Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

Élelmezésünk és a mezőgazdaság m Korán jött a tavasz. Az elsö adandó alkalommal a földekre mentek a termelőszövetkezetek tagjai. Minden percet kihasználnak, hogy a tavaszi idényben pótoljanak valamit abból, amit az ősszel mulasztottak. A primőrök korábban kerültek a piacra, mint tavaly, vagy ezt megelőző években. Egészen elenyésző volt a fagykár. Áttelelő salátából több mint hat és fél millió fej, korai retekből több mint nyolcmillió csomó, karalábéból 2 millió csomó került felvásárlásra, a belső és külső piacokra. A földieper és a cseresznye is korábban érkezett, s megjelent az újkrumpli, a zöldborsó fő szezonjában vagyunk. A kedvező időjárás a következő napokban — minden valószínűség szerint — csökkentően hat a fogyasztói árakra is, az állami és a szabadpiacon egyaránt Igaz, hogy mezőgazdaságunk tavalyról maradt terheit még érzi. A csapadékos időjárás miatt 60 ezer hold szántó került víz alá. Ez nagymértékben hátráltatta mintegy 80 ezer hold — őszről elmaradt szántó megmunkálását. Még most is. mintegy 20 ezer hold megművelése késik a belvizek miatt. Ezek a körülmények néhány szövetkezetünkben jelentős gondot okoznak. A tavalyi vizes idő elpusztított vagy megrongált 11—12 ezer hold őszi kenyérgabonavetést. A tavaszi növények vetése — a kukorica kiléteiével — lényegében befejeződött. Sajnos, egyes növényféleségeknél az elvetett területek nagysága nem éri el a termeltető vállalatok előirányzott szerződéses területét. Ez cukorrépánál, szántóföldi zöldségféléknél, vöröshagymánál szembetűnő. A területi csökkenést ezeknél csak a jó terméseredmény ellensúlyozza. Sokat mond parasztságunk szorgalma, amely a gyorsan és jól végzett tavaszi munkákban jut kifejezésre. A gabona vegyszeres gyomirtásában, a lucerna első kaszálásában, •zőlók, gyümölcsösök növényvédelmi munkáiban mérhető ez a felelősségteljes tevékenység. Hs summás véleményt mondunk, leírhatjuk: az idei mezőgazdasági év jónak ígérkezik, de gondokat is hordoz magában. S ezek a gondok, ha nem megyünk eléjük, sok bajt okozhatnak élelmezésünkben, mezőgazdasági exportunkban. Lil A kulcskérdés a kenyérgabona, Hz és fél millió ember kenyere. A vetés körülményeit nézve egyáltalán nem kecsegtető a helyzet. Tavaly elsőként Csongrád megye szövetkezeti parasztsága fejezte be az aratást, cséplést. Példás rendben, holdankénfi magas terméshozammal. De ez a siker — sajnos — indokolatlan elégedettségre vezetett szövetkezeteink vezetőinek és tagságának körében Arra számítottak. hogy olyan idő lesz. mint 19G4-ben. amikor még novemberben is vígan dolgoztak a földeken. Ehelyett esős évszak köszöntött ránk, s nem tudtuk szervezetten. gvorsan és célszerűen kihasználni a kedvező heteket, napokat. Amikor már nekibuzdultunk volna, beállt az esős idő. A nyugvásnak tehát nagy szerepe van abban, hogy elmaradt 80 000 hold föld őszi megművelése. Ne szépítsük a múltat: ez a nyugvás is belejátszott abba, hogy nyolcezer hold kenyérgabonát nem vetettünk el, s ha ehhez vesszük a talajvíz pusztítását, a 11—12 ezer hold kipusztulását, megrongálódását, akkor a kialakult kép egyáltalán nem mondható kedvezőnek. Pc-dig kenyérgabona-felvásárlásunk mennyisége nem csökkenhet. Jövőre is éppen úgy igényel kenyeret az ország lakossága, s olyan mennyiségben. mint az idén! Nincsen pénzünk kenyérgabona-behozatalra, mert más teriiletek sínylenék meg azt. Ezért központi kérdés a kenyérgabona. Szövetkezeteink érzik ezt. A gabona vegyszeres gyomirtásában jelentkezett koncentrált erőfeszítés is erre mutat: 47 ezer holdon elvégezték ezt a munkát. Hátrányosan hatott, ho®' a vizes, laza talajra nem tudtak gépekkel rámenni. A kiszáradás idejére viszont a gabonák fejlettségi állapota már nem tette lehetővé a továbbfolytatást. Még sohasem kellett ennyire számba venni a gabonatermést, mint most. Hiszen közel 20 ezer hold kieseti. Ezért a betakarítás szemveszteségének csökkentésére annyira kell vigyáznunk, mintha arannyal bánnánk. (Vaiojaban arany is: , az élet fenntartasanak alapja.) Olyan nagyfokú tervezettséggel, precizitással nyúlhatunk csak hozzá az aratáshoz, csépléshez, hogy minimális szemvesztwség érjen bennünket. Nyílt kérdésként mondják: ebben az évben a szövetkezeti tagok, családtagok és vezetők ne tartsanak még több kenyérgabonát, mint amennyire szükségük van, vagyis a fejenkénti 220—230 kilót Ne történjen meg most az, ami szinte íratlan szabály volt, hogy a kenyérgabonából Indokolatlan feleslegek maradnak kint. Most ez nagy kárt okozna az ország lakosságának. 0 Egy hónap múlva Itt az aratás. A tavalyi tapasztalatok alapján kerüljük el a hibákat. Csongrád megyében mintegy 168 ezer hold kenyérgabonát kell betakarítani. Rendelkezésünkre áll 381 kombájn, 300 kévekötő aratógép. Ez magas gépesítési fokra utal, mégis számolnunk kell azzal, hogy a fejlettség és az időjárás következtében a gabona egy része megdől, s a gépi munka nem alkalmazható. A kézi kaszásokat már most, június elején készítsük el6, hogy elkerüljük a kapkodást, amely a szempergés veszélyét vonja maga után. Különösen a szegedi járásban, a rozsaratásnál jelentkezik a kézierő felhasználásának szükségessége. Itt a gépek alkalmazása nehezebb. A gyors és sikeres aratásnak, betakarításnak egyik feltétele, hogy gazdaságaink vezetői már most alakítsák ki azokat a munkaösztönzőket, amelyek elősegítik a családtagok — s ott, ahol szükséges — külső munkaerők bevonását. Az elképzeléseket már júniusban helyes közzétenni. hogy a tagság és a község lakossága megismerje. Ugyanígy fontos, hogy a gazdaságok vezetői már előre és idejében gondoskodjanak a betakarító eszközök kijavításáról és beszerzéséről, 6 ne tekintsék felesleges időtöltésnek a menetirány-terveket, táblakijelöléseket Nincs többé helye annak a káros felfogásnak, hogy a nyári betakarítási munka csak az aratásra és a aabonabetakarításra korlátozódik! Ez nem Igaz. Az aratás után, ezzel egy időben kerüljön sor olyan járulékos munkák elvégzésére is. mint a tarlóbuktatás, a nyári istállótrágyázás, a nyári mélyszántás. Nem jó, ha csak az aratást elképzelésekhez rendelkezünk tervszerű, szervezett keretekkel, hanem a kiegészítő munkákról is valamennyi érdekelt gazdaságban meg kell lennie a helyes, reális elképzelésnek. a tervszerűségnek. A tavalyi példákból e téren is vonjuk le a gyakorlat számára a tanulságot. Hiába végzünk ugyanis időben a gabonával, ha az utána kővetkező lépéseket már nem tartjuk fontosnak. Voltaképpen emiatt maradt el az őszi mélyszántás is. Egész éri mezőgazdasági munkánkhoz — a jelek szerint — kedvezőek a személyi és adottságbeli feltételek. Traktorainkra kiképeztünk 1965-ben 630 főt, idén 437-et. Ez biztosítja, hogy traktoraink, munkagépeink két műszakban dolgozhassanak. A beosztásokat, a bérezéseket is most kell kialakítani, nem pedig akkor ..alkudozni". amikor a gépeknek már két műszakban kellene dolgozniok. A gépjavítási munkákat viszont néhány helyen gyorsítani kell. A lelkiismeretes javítás a gépek használhatóságában fejeződik ki. A június 7—17-e közötti gépszemle legyen figyelmesebb. alaposabb é* szigorúbb, mint a korábbi években. Időben biztosítsák — tartalékokkal — a szükséges üzemanyagot, ho®' az ne okozzon zavart a munka dandárjában. Az inspekció, a ®-cws gépjavító szolgálat megfelelő szervezettséggel, közlekedési lehetőséggel és alkatrész-ellátottsággal segítse a munkát. A következő évi elegendő kenyérgabona-termést csak akkor remélhetjük. ha az idén a tervezett területeket megműveljük és bevetjük. Ezt figyelembe véve a betakarítás ütemének gyorsasága, a járulékos munkák •végzése még nagyobb jelentőséget kap. Eközben jelentkezik a kapások — kukorica, krumpli — nevelése, majd betakarítása, a szőlő, gyümölcs ápolása, betakarítása és a szüret. Jó, ha számolunk azzal is, hogy a kukorica érése elhúzódik — mint tavaly —, s ez nehezíti a gabonaágyak kialakítását. Most, a tavaly ősszel el nem vetett kenyérgabona helyére szerződéses takarmánygabona került. De az ősszel ezt a kényszermegoldást nem szívesen alkalmazzuk és mindenképpen szeretnénk is elkerülni. Ezért a nyári munkák gyors és jó befejezése feltétele az őszi munkáknak. Az előirányzott területeken minden gazdaságnak el kell vetnie a kenyérgabonát. Nem ismétlődhet meg a múlt évi elcsúszás. Szövetkezeti parasztságunk munkakészsége, munkakedve jó. Ezt mutatják az áprilisi-májusi hónapokban teljesített mezőgazdasági munkák. Az eredményes gazdálkodás főként az irányító szerveken, s a szövetkezetek vezetőin fordul meg. Különösen azon, hogy mennyire tudják összehangolttá, magas fokon szervezetté és tervszerűvé tenni a munkát, beleértve a szállítások szervezését, az időleges és huzamosabb időre szóló tárolás megoldását. Ne pusztuljon el megtermett érték szállítóeszközök, tárolóhelyek hiányában! A közös és a háztáji gazdaságokban a munkát ügy szervezzük, hogy a közös gazdaság sehol se kerüljön hátrányos helyzetbe, de a háztáji kisgazdaságok is maximumát adják lehetőségeinknek. Az árutermelés fejlesztése érdekében a meglevő lehetőségeink okos, célszerű kihasználása szükséges. Ennek érdeke megkívánja, hogy a szövetkezet és a piac kapcsolatára is jobban figyeljünk. A megtermelt áru szerződések útján eljut a termeltető vállalatokhoz, s onnan a belföldi, külföldi fogyasztókhoz. A tsz-ek és a háztáji gazdaságok kötelessége, hogy a szerződéses termékeken felül biztosítsanak több árut a megye városainak szabadpiacaira is. Nekünk már sok lehetőségünk van — sajnos kihasználatlanul — a tsz és a fogyasztó közvetlen kapcsolatánaK kiépítésére, de szövetkezeteink nehézkesen kezelik a kínálkozó alkalmakat. Alig van a megyében a szövetkezetek együttműködésére épített tsz-üzlet, holott az árutermelés és a fogyasztók körében közvetlen értékesítés lényeges eleme a szövetkezeti gazdálkodásnak, s a következő évek kereskedelmi, piaci viszonyában ez számottevő tényezőként lép elő. Miért nincs kezdeményezés? Miért mozdulnak nehezen? Hiszen sok jó szövetkezetünk — zöldség-, szőlő-. gyümölcs-, barom fi termesztésben — megörvendeztethetné kitűnő áruival közvetlenül is a városi fogyasztót, s a pavilonokban, elárusítóüzletekben, szabadpiaci elárusítóstandokon. Nenézkes ez az alig megindult egészséges folyamat, sajnos gyakran közigazgatásunk lassú ügyintézése miatt is. Elkelne több biztatás a tanácstól, sőt, ahol kell, a segítség is. A városi fogyasztó ezt igényli, a szövetkezeteknek is érdeke — bátrabban nyúljunk e kérdéshez. Itt a SZÖVOSZ is tud segíteni, ha energikusabban foglalkozik e fontos közgazdasági, kereskedelmi problémával. A termelőszövetkezeteinkben dolgozó kommunistákra, pártszervezeteinkre hárul, hogy szószólói, pozitív cselekvő részesei legyenek a tervszerűen, jól végzett mezőgazdasági munkáknak. ök legyenek a szövetkezetek tagjai körében a becsületes, tisztességes munka példamutatói, élő lelkiismeretei. Párttitkáraink és pártvezetőségeink kezdeményezően lépjenek fel a szervezett munka érdekében, s javaslataikkal, elgondolásaikkal segítsék a gazdaságokat, a szövetkezetek vezetőit. A parasztság munkájának elismerése nem marad el. Hiszen ebben az évben kitüntetett termelőszövetkezeteink eredményei nemcsak a megyében, az egész országban méltatásra kerültek. Ezeken az ünnepségeken mindenütt fogadalmat tettek a szövetkezetek vezetői és tagjai: rászolgálnak arra az elismerésre és bizalomra, amely őket a kormány és általa a dolgozó tömegek részéről érte. Csak örömet okozna minden becsületes embernek, ha idei munkánk alapján még több szövetkezetünk hívná fel magára a kormány figyelmét. Ehhez a lehetőségek most jók, csak megfelelően tudjunk élni velük. Szovjet kifli magyar állampolgároknak A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsanak Elnöksége érdemrendekkel és érdemérmekkel tüntetett ki magyar és román állampolgárokat, mert sebesült szovjet harcosokat mentettek meg a Nagy Honvédő Háború idején. A Honvédő Háború Érdemren.icnek második fokozatával tüntették ki Krasznai Istvánnét, Osváth Ákost (halála után), Horváth Endrét és Egyed Bélát, a Bátorságért Érdeméremmel Gerencsér Gabriellát és Horváth Józsefet. A kitüntetettek a háború éveiben egy magvar frontkórházban dolgoztak. Amikor 1945 tavaszán a Szombathelv közelében levő koncentrációs táborban halálra Ítéltek 50 szovjet hadifoglyot, életüket kockáztatva megmentették őket. A súlyosan sebesült szovjet katonákat elrejtették a fasiszlak elől és a szovjet egységek megérkezéséig ápolták és ®-ó®rkezclték őket. (MTI) Felmentések, kinevezések A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Borbándi János vezérőrnagyot, honvédelmi miniszterhelyettest más irányú pártmegbízatására való tekintettel beosztásából felmentette. Galambos József rendőrvezérőrnagyot, a belügyminiszter első helyettesét érdemei elismerése mellett. egészségi állapotára való tekintettel, saját kérelmére beosztásából felmentette, és belügyminiszter-helyettesse kinevezte. Jakab Sándort a belügyminiszter első helyettesévé kinevezte. Rácz Sándort belügyminiszter-helyettessé kinevezte. (MTI) UNESCO-iilés Budapesten A UNESCO Végrehajtó Tanácsa befejezte ülésszakának első részét. A VT tagjai René Maheu vezérigazgató vezetésével vasárnap Budapestre utaznak, ahol hétfőn és kedden tartják befejező ülésüket. Ez alkalommal a harminctagú végrehajtó tanácsban nem képviselt országok számos UNESCO-megbízottja is hazánkba látogat. Dr. Jóború Magda, a UNESCO Végrehajtó Tanácsának tagja az MTI párizsi tudósítójának adott nyilatkozatában ismertette a világszervezet irányító tanácsának munkáját, majd elmondotta. hogy a Végrehajtó Tanács ülésének befejező részén, amelyre kormányunk meghívására Budapesten kerül sor, egy konkrét kérdés I szerepel: hogyan lehet a műemlékvédelmet és ta* turistaforgalmat egymás szolgálatába állítani. A műemlékek az egész emberiség közkincsei, megőrzésük közös érdek. Egyes esetekben, mint például a nubiai emlékművek megmentésénél, az UNESCO kezdeményezésére nemzetközi összefogásra került sor. Ez azonban kivételes megoldás. A gyakorlatban járható út, hogy az egyes országok turistaforgalmának fejlesztésével fedezzék a műemlékek megőrzésének költségeit. Annál Ls inkább, mert a történelmi emlékek vonzzák a bel- és külföldi turistákat. A budapesti értekezlet alapos előkészítés után ezt a kérdést fogja megvizsgálni. Az ülésszakot hétfőn délelőtt U órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A záró ülésre előreláthatólag kedden délután kerül sor — tájékoztattak a magyar UNESCO bizottságnál. A tanácskozás befejeztével a vendégek gazdag programot bonyolítanak le, ismerkednek hazánkkal, kulturális eredményeinkkel. Ananásztermés Szegeden Terem az ananász a Szegedi József Attila Tudományegyetem újszegedi füvészkertjében, ami az európai botanikus kertek viszonylatában szenzációnak számít. Hét éve nevelik az úgynevezett trópusi házban a brazíliai őshazájú ananász bokrot s az elsö termés szebb, fejlettebb mint a nálunk téli hónapokból ismert egzotikus import gyümölcs. Egyéb látványosságai most az arborétumnak a teljes virágdíszbe öltözött rozárium — ahol a legújabb rózsafajták is megtalálhatók — és a mexikói pettyes, tigrisfoltos orchideák szirombontása. Ez utóbbiakat sikerült elszaporítani s most. már tizennyolc függő kosárban illatoznak a tóparti fűzfákon. Naponta érkeznek az ország minden részéből a látogatók. Májusban hetven iskola diákjai jártak itt tanulmányi kiránduláson. Ez idő alatt csaknem négyezren, köztük szovjet, német, lengyel és csehszlovák profeszszorok, kertészeti szakemberek és természetkedvelő turisták fordultak meg. A sok ezer növény birodalmában jó eligazítást ad a most megjelent ismertető füzet, amely nemcsak a kert történetével ismerteti meg az érdeklődőket, hanem térképpel, színes illusztrációkkal kalauzolja is a vendégeket, megismerteti őket a legérdekesebb s e®rben tanulságom látnivalókkal. Kísérlet radioaktív növényekkel Első ízben vetettek el Magyarországon olyan magvakat, amelyeket radioaktív besugárzással kezelt növények érleltek. A különleges kezelést, tavaly kezdték meg az agrártudományi egyetem izotóp-sugárkorljében, ahol az élő növényeket teszik ki sugárhatásnak. Az ezekből származó, s tavasszal elvetett kukorica-, ien-, bab-, borsó-, paradicsom- és paprikamagvak nem mutattak semmiféle elváltozást de a belőlük kikelt növények egv vésze már igen: azok a babés borsótövek, amelyek a legnagyobb sugárdózisban részesült növények magvaiböl nőitek ki. sokkal alacsonvabbak a többinél. Yasármnv 1966. májas 89. OÉL-MAGYARORS2Á6 3