Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

KÖTÖTTÁRU t ' I ' K US ANYAGBÓL —- AUTOMATA MERLEGEK — MAJOLIKA DÍSZTÁRGYAK — IN FRA VÖRÖS SZÁRI­TOL A MPA A megye gyárai is készülődnek a BNV-re A Budapesti Nemzetközi Vásáron Csongrád megye gyárai és üzemei is kiállítják legjobb, legtetszetősebb ter­mékeiket. A Hódmezővásár­helyi Divat Kötöttáru gyár az iaen főleg szintetikus anvag­ból készült árukat, női puló­vereket. kardigánokat, kuli­kat. gyermek pulóvereket és kulikat, valamint férfi sport pulóvereket — összesen 10 modellt küld a vásárra. A gyárnak a BNV-n bemu­tatandó termékeinek tervezé­séné! figyelembe vették azo­kat az export és hazai igé­nyeket. ameb-ek szerint a kereslet főleg a szintetikus anvagbó! készült könnvebb. szellősebb, divat-kötöttáruk­ra irányul. A Hódmezővásár­helyi Mérleggyár 11 mérle­get kiild a vásárra. Bemutatják az idén már szériában gyártott elektro­nikus darumérleget. kiállítják a 200 kilogrammos optikai mérleget, valamint a 60 literes pormérleget is, amelyet lyukkártya-rendszer­rel. távirányítással is lehet működtetni. Üj formaterve­zett kivitelben kerül a vásár látogatói elé a menetközben mérő csillemérleg. A Hódmezővásárhelyi Ma­Jalikagyárnak önálló pavi­lonja lesz a vásár területén, amelyben dísztárgyakat, de ezenkívül használati tárgya­kat is bemutat. Mintegy 120 •ser forint értékű terméket •zállítanak fel a vásárra, amelyeket a vásár látoga­tói meg is vehetnek. Újdonság lesz a virágkerté­szeti bemutató, melyet a gyár a hódmezővásárhelyi Marx Tsz-szel közösen ren­dez meg. Itt mutatják be az úgynevezett vízkultúrás vi­rágcserepeket is. A Hódme­zővásárhelyi Elektrofém Ktsz-né! most készült el an­nak a hatégős, összesen 1,5 kilowatt teljesítményű infra­vörös szárítólámpának a pro­totínusa. amelyet előrelát­hatólag a BNV-n is bemutat­nak. Ezt az infravörös szá­rítólámpát gépkocsik festése utáni gyors szárításra használ­ják. A Tisza Bútoripari Válla­lat csongrádi, központi gyár­egysége három kis konyha­garnitúrát és egy nagy kony­hagarnitúrát. valamint egy lakószoba berendezést kiild a vásárra. A vállalat 3-as számú, szegedi gyáregysége egv komplett dolgozószoba be­rendezést állít ki a vásáron, amely egy szek­rénysorból. íróasztalból, tár­gyaló-, dohányzóasztalból, telefon- és virágállványból áll. Mind a berendezések, mind pedig az ülőbútorok fémvázasak. Az ÉM Építő­gépjavító és Gépgyártó Vál­lalat 9. sz. fűtőberendezési gyár csongrádi gyáregysége gáztüzelésű léghevítő-beren­dezést és különféle szellőző­berendezéseket állít ki. Részt vesz a BNV-n a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gép­gyár makói gyáregvsége is. Látható lesz a kiállításon a gyár egyik fő terméke az TTBA-típusű borsóarató gép. Ezenkívül a gyáregységben gyártott malmi gépek közül valószínűleg kiállítanak egy búzamosót is. 1 Felavatták a Móra Ferenc diákotthont Tegnap délben ünnepélye­sen felavatták a József At­tila Tudományegyetem új diákotthonát, a 15 millió forint beruházással Újszege­den épült Móra Ferenc Di­ákotthont. Az avatóünnepsé­gen megjelent Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Oz­vald Imre, a városi pártbi­zottság osztályvezetője, dr. Meisel János, a Művelődés­ügyi Minisztérium főosztály­vezetője, Arvai József, a vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese. valamint az egyetem professzori karának számos tagja. Az ünnepséget dr. Szabó Zoltán akadémikus, az egye­tem rektora nyitotta meg. Beszédében a többi között hangoztatta, hogy az új di­ákotthon újabb lehetőséget jelent az egyetem számára a nevelőmunka további ja­vításához. Rámutatott, hogy a diákotthont kollégiummá kell fejleszteni. Oktatóknak, hallgatóknak egyaránt ez az egyik legfontosabb feladata. Az ünnepségen avatóbe­szédet dr. Meisel János mondott, A beszédek elhangzása után a megjelentek megte­kintették a diákotthon kor­szerű, jól felszerelt épületét, amelynek jelenleg 320 böl­csészkari lány lakója van. Ha Idríszet übb, mint valaha: KISZ-Mub a József Attila Tudományegyetemen Szívélyes, családias lég­körben került sor a József Attila Tudományegyetem if­júsági klubjának felavatá­sára. Szegeden, a Liliom utcában. Az új létesítmény­több százezer forint értékű állami beruházás útján nyújt most már sokrétű szórako­zási lehetőséget az egyete­mista fiatalságnak. Dr. Sza­bó Zoltán egyetemi tanár, a tudományegyetem rektora megnyitó beszédében hang­súlyozta a jelentős állami támogatás jelentőségét, majd a Művelődésügyi Minisztéri­um küldöttei, az állami-, párt- és KISZ-vezetők meg­tekintették a klubot. Az új klubban a KISZ-bizottság elhelyezése után is bőven marad hely szórakozásra: büfé, táncterem, játékszoba szolgálja a fiatalok kikap­csolódási igényeit. Szakszervezeti aktívák kitüntetése Szegeden A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsának el­nöksége szombaton délelőtt 11 órakor Szegeden, a Hun­gária étterem különtermé­ben ünnepi aktivaülést tar­tott. A megjelenteket Oláh Mihály, az SZMT elnöke üdvözölte, majd dr. Németh Lajos, az SZMT mb. vezető­titkára mondott ünnepi be­szédet. Az ünnepi beszéd után Oláh Mihály a „Szakszerve­zeti munkáért" kitüntető jelvény arany fokozatát nyújtotta át Albert Lajos ruhagyári dolgozónak, a vállalat társadalmi bírósága elnökének, Doktor Lajos nyugdíjasnak, a szegedi ecsetgyár volt szb-titkárának. Katona István nyugdíjasnak, az építők szakszervezete sze­gedi helvi csoportja vezető­ségi tagjának, aki 1920 óta tagja a szakszervezetnek Kéri József vasutas dolgozó­nak, a Vasutas Szakszerve­zet megyei bizottsága tag­jának, Neumann Istvánnak, a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja dolgozójának, a központ szb­titkárának. Nyári János nyugdíjasnak, a Textiles szakszervezet megyei bizott­sága tagiának, Rajity Lyu­bomirnak. az AKÖV nyug­díjasának, aki 1927 óta tagja a szakszervezetnek, Rozgonyi Lászlónak, a derekegyházi állami gazdaság dolgozójá­nak és Sajó Gyula nyugdí­jasnak, az ÉDOSZ helyi csoportja elnökének, aki 1933 óta tagja a szakszerve­zetnek. A kitüntető jelvény ezüst fokozatát tíz, a bronz fokozatát pedig tizenhárom kiváló szakszervezeti aktívá­nak nyújtotta át az SZMT elnöke. Többen tárgyjutal­mat kaptak odaadó szakszer­vezeti munkájukért. Az ünnepi aktívaülés résztvevőit a Csongrád me­gyei országgyűlési képviselők csoportja nevében, valamint a megyei tanács vb és a népfront megyei bizottsága nevében Katona Sándor or­szággyűlési képviselő, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára üdvözöl­te. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága nevében Koszorús Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa kívánt további jó munkát a megjelent és kitüntetett szakszervezeti aktíváknak. Műanyag fólia alatt dúsabb termés Szegedi kutató ígéretes kísérletsorozata Horváth Imre, a József Attila Tudományegyetem nö­vénytani tanszékvezető do­cense, érdekes kísérletsoro­zat eredményeiről számolt be doktori disszertációjában a Tudományos Minősítő Bi­zottság előtt. A fiatal tudós 1959 óta vizsgálja, hogyan befolyásolja a növényeket érö napsugárzás spektrumá­nak megváltoztatása — ezt különböző színű műanyagfó­liák alkalmazásával érte el — a növények fejlődését, termésük mennyiségét és minőségét. A vizsgálati eredmény ta­núsága szerint három, nép­élelmezési szempontból fon­tos növény, a bab, a borsó és a paradicsom mindig ak­kor adja a legnagyobb és tápanyagokban leggazdagabb termést, ha sárga műanyag­fólia alatt termesztik, tehát a színképben a sárga hul­lámhossz-tartományba tar­tozó sugarak kerülnek elő­térbe. A sárga fóliával ár­nyalt parcellák termése minden esetben több és jobb volt, mint azoké, ame­lyeket szabadon ért a nap­sugárzás. Ez azt igazolja, hogy nem annyira a sugár­zás erőssége, mint inkább összetétele befolyásolja a növények fejlődését. (MTI) Világ proletárjai, egyesüljetek! Gáspár Sándor elvtárs nyilatkozata A Központi Sajtószolgálat munkatársa május 1. alkal­mából felkereste Gáspár Sándor elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a SZOT főtitkárát, s né­hány kérdést intézett hozza. Az alábbiakban ismertetjük Gáspár elvtársnak a kérdé­sekre adott válaszait. - Máius 1 s nemzetközi munkásmozgalom nagy se­regszemléjének napja. Mi­lyen gondolatok jegyében ünneplik az idei május el­sejét a Szakszervezeti Vi­lágszövetséghez tartozó szakszervezetek? I — Hetvenhat esztendeje a nemzetközi proletariátus mindig közösen ünnepli ezt a napot. Hogy ebben a há­romnegyed évszázadban mi minden történt — és éppen a munkásosztály ereje, al­kotókészsége és nemzetközi szolidaritása jóvoltából —. azt nemhogy egy nyilatko­zat, de többkötetes könyv is nehezen foglalhatja össze. Mégis: gondolataink ilyen­kor végigvágtatnak ezen a 76 éven, benne a két világ­égés szörnyűségein, de az azokból mindig hatalmasab­ban és győzelmesebben kike­rülő nemzetközi munkás­mozgalom útján is. Persze, szép ünnepi szóként is cseng­het ez a megfogalmazás: mert a „hatalmas", a „győ­zelmes" kifejezés nem mond­ja el azt is, mennyi szenve­dés. küzdelem és véráldozat kellett a mai eredmények­hez. Mert a tőke elleni küz­delem dédapáink kora óta egyre bonyolultabb lett. egy­re magasabb követelmények elé állítja a dolgozók mil­lióit. Május elseje értelmét és alapgondolatait mindig ennek a harcnak a jelsza­vai foglalták össze. — A hetvenhat évvel ez­előtti első közösen ünnepelt május elseje jelszavát, a Kommunista Kiáltvány köz­ismert zárósorát kell idézni talál legelsősorban: „Világ proletárjai, egyesüljetek!" Ez a jelszó születése óta min­dig aktuális, de nehéz lenne olyan időszakot kiválasztani a munkásmozgalom történe­téből, amelyben időszerűbb lett volna, mint napjaink­ban. A tőke nemzetközi mé­retekben ellentámadásokkal próbálja csökkenteni az új társadalmi rend előretörésé­nek ütemét és ezek az el­lentámadások nem egy or­szágban bombák hullását, asszonyok és gyermekek na­palm és gáz okozta halálá­val járnak, másutt lemészá­rolt munkások, értelmisé­giek. kommunisták és szak­szervezeti aktivisták tömeg­sírjait jelentik. Ezért a nem­zetközi feszültség növelésére irányuló törekvések minde­nütt ártanak a szocializmus ügyének — s mi május el­sejét akkor ünnepel jük mél­tón és a mai helvzet adott­ságainak megfelelően, ha gondolataink központjába állítjuk az imperialista tö­rekvések visszaszorítására, a do'gozó százmilliók harci szelleme erősítésére olv fon­tos egvség kérdését. Magun­kévá tessz":k az SZVSZ VI. kongresszusának a nemzet­közi helvzettel kapcsolatos állásfoglalását, nem nézzük tétlenül az. USA és más tő­kés hatalmak néoelnvomó. a gyarmati rendszer konzer­válására. vagv új cégérek alatti restaurálására irá­nyuló kísérleteit, a szolida­ritás sokféle formájával, megnyilatkozásával állunk ki mindenekelőtt a vietna­mi nén, de Indonézia és minden más nép haladó erőinek oldalán. — Május elseje, a nem­zetközi munkásünnep a gyak­ran ismételt kifejezés sze­rint a munka ünnepe. De nem akármilyen munkáé. A zászlók és virágok ezen a napon azt az. alkotó emberi munkát köszöntik, amelyet csak békében lehet végezni és amelyet a békéért végez­nek. A mi társadalmi ren­I dtink építése •— gondjaink és nem könnyedén megva­lósuló új törekvéseink fi­gyelembevételével is — az emberhez egyedül méltó, a békét védő és a nemzedé­kek jövőjét szolgáló, alkotó tevékenységhez tartozik. Ezért nálunk május elseje — akárcsak a szocialista épí­tést végző több országban is — a nemzetközi szolidaritás és a saját békés építőmun­kánk kettős ünnepe, szocia­lista társadalmunk eredmé­nyeinek természetes, vagy szavak nélküli díszszemlé­je is. — A SZOT és a KISZ Központi Bizottsága április elején (elhívással fordult a dolgozókhoz az MSZMP IX. kongresszusa tiszteleté­re kibontakozó munkaver­sennyel kapcsolatban. Ez a felhívás a korábbi ha­sonló felhívásoknál konk­rétabb versenvcélokat szor­galmaz. Hallhatnánk-e Gáspár elvtárstól valamit a kongresszusi munkaver­seny eddigi tapasztalatai­ról? — Az idei munkaverseny — benne a pártkongresszus tiszteletére bontakozóban le­vő versenymozgalom — lé­nyeg® vonásairól már több nvilatkozat hangzott el, me­rőben újat mondani így hát nem lehet róla. Néhány fon­tra vonásra mégis fel kell hívni a figyelmet. Ilyen pél­dául az, hogv az 1966-os termelési feladatokat az üze­mekben — műszáki konfe­renciák. termelési tanácsko­zások ezrein — alaposan és gondosan tanulmányozták, megvitatták, kitűnő javasla­tokkal egészítették ki. Táv­iratok, levelek hosszú sorát idézhetném, amelyek azt bi­zonyítják. hogv a Szakta­nács és a KISZ felhívása éppen a feladatok alapos is­merete révén találhatott ilyen széles köré vissz­hangra. — Hogyan tovább? A ver­seny — vele a tervteljesítés — sorsa szerintem most már elsősorban a gazdasági ve­zetők kezében van, hiszen az ismert feladatok (a ter­melékenyebb munka, a ta­karékosabb gazdálkodás, a jobb minőség, az exportfel­adatokra irányítandó na­gyobb figyelem) csak a munka jobb megszervezésé­vel és folyamatos anyagellá­tással teljesíthetők. Igen fontosnak tartja a Szakta­nács annak a szocialista el­osztási elvből fakadó alap­gondolatnak az érvényesíté­sét. hogy magasabb anyagi és erkölcs! elismerésben ré­szesüljön az, aki többet és jobbat ad a társadalomnak. Meggyőződésünk, hogv a ha­zánkhoz, rendszerünkhöz, a haladás gondolatához hű dol­gozó milliók megértik és át­érzik a versenvmozgalom je­lentőségét: valóra váltják az egész népünk javára végzett, a maguk javuló életét is szolgáló, valamennyiünk ér­dekeit és békénket munkáló erőf®zítések céljait. Kívá­nom mindazoknak, akikeze­ket a sorokat olvassák, hogy jó erőben, egészségben tel­jenek munkanapjaik és de­rűs. szép ünnepük legyen a* 1966-os május elseje. — Mlhen látja a termelés, a munkaverseny segítésén túl a szakszervezetek leg­fontosabb és legidőszerűbb feladatalt. különös tekin­tettel a dolgozók érdekvé­delmére? — Ha már a kérdés kü­lönválasztotta a két prob­lémacsoportot — én inkább összekapcsolnám — „a ter­melés segítése" nem olyan címszó, amely valahol fény­évnyi távolságban jár a munkás érdekvédelmétől, sőt, szeretnénk, ha megvalósulna, hogy mindenki megértse a két cél szoros összetartozá­sát, és köl®önhatásukat Nincs nálunk olyan terme­lési feladat, olyan verseny­mozgalom, amelynek meg­oldása. szervezése ne válna közvetlen, vagy közvetett mondón a dolgozó ember ja­vára. — Szakszervezeti mozgal­munk az MSZMP megala­kulása, a konszolidáció évei óía fokozatosan a helyére került, tevékenységi területe megnőtt, jogai ugyanígy szé­lesedtek. Bízvást elmondhat­juk, hogy a szakszervezetek megkérdezése nélkül úgy­szólván sehol sem döntenek. Ez jó is — de nem®ak jó. örülünk a növekvő jogkö­röknek és a velük együtt jelentkező felelősségnek, hi­szen mindkettő a nép érde­kében végzett munka muta­tója. De nem örülünk an­nak, hogy — kis túlzással szólva — néhol még a pos­tás feladatkörét is a szak­szervezeti bizottságokra ru­házzák. Ez kissé sok a meg­tiszteltetésből. Raita kell lennünk, hogy pontosabban meghúzzuk a szakszervezeti munka határait, s ez neno l®z könnyű feladat, de meg kell birkóznunk vele, külön­ben tényleges teendőinktől vesszük el az energiát, az időt. üzemi nyelven a „ka­pacitást". Pedig a következő években igen nagy felada­tok teljesítését várja el tő­lünk népünk, pártunk — jog­gal. — Ezekről is néhány gon­dolatot Világos, hogy a po­'itikai nevelő munkán javí­tani kell — az sem titok* hogy a termelést jobban se­gíteni az üzemi demokrácia szélesítésével, újabb százez­rek aktivizálásával lehet csupán. S amilyen mérték­ben a vállalati hatáskör nő — fokozódnia kell a szak­szervezeti munka hatékony­ságának is. Ezért a vállalati tervek kialakításába és a megvalósítás előkészítésébe sokkal több felelősséggel és kezdeményező erővel kell be­leszólnunk. Az új irányítási rendszernek az a módszere, hogy az iránvitás jogköré­nek jelentős részét decentra­lizálja. egyúttal a felelősség decentralizálását is jelenti. Egyszerű példával: ma még oda lehet állni egy üzem munkásai elé azzal, hogy „nincs nyereség mert nem kaptunk anyagkiutalást", de egy-két év múlva már nem lehet a felső irányításra tol­ni a felelősséget — nem lesz kibúvó. Ez a követelmény az egész évi munka olyan szervezését igényli, hogy a végén ne legyen szükség ki­búvókra. Sok l®z a tenni­valónk a szociális helyzet, a munkásvédelem, az üzem­egészségügyi javításában — és ha valamit általában az elkövetkező hónapokról mondhatunk, az az. hogy ideje lesz a saját feladatok tudatos, alapos felmérésé­nek. megismerésének min­den beo67.tásban és minden területen. Nin® olyan ve­zető — a gvárak igazgatói­tól a szakszervezeti bizal­miakig és a művezetőktől a szakmák ntozgalmi veze­tőiig —. aki az új tenniva­lók állandó tanulmányozása nélkül megállhatna a helvét Vasárnap, 1966. május L DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents