Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

A Duna-medence békéje Nemzetközi vitafórum lesz Budapesten A Jövő tavasszal nemzet- műveiből műsorfüzetet állítaközi vitát rendeznek főváro- nak össze és bocsátanak a sunkban, Budapesten a Du- különböző irodalmi színpana-medence békéjéről — dok rendelkezésére. Napviláhatározták el a Hazafias got lát majd az európai bizNépfront budapesti elnöksé- tonság kérdéseiről rendezett gének pénteki ülésén. A ta- konferencia anyaga is. nácskozáson dr. Harrer Fe- A Dél-vietnami Nemzeti renc elnöki megnyitója, után Felszabadítási Front megaladr. Pesta László alelnök ter- kulásának évfordulója aljesztette elő a békemozga- kalmából ünnepi összejövelom fővárosi munkásainak télre hívják majd meg a tavaszi demonstrációjával és Vietnamban járt magyar műmás akcióival foglalkozó be- vészeket, számolót. Az elnökség ezenkívül úgy Az elnökség ülésén elfoga- döntött, hogy 1967 tavaszán dott új munkaterv, egyebek béketalálkozóra hívják meg között, elhatározta, hogy a környező országok főváro„Hirosimától Vietnamig" sainak küldötteit, s ebből az címmel dokumentumgyűjte- alkalomból vitát rendeznek a ményt adnak közre, s viet- Duna-medence békéjének nami és más írók, költők kérdéseiről. (MTI) Tájékoztató az eszperantó világkongresszusról Pénteken Budapestre érkeztek az Egyetemes Eszperantó Szövetség (UEA) vezetői: dr. Ivo Lapenna elnök és Günther Becker főtitkár. Délután sajtókonferenciát tartottak a Magyar Eszperantó Szövetség vezetőségével együtt az Újságíró Szövetség székházában. Az UEA hivatalos munkaülésein, vezetőségi és választmányi tanácskozásán egyebek között megtárgyalják, milyen lehetőségei vannak a nemzetközi nyelv iskolai oktatásának és szélesebb körű alkalmazásának a szakmai szervezetekben, a kereskedelemben, a turisztikában stb. Pénteken esite a MÉMOSZ székházában került sor az 51. eszperantó világkongresszus első hivatalos tanácskozására, amelyen az Egyetemes Eszperantó Szövetség (UEA) vezetősége a vasárnapi központi megnyitó ünnepség programját rögzítette. Az alapoktól a tetőig Odesszai egyetemisták szegedi építőtáborban A Jogi kultúráról írta: Dr. Antalffy György egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem Állam• és Jogelméleti Tanszékének vezetője VasziHJ Boldenko Szeretnénk valamilyen más munkát ls kapni, ha lehetpe falazást vagy ilyesmit — szólítja meg Joszif Andor a művezetőt. Majd magyarázatképpen hozzáteszi: — Szívesen csinálunk mi bármit, nem azért mondom ... Hát igen, akik a messzi kazahsztáni szűzföldeken szoktak nyaranként házat építeni, azoknak meg se kottyan egy kis földmunka a Bécsi körúti építkezésen. A sztegedi József Attila és az odesszai Mecsnyikov Tudományegyetem kapcsolata már több évre tekint vissza. A baráti szálak egyre sűrűbbre szövődnek köztük. Együttműködésüknek új fejezete kezdődött az idén: nemcsak tanulni, dolgozni is felkeresték egymást. Még fogadták Odesszában azokat a szegedi fiatalokat, akik az ő vendégeikként mentek munkára a szűzföldekre, azután maguk is vonatra ültek. Július 15-én érkeztek Mn gyarországra. • Az építőbrigád vezetője Joszif Andor, az odesszai egyetem adjunktusa. Kitűnően beszél magyarul, s bár két szegedi orosz szakos egyetemista is dolgozik mellettük tolmácsként, mégis jól jön jelenléte, segítsége. — A mi építőtáborainkban az a szokás — meséli —, hogy az egyetemista brigádok a nyári két, két és fél hónap alatt az alaptól a tetőig felépítik a házakat. Valóságos építőipari szakember lesz. aki néhány nyarat a szűzföldeken tölt. Már pedig brigádunkban több fiúnak kitüntetése is van már szűzföldeken végzett munkáért. © Vaszilij Boldenko Rigában született, a középiskola elvégzése után két évig dolgozott. három évig katona volt. azután került az odesz6zai Mecsnyikov egyetemre. Most negyedéves, párttörtéVjacseszlav Olejnyik nésznek készül. Két nyarat dolgozott már végig a szűzföldön. Ö az egyetem Komszomol-bizottságának titkárhelyettese. Vjacseszlav Olejnyik kereken húsz éves, s szintén negyedéves. Elméleti fizikus szeretne lenni, a tudományos diákkör tevékeny tagja már két éve. Lenin-ösztöndíjas, kitűnő tanuló. Minél jobban közeledik a diplomamunka elkészítésének ideje, annál lelkesebben mélyül el a választott tudományban. De ez azért nem akadályozza meg abban, hogy kedvenc sportját, a kardvívást is „egyetemi szinten" űzze. Edvard ' Csecselnyickij ős odesszai, dédszülei is a napfényes tengerparti városban éltek. Nappali tagozaton kezdte az egyetemet, de amikor átvette a diákklub elnöki tisztét, ^átiratkozott az esti tagozatra. Orosz nyelv és irodalom szakos. Szenvedélyes szervezője az öntevékeny művészeti csoportok munkájának, műsorainak, maga is kiváló népi táncos. Akárhogy is nézzük, jövendő fizikusok, nyelvészek, történészek dolgoznak most a Bécsi körúti lakóházépítkezésen. Ez magában véve is nagyszerű, de még szebbé teszi, hogy ők szovjet fiatalok. • Jól érzik magukat Szegeden. Tetszik a város, a gazEdvard Csecselnyickij dag program, amiről a KISZ gondoskodik számukra. A József Attila kollégiumban laknak, együtt az építőtábor többi lakóival. Csakhogy ők nem két hétig maradnak: augusztus 13-ig dolgoznak majd, s utána egyhetes országjárásnak mennek. Útirány a Balaton és Budapest. Szabadidejükben ismerkednek a várossal, a magyar fiatalokkal, eljárnak a szabadtéri előadásaira, a klubestekre, televíziót néznek, s most egy szovjet— magyar labdarúgómeccset szerveznek. — VB-visszavágót — mondják nevetve. Az otthpniak megbízták őket hivatalos tárgyalással is. Ennek eredménye az a megállapodás, hogy jövőre már két-két munkabrigádot cserélnek a szegedi egyetemistákkal.. Nemcsak fiúk jönnek majd Odesszából építkezni, hanem lányok is, kukoricát címerezni. — Elképzelni sem tudok (jobb lehetőséget egymás megismerésére, barátságunk elmélyítésére, mint a közös munkát — vallja vezetőjük, Joszif Andor. — Éljünk Odesszában vagy Szegeden, munkánk és célunk ugyanaz. S ahogy lefordítja szavait a többieknek, mindannyian helyeselnek. Fehér Kálmán Idegenforgalomból — 12 milliárd A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet idegenforgalmi bizottságának adatai szerint a világ idegenforgalmából származó bevétele 1965-ben 12 milliárd dollár volt. Ez az összeg a világ teljes exportja 6 százalékának felel meg. Az említett bizottság jelentésében — a Reuter közlése szerint — az áll. hogy 1965-ben a világ turistáinak száma 115 millió főre rúgott. A közölt adatok szerint az idegenforgalomból származó bevétel Spanyolország devizajövedelmének 42 százalékát, Ausztria devizajövedelmének 24 százalékát, Írországénak 18 százalékát, Görögországénak 14 százalékát, Portugáliáénak 13 százalékát, valamint Olaszország és Svájc devizajövedelmének 12—12 százalékát adta. F

elmerül a kérdés, hogy milyen motívumok alapján teljesítik az emberek a szocialista törvényeket? Egyesek azért, mert a törvények helyesen fejezik ki saját akaratukat és érdekeiket, azt a magas fokú szocialista jogtudatukat, hogy betartsák az együttélés szabályait E jogszabályok be nem tartása ezek számára teljesen lehetetlenné válik, mert a törvények betartása szilárd szokássá vált, ha nem volnának jogszabályok, ők akkor is ugyanúgy viselkednének, mint ahogy a jogszabály megköveteli. Mások azért teljesítik a jogszabályokat, mert tisztelik a törvényhozást, bár egyes esetekben bizonyos törvényeket nem is helyeselnek, mégis tudatosan betartják azt, félve a közvéleménytől, amely elítéli a törvények megsértőit De vannak olyan állampolgárok is, akik a büntetéstől való félelmükben teljesítik a törvényeket: ők szívesen elvennék az államtól, a társadalomtól azt, ami jog szerint nem illeti meg őket, de a törvény büntető erejétől, az államigazgatási vagy büntetőjogi felelősségrevonástól félve tartják be a törvényt. Világos, hogy a törvény betartásával szembeni ilyen — individualista — pszichológiai viszony az elmaradt tudat jele, mely helytelen tudati viszonyt megfelelően befolyásolni kell éppen a jogtudat segítségé vei. Mitől függ a joggal szembeni szocialista viszony? A gazdasági, a politikai és az ideológiai eszközök egész fegyvertárátóL Ha ezt a kérdést a nevelés jogi rugóinak szempontjából közelítjük meg, fel kell hívni a figyelmet, egyrészt a törvények tartalmára, másrészt o törvények teljesítésének gyakorlatára., végül az egész lakosság jogi nevelésére, a jogi kultúra színvonalára, amire gyakran nagyon keveset gondolnak, • s amiről éppen ezért szeretnénk szólni ezúttal. Nem amiatt írunk erről, mintha fellángoltak volna a támadások a „jogászi szellem" ellen, hanem azért, mert meggyőződésünk szerint a jogi kultúra művelése legalább annyira a gyakorlat kérdése, mint a tudományé. Megvan-e és a jövőben megmaradhat-e a jogászat haszna és értéke egy mind magasabb kultúra felé haladó társadalomban? Ezt a kérdést, most nem taglaljuk, mert a válasz ma már világos. De ugyanakkor magunk is valljuk, hogy a „paragrafusokba szedni az életet" nemigen lehet, a betűrágást, a szavakon való lovaglást, az élettől elidegenedett, szőrszálhasogatúsig vitt „szabatosságot", a jogászi „mandarinizmust" jogosult vádaknak tartjuk a jogászi formalizmussal szemben. De visszatérve a jogi kultúrára — ez elég tág fogalom. Kétségtelenül az általános szocialista kultúra része, amelynek különleges feladatai is vannak: előkészíteni a társadalom minden tagját arra, hogy szocialista módon viszonyuljon kötelezettségeihez és jogaihoz, a törvényesség betartásának ügyéhez, s éppen ezért a jogi kultúra művelése nemcsak a jogtudósok ügye, nem is csak a jogalkotók és jogalkalmazók joggal való „foglalkozása". A jogi kultúra elsősorban természetesen a jogászok számára elengedhetetlen. Mivel magyarázható a joggyakorlat bizonyos nagyon is ismert „egyenetlensége"? Nem lehet azt mondani, hogy jogászainknak nincsenek elegendő jogi ismeretei és törvényalkalmazási tapasztalatai. Van tudás is, tapasztalat is, de sok esetben hiányzik az a magas fokú jogi kultúra, amely a törvény alkalmazását nemcsak jogilag kifogástalanul megalapozottá, hanem feltétlenül igazságossá, humánussá, találóvá, mértéktartóvá is teszi. Egyszóval: ami a jogi gyakorlatot alárendeli a legfontosabbnak — az emberek közötti szocialista viszonyok megszilárdításának. akikre nem áll az a régi szólás-mondás, mely különbséget tett „közönséges" észjárás, „asszonyi" észjárás és „számvevőségi" észjárás között. .. A jogi kultúra az államapparátus minden dolgozója számára szükséges. Szükséges az összes kérdések törvényes keretek közötti megoldásához, szükséges a dolgozók panaszainak elintézéséhez, de szükséges az államigazgatási munka ésszerű és eredményes megszervezéséhez. Az utóbbi években sok szó esik arról, hogy szélesítsük ki a helyi szervek jogait. De ennek együtt kell járnia azzal is. hogy az adminisztratív jogokat ne hivatalnokmódra. necsak formálisain valósítsák meg, a bürokrácia, az eljárási apoarátus túltengése csökkenjék és szűnjön meg A

jogi kultúra tisztelet az ember jogai és szabadsága iránt, tekintet nélkül a „címekre" és „rangokra", ugyanakkor keménység és határozottság a bűnözők ellen, akiket társadalmunk megbüntet — a megállapított eljárási rendben — bebizonyított bűntettekért. De a büntetés célja nem lehet fizikai szenvedés okozása, vagy az emberi méltóság megalázása. A büntetés célja a szocialista társadalomban nem a bosszúállás, megtorlás, hanem az elkövető nevelése, javítása. a jogszabályokra való helyes, tudati viszonynak kialakítása érdekében. De a jogi kultúrára szükség van az egész társadalomnak is. Az állami szervek társadalmi aktivistái, az önkéntes rendőrök, a társadalmi bíróságok és a dolgozók társadalmi öntevékenységének egyéb formái napról napra egyre szélesebb körben működnek. A jogszabályok a legkülönbözőbb jogokat adják számukra a gyakorlati igazgatási kérdések megoldásához is. A törvényhozás ismerete, helyes alkalmazásának és értelmezésének képessége — az államigazgatás elemi feltétele, az államigazgatás kulturáltságának elengedhetetlen követelménye. A jogi kultúra maximuma nem az, hogy minden állás szakjogászé legyen, mint a múltban volt, hanem az, hogy mindenki rendelkezzék a jogi kultúra elemeivel. A jogi kultúra az állampolgár számára is szükséges, hogy jogait ésszerűen gyakorolja és kötelezettségeit önkéntesen, magas fokú társadalmi kötelezettségérzettel teljesítse. Ezért sokat tehet a jogpropaganda. De még többet kell várni a joggyakorlás és kötelességteljesítés megszervezésének új formáitóL Varrnak már önkiszolgáló boltok eladók nélkül, villamosok kalauzok nélkül stb., a jogok gyakorlásánál; olyan formád, amelyek mellett megszilárdul az ember ember iránti bizalomérzete, a jogokhoz és kötelezettségékhez való új, becsületes viszony érzete. P

árt-, tanácsi, szakszervezeti és KISZ-szervezeteink nem nézhetik tétlenül a jogi kultúráért és a lakosság jogi neveléséért folyó harcot, mert ez is az ideológiai munka nagyon fontos része, a nevelés elválaszthatatlan kelléke. A lakosság jogi nevelésére irányuló munka annál sikeresebb lesz, minél jobban ismerjük az ideológia és pszichológia kölcsönhatásának dialektikáját Figyelembe kell venni az embereknek a joghoz való intellektuális-emocioinális viszonyát El kell gondolkodnunk azon, hogy milyen jogérzeteket kell kiváltaniuk a jogszabályoknak és alkalmazásuk gyakorlatának. Amikor a marxista—leninista jogeszmék megszilárdítják a szocialista jogérzetet, akkor ennek a megszilárdulásnak az eredményeképpen belső, mélyreható, szilárd meggyőződés alakul ki, miszerint a jogszabályokat be kell tartani, vagy ahogy mondani szokták, nem félelemből, hanem lelki i smeret bőL A szocialista Jogszabályoknak áBaimiporancsoló normákból a dolgozó ember lelkiismereti normáivá válása ma már a kommunista együttélési szabályok előkészítésének folyamata. Ez a folyamat annál sikeresebb, minél inkább a kezébe veszi maga a társadalom a szocialista jogszabályok alkalmazásának ügyét. De a törvények államd szervek általi alkalmazásénak gyakorlata is aktívan befolyásolhatja törvényeink emocionális befogadását, elősegítheti a szocialista jogérzetek megszilárdulását. Ehhez, véleményünk szerint, figyelemmel kell lerenl még bizonyos jogalkalmazási aktusok szertartásosságára, ünnepélyes tónusára is. Olyanoknál például, mint a házasságkötés vagy éppen a bírósági eljárás. A lényeg termésrötesen távolról sem egyedül a jogalkalmazás aktusadnak oeremóniálás oldalában rejlik, de ezt sem lehet semmibe venni! Hogy az eddigieknél milyen további külsőségekre kell nagvobb súlyt helyezni a jogalkalmazás során — a jogérzetekre való fokozottabb hatás érdekében — ezt a jogászoknak külön meg kell vizsgálniuk pedagógusokkal, pszichológusokkal, filozófusokkal. Mindazoknak törődniök kell ezzel, akik az emberekkel foglalkoznak és az emberek ismeretében tudnak ítéletet alkotni a magatartási normákról, így tehát a szocialista jogtudat jelentős nevelő funkcióval rendelkező tényező, mely a jogszabályok belső meggyőződésből való követése irányában hat. Ez azonban nem egyetlen funkciója a jogtudatnak. De nemcsak normatív-szabályozó funkcióval rendelkezik, hanem rendkívül fontos funkciója van a jogalkotás területén, a jogszabályok létrehozásának gyakorlatában is — ahogy ezt marxista szerzők hangsúlyozzák. A jogtudat „jogalkotó" funkciója abból az objektív törvényszerűségből ered, hogy a jogintézmények a szocialista államban is az uralkodó osztály jogtudatának objekti vizái ód ási formáját képezik. A jogtudat — egyéb kifejeződési formák mellett — elsődlegesen jogintézményekben fejeződik ki. G

yakorlatban a jogtudat jogalkotó funkciója abban nyilvánul meg, hogy mindenekelőtt a jogtudat reagál a jogi rögzítést és szabályozást igénylő új gazdasági és politikai tényekre és jelenségekre. Például az utóbbi években kialakultak a szocialista országokban a tsz-közi szocialista tulajdon egyes formái (a tsz-közi villanytelepek, építési irodák stb.). A jogtudat jogalkotó funkciója nem korlátozódik új jogszabályok megszövegezésére, hamem a meglevő jogszabályoknak az osztályérdekek és társadalmi szükségletek szempontiából történő bírálatát is magában foglalja. Ha a törvény az objektív alanját képező társadalmi viszonyok megváltozása következtében elavult. úgy erre mindenekelőtt a jogtudat reagál, éspedig a meglevő jogi tételek bírálata útján, igazságtalannak „paradox"nak vagy éppen „anakronisztikusnak" ítélve,meg azokat. így a jogtudat felveti a szocialista kodifikálás tökéletesítésének kérdését is, ami szerves része a jogi kútárának. Szombat, 1966. július 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 3