Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

Vásár után Hogyan vizsgáztak a BNV-n a szegedi termékek? { Emlékezetes órák ... A szovjet nagykövet a ruhagyári dolgozók között Egyetlen mondatban is elintézhetnénk a méltatást: jól szerepeltek a szegedi termékek. szégyenkezésre nincsen ok. Sőt figyelembe véve a hagyományos cikkeinket. — szalámi, konzervféleségek. paprika — a leg-jelzőket is használhatnánk. E sorokban nem szándékunk a részletezés, inkább olyan termékek sikeréről adunk hírt. amelyek formában, kitüntetésben vagy dicséretben részesjiltek. Budapest után Moszkva A Tisza Bútoripari Vállalat lakószobákat. konyha garnitúrákat, és irodai dolgozószobákat állított ki a BNV-n. A gyár által készített lakószoba elnyerte a ..Budapesti Nemzetközi Vásár 1966' című dijat, azaz oklevelet és serleget kapott. A Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárában irodai dolgozószobát készítettek. Negy darab szekrény, íróasztal. tárgyalóasztal, virágállvány és telefonasztalka. Ez a kollekció miniszteri dicséret® kapott. A közeljövőben Moszkvában rendeznek irodabútorokból nemzetközi kiállítást, amelyen a magyar Irodabútorokat a szegediek terméke képviseli majd. Tehát Budapestről egyenesen Moszkvába szállítják a kitűnően tervezett és elkészített szegedi bútorokat. flz év legszebb terméfcei Ez a cím nagy elismerés e tervezőknek, és a kivitelezőknek egyaránt, örülünk, hogy a pályázat nyertesei között két szegedi szakembert és az általa tervezett termék® találjuk. A női cipók nagy versengésében Juhos Márton, a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemévek tervezője került az első helyre. Az általa tervezett női cipő az űj divatnak megfelelően gömbölyű orrformával. 4 centiméter magas sarokkal és marhaboxbörböl készült. A Szegedi Cipő- és Papucskészítő Ktsz kilenc cipőt és kilenc papucsot mutatott be a vásáron. Az üzletkötésekről még nem tudnak, mert azt a szövetkezet felettes szerve, az ORKISZ valamint a TANIMPEX intézi, de azt viszont örömmel könyvelték el, hogy serleget és oklevelet kaptak kitűnő kollekciójukra, s ebben a szegedi ktsz is érdekelt. II vásár dijával hitiintetve A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat által gyártott cikkek nem annyira a kisfogyasztók által keresettek, mint inkább az ipari vállalatok által. Az idei vásáron mégis közönség sikert arattak termékeikkel. A könnyített kenderponyva például elnyerte a „Budapesti Nemzetközi Vásár 1966" című díjat. Hogy milyen ez a kenderponyva? Eddig azért .nem tudták gyártani, mert a szegedi kenderfonóban csak vastagabb fonalakat állítottak elő, de a rekonstrukció lehetővé tette, hogy vékonyabb fonalat készítsenek, s így a belőle gyártott ponyvák négyzetméterre eső súlya is csökkent. Ezért kapták a magas kitüntetést, s persze a szép megrendeléseket a külföldi országokból. Másik sikere a vállalatnak a legszebb termék pályázaton született. Faragó László tervező által készített matrac vászon nyerte el a büszke címet. Ilyen modern mintázatú és több színű matrac vásznat eddig nem készítettek. A szegedi vállalat gyártási nyilatkozatot írt alá, hogy cipőfelsőrésznek megfelelő mennyiséget termel a díjat nyert vászonból. A matrac vászon gyártásának igényeit pedig a budakalászi üzem elégíti ki. fl Szeged motívumok sikere Az eredmények között demes aprólékosabban is tallózni, mert kiderül, hogy városunk több oldalról is sikert szerzett. E sikerek ugyan áttételesek, de mégis érdekeltek vagyunk valamiképpen. Ugyanis a porcelánipar legszebb terméke pályázaton a címet egyetlen terméknek ítélték oda, öszSzabó Antónia által tervezett és a Kőbányai Porcelángyárban készített hamutálcának, amelynek címe: Szeged hamutálca. Az üvegipar legszebb terméke pályázaton dicséretben részesült a Salgótarjáni Üveggyárban készített Szeged emblémás váza, amelyet Váradi Jánosné tervezett. S egy megyei vonatkozású eredmény: a kerámia ipar legszebb terméke pályázaton a címet nyerte el a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár vázája, amelyet Végvári Gyula tervezett. Vannak találkozások, amelyeknek emlékét nehezen temeti be a múló idő. A Szegedi Ruhagyár dolgozóinak is bizonyára emlékezetes lesz az a négy és fél óra, amelyet tegnap körükben töltött Fjodor Jegorovics Tyitov elvtárs a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Ügy röppent el a rövid idő, hogy szinte senki sem vette észre. — Tiszta és gazdaglelkű emberekkel találkoztgni itt — mondotta látogatásának vége felé a magas, őszhajú szovjet diplomata, s erre a megállapításra az egész kollektíva büszke lehet. Volt tájékoztató is. Szabó Sándor főmérnök és Berzsenyi Lajos, az üzemi pártbizottság titkára eleven adatokkal érzékeltették a gyár gazdasági és politikai fejlődését, problémáit eredményeit. Tyitov elvtárs ezeket komoly érdeklődéssel hallgatta, az igazi élmény azonban, mintha a munkásokkal való személyes találkozás jelentette volna számára. Amikor a 8-as teremben Dudovics Jánosné főművezetővel beszélgetett, meg is jegyezte: — Felvidul az ember a serény mnnka és a sok derűs arc láttán. Már a gyárkapunál virágokkal köszöntötték, amikor pedig átlépte a szabászat ajtajának küszöbét, Balogh Lajosné és Csűri Imréné rózsacsokrot nyújtott át neki. Érdeklődéseire készséges válaszokat kapott. A gyár vezetői arról is tájékoztatták a nagykövetet, hogy a Szovjetunió részére jó minőségű női divatnadrágokat exportálnak. A varrodában azután meg is győződhetett róla, hogy a minőségi jelző nem frázis volt, hanem kézzelfogható valóság. Boldizsár Jánosné keze alól olyan ízléses, szépen megmunkált darabok kerültek ki, hogy a nagykövet elvtárs elismerően nyilatkozhatott róla. De nemcsak a Szovjetunióba szállítandó áru kötötte le a figyelmét, hanem az is, amely a belföldi igényeket hivatott kielégíteni. Szívesen elálldogált Magyar Antal szabómester mellett, amint gyakorlott mozdulatokkal vasalt egy posztó köpenyt. A 4-es teremben figyelmesen vizsgálgatott egy gépet, amely percenként ötezer öltést csinál és nemcsak beszegi, hanem le is varrja a kékszínű munkaruhát. Hosszasan időzött Török Jánosné automata gombkötő gépénél. Bemutatkozott Palócz Imre művezetőnek, a 4es számú pártalapszervezet titkárának, szót váltott emberekkel itt is. ott is. Időzött a .műszerész műhelyben, amelynek falát oklevelek egész serege díszíti. Elbeszélgetett Dohai József munkásőr műszerésszel és kérdezgette család ja, munkája, keresete s altalában életkörülményei felől. Kedves epizódja volt az üzemlátogatásnak, amikor a magastermetű Tyitov elvtárs az egyik folyosón alacsony növésű, vékonydongájú fiúba ütközött és megszólította. Szász Tibor iparitanuló örült is. meg zavarban is volt. annál inkább, mert a nagykövet addig el nem engedte a kezét, amíg ki nem faggatta az életéről, munkájáról. Tyitov elvtárs örömmel vette tudomásul, hogy a Szegedi Ruhagyárnak gyümölcsöző kapcsolata van a Szovjet Ruhaipari Tudományos Kutató Intézettel, valamint a jereváni és az odesszai ruhagyárral. A szovjet kutató intézet már két találmányukat vette át és a szegediek is kapnak cserébe megfelelő dokumentációkat. Mivel a gyár dolgozóinak 80 százaléka nő. kíváncsi volt arra is. hogy a vezetésben, milyen a képviseletük. Elégedetten bólintott, amikor megtudta, hogy az üzemi bizottság elnöke Mári Sándorné. az üzemi KISZ-bizottság titkára pedig Keszi Zoltánné. A délelőtti program gvóri ebéddel ért véget. A fehér asztalnál a szovjet nagykövet meleg szavakkal köszönte meg a szíves vendéglátást, majd ajándékokat nyújtott at az üzem vezetőinek. Magyar-szovjet barátsági gyűlés Erdei Ferenc felszólalt a JDSZSZ kongresszusán A Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének VI. kongresszusa szerdán délután és csütörtökön délelőtt hat munkabizottságban folytatta a vitát a szövetség előtt álló időszerű kérdésekről. A kongresszus csütörtökön délután plenáris ülésen folytatta munkáját, A plenáris ülésen felszólalt Erdei Ferenc, a kongresszuson részt vevő magyar népfrontküldöttség vezetője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Termelői árutiák a jobb ellátásért Miért nincs Állami Gazdaságok Boltja Szegeden? — Öt tsz közös vállalkozása — A Móra Ferenc Tsz hozzáfog az építéshez Nagv népszerűségnek örvend az állami gazdaságok hódmezővásárhelyi boltja. Megveszőrtc jól ismerik, átutazók szívesen vásárolnak benne ízletes, friss, házi jellegű kolbászt, sonkát és hasonló készítményeket. De miért kell ezért például Szegedről harminc kilométert nlazni? Joggal tették fel a kérdést: miért nincs Szegeden is bollia az állami gazdaságoknak9 A közérdekű kérdéssel a gazdaságok Békés—Csongrád megyei igazgatójához fordultunk. aki nem is zárkózott el előle: — Nekünk mindegy, hogy készítményeinket központi készletbe adjuk át. vagy Szegedre — mondta. — Amennyiben igénvlik és felettes szerveink jóváhagyják, hogv annyival kevesebb termeket adjunk a központi készletbe, amennyi egy szegedi boltban elkel, három vágóhídunk ki tudja elégíteni az igényeket, Természetesen ehhez engedély kell..: Az engedélyezés a szegedi városi tanács vb hatáskörébe tartozik- A kereskedelmi osztály sem zárkózik el: — Mi örülnénk neki. növelné a választékot, tovább javítaná a városi dolgozók ellátásét. Műszaki engedélyt is adnánk. Nagyobb gond a helyiség kérdése, ez már az igazgatási osztály hatáskörébe tartozik ... Az igazgatási osztály komoly üzlethelyiség-hiánnyal küzd — Sajnos, üres üzlethelyiség nincs, sőt: építkezések miatt szanálnunk is kellett. Egy lehetőség van: épii.10 házakhoz betársulni anyagilag, előre lekötni az üzlethelyiség®. Termelőszövetkezetek is szeretnének üzletet nyitni, nekik is ezt tanácsoltuk..A termelőszövetkezetek kezdeményezése ugyancsak figyelmet érdemel. A gazdasagi mechanizmus reformjáról szóló központi bizottsági határozat is foglalkozik ezzel a kérdéssel, s kimondja: ..A termelőszövetkezetek termékeit — az állami rnonopolcikkek kivételével, a hatósági előírások betartása mellett — egyaránt értékesíthetik felvásárló vállalatoknak. vagy közvetlenül a fogyasztóknak, illetve fel Ls dolgozhatják azokat". Milyen kezdeményezés történt hát a tsz-ek részéről? öt szegedi járási termelőszövetkezet közös vállalkozásba fogott. A tápéi Tiszatáj. a tiszaszigeti Búzakalász. a szőregi Egyetértés, a bal ostyái Móra Ferenc és az •ijszentivúni Üj Élet Tsz közgyűlése már határozatot is hozott a tsz-közi közös vállalkozásra. A határozatot most terjesztik a járási tanácson keresztül a megyei tanács vb elé. Ezután kerülhet sor arra, hogv helyiségeket keressenek- Ugyanis öt vagy hat üzletet kívánnak nyitni különböző profillal: zöldség, gyümölcs és virág, illetve tej és tejtermék, friss és füstölt hűsfélék, házi jellegű minőségi kenyér, valamint háziipari cikkek árusítására, valamint lacikonyhát. A vállalkozásban részt vevő tsz-ek egyenként 250 ezer forinttal alapozzák meg a vállalatot, ebből az összegbői az első ütemben két-háíom üzletet nyitnak, majd azok gazdálkodásából a többit. A vállalkozás célja elsősorban Szeged ellátásának javítása és a választék bővítése. Előreláthatólag a jövő évre nyílnának meg ezek a boltok. De van egy olyan tsz-kezdeményer.és is. amely remélhetőleg az idén célt ér: a szegedi Móra Ferenc Tsz már készítteti központi irodaházának átalakítási tervét a Szegedi Tervező Vállalattal. Ennek alapján talán már a jövő hónapban megkezdheti a kivitelezést saját epítöbrigádja. A Bocskai utcai épületben salát termenyeik és termékeik találnak rövidesen boltra: zöldséget, gyümölcsöt és csirkét kívánnak árusítani. Mindezek a kezdeményezések egvaránt hasznosak a termelőknek és a fogyasztóknak. A városi dolgozók frissebb é.s választékosabb árukhoz jutnak, s e hasznos verseny remélhetőleg a meglevő hasonló profilú boltokat is nagyobb figyelmességre, a vevők kívánságainak megelőzésére ösztönzi. N. FDélután fél háromkor a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság megyei és városi elnöksége, valamint a ruhagyár igazgatósága magyar—szovjet barátsági gyűlést rendezett az üzem művelődési termében. A gyűlés elnökségében foglalt helyet F. J. Tyitov elvtárs mellett Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, Boros József, az MSZBT Csongrád megyei titkára. Berzsenyi Lajos, a ruhagyár pártbizottságának titkára, Szabó Sándor, a ruhagyár főmérnöke és Keszi Zoltánné, a ruhagyár KISZ-bizottságának titkára. A gyűlést Berzsenyi Lajos elvtárs nyitotta meg. majd átadta a szót Perjési László elvtársnak. A Szeged városi pártbizottság első titkára bevezetőjében hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés, hogy mióta Tyitov elvtárs budapesti állomáshelyét elfoglalta, legelőször a mi városunkba látogatott el. Kérte a nagykövetet, ha teheti a jövőben is látogasson el hozzánk, s tapasztalni fogja: Szeged dolgozói mindig szeretettel fogadják. Ez az érzés a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselőjének látogatása alkalmával természetes és érthető, mint ahogy nem frázis és nem egy bizonyos idöhöz kötödő jelszó a szovjet—magyar barátság sem.' Ezután ismertette, mi min-! dent köszönhet népünk a felszabadító Szovjetuniónak, őszinte, igaz barátunknak, I akire a legnehezebb időben t is bizton számítani lehet. I Felhívta ezután a figyel- | met arra is, hogy találkozunk a még nacionalista nézetekkel, hangulatkeltésekkel, s azt is tudjuk, hogy az éter hullámain ellenségeink a legképtelenebb állításokkal hozakodnak elő, sőt a rágalomtól sem riadnak vissza. A szocializmust építő hazánkkal szemben álló erők legfőbb vágyai közé tartozik, hogy legalább egy kicsit lazuljon a szocialista országok és a Szovjetunió egysége. Vietnamban aljas, véres brutalitással, intervencióval próbálják i— ahogy ök mondják — „feltartóztatni a kommunizmust". Ez azonban ott sem sikerül nekik. A Szovjetunió és a többi szocialista ország minden erővel segíti a hősiesen küzdő vietnami nép harcát, s meggyőződésünk. hogy a nemzetközi reakció erői kudarcot vallanak. A továbbiakban időszerű feladatokról szólott. Ennek kapcsán főként arról, hogy az 1966-os évvel megkezdtük a harmadik ötéves terv megvalósítását, s úgy kell fejleszteni az ipari termelést, hogy messzemenően figyelembe vegyük a nemzetközi és hazai szükségleteket, valamint a gazdaságosságot. Nagy tapssal fogadott beszéde után, Tyitov elvtárs szólalt fel. Meleg, baráti fogadtatásra találtak szavai, amikor egyebek között ezt mondotta: — Külön öröm számomra, hogy éppen az önök szíves vendéglátását élvezhetem. Az én szakmám ugyanis textilmérnök. Nagyszerű gyár az önöké. Igen tetszett, amit láttam, tapasztaltam, gondolok elsősorban a technikára és a minőségre. Tiszta és gazdag lelkű emberekkel találkoztam itt, s ez mindig emlékezetes marad számomra. Köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatásért, s rámutatott, hogy a Szovjetunió és Magyarország barátsága egyre sokoldalúbbá, közvetlenebbé és konkrétabbá válik. Idézte Kádár János elvtársnak az SZKP XXIII. kongresszusán mondott felszólalását, hogy a mi barátságunk nem függ az időjárástól, mert pártjaink, népeink teljes nézetazonosságán alapszik. A továbbiakban arról szólott, hogy az egyre bővülő szovjet—magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok mindkét nép számára előnyösek, A Szovjetunióból jövő szállítmányok elősegítik Magyarország nyersanyag-ellátását, a magyar termékek pedig segítséget jelentenek a szovjet népgazdaságnak. — A gyümölcsöző testvéri kapcsolatoknak meggyőző példája Szeged és Odessza barátsága, is, amely szinten bizonyítéka népeink testvériségének. Öröm számomra* hogy az önök gyára is hasznos kapcsolatokat tart fenn hasonló szovjet üzemekkel. Barátságunk tehát kiállta az idő próbáját. Végezetül sok sikert kívánt a gyár egész kollektívájának, s a jelenlevők felcsattanó tapsaitól kísérve éltette a magyar—szovjet barátságot, a Magyar Népköztársaságot, a Magyar Szocialista Munkáspártot és a világbékét. A bensőséges hangulatú gyűlés végén Berzsenyi Lajos elvtárs a ruhagyár életét és a délelőtti üzemlátogatást dokumentáló fényképalbumot, s az üzem törzsgárdajelvényét nyújtotta át F. J. Tyitov elvársnak. Á cipőgyárban ülésezett a II. kerületi tanács végrehajtó bizottsága A szegedi II. kerületi tanács végrehajtó bizottságának tagjai üzemlátogatással kezdték a tegnapi napot. A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysége gazdasági é.s mozgalmi vezetőinek kíséretében megtekintették a munkahelyeket, beszélgettek az ott dolgozó munkásokkal, hogy a látottak é.s a hallottak alapján is meggyőződjenek a cipőgyár dolgozóinak szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi helyzetéről. Ugyanis a gyáregység igazgatója, Szölösi Sándor vb-lag ezekről a kérdésekről számolt be később a végrehajtó bizottság ülésén, amit az üzemben tartottak. Tizenöt-tizenhat év óta fokozatosan fejlődik az üzem, de az utóbbi egy-két év alatti gyors előrehaladassal már minden vonatkozásban magán hordozza a szocialista jegyeket. Két év alatt 21. százalékkal nőtt a termelés, amelynek több mint fele exportra kerül, s ezt a korszerű munkakörülmények mellett a szociális ellátottság is eredményezte. A tapasztaltak és az előterjesztés feletti viták pozitívan értékelték a cipőgyár fejlődését. Egyben megállapították: egyik a legfontosabb a műhelyek légszennyeződését csökkentő berendezések mielőbbi alkalmazása és az egészségügyi, balesetvédelmi előírások pontosabb betartása. Pcetefc. 1966. jttotos Ml. DtL-MAGYAAORiZÁi 3