő valamennyi állam, valamint a katonai tömbökhöz nem tartozó államok két- vagy többoldalú alapon tegyenek erőfeszítést az európai biztonság előmozdítása érdekében. Harmadszor: napjainkban úgyszintén nagy leientőségre tesznek 6zert az olyan részleges intézkedések is. amelvek az európai földrészen tapasztalható háborús feszültség enyhítésére irányulnak, mint például: a külföldi katonai támaszpontok felszámolása: a külföldi csapatok teljes kivonása idegen területekről saját nemzeti határok mögé: mindkét német állam fegyveres erőinek meghatározott mértékű és meghatározott idejű csökkentése; az atomkonfliktusok veszélyének elhárítására irányuló intézkedések; atommentes övezetek létrehozása, kötelezettségvállalás nz atomfegyverekkel rendelkező hatalmak részéről, hogv nem alkalmaznak atomfegyvert az ilven övezetekhez tartozó államokkal szemben stb. Az atom- és hidrogénbombákat szállító külföldi repülőgépek repüléseinek beszüntetése az európai államok területe felett, az atomfegyvereket hordozó külföldi tengeralattjárók és más hajók távoltartása ezeknek az államoknak a kikötőiből. Negvedszer: tekintettel arra. hogy az NSZK-nak az atomfegyverek birtoklására vonatkozó igénye veszélyezteti Európa békéjét, az államoknak erőfeszítéseket kell tenniök annak megakadálvozására. hogy a Német Szövetségi Köztársaság bármilven formában — közvetlenül vagv közvetve. áll árucsoportosul ásokon keresztül kizárólagos birtoklással, vagy e fegyver feletti rendelkezésben való bármilven formájú részesedéssel — atomfegyverhez jusson. E kérdés megoldásától nagymértékben függ az európai és nem csupán az európai népek jövője. Félmegoldások ebben a kérdésben megenged hetetlenek. Ötödször: a határok sérthetetlensége az európai tartás béke alapja. Az európai helyzet normalizálásának érdekei megkövetelik, hogy valamennyi európai állam éppen úgy. mint az európai földrészen kívül eső államok, külpolitikai lépéseikben abból Induljanak ki: el kell ismemiök az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja után az európai államok között reálisan kialakult határokat, köztük az Odera—Neisse lengyel határt és a két német állam közötti határokat. Hatodszor: a német kérdés békés rendezése megfelel az eurónai béke érdekeinek. Az értekezleten részt vevő szocialista államok készek tovább keresni e kérdés megoldásának útjait. A megoldásnál figyelembe kell venni az összes érdekelt ország és Európa egész biztonságának érdekeit. E kérdés és vele együtt az európai biztonság más vonatkozásainak építő jellegű kezelése csak a jelenlegi helyzetből, mindenekelőtt a két német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — létezése tényének elismeréséből kiindulva képzelhető el. Ugyanakkor feltétlenül szükséges e rendezés érdekében, hogy elismerjék a meglevő határokat és hogy mindkét német állam mondjon le a nukleáris fegyverekről. A két német állam egyenjogú részvétele az európai államok kapcsolátainak fejlesztésére és erősítésére irányuló erőfeszítésekben a legkülönbözőbb tevékenységi területeken — politikai, gazdasági, tudományos, műszaki, kulturális téren egyaránt — lehetővé teszi a két német állam munkásosztályának, parasztságának és értelmiségének, egész lakosságának, hogy lehetőségeikhez, alkotóképességeikhez mérten más európai népekkel együtt hozzájáruljanak a haladás és a béke ügyéhez. Ami a két német állam egyesítésének kérdését Illeti, ennek eléréséhez az út a feszültség enyhítésén, a két szuverén német állam fokozatos közeledésén, megegyezésükön. a német és az európai leszerelésre vonatkozó megállapodáson, valamint annak az elvnek a megvalósításán keresztül vezet, hogy az egyesített Németországnak valóban békeszerető, demokratikus államnak kell lennie, és soha többé nem veszélyeztetheti szomszédai és Európa békéiét. Hetedszer: nagy pozitív hatással lenne egy olyan általános európai tanácskozás összehívása, amely megvitatná az európai biztonság szavatolásának és az egvetemes európai együttműködés kibontakoztatásának kérdéseit. Az ilyen értekezleten születő megállapodás kifejeződhetne például egy közös európai nyilatkozatban, amely az európai biztonság fenntartásáról és a megerősítése érdekében kialakítandó együttműködésről szólna. Egy ilyen nyilatkozatban az aláíró államok kötelezettséget vállalhatnának hogv egymással való kapcsolataikban a béke érdekeit tartják szem előtt, a vitás kérdéseket csak békés úton oldják meg. konzultálnak és tájékoztatják egymást a kölcsönös érdekű kérdésekről, elősegítik a gazdasági, a tudományos, műszaki valaa kulturális kapcsolatok sokoldalú fejlődését. E nyilatkozathoz minden érdeke'? állam csatlakozhatna. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó értekezlet összehívása elősegíthetné a kollektív biztonsági rendszer megteremtését Európában, jelentós mérföldkő lehetne Európa jelenkori torténeimében. Országaink készek résztvenni egy ilyen értekezleten, bármilyen más érdekelt államok számára. így az Észak-atlanti Szövetség tagállamai és a semleges államok számára is alkalmas időpontban. Az európai semleges országok is pozitív szerepet látszhatnának egy ilyen értekezlet összehívásában Magától érthetődik hogy egy Ilyen találkozó vagy értekezlet napirendiét és az előkészítésével kapcsolatos felvetődő egvéb kérdéseket valamennyi részvevő állam közösen határozná meg. figyelembevéve mindenegyes részvevő ország előterjesztett javaslatait. Az értekezleten jelenlevő országok készek arra, hogy más rendelkezésükre álló módszereket ls igénvbevegyenek az európai biztonság problémáinak megvitatására: a diplomáciai csatornákon folvó tárgyalásokat, a külügyminiszterek vagv külön-megbízottak két, vagv többoldalú találkozóit, valamint a legfelső szintű személyes kapcsolatokat is. Az a véleményük, hogv a fentebb kifejtett elkénzelések magukban foglalják az európai biztonság garantálásának alapvető és legfontosabb vonatkozásalt. Készek arra. hogy megvitassanak minden olyan javaslatot, amely ennek a problémának a megoldását célozza, bármelv állam terjesztette is azt elő. vagy terieszti elő a jövőben. Ami az ilyen vitában való részvételt illeti, a Varsói Szerződés államai senkit nem zárnak ki belőle. Minden államnak magának kell eldöntenie, résztvesz-e vagy sem az európai nroblémák megvitatásában. vagv megoldásában. A néneknek természetesen nem mindegy milyen politikai irányvonalat választ az egvik. vagv másik állam — olvant választ-e. amelv megfelel a béke a biztonság érdekeinek, vagy pedig olvant. amely ellentétes ezekkel az érdekekkel. Az értekezlet részvevői meg vannak róla győződve, hogy más földrészek országainak sem lehet közömbös, milyen irányban fejlődnek Európa ügyei. A két világháború tüze Európa földjén lobbant lángra, de csaknem egész bolygónkra kiterjedt. Sok ország, közöttük Európától távolfekvő kontinensek országai is megismerték a pusztítást és nagy veszteségeket szenvedtek. Ezért minden olyan államnak. amely szívén viseli a béke sorsát, üdvözölnie kell minden olyan lépést, amely a feszültség csökkentéséhez. az európai helyzet egészségesebbé tételéhez vezet és támogatnia kell minden ilyen erőfeszítést Országaink kifejezésre juttatják, hogy érdekeltek az európai biztonság megszilárdításában, készek megtenni a cél érdekében a szükséges lépéseket és meg vannak róla győződve, hogy valamennyi eu-' rópai államnak kötelessége hozzájárulni az egész világot érintő problémák megoldásához, amelyek rendezése kétségkívül az európai helyzetre is kedvező hatással lenne. Ide sorolhatjuk az egymás belügyeibe való be nem avatkozást az erőszak és az erővel való fenyegetés megtiltását a nemzetközi kapcsolatokban, a leszerelést, a nukleáris fegyverek alkalmazásának megtiltását és az atomkonfliktus veszélyének elhárítására irányuló más nagyhorderejű intézkedéseket, továbbá a gyarmati rendszer teljes felszámolását annak minden megjelenési formájában, az Idegen területeken létesített külföldi katonai támaszpontok felszámolását, az egyenjogúságon alapuló nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését. Az értekezleten részvevő államok a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy elősegítsék e világméretű problémák mielőbbi rendezését Nagy jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete megerősítésének az ENSZ-alapokmány maradéktalan betartása alapián, az ENSZ egyetemessége biztosításának, továbbá annak. hogy összehangolják az ENSZ tevékenységét a világban végbement változásokkal; mindenképpen hozzájárulnak a világszervezet hatékonyságának fokozásához, az általános béke és biztonság megőrzése és a népek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése érdekében. A nyilatkozatot aláíró államok hangoztatják; készek más államokkal együtt keresni az európai béke megszilárdításához vezető kölcsönösen elfogadható utakat. Államainkat az a szilárd eltökéltség hatja át. hogy a nemzetközi életben megvédik a béke. az államok nemzetközi együttműködése, valamennyi szabadságszerető és haladó erő összefogása politikai vonalát harcolnak az imperialista agresszió, az erőszak és a diktátum politikája ellen* támogatják a szabadság, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügyét. Az értekezlet részvevői azzal a felhívással fordulnak valamennvi európai kormányhoz és nemzethez, földrészünk békeszerető ás haladó erőihez, ideológiai, politikai. vagy vallási meggyőződésüktől függetlenül egyesítsék erőfeszítéseiket azért hogy Európa — a világclvilizácló egyik legfontosabb központja - egyenjogú nemzetek sokoldalú és gvümölcsöző együttműködésének földrészévé, a tartós béke és a világméretű kölcsönös megértés hatalmas tényezőjévé váljék. A Bnleár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: ANTONIN NOVOTNY, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. JOZEF LENART, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengyel Népköztársaság nevében: WLADISLAW GOMTJLKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központ! Bizottságának. első titkára. JÖZEF CYR ANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében: KADAR JANOS, a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. K A L L A I G Y U L A , a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A Német Demokratikus Köztársaság nevében: WALTÉR ULBRICHT, a Német Szocialista Egvségpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. WILLI STOP II, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Román Szocialista Köztársaság nevében: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ION GHEORGIIE MAURER, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Szovjet Szocialista Köztársaságok QzRvetsézo novében: LEONYID BREZSNYEV, a Szovietnnió Kommunista Pártja Köznontí Bizottsázának 'őtitkára. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökei 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1966. július 9