Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-20 / 170. szám

A genfi évforduló Amikor tizenkét esztendővel ezelőtt, 1954. július 20.án a Genfi-tó partján aláírták az Indokína három országának bókéjére vonatkozó egyezményeket, csupán az Egyesült Államok utasította vissza tüntetően, hogy kézjegyét elhelyezze a békét ígérő okmányokon. Dulles, akkori külügyminiszter otthagyta a konferenciát, s Eisenhower elnök ugyanakkor kinyilatkoztatta, hogy a genfi döntéseket az Egyesült Államok „nem tekinti magára nézve érvényesnek", mert kormánya nem vett részt a döntések meghozatalában ... A washingtoni kormány akkor ugyan a tárgyalóasz. tálhoz kényszerült a nemzetközi közvélemény nyomására, de az USA, amely már 1950-ben egyre intenzívebben avatkozott be az indokínai eseményekbe, egyetlen pillanatra sem mondott le arról, hogy átvegye a kolonialtzmus védelmezőinek főszerepét. És bár az 1954-es genfi értekezlet nem csupán a „szennyes háború" végét, hanem egyúttal az amerikaiak első négyéves vietnami Intervenciójának kudarcát is jelentette, a Pentagonban kidolgozták a beavatkozás fokozásának tervét. Az USA semmibe vette a genfi egyezmény előírásait, tehát Vietnam, Laosz ós Kambodzsa szuverenitásának tiszteletben tartását, az ideiglenesen kettészakított Vietnam választások útján történő békés egyesítését. Kezdettől megsértették a külföldi beavatkozásra, a külföldi katonai támaszpontokra és fegyverszállításra vonatkozó tilalmakat. És 1961 óta az Egyesült Államok közvetlen fegyveres harcot folytat Dél-Vietnamban. hadüzenet nélküli „különleges háborút" visel a Vietnami Demokratikus Köz. társaság ellen. Csupán egyetlen szám az amerikai agresszió méreteiről: naponta Jelenleg átlagosan nyolcszáz légi bevetést hajtanak végre, ebből háromszázat a Vietnamd DK, százat pedig Laosz felszabadított területei ellen! A vietnami háború megszüntetéséhez és a kérdés rendezéséhez vezető egyetlen járható utat a VDK kormányának négypontos és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ötpontos javaslatai mutatják. Ezek a genfi egyezmények előírásait és szellemét idézik: A vietnami nép alapvető nemzetközi jogainak elismerése, béke. függetlenség szuverenitás. egység és területi épség. A genfi egyezményeknek megfelelően az Egyesült Államok kormányának ki kell vonnia Dél-Vietnamból csapatalt, fel kell számolnia katonai támaszpontjait. teljesen be kell szüntetni intervencióját Északés Dél-Vietnam ellen. DélVietnam belső problémáit a dél-vietnami népnek kel] megoldanai mindenféle külföldi beavatkozás nélkül. A DNFF-nek. mint a dél-vietnami nép egvetlen igazi képviselőjének, döntő szerepet és beleszólást kell kapnia a dél-vietnami kérdés rendezésébe. Vietnam békés eszközökkel történő egyesítése a két övezet lakosságának dolga lesz. külföldi beavatkozás nélkül. A vietnami nép e jogos követelései teljes összhangban vannak az 1954-es genfi egyezményekkel. A békerendezés alapja: az amerikai agresszoroknak távozniok kell Vietnamból és egész Indokínából! E törekvéseket, mint arra legutóbb a Varsói Szerződés országainak határozott hangú bukaresti nyilatkozata ts leszögezte, egyöntetűen támogatják a szocialista országok és szerte a világon a haladó és a békéért aggódó százmilliók. Sebes Tibor Moszkva? őt/a után Ma az alsóházban beszél Wilson • Moszkva (MTI) Harold Wilson brit miniszterelnök kedden reggel repülőgépen hazautazott Moszkvából. A vnukovól repülőtéren Wilsont Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. • London (MTI) Moszkvából való hazatérése után Wilson miniszterelnök kedden délután az alsóházban nyilatkozott Koszigin szovjet miniszterelnökkel Moszkvában folytatott tárgyalásairól. Ezt követően Wilson elnökletével összeült a kabinet, hogy döntsön a szerdán beterjesztésre kerülő kényszer takarékossági rendszabályok „csomagtervéről". A „sorsdöntő" kabinetülés után szerdán délelőtt a szűkebb kabinet végzi el az utolsó simításokat Wilson miniszterelnök délután elhangzó alsóházi nyilatkozatában. A kedd délutáni interpellációs vitában több munkáspárti képviselő követelte, hogy a katonai kiadások radikális csökkentésével és a „Szueztől keletre" politika feladásával oldják meg a gazdasági válságot, nem pedig a nagytőke által követelt deflációs rendszabályokkal. amelyek tömeges munkanélküliséggel fenyegetnek. Wilson miniszterelnök a szerdán esedékes parlamenti nyilatkozatára utalva kitérően válaszolt ezekre a követelésekre. Moszkvai látogatásáról szólva Wilson „értékesnek" nevezte a szovjet kormányfővel folytatott tárgyalásait, bár elismerte, hogy a vietnami kérdésben sem a szovjet, sem az angol álláspont nem változott. Wilson hangoztatta. hogy a moszkvai megbeszélések „részletesebbek voltak e kérdésben, mint bármely korábbi tárgyalás egy nyugati és egy keleti kormányfő között". A tárgyalásokon — mondotta — „nem történt kísérlet, hogy leplezzék vagy kicsinyítsék a vietnami helyzet súlyosságát, s a lehetséges fejleményekben rejlő veszedelmeket". Kérdésekre válaszolva Wilson elismerte, hogy „nincs semmi ok a derűlátásra, ami újabb genfi értekezlet öszszehívásának lehetőségét illeti". Az észak-vietnami légvédelem rír G nagy gyuzelme 7fi bevetésen támadtak olajvasútvonalakat. a VNA hírüevnök- raktárakat, a VNA mrugynoK- hi(Jalcat a területén, IIa dell.ltf" Tinh és Vinh térségében tobb kétmillió röplapot szórtak le. szabotázsra biztatva a lakosságot. • Hanoi (VNA) Mint ség jelenti, kedden amerikai kalózgépek ^ ,jf, hullámban támadást intéz- £££ tek a VDK területén levő lőttek MMOBimiBP bombáztak lakott területe- A hanoi rádió közölte, ket Hanoi és Haiphong köz- hogy kedden Hanoi közelévetlen közelében. ben rakétaegységek lelőttek Észak-Vietnam hadserege egy amerikai repülőgépet, piés népe lótáját foglyul ejtették. EzHo Si Minh elnök felhfvá- zel 1213-ra emelkedett a sának szellemében VDK fölött lelőtt amerikai kemény csapást mért az ag- repülőgépek száma, resszorokra és az első jelentések szerint a légvédelem rakétaegységei. légelhárító lövegei, a légierők repülőgépel tíz támadó gépet lelőttek. Ezek közül ötöt rakétákkal pusztítottak el. kettőt pedig a néphadsereg légierőinek repülőgépei lőttek le. Több amerikai pilóta esett. • Saigon (MTI) A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivőié kedden közölte, hogy DélVietnam legészakibb megyéiében — Quang Tri megyében — a Hastlngs fedőnevű hadművelet során heves harc volt amerikai tengerészgyalogosok és partizánok között. A szóvivő beismerte, hogy az amerikai tengerészgyalogosok „súlyos veszteségeket" szenvedtek a harcban. Nasszer nyilatkozata # London (MTI) Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke szombaton Alexandriában fogadta Hetheringtont. a Guardian című londoni lap szerkesztőjét és több kérdésre válaszolt Nasszer kijelentette, hogy Egyiptom csak akkor hajlandó felújítani diplomáciai kapcsolatait Angliával, ha az utóbbi véget vet a rhodesiai telepesek lázadásának. Á CIA tevékenysége Vietnamban i Moszkva (TASZSZ) Jasznyev, a Pravda. ausztráliai tudósítója Ismerteti azt nyilatkozatot, amelyet Bartos amerikai repülő adott fogságba Harry Stein újságírónak. Bartos nemrégiben érkezett Ausztráliába szerződéses munkára. A nyilatkozatot a Tribüné című ausztráliai lap közölte. Bartos néhány évet töltött Dél-Vietnamban, ahol szerződéses alapon teljesített szolgálatot a Vietnam Air Transport légitársaságnál. A társaság csupán a CIA (Központi Hírszerző Hivatal) vietnami fedőszerve. Gyakran vittem ilyen embereket repülőgépemen, mondja Bartos. — Az egyik Vietnamban tevékenykedő CIA-főnök egész csomó fényképfelvételt mutatott nekem áldozataikról. Azzal dicsekedett, hogy ő gyilkos különítményeket küld az ország valamennyi részébe és addig nem fizet nekik, amíg nem kap tőlük az áldozatokról fényképet. A gyilkosságért járó szokásos vérdíj 20 amerikai dollár. Az amerikai pilóta a továbbiakban, elmondta, hogy a CIA egyik leszámolási módszere: repülőgépből nagy magasságból kidobni a foglyokat. Az amerikai helikoptereken Amerikai forrás szerint általános módszerré vált ez, amit „nagy szórakozásnak" amerikai repülőgépek hétfőn tartanak. Indira Gandhi sajtóértekezlete • Delhi (TASZSZ) Indira Gandhi, India mi. niszterelnöke kedden sajtóértekezleten számolt be a Szovjetunióban. Jugoszláviában és az Egyesült Arab Köztársaságban tett látogatásáról. Moszkvában a szovjet vezetők kijelentették — mondotta — szeretnék, ha mielőbb rendeződnének a kapcsolatok India és Pakisztán között és kedvezően fogadták Indiának azt az eltökélt szándékát, hogy a gyakorlatban is megvalósítja a taskenti nyilatkozat rendelkezéseit. Kérdésekre válaszolva az indiai kormányfő aggodalmát fejezte ki a vietnami helyzet miatt és kijelentette, hogy a békés rendezés érdekében haladéktalanul be kell szüntetni Észak-Vietnam bombázását. A szovjet leszerelési javaslat vitája • Genf (TASZSZ) A leszerelési bizottság keddi ülésén a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról folyt a vita. Robledo mexikói megbízott összehasonlította a szovjet és az amerikai szerződéstervezetet. Kijelentette. hogy országa kedvezően fogadta Koszigin szovjet kormányfő üzenetét, amelyben kijelentette, hogy a szovjet kormány hajlandó a szerződéstervezetbe felvenni egy olyan cikkelyt, amely megtiltja nukleáris fegyverek alkalmazását a szerződést aláíró olyan nem nukleáris államokkal szemben, amelyeknek a területén nincsenek nukleáris fegyverek. Robledo javasolta, hogy a szerződéstervezetbe vegye, nek fel egy új cikkelyt, amely szerint az államoknak a világ különböző részeiben joguk van atomfegyvermentes övezeteket létesíteni. Az amerikai megbízott art a hiedelmet próbálta kelteni, hogy a Szovjetunió, nem pedig az Egyesült Államok a felelős azért, mert nincs előrehaladás a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó szerződést illetően. Újabb ősszel űzcsek az USA-ban # New York (MTI) A hírügynökségi jelentések újabb összetűzésekről számolnak be az Egyesült Államok három nagy városában, megerősítve art a véleményt. hogy a múlt heti chicagói zavargások nem tekinthetők elszigetelt eseményeknek. Az Ohio állambeli Cleveland várocában hétfő este a rendőrség brutálisan támadt háromszáz néger tüntetőre. Az összetűzés során fejlövés érte Joyce Ornette 26 éves néger fiatalasszonyt, aki sérüléseibe belehalt. A kövekkel és üvegekkel védekező tömeg megsebesített négy rendőrt New Yorkban, Harlemban és Brooklyn négernegyedében szintén összetűzésre k»rült sor. A Florida állambeli Jacksonville-ben mintegy 350 néger vonult fel hétfő este. hogy átnyújtsa panaszlistáját a város vezetőségének. Ebben követelték többek között, hogy több néger rendőrt alkalmazzanak és tiltakoztak a munkásfelvételben alkalmazott faji megkülönböztetések ellen. A gumlbo. lókkal és könnygázbombákkal fellépő rendőrség szét; oszlatta a tüntetőket. Szimpátiatüntetések Sukarno mellett • Djakarla (MTI) Az AP hírügynökség jelentése szerint az utóbbi napok során összetűzésre került sor Közép-Jávában Sukarno elnök hívei és ellenfelei között. A térségben, amely a hírügynökség szerint Sukarno híveinek jelentős központja, egymást érik az utcai verekedések, éjszakai összecsapások és tüntetések. Egy katonai szóvivő szerint az összetűzéseknek egy halálos áldozata ós több sebesültje van. A zavargások a jelenté® szerint Djogdjakartában és Sukakartában voltak a legjelentősebbek. SZABÓ LASZLÖ: Orvtámadás és visszavágás 0

1941. december 7-én a japán légierő minden előzetes hadüzenet nélkül megtámadta az Egyesült Államok legnagyobb csendes-óceáni támaszpontját, Pearl Harbourt A támadás, amelynek következtében több mint háromszáz amerikai repülőgép és a csendes-óceáni flotta túlnyomó része megsemmisült, maga után vonta az USA hadbalépését és a második világháború csendes-óceáni frontjának megnyitását. (Pearl Harbour a Hawaii-szigetek Oahn-szigetén fekszik.) Az egyre terjeszkedni akaró japán imperializmus ezt a nagyméretű támadást már évekkel előbb előkészítette. Az amerikai földrészen félévszázada letelepedett japán koloniák tagjaiból olyan hírszerző hálózatot épített kl, amellyel kevés ország dicsekedhetett. Ez a szervezet, a Pearl Harbour-i támadást megelőzően, már egy jó félévtizeddel előbb mozgásba jött, mégpedig egyetlen cél érdekében: Japán állandóan tudni akarta, milyen amerikai erők mozognak a Csendesóceán térségében, hogy egy elkövetkező háborúra ennek megfelelő ellenőrt készíthessen fel... 1940-ben a San Francisco-i világkiállításon egy különös „intézmény" csalogatta a kiállítás látogatóit. A cégtábla ugyan nem sokat árult el. mert mindössze ez állt rajta: „Művészi fényképészek modell-tetúdióia", viszont amit benn lehetett látni, már inkább ... Csekély belépődíj ellenében bárki bemehetett. Egy fiatal nő vette » Részlet a szerzőnek a Zrínyi Kiadónál ősszel megjelenő könyvéből. át a kabátot, aztán megjelent a tulajdonos és a belső fiatal hölgy üldögélt. Amikor vendég érkezett, mindhárman ledobták magukról a selyempongyolát a látogató elé lejtettek. Néhány beállítás, és máris kattant a fényképezőgép: bárki lefényképezhette a meztelen modelleket. Öriási volt a forgalom, és a tulajdonos, bizonyos A1 Blake, közismert amerikai artista elégedetten dörzsölgette a kezeit. Blake. ez a kiöregedett artista, úgy érezte, össze tud szedni anynyi pénzt, amennyi a nyugodt öregkort fedezi. Pedig valamikor milyen jól ment neki: még azzal is óriási pénzeket keresett, hogy tökéletesen uralkodva izmain, a nagy szabóságok kirakataiba helyezett próbababák közé állt, s a járókelők — a kellő nyeremény reményében — „totózhattak": melyik a baba és melyik az élő ember. .. Blake ezzel a képességével megszerezte magának Amerikában a „robotemberek királya" címet. De aztán ahogy öregedett, úgy csökkent iránta az érdeklődés, s persze ezzel együtt a pénzbeli honoráció is. De talán ez az ötlet a meztelen lányok fényképezésével. Ismét „bevág ..." S valóban, a San Francisco-i világkiállításon gyorsan híre kelt. hogy csinos, fiatal, meztelen lányokat lehet néhány centért fényképezni a „Művészi fényképészek modell-stúdiójában". Blake éppen egy látogatót bocsátott el. amikor egy zömök, ötven év körüli japán férfi lépett a stúdióba, nyakában az elengedhetetlen fényképezőgéppel. Ezekben az években amerikai földön azzal lehetett megkülönböztetni a japánokat és a kínaiakat egymástól, hogy az előbbiek, bármilyen nyomorúságosan is éltek — mindenütt fényképezőgéppel a nyakukban jelentek meg. S ha már itt tartunk, elárulhatjuk azt is. hogy ezeket a gépeket egyetlen Amerikában élő japán 6em maga vásárolta, hanem ajándékba kapta, mégpedig — ismeretlen feladótól. S a nagylelkű ajándékozó — amint ezt már tudjuk — a japán hírszerző szolgálat volt, amely elsősorban a faji hovatartozásukra apellálva, tízezer számra dojgoztatta, mint kémeket a világ különböző tájaira letelepedett honfitársakat. A zömök japán férfi, miután belépett a különös stúdióba, néhány felvételt készített, aztán jól szemügyre vette a tulajdonost... — Mi már találkoztunk valahol — mondta angolul, némi amerikai akcentussal. — Nem hiszem ... — válaszolta Blake. — fen nem emlékszem önre. Bár. ha meg nem sértődik, az én szememben a jellegzetes japán vonások elmossák az egyéniséget... A tulajdonos észrevette, hogy az ötven év körüli férfi arca egy pillanatra összerándult, ezért újra és újra bocsánatot kért tőle, hangsúlyozva, hogy nem volt sértő a szándéka. — De azt nem tudom, honnan ismer... Öh, talán az egyik filmbeli, szerepemből emlékszik rám — csapott a homlokára Blake. — Igen, valószínű ... Chaplin filmjében, a Shoulder Annában léptem fel, még 1917-ben ... — Ugye, mondom, hogy találkoztunk valahol ! . .. Meg is van: én voltam Charlie Chaplin komornyikja... Nem a filmen. a valóságban. Torzitohi Kono vagyok — mutatkozott be a zömök kis japán Blakenak. A két férfi néhány percig ezután a közös emlékékről beszélgetett, majd Kono, már távozóban, még így visszaszólt a tulajdonosnak: — Hogy-hogy már nem szolgál a flottánál. Mister Blake? — kérdezte. — Mintha egyszer ott szolgált volna... Nem? — De — dadogta Blake, s fogalma sem volt. honnan tudja ezt a japán. De meg sem kérdezhette, mert Kono így folytatta: — Sok pénzt kereshetne, ha most a flottánál lenne ... — s eltávozott. (Folytatása következik) 2 DÉL-MAGY ARORSZAG Szerda, 1966. jullu® 20. i