Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

UL fó minőségű szénvagyon Nyolcszázezer forint „elő­teies költséggel" múlt év de­cemberében láttak hozzá a dél-nógrádi szénbányák szomszédos területeinek ku­tatófúrásához. Később a Ne­hézipari Minisztérium az or­ezággyűléri képviselők nóg­rádi csoportjának kérésére további három és félmillió forinttal kiegészítette a ku­tatási költségeket, s január­tól kezdve már program szerint indult meg a kuta­tás. Már március elején lát­ták, hogy az elképzeléseknél jobb eredmények várhatók, mivel az első három hónap­ban 15 millió tonna szénva­gyont térképeztek fel. A ku­tatásra kijelölt főtérül® melletti inintegy hat négy­zetkilométernyi rész fúrása már teljes egészében befeje­ződött. s a féléves kutató­munka eredményeként 24 millió tonna szénvagyonnal lett gazdagabb Nógrád. Dr. Bartkó Lajos kandidá­tus. a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt főgeológusa sze­rint a széntelep vastagsága, geológiai viszonyai és a szén minősége kedvezőbbek a vártnál. Kétméternyi vastag felső és 110 centiméter vas­tag alsó telepre találtak. A két telep együttesen adja a 24 millió tonnára becsült szénkészlet®. A szénminták vegvelemzési eredménye 2740 és 4200 kalória fűtőérték kö­zötti minőségről vallanak. Az átlr.gminőség tehát mint­egy hatszáz kalóriával jobb a jelenleg bányászott nógrá­di szeneknél. A feltárt szénvagyon sor­sáról rövidesen döntenek az ifletékes felsőbb szervek. JO HANGULATBAN H magyar traktorok sikere Most érkezeti haza Moszk­vából Szolga Józs:f, a Vörös Csillag Traktorgyár műszaki főmérnöke, aki néhány r.a­ppv a nemzetközi mezőgazda­sági gépkiállításon töltött. Kimondotta, hogy a magyar traktorok nagy sikert arat­tak. különösen nagy elisme­ráisel fogadta a szakmai kö­zönség D—4—KB típusú, rógykerék meghajtású trak­torunkat. ,A kiállítás zsűrije azzal fejezte ki elismerését, hogy a D—4—KB-nek ítélte a ki­állítás egyik aranvérm® és a korszerű termőknek járó oklevelet. Hasonlóképpen aranyéremmel és oklevéllel tüntették kl a Mosomagyar­évári Mezőgazdasági Gép­gyár ETB—18-as tárcsás bo­ronáját. Rend, tisztaság, fegyelem. A teremben enyhén csípős, de kellemes illat terjeng. A nem túl hangos gépek bo­nyolult műveletet végeznek: paprikát mérnek és töltenek vörös tasakokba. Körülöttük nők szorgoskodnak, fürge ujjakkal rakják apró stó­szokba a kész árut. Csoma­golják, majd papirzsákokba helyezik szép takarosan, hogy beleférjen amennyi kell. Az egyik ördöngös szerke­zet mellett tevékenykedik Káté Lajosné. Látszólag könnyű a dolga: legfőkép­pen arra ügyel, hogy a lapo­san kiképzett töltőszáj ne­hogy összegyűrje az egymás mögé préselt zacskókat, mert akkor kiszóródik a finom őr­lemény. Időnként megtölti a garatot, hogy folyamatos le­gyen az adagolás. Ettől függ a teljesítmény is. A kétdekás csomagokból percenként 60 darabot kell elkészíteni, kü­lönben nincs meg a norma és a kereset is megcsappan­hat. Nyolc óra hosszat állni... — Azért nem olyan könnyű ez, mint amilyennek látszik — mondja a filigrán asz­szonyka. — Nyolc óra hosszat állni elég kimerítő. — Talán nem szívesen dol­gozik itt? Csaknem méltatlankodva válaszol: — Ellenkezőleg. Nagyon szeretek itt. Tizenöt év alatt már valósággal hozzánőttem a gyárhoz. — Panasza, problémája? Megint felemeli a tekinte­tét és szinte feddőn mondja: — Én párttag vagyok. Ügy gondolom, ez mond valamit önnek. — Valóban, eleget mond. Csakhogy többségükben nem kommunisták dolgoznak itt, sőt a lehetőségeken belül el gául, hogy tudomásul vette a is intézik a panaszt, de aztán hiba kijavítását nem lehet nyavalyogni. Aki Más bejegyzések: „Ötott fázik a munkától, az marad- Lajos a leveskonyháról kifo­jón otthon... gásölta, hogy a tartályok­A Szegedi Paprikafeldolgo- ba, haladatlanul, kézzel zó Vállalat pártirodáján ér- szállítják a lépcsőn a dekes dokumentumok kerül- zsírt. Szivattyút kér." Vá­nek elő. Ezekből pontosan ]asz: „A makói telepről be­kiderül, hogy a gyárvezető- szállított emelődobhoz járó­ség egy-egy feladat végrehaj- széket és acélkeretet készít tását előzőleg rendszeresen a TMK, ezzel feleslegessé \ Várakozáson felüli jegyelővétel a szabadtéii játékokra válik a szivattyú, mert a megtárgyalja az egész kol­lektívával. Először műszaki zsír ezzel szállítható, konferenciát hívnak össze, ahol az osztályvezetők, a csoportvezetők, a művezetők és természetesen a párt- és szakszervezeti vezetők bát­ran szembenéznek a terveket akadályozó körülményekkel, s ahol segítségre van szük­ség. rögtön ott a pártszer­vezet. Megalapozott utasítások — Nagyon fontosnak tart­juk a dolgozók által szóvá tett hibák kijavítását — mondja Kollányi Dezső párt­titkár —, mert ez az alapja az utasítások pontos végre­hajtásának. Az igazgatóság csak úgy követelheti meg nyugodt lelkiismerettel a A problémák gyökeréig rendet és a fegyelmet, ha , . , , előzőleg meghallgatja a köz­Muszaki konferencián „jött vetienül érdekelt munkáso­elo" az is, hogy a levespor kat is A pártszervezet pedig csomagoloban baj van a m;nden üzemrészben ösztö­minoseggel, s ezt szemelyi nöz a bátor szókimondásra, ellenietek is okozzak. Mivel hogy minél hamarabb meg­150 vagon export sorsarol szüntessük a termelést gátló volt szó, a pártszervezet a probléma gyökeréig akart jelenségeket. Az üzemben tapasztaltak Szabó István, Szirovica Ist­vánné kommunistákkal és főleg azokkal, akiktől a problémák eredtek. A mun­ka eredményesnek bizonyult. A pártszervezet azonban ele­jét akarta venni újabb ne­hézségeknek, ezért a vezető­ség egyik tagját, Miklós Fe­rer.cnét az igazgatóság bele­egyezésével ebbe az üzem­részbe küldte dolgozni. Ha­sonló módon jártak el a mű­szaki osztályon is, ahol .intrikus légkör kezdett ki­alakulni. Az üzemi demokrácia ha­tékony fórumai a termelési tanácskozások. Az itt elhang­zottakat pontosan feljegyzik az Észrevételek, javaslatok vajon ők hogyan vélekednek naplójába és a pártszervezet a viszonyokról? Káté Lajosné ellenőrzi, hogyan intézked­azonban megint megnyug- nek az illetékesek. Intézni­asm. Beszelgettek a leves- alátámasztiák a párttitkár ,porcsomagolo dolgozoinak szavait Az emberek nyu­tobbsegevcl, Bozo Bela, Kis Rodt körülménvek között, jó hangulatban végzik a dolgu­kat mert a vezetőség utasí­tásai mindig megalapozottak, egybeesnek az ő törekvése­ikkel. F. Nagy István Az előjelekből ítélve a Szegedi Szabadtéri Játékok felújításának 8. éve ismét sikeresnek ígérkezik — amint Tari János, a játékok igazgatója tegnap tartott sajtótájékoztatóján a fővá­rosi és dél-magyarországi lapok, valamint a Rádió munkatársainak elmondotta. A különböző produkciók iránt az idén várakozáson felüli az érdeklődés. Eddig jóval több mint 40 ezer jegy kelt el előv®elben; több, mint tavaly ilyenkor. A 16 idei előadás közül 10-re már több mint 3000—3000 jegy talált gazdára. Különösen nagy az ®dek­lődés Kodály Háry János című daljátéka iránt. Erre a produkcióra a tervezett 4 előadás közül a június 23-4, 30-i és az augusztus 6-i be­mutatóra már csaknem minden jegy elkelt. A Faust augusztus 13-i és Az ember tragédiájának július 24, és 31-i előadásaira is már több mint 4 ezer jegy kelt el. Je­lentős az érdeklődé® a Grúz Állami Opera 100 tagú ba­lettegyüttesének előadásai iránt is. Ez annak is köszön­hető, hogy a kiváló tbiliszi táncosok két balettproduk­ciójában, az Otellóban és a Gordában több mint 30 ál­lami, illetve különböző mű­vészeti díjakkal kitüntetett táncos is szerepel. Köztük V. Csabukiani, a Szovj®unió népművésze, Lenin- és Ál­lami-díjas, aki mindkét da­rabban főszerep® táncol. Zsíradagoló automata a vágóhídon A Csongrád megyei Hús- A gép már megkezdte ipari Vállalat szegedi vágó- működését: nagy garatjából hídján, a gyártó nyugatné- automatikusan adagolja a nvet cég szakemberének irá- zsírt az alatta levő, 25 kilós nyitásával modern, zsírada- űrtartalmú, bélelt ládákba, ?;oló automata gépsort sze- majd futószalagján továbbít­:eltek fel. A körülbelül egy- ja a lemért, csomagolt árut millió forint értékű beren- Műszakonként mintegy há­dezés a Budapesti Nemzet- lomszáz mázsa zsírt adagol közi Vásáron bemutatott ilyen módon, s ezen a te­mintapéldány volt onnan rületen megszünteti a nehéz, került Szegedre. hosszadalmas emberi munkát tat: való pedig van elég. A má­— Tessék bátran megkér- j1IS; termelési tanácskozáson például 41 hozzászólás hang­zott el, közte igen sok olyan. aezni akárkit. Fogadni mer­nék, hogy többnyire pozi­tív véleményeket hall. El- .. végre szocialista üzemrész amely a jobb szociális körül­ményekre és a termelés za­vartalanságára vonatkozott. A III. számú telepi csipedők részéről például Csonka Já­Rendben van, gyerünk é kifogásolta. gyakran máshová: nem panaszra va- .... „, . dászni, hanem tárgyilagos tudnak megtisztalkodni, képet kapni arról, hogyan és némelyik csapból nem ítélik meg a munkások az íolyik a meleg víz. A Napló üzemi demokráciát és mi- intézkedés rovatában — a képpen vélekednek a feltét- panaszsorokkal szemben — vagyunk. „Nem lehet nyavalyogni" len fegyelemről. A malom­ezek olvashatók: „A csapok Ótott molnár velős válaszokat ad: J61 működnek, erről ».. ... . elvtárs is meggyőződött. Far­— Nincs itt sok beszelmva- , », „ ló, a termelésnek mennie kas Jozsef IMK-vezeto. kell és kész. Akinek valami Csonka Jánosné aláírása is baja van, azt meghallgatják, szerepel itt annak bizonysá­Üzbegisztántól került ialáslyára Ú/ nagyhozamú takarmánynövény a homokon Dr. Fehér Károly, a szege­di Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudomá­nyos osztályvezetője négy évvel ezelőtt szovjetunióbeli tanulmányútján érdekes nö­vényre figyelt fel. Üzbegisz­tán, Grúzia sztyeppés vidé­kein, általában a Szovjetunió csapadékban szegény homok­tó is", miként viselkedik üzemi termesztésben a „sze­gedi szürke borsó". A ba­lástyaiak az idén már má­sodszorra próbálják ki szá­mukra és a szakemberek számára. Az eredmények egyre meggyőzőbbek. Táp­anyagokban szegény, laza homokon a sűrűn vetett bor­talajain él egy többé-kevés- só jó 120 centiméter magas­bé vadon termő borsóféleség, ra nőtt meg. Most is — im­mely kifogástalan tömegta­karmányt jelent az állatte­nyésztő kolhozok számára. A növényt látva dr. Fehér KH ;ly azonnal a Duna—Ti­sza közi sívóhomokra gon­dolt. Áldás lenne a mi gaz­dasagaink számára is, ha ak­limabzálni tudnánk, s meg­honosodna a mi födjeinken is. A szegedi kutató szovjet kollégái jóvoltából vetőma­got hozott magával. Mosta­náig már odáig jutott e nö­vény hazai meghonosításá­ban. hogy „Szegedi szürke borsó" néven az illetékes ezervek előzetes fajtaelisme­résben is részesítették. Dr. Fehér Károly a minap a balástyai Móra Ferenc Termelőszövetkezetbe hí­vott meg, hogy „lássa a saj­>ra nőtt meg. Most is — im­már hetek óta - állandóan virágzik. A rengeteg jól fej­lett lila virág látványosság­nak sem utolsó. A kutató megállapításai szerint zöld tömegben a hagyományos ta­karmány borsó fajtákhoz ké­pest két-két és félszeres ter­mést jelent. Száraz szemter­mése tápanyagokban és csa­padékban szegény talajokon is meghaladja a 6 mázsát holdanként. Jobb talajokon akár ember magasságra is megnő. Magas fehérje tartal­ma miatt állathizlalásra is igen kiváló takarmánynak bizonyul. Ezt több helyen, két megyében folytatott kí­sérletek összevágó adatai is bizonyítják. Értékei közé tartozik — mondotta a kuta­tó —, hogy a hazai borsófaj­SZEGF.P ES A KÖZÉPMAGAS LAKÓHAZAK Négy emelet felett III. Az építészethez mindenki ért Az építővállalat igazgató- képi és gazdasági előnyök- bat ismételjek meg közülük, jának nyilatkozata akkor is röl, ha ezek az előnyök va- Mindez a beruházási politika táktól eltérően nem tavasz­szal, hanem kora ősszel, szeptemberben kell vetni. Száraz időben is jól bokroso­dik, de a legszigorúbb téli hideget is nagyszerűen viseli el. Akik ismerik a szovjet dél­ről hozzánk származott, most már biztosan meghonosuló borsófajtát, máris azon a véleményen vannak: köny­nyen felválthatja a közter­mesztésben a szoszösbük­könyt, mely köztudomásúan fagyérzékeny, és a szárazsá­got is nehezen tűri. A szov­jet sztyeppékról érkezett nö­vény mellett szól az is. hogy kevésbé rostos, mint a szö­szösbükkönv. ezáltal köny­nyebben emészthető. Száraz, szemtermése pedig jó alap­anyag táptakarmányok elő­állításához is. Balástyán a szegedi öthal­mi állami kísérleti gazdaság­ban és a Békés megyei fü­zesháti állami gazdaságban folyik jelenleg a vetőmag el­szaporítása. Jövőre már jó­néhány termelőszövetkezet foglalkozhat a „Szegedi szür­ke borsó" kipróbálásával, elszaporításával. Csépi József jogos, ha tekintetbe vesszük az ellentmondásokat. (Bán Kálmán: „A kivitelezők né­ha túl könnyelműen vállal­ják el a középmagas házak építését, s utána a miniszté­riumba jönnek . követelni, hogy biztosítsuk hozzá a feltételeket". Az is érdekes, hogy az olyan korszerű technológia, mint az előre­gyártott vasbetonelem hasz­nálata, évekig drágább volt, mint a hagyományos, holott annál sokkal kevésbé élő­munka-igényes. A most épü­lő Károlyi utcai középmagas ház ilyen technológiával va­ló építéséhez csak azért já­rult hozzá a tanács, mert igen gyors munkát tesz le­hetővé. Lényegében két hét alatt kész egy szint, meg a födémje. A Károlyi utcai építkezés másra is példa, mégpedig rossz példa. A tervező ugyanolyan teher­bíróképességre tervezte a felsőbb szintek vasbeton ele­meit, mint a lentieket, egy­részt az előregyártás miatt, másrészt nehogy véletlenül elcseréljék őket az építők, s ebből jóvátehetetlen baj származzék. Az építőipar tehát már képes magasabb szintű há­zak építésére, de sem a ren­delkezésre álló anyagok, sem a technikai színvonal nem teszi lehetővé egyelőre a nagyobb számú magas szintű beépítést. A szervezettség, pontosság tekintetében sem érték el még a kívánt mérté­ket. Bevezetőben arról volt szó. hogy szükség lenne Szegeden is középmagas házakra. Ah­hoz azonban, hogy állást fog­lalhassunk, hátrányait leg­alább úgy meg kellett ismer­ni, mint előnyeit. Ebben a kérdésben, mint annyi más­ban is legfontosabb, hogy a realitások talajára helyez­kedjünk. A fejlődésnek ez az igazi fundamentuma! Jelenleg nem is egy kö­zépmagas ház épül Szege­den: a Nádor és a Károlyi utcai lakóépület, a Kossuth Lajos sugárúti munkásszálló. Máris több, mint a második ötéves tervben! Szeged sem mond tehát le a középmagas házak ált® nyújtott város­lóban megvannak. S a ter­vekben még több is szerepel. (Árvái József: „Bent a vá­rosban a volt László-bazár helyén, a Bécsi körút és a Hunyadi János sugárút sar­kán, a Tarján-dűlő területé­re tervezett lakónegyedben egy 10—13 emeletes sávház és 3 kilencszintes pontház 1969 végén".) Szeged tíi nagy lakótelepének beépítési ter­ve eredetileg viszonylag ®n­csony átlagos szintmagassá­got írt elő, de a tanács el­rendelte, hogy emeljék fel hét szintűre. A tervidőszak befejező szakaszában létesü­lő szegedi házgyár termékeit (a téglablokkal együtt) az ottani épületekhez használ­ják majd fel legfőképpen. A panelos építkezés pedig a már említett árkérdést is megoldja. (Bán Kálmán: „Panelből körülbelül tíz szá­zalékkal olcsóbb a földszint plusz négy emeletes házak építése. A megtakarításból meg lehet építeni a hangsú­lyos középmagas házakat".) Ahol a városkép rekon­strukciója azt feltétlenül megköveteli, Budapesten, Salgótarjánban, s még né­hány más vidéki városban, több magasházat kénytele­nek majd építeni az adott anyagi keretek között. A harmadik ötéves terv idején az állami erőből épülő lakó­házak 23—26 százaléka lesz 6—10 emeletes, Szegeden az az arány feltehetően 16—24 százalék körül alakul. Az Építésügyi Minisztérium a hagyományos technológiával épülő magasházak építésére nem szívesen ad ki enge­délyt, egyébként rugalmasan jár el, hiszen végső soron a helyi adottságok döntik el, hogy hol, milyen szintű be­építés a célszerű. A célszerűség, azt hiszem most már világosan látjuk, igen sok szempont össze­egyeztetéséből születhet csak meg. Ügyelni kell a város­kép fejlődésére, a gazdasá­gosságra, a lakások meny­nyiségére és felszereltségére, a lakásigények megoszlására, az építőipar adottságaira — hogy csak néhány fontosab­szoros függvénye, s ez a politika csak akkor nevez­hető jónak, ha valóban po­litizál. Nyilvánvaló, hogy a szak­emberek tudják leginkább, mit hogyan kell csinálni, s e sorok írója nem beszélhet nevükben még akkor sem, ha megkérdezte véleményüket az előadódó kérdésekről. Bi­zonyára nem volna hiábava­ló, ha ezek alapján még na­gyobb körben, az érdekelt szakemberek teljesebb bevo­násával vitatnák meg a kö­zépmagas házak építésének lehetőségeit az Építőipari Tudományos Egyesület cso­portjának a rendezésében, de szívesen vállalkozna ennek összehívására a Dél-Magyar­ország szerkesztősége is. Ak­kor sorra lehetne venni a problémával összefüggő más kérdéseket is. (Mint példá­ul a különböző hitelforrá­sokból: szanálás, közmű, is­kola stb. eredő beruházások összeegyeztetése, hogy csak egyet említsek a sok kö­zül.) A középmagas és magas­házak építésében mindenki érdekelt, a szakember épp­úgy, mint a lakosság. Nem véletlenül mondják, ha tré­fásan is, hogy az építészet­hez mindenki ért Szegeden, az is beleszól, az is véle­ményt alkot róla, akinek nincsen zsebében építész­mérnöki oklevél. Dehát ez természetes is: a szakembe­rek nem önmaguknak épí­tenek, sőt nem is csupán a kortársak, a mai lakók szá­mára, hanem a következő emberöltőknek is. Ha a ma­gasházak építésének szüksé­gességéről beszélünk, egy kicsit mindig a jövőre is gondolni kell. Mert igaz ugyan, hogy a mai adottsá­gok mellett sok akadályba ütközik építésük, de végülis a jobb, a célszerűbb törvény­szerűen győzni fog. Ez pe­dig itt Szegeden is csak úgy következhet be, ha elébe me­gyünk, ha közös erővel egyengetjük az útját. FEHÉR KÁLMÁN (Vége) Vasárnap, 1966. Június OEL-MAGYARORSZÁG 5 Í

Next

/
Thumbnails
Contents