Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

FürlszámláJás a szőlőtelepeken Az első termésbecslő fürtszámlálást a napokban tartották meg az alföldi szőlőtelepeken a Csongrád és Szolnok vidéki Állami Pincegazdaság szakemberei. Szüretig még sok idő van hátra, de a virágzásból 6 a megjelent fürtök számából következtetni lehet a várható hozamokra. A felvásárló vállalat szakemberei a határjárásokon hat-hét fürtöt olvastak meg átlagosan a tökéken s kedvezően ítélik meg a kilátásokat. A későbbi eredményeket nagyban befolyásolják az időszerű munkák. a szőlőkertek ápolása. A gyakori esőzések miatt nem hanyagolható el a peronoszpóra elleni védekezés s helyenként már negyedszerre permeteznek. Sok termelőszövetkezetben szakítottak a hagyománnyal s rézgálic helyett orthocidot és más új nagyhatású védekcsőszereket használnak. Ezeknek bizonyos mértékben növényfejlesztő, termésíckozó hatásuk is van, mert e levélzet és a fürt is jobban fejlődik. Csongrád megyében a legelterjedtebb borszőlő fajták: a nemesített kadarka, a kövidinka és az olasz rizling, amelyből a legtöbb Pusztamérges környékén található. Az idén már új telepítések fordulnak termőre s körülbelül tizenhétezer holdról szüretelhetnek majd ősszel a megyei szőlőtermelő gazdaságok. „Halló, itt Gabriella..." A postai hírközlés ütőere a távbeszélő-központ. Szeged legnagyobb postahivatalaban modern automata kapcsoló asztaloknál ülnek a kezelők, szemük előtt pillanatonként gyúlnak ki a hívástjelző számok, megszakítás nélkül informálnia, intézkednie, beszélnie kell a telefonosnak. Névtelenül, de nélkülözhetetlenül összefolynak a hangok a gépek zörejeivel, kattanásaival, s míg a percek tört részei alatt bejelentkezik az ország másik részéből vagy több ezer kilométeres országon kívüli messziségből a hívott fél, a kezelő idegesen kisimítja szemébe hulló hajtincseit, megtörüli veritékes homlokát. A hívó, aki rokonával. ismerősével, üzletfelével akar közölni sürgős híreket, kíván lebonyolítani életbe vágóan fontos tárgyalásokat esetleg szerelmes üzenet továbbítására veszi igénybe a végtelen távbeszélő vonalakat, — nem tudja, el sem képzeli, milyen koncentrált, idegfeszítő munka segítségével érheti el a célját. A központ kezelőjével — aki éppúgy ember: gondokkal, fáradtsággal, érzésekkel rendelkező lény, mint mások — névtelenül, de nélkülözhetetlenül van csak némi kapcsolata legtöbbünknek. Ez az ismeretlenség elég gyakran „feljogosít" egyeseket arra, hogy gépnek tekintsék a Gabriellákat, türelmet- den említésire vaüó esemélenül, durván viselkedjenek nye rögzítve van. Esetenként velük szemben, akik ugyan- más-más brigádtag lakásán akkor mindenkihez udvariar- jönnek össze baráti találkosak, szolgálatkészek s muká- zóra, s ilyen alkalommal a jukat nagy hozzáértéssel végzik. Műszer a radioaktív izotópok „személyazonosságágiak" megállapítására Tizenhárom asszony, két lány kapcsolataikat. Hasonlóképpen kedves ajándékokkal figyel meskednek egymás névnapjain, más nevezetesebb családi események alttal máVad Magdolna tizenötöd Val is. A hivatal vezetői magával tartozik a brigádba, gyakran állítják példának a rajtuk kívül még egy brigád Dobó Katica brigádot, s a dolgozik a Szeged 1. posta- munkatársak között a hivai.- tá , ., , ,,» , .._ , tal egveb munkahelyein is hivatal tavbeszelo-kozpont- terjc/'a brigádmozgalom a fában. A Dobó Katica brigád távbeszélö-központosok nyo1963-ban alakult, s csekély mán. változástól eltekintve ma is ugyanazok a tagjai. Tizen- „Szép munka!" három asszony és két lány. Szinte kivétel nélkül „két Azt szokták mondani, hogy műszakosok", vagyis még a minél nehezebb munka végháztartás, a család, a hozzá- zésében szoknak egymáshoz tartozók gondja, az otthon az emberek, annál erősebbek munkája is az ő vállukra ne- kapcsolataik. A távbeszélőhezül. Éppen ezért nem központosok közül egy sem egyszerű vállalás az, amit a kívánkozik más munkahelymunkahelyükön a szocialista re, bár általános postahivacím elnyeréséért maguk elé tall képesítéssel és legtöbbtűztek. Hogy szakmájukban jük gyakorlattal is rendelkeállandóan fejlesztik tudásu- zik. A legfiatalabb is ötödik kat s évenként a postaigaz- éve dolgozik már a brigádgatóság vizsgáztatja is őket; ban, s az ő szavaikkal: hogy van közülük, aki ma- — Ez a legizgalmasabb és gánúton középiskolai, más a legszebb munka, nem lehet pedig egyetemi tanulmányo- tőle megválni. jókedv, a vidámság mélyíti; Házában tartott elektronikus műszer- és méréstechnikai konferencia. Ezen a napon került sor arra az előadásra is, amelyben a Központi Fizikai Kutató Intézet három munkatársa ismertette Csütörtökön érkezett el zásban érkező részecskék utolsó napjához a Technika számának és energiatartalmának megállapítása, illetve ezek összevetése útján ugyanis a berendezés meg tudja határozni a sugárzó izotóp jellegzetességeit. s ezen keresztül „kilétét''. Mégpedig igen pontosan. az intézet új, 4096 csatornás adatfeldolgozó berendezését. Ezzel a rendkívüli érzékeny készülékkel — amint az előadásban elhangzott — a nukleáris fizikában a rádioaktív izotópok „személyazonosságát" lehet meghatározni. A radioaktív sugárminthogy csatornái számának megfelelően 4096 különféle adatot tud felismerni és összegezni, ebben az esetben az érkező részecskék számát és energiáját. Az űj berendezés jól felhasználható a szeizmikus földtani kutatásoknál is Véget ért a tsz-jogás^ok munkaértekezlete Tegnap folytatódott a ki a tsz-ek űj gazdasági iráCsongrád megyei tanács nyitásával kapcsolatosan. A székházában a Duna—TiszaSzakadék felett Kaland — új történelmi időkből. A közönséget egyre jobban magával ragadja ez a szovjet film, amely a húszas években, KözépÁzsiában játszódik le. A szovjet hatalom kikiáltása után a távoli hegyekben még a baszmacsok ellenforradalmi bandái rejtőznek. Alkalomszerűen megtámadják a vörös hadsereg csapatait és kegyetlenkednek a lakossággal. Az ellenforradalmi bandákat egy öreg kötéltáncos — Tastemir — és unokája derítik fel. Egy íaluban az ellenforradalmárokkal találkoznak. Az öreg artista unokáját küldi a híradással a vörös hadsereg egységeihez. A fiú elindul — a baszmacsok üldözőbe veszik. Sikerül veszélyek árán eljutnia a vörös parancsnokhoz. Közben nagyapja lélegzetelállító mutatványaival szórakoztatja a faluban állomásozó baszmacsokat. Mutatványai lelkes tapsot váltanak ki a nézőkből, de az ellenforradalmárok parancsnoka — Mirhajdar — emiatti féltékenységében megöli az öreget. A nézők Új filmek azonban fellázadnak az ellenforradalmárok ellen és véres csata tör ki. Eközben közelednek a vörös lovasok és szétverik az ellenforradalmi banditákat. A kalandos és látványos film lekötötte a nézők figyelmét az utolsó percig. Művészi szempontból a történet néhol túlságosan egyszerű — azaz a hazai néző számára esetleg naiv, éppúgy, mint a francia vagy bármilyen nemzetiségű romantikus filmek — noha a Vörös Csillag filmszínház közönsége mindvégig és lelkesen ünnepelte. Ez részben a rendező — Ravil Batirov — sikeres cselekménybonyolításának, s nagymértékben az operatőr — Dilsat Fathulin — izgalmas beállítású és merész vágású képeinek köszönhető. A szereplők közül különösen az unokát alakító Rusztan Szagdullajev nyújtott emlékezetes alakítást. N. F. kat folytat; hogy valamenynyien különböző tanfolyamokon politikailag is képezik magukat; hogy közösen ismerkednek irodalommal, filmmel, színdarabokkal. S mindezeken felül olyan bensőségessé, családiassá teszik emberi kapcsolataikat, hogy gondjaikat, örömeiket megosztják egymással, a bizalom révén segítenek egymásnak a problémák megoldásában is. 1963 óta minden évben a postahivatal legjobb dolgozói között voltak a Dobó Katica szocialista brigád tagjai. A szocialista címet azóta háromszor nyerték ei. Brigádnaplót vezetnek, amelyben nemcsak a munkájuk, hanem úgyszólván életük minKondorosi János közi termelőszövetkezeti jogászok kétnapos munkaértekezlete. Dr. Molnár Imrének, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetőjének délelőtti előadása alapján élénk vita bontakozott vita másik nagy témája volt a termelőszövetkezeti alapok gyorsabb ütemű fejlesztésének jogi problémája. A kétnapos tanácskozás dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettesének zárószavaival ért véget. Négy emelet felett SZEGED ES A KÖZÉPMAGAS LAKÓHAZAK /. Mit építünk és hogyan? Két bűvös száimot tanul- dő példa, s a középmagas tam meg a közelmúltban- Az vagy netán magasépületek egyik a 13,10, ami annyit je- kívánsága mégcsak nem is lent, hogy ha ennél alacso- szalagház ügy. Bár a megyei nyabb egy lakóház földtói jogú városok közül Szeged számított legfelső emeletének laksűrűsége a legnagyobb. je: „A középmagas házak építési költségei körülbelül 25 százalékkal haladják meg átlagosan a földszint plusz négy emeletes házak bekerülési költségeit.") A középmapadlója, akor nem kell hoz- egyelőre nem kell attól tar- gas, pontosabban éppen a Hajsza a gyémántokért Kalandfilm. Alapjait, lényegét tekintve olyan, mint a többi. De nem pontosan olyan. Valamivel fordulatosabb, szellemesebb, ötletesebb. Ha tetszik: eredetibb. Christian Jaque, a rendező, nagyon ügyesen keverte ezt a turmixot, összehozott benne mindent, ami szem-szájnak ingere. Van ebben a filmben őserdő és helikopter, tam-tam dob és géppisztoly, kíméletlen gengszter és talpig becsületes úriember, romantika és humorral leplezett líra. Ez a különös sokféleség már önmagában is egyfajta varázslatot, bódulatot jelent a nézőnek; ennek az egzotikus világnak a csodáit színes, szélesvásznú film közvetíti. Mindehhez hozzájön egy izgalmasan fordulatos történet, amelyre legjobban talán az jellemző, hogy úgv kezdődik, ahogyan a hasonló filmek végződnek: a hajszával. A cselekmény a dolgok közepén indul — az előzményeket közben világítja meg a film —, s már az első képkockákon lövések dörrennek; benne vagyunk a hajszában, az üldözésben. Hogy ez milyen. azt nem illik elmondani. Jellemzésül csak annyit, majdnem mindenkiről kiderül, hogy a valóságban egészen más, mint akinek első pillanatban látszik ... Ez az alapja a film meghökkentő fordulatainak, amelyek szokatlan mennyiségben zúdulnak a nézőre. Halmozódnak, torlódnak itt a váratlan, meglepő ötletek: az egyik jóformán véget sem ér, már kezdődik is a másik. S az egész valami kedves és derűs humorral van leöntve. Sok a véres esemény, de a film mindig érezteti, hogy ez csak játék, amit egy pillanatig sem szabad komolyan venni. Nem a valóságról van szó, hanem egy kellemesen szórakoztatni akaró történetről, nyári históriáról, amelyből hiányzik a romantika vérgőzös komorsága. A két főszerepet két világhírű sztár, Jean Marais és Liselotte ,Pulver játssza. Marais egy kissé bohém diplomatát mutat be, Pulver pedig egy nagyon csinos lepkevadászt, akiről később kiderül, hogy ... De ezt már ne mondjuk el. Ne rontsuk a nézők szórakozását. Ö. L. Megjelent a Tiszafái júniusi száma A Tiszatáj idei 6., júniusi száma közli Rónay György, Ratkó József, Simai Mihály, Serfőző Simon, Demény Ottó, Akác István, Kassai Kelemen János, Veres Miklós és Ízes Mihály verseit, valamint Horgas Béla és Akácz László elbeszélését. A Hazai Tükör rovatban Mocsár Gábor Földek, parasztok, kilátások címmel szól hozzá a Tiszatájban több hónapja folyó vitához. A Művészet rovatban Gádorost Vass István a IX. Alföldi Tárlatról, Passuth Krisztina a Stúdió 66 kiállításáról ír. Tamás Attila Picasso Guernica című festményét mutatja be, Pályi András pedig a varsói Atheneum Színház budapesti vendégjátékáról ír. A Fórum rovatban Péter László Fábry Zoltán Európa elrablása című könyvét ismerteti, Lőkös Zoltán gondolatokat fűz Mihail Romm Hétköznapi fasizmus című filmjéhez. Közli még a rovat H. Törő Györgyi és Fejér Ádám vitacikkeit. A Kilátó rovatban Dalos György Az évszázados barátság mérföldkövei címmel Pjotr Ivanovics Drozdovnak, a magyar—orosz művelődéstörténeti kapcsolatokkal foglalkozó, nemrég megjelent hasonló című könyvét mutatja be. Anna Achmatova és Musztai Karim verseit olvashatjuk még a rovatban. A folyóirat új számát gazdag kritikai anyag egészíti ki. zá lift. Ez a magasság egyen- tani, hogy a házak eltakarlő egy ötszintes (földszint ják az eget. Az építészek köplusz négy emeletes) épület rében még ma is vita tárgya, magasságával. Nézzünk kö- milyen maximális laksűrűrül: az utóbbi évtizedben ség tervezhető a városokban többnyire ilyenek épültek ahhoz, hogy csak előnyei Szegeden. A másik szám a bontakozzanak ki. Mert, ha 29. Ha legfelső szint padló- a laksűrűséget jól tervezik jának magassága nem halad- meg, óriási előnyei lehetnek, ja meg a 29 métert, a szak- Ilyen szempontból kell náemberek középmagas háznak nevezik. Ilyen viszont csak egyetlen épült a második ötéves terv idején: Borvendég Béla hétemeletes „sellő-háza" a Tisza-parton. Szükség lenne-e több középmagas házra? Bár nem rendeztem róla közvéleménykutatást, tapasztalataim alapján tudom, hogy az em- m4ter lünk is megvizsgálni a magasabb szintű beépítés elterjesztésének feltételeit. ALighanem közismert tény. hogy az Alföld legmélyebb részein az átlagosnál valamivel drágább a házak alapozási költsége. Szegeden legdrágább a nagykörút peremén, s ezen belül, ahol 3—6 berek hiányolják őket. Azt tartják, hogy látványosak, mutatósak — városiasabbá tennék a várost. S nem értik. hogy Miskolcon vagy Debrecenben miért épült több 8—10, sőt 15 emeletes lakóház is a múlt években? Hogy szívesen laknának-e bennük az más lapra tartozik: „és ha elromlik s litf? "... A szakember a lift minőségét adottan jónak veszi, s teherbíró sárga agyag mélysége. A talajvíz pedig már 80—100 centiméter mélységben előbújik. A belvárosban a hagyományos sávalapozással csak négy-ötemeletes ház emelhető. Ennél magasabb épületeket más technológiával kell alapozni. Lemezalapozással épült például a múzeum, az újabbak közül a „sellőház" és a Nádor utcai középmagas épület. A megyei tanácsebben igaza van. A magasabb házat kútalapozással készíszintű beépítésről alkotott véleménye viszont teljesen megegyezik a közönségével, legfeljebb másképpen fogalmaz, s érvekkel, adatokkal támasztja alá álláspontját. Körülbelül azt mondja, hogy az építészet mindig megtaláltették. S van még egy módszer: a cölöpalapozás. (Zsebik József, az ÉM Szegedi Tervező Vállalat statikus főmérnöke: „Elméletileg nehéz bebizonyítani, miért jó, ugyanis a szakirodalom tagadja fúrt cölöp alkalmazányolcszintes épület esetén a lemez-alapozás teherbíróképességének kihasználása már ideálisnak mondható. A lift beszereléséből adódó többletköltség is jórészt eloszlik, ha sok lakást kapcsol rá az ügyes tervező. A lakóházak felépítéséhez még sok más költség is járul. A közműé (víz, villany, gáz, csatorna), a hőellátásé (központi fűtés, távfűtés), a közlekedésé (utak, járdák), a kommunális ellátásé (üzletek, óvoda, bölcsőde, iskola) és még a parképítésé is. Ügy érzem, nem kell bizonygatni, hogy ha nagyobb a laksűrűség, mindez sokkal olcsóbb. Kétszeres laksűrűséget számítva, nem kell például a csatornák átmérőjét is megduplázni; a járdát sem igen építik szélesebbre, de sokkal többen járnak rajta; a gépkocsik parkírozása is előnyösebben oldható meg stb. Igen ám, de Szegeden a közművek máris túlterheltek, amit a belvárosban feltétlenül figyelembe kell venni. (Zsebik József: „Kétszeres haszon lenne, ha a beépített területeken a közművek rekonstrukciójával, cseréjével járna együtt a lakóházépítkezés.") Még tisztábban látunk, ha tekintetbe vesszük, hogy egy háznak. adott területnek nemcsak műszaki, hanem használati értéke is van. Közelebbről: az egyszer felmerülő építési költségek mellett , ,. .. , . ,, , , . , .„ . .. .. feltétlenül figyelembe kell ta az adott tarsadalom le- sának lehetőségét agyagtala- vennl a folyamatosan felmenyegének, igényének kifeje- jon.") Minden esetre, a Mé- rülő üzemeltetési költségezési formáját, és mivel mi rey utcai új házak között sem várakat, sem templomo- megmaradt régi épület fakat nem építünk, középüle- cölöpökön áll, s betoncölötekkel, lakóépületekkel tud- ^n a^jtzL \ttté juk leginkább kihangsúlyozni sugárúti „kék házat" a városképben a szocializmust építő modern ember kultúráját, technikai készségét, fejlett ízlését: őt magát és azt a társadalmat, amelyben él. Néhány nyugati világvárosban a földrajzi adottságok, no meg a kapitalista körülmények kikényszerítették, hogy ket is. A bekerülési és az üzemeltetési (fajlagos) mutatók más és más összeget jeleznek különböző szintű épületeknél. (Árvái József, is. A századforduló Idején az m. j. városi tanács vb. elkészült szegedi altalaj-térkép (Ungár Tibor mérnök dolgozta fel adatait mai használatra) a Mérey utcában mocsaras területet jelez. Nem véletlenül maradt olyan sokáig üresen a Rákóczi tér sem. A lemez- vagy a cölöpalapozás drágább, nökhelyettese: „A magasabb szintű beépítésnél olcsóbb a víz, a gáz, a csatorna. Akár az építési, akár az üzemeltetési költséget tekintjük, a közmű kihasználtsága a magasabb rendű beépítésnél, nagyobb laksűrűség esetén a városközpont a city az ég gyományos, de ha középmafelé nőjjön. hogy a felhőkar- gas házat építenek rá, altkor colók szinte árnyékba borít- az árkülönbség megtérülhet, sák alkotójukat, az embert. (Bán Kálmán, az Építésügyi Ez számunkra nem követen- Minisztérium osztályvezetőmint a ha- sokkal gazdaságosabb.") FEHÉR KÁLMAt Következik: Babonák és okos érvek Péntek, 1966. június DÉL-MAGYARORSZÁG S