Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

w Az új ötéves terv vitája az országgyűlésben (Folytatás az 1. oldalról.) együttműködés minden olyan kés országokkal. Népgazda- lehetőségét készek vagyunk ságunk gyonsabb fejlesztése felhasználni, amely kölraö­érdekében a gazdasági nős előnyöket nyújt Választékosabb hazai ellátás Azt szeretnénk, ha a la­kosság ellátásának fejlődé­se mind sokoldalúbb lenne, ha a rendelkezésére álló árualapok választéka a je­lenlegi nél nemcsak nagyobb, hanem bővebb is lenne. A fogyasztási cikkek bő­ségének megteremtése nem könnyű feladat s talán eb­ben az 5 éves tervben ma­radéktalanul nem oldható meg. De gazdaságpolitikánk­nak ezt a vonását nem té­veszthetjük szem elöl, sőt a lehetőségekhez képest erő­síteni ls akarjuk — mon­dotta, majd így folytatta: Tisztelt országgyűlés! Az Ötéves terv első évének ed­dig eltelt időszakában ked­vezőeknek ítélhetők a gaz­dasági eredmények. A terv főbb céljait — úgy látszik —, ez évben is elérjük. Ked­vezően alakul ipari termelé­sünk, s az ipar termelékeny­sége. A mezőgazdaságban az aktuális munkákat nagy szorgalommal végzik. A ter­méskilátások reményt keltő­ek. A külkereskedelmi for­galom alakulása is biztató, s úgy tűnik — megértve az egyenleg alakulásának fon­tosságát — kellő erőfeszíté­sek történnek az előirányza­tok teljesítésére. A beruhá­zások szervezettebbé tétele, a koncentráció fokozása ér­dekében Intézkedéseket fo­ganatosítottunk és remlélhe­tő, hogy — várakozásunknak megfelelően — etéren ls ja­vulás következik be. Ami a termelés gazdaságosságát illeti, szintén biztatóak a jelek. A termelés jobban összhangban van a szükség­letekkel, s a készletek emel­kedése nem túlzott. Az év elején hozott bér­jellegű intézkedéseink ked­vező visszhangot váltottak ki. Az áremelési és hasonló jellegű intézkedéseink végül is megértésre találtak, az árcsökkentéseket pedig örömmel fogadták. A lakosság ellátása nem zökkenőmentes, vannak vá­lasztéki hiányok, de ezek alapvetően nem zavarják az ellátását Mindent egybevet­ve az ellátás, a hiányossá­gok ellenére, jobb, mint bár­melyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedé­sek után, azonban az embe­rek a hiányosságokra sokkal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodálkoz­nunk és kötelességünk min­den kérdésre, felmerülő ké­telyre őszintén válaszolni. Az emberek úgy vélekednek: rendben van, tudomásul vet­tük a húsáremelést de most eztán legyen hús; éspedig olyan, amilyet vásárolni akarunk. A vágóállat-fel vásárlási árak és a hús fogyasztói árának év elejei felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátásban. Ilyen gyors javulással senki nem is számolt. Tudtuk, hogy egyik hónapról a másikra nagy változás nem állhat be. Intézkedéseink csak egy­két év alatt hozhatnak érez­hető javulást detileg tervezettnél több árut bocsátunk a belkereskedelem rendelkezésére, bővítjük a készárú importot. a ruháza­ti ellátás már javul. A keres­let normalizálódik. A folya­matos ipari szállítások, vala­mint a rendkívüli intézkedé­sek nyomán az ellátási hiá­nyosságok fokozatosan eny­hülni fognak. A megtett rendkívüli In­tézkedések mindenképpen szükségesek voltak. Egyré­6zük átmenetileg rontja kül­kereskedelmi forgalmunk egyenlegét de más áruk ter­venfelüli exportjával ez el­lensúlyozható lesz. Megállapítható, hogy a la­kosság. életkörülményei az elmúlt évhez képest javultak. Megfelelő a foglalkoztatott­ság, többet vásárolnak, nő a takarékbetétállomány. A sze­zonális élelmiszerek meny­nyisége több, áru általában alacsonyabb mint tavaly ilyenkor volt Áttekintve gazdasági hely­zetünket, elmondhatjuk, hogy mint minden évben, most is vannak gondjaink, könnyebben és nehezebben megoldható problémáink. Ezek egy részét ez évben nem is tudjuk végleg meg­oldani. Sok azonban a po­zitív jelenség, és biztató, hogy ezek vannak többség­ben. Üj feltételek, új követelmények A húsárak és a fogyasztás Az év első hónapjában — miután a húsáremelés már ekkor ismert volt — a la­kosság sertéshús vásárlása 2000 tonnával (20 százalék­kal) volt nagyobb az egy év­vel korábbinál. Sokan a napi szükségleten felül vásároltak húst és azt a legkülönbözőbb módon tartalékolták. Annyi kolbász egyetlenegy eszten­dőben sem készült a háztar­tásokban. mint ez év elején. Az év következő 2 hónapjá­ban jórészt az elővásárlások következtében, mintegy 2000 tonnával kevesebb húst vá­sárolt a lakosság. A második negyedévben a húsvásárlások mértéke a tavalyihoz viszo­nyítva nem emelkedett, ha­nem csökkent. A viszonyítási alap azonban irreális. Emlé­kezet®. hogy tavaly száj- és körömfájás sújtotta az állat­állományt. A kivágások szá­ma megnőtt, s közben az export — különösen az év első felében — majdnem le­hetetlenné vált. Ez rendkí­vüli helyzetet teremtett, az ellátási színvonalat lászólag javította s közben tetemes károkat okozott a népgazda­ságnak. Az áremelés óta a kereslet egyre inkább eltolódott az eddig is nagyobb mértékben vásárolt sertéshús irányába. A nagyobb keresletet eddig nem tudtuk maradéktalanul kielégíteni, bár erre tettünk intézkedéseket. Az első félév­ben forgalomba hozott hús­ból a sertéshús aránya 65 százalék, az elmúlt év első félévéhez kép®t lényegében nem változott. Az első félévben forga­lomba hozott fagyasztott marhahús az össz® húsnak kevesebb, 'mint 10 százaléka. A lakosság azonban ezt a mennyiséget sem szív®en vásárolta meg. Arra törek­szünk, hogy a második félév­ben ezt az arányt tovább csökkentsük. Ismeret®, hogy a húsár­emelés hatására egyes terme­lök az év első hónapjaiban jelentősen emelték az élő- és vágott baromfi árát. Az ál­lam az export rovására nö­velte az élőbaromfi eladást. Májusban például nyolcszo­rosát adták el az egy évvel korábbi mennyiségnek. En­nek eredményeként javult az ellátás, az árak pedig általá­ban a tavalyival azonos szintre mentek vissza. Ezek az intézkedések még nem fognak húsbőséget ered­ményezni, de fokozatosan enyhítenek az ellátás jelen­legi szűkösebb helyzetén, összességében 1966-ban a belkereskedelem a lakosság ellátására a tavalyival azo­nos mennyiségű húst hoz forgalomba. Tisztelt országgyűlés! Az idei és a jövő évi munkán­kat meghatározza, hogy az 5 éves terv végrehajtásának megszervezésével egyidejű­leg részleteiben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechanizmusát. Sokoldalú munka szükséges ahhoz, hogy a Központi Bizottság irányelvei alapján az új gaz­dasági mechanizmust kidol­gozzuk, bevezessük, a gya­korlati életben ellenőrizzük. Pártunk az ellenforrada­lom leverése után az ország érdekeinek jobban megfelelő gazdaságpolitikát dolgozott ki. Ennek megvalósítására a régi mechanizmus alkalmat­lan volt. Ezért a gazdaság­politikával egy időben jelen­tős változtatásokat ®zközöl­tünk az eddig érvényben levő gazdasági mechanizmu­son is. Az azóta eltelt tíz év alatt, az élet követelmé­nyeinek megfelelően, fej­lesztettük a mechanizmus elemeit. A népgazdaság egé­sze már szocialista alapokon nyugszik, gazdaságpolitikánk megvalósításának feltételei is megváltoztak. E feltéte­leknek megfelelően kell a jelenlegi mechanizmust to­vább fejleszteni, most egy­idejűleg egész rendszerén jelentős változtatásokat esz­közölni. A Központi Bizottság ha­tározata tudományos alapos­sággal fogalmazta meg a .teendők összességét A re­form alapvető célja a szocia­lizmus gyorsabb építése előtt álló — jórészt önmagunk te­remtette — akadályok elhá­rítása és a hatékonyabb gazdaságfejlesztési eszközök kidolgozása. A határozatot nagy érdek­lődéssel tanulmányozzák szerte az országban. A szak­emberek széles köre vizsgál­ja, hogy milyen tennivaló hárul rá, milyen keretek kö­zött valósíthatja meg elgon­dolásait hogyan alakul munkája a jövőben. A dol­gozók többsége bízik benne, hogy a Központi Bizottság határozata, mint mindig, most is a népjólét ügyét szolgálja. Vannak — s ez természetes — aggályoskodó hangok is. Hiszen sokan még nem látják egyértelmű­en és világosan, mi követ­kezik a határozatból. Figye­lemmel erre, talán hasznos a fő vonásokat megemlíteni. A kormány munkaterve szerint a következő főbb tennivalók vannak: ki kell dolgozni a különböző idő­tartamú népgazdasági ter­vek készítésének elveit és módszereit Időben közölni kell a vállalatokkal, ho­gyan készítsék a jövőben év® terveiket Az új beruházási rend­szer kialakítása érdekében sürgősen ki kell dolgozni az általán® elveket a döntési jogköröket az egyeztetési és jóváhagyási eljárás egysze­rűsítését. Szabályozná kell a hitelfinanszírozás rendjét, a vállalatok ós a finanszíro­zó bank kapcsolatát A már folyamatban levő beru­házások közül ki kell vá­lasztani, melyek megvalósí­tása történhet a továbbiak­ban is központi pénzeszkö­zökből, s milyen feltételek mellett Ki kell választani, hogy a folyamatban levő beruházá­sokból melyeket kell hitelből finanszírozott beruházásokká átalakítani. Az 1968-ban kez­dődő beruházások közül meg kell jelölni a központi eszközökből megvalósítható beruházások körét. Ki kell alakítani a beruházási hi­telek feltételeit, meg kell határozni a vállalatfejlraz­tósi alap képzésének és fel­használásának módját Rugalmas árrendszerre van szükség Kedvezőbb fejlődési ütem Megnőtt a kereslet a ruházati cikkek iránt A ruházati árcsökkentések­kel kapcsolatban hallani olyan kérdést, hogy miért inem kapni az üzletekben a leszállított áru cikkeket? Egészében ezekből a cikkek­ből az ellátás sokkal jobb, mint eddig volt, de a keres­let ugrásszerűen meg növeke­dett A ruházati cikkek for­galma az előző évhez viszo­nyítva januárban 13 száza­lékkal alacsonyabb volt. Februárban már több mint 130 százaléka, márciusban — valamelyest csökkenve — de még mindig 118 százaléka volt az előző évinek. A vá­sárlások jobban növekedtek, mint az várható volt. Min­den számításunkat felülmúl­ta. hogy februárban a ja­nuárihoz kép®t nylon haris­nyából másfélszer®ére. kon­fekcionált ágyneműből, nylon zokniból több mint kétszere­sére, kötöttáruból majdnem két és félszeresére, orkán ka­bátból több mint két és fél­szeresére nőtt a forgalom. Az utánpótlás ennél lassúbb volt, így a cikkek egyrésze — az árcsökkentéssel, továbbá az Ipari szállítás elmaradásá­val összefüggésben — az el­látás javítására tett intézke­déseink ellenére is átmeneti­leg hiánycikké vált. Az áruhiány kiküszöbölésé­re igen sok intézkedés tör­tént. A könnyűiparban nö­veltük a kapacitást, a nyers­anyagból többlet importot rendeltünk el. Gondoskod­tunk a tervenfelüli termelés­hez szükség® bér- és egyéb kiadások fedezetéről. Az ellá­tás további javítására fokoz­zuk a baráti -országokkal folytatott árucserét. Az ere­A gazdasági mechanizmus reformjával azt kívánjuk elérni, hogy jobban kihasz­náljuk a szocialista gazda­ságban rejlő lehetőségeket, szorosabb legyen a vállalati és állami érdekek egysége, kedvezőbbé váljék gazdasági fejlődésünk üteme. A gaz­dálkodás alapvető szervei, a vállalatok nagyobb önálló­sággal, több felelősséggel, a szükségletekkel jobban össz­hangban, a piac követelmé­nyeinek, a fogyasztók érde­keinek megfelelőbben dol­gozzanak. A gazdasági mechanizmus reformja során továbbfej­lesztjük tervezési rendsze­rünket, erősítve a központi ós a távlati tervezést, na­gyobb önállóságot adva a vállalatoknak saját tervük elkészítéséhez. Mindezt úgy, hogy a gazdasági vezetés hatékonyabb legyen, az anyagi érdekeltség fejlőd­jön, biztosítva, hogy a vál­lalatok eredmény® műkö­dése közvetlenül hasson a személy® jövedelmekre. Azt akarjuk elérni, hogy a gazdasági kérdésekben ott döntsenek telj® felelősség­gel, ahol az adott problé­mákat a legjobban ismerik. A vállalatok ügyeiket, ter­melési, létszám-, bér- és egyéb problémáikat ma­guk — a felsőbb szervek részletekbe menő beteszólá­sa nélkül — intézzék. Ne írják elő különböző mutató­számok: mit, mikor és ho­gyan termeljenek, milyen felújításokat, beruházásokat hajtsanak végre, mit forgal­mazzanak, milyen készlete­ket képezzenek. A tervgazdálkodásnak olyan rendszerét kívánjuk megvalósítani, aiol a köz­ponti szervek a legdöntőbb kérdéseket, a legfőbb ará­nyokat, fejlesztési irányokat megalapozottan döntik el, a körülményeket messzemenő­en figyelembe véve, tehát kialakítják — a gazdaság­politikának megfelelően — a népgazdaság fejlesztésének irányát A helyi szervek pedig a termelés, a forgal­mazás, az elosztás területén operatívan gazdálkodnak, a gazdaságpolitikai elveknek és döntéseknek megfelelő­en. Ismert, hogy az új mecha­nizmus egyik sarkalat® té­tele az árreform. Etáért az árreform irányelveire a kor­mány külön határozatot ho­zott. A termelői árak ren­dezését úgy kell szervezni, hogy a konkrét árak meg­állapítása valamennyi gaz­dálkodó egységs»él folyama­tosan történjék, de legké­sőbb 1967. szeptember l-ig befejeződjék. Az árrendszer átalakítása után tisztábban láthatók majd a fejtesztésl tennivalók, gyorsabban ha­ladhatunk a műszaki fej­lesztésben, a gyártmány­struktúra átalakításában, a társadalmi munka termelé­kenységének emelésében. Olyan rugalmasabb ár­rendszert kívánunk létre­hozni, ahol az áraknak az eddiginél szűkebb körét ha­tározzák meg központilag. Ennek megfelelően lesznek rögzített hatósági árak pL egy® alapanyagokra, alap­vető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Lesznek hatósági megkötéssel moz­gó megállapodásárak, pL nyersanyagok bizony® kö­rére, a fogyasztási cikkek jelentős részére. Ez azt je­lenti, hogy az ár hatóság pL vagy maximálja az árat vagy az adott termékcso­portra irányárat állapít meg, korlátozva az eltérés lehetőségét. Végül lesznek szabad árak, többek között félgyártmányokra, alkatré­szekre, bizony® fogyasztá­si cikkekre. Az árrendszer nem lesz merev, az árképzés formáit a szükségleteknek megfelelően lehet és kell majd alkalmazni. Folytalva a főbb kor­mányzati feladatok felsorolá­sát, megemlítem, hogy a vállalati jövedelemszabályo­zás és a vállalati anyagi ér­dekeltség új módszerelnek kialakítására ki kell dol­gozni az adók és a dotációk rendszerének, valamint a vállalatoknál maradó nye­reség felhasználásának ál­talános szabályait. Legké­sőbb 1967. szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni a vállalati nyer®ég felhasz­nálásának általán® rendjét ás konkrét mértékét Az új hitel- és pénzfor­galmi rendszer megvalósítá­sának előfeltételekónt ki kell dolgozni a forgóeszköz­finanszírozás irányelveit, a vállalatok közötti elszámo­lás új rendszerét A bér- és munkaügyi kérdések rendezésével kap­csolatban meg kell határozni az alkalmazandó bértétele­ket, a részesedési alapból fi­zethető jövedelemkiegészi­tés szabályait és mértékét, a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos intézkedések kö­rét, a munkaviszony jog­szabályainak módosítási el­veit. Ki kell dolgozni a nép­gazdaság különböző terüle­tén folyó műszaki kutató­munkák összehangolásának rendszerét A találmányi és újítási rendszer továbbfej­lesztésére javaslatot hell ki­dolgozni. Az áruforgalommal kap­csolatban meg kell vizsgál­ni a termelővállalatok és a készletezők, a nagykereske­delmi, a külkereskedeJml vállalatok forgalmazásának rendjét és javasolni ken a szükség® szervezeti és mű-' ködési változtatásokat Á külkereskedelem területét il­letően ki ken dolgozni a speciális gazdasági eszközök; a központi, a viszonylati irá­nyítás, az export-import en­gedélyezés rendszerét és el­veit A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek önállóságának növelésére kl kell alakíta­ni — a csoporttulajdonból eredő speciális adottságok messzemenő figyelembevéte­lével — az új gazdálkodási, adózási és anyagi érdekelt­ségi rendszert. Rendszeres tájékoztatás az intézkedésekről Az állami intézkedések előkészítése Ebből a korántsem telj® felsorolásból is látható, hogy a gazdaságpolitika megvaló­sításának újabb, korszerűbb eszközét hozzuk létre. Olyan ®zköz ez, amely eredménye­sen fejlődve, lehetővé te­szi a gazdaságpolitika gaz­dagítását is. A Központi Bi­zottság határozata alapján a kormány már kidolgozta a teendők ütemtervét. Abból indultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik negye­déig elő kell készíteni a bevezetéshez legszüksége­sebb állami intézkedéseket. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gaz­dasági mechanizmus életbe léphessen. A munka következő sza­kaszában, a népgazdaság egészét átfogó szervekre, el­sősorban a Pénzügyminiszté­riumra, az Ország® Terv­hivatalra és az Ország® Arhivatalra hárulnak nagy feladatok. Természetesen szorosan együttműködve a különböző szervekkel, mert csak így képzelhető el a munka határidőre történő szakszerű elvégzése. Az új mechanizmussal kapcsolat® jogi rendezést is párhuzamosan el kell vé­gezni. 1968. január 1-ére az alapvető új jogszabályoknak készen kell lenniök, hogy a mhnka törvény® alapokon folyjék. A tanácsok gazdasági tevé­kenységével kapcsolatban ja­vaslatot kell tenni a külön­böző szintű tanácsok és az egyes tanárai szervek gazda­sági feladatainak elhatárolá­sára. a tanácsok és a gazda­sági minisztériumok együtt­működésének módjára. Sza­bályozni kell a tanácsok ter­vezési rendszerét, jóváhagyá­si rendjét. Az állami szervek már el­kezdték a munkát és a gaz­dasági bizottság az elmúlt héten döntött a termelői árak rendezésének legfőbb elveiről — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány véleménye szerint az új mechanizmus bevezetésével kapcsolat® előkészítő felada­tok, az államvezetésben dol­gozók jó munkájával a szük­séges időre elvégezhetők. Fock elvtárs a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a kormány kötelességének tart­ja, hogy a mechanizmussal kapcsolatos munkákról idő­ről időre beszámoljon az or­szággyűlésnek, olyankor, ami­kor a gazdasági élet valami­lyen vonatkozása, pl. az ál­lami költségvetés, van napi­renden. A dolgozók informálásá­hoz. a gazdasági mechaniz­mus bonyolultabb kérdései­ben való eligazodáshoz nagy segítséget nyújtanak a társa­dalmi szervek. A társadalom különböző rétegeinek, a gazda­sági vezetés különböző szint­jein dolgozóknak más és más jellegű problémáik, helyen­ként kételyeik vannak és le­hetnek még hosszabb ideig. Ezekre is választ kell adni. Az új gazdasági mechaniz­mus alapvető vonásainak megmagyarázása még előt­tünk álló feladat, de egyre inkább előtérbe kerül a ki­adandó új állami határoza­tok ismertetése, magyarázása ls. Nem elégséges azonban a magyarázat, u ..ivizálni kell az embereket, holv a hatá­rozat szellemdolgozza­nak. Ez azt is jelenti, hogy t m®t előttünk álló gazdasági feladatokat igyekezzünk na­gyobb felelősséggel, jobb ha­2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 196& június 2Ü,

Next

/
Thumbnails
Contents