Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

UL fó minőségű szénvagyon Nyolcszázezer forint „előteies költséggel" múlt év decemberében láttak hozzá a dél-nógrádi szénbányák szomszédos területeinek kutatófúrásához. Később a Nehézipari Minisztérium az orezággyűléri képviselők nógrádi csoportjának kérésére további három és félmillió forinttal kiegészítette a kutatási költségeket, s januártól kezdve már program szerint indult meg a kutatás. Már március elején látták, hogy az elképzeléseknél jobb eredmények várhatók, mivel az első három hónapban 15 millió tonna szénvagyont térképeztek fel. A kutatásra kijelölt főtérül® melletti inintegy hat négyzetkilométernyi rész fúrása már teljes egészében befejeződött. s a féléves kutatómunka eredményeként 24 millió tonna szénvagyonnal lett gazdagabb Nógrád. Dr. Bartkó Lajos kandidátus. a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főgeológusa szerint a széntelep vastagsága, geológiai viszonyai és a szén minősége kedvezőbbek a vártnál. Kétméternyi vastag felső és 110 centiméter vastag alsó telepre találtak. A két telep együttesen adja a 24 millió tonnára becsült szénkészlet®. A szénminták vegvelemzési eredménye 2740 és 4200 kalória fűtőérték közötti minőségről vallanak. Az átlr.gminőség tehát mintegy hatszáz kalóriával jobb a jelenleg bányászott nógrádi szeneknél. A feltárt szénvagyon sorsáról rövidesen döntenek az ifletékes felsőbb szervek. JO HANGULATBAN H magyar traktorok sikere Most érkezeti haza Moszkvából Szolga Józs:f, a Vörös Csillag Traktorgyár műszaki főmérnöke, aki néhány r.appv a nemzetközi mezőgazdasági gépkiállításon töltött. Kimondotta, hogy a magyar traktorok nagy sikert arattak. különösen nagy elismeráisel fogadta a szakmai közönség D—4—KB típusú, rógykerék meghajtású traktorunkat. ,A kiállítás zsűrije azzal fejezte ki elismerését, hogy a D—4—KB-nek ítélte a kiállítás egyik aranvérm® és a korszerű termőknek járó oklevelet. Hasonlóképpen aranyéremmel és oklevéllel tüntették kl a Mosomagyarévári Mezőgazdasági Gépgyár ETB—18-as tárcsás boronáját. Rend, tisztaság, fegyelem. A teremben enyhén csípős, de kellemes illat terjeng. A nem túl hangos gépek bonyolult műveletet végeznek: paprikát mérnek és töltenek vörös tasakokba. Körülöttük nők szorgoskodnak, fürge ujjakkal rakják apró stószokba a kész árut. Csomagolják, majd papirzsákokba helyezik szép takarosan, hogy beleférjen amennyi kell. Az egyik ördöngös szerkezet mellett tevékenykedik Káté Lajosné. Látszólag könnyű a dolga: legfőképpen arra ügyel, hogy a laposan kiképzett töltőszáj nehogy összegyűrje az egymás mögé préselt zacskókat, mert akkor kiszóródik a finom őrlemény. Időnként megtölti a garatot, hogy folyamatos legyen az adagolás. Ettől függ a teljesítmény is. A kétdekás csomagokból percenként 60 darabot kell elkészíteni, különben nincs meg a norma és a kereset is megcsappanhat. Nyolc óra hosszat állni... — Azért nem olyan könnyű ez, mint amilyennek látszik — mondja a filigrán aszszonyka. — Nyolc óra hosszat állni elég kimerítő. — Talán nem szívesen dolgozik itt? Csaknem méltatlankodva válaszol: — Ellenkezőleg. Nagyon szeretek itt. Tizenöt év alatt már valósággal hozzánőttem a gyárhoz. — Panasza, problémája? Megint felemeli a tekintetét és szinte feddőn mondja: — Én párttag vagyok. Ügy gondolom, ez mond valamit önnek. — Valóban, eleget mond. Csakhogy többségükben nem kommunisták dolgoznak itt, sőt a lehetőségeken belül el gául, hogy tudomásul vette a is intézik a panaszt, de aztán hiba kijavítását nem lehet nyavalyogni. Aki Más bejegyzések: „Ötott fázik a munkától, az marad- Lajos a leveskonyháról kifojón otthon... gásölta, hogy a tartályokA Szegedi Paprikafeldolgo- ba, haladatlanul, kézzel zó Vállalat pártirodáján ér- szállítják a lépcsőn a dekes dokumentumok kerül- zsírt. Szivattyút kér." Vánek elő. Ezekből pontosan ]asz: „A makói telepről bekiderül, hogy a gyárvezető- szállított emelődobhoz járóség egy-egy feladat végrehaj- széket és acélkeretet készít tását előzőleg rendszeresen a TMK, ezzel feleslegessé \ Várakozáson felüli jegyelővétel a szabadtéii játékokra válik a szivattyú, mert a megtárgyalja az egész kollektívával. Először műszaki zsír ezzel szállítható, konferenciát hívnak össze, ahol az osztályvezetők, a csoportvezetők, a művezetők és természetesen a párt- és szakszervezeti vezetők bátran szembenéznek a terveket akadályozó körülményekkel, s ahol segítségre van szükség. rögtön ott a pártszervezet. Megalapozott utasítások — Nagyon fontosnak tartjuk a dolgozók által szóvá tett hibák kijavítását — mondja Kollányi Dezső párttitkár —, mert ez az alapja az utasítások pontos végrehajtásának. Az igazgatóság csak úgy követelheti meg nyugodt lelkiismerettel a A problémák gyökeréig rendet és a fegyelmet, ha , . , , előzőleg meghallgatja a közMuszaki konferencián „jött vetienül érdekelt munkásoelo" az is, hogy a levespor kat is A pártszervezet pedig csomagoloban baj van a m;nden üzemrészben ösztöminoseggel, s ezt szemelyi nöz a bátor szókimondásra, ellenietek is okozzak. Mivel hogy minél hamarabb meg150 vagon export sorsarol szüntessük a termelést gátló volt szó, a pártszervezet a probléma gyökeréig akart jelenségeket. Az üzemben tapasztaltak Szabó István, Szirovica Istvánné kommunistákkal és főleg azokkal, akiktől a problémák eredtek. A munka eredményesnek bizonyult. A pártszervezet azonban elejét akarta venni újabb nehézségeknek, ezért a vezetőség egyik tagját, Miklós Ferer.cnét az igazgatóság beleegyezésével ebbe az üzemrészbe küldte dolgozni. Hasonló módon jártak el a műszaki osztályon is, ahol .intrikus légkör kezdett kialakulni. Az üzemi demokrácia hatékony fórumai a termelési tanácskozások. Az itt elhangzottakat pontosan feljegyzik az Észrevételek, javaslatok vajon ők hogyan vélekednek naplójába és a pártszervezet a viszonyokról? Káté Lajosné ellenőrzi, hogyan intézkedazonban megint megnyug- nek az illetékesek. Intézniasm. Beszelgettek a leves- alátámasztiák a párttitkár ,porcsomagolo dolgozoinak szavait Az emberek nyutobbsegevcl, Bozo Bela, Kis Rodt körülménvek között, jó hangulatban végzik a dolgukat mert a vezetőség utasításai mindig megalapozottak, egybeesnek az ő törekvéseikkel. F. Nagy István Az előjelekből ítélve a Szegedi Szabadtéri Játékok felújításának 8. éve ismét sikeresnek ígérkezik — amint Tari János, a játékok igazgatója tegnap tartott sajtótájékoztatóján a fővárosi és dél-magyarországi lapok, valamint a Rádió munkatársainak elmondotta. A különböző produkciók iránt az idén várakozáson felüli az érdeklődés. Eddig jóval több mint 40 ezer jegy kelt el előv®elben; több, mint tavaly ilyenkor. A 16 idei előadás közül 10-re már több mint 3000—3000 jegy talált gazdára. Különösen nagy az ®deklődés Kodály Háry János című daljátéka iránt. Erre a produkcióra a tervezett 4 előadás közül a június 23-4, 30-i és az augusztus 6-i bemutatóra már csaknem minden jegy elkelt. A Faust augusztus 13-i és Az ember tragédiájának július 24, és 31-i előadásaira is már több mint 4 ezer jegy kelt el. Jelentős az érdeklődé® a Grúz Állami Opera 100 tagú balettegyüttesének előadásai iránt is. Ez annak is köszönhető, hogy a kiváló tbiliszi táncosok két balettprodukciójában, az Otellóban és a Gordában több mint 30 állami, illetve különböző művészeti díjakkal kitüntetett táncos is szerepel. Köztük V. Csabukiani, a Szovj®unió népművésze, Lenin- és Állami-díjas, aki mindkét darabban főszerep® táncol. Zsíradagoló automata a vágóhídon A Csongrád megyei Hús- A gép már megkezdte ipari Vállalat szegedi vágó- működését: nagy garatjából hídján, a gyártó nyugatné- automatikusan adagolja a nvet cég szakemberének irá- zsírt az alatta levő, 25 kilós nyitásával modern, zsírada- űrtartalmú, bélelt ládákba, ?;oló automata gépsort sze- majd futószalagján továbbít:eltek fel. A körülbelül egy- ja a lemért, csomagolt árut millió forint értékű beren- Műszakonként mintegy hádezés a Budapesti Nemzet- lomszáz mázsa zsírt adagol közi Vásáron bemutatott ilyen módon, s ezen a temintapéldány volt onnan rületen megszünteti a nehéz, került Szegedre. hosszadalmas emberi munkát tat: való pedig van elég. A má— Tessék bátran megkér- j1IS; termelési tanácskozáson például 41 hozzászólás hangzott el, közte igen sok olyan. aezni akárkit. Fogadni mernék, hogy többnyire pozitív véleményeket hall. El- .. végre szocialista üzemrész amely a jobb szociális körülményekre és a termelés zavartalanságára vonatkozott. A III. számú telepi csipedők részéről például Csonka JáRendben van, gyerünk é kifogásolta. gyakran máshová: nem panaszra va- .... „, . dászni, hanem tárgyilagos tudnak megtisztalkodni, képet kapni arról, hogyan és némelyik csapból nem ítélik meg a munkások az íolyik a meleg víz. A Napló üzemi demokráciát és mi- intézkedés rovatában — a képpen vélekednek a feltét- panaszsorokkal szemben — vagyunk. „Nem lehet nyavalyogni" len fegyelemről. A malomezek olvashatók: „A csapok Ótott molnár velős válaszokat ad: J61 működnek, erről ».. ... . elvtárs is meggyőződött. Far— Nincs itt sok beszelmva- , », „ ló, a termelésnek mennie kas Jozsef IMK-vezeto. kell és kész. Akinek valami Csonka Jánosné aláírása is baja van, azt meghallgatják, szerepel itt annak bizonysáÜzbegisztántól került ialáslyára Ú/ nagyhozamú takarmánynövény a homokon Dr. Fehér Károly, a szegedi Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos osztályvezetője négy évvel ezelőtt szovjetunióbeli tanulmányútján érdekes növényre figyelt fel. Üzbegisztán, Grúzia sztyeppés vidékein, általában a Szovjetunió csapadékban szegény homoktó is", miként viselkedik üzemi termesztésben a „szegedi szürke borsó". A balástyaiak az idén már másodszorra próbálják ki számukra és a szakemberek számára. Az eredmények egyre meggyőzőbbek. Tápanyagokban szegény, laza homokon a sűrűn vetett bortalajain él egy többé-kevés- só jó 120 centiméter magasbé vadon termő borsóféleség, ra nőtt meg. Most is — immely kifogástalan tömegtakarmányt jelent az állattenyésztő kolhozok számára. A növényt látva dr. Fehér KH ;ly azonnal a Duna—Tisza közi sívóhomokra gondolt. Áldás lenne a mi gazdasagaink számára is, ha aklimabzálni tudnánk, s meghonosodna a mi födjeinken is. A szegedi kutató szovjet kollégái jóvoltából vetőmagot hozott magával. Mostanáig már odáig jutott e növény hazai meghonosításában. hogy „Szegedi szürke borsó" néven az illetékes ezervek előzetes fajtaelismerésben is részesítették. Dr. Fehér Károly a minap a balástyai Móra Ferenc Termelőszövetkezetbe hívott meg, hogy „lássa a saj>ra nőtt meg. Most is — immár hetek óta - állandóan virágzik. A rengeteg jól fejlett lila virág látványosságnak sem utolsó. A kutató megállapításai szerint zöld tömegben a hagyományos takarmány borsó fajtákhoz képest két-két és félszeres termést jelent. Száraz szemtermése tápanyagokban és csapadékban szegény talajokon is meghaladja a 6 mázsát holdanként. Jobb talajokon akár ember magasságra is megnő. Magas fehérje tartalma miatt állathizlalásra is igen kiváló takarmánynak bizonyul. Ezt több helyen, két megyében folytatott kísérletek összevágó adatai is bizonyítják. Értékei közé tartozik — mondotta a kutató —, hogy a hazai borsófajSZEGF.P ES A KÖZÉPMAGAS LAKÓHAZAK Négy emelet felett III. Az építészethez mindenki ért Az építővállalat igazgató- képi és gazdasági előnyök- bat ismételjek meg közülük, jának nyilatkozata akkor is röl, ha ezek az előnyök va- Mindez a beruházási politika táktól eltérően nem tavaszszal, hanem kora ősszel, szeptemberben kell vetni. Száraz időben is jól bokrosodik, de a legszigorúbb téli hideget is nagyszerűen viseli el. Akik ismerik a szovjet délről hozzánk származott, most már biztosan meghonosuló borsófajtát, máris azon a véleményen vannak: könynyen felválthatja a köztermesztésben a szoszösbükkönyt, mely köztudomásúan fagyérzékeny, és a szárazságot is nehezen tűri. A szovjet sztyeppékról érkezett növény mellett szól az is. hogy kevésbé rostos, mint a szöszösbükkönv. ezáltal könynyebben emészthető. Száraz, szemtermése pedig jó alapanyag táptakarmányok előállításához is. Balástyán a szegedi öthalmi állami kísérleti gazdaságban és a Békés megyei füzesháti állami gazdaságban folyik jelenleg a vetőmag elszaporítása. Jövőre már jónéhány termelőszövetkezet foglalkozhat a „Szegedi szürke borsó" kipróbálásával, elszaporításával. Csépi József jogos, ha tekintetbe vesszük az ellentmondásokat. (Bán Kálmán: „A kivitelezők néha túl könnyelműen vállalják el a középmagas házak építését, s utána a minisztériumba jönnek . követelni, hogy biztosítsuk hozzá a feltételeket". Az is érdekes, hogy az olyan korszerű technológia, mint az előregyártott vasbetonelem használata, évekig drágább volt, mint a hagyományos, holott annál sokkal kevésbé élőmunka-igényes. A most épülő Károlyi utcai középmagas ház ilyen technológiával való építéséhez csak azért járult hozzá a tanács, mert igen gyors munkát tesz lehetővé. Lényegében két hét alatt kész egy szint, meg a födémje. A Károlyi utcai építkezés másra is példa, mégpedig rossz példa. A tervező ugyanolyan teherbíróképességre tervezte a felsőbb szintek vasbeton elemeit, mint a lentieket, egyrészt az előregyártás miatt, másrészt nehogy véletlenül elcseréljék őket az építők, s ebből jóvátehetetlen baj származzék. Az építőipar tehát már képes magasabb szintű házak építésére, de sem a rendelkezésre álló anyagok, sem a technikai színvonal nem teszi lehetővé egyelőre a nagyobb számú magas szintű beépítést. A szervezettség, pontosság tekintetében sem érték el még a kívánt mértéket. Bevezetőben arról volt szó. hogy szükség lenne Szegeden is középmagas házakra. Ahhoz azonban, hogy állást foglalhassunk, hátrányait legalább úgy meg kellett ismerni, mint előnyeit. Ebben a kérdésben, mint annyi másban is legfontosabb, hogy a realitások talajára helyezkedjünk. A fejlődésnek ez az igazi fundamentuma! Jelenleg nem is egy középmagas ház épül Szegeden: a Nádor és a Károlyi utcai lakóépület, a Kossuth Lajos sugárúti munkásszálló. Máris több, mint a második ötéves tervben! Szeged sem mond tehát le a középmagas házak ált® nyújtott városlóban megvannak. S a tervekben még több is szerepel. (Árvái József: „Bent a városban a volt László-bazár helyén, a Bécsi körút és a Hunyadi János sugárút sarkán, a Tarján-dűlő területére tervezett lakónegyedben egy 10—13 emeletes sávház és 3 kilencszintes pontház 1969 végén".) Szeged tíi nagy lakótelepének beépítési terve eredetileg viszonylag ®ncsony átlagos szintmagasságot írt elő, de a tanács elrendelte, hogy emeljék fel hét szintűre. A tervidőszak befejező szakaszában létesülő szegedi házgyár termékeit (a téglablokkal együtt) az ottani épületekhez használják majd fel legfőképpen. A panelos építkezés pedig a már említett árkérdést is megoldja. (Bán Kálmán: „Panelből körülbelül tíz százalékkal olcsóbb a földszint plusz négy emeletes házak építése. A megtakarításból meg lehet építeni a hangsúlyos középmagas házakat".) Ahol a városkép rekonstrukciója azt feltétlenül megköveteli, Budapesten, Salgótarjánban, s még néhány más vidéki városban, több magasházat kénytelenek majd építeni az adott anyagi keretek között. A harmadik ötéves terv idején az állami erőből épülő lakóházak 23—26 százaléka lesz 6—10 emeletes, Szegeden az az arány feltehetően 16—24 százalék körül alakul. Az Építésügyi Minisztérium a hagyományos technológiával épülő magasházak építésére nem szívesen ad ki engedélyt, egyébként rugalmasan jár el, hiszen végső soron a helyi adottságok döntik el, hogy hol, milyen szintű beépítés a célszerű. A célszerűség, azt hiszem most már világosan látjuk, igen sok szempont összeegyeztetéséből születhet csak meg. Ügyelni kell a városkép fejlődésére, a gazdaságosságra, a lakások menynyiségére és felszereltségére, a lakásigények megoszlására, az építőipar adottságaira — hogy csak néhány fontosabszoros függvénye, s ez a politika csak akkor nevezhető jónak, ha valóban politizál. Nyilvánvaló, hogy a szakemberek tudják leginkább, mit hogyan kell csinálni, s e sorok írója nem beszélhet nevükben még akkor sem, ha megkérdezte véleményüket az előadódó kérdésekről. Bizonyára nem volna hiábavaló, ha ezek alapján még nagyobb körben, az érdekelt szakemberek teljesebb bevonásával vitatnák meg a középmagas házak építésének lehetőségeit az Építőipari Tudományos Egyesület csoportjának a rendezésében, de szívesen vállalkozna ennek összehívására a Dél-Magyarország szerkesztősége is. Akkor sorra lehetne venni a problémával összefüggő más kérdéseket is. (Mint például a különböző hitelforrásokból: szanálás, közmű, iskola stb. eredő beruházások összeegyeztetése, hogy csak egyet említsek a sok közül.) A középmagas és magasházak építésében mindenki érdekelt, a szakember éppúgy, mint a lakosság. Nem véletlenül mondják, ha tréfásan is, hogy az építészethez mindenki ért Szegeden, az is beleszól, az is véleményt alkot róla, akinek nincsen zsebében építészmérnöki oklevél. Dehát ez természetes is: a szakemberek nem önmaguknak építenek, sőt nem is csupán a kortársak, a mai lakók számára, hanem a következő emberöltőknek is. Ha a magasházak építésének szükségességéről beszélünk, egy kicsit mindig a jövőre is gondolni kell. Mert igaz ugyan, hogy a mai adottságok mellett sok akadályba ütközik építésük, de végülis a jobb, a célszerűbb törvényszerűen győzni fog. Ez pedig itt Szegeden is csak úgy következhet be, ha elébe megyünk, ha közös erővel egyengetjük az útját. FEHÉR KÁLMÁN (Vége) Vasárnap, 1966. Június OEL-MAGYARORSZÁG 5 Í