Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

Elhanyagolt kapu a város közepén Ha külföldi vendégek érkeznek Szegedre, a város központjában örömmel keresik fel a Klauzál téri Virág cukrászda teraszát. Kétségtelen, ez a hely Szeged egyik legreprezentatívabb tere. A virágokkal körülvett terasz igazán hangulatos, meghitt kikapcsolódásra ad alkalmat a hosszú titazás után. De ne csak a külföldiekre gondoljunk, hanem azokra is, akik mindennap vendégei a cukrászdának. Számukra még bosszantó látványt nyújt a Klauzál tér 1. szám alatti ház elhanyagolt, piszkos nagy kapuja. Rontja a környezet hatását. Jó lenne, ha legalább a szabadtéri játékok megnyitása előtt rendbehoznák ezt az elhanyagolt kaput a város közepén. Gyufa — láng nélkül Igazán bosszantja az embert. hogy a trafikban, üzletben vásárolt gyufával nem tudja meggyújtani cigarettáját vagy éppen gáztűzhelyét. Ügy látszik, hogy „takarékossági" hónapban vagyunk. A gyufásdobozon ugyanis sokszor csak minden tizedik gyufaszál gyújtható meg. Miért? Tóth B.-né Nincs mész a TÜZÉPtelepen Néhány héttel korábban, panaszunk bejelentését követően az illetékesektől olyan választ kaptunk, hogy a TÜZÉP raktáraiban kisebb adagban is kapható mész. Az új-petőfitelepi TÜZÉPnél hiába kerestünk, hiába kértünk meszet, nem tudtunk vásárolni újonnan épített házaink meszelésére. E problémák mellett felvetődik még az is. hogy a fodorNagy Sándor Kárász utca telepi TÜZÉP-telepen csak szenet és tűzifát árusítanak. Itt pedig lehetne cserepet, téglát, cementet, mozaiklapot is árusítani kisebb tételekben, hiszen ezek az új épületek anyagául szolgálnak. K. M. Szemét az utcában Sajnálatos, és a lakók számára bosszantó, hogy az ablakok. alatt állnak sokszor szinte napokig a nagy szeméttároló edények, a KUKÁ-k. Kellemetlen, egészségtelen illatot árasztanak, s ezért még szellőztetni sem tudunk. Az edényeket naponta többször is feltúrják a guberálók. Ezzel kapcsolatos kérésünkre az I. kerületi tanács, a házkezelőség, a háztömb-megbízott csak ígéretet adott. Panaszunkat mindeddig nem orvosolták. M. I. Püspök u. 9. Szünidő a gyerekseregnek Amíg a gyerekek az iskola tenek. Szomorú, hogy némely padjaiban ültek, rendszeresen hallgatták az előadásokat, a szülőnek vajmi kevés dolga volt velük. A nagyobb feladat, a felelősség inkább a tanárokra, nevelőkre hárult. Mióta véget ért a tanítás, szomorúan tapasztalom, hogy a szülők közömbösségből. nemtörődömségből a gyerekeket csaknem teljesen szabadjára engedik, „hadd pihenjenek!" jelszóval. Arra már kevesen gondolnak, hogy játék közben mit csinál a gyerek. Nem ritka eset, hogy a pajkos csintalanság rossz, durva, csaknem garázda duhajkodássá fajul. S ha valaki éppen a társadalom és a szülő érdekében figyelmezteti az édesapát, vagy az édesanyát, hogy gyermeke rendellenes doigokat követett el, valósággal felháborodnak, szidalmazzák. sértegetik a figyelmeztetőt. Kijelentik, hogy dolgoznak, hagyják őket békén, gyermekük nem rossz, csak ráfogják. Olykor gyermekeik könynyen pénzhez jutnak, amit elég könnyelműen el is kölszülő kevés gondot fordít arra, gyermeke mivel tölti szabadidejét. Nem szólnak azért sem, ha a gyerek kezébe filléres ponyvaregény, vagy pikáns képgyűjtemény kerül. P. I. a Szegedi Közlekedési Vállalat dolgozója a színpadi pmbúh 5 Hétfőn lezárják a jármű- letezik, hogyan lehet minél forgalom elől a Dóm teret, gyorsabban, praktikusabban Július első napjaitól folya- mozgatni az egyes színekmatosan érkeznek Szegedre ben, képváltozások közben a szabadtéri játékok appará- ezeket a hatalmas díszítőtusának fővárosi résztvevői: elemeket, néhány szereplő, technikai Péntekre „összefutnak" a dolgozók, műszaki gárda. A balettesek is. A Szegedi budapesti elektroakusztikai Nemzeti Színház balettgárgyár munkásai elkezdték a {lóia mellett a2 Állami Opehangositoberendezesek fel- ... , , szerelését, s a jövő hét köze- rahaz es a debreceni szmpétől megindulnak a tér- '»áz táncosai, valamint az hangosítási próbák. A vilá- Állami Balettintézet felsőgosítók már hétfőn műszak- osztályos növendékei tartják ba állnak. A Tragédia dísz- az e]ső próbát július 8-án letelnek felújítását és kiegé- Barkó sándor iranyításásziteset elvegeztek, s lassan , .... , ,,. . befejezik a Faust díszleteit val az Apathy kollégium toris. Felállítják az oldalsó to- natermében. ronyszínpadokat. úgyhogy Masnap, szombaton délkedden, július 5-én már in- után zajlik le a Tragédia eldulhatnak. a díszletállító pró- só statisztaválogatója, ugyanbák. A színpadkellékek ad- akkor mindjárt meg is kezdigra elkészülnek, s kikísér- dik a próbákat A Szeged városi KISZ-bizottság az elmúlt években sokat foglalkozott a szabadtéri játékok „néma szereplőinek" toborzásával. Értesüléseink szerint az idén is szép számban jelentkeztek fiatalok a KISZbizottságon, így valószínűleg hamar be is telik a Tragédia 450 főnyi statisztagárdájának létszámkerete. A Háry Jánoshoz szükséges 140—150 kisegítő válogató próbái július 14-én lesznek. örzse és Márta Prága után, Athén előtt szerepel a szabadtérin Komlóssy Erzsébet Népszerű, fiatal énekes- Gazdag és szép program, nőnk, Komlóssy Erzsébet, az Büszke lehet rá a fiatal éneÁllami Operaház tagja, több kesnő. De mit mond szegedi külföldi vendégszereplés kö- vendégszerepléséről? zött lép fel az idén a sze- — Örzse szerepét sokszor gedi szabadtérin. Kodály énekeltem és nagyon szereHáry-jában örzse, Gounod tem. A népi alakok egyébFaust-jában Márta szerepét ként is közel állnak hozzám, énekli. Salgótarjáni vagyok; kiejtéMozgalmas ez az év a mű- semen máig is érződik a vésznő számára. Tavasszal nógrádi tájszólás hatása. Pozsonyban a Carment éne- — Pályámat egy másik kelte, aztán a prágai zenei Kodály-szereppel kezdtem. A fesztiválon az Aidát. S rög- Székeiyfonó Háziasszonyát tön a szegedi előadások után énekeltem. És éppen SzegeAthénbe utazik majd. A vi- den. Most kétszeres az örölághírű spanyol gordonka- möm. Abban a városban szeművész és zeneszerző, Pablo repelhetek, ahonnét — és Casals meghívására közre- Kodály-szerepben, amellyel működik az idős mester A elindultam, iászol című — Budapesten is — De nemcsak pályakezkivételes sikerrel előadott — désem, hanem életemnek taoratóriumának athéni elő- Ián legnagyobb sikere is Koadásán. Ezután férjével, Lu- dály művészetéhez kapcsolókács Ervin karmesterrel dik. Az egyik Székelyfonó együtt berlini vendégszerep- előadás után — már itt Pes~ lésre utazik. Az Acta Hisiorica új kötete Az Osztrák—Magyar Mo- ták, ez utóbbit azonban még rarchia expanziós külpolitikája a századforduló után a Balkán felé irányult, ahol összeütközésbe került a Törökországot legyőző Oroszország érdekeivel. Amikor 19Ü8. október 3-án este a magyar minisztertanács elé terjesztette Wekerle miniszterelnök Bosznia— Hercegovina annektálásának javaslatát, két lehetőség közül kellett választani: leszáabban az évben végrehajtották. Ennek az annexiónak közvetlen előzményeit, majd magának a bekebelezésnek nemzetközi elfogadtatását, s az ezzel járó diplomáciai bonyodalmakat tárgyalja a József Attila Tudományegyetemi Actájának 20. kötete, Gulya Károlynak, az újkori egyetemes történeti tan, ., szék adjunktusának Az anmolas iszerbiaval, vagy n€Xióg váLság és az 0sztrák an~ —Magyar Monachia balkáni Bosznia—Hercegovina nexiója. Mint utólag a tör- litikája c(mű tarluimánya. tenelembol tudjuk, az első variációt 1914-re halasztót- N. I. ten. az Operában — bejött az öltözőmbe Kodály Zoltán, s nagyon melegen gratulált alakításomhoz. — A Háryt Szegeden Szinetár Miklós rendezi. Vele már dolgoztam. Ö rendezte a pesti Székelyfonó előadást is. Melis Györggyel viszont, aki a szegedi szabadtérin a címszerepet játssza, a Háryban még nem énekeltem. A produkció ilyen szempontból számomra ;s izgalmasan újnak ígérkezik. — A Faust Mártája teliesen úi feladat számomra. A szerepet még sohasem énekeltem, a szegedi bemutatóra kell megtanulnom. Szerencsére van rá időm. A szerep ugyanis jelentős, de nem hosszú. Mire e sorok megjelennek, Komlóssy Erzsébet — a rá jellemző Igényességgel és gondossággal — már tanulja szerepeit. S a szegedi szabadtéri közönsége az idén is nyilván ugyanolyan forró tapsokkal köszönti majd a kitűnő művésznőt, egyik kedvencét, mint az elmúlt években a Bánk bán ós a Cigánybáró előadásai után. Várossá alakult Szarvas A Holt-Kőrös partján, festői környezetben fekvő Szarvason szombatom ünnepi tanácsülést tartottak. A Vajda Péter művelődési házban rendezett ünnepség díszelnökségében foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára. Klaukó Mátyás, a Békés megyei tanács vb elnöke, a viharsarki munkásmozgalom számos veteránja és több országgyűlési képviselő. A tanácsülésen — amelyen Szarvast ünnepélyesen várossá nyilvánították — Klaukó Mátyás köszöntötte a megjelenteket. Ezután Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese emelkedett szólásra. Az ünnepi beszéd után hazánk legfiatalabb városa — Szarvas — első tanácsülésén megválasztották a végrehajtó bizottság és az állandó bizottság tagjait. A várossá nyilvánításnak — a történelmi és politikai vonatkozások mellett — gazdasági tekintetben is megértek a feltételei. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntése tehát időszerű volt. A város lakosainak száma csaknem 19 ezer fő, s döntő többségük belterületen él. A keresők 40 százaléka a mezőgazdaságban, a többi pedig az iparban és egyéb területeken dolgozik. Szarvas kiterjedt, fejlett helyi Iparral — elsősorban szövetkezeti iparral — rendelkezik. Új csillag Az amerikai „Astrophycal Journal" című csillagászati szaklapban amerikai tudósok érdekes közleményt jelentettek meg. Egy 160 kilométer magasra kilőtt rakétával sikerült új égitestet felfedezniük, amelyről megállapították, hogy erős röntgensugarakat bocsát ki. A mérgelődés kútja Igen, így védekeztünk a ránk zúduló ordas eszmék borzadálya és az ezekben az eszmékben fogant elembertelenedés ellen, összebújtunk, egymás szemébe néztünk és melegedtünk tiszta fényénél, egymás vágyába, hitébe kapaszkodtunk, és gondolatainkból olykor harsány kiáltás, lázadás, sőt ellenállás is fakadt: „Emberek, nem vadak — elmék vagyunk! Szívünk míg vágyat érlel nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!" K

ezded már érteni, rég nem látott kedves barátom, mit kutattam én elszállt évek táján? Az erőt adó összebúvások. a szép szó és a tisztes gondolat cseréjének forró élményeit, a szabadságról és az emberségről folytatott meghitt beszélgetések rezdüléseit. Tudod, gyakran jár eszemben, hogy még mindig nem rajzoltuk meg a negyvenes évek szellemi ellenállásának térképét, bár már sok mindent beleírtunk. Emlékszel az 1943-ban Szegeden rendezett Juhász Gyula-estre? Milyen különös varázsa volt a szervezett munkások otthonában felcsendülő versnek: A munkásotthon homlokára, és milyen hitet sugárzott a holnap lényegét felvillantó kép „Itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás". Még a híres, sőt a fasiszta hecclapok jóvoltából hírhedt Hamlet-előadás is a zsarnokság elleni tiltakozássá éleződött az akkori atmoszférában. Szóval még sok mindent el kell mondanunk, hogy kitessék: nemzedékünk összebúvásában nemcsak riadtság, félénkség, önáltatás és beletörődés rejtőzött, de dac, a szépség és az igazság fegyverének vitézi forgatása, sőt harci készülődés is, amelyből hősi megmozdulások igen, de népi-nemzeti ellenállás — nem bontakozott ki. „Fel kéne szabadulni már!" — Hangunkat a szovjet fegyverek zajának kellett felerősítenie, hogy az óhaj, a vágy történelmi sorsfordulóban realizálódjék. A

zóta, kedves barátom, hogy hamisítatlanul szenvelgő-szentimentális módon fejezzem ki magam: huszonegy év pergett le az Idő homokóráján; mondhatod úgyis: elrepült, tovatűnt, az Idő mélyébe hullt, vagy ahogy akarod, mindegy, semmiképp se lesz kevesebb. Ha éppen megfeledkeznél róla, figyelmeztetnek rá sudár fiaink, nemes tartású lányaink, akik keveset szólnak arról, ami a mi összebúvásainkban központi gondolat, éltető hit és szent bizonyosság volt: a szocialista forradalom. Ök élik azt, mert az idő megvalósította bennük. Hála jó sorsunknak, mi is éljük, és talán nem túlzott önbecsülés, hogy tettünk is érte valamit. Csakhogy ők valamelyest másképp élik, lélegzik, hitelesítik és formálják valóságunkat, mint mi. Természetes mozdulatokkal, önfeledten, fesztelenül, bátran és magátólértetődően. Még akkor is, ha tanulmányaik — és nem élményeik! — az előzményekre is rányitják szemüket. A riasztó emlékekre, amelyekből népünknek ki kellett emelkednie. Mi úgy éljük valóságunkat, mint tengernyi küzdelem, elbukások, mártírumok. megrázkódtatások és történelmi viharok eredményét, mint a felszabadulás csodálatos művének folyományát. Innen alkalmasint a nézőpontok, az összehasonlító alapok különbözősége, és innen olykor értetlenségünk fiataljaink állásfoglalásával, fellépésével, kritikusságával és igényeivel szemben. Ne érts félre: semmiképp se akarom menteni és palástolni túlzásaikat, a torzulásokat, a nyesegetni való vadhajtásokat, de megítélésüknél és megértésükhöz sohase feledtük el, hogy tőlük merőben idegen a szorongás, amelyet mi egy átkozott korszak nyomaként idegpályáinkon hordozunk, ök már nem összebúvásokban melengetik az igazságot és a tiszta szépséget, hanem szabad közösségi élményekben, gazdagon kibontakozó alkotásokban, harsány vitákban és abban a módban, ahogy birtokukba veszik az élet — a magunk által formálható és szépíthető életünk — örömeit. L

acikám, most már valóban kiengedlek a bölcselkedés szorítójából. Bár lehet, sőt bizonyosra veszem, hogy az évtizedek határmezsgyéjén téged is elkapott a töprengés, a számvetés, az összegezés kényszere és szenvedélye. Szívből köszöntelek: SÁRKÖZI ANDOR Tegnap, szombaton kora reggeltől a déli órákig Szeged belvárosa a nagy gépjárműforgalom ellenére lényegében benzinkút nélkül maradt, illetve a Dugonics térhez közeli Lenin körúti kétoszlopos kút működölt csak, egyetlen kútkezelővel. Az Anna-kuti üzemanyag állomás még pénteken este elromlott; az aknán szűrőt cseréltek, utána pedig a nagy esőzés „töltötte meg" a földalatti üzemanyagtartályt. Gyakorlatilag ez a kút, ha nyitva is volt, nem szolgálhatott ki. A lüktető, eleven város gépjárműforgalma évről évre növekszik, a benzinkutak száma viszont eddig nem szaporodott. A hétvégi forgalom önmagában is megköveteli a zavartalan üzemanyag kiszolgálást. S ehhez vegyük még hozzá a város határállomás-jellegéből következő átmenő idegenforgalmat, s említsük meg a tiszai viziéletet is: több száz motorcsóna'-ctulajdonos szombaton viszj a délutáni és a másnapi, vasárnapi túrához szükséges üzemanyagot. A rendellenességre Csapó Béla, az ÁFORT szegedi kirendeltségének vezetője úgy válaszolt, hogy ezen az állapoton nem tud változtatni, mert a kutakhoz nem rendelkezik elegendő létszámmal. Két év óta kér létszámemelést Budapestről. Szeged gépjárműforgalmának nem elégséges, hogy csak a szabadtéri játékok időszakára biztosítsanak 1öbb kútkezelőt a töltőállomásokhoz. Javaslatunk, hogy az ÁFORT központja sürgősen változtasson a jelenlegi szegedi állapotokon addig is, amíg a töltőállomások számát itt is szaporítják a korszerű forgalom követelményeihez szabva. L. F Bika a vágányok között Szerdán délután szokatlan izgalom kavarta fel a szegedi Rendező pályaudvar békés hangulatát. Miközben a füstöt-gőzt pöfögő mozdonyok áruval megrakott vagonokat rendeztek sorba, az acélsínek között kamasznyi bika rengette a patái alá került kavicsot, s lángot lövelltek véres szemei. Tombácz Lajos, a térfelvigyázó, tízszeres sebességgel tekerte a telefon karját, s lihegve jelentette a botrányt Kovács László forgalmistának. Toldi Miklós kellett volna biz oda! Dehát ha nem volt ilyen dalia, mást nem tehettek, tovább adták telefonon a hfrt a bikafiú gazdájának, az Állatforgalmi Vállalatnak. Nosza, autóra ültek markos legények. s mielőtt a négylábú rendbontó besétált volna a piros karszalagos tiszt szobájába, cselt vetettek neki. Kötéllel erősítették aztán a tehergépkiocsihoz, s úgy vonszolták vissza társai közé. az egyik külföldre irányított vagonba. Helyreállt a rend. Csak a rémület elültével állapították meg a renitenskedés okát: a TERIMPEX a fuvarlevélen vágómarhának tüntette fel a büszke ifjú hímet, s nyilván ez a de? radálás nem tetszett neki. Bánkfalvi Gyula Vasárnap, 1966. július 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 5