Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-20 / 170. szám

Közéletünk hírei KÁDÁR JÁNOS FOGADTA AZ EAK üj NAGYKÖVETÉT Kádár János, az MSZMP Köztársaság Í J rendk-fvüT! és Központi Bizottságának első meghatalmazott nagykövetét. titkára bemutatkozó látoga­táson fogadta Abdel Azim a közelmúltban adta át Fahmy-t. az Egyesült Arab megbízólevelét. (MTI) MONGOL VEZETŐK TÁVIRATA MAGYAR ÁLLAMFÉRFIAKNAK J. Cedenba!, a Mongol Né- ráíja elnökségének elnöke pi Forradalmi Párt Központi táviratban mondott köszöne­Biznttságának első titkára, a tet Kádár Jánosnak. Dobi (Mongol Népköztársaság Mi- Istvánnak és Kállai Gyulá­it iszterta-n ácsának elnöke és nak a mongol nemzeti ün­Zs. Szamba, a Mongol Nép- nep alkalmából kifejezett köztársaság Nagy Népi Ho- jókívánságaikért. (MTT) TÁVIRAT A DVNFF-NEK A Magyar SzoRdarttásl hós vietnami népnek, amely Bizottság táviratot intézett a elszánt küzdelmet folytat a Dél-vietnami Nemzeti Fel- kegyetlenül gyilkoló és szabadítási Front elnökségé- pusztító amerikai agresszo­hez, melyben a genfi mefiál- rok ellen, lapodások aláírásának XII. Az évforduló alkalmából évfordulója alkalmából test- te teljes támogatásukról biz­véri üdvözletüket küldik a tosrtják a DVNFF-ot. (MTI) PÁRTMUNKÁSRÓL DÖTTSÉG UTAZOTT ROMÁ NIÁBA A Román Kommunista sága megbízott osztályveze­párt Központi Bizottságának wzetésével pártmnn­meghívására Asztalos La­jósnak, a Magyar Szocialista kiküldöttség utazott Roma­Mwnkáspárt Központi Bízott- nfába. Gyakorlaton a jövő szakemberei Az egyetemi és főiskolai hallgatók közül sokan kül­földön gyarapítják ismeretei­ket a nyári hetekben: építke­zéseken. bányákban, a ter­melőszövetkezetekben, orvo­si klinikákon, községi taná­csoknál és bíróságokon ké­szülnek választott hivatásuk­ra. A Veszprémi Vegyipari Egyetem több mint 500 hall­gató .ja utazik külföldre, több­ségük az NDK nagyüzemei­ben sajátítja ei a korszerű gyártási folyamatokkal kap­csolatos tudnivalókat A Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem több hallgató­ja utazik az NDK-ba. A debreceni egyetemi ffSW­rajaszakos hallgatók egy ki­sebb csoportja Csehszlová­kiában, a Tátrában végez földrajzá terepgyakorlatot Az agrártudományi egyetem 20—20 hallgatója Rostockban és Kijevben vesz részt cse­regyakorlaton. Szegeden 10 ezer lakosra 546 középiskolai tanuló jut Az újszegedi part fürdő rendezése Nem elég a gabonát levágni! A Szeged mj városi ta­nács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden délelőtt ülé­sezett Napirendjén szere­pelt a középfokú oktatás je­lenlegi helyzete Szegeden, valamint a további fejlesz­téssel kapcsolatos feladatok. Szerepelt az újszegedi part­fürdő rendezési tervének megtárgyalása is. Szeged kulturális centrum jellegét erősíti a kiterjedt középiskolai hálózat, amely nemcsak a szegedi, hanem a környék fiataljai­nak továbbtanulását is szol­gálja. Egyes technikumaink beiskolázási körzete több A városi tonáes vb ülése gessé teszi, hogy előre gon­doskodjunk ilyen jelegű szakközépiskola létrehozásá­ról. Az újszegedi rendezési tervét partfürdő helyszíni bejárással tárgyalta meg — a kerületi tanácsok vb elnökeinek részvételével — a végrehajtó bizottság. A partfürdővel kapcsolatos ta­nulmánytervben sok új léte­sítmény közeli és távolabbi megvalósítása szerepel. A megyére, esetleg az ország tanulmányterv más területeire is kiterjed. Terhnikumaink a szakem­ber-utánpótlás fontos bá­zisa. A középiskolai tanulók szá­ma a város összlétszámához viszonyítva igen magas, 10 ezer lakosra 540 középisko­lai tanuló jut. Szegedet e tekintetben csak Miskolc előzi meg. A középiskolai hálózat to­vábbfejlesztésével kapcsolat­ban törvényerejű rendelet határozza meg, hogy a jövő­ben a gimnáziumokon kívül egységes szervezeti elvek alapján működő szakközép­iskolák és az ipari, keres­kedelmi, mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák biztosítják a 14—18 éves fia­talok továbbtanulását. Az újtípusú szakközépisko­lák a jelenlegi teehniku­mok és meglevő szakkö­zépiskolák átszervezésével jönnek létre. Szegeden a technikumok túlsúlyt képeznek a középis­kolai hálózatban, s a képzés irányát tekintve jól illesz­kednek az egyes termelési ágakhoz. Nagyobb körzet számára képez szakembere­ket például a gépipari tech­nikumban az általános gé­pész és erősáramú villamos­ipari tagozat. A textilipari technikumban rost- és pa­mutfonó, szövőipari techni­kusokat képeznek. Az új rendelkezések jelentősen megnövelik a szakmunkás­tanuló iskolák szerepét is. A végrehajtó bizottság megállapította: Szeged vegy­ipari jövője máris szüksé­figyetembe veszi a város lakosságának fokozatos nő. vekedését, s ennek hangsúlyozásával gondol a jövőre. Hogv csak néhány momentumot ragad­junk ki ebből: szerepel a kabin-bisztró, strand-óvoda létesítése, új kutak fúrása, újabb medencék építése, zöldterületek kialakítása. Mindezek egységesen olvad­nak a városképbe. A végrehajtó bizottság ameflett foglalt állást, hogy a parifürdőn a megtevő létesítményeket tovább kell korszerűsíteni, nagyobb területen szükséges a közművesítés. A közúti hídhoz közeli területen a korszerűtlen kis kabinok helyére új létesítményeknek kell helyt adni már jövőre. Építkezési igénnyel jelentke­zett erre a területre a sza­lámigyár, a DÁV, a Tanár­képző Főiskola és a József Attila Tudományegyetem. A végrehajtó bizottság utasítot­ta a Szeged mj városi ta­nács építési és közlekedési osztályát olyan terv részle­tes kidolgozására, amely a közeljövőben már megvaló­sítható lesz. Ezt a tervet ké­sőbbi időpontban tárgyalják majd meg. A z elmúlt évben elsők között fejezte be az aratást Csongrád megye, mégsem dicseked­hettünk kimagasló ered­ménnyel, mert nem történt meg egyidejűleg a tarió­hántás, a talaj előkészíté­se, és ennek következté­ben az amúgy is minden erőt igénybe vevő őszi munkák tetemesen felsza­porodtak, s a kései hóna­pokba nyúltak, szinte em­berfeletti erőfeszítést kö­veteive a mezőgazdaság dolgozóitól. Idejében kí­vánunk a tavalyi esemé­nyekre emlékeztetni, mert a következő két héten mú­lik az, hogy ezek megis­métiódnek-e az idén is, vagy pedig az aratási idónv munkáit komplexen szervezve, hétköznapot és vasárnapot egyaránt igény­be véve és minden kis le­hetőséget kihasználva gon­doskodunk saját könnyebb­ségünkről, s biztosítjuk, hogy a jövő évi kenyér­nekvaló is időben kerirl­hes a földbe. Mondjuk kw a tsz-ek, s általában a me­zőgazdaság dolgozol kötete­rettséget is rátlattak erre, amikor az ipari mun kások­hoz hasonlóan felajánláso­kat tettek az MSZMP IX kongresszusának tiszteleté­re indított munkaverseny­ben. Ezek a felajánlások köteleznek! Köteleznek a mezőgazdasági termelés eredményeinek fokozására, mindenekelőtt azonban ép­pen azoknak a munkáknak a legjobb elvégzésére, ame­lyeknek célja aa ország kenyerét biztosítani. Ha a termel őszövetkezetek kong­resszusi versenyfeiaját>!ár­saikhoz méltóan akarnak dolgozni, erre elsősorban most kell törekedniük, mindent alárendelve an­nak a feladatnak, hogy az őszi kenyérgabona a leg­kedvezőbb körülmények között és időben kerüljön a földbe, és ennek meg­felelően végezni az ara­tást és a kapcsolódó mun­kákat A megye terű letét jár­va és a legfrissebb jelentéseket vizsgái­ra egyaránt azt tapasztal­juk. hogy az aratás, kü­lönösen pedig a járulékos munkák végzése több te­rületen nem halad olyan ütemben, ahogy azt az őszi vetés jó előkészítése fel­tétlenül megkívánja. Nem egy ízben ismertettük la­Budapest — négy tenger kikötője dapest szerepére a kiépülő Az elmúlt évben ülésezett tenger (Északi-. Balti- Föld­Budapesten a nemzetközi közi- és Fekete-tenger) kikö- nagy európai víziútrendszer­konferencia, amely a Duna tőjévé válna. A tervezett ösz- ben. csatornázásának a transzkonti- szeköttetések hatása bizonyá­rén tál is víziúthálózatban be- ra igen nagy lesz a nemzet­Ami a Duna jövő hajó­parkjának fejlődését illeti: a töltött szerepével és jelentő- közi hajózásra és a nemzetkö- tolóhajózás szerepe növek­ségével foglalkozott Neves szakemberek (Magyarország­ról, az NDK-ból. az NSZK­ból. Ausztriából. Csehszlová­kiából, Lengyelországból. Angliából, valamint Svájc­ból) tartottak előadásokat, amelyek középpontjában a Duna. Európa második leg­nagyobb folyója, az európai folyami közlekedés gerince állt zi munkamegosztásra. 0 csepeli kikötő Mivel az új víziútrendsze­szik a folyami közlekedés­ben. Ismeretes, hogy a ma­gyar hajóépítés nemzetközi­leg is elismert eredményeket ért el tolóhajók építésében. "ag>:.r±7^ ti- Elképzelhető, hogy Budait fogják, számos európai or­szág között létrejöhet a köz­vetlen összeköttetés megsza­és a Fekete-tenger között (ha legalább 3 m vízmélység évi 340 napon át a hajózó úton kítás nélküli Vízi úton. Ennek biztositva lesz) az 1500 sot II Duna szerepe A nemzetközi szaksajtóban azóta számos értékelő cikk 2000 tonnás hajók és uszá­lyok is rendszeresen közle­kedhetnek, sőt kedvező kö­rülmények között Budapest fölött is megfordulhatnak tel­jes rakiománnyal. Megoldások Problémát előnyei elsősorban a mező­gazdasági termékek, nyers­anyagok (ásványok), energia­hordozók és nagytömegű ipari termékek, készáruk esetében kézenfekvők. Várható, hogy a magyar jelent meg a konferenciáról hajók (Magyarország kedve­— ezek rámutatnak a Duna, ző közlekedés-földrajzi hely­mint gazdasági tényező je- zetéből adódóan) jelentós lentőségéré. Adatok igazol- mértékben hozzá fognak já- magassága, _ szerencsére a jók, hogy a nagy európai vi- rulni ahhoz, híogy a Dunán magyar műszaki szakembe­ziutak ösztönző erővel hatot- kialakuljon a többi nagy rek már kifejlesztettek olyan tak az ipari fejlődésre, az európai folyóéhoz hasonló megoldásokat, ipari gócpontok és körzetek élénk forgalom, kialakulására. Igen nagy szerepe, van a lyami forgalom lebonyolítá­Dunának, mint víziútnak, a sában jelentős tapasztalatai Duna menti államok egymás vannak. Több mint harminc alkalmaznak például a 2000 közötti kereskedelmében. A éve vezettük be a kombinált lóerős dunai tolóhajóknál. távlati tervek között szere- Duna-tengeri hajózást s ez a A magyar hajóépítés a pel a Rajna—Majna—Duna Csepeli Szabad Kikötőt (a transzkontinentális víziutak összeköttetés teljes kiépítése. Duna középső szakaszának e kialakítása kapcsán minden valamint az Oderar-Duna csa- nagy létesítményét) egycsa­torna megépítése. Ezzel gya- pásra tengeri kikötővé tette, korlatilag Budapest négy Ez felhívja a figyelmet Bu­punkbem az aratási-talaj­előkészítési munkákat jól összehangoltan végző gaz­daságok ' példáját Tegyük most szóvá a problémákat, amelyeket sürgősen or­vosolni kell a gazdaságok­nak. Elmondhatjuk, hogy az őszi árpa és a rozs aratá­sa befejeződött a megyé­ben, s a búza vetésterüle­tének mintegy felén learat­ták már a termést. Ezen belül azonban kiáltó elté­rések mutatkoznak. Míg a szegedi járásban a búza háromnegyedét learatták, a szentesi járásban mindősz­sze egyharmadát. Ez a já­rás tavaly is késlekedett az aratással, megkéstek emiatt a talajmunkák is, s a járás néhány gazdasá­gának rossz munkája a megye eredményét is ked­vezőtlenül befolyásolta, ősszel a határt járva ter­mészetesen itt találkoztunk a legnagyobb erőfeszítéssel olykor kapkodással Sem­mi szükség arra, hogy ez megismé tlódjön! Szóvá kell tennünk egy másik problémát is. A me­gye kombájnkapacitása mintegy 80 ezer holdra ele­gendő a becslések szerint Ezaei szemben az eddig learatott mintegy T00 ezer holdbői csupán 46 ezer a kombájnmonka. Míg Makó területén teljesen, a járás­ban pedig 72,5 százalék­ban kombájnok végzik az aratást, addig Szentes te­rületén 50.3 és Csongrádon 56,3 százalékot arattak a kombájnok. Nem puszta formalitásból a korszer®>b eljárás kedvéért szorgal­mazzuk a kom báj nnal tör­ténő aratást, hanem a gaz­daságok érdekében, s az ős® szántás-vetés fettéte­leinek kedvezőbb biztosí­tásáért. Az aratógéppel esetleg kézzel vágott ga­bonát be kell szállítani, el­csépelni. Ez nemcsak sok munkaerőt igényel, hanem erőgépeket is. Miatta nem­csak később kezdhetnek a szalmalehúzáshoz, tarló­hántáshoz, szántáshoz — attól függően, mit tervez­nek termelni a jövő évre a táblában —, hanem e munkák elől el is vonják a gépeket. Éppen ezért kí­vánatos, hogy aratógéppel vagy kézi kaszával csak ott arassanak, ahol feltétlenül szükséges, majd pedig az aratásból felszabaduló kombájnokkal ahol csak lehet, keresztből is csé­peljék a gabonát a szem­veszteség csökkentése és • talajmunkák meggyorsítá­sa érdekében. K ülőn kell szőtntrrilk a talajmunkákról; Rt is komoly elmaradás mutatkozik. A tervezett több mint másfél százezer holdból mindössze 24 ezer holdon történt meg a tarló­hántás, taiajelőkészítés. Míg a makói járásban a tervezett terület közel 46 százalékán elvégezték a talajmunkát, Hódmezővá­sárhelyen. Makón és Szen­tesen mindössze tíz száza­lék körül tartanak, s a szegedi és a szentesi járás­ban is csak a terület egy­negyedén történt talajelő­készítés. Ezek a számok le­sújt óak. Különösen ezeken a területeken szükséges minden kis tehetőséget ki­használni, minden kedvező időt igénybe venni. Azok­nál a tez-eknél, ahol az aratással együtt a fcalajeló­készítés is jói halad, a va­sárnaponként rendszeresen dolgoznak, kora hajnaft® késő estig megállás nél­kül minden percet kihasz­nálnak. Ezeknek a gazda­ságoknak a példája és a fentebb jelzett területek kiáltó elmaradása indoton*­ja a vasárnapi muszaftv* gondosabb szervezését A tsz-ek éljenek anyagi ősz­tönzéssel a vasárnapi mwv kákbam részt vevő dolgo­zóikkal szemben, minden módon gyorsítsák meg a munkákat! É I rtekezfeteifcen.' kekben számtaJeo­szor felhívták a gazdaságok vezetőtt a nyá­ri munkák kmvplex fel­adatként való szervezésére. Az aratással egy menet­ben lehet a legkedezőbben előkészíteni a talaft Nem elég az, hogy levágják a gabonát! gondolni RnB már most a jövő évi ter­més előkészítéséről íré Az eddig learatott gabonák százezer hold tartójával szemben 24 ezer holdas tafajelőkészftés figvekme®­tet: haladéktalan intézke­désekre van szükség, hogy az elkövetkező két hétben az aratást meggyorsítva as­zal párhuzamosan a sízal­malehúzás, tariőhántás, • célnak megfelelő talajrrafn­ka is megtörténjen. Erre köteleznek a mezőgazdaság dolgozódnak a pártkong­resszus tiszteletére tett vállalásai az ország jövő évi kenyeréért! Mintegy 3,7 milliárd forint beruházás a termelőszövetkezetekben A Földművelésügyi nisztérium beruházási galósága felülvizsgálta a termelőszövetkezeti beruhá­zások helyzetét. Eszerint az idén 2369 termelőszövetkezet­ben végeznek építési, 3110 tsz-ben gépbeszerzési és melőszövetkezetek építési-bea 2888-ban egyéb, főleg telepi- ruházási terveiből — arányo­tési beruházásokat, összesen san számolva — csakner* mintegy 3,7 millárd forintár- kétszer több valósult megj okoz a hidak | lékben. mint 1964 és 40 százalékká Mi- érvényesülő kedvező hatása, igaz- A tervszerű, alaposabb elő­készítésnek nagy része van abban, hogy a beruházáson készültségi foka sokkal jobb, mint az előző években. A felülvizsgálat idején a ter­Az ez évi 1105 millió forint több. mint 1965 azonos idő amortizációs alapból a ter- szakában. amelyek se­gítségével a kormányházak A magyar hajózásnak a fo- tág határok között emelhetők vagy süllyeszthetók. Ilyen célra hidraulikus megoldást bizonnyal új hajótípusokat. új műszaki megoldásokat fog kifejleszteni. melőszövetkezetek az idén csaknem egymilliárd forintot használnak fel. Az összds be­ruházásoknak csaknem egy­harmadát a tsz-ek saját for­rásaikból fedezik, míg 1964­ben még a beruházások 95,5 tavaly pedig 93 százalékára .kellett hitelt felvenniök. További új vonása a ter­melőszövetkezeti beruházá­Az építkezések kivitelezé­sében .számottevően megnőf.% a termelőszövetkezetek házi épitöszervezetének szerepe Az 1964. évi 37 és a tavaly) 36 százalékkal szemben ax idén az összes építési ben> házások 41,5 százaléka há® kivitelezésben készül. As egyébként eredményesen doj yozó házi építőszervezet tervszerű, folyamatos mun­soknak az 1964-ben beveze­tett kétéves tervezési rend- kaját nagymértékben hátrá'i szer most már egészében tatja az anyaghiány. (MTI) Szerda. 1966. július 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents