Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

Szélesedő művészeti ismeretterjesztés Plenáris ülést tartott szombaton Budapesten a KosHáromszáz éra muzsika Fesztiválra kéizöí a szegedi munkdsSrzenekar 'Két évtized emlékeiből A tavalyi szép siker köte- nak. Ezek között talan a •uth Klubban a TIT öt mü-jlez, az iden is bizonyítani legjelentősebb, hogy mlndTésietl választmánya; az épí- akarnak Siklóson, érthető egyikük megkapta* már a - 8 Zene~' képzőművészeti tehat lia *®rW! áporodnak munkasór-parancsnokság el•zakosztálvok vezetősége Bencze Gyula. a képzőművészeti főiskola főigazgatója tartott előadást a művészeti ismeretterjesztésről. majd a választmány határozatot hozott. Eszerint az ősztől kezdődő Ismeretterjesztési évadban nagyobb gondot, fordítanak az előadók szakmai felkészítésére. A tematikát kibővítik a szomszéd népek művészetének bemutatásával is. a próbák, fokozottabb inten- ismerő oklevelét, harminczltassal folyik a felkészülés, ketten pedig az együttesJúnius iduséban ismét meg- ben eltöltött munkasesztenMunkás színjátszók szabadtári előadásai Szegeden Húst. vajat nem adhatunk renc festőművész vezetett. A „Mágikus és varázslatos*1 A Teatr cikké a szabadiéri játékokról A Szovjet írószövetség és rendezik az ország legjobb fűvószenekarainak parádéját a siklósi várfesztiválon, ahol varosunk színeit a szegedi munkasórzenekar képviseli. Lapunk is beszámolt arról, hogy tavaly kiemelkedő szerepléssel a hét legnagyob serleg egyikét hozta haza az együttes, s az értékelé* szerint komoly felkészültségükkel, színvonalas produkcióikkal szolgálták rá t2 elismerésre Valódi amatőrök dökre vényt" utaló „Öteve6 ls wsellk. még annyit, amennyit kívánnánk, „kultúrkalóriár inkább — mondottak félkomolyan-feltréfasan a felszajel- badulás első éveiben a sze: gedi munkáspárt-szervezetek vezetői. £s az MKP, S2DP, Belelapozunk a krónikába, a MADISZ. a SZ1M minAz elmúlt évben 88 foglal- dent megtett, hogy ezt az kozason 28.3 órát töltöttek a f^BÍ hangszer mellett, s a hu- gardák, a dalegyletek renszonhét ízben szervezett ki- dezvényei a gyárakban, a vonulások során volt olyan ! párthazaköan, ahol a demokratikus nevelést szolgáló színes műsorokkal szóJdőezak la. mikor hat egymás utáni vasárnap kellett beöltözni az egyenruhába. Feljegyeztük, hogy az egyik alkalommal gyors fellépésre rakoztatták a város népét. A mozgalmat hamarosan kiterjesztették Szeged hatalmas határterületeire ls, a tanyák, a falvak népeire, volt szükség, s mindössze akikhez a kultúra addig egyetlen próbával is elő | nehezen jutott el. tudták adni az ukrán nép Amikor ünnepnapokon, kl- nemzeti himnuszát. Ez terSzellemi újjáépítés a Szovjetunió Művelődésügyi I vonulások alkalmával az Minisztériumának színháztudományi folyóirata, a Moszkvában megjelenő Teatr. ez évi áprilisi számában nagy tanulmányt közölt a Szegedi Szabadtéri Játékokról. A cikk írója, Betti Gían, a Szovjetunió Színházművészeti Szövetségcnek elnökhelyettese tavalyi magyarországi tanulmányútján ismerkedett meg a játékokkal. Minden előadást megnézett, beszélgetett Tori Jánossal, a játékok Igazgatójával, a rendezőkkel éa a műv.észeti vezetés más tagjaival. G. Glan cikkében meleg hangon, nagy elismeréssel ír a tavalyi elöadusokrol. „Mágikus és varázslatos" hatásúnak nevezi a játékot. Kiemeli a Turandot és a Tragédia előadásalt. Részletesen foglalkozik a produkciókkal, • rendezők és a szereplők művészetével. A Turandot bemutatójáról azt írja, hogy az a magas színvonalú szabadtéri színjátszás példája lehet. Bírálja viszont a beszámoló a West Side storit. B. Glan szerint az előadás — noha nem jelentéktelen értékei is voltak —, egészében nem vált Igazi. Jellegzetes szabadtéri produkcióvá. Az érdekes tanulmány befejező részében megemlíti, hogy a szegedi tapasztalatokat érdemes lenne felhasználni a harmincas években oly gazdag szovjet szabadtéri színjátszás részben elfelejtett hagyományainak újjáélesztéséhez. érdeklődő, nézelődő emberek sorfala közt felcsendülnek az indulók, polkák, kerlngök dallamai, kevesen gondolnak arra, milyen sok lemondással, ügyszeretetből fakadó áldozatvállalással jár a munkasórzenekar egy-egy ilyen feliepése. A 42 főnyi együttse valamennyi tagja szép, de nehéz es faradsagos társadaLmi munkával készül ezekre a gyakran esőben, sárban, vagy éppen tűző nyári napokon rendezett alkalmakra: munkaidő után próbádnak és ünnepnapokon „dolgoznak", amikor is másokat szórakoztatnak. Szóval valódi amatőrök. S hogy ezt most külön hangsúlyozzuk, nem véletlen, s kicsit célzatosan is történik. Néhány üzemben ugyanis nem értékelik eléggé ezeknek a zenészeknek a pluszmunkáját, nem biztosítanak számukra lehetőséget a próbák zavartalan látogatására! Egyetlen próbával Pedig a nyolcéves tradícióval rendelkező zenekarnak komoly érdemei vanmészetesen csak kellő zenei felkészültséggel rendelkező, jó szellemű kollektívával képzelhető el. Ku'lsszatltok A munkásörzenekar pedig ilyen együttes. Csak néhány nevet. Király Sándor a hangszerek „orvosa". Ha valaki panaszkodik „szerszámjára", kézbe veszi, addig javítja. míg rendesen nem engedelmeskedik gazdájának. Dani István. Salamon László, dr. Tompa Gábor éa még néhányan magas fokú hangszeres tudással rendelkeznek, akik nélkül egyes műsorszámok előadása nehezen képzelhető el. » akik fáradhatatlanul vélik, tanítják a fiatalabbaA kenderfonógyár, az egykori dohánygyár, a bőrgyár. meg a belvárosi, móravárosi, felsővárosi, rókusi MKP-szervezete-k és más munkás-kultúrgárdák Moliére, Csehov, Csokonai, | Móricz éa űj szerzők hala| dó szellemű színdarabjait, | verseit, dalait adták elő. Később a még hatékonyabb munka érdekében, az MKP kezdemenvezésére, a két munkáspárt ée a szakszervezetek megegyezésével átfogó szervezet létesült. A kulturális mozgalomban részt vevő munkások ée értelmiséglek, Szeged kulturális életének kiválóságai részvételével 1946 nyár elején a volt Kereskedelmi és Iparkamara termében (jelenleg id. Jancsó Miklós kollégium) ünnepélyes külsőségek között megalakult a Nagyszegedi Munkás Kvltúrszövétség. Pintér Gézát, ki• próbált munkásmozgalmi j harcost elnöknek, c sorok | íróját főtitkárnak választóikat. . .. ... 4ták meg. a azakosztályvezeA szegedi munkssőrzene- tdk ne/He Zsoldos .Takar művészeti vezetői Dobai József és Kovács Attila. Az együttes munkájáról, eredményeiről, terveiről Kovács Attilával beszélgettünk. Leginkább természetesen a küszöbönálló stkloa fellépem "l esett szó, de mikor az ottani műsorukról érdeklődtünk, csak annyit árult el; kulisszatitok. N. f. tök között pedig Zsoldos János, dr. Osváth Tibor, Mison Gusztáv ós mások voltak. A képzőművészeti . szakosztály építészeti várossétakkal kezdte működését. Dorogi Imre festőművészrajztanár olyan embereket, akik ezekről a dolgokról még alig hallottak, a város épületein tanította meg az építészeti stílusokra. Nem kisebb siker koronázta a képkiéllítások látogatását sem, amelyet Dinnyés Fenépi táncokat es balettet az ősz Révész Béla tánctanár társadalmi munkában tanította. Széles körű szavalóversenyek Indullak, amelyeken színészekből és írókból álló bíráló bizottság előtt Nagygyörgy Mária és a még egészen kislány Berek Kati bizonyultak a legjobbaknak. Színpad a vérmaradvanynél A Munkás Kultűrszövetség működésének első, valóban na®' tömegsikere o Tisza-parti szabadtéri játékok voltak. A Délmagyarország, n Népszava színes cikkekben, a szereplőkkel folytatott előzetes riportokban azámoét be a nagyarányú előkészületekről. Áz eseményt városszerte színes plakátok hirdették. A vérmaradvány északi oldalán a fiirésztelepiek és a ladagyáriak hatalmas színpadot ácsoltak össze. A fogadalmi templom pincéjében évek óta használatlanul porosodott kétezernyi széket a kendergyár, a gázgyár, a bőrgyár és a dohánygyár dolgozói lovas kocsikon szállították a színpad előtti pázsitra. Az MKP által kölcsönadott hangszórókat és a villanygyár nagy fényerejű lámpáit, a gyárak villanyszerelő brigadjai szereltek fel. Az érdeklődés óriási volt. Hz elsö előadás Elérkezett az első előadás estéje. A tölgy- A* platánoktól környezett térséget a kommunista R-gárda vett* körül. De hatalmas tömeg állt a kordonon kívül is, a sétány távolabbi térségén felmásztak a környező fákra, oszlopokra, a Tisza-parti kőkoriátokra, a várfalakra. A távolabbi helyeken sem panaszkodhattak a nézők. a hangszórók kitűnően működtek. Esténként Pintér Géza bácsival felváltva kö- szobor talpazatáról. Baiáza szöntöttük a hatalmas mun- Béla. aki eddig a sötét nékas kulturális megmozdulás zőtérröl figyelte a próbát, közönségét. Több mint húsz felugrott: kultúrgárda, két munkás- — Nem jó! Ez így szavadalkör. három szavalókórus, i„t _ kiáltotta és a szína néphadsereg zenekara, sxavalók és konferansziék sora adta a műsorokat. A legemlékezetesebbek Móricz, Kedrov, Szimonov, Zllahy, Sachs, Barlúsz egyfel« vonaso.ai, Breinik Antal A lazadók, Darvas József Szakadék című drámái. Balla Ferencnek — Balázs Béla által lektorált — színmüve, Hiénák a Dón völgyében voltak. Az előadás fénypontját azonban Madach Az ember tragédiájának egyes színei jelentették, melyeket Sarlal István színművész rendezett. Evekig beszédtárgya volt a legjobb munkasszínjátszók: Nagygyorgy Maria, Berek Kati, Ecsedt Gézáné, Bovatsek Magda, Krasznavölyyi Anna, Balga Erzsébet, Jároli Jenöné, Kiss Mária, Misán Györgyi, Németh Éva, Kórsa Júlia, Lengyel Aranka, Apró Margit, Mison Hona, Komócsin Klári. Sebes Tibor, Bárkányi Ferenc, Kovács Antal, Jurka József, Matuszka József, Varga János, Gál Albert, Skabla Jenő, Heinrich János, Szokolal István, Pickler Tamás. Misán György, Kovács Emil ée többen mások alakítása. A munkás dalegyletek nemcsak dal műsoruk kai, hanem Az ember tragédiája párizsi színében a Marseillaise megrázó erejű előadásával is remekeltek. Hatalmas sikert arattak a Hiénák a Dón völgyében szovjet és magyar katona „kóristái" partizánes katonadalalkkal. Balázs Béla közbeszól.., A teljes sikerhez nagyban hozzájárultak az előadások háttérbe húzódó mozgatói: a rendezők, dísz« létezők, öltöztetők, vtiágositók serege. Nem kevésbé járult hozzá nagy költőnk; az akkor többször Szegeden, szülővárosában tartózkodó Balázs Béla is. Segítségére jellemző a következő epizód* Éjjel egy óra volt, A hiénák a Dón völgyében főpróbája* amikor már az előző előadás hallgatóságától kiürült a tér. Berek,. Kati, -a partizánlány szerepében éppen a darab záró szövegét mondta R hatalmas díszlet-LeninSokan, sokfelől indultunk..." Bajcsy-Zsilinszky Endre élelÉtjáról Az ellenállási mozgalom vértanújának. Bajcsy-Zsilinszky Endrének 80, tíUletcsnapjaról emlekezik az ország. Szarvason. 1888. június 6-án született, apja dr. Zsilinszky Endre tanár, tönkrement földbirtokos volt, anyja Bajcsy Maria A fiű 1923-ben vette fel a Bajcsy-Zsilinszky nevet, anyja és anyai ősei iránt érzett tiszteletből. A Zsilinszkvek a századfordulón Békescsaban éltek, ahol vad gyűlölködésben alít egymással izemben az urak és a radikális parasztok tábora Az urak egyik vezetője dr Zaitinszk" Endre volt. Származása, rangja, akkori eszmei vittek az egykori huszártisztet Szegeden 1919ben az ellenforradalmárok közé. A munkásság és szervezetei iránt bizalmatlan. Elsősorban származás szerint osztáh ozza az embereket, az elit és a paraszt milliók patriarchális szövetségére epítené fel sajátos demokratuzmusót. Mégis: a parasztságot földreformmal szeretné gazdaságilag erősíteni: nevelni, tanítani akarja a tömegeket, szociális igazságtételt követel a szegények javára. Ennyi eleg. hogy megértse az olvasó, törvénysterűen szembe kellett kerülnie a: ellenforradalom után 'kialakult kormánypolitikával. Hitler fasizmusában felismerte a világveszedelmet. s mert mély meggyőződése volt. hogy a kelet felé törő német, imperializmus egyik célpontja Magvarország, minden erejével küzdött az ellen, hogy a magyar politika, államvezetés. a Nácik uszályába szegődjék. Miután Cömhös Gvula a hatalomra került Hitler udvariasára sietett. Bajcsy-Zsilinszky elmondta a képviselőház 1933. június 29-1 ülésén: — A magyar történelem egyetlen hatalmas védekező gesztus a német imperializmussal Történelmi Emlékbizottság szemben. 1tt német világ nem volt ezer éven at, s itt nemet világ nem lesz! Hogy ezt megakadályozzuk, elmegyünk a golyoíg es az akasztófáig ... Senki sem gondolta akkor, hogy saját sorsát jósolta meg. Balfelöl baráti kezek nyúltak felé. Sokat tanult. olvasott, talán a legtöbbet a kor polgári politikusai közül. Gondosan figyelte a világpolitikái fejlődést és azt a válságot, amelyben hazánk politikai, gazdasági, kulturális e§ társadalmi értelemben vergődött, nem kis mértékben éppen az egykori ..szegediek" hl bél és bűnei következtében. Hamarosan megértette, hogy az egész nemzet jószándékú erőinek összefogására van szükség * náci behatolás, térhódítás ellen, n haza védelmére. Felismerte, hogy az összefogás fontos eleme a munkásosztály, s meglepetten vette tudomásul, hogy a hazafias kezdeményezések sokszor éppen a kommunistáktól érkeznek. Valóságos népfront alakult kl barati környezetében es ennek mind az antifasiszta, mind s háborúellenes mozgalmakban évről évre nagyobb súllyal mutatkozott meg a jelentősége. Amikor Teleki nem tudta megakadályozni a jugoszlávok megtámadásában való részvétéit, hanem öngvilkosságba menekült, Zsilinszky megérezte. hogy a katasztrófa küszöbére érkeztünk, ezt tanácskozásain, beszédeiben és újságcikkeiben törekedett kifejezni. Nem volt lehetősége, hogv megakadályozza a Bardossy-kormány döntését :Mapvarorszáp Hitler oldalán hadbalépett a Szovjetunió ellen. Az országgyűlésen Zsilinszky tiltakozott, azután pedig az írás és a szó fegyverével követett* Magyarország visszavonulását s szerencsétlen háborúból. amelynek kimenetelét előre látta. Sajnos, s kormányzóhoz és a miniszterelnökhöz intézett emlékiratai a címzetteknél nem találtak m«ertesre. De ébresztgette velük a béke és s katasztrófából valn menekülés reménységét mind szelesebb retegekben. Magyarországon növekedett az ellenállás a háborúval szemben, s a békefront polgári vezéralakja Bajcsy-Zsilinszky. Az egykori „szegedi" eljutott a neprfontos háborúellenes megmozdulásokig, tevékenykedett a munkájában, részt s-ett a tüntetéseken, s a sajtóban, parlamenti állasfoglalasaiban, az üldözöttek vedelmeben, a kommunista-perekben tett tanúvallomásában a háborúellenes antifasiszta nemzeti összefogás egyik tényezőjévé nőtt. 1944. március 19-én fegyverrel szállt szembe a rátörő németekkel, sebesülten került a megszállók fogságába. Október 15-én, Horthy kudarcba fulladt fegyverszüneti kísérlet* napján szabadult. Szalasi hatalomátvétele után valamennyi németellenes erő bizalmából jelent meg s Magyar Front, által kezdeményezett ellenállási mozgalom élen. Sajnos, a szervezkedést elárulták, mielőtt Zsilinszky megbízottai elindulhattak volna, hogy felvegyék a közvetlen kapcsolatot a szovjet seregekkel és a Szovjetunió kormányával. A katonai vezetőket, Kies János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest és Tártsay Vilmos századost Budapesten kivégezték, Bajcsy-Zsilinszky Endrét. 1944. december 24-én nyilas hóhérok Sopronkőhidán felakasztották. Halála küszöbén kísérletet, tettek, hogy eszméi megtagadására bírják, az életet kínáltak neki cserébe. Zsiliszky azonban az ajánlatokat megvetéssel visszautasította. Beszélgetéseiben vallotta, hogy halálával teszi a legnagyobb szolgáltatot hazájának és nemzetének. Utolsó sopronkőhidai fogolysétájén mondta két kommunista társának. Rajk Lászlónak és Varga Istvánnak, akik közül Varga ma is élő tanúja a drámai beszélgetésnek: — Elkezdtünk valamit, sokan, sokfelől indultunk. nem a dicsőségért, hanem a népért, HZ országért... nem sikerült... a halottak is szolgálatot tesznek . _ a túlélők ... folytassák a harcot Minden nemzetben lehetnek hitványak, a nemzet nem lehet becstelen. Önök vigyék tovább a harcot, vállalják és vigyék a felelősséget... A halott Zsilinszky! a nemzet részvétele kisérte 1945-hen, a felszabadulás után a tarpai temetőbe, ahol" megpihenni kívánt. Születésének évfordulóján megint, magasra lobban a részvét lángja, s a halottban az antifasiszta ellenállás hősét, az országépítő összefogásra buzdító politikust ünnepeljük. BERNÖ1 KOCSIS LÁSZLÓ piádra lépett. Berek Kati majdcsakncra sírva fakadt, kedvenc Jelenete volt, éppen azért, mert jól lehetett szavalni. Balázs Béla megsajnálta: — Nem a szavalat; a szöveg nem jó — szólt és felállt R szoborta 1 pa zatra. Beszélni kezdett Tartalmilag nem változtatott a szövegen, csak a szavak voltak mások. Természetes; partizAnlény szájába való meggyőző vádirata volt az a fasizmusnak, amit az ősz költő elmondott. Persze az új szöveg leírásáról szó sem lehetett* oly váratlanul Jött. De Berek Kati egyszeri hallásra kitűnően megtanulta. És így mondta azután minden este a darab záró akkordját jelentő szöveget, szabadon* igazán... Emlékeztetőt! Az 1946-os nyári szabadtéri játékok nagy törne gsikert arattak. Ez aztán a Tisza Szálló nagytermében állandó színpad felállítására, s a Széchenyi téri Muzsikáló nyári esték megrendezésére biztatta a szegedi munkás kulturális mozgalom vezetőit. Ezek a rendezvények, a Munkás Kultűószövetség működét*- nagy . lépéssel vitte előre Szeged népe demokratikus nevelésének és a két munkáspárt közeledésének ügyét. Méltó lenne, ha a szegedi városi tanács megörökítené az egykori kultúrmunkások emlékét. A vár északi falánál az egyik nagy fa törzsén emléktábla, vagy közelében emlékoszlop hirdethetné munkásságukat, a Munkás Kultűrszövetség úttörő tevékenységét. Dr. BALLA FERENC 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 19««. Június 3.