Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

A nevelők köszöntése Ünnepség a megyei tanácsházán Szegedi pedagógusok kitüntetése Tegnap délelőtt a Táncéi tanács székházában a pedagógusnap alkalmából Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese átadta a művelődésügyi miniszter kitüntetéseit az idei tanévben legkiemelkedőbb munkát veszett szegedi pedagógusoknak. Az ünnepségen megjelent Sipos Géza. az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Hofgcsang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának titkára. Az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapta Borsos László, a Mező Imre általános iskola igazgatója, dr. Berencz Ferenené, • Tömörkény gimnázium tanára. és Szatmári Lajos, a P.ozsa Ferenc gimnázium igazgatóhelyettese. Kiváló dolgozó lett özv. Egri Kálmánná, az Odessza körúti óvoda gyermekfelügyelője. Dr. Bávki Horváth Béla szakfelügyelő és Joó Katalin vezető óvónő miniszteri dicséretben részesült. Délben a város három kerületében a kerületi tanácsok elnökei köszöntötték a pedagógusokat. Az I. kerületben Mison Gusztáv, a libán Luesán Mihály, a III.ban Vincze Antal mondott ünnepi beszédet, maid a legkiválóbbaknak pénzjutalmat adtak át. A középiskolai tanárokat a Tömörkény gimnázium épületében dr. Cstícós Ferenc, a városi tanács vb titkára köszöntötte. Az ünnepségen Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője adta át a középiskolai nevelőknek a pénzjutalmakat. A pedagógusnap alkalmából tegnap, szombaton délelőtt ünnepséget rendeztek a Csongrád megyei tanács székházában. Megjelent az ünnepségen Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke. Katona Sándor országgyűlési képviselő. a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, Akucs László, a Művelődésügyi Minisztérium művelődéspolitikai főosztályának főelőadója. Az egybegyűlt pedagógusokat Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelj'ettese köszöntötte, majd Török László átadta a megye legjobb pedagógusainak a művelődésügyi miniszter kitüntetéseit. Az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapta Szegedről és a szegedi járásból Harmath István, a kisteleki feketehalmi általán® iskola pedagógusa. Dohay Péterné deszki körzeti óvodai feltigyelőnő. Hegyvári Ferenc, a domaszéki bajai úti átalán® iskola pedagógusa. Ács Zoltán, a szegedi járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Vecsernyés János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának személyügyi főelőadója. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Lázár Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója. A gyümölcs és zöldség exportja Pályadíjnyertesek A pedagógusnap alkalmából tegnap délelőtt a vár®i tanács székházában Annus Antal, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője átadta a művelődésügyi osztály pedagógiai pályázatára beérkezett pályamunkák nyerteseinek a jutalmat. A pályázatokat elbíráló bizottság az I. díjat nem adta ki. II. díjat kapott Révész Béla. a Szegedi Tanárképző főiskola szakvezető tanára. III. díjat nyert Doberén vi Ferenc, a Szegedi Tanárképző Főiskola szakvezető tanára. Zalavári József, a gedói általáros iskola tanára é« Tátrai Sándor, az Ifjú Gárda Nevelőotthon tanára Megosztott III. dijat kapott dr. Suki Béláné. a Mező Imre általán® iskola tanára. Feiér Dénes, a Madách utcai általános iskola tanára. Csizmadia Laj®, a Tanárképző Főiskola szakvezető tanára, dr. Domonkos Mihályné és Török Béláné, a Gera Sándor általános iskola •nevelői. IV. dijat kapott KoVács Laj®né, a Ságvári gyakorló gimnázium tanára. Megosztott IV. díjban részesült Szendrényi Vilmos, a Radnóti gimnázium tanára. Kovács Lajos, az Ifjú Gárda Nevelőotthon tanára, dr. Szilágyi Pálné, a Ságvári gimnázium tanára és Udvaréi Ferenené. a Ságvári gyakorló általán® iskola tanára. Pénzjutalomban részesült — az ideológiai oktatásban nyújtott kiváló munkájáért — Németh Zoltánné, az építőipari technikum tanára. Rohonyi Éva, a vasútforgalmi technikum tanára és dr. Csapó Gáborné. a Tömörkény gimnázium tanára. Gyártmányfe^eszlás = nyereségnövekedés Új cikkek a fémfeldolgozóbán A szegedi Fémfeldolgozó Hogyan? Szó szerint - lka- eddig ideiglenes engedéh és finommechanikai Válla- rus autóbuszokon. A buda- alapján előállított úgynevela- tavaly jól dolgozott, kö- pesti Ikarus-gyár ugyanis ál- zett regálasztalok és szezel állt az élüzem cím el- landó megrendelőjük, nem déstárolók most már véílenveréséhez. A szép eredmé- kevesebb, mint 30 féle felsze- gesen, ,n. Szegeden keszulnyeket a korszerűsítő és ta- relési cikket vásárol a szegedi hetnek. karékos munkának köszön- vállalattól. Legutóbb ezen a ___ _ Thetik, ezért ugyanilyen irány, téren is javult a fémfeldolban haladnak, törekednek a gozó vállalat munkája: az termelésben most is. A tech- itt tervezett tetőszellőző benológia fejlesztése, a mun- rendezés olcsó és jó. Mind kafolyamatok alapos elem- célszerűségben, mind esztézése. minden lehetőség ki- tikában megelőzték a szehasználása határozta meg a gedi tervezők az Ikarusműszaki fejlesztési tervei- gyáriakat, így aztán nem csőket. és ezek hatása már az da. hogy a Budapesti Nemelső negyedév végére meg- zetközi Vásáron szerepelt 5 mutatkozott: a tavalyi 3 Ikarus autóbuszra a fém felhel'-sti 4 százalékra emel- dolgozónál készült tetőszelke-' I! a vállalati nvereség. lőzöket szerelték fel. A gyártmányfejlesztés máLehe! egyszerűbben, sik nagy eredménye: a moöbban' torkerékpár utánfutó megtervezése. Ebből a hazai keIgen! — adták meg a vá- reskedelemben egyáltalán laszt a vállalat technológu- nem kapható árucikkből eai. és megtervezték az azóta egy példányhoz már „áramvonalas" sport-presszó- hozzá is fogtak, s az alváz, kávéfőzőt. Az új típus egy- elkészült. A vállalat vezetői szerűbb, a réginél lényege- elmondották, hogy a motor- j sen könnyebben kezelhető, kerékpár utánfutót először a 5 külön tartozék és egy szegedi ipari kiállításon alumínium záródoboz helyett mutatják be. Ha itt is siszellemes megoldásssal ma- kert ér el. és a minőségi el- j gábá foglalja valamennyi lenőrzésnél is kiállja a prószerkezeti elemét. Előállítá- bát. jövőre megkezdődik a sa mindemellett 25 száza- sorozatgyártás, lékkai kevesebbe kerül: Az úi kávéfőzőt jelenleg a Ke- KG M-elismerés — re.-kedelmi Minőségi Ellen- új szerződés őrző Intézet vizsgálja, s az , eredménytől függően kezdik A Kohó- es Gépipari Mimé g a sorozatgyártást. msztenum profilrendezési , A vállalat másik népsze- ^nj* a múlt hunap végen rt terméke - a gépkocsi döntött. a nyomdaipari be- | visszapillantó tükör - is az rendezesek gyártásáról. Megutóbbi hónapokban változott a fcmfHHo,s°7" A

z utóbbi években i gen sokszor és sok helyen essik szó az exportról. A Központi Bizottság ez irányú határozata erőteljes visszhangra talált mindenütt, ahol exporttal foglalkoznak. Az ország külkereskedelmi egyensúlyának javítására megyénkben is intézkedések történtek. Az export azonban nemcsak gazdasági hasznot, hanem ezen túl gazdasági kulturáltságot, azaz rangot is jelent a külföld előtt. Csongrád megye az ország zöldség, gyümölcs exportjának 8—14 százalékát adja. Egy® cikkeinek részaránya országos exportból ennél jelentősebb — szinte meghatározza az előirányzatok teljesítését. Ilyen a vöröshagyma, fokhagyma, saláta, retek, karalábé, paradicsompaprika és az őszibarack, ahol a részarány 50—70 százalék. A megyének jelentős szerepe van a közvetlen exporton túl az ipar ellátásában is, mert nyersanyagot biztosít számára. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után erőtelj® lendület jellemezte a megye zöldség-, gyümölcstermelését. 1060-ban alig több mint 11 000 holdon folyt szerződés® zöldségtermelés, 1965-ben viszont közel 20 000 holdon. A területi növekedés mellett lényegesen nőtt a zöldség-, gyömölcsfelvásárlás is: 1960-ban 7300 vagon, 1965bon pedig 12 800 vagon volt. Az elmúlt 5 év alatt nemcsak a nagyüzemi kertészeti termelés vált uralkodóvá, hanem a felvásárló ker®kedelem technikai színvonala is sokat fejlődött, ®zközei gyarapodtak, kulturáltabbá vált. .Sokat segített a felvásárlási munkán, hogy Makón, Szentesen, Szegeden és Szatymazon korszerű raktárak, telepek épültek. Egy® helyeken azonban a termelés növekedésétől a fe 1 vásá r 1 ási lét® í tmén yek megvalósulásának üteme elmaradt. Áz eddigi beruházások még nem elegendők a forgalom zökkenőmentes bonyolítására, a felvásárolt áruk minőségének teljes megóvására, a tárolásra, mert nincs elegendő hűtőtér ás kevés az exportrakodáshoz nélkülözhetetlen jég. Megyén belül csak részben lehet biztosítani a szükséges jeget. így azt nagy távolságról, Budapestről, Békéscsabáról kell szállítani — ami vállalat által előállított szedőtermi berendezésekot is. meg. Ugyanúgy és olyan sikerrel. ahogv a kávéfőző: ., , . ., ,, , előállítási ára 20 százalék- f1a" » k- ' e-ükként ráadásul lénve aed' "VOiwla rekonstrukciója ka. c. . kent. ráadásul lénye- alkalmava, beszereltek. A »e~n modernebb lett. bőségei és a kivitel! e«vAu-ófeu«i-a''otrőst*W jónak találták , , , így a budapesti Ft-romitor es es az utánfutó nrólszövetgyúr mellett a Kevesen tudják, hogy a Szegedi Fémfeldolgozó- és vállalat készítményei kül- Finommechanika Vállalatot földre es a Budapesti Nem- jelölték ki nyórrsdaipari bezetközi Vazárra is eljutottak, rendezések gyártására. Az I a tó közepére helyezett, óriási halat ábrázoló bronzszobor. (SOMOGY ü d szté Oj ékessége az ii}s:cgsdl partjürd nd, a ii;1., elkészüli dísztó, amelyet a Fürdők és Hőforrás) úllalat épített, saját tervezése alapján. A majolika bury Kolatú dísztó értékét növeli Tápai Anfál művészi alkotása; megnöveli a költségeket és tetem® szállító kapacitást köt le. A III. 5 év® terv során újabb beruházásokkal csökkennek a jelenlegi hiányosságok — hűtőtér, raktár és jégüzem épül — mindez további fejlődést, a mostaninál kedvezőbb körülményeket teremt. A megye 1966. évi zöldrég-, gyümölcsexport előirányzata 5700 vagon — 262 vagonnal több az előző évinél. A tervezett felvásárlás közel 40 százaléka az exportelőirányzat. ötév® átlagban az export aránya 32 stzázalék —, az idén az 5 év® átlagnál 8 százalékkal magasabb. A felvásárló kereskedelemnek emiatt kettős feladatot kell megoldani; a felvásárolt árukból magasabb exporthányadot bizt®ítani, és a lakosság igényeit is a lehető legjobban kielégíteni. A tervek teljesítése érdekében komoly erőfeszítésre nan szükség, mind a termelés, mind pedig a felvásárlás területén. Az eddigi fejlődés mellett is meg kell állapítani, hogy Csongrád megye adottságai jobbak az elért eredményeknél. Szám® lehetőséget még nem tudtunk kihasználni. I-i gyík legnagyobb tartalékunk a növényvédelem. Az időben, és jól elvégzett védekezés emeli a megtermelt áru minőségét. Esetenként a rosszul értelmezett takarékosság, egy-egy permetezés „megspórolása" — hátrányos következménnyel jár. A múlt évben az ®ős időjárás kedvező körülményeket teremtett a peron®zpóra kártételének. Ennek következtében a szőlőtermelés még a felét sem érte el az 1964. évinek. Az almásokban a varasodás okozott súly® ki®éseket. Nem fogadható el telj® egészében az olyan érvelés, hogy a károkat nem lehetett lényegesen csökkenteni. Egy példa alapján igazolható ennek az állításnak az ellenkezője: a Derekegyházi Állami Gazdaság szőlő átlagtermése 1965-ben 70 mázsa felett volt holdanként, mert a háromnap® permetezési fordulót betartották, és ugyanebben a gazdaságban a télialma-termésnek több mint 70 százaléka export minőségű volt! Vagy gondoljunk az utóbbi évek sokat emlegetett rovarkártevőjére, a barackmolyra. Néhány évvel ezelőtt e kártevőnek jelenléte még elhanyagolható volt, de jelenleg a nem kellő védekezés miatt a kajszi- és öszibarack-termésnek 20—30 százalékát teszi exportra alkalmatlanná. Ugyanezt lehet mondani a cseresznye, meggy egyik v®zély® kártevőjéről, a cseiesznyelégyről is. Ez a kártevő nemcsak az exportot gátolja, hanem a gyümölcsöt konzervipari feldolgozásra is alkalmatlanná teszi. Évek óta ismert ez a probléma, a védekezésnek van kidolgozott menetrendje, rendelkezésre állnak a megfelelő növényvédő szerek, még sin® lényeg® előrehaladás. Meggondolandó, hogy szabad-e, gazdaság®-e figyelmen kívül hagyni ezeket a feltáratlan tartalékokat. A válasz eire egyértelműen az lehet, hogy az exporttervek teljesítése, a minőségi árutermelés csak a tökéletes növényvédelem elvégzése útján lehetséges. A jó növényvédelem gyümölcsexportunkat megközelítően 20 százalékkal emelhetné. K

omoly tartalék rejlik a zöldségfélék korai előállításában is. Évről évre javul a helyzet ezen a területen is. A főlia alatti retek-, paradicsom-, karalábé-, uborka- és paprika haj tatás erőtelj®cn terjed. Probléma viszont, hogv nin® elegendő fólia, pedig a termelők részéről nagv •íz érdeklődés iránta. Ugyancsak szél®edik a tápkockás palántanevelés, ami szintén a koraiságot segíti elő. Ha még jobban és gyorsabban terjednének az új módszerek, tovább emelkedne a primőr zöldségfélék mennyisége, hamarabb megjelenne a külföldi piacokon a Csongrád megyei friss zöldség. A konaiság nemcsak magasabb árat jelent a termelés számára, hanem általa növekszik a termék exportja is. Nagy tartalék nejlik a megfelelő, jó fajták alkalmazásában is. Különösen előnyös a helyzetünk paradi®ompaprikánál, mert megfelelő táj fajta áll rendelkezésre. Meg kell azonban azt is mondani, hogy a vetőmag előállítása körül nin® minden rendben. Olykor előfordul, hogy gondatlanságból — és hozzá nem értésből — nem megfelelő minőségű vetőmagot állítunk elő. Feltétlenül szükség®, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek saját maguk állítják elő a vetőmagot, körültekintően végezzék ezt a munkát, a termelésnél tartsák be az izolációs távolságot és a növényállományt gondosan szelektálják. Szinte nin® korlátja a paradi®om paprika-hús exportjának, de ennek alapvető feltétele a ®ípmentesség, az egészség® hús és a jó szín. Legnagyobb exportcikke megyénknek a vöröshagyma, amelynek termelésénél az esős évjáratokban visszatérő jelenség a peron®zpóra és az egyéb gomba betegségek kártétele. Sajn® a hagyma növényvédelmének területein lényegesen nem tudtunk előrelépni. Ez a közeljövő font® feladata kell, hogy legyen, különben a makói hagyma híre a külföldi piacokon romlik, termelése és exportja bizonytalanná válik, ezáltal az üzemek jövedelme is csökken. Az elmúlt évben 3300 vagon exportra előirányzott vöröshagymából a különböző betegségek miatt mindössze csak 1181 vagon került kiszállításra. A megye zöldség-, gyümölcsexportjának közel 60 százalékát a hagyma képezi, ennélfogva az exporttervek telj®ítésében meghatározó szerepe van. -r tol jára. de nem utolgj sósorban egyre inkább problémát jelent felvásárló ker®kedelemnél a munkaerő hiányaSok olyan áru kerül felvásárlásra, ami átdolgozás után alkalmas lenne exportra. De egyre kevesebb az időszaki munkát vállalók száma és a felvásárló kereskedelem egyedül nem képes megbirkózni az exportválogatással, csomagolással és vagonberakással. Ez a körülmény kedvezőtlenül befolyásolja az exportot. A termelőszövetkezetek jelenleg is sok segítséget adnak a felvásárlási szerveknek, ahol munkaerővel bírják bizony® anyagi térítés ellenében vállalják az exportáruk kidolgozását, csomagolását, ®etenként a vagon berakás át is. Ezért egy® erös szövetkezetek egyre többször felvetik, hogy ha ök végzik el a termelés, válogatás, ®o;uagolás, rakodás fázisait, nem volna-e célszerű, ha közvetlen exportkapcsolatuk lenne a külkereskedelmi vállalattal. Ez a felvetés feltétlenül indokolt, megvs.ósulása ®etén egyszerűbb lenne az ügymenet és javulna az exportáru minősége, hiszen a tsz anyagilag és erkölcsileg is érdekelve volna ebben. Eg' ként az állami gazdaságok exporttevékenységénél ez a gvakorlnl már évekkel czaíött bevált. Tehát a m; aerővel rendelkező nagy termelőszövetkezetek önálló exporttevékenységét is i ímogatni kell. F tpvd.-öl fejlődést jelent' d megye evrortjábe Böni JÁNOS, az MSZMP Csongré© megyei Bizottságának munkatársa Vasárnap, 1966. június 5. Dél-magyarok^ j