Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 149. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1966. június 25. Az új terv vitája az országgyűlésben Képünkön: Kádár János, Gáspár Sándor fel Cseterki Lajos elvtársak a parlament üléstermében r ks országgyűlés pénteken délelőtt 10 orakor folytatta tanácskozását, a népgaz­daság harmadik ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslat vitáját Vass Istvánné elnöki megnyitója irtán elsőként Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese emelke­dett szólásra. Beszéde után Oláh Pál Bács­Kiskun megyei, Csergő János Borsod me­gyei, dr. Zsigmond László Vas megyei, Klaukó Mátyás és dr. Sáró András Békés megyei, Ivokal János Fejér megyei és La­katos András Somogy megyei képviselő kapott szót Azután dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, majd Harrer Fe­renc budapesti, Nemeslaki Tivadar Komá­rom megyei, Sümegi Ján® Nógrád me­gyek Valter Imre Somogy megyei és Ke­leti Ferenc Pest megyei képviselő szólalt fel a vitában. Elmondta véleményét a törvényjavaslatról dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Sárfi Rózsi Szabolcs megyei és Gém Ferenc Borsod megyei képviselő is a parlament tegnapi ülésén. Ezután az országgyűlés pénteki ülését berekesztették. A parlament ma, szomba­ton délelőtt 10 órakor folytatja tanács­kozását (A tegnapi ülésről Fock Jenő beszédét dr. Szabó Zoltán és dr. Trautmann Re­zső miniszterek felszólalását ismertetjük.) Fock Jenő: A gazdaságpolitika korszerűbb eszközeire van szükség Harmadik ötéves tervün­ket a kormány meggyőződés­Fel tudja javasolni elfoga­riasra a tisztelt országgyű­lésnek. A terv az. összes érintett minisztériumok és főhatóságok együtt® mun­kájával, gond® mérlegelés­sel. a lehetőségek számba­vételével készült. Szakem­berek ezrei vettek részt fon­tos részletek kidolgozásában. A terv készítése tudomány® jellegű, alkotó tevékenységet követel meg. Ugyanakkor vem nélkülözheti a dolgozók minden rétegének állandó aktív közreműködését, a tár­sadalmi jellegű ellenőrzést sem. Tervünk realitását ezek B tényezők nagymértékben erősítik — mondotta beve­zetőben Fock Jenő. Tervünket nagymértékben jellemzi a józanság, a reali­tások számbavétele. Ez azonban nem jelenti azt. hogv végrehajtása könnyű feladat. Ellenkezőleg: egész tevékenységünket az élet minden területén magasabb szintre kell emelni. mert 0 terv. különösen ónnak alapvető koncepciója csak ily módon telj®íthető. Fock elvtárs kijelentette: A terv alapvető vonásának tekintem, hogy abban tük­röződik pártunk gazdaságpo­litikája. E gazdaságpolitika fő .' vonásaiban mintegy 10 éve alakult-ki. Megerősítette pártunk konferenciája, gaz­dagította és konkretizálta a párt VII. kongresszusa, je­lentős mértékben továbbfej­tesztette a szocializmus alap­jainak lerakásával, a mező­gazdaság szocialista átszer­vezésének befejezésével pár­tunk VIII. kongresszusa. Több ízben tárgyaltunk ró­la itt az országgyűlésben is, s gazdasági jellegű törvé­nyeinket e gazdaságpolitika szellemében alkottuk. Gazdaságpolitikánk alap­ján előbb konszolidáltuk a népgazdaság helyzetét, majd bővítettük a termelést, emel­tük a termelékenységet és az életszínvonalat Állandó­an fejl®ztve a gazdasági élet mechanizmusát, ezen belül a gazdaságirányítás rendszerét, eljutottunk a gazdasági mechanizmus át­fogó reformjához. kainkat. A fogyasztási cik­kek termelésének üteme összhangban a lakosság megfelelő ellátásával és az export követelményekkel, megközelíti a termelőeszkö­zök termelésének ütemét. A tervidőszak folyamán előreláthatóan még számí­tásba nem vett erőforrások képződnek. Ezekből — a ne­gyedik 5 éves terv időszaká­ra a zökkenőmentes átmenet követelményeit is figyelembe véve — elsősorban az ener­giaellátás megjavítása, a vegyipar bővítése és az épí­tőipar gyorsabb fejlesztése érdekében kell intézked­nünk. Alkotó munkánk e/ismeréséért A további fejlődés és a reform Vannak, akik a gazdálko­dással, gazdaságirányítás­sal, a gazdasági mecha­nizmussal kapcsolatos kriti­kái-önkritikái észrevételek­ből, cikkekből, vitákból olyan következtetést vonnak le, hogy nemcsak a gazda­sági mechanizmus, hanem gazdaságpolitikánk is re­formra szorul. Ez téves kö­vetkeztetés. A reform — mint erre a Központi Bizott­ság határozata rámutat — fontos tényezője a gazdaság­politika továbbfejlesztésének. A gazdasági mechanizmus alap® megjavítása minde­nekelőtt azért szükséges, hogy gazdaságpolitikánk minél hatékonyabban érvé­nyesülhessen. A harmadik ötéves ter­vünkben kitűzött célok össz­hangban vannak gazdaság­politikai feladatainkkal, fi­gyelembe veszik adottsága­inkat és lehetőségeinket. Továbbra is az ipar lesz a népgazdaság legdinamiku­sabban fejlődő szektora, de az eddigieknél összehangol­tabb és határozottabb intéz­kedésekkel bizt®ítjuk, hogy a mezőgazdaság — a nagy­üzem bázisán — az előző 5 évnél gyorsabban és a gaz­daságosság követelményei­nek megfelelőbben fejlődjön. A termelésnek elsősorban a műszaki színvonal emelése révén kell fejlődnie. A terv meghatározza a megtermelt nemzeti jövedelem felhasz­nálásának arányait úgy, hogy az biztosítsa mind a tovább­fejlődéshez, a bővített újra­termeléshez szükséges beru­ház.ásokat, mind a fogyasz­táshoz, az életszínvonal eme­léséhez szükség® erőforrá­sokat. Előirányozza, hogy a nehézipar fejlesztése elsődle­gesen érvényesüljön, de ez is — mint a többi tervelő­irányzat — figyelembe veszi az ország sajátosságait, reá­lis lehetőségeinket, a népgaz­daság erőforrásait, az ará­nyos fejlesztés követelmé­nyeit, a termelés gazdasá­gasságának fokozását, a nem­zetközi munkamegosztás el­mélyítésére irányuló szándé­Az ipari szerkezet kedve­zőbbé válása javítja az or­szág külkereskedelmi hely­zetét. Egyrészt lehetővé vá­lik, hogy korábban külföld­ről beszerzett termékeket idehaza gazdaságosan elő­állított termékekkel pótol­juk, tehát importot takarít­sunk meg. A kiviteli előirányzatok megkövetelik az irányító szervektől, hogy sajátos esz­közeikkel segítsék az export fejlesztését, illetve a terme­lővállalatoktól, hogy termé­keiket magas technikai, tech­nológiai színvonalon állítsák elő, hogy azok a piacon ked­vező feltételek között legye­nek értékesíthetők. A piacon a verseny éles. Ha meg akarjuk állni he­lyünket a versenyben, a konstruktőröknek, a fizikai dolgozóknak, a műszaki és gazdasági területen műkö­döknek fokozottabban kell alkalmazkodni a piac köve­telményeihez. A magyar mű­szakiak, közgazdászok, fizi­kai dolgozók gyakran bizo­nyítják, hogy képesek kivá­ló termékek előállítására, termelékeny, gazdaság® munka elvégzésére. Ezt bi­zonyítja sok egyéb tényező mellett a Budapesti Nemzet­közi Vásáron bemutatott gyártmányaink évről évre javuló színvonala. Bátran fcelí követelményeket tá­masztani. Világosan ki kell jelölni a tennivalókat, ma­gas színvonalon kell szer­vezni a munkát, s az ered­mény nem maradhat el, A magyar nép alkotó mun­kájának újabb és újabb el­ismerését, megbecsülését tud­juk megszerezni. Fokozott együttműködés A tervidőszakban követke­zetesen törekszünk a nem­zetközi munkamegosztásban való részvételünk fokozásá­ra. Tapasztalataink igazol­ják, hogy az országnak az a leghasznosabb, ha termé­szeti és egyébb adottsága­inknak leginkább megfelelő termelést folytatunk. Az el­zárkózás a nemzetközi mun­kamegosztástól nagy társa­dalmi v®zteségek.kel jár, előbb-utóbb akadályozza a termelés bővítését. Viszont a nemzetközi munkamegosz­tásban való fokozottabb részvétel kiterjeszti a gaz­dasági potenciált. Lehetővé válik más országok tapasz­talatainak, eredményeinek átvétele és hasznosítása. A kölcsönös előnyök alapján a részt vevő országok bizton­ságosabban fejlődhetnek. Meggőződésünk, hogy gaz­daságpolitikánknak ez a vo­nása a társadalmi munka termelékenységének emelé­sét szolgálja — mondotta, Fock elvtárs ezután hang­súlyozta, hogy a jövőben to­vább fokozzuk együttműkö­désünket a Szovjetunióval, amely mind az importban, mind az exportban elsődle­ges partnerünk. A szocializ­must épitö baráti országok­kal is erősíteni és gazdagí­tani szándékozzuk gazdasági kapcsolatainkat, mindenek­előtt a KGST keretében. Szorosabbá kívánjuk tenni gazdasági kapcsolatainkat a gyarmati sorból nemrég fel­szabadult népekkel. Politikai irányvonalunk­nak megfelelően építjük gaz­dasági kapcsolatainkat a tö­(.Folytatás a 2. oldalon! Elutazott az Osztrák KP delegációja Közlemény a küldöttség magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Köziponti Bizott­sága meghívására 1966. június 20—23 között Franz Muhri­nak, az Osztrák Kommunista Párt elnökének vezetésévél baráti látogatást tett hazáinkban az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. A delegáció tag­jai voltak: Fried.1 Fürnberg, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Alfréd Ruschitzka, a Politikai Bizottság tagja és Hednrich Fritz, a Központi Bizottság tagja. A küldöttség magyarországi látogatása során eszme­cserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, Szirmai Istvánnal, a Poli­tikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával és Szurdi Istvánnal, a Központi Bizottság titkárával. A két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjuk tevékenységéről, a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi kommunista mozgalom kérdéseiben elfoglalt állás­pontjukról. A szivélyes elvtársi légkörű megbeszéléseken a megtárgyalt kérdésekben telj® nézetazonosság nyilvánult meg. A két párt képviselői megállapították, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Osztrák Kommunista Párt viszonyát a közvetlen, szoros, elvtársi kapcsolatok jellem­zik. amelyek a két párt sok évtized®, harc® együttmű­ködésére nyúlnak vissza. Mindkét párt feladatának tartja, hogy e kapcsolatokat továbbfeji®sze. s pártküldöttségek* pártvezetők kölcsönös látogatása útján méginkább elmé­lyítse. A két párt képviselői úgy vélik, hogy további erőfe­szítéseket kell tenrii a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért A jelenlegi helyzetben kü­lönösen égetővé vált a nemzetközi kommunista mozga­lom akcióegységének megteremtése az imperializmus el­leni harcban, mindenekelőtt a vietnami kérdésben. A két párt képviselői úgy vélik, hogy folytatni kell a testvérpártok két- és többoldalú ®zmecseréjét a nem­zetközi kommunista mozgalom legfontosabb problémáiról, így a pártok jobban megismerkedhetnek egvmás tevékeny­ségével, véleményével ós hozzájárulnak a kommunista vi­lágmozgalom egységének erősítéséhez. A lóét párt képviselői szükség®nek tartják a két szom­széd® ország, a Magyar Népköztársaság és Ausztria kap­csolatainak javítását. A két párt úgy véli, hogy a ket szomszéd® ország. Magyarország és Ausztria gazdasági, kulturális és más jellegű kapcsolatainak sokoldalú fej!®z­tése mindkét nép érdekeit szolgálja, s elősegíti a béke ügyét Európának ebben a térségében. Mindkét párt támo­gatja a két ország gazdasagi kapcsolatainak szélesítését, a kulturális csere és az idegenforgalom fejl®ztését a köl­csönös előnyök alapján. Az ®ztrák államszerződés pontos betartása, Ausztria örökérvényű semlegességének figyelembe vétele fontos elő­feltétele Ausztria függetlenségének, az ®ztrák nép boldo­gulásának, a két ország kapcsolatai fejlődésénele. Ezzel el­lentétben áll, hogy az utóbbi időben egy® ®ztrák reakciós körök szorgalmazzák Ausztria csatlakozását a Közös Piac­hoz és különböző manőverekkel — többek között Habsburg Ottó Ausztriába való visszaengedésével — a két ország kapcsolatainak megzavarására törekszenek. A két párt képviselői rámutattak a mind jobban kiraj­zolódó amerikai—nyugatnémet kétoldalú együttműködés veszélyeire. Ez az együttműködés, különösen az a terv, amely a revansista politikát folytató nyugatnémet vezető körök kezébe atomfegyvert szándékozik juttatni, súlyosan fenyegeti Európa és az egész világ békéjét. A két párt egyetért azzal, hogy a nyugatnémet imperialisták törekvé­seit meg kell hiúsítani, ezért harcol az európai biztonsági rendszer mielőbbi létrehozásáért; támogatja azt a íavasla­tot, hogy hívják össze az európai kommunista pártok ér­tekezletét, amely az európai biztonság ügyét hivatott meg­tárgyalni és úgy véli, hogy mind ezen az úton. mind más modon elő kell segíteni az európai béke biztosítását és megszilárdítását A két párt a leghatározottabban elítéli az Amerikai Egyesült Államok vietnami agresszióját és azt a nézetet vallja, hogy a vietnami nép hősi harcának támogatása az amerikai agresszió megfékezése kötelessége mindenkinek* akinek drága a világbéke és a népek szabadsagának ügye. A ket part képviselői kijelentik, hogy a vietnami prob­lémát, csakis a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy* illetve a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front'ötpon­tas feltétele alapján lehet rendezni. Az Osztrák Kommunista Párt küldöttsége átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az Oszrak Kommunista Párt meghívását, hogy küldjön párt­küldöttséget Ausztriába. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a meghívást elfogadta. » Az Osztrák Kommunista Párt küldöttsége csütörtököm elutazott hazánkból. (MTI) Ülést tartott a Szeged városi pártbizottság Tegnap, pénteken délelőtt a Kálvin téri pártszékház­ban ülést tartott az MSZMP Szeged vár®i bizottsága. Ezen Perjési László elvtárs, az MSZMP Szeged vár®i bizottságának első titkára tartott tájékoztatót a gazda­sági mechanizmus reformjá­ról a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának 1966. május 25—27-i ülésének határozata alapján. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt Ágoston Jó­zsef, az MSZMP Csongrád me­gyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei pártbizottság ®ztályvezetője is. A b®zá­molót követően felszólaltak még Piros László, Dani Já­n®. Balog István, Berzse­nyi Laj®, dr. Márta Ferenc, Börcsök Ferenc, a pártbizott­ság tagjai és Nagy Miklós, az MSZMP szegedi revíziós bizottságának elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents