Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

De Gaulle útiorogramja a Szovjetunióban • Moszkva (MTI) De Gaulle francia elnök június második felében két­hetes látogatást tesz a Szov­jetunióban. A moszkvai francia nagykövetség csü­törtökön nyilvánosságra hoz­ta az elnök útiprogramját, anielvet az AP amerikai hír­ügynökség ismertet. A közüe­niényböl kiderül, hogy De Gaulle három ízben tárgyal majd hivatalosan a szovjet vezetőkkel. De Gaulle programja fel­öleli Moszkva nevezetessé­geinek megismerését, más szovjet város meglátogatását és a második világháború­ban elesett hősök tiszteletére rendezendő ünnepségen való részvétéit. De Gaulle június 20-án érkezik meg a Szovjetunió­ba és június 30-án fejezi be moszkvai latogatását. Nyilatkozatok, kommentárok a brüsszeli kompromisszumra! © Párizs (AFP, AP, Reu­ter) Couve de Murville a brüsz­szeli targyalások befejezése után a francia rádiónak és televíziónak adott nyilatko­zatában leszögezte, a nyugat­Nem tiszta a (ozmosz 0 Boston (MTI) Az amerikai űrkutatási hi­vatal egyik mérnöke. Willi­am B. Wood csütörtöki saj­tóértekezletén elmondotta, hogy érdekes eredményeibe vezettek azok a vizsgálatok, amelyeket az óceánból ki­emelt Gemini—9. utasteré­vel végeztek. Cernan és Stafford űrhajóját Indítás előtt hosszú időn át teljesen steril „fehér kamrában" tar­tották. Kitűnt, hogy az alatt a rövid idő alatt, amíg Cernan a világűrben „gyalogolt" és a kabint ki kellett nyitnia, a Gemini—9 belseje az oly tisztának tartott kozmoszban beszennyeződött: port, zsi­radékot találtak benne. „Mint­ha közönséges földi szoba lett volna" — mondta Wood. Ezek a szennyeződések csak a világűrben érhették a Ge­rr'ni—9 belsejét — fűzte liozzá. Vegyes vélemények Párizsi siker ? Washington még hallgat misszum nagy siker, mert németországi francia csapa- hallgatólag lesöpörték az asz­tok kérdésében létrejött kompromisszum csak a tár­gyalások módját és kereteit tisztázta, s ezzel lehetővé tette, hogy Franciaország és a tizennégyek között folyta­tódjék a párbeszéd. Az alap­vető problémákat azonban nem oldotta meg. A tárgya­lás hosszú és nehéz lesz, — mondotta a miniszter, egy­ben leszögezte, nem lehet szó arról, hogy Franciaország visszatérjen az integráció és az automatikus elkötelezett­ség rendszeréhez. Nyugati hírügynökségek a következő nyilatkozatokat, kommentárokat közölték a brüsszeli NATO-ülésről: Pierre Harmel belga kül­ügyminiszter: „Ez a NATO­ülésszak vegy® érzelmeket hagy bennem. Kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzetben lehetetlen volt jobbat és többet várni". Denis Healey angol had­ügyminiszter: „Ügy vélem, hogy a nyugatnémetek bele­nyugvással elfogadták De Gaulle ama döntését, amely­lalról azt a bonni ultimátu­mot, amely a csapatok visz­szavonására szólította fel Párizst, ha július l-ig nem egyeznek meg e csapatok ieladatairól és státuszáról. Ami a brüsszeli konferen­cia másik fő témáját, a kelet— nyugati kapcsolatok kérdését illeti, Bonnban ezzel kapcso­latban hangsúlyozzák, Schrö­der külügyminiszter a kon­ferencián „erőteljesen meg­húzta a vészféket" annak megakadályozására hogy sor kerülhessen közvetlen tár­gyalásra a NATO és a Var­sói Szerződés között. Bonnban nem titkolják, hogy Schröder főleg azért ellenezte a NATO és a Var­sói Szerződés közötti közvet­len tárgyalások gondolatát, mert ebben az esetben az NDK — mint a varsói egyez­mény tagja is részt venne e tárgyalásokon, s ezt Bonn minden körülmények között meg akarja akadályozni. Az amerikai sajtó viszony­lag kis terjedelemben foglal­kozik a brüsszeli NATO-ér. Vita a beszámolók felett' Podgoruq a mongol «i<>sz!ási » pártkongresszuson I magyar párütotogáció látogatásai Ulánbátorban tevéfceny-0 Ulánbátor (MTI) Ulánbátorban, a Mongol Népi Forradalmi Párt 15. kongresszusán folytatódik a vita a Központi Bizottság beszámolója, a párt új prog- Bl^BMBB ramtervezete és az 1966— együtt látogatást tett a mon­1970. évi negyedik ötév® gol kisipari szövetkezetek őr­terv irányelvei felett szágos szövetségének gyer­Csütörtökön a komgresz- mekruhalcészító üzemében. A szus tanácsokzasának har- , . „ j., íi -• wiAi -1« ntagyar küldöttség az uzem­madtk napján ujabb külföldi . ' ,,„ . pártküldöttségek képviselői 06,1 találkozott azokkal a szólaltak fel: Vasile Patili- mongol fiatalokkal, akik ko*. ne-t, a Román Kommunista rábban különböző budapesti Párt Központi Bizottságának textilgyárakban dolgoztak, titkára. M. Sabolcik, a Cseh- Kés6bb a delegáció megto­szlovák Kommunista Part . . . .. , .... ,, ... . Elnökségének póttagja M. k,ntette 32 épu16 uIánbáto" Marinko. a Jugoszláv Kom- ruhagyárat Az építkezés niunisták Szövetsége Köz- magyar segítséggel, magyar ponti Bizottsága végrehatjó szakemberek közreműködé­bizottságának tagja. Lazzari- sével folyik. fejtett gyakorlati ségével. A magyar pártdelegáció raütörtök délelőtt a kanadai, görög és venezuelai kommu­nista párt küldöttségével lyel Franciaországot kivonja tckezlettel, hivatalos értéke­a NATO katonai szerkezeté­ből. A Welt brüsszeli tudósító­lés pedig csütörtökig nem hangzott el Washingtonban. A lapok jelentősnek minő­ja úgv értékeli a zárónyilat- sitik azt a tényt, hogy a kö­kozatot, hogy végeredmény- zeljövőben tárgyalások kéz­ben a „tizennégyek" sikert dődnek Franciaország és az arattak a francia diplomá- Egyesült Államok között az ciával szemben. „De majd amerikai csapatok és támasz­csak a Párizsban sorra ke­rülő további tárgyalásokon dől el, vajon ez a siker ti­szavirág életűnek bizonyul-e vagy sem" — teszi hozzá a tudósító. A Rheinische Post szerint el akarja kerülni a látványos Párizs számára ez a kompro- és nyílt összecsapást. pontok kérdéséről s Couve de Murville francia külügy­miniszter kilátásba helyezte washingtoni látogatását. Az amerikai sajtó ebből arra következtet, hogy De Gaulle no, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Miana, az Olasz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tag.ia. Dang Quang Minh, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Délután az MSZMP kül­döttsége — három kontinens hét t®tvérpártjának delegá­tusaival együtt — az ulán­bátori ipari kombinát tex­tilgyárát látogatta meg. A gyárban három magyar mér­0 Moszkva (TASZSZ) Nyikolaj Podgorni j, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke csütörtö­kön beszédet mondott a moszkvai Nagy Színházban rendezett választási gyűlé­sen. Beszédében nagv tereit szentelt a nemzetközi élet problémáinak. Mint mon­dotta, a nemzetközi színté­ren kialakult bonyolult hely­zet megköveteli a Szovjet­uniótól, hogy következetesen védelmezze a békét, hántsa el a világméretű nukleáris rakétaháború veszélyeit és munkálkodjék a feszültség enyhítésén. Kijelentette, hogy Európa közepén veszély® háborús góc található. Ezért az euró­pai biztonság megszilárdítá­sa az egyik legidőszerűbb feladat. Podgornij elítélte az Egye. sült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztársaság, az egész vietnami nép elleni bűnös háborúját. „Ha a hely­zet megköveteli, a vietnami népnek nyújtott segítséget fokozni fogjuk" — mondotta többek között Podgornij. Amerkaí—szoviet lenvkéocsere a Hold felszínéről 0 Washington (AFP) Johnson amerikai elnök szóvivője bejelentette, hogy Washington és Moszkva ki­cseréli azokat a fényképeket, amelyeket a Luna—9. illetve a Surveyor készített a Hold felszínéről. A bejelentés sze­rint a szovjet felvételek már úton vannak. Az amerikai kormány további 140 ország­nak küldi el a Surveyor fel­vételeit. Egyezménykötések az EAK és Szíria között 0 Damaszkusz (AP) egyezményt kötött, továbbá A szír fővárosban befeje- T*^®"*4 " léeiforgaJ^1 -át, - o_/ • felújításában es az tdegen­zodótt az EAK ® Szína gaz- íorgalmi együttműködésben, daságl szakembereinek tizen- az AP szerint az egyez­hat nap® tárgyalása. A ki- mény véget vet annak a adott közlemény szerint a rossz viszonynak, amely a két két t®tvérország gazdasági, ország között 1961 óta fenn­keteskedelmi és fizetési állt. UÁMAxtiM^Cöl Központi Eizottságának tag- nök — dr. Aczél Györgyné, ja felolvasta Nguyen Huu Gerhát Zoltán és Halasi Tho, a DNFF Központi Bi- Sándor közreműködésével zottsága elnökének a kong- most kísérletezik ki a mű­resszushoz intézett levelét, szállal kevert gyapjúszövet A felszólalók hangoztatták, termelésének módszereit. A hogy egyetértenek a Köz- gvárban rendezett munkás­ponti Bizottság politikai vo- gyűlésen a külföldi pártkül­nalával és a beszámoló ál- döttségek nevében Fehér La­tal érintett időszakban ki- jos mondott beszédet. A brit matrózok a végsőkig harcolnak jávai, lázadásra készülnek, s Ulbricht. az NDK e<™ek következtében. rendkí­vül f®zult helyzet allt elo. 0 Goldwater (MTI) A faji megkülönböztetés ellen küzdő több amerikai szervezetek vezetői, köztük dr. Martin Luther King, vet­ték át a „félelem elleni me­net" irányítását, amelyet Oaoes Meredith néger diák indított el Mississippi álla­mon keresztül Memphisböl Jacksonig. A kezdetben 50 tagú csoport 400 főnyi tö­meggé növekedett és a me­net a faji megkülönböztetés el'eni nagyszabású tüntetés­sé vált. „Zöld lámpa" a kibékülésre 0 Djakarta (Reuter) A ..Malaysia szétzúzására s'-kult parancsnokság", BI tiy egykor Indonézia po­li' Vui vezető szerve volt, szerdán Sukarno elnökleté­ve' ülést tartott és „zöld Iám­pú"' adott a Malaysiával va­ló kibékülés további intéz­kedéseinek. Berlin Walter Államtanácsának elnöke le­velet írt Kari Jaspersnek, az ismert filozófusnak abból az alkalomból, hogy megjelent a nyugat-németországi fej­lődéssel foglalkozó könyve. Az NSZEP és az SPD kö­zötti párbeszéd — írja Ul­bricht — jótékony hatást gyakorolhat a két német ál­lam közötti kapcsolatokra. Addisz-Abeba A gyarmatosítás végleges felszámolásának problémái­val foglalkozó 24-® ENSZ különbizottság csütörtökön az etiópiai fővárosban befejezte ülésszakát. A záróülésen a bizottság tagjai határozatot hoztak a fajgyűlölő Verwoerd-rend­szer által annektált Délnyu­gat-Afrika. valamint a há­rom angol protektorátus — Basutoföid. Becsuanaföld és Swaziföld kérdésében. E ha­tározatok megerősítik a fenti területeken lakó népek sza­badság- és önrendelkezési jo­gát. s hathatós intézkedése­ket javasolnak a világszer­vezetnek e jogok szavatolá­sára. Elisabethvllle Eli.sabethville-ben, a kon­gói Észak-Katanga tarto­mány közigazgatási székhe­lyén kijárási tilalmat léptet­tek életbe. Erre az inlézke­riesre ezért kényszerültek a hatóságok, mert a Baluba­törzs tagjai elégedetlenek a központi kermánv politiká­0 London (MTI) Csütörtök reggel Wilson miniszterelnök elnökletével összeült a brit kabinet, hogy megvitassa a súly® helyze­tet, miután a sztrájkoló ten­gerészek vezetői elutasították a kormány által kinevezett „független" vizsgálóbizottság kompromisszum® javaslatát. Bili Hogarth, a tengerész szakszervezet főtitkára a kor­mánybizottság ajánlatának elutasítása után kijelentette: „Megtettük a döntő lépést, nincs más lehetőség, mint­hogy a végsőkig harcoljunk". A tengerészek 40 órás mun­kahét bevezetését követelik, a jelenlegi 56 órás munkahét helyett. Minthogy a matró­zok a gyakorlatban átlago­san 70 órát töltenek heten­ként szolgálatban, a követe­lés tulajdonképpen a többi bérkategóriák mögött messze elmaradt fizetésük emelésére irányul. Csütörtökön, a sztrájk 25. napján már több mint 800 hajó vesztegel angol kikö­tőkben legénység nélkül, a sztrájkba álló tengerészek száma meghaladja a 23 000­ret. A tengerész szakszerve­zet végrehajtó bizottságának legújabb határozata értelmé­ben „vesztegzár" alá helyez­nek minden brit hajót a vi­lág bármely kikötőjében, és „feketének" nyilvánítják a sztrájktörésre felhasznált külföldi hajókat is. Ha ezek a határozatok hatályba lép­nek, a sztrájk hatása napo­kon belül megsokszorozódik. A miniszterelnöki hivatal csütörtökön este nyilatkoza­tot adott ki: „A kormány ké­szenlétben áll, hogy biztosít­sa a hajózása bérvita gyors rendezését" — hangzik töb­bek között a kormánynyilat­kozat. Az üDH Magyarország NDK baráti kapcsolatairól 0 Berlin (MTI) A Német Demokratlkm Köztársaságnak és a Magyav Népköztársaságnak a szocia­lista internacionalizmus szel­lemétől áthatott baráti kap­csolatai történetében a part. és kormányküldöttségek köU C60nős látogatásai mérföld; kövek az egyre szorosabbá váló együttműködés útján — írja az ADN, az NDK híva* tal® hírügynöksége. A két ország küldöttségei kölcsönös látogatásainak feU sorolása és méltatása utáni az ADN rámutat hogy M»r gvaronszág és az NDK együtte működésének szempontjából kiemelkedő jelentőségű voll a Walter Ulbricht vezette párt- és kormányküldöttség 1964. évi baráti látogatásai Idéz a látogatásról kiadott közleményből is. A Magyar Népköztársaság által az NDK békepolitikájá­nak nyújtott támogatást biré zonyítja a bonni propagan­da jegyzékre adott legutóbbi magyar válasz is. amely ki. emeli, hogy az NDK külpo­litikai szerepe a szó legvalös dibb erkölcsi és politikai ér­telmében jóvátétel mindazért a szenvedésért, amit a Hit­ler-fasizmus Európa és a vi­lág népeinek okozott — fe­jeződik be az ADN-nyilatko. zati Thich Tri Quang A huei ellenállás vezetője Az USA saigoni nagykövete, Mr. Cabot Lodge a dél-vietnami buddhis­ták vezetőjét Thich (Tiszteletreméltó) Tri Quang-ot „álcázott kommunistá­nak" nevezte. Johnson elnök és az USA kormányának tagjai idegesek lesznek, ha Thich Tri Quang nevét hallják. Bar igen jól tudják, hogy a buddhista vezető sem a kommunisták, sem a Vietkong ügynöke: de azzal is tisztában vannak, hogy Dél-Vietnam Ky tábornok által kormányzott terü­letén senkinek sincs nagyobb befo­lyása mint neki. Egy szava elég, hogy a fiatal nők és férfiak tízezrei az utcára menjenek tüntetni. Azt is tudjál* hogy Ky tábornokkal ellentét­ben Thi"h Ti Quang-ot sem megvá­sárolni, sem megfélemlíteni nem le­het. Északról származik Kicsoda Thich Tri Quang, akinek je­lensős szerepe volt a Diem rendszer meg­buktatásában, s aki elszántan harcol Ky tábornok uralmának megdönté­séért. Még fiatal ember. Magas, erős, széles arcú, átható szemekkel dús szemöldöke alatt. Tíz évvel ezelőtt vá­lasztották Dél-Vietnam buddhista ve­zetői közé. Azonnal hozzá kezdett a buddhista mozgalom megreformálá­sához. Néhány hívével együtt azt hir-; dette, hogy a buddhizmus nem mond­hat le a jelen világról, s nem is le­het a jelen világ közömbös szemlélő­je. Vezetnie kell a társadalmat, s tö­rekednie kell, hogy a politikai és tár­sadalmi kérdéseket megoldják. Thich Tri Quang szám® Dél-Viet­namban élő honfitársához hasonlóan Északról származik. A második vi­lágháború után Hanoiban tanult. Töb­bek között megismerkedett a mar­xizmussal is. Az amerikaiak ezzel vé­lik bizonyítottnak, hogy kommunista. Mindenesetre a buddhista vezető többször is kijelentette: „Szám® kérdés van, amelyben mi a marxizmussal egyetértünk, de nem tudjuk az ®ztályharc elméletét elfo­gadni. Az ember lényében nincse­nek ®ztályok. Buddha mondotta: „Nincs különbség az emberek véré­ben, amely mindig vörös". A francia „L'Exp­ressz" című folyó­irat különtudósítója Pierre Darcourt be­szélgetést folytatott Thich Tri Quang­gal a buddhisták magatartásáról és Vietnam politikai perspektívájáról. Arra a kérdésre: „Miért vannak a boncok a kormány ellen?" — Thich Tri Quang nyugodtan válaszolta: „A kormány ®upán a tábornokok direktóriuma, amely a nép döntései elől visszahúzódik. Vietnamot min­den oldalról lángtenger v®zi körül. Földön és égben háború dúl. Az egész ország valóság® kaszárnya". „Az ön ellenfelei azt állítják, hogy korábban aktív kommunista volt, s bátyja fontos kormánypozíciót tölt be Észak-Vietnam ban ?" „Harcoltam, hogy hazámat megsza­badítsam a háborútól és a külföldiek­től. Továbbra is ezt cselekszem. Bá­tyám valóban felelős állást tölt be Északon. Azonban 20 éve nem láttam őt. Különben is kinek nin® Vietnam­ban t®tvére a Vietkong harc®ok kö­zött? Az a legfont®abb, hogy a bé­két helyreállítsuk, s ellenség® testvé­reinket kiengeszteljük. Ha egy Viet­kong harcost meggyikolnak. az szá­munkra mégis csak egy halott viet­nami". „Mivel magyarázza a tüntetők Ame­rika-ellenes magatartását?" „Szeretnénk dönteni" „Harcolok hazámért" „Az amerikaiak azért vannak itt, hogy Vietnamot meg­védelmezzék. De há­borút viselnek, amelyet globális stra­tégiájuknak rendeltek alá. Ez a kí­naiak és az ameriakaiak ügye, Viet­nam a kettő között van. Ami most lejátszódik, egy nép kétségbe®ett kí­sérlete, hogy sorsát saját kezébe ve­gye. Mi vietnamiak nem vagyunk a béke, vagy a háború urai. De ponto­san ebben szeretnénk dönteni". Thich Tri Quang-gal a beszélgetés néhány hete zajlott le, amikor Ky tábornok a tömegek és a buddhista vezetők nyomására megígérte, hogy választásokat tartanak Dél-Vietnam­ban. Ky tábornok ígérete megtév®ztés volt. Thich Tri Quang harcba szólí­totta buddhistáit Ky tábornok rend­szere ellen. Fordította: Sz. L* 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1966. június 10. J

Next

/
Thumbnails
Contents