Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

Komoly attrakció Az újfundlandi partok közelében levő St Pierre-Miquelon francia szigeten őrzik azt a guillotine! amellyel 1793. október 13-án Mária Antoinette császárnét kivégezték. A nyaktiló a sziget fővárosénak kormányzói palotájában található. St Pierre-ben emberemlékezet óta egyetlen kivégzés történt A század elején a helyi bíróság gyilkosságért haléira Ítélt egy halászt s a kormányzat Franciaországból -importált" guillottinet. Utóbb kiderült, hogy történelmi nevezetességű nyaktilót küldtek. A szigeten persze hivatasos hóhér sem akadt de az adósok börtönében egy önkéntes vállalkozó kijelentette, hogy elvégzi a bakó munkáját, amennyiben elengedik az adósságát. Munkáját állítólag igen rosszul végezte, s végül kénytelen volt egy halkéssel véget vetni a szerencsétlen rab életének. A város lakói olyan undorral fordultak el az önkéntes hóhértól, hogy az kénytelen volt elmenekülni a szigetről és Franciaországban telepedett le. H. e. A századnapló A krónikás január 4-én jutalmat adtak a század hét Jegyezte fel a naplóba az tagjának a példás munkáért, idei első említésre méltó ese- Krajko Károly, Szegvári Jóménvt: ezen a napon az I. zsef, Farkas János, Török szakasz het tagja „alapos és István. Koohencz Gyula, Kajó munkát, vegzett" a szazad szab Sándor és Czirok Illés fegyveréllomanyársak kar- neve szerepel e bejegyzésnél, bantartásával. Az utolsó he- De a század, valamennyi ki-' Jegyzés június 22-éről szár- váló dolgozojanak nevet és mazik. s arról ad hírt. hogy elért eredményét megörökíti a század versenybizottsága a krónikás, s hogy milyen értékelte a versenymozgalom emberek a munkásőrök, mull. negyedévi eredményeit, tatja, hogy ebben a nevsoramiről jelentést készít a ban a század állományának zászlóalj parancsnokság ré. több mint a fele megtalálszére A közben eltelt, csak- ható. Köztük olyan I. szanem hat hónap naplóbeírá- kaszbeli tagok is vannak, sai hűen tükrözik a szegedi akik már a szocialista munGera Sándor munkásőr zász- ka műhelye címért verselóalj II. századának tevé- nyeznek. kenvségét, fejlődését, a szá- A szakaszok és a század 2ad tagjainak a társadalmi foglalkozásainak gyakran életben és a termelő munká- vendéget megyei és városi ban betöltött szerepét. politikai vezetők, velük a partmunka módszereiről, a Stilizált betűkkel feladatokról beszélgetnek Ilyen alkalmakon szó esik a Érdekes és szórakoztató fegyelemről, a példamutaelvasmany is ez a stilizált tásró! a munkásórök nagyobb betűkkel, tehát gondosan írt, felelősségéről is. Április 26-t ízléses rajzokkal, jól sikerült dátummal ez a summázás fényképekkel illusztrált nap- a.ll a bejegyzés végén: „Edló. Minden hivatalos kinyi- digi munkánkból le kel! latkoztafásnál meggyőzőbben vonni azt a tanulságot, hogy mutatja a munkásosztály és a kiváló század címet nem a párt önkéntes fegyveres lesz könnyű megszereznünk, testületének szükségességét mert mas századok erős verés a munkásőrséget, övező senytársaink. Szerencsére széleskörű társadalmi szim- van még időnk az év végéig, pátiát. T>e mutatja azt Is, s ha nagyon akarjuk, megmennyire mély és őszinte mutathatjuk, mit érünk igaemberi kapcsolatok megte- záp.1' remtésére alkalmas a munA MAGYAR EZÜST Hazánkban az alumínium- tonnánként — a kétszeres házási előirányzatának 923 fogyasztas mar eléri az egy timföldmennyiségen es a milliós keretében — a szovfőre jutó 6 kg-ot, ami csak- különböző segedanvagokon jet—magyar alumíniumnem azonos az angliai, a kivül - már kb 20 tonna f„<,i=u.„i, « nyugat-nemetországi fogvasz- 3000 kalóriás hazai széh fel- egyezményben foglaltak fitossal. de megelőzzük a fej- használását kívanja. Ennyi gyelembevetelevel - 17,a lett ipari országok közül szükséges ugyanis a nyers százalékot a bauxitbányászat például Olaszországot. Az alumínium előállításához el- fejlesztésére. 40,6 százalékot immár köztudott, hogy ter- fogyasztott 17 000 kWó villa- a timföldgyártás bővítésére meszetik,nőseink között tő- mosenergia fejlesztéséhez. 2.9 százalékot az alumíniummegeben es ertekeben legie- Mindez azt bizonyítja, hogy ... lentősebb az alumínium az alumíniumiparnak ebben kohászát fejlesztesere. 34.5 nyersanyagául szolgáló érc: az agában a hazai energia százalékot a székesfehérváa bauxit. Feltárt készleteink helyzet figyelembevételével ri új széles szalag-hengermű es termésünk alapján világ- ésszerűen kell fejleszteni és beruházására használnak fel viszonylatban a hatodik he- körültekintően kell felhasz- RZ E beruházási keretlyet foglaljuk el. E fontos nalni a nemzetközi munka- összegek felhasználásával természeti kincsünk haszno- megosztás lehetőségeit. Em- ' f . xeinasznaiasavai sítása azonban csak akkor lékezotes, hogy már az első 1967-ben én .1 000 tonna kifizetődő, ha a hazai nyers- ötéves tervben is a magyar— újabb bauxitbányászát! kaanyagbázissal arányosan fej- csehszlovák alumíniumipari paritás lép be a termelésbe lesztjük az alumíniumipar egyezmény keretében megkö- és további új bányanyitási agazatoi! főként • timföld a tött megállapodás adott szi- előkészületek folynak. Az ajfélgyartmanyok és az alu- lard gazdasagi alapot a je- , v, miniumot tartalmazó kész- lentős aluminiurmpari beru- ka1 timfoldgyar bővítésének áruk termelését házasoknak. Erre építve ke- ütemén el tervezett évi _____ rülhetett sor mindhárom tim- 50 000 tonna gyártási kapaföldgyárunkban a kapacitást citas ebben az évben 4000 Hazánkban az alumínium- ^t-háromstorosára növelő tonna, 1967-ben további nazanicDan az alumínium- bovitesekre, az inotai alumi- ., nnn , , ^kku..™,gj;artáshoz szüksége félté- niumkohó. az edd.gi legna- 3 000 ^bblettermetelek kozul a gazdasagilag gy0bb, legkorszerűbb ilyen eredmenyez és folyamatalapvetó tényező, az olcsó hazai 'létesitménv felépítésé- ban van az almásfüzitői villámosenergia hiányzik. re Mindennek eredménye- timföldgyár bővítésének III. Gazdasági számítások bizo- ként n(Vtt hazal termelés üteme, évi 125 000 tonna yi Jak, hogy egy tonna tim- l9n5-re 1944-hez mérten tim- többletkapacitással Az motoi fold termeleséhez mintegy föktből 750. nyers alumini- ^ - t * haitom tonna bauxit illetve um5ól 4no félgyártmányok- aluminmmkoho folyamatos két tonna 3000 kalóriás bar- bol pedig csaknem 300 száza- beruházásának eredményena szénnel egyenértékű hő- jékkal ként 1967-ben az öntvenhenenergla szükséges. A nyers _____ gerlőben évi 20 000 tonna aluminiurti gyártása viszont , ••• furvahuzalt gyárthatnak. Ez A második ötéves terv évben ^^ *} az aluminiidőszakában a fejlődés már ^ipari székház ahol egy nem volt ilven arányú. A be- fedel ala k«nilnek az Aluniházasok közül csak a sze- T™1™^" Troszt; . az kesfehervari Könnyűfémmű ALUTERV és az Aluminibövitésének első szakasza, a UT",Pan Kereskedelmi SzerA testvérországolt életéből Nagyszabású építőmunka a Dnyeperen présmű létesítése teremtett vek jelentősebb új kapacitást A timiöldgyárak és az alumíniumkohók csak kisebb mérBár jelentős nemzeti kincsünkről sokat tudunk, tékben emelték termelésüket azért mégis érdemes megemaz üzemek rekonstrukciós bő- liteni, hogy az alumíniumvitéséveL és a kapacitások felhasznalas fokozása népjobb kihasználásával. gazdisági és vallalati előny 16. Szinesfem — elsosorban A szocialista kooperáció réz, ólom és ón — gazdasávéltozatos formái között is gos megtakarítását teszi lekiemelkedő jelentőségű az hetévé, főképpen a villamosaz egyezmény amelyet a ipari az élelmiszeripari Szovjetunióval kötöttünk !^n™groIá?LS^" .if*8 , „„ , .... gépipari termekek, elsosor1962-ben az alummiumipa- 5an a jarmúvek és mozgoalrunk fejlesztéséhez légin- katrészek önsúlycsökkentése, kább hiányzó olcsó energia időállóságának növelése és pótlására 1967-től 1980-ig évi ezzel a gyártmányok hasznatonnára növekvő lati értékének fokozass egyarant elerheto az alumínium felhasználásával. Az idei Budapesti Nemzetlyet tott. kohositanak és alu- közi VásáHon 60 iparag termíniurntömbök formájában mékein keresztül mintegy 500 szállítanak vissza. Ily módon egyedi darabon mutatták be népgazdaságunk rendelkező- az alumínium térhódítását a sére álló fém-mennviség villamosipar a tömegcikku i z 1M. , ... gyártás területén. Szinte fel1960-hoz képest. 1980-ig ot- mérhetetlen lehetőségek vanszörösére növekszik. nak a többi iparágban is. I^gg Éppen ezért elmondhatjuk, hogy a magyar ezüst nemAmi az alumíniumipar to- csak a jelen, sokkal inkább vábbi hazai fejlesztését illeti, a íövö fémeaz iparag 1966. évi teljes beru- Horváth Győző 330 000 mennyiségű timföldet szállítunk a Szovjetunióba, ameA krcmcncsugi kőolajt inomito üzem sotalanitó berend ezése helyeztek üzembe. A most Induló Ötéves tervben a feldolgozásra kerülő kőolaj mennyisége kb. A Szovjetunió ktflőnböző riában összesen 25 özemet, területeiről több mint 3000 216 műhelyt és technológiai fiatalember és leány jött berendezést építettek fel és össze Ukrajnában, a kremencsugl kőolajfinomító üzem építkezéséhez. A Dnyeper partján elterülő 700 hektá- másfélszeresére növekszik. A ros építkezésnél elérkezett szintetikus gumi gyártása az üzembehelyezés napja: a 1970-ig 2,2-ezeresére, az tropkőolajfinomító a XXITI. rérté 15,9-szeresre ós az eritkongresszus megnyitásának réné 42-szeresére emelkedik, napján adta az első benzint A vállalatok addigra 38—40 A Szovjetunió a feldolgo- millió gumiabroncsot készL zott nyersolaj mennyisége t<vnek_ amelyek élettartama tekintetében világviszonylat- M ^^ nó ban vezető helyen áll. Az eL múlt 7 év alatt a feldolgo- A kőólajfinomítö-lpar földzott olaj mennyisége két- rajzi határai kitolódnak: új szeresére nőtt. Az elmúlt üzemek nyílnak meg Beloesztendókben egész gazdasá- rucában, Szibériában, KAgl övezetek vezető helyre ke ^^^ ^ rultek az olaj-feldolgozó ipar általános fejlődése te- A réísíét kintetében: Baskiriában, azonban a már működő üzseAzerbajdzsánban, a Cse- mek műszaki átszervezésére csenc-Ingus vidékén és Tatá- és kibővítésére fordítják. kásórök szervezete. Itt van az, hogy egyik társuk temetésén részt vettek * IV. szakasz tagjai, az I. szakasz gvúlésén — amelynek tagjai szalámigyári dolgozók — megjelent a gyárigazgató, a párttitkár, a KISZ-titkár, s elismerésüket Baráti gesztus A II. szakasz tagjai közül heten éjszakai rendőri szolgálatot teljesítettek május 28-án, a géppuskás szakasz lőgyakorlaton nyolc kiváló, hat jó és egy megfelelő eredményt ertek el és ezért szátejezték ki a munkásórök zadparancsnoki dicseretet mindennapi munkájaért. A »c«ptak_ Az építőipari valteszézad tagjainak nei'ében lat bngadvezetője, Mora Femond köszönetet a napló a renc munkaaorMarsaival kozászlóali parancsnokságnak rendnehoria kubekháazért mert a nemzetközi zi dolgozótársuk Kovars nőnapon minden munkásőr Ferenc omladow hazat. Env feleségének levelet küldött, berbarati cselekedetük. i^zi s megköszönte, hogy .segíti a ">egbecsulest erdemei." Küférj társadalmi vállalásának ls "*Reml.ti a krónikás teljesítését. Az is itt var., hogy március 16-án a szabadulás Tsz párttoggyüléPéter András rajparancsnojreV- kot- ióös munkásőrt. akit a víz- és csa'omamúnél és sén tagjelöltnek i-ették fel Beszprémi Tibort, az egyik Szabó Lászlót, a III. szakasz. f'atal munkasort. alntavasversenvfelelősét: ..Legi-er. ""tödénél lutolmaztak meg odaadó harcosa a pártnak!" k'\al° "riinkajaert A munkásórök sx'akran se- , A «okazlnűgittk srrlpá latuk ellátásáhan krono'ogiaitag rendszerez, de idö folyamán sokféle jelentőségű eseményt rögzít, hiszen az ema rendőrség és a határőrség 1,7 tagjait, ezzel kapcsolatban taigyu es idézi n napló a Reniőrújság , , , ., ., ., márciust „számából Az igaz, berek, akikről szol ugyanfegvverbarátsác című cikk csak sokfelek. A celkihizesazegedl mun.ká.sörökról írt a";ely nap ,.mint "ap dicséretet erosebbé kovacsolja őket, hogy őrzői legyenek a munA példán munkáért káshatalomnak: ebben egyek. A századnapló megőrzi tetteiApnlis 4-én a felettes pa- ket a holnannak is. rancsnokságok oklevelet, és Kondoros! János 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasarnap. 1966. július 3. Egy nemzedék vallomásából L

acikám! Nem vagyok poraiból megélemedett phónix-madár, csupán az írás mesterségének vállalása miatt a rokoni és baráti levelezéssel haragot tartó ember, aki a betűk tengerébe beleveszve nagyon nem szeretem ezt a fajta tollforgatást, mint Jónás a prófétaságot és bújnék előle én is a cethal gyomrába, ahol bizonyára csönd van és sötét. és puhaság, és zsíros nyugalom. Szóval: megvagyok, es bizonyosan ezt teszed te is. Látom gúnyos fintorodat, és hallom epés megjegyzésedet: mi az, öreg fiú. eszedbe jutottam? Nosztalgiád van, mi a csuda? Talán megint az elszállt évek után futkározol? Valóban, egyszer — sok esztendővel ezelőtti találkozásunkkor — említettem, hogy Szegeden járva végig barangoltam a Tisza-töltést, hogy segítsen a varázslatban: régi élmények, elhunyt és elporladt arcok felidézésében. Nem sikerült Akkor maliciózusan megjegyeztem: nem baj, a Körösi-halászcsárdánál még nem jártam, talán majd ott Most bevallom neked, hogv tavaly oda is elvetődtem, és a jóízű halászlé fogyasztása közben eszembe jutott, hogy — magamra erőltetett tartozáskent — itt hajdan volt hangulatos esték színes szőttesének szálait kellene bogoznom. Nem esett volna nehezemre, hisz a kellékek mind együtt voltok: a szőke Tisza, az ismerős búboskemence s az ínycsiklandozó illatok. Társaságom hamar távozott, egyedül maradtam, és én mégis másvalamit kezdtem el bogózni: a mi nemzedékünk emlékeinek helyét szerepét világképünkben, s mai gondolkodásunk alakításában. Azét a nemzedékét, amelynek felnőtté érését és eszmélését görcsök szorongatták: létbizonytalanság és belső számkivetettség, fasizmus és háború. Azét a nemzedékét amelyre rátenyerelt ráült, rátelepedett a történelem, és — kivéve a tisztánlátókat, a forradalmi gondolkodókat a marxista meggyőződés híveit — azt hitték róla. hogy marionett figurái, nem pedig formálói. Azét a nemzedékét, amelyben mégis maradt annyi életkedv, jó. erő és tennivógyás, hogy huszonegy esztendővel ezelőtt talpra állt., s a frissen kivirágzott szabadságban olyasmibe fogott, amit azelőtt sohase ismert: szép terveket szőtt az életről, belefeledkezett a biztos holnapba, országos gondokat vitt haza otthonába, és otthoni gondjait megmutatta az orszagnak. No, elkanyarodtam. Látod, barátom, az úgynevezett közírónak (emlékszel erre a mi időnkben kétes értékű fogalomra?) nem szabad leveleznie. Nyomban bölcselkedik és elviselhetetlenné válik. Bírd ki valahogy! S

zóval: emlékeink és egykori közös élményeink rangját, súlyát méregettem. Eszembe jutottak Prohászka sokat vitatott és joggal támadott fejtegetései a vándor és a bujdosó nép koncepciójáról. E szerint a történelmi események és az irodalom egyaránt tanúsítják, hogy a német amolyan vándor nép, a magyar pedig bujdosó; a németek szívesen barangolnak erdőkön, hegyeken, völgyeken, — no és országhatárokon át, a magyarok, pedig bujdosnak, társtalanul, egyedül. (L. Imrédy Béla címszó alatt: Egyedül vagyunk!) Csinált dolog, nyakatekert elmélet ez, jól tudom; a szellemtörténet módszereit igénybe véve micsoda hajmeresztő bűvészmutatványokat lehetett produkálni a bujdosó énekkel, a kuruckodással, a rebellis természettel és 'a betyár romantikával. Hát igen, ködösítő játékot űzött ez a Prohászka huszadrangú jelenségekkel. Semmi közöm hozzá! Dehát akkor miért hivatkozom rá. Elhatárolásként, mert töprengésemre az ő fogalmával kerestem a megoldást. A mi nemzedékünk valóban bujdosott saját hazájában, egy szégyenletes korban. Bunkerben élt jóval a bombázások előtt, összebújtunk, hisz egymás nélkül — mint József Attila irta — sötetben voltunk. 4