Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

Élelmezésünk és a mezőgazdaság m Korán jött a tavasz. Az elsö adan­dó alkalommal a földekre mentek a termelőszövetkezetek tagjai. Minden percet kihasználnak, hogy a tavaszi idényben pótoljanak valamit abból, amit az ősszel mulasztottak. A pri­mőrök korábban kerültek a piacra, mint tavaly, vagy ezt megelőző évek­ben. Egészen elenyésző volt a fagy­kár. Áttelelő salátából több mint hat és fél millió fej, korai retekből több mint nyolcmillió csomó, karalábé­ból 2 millió csomó került felvásárlás­ra, a belső és külső piacokra. A föl­dieper és a cseresznye is korábban érkezett, s megjelent az újkrumpli, a zöldborsó fő szezonjában vagyunk. A kedvező időjárás a következő na­pokban — minden valószínűség sze­rint — csökkentően hat a fogyasztói árakra is, az állami és a szabadpia­con egyaránt Igaz, hogy mezőgazdaságunk ta­valyról maradt terheit még érzi. A csapadékos időjárás miatt 60 ezer hold szántó került víz alá. Ez nagy­mértékben hátráltatta mintegy 80 ezer hold — őszről elmaradt szántó megmunkálását. Még most is. mint­egy 20 ezer hold megművelése késik a belvizek miatt. Ezek a körülmé­nyek néhány szövetkezetünkben je­lentős gondot okoznak. A tavalyi vi­zes idő elpusztított vagy megrongált 11—12 ezer hold őszi kenyérgabona­vetést. A tavaszi növények vetése — a kukorica kiléteiével — lényegében befejeződött. Sajnos, egyes növényfé­leségeknél az elvetett területek nagy­sága nem éri el a termeltető válla­latok előirányzott szerződéses terüle­tét. Ez cukorrépánál, szántóföldi zöldségféléknél, vöröshagymánál szembetűnő. A területi csökkenést ezeknél csak a jó terméseredmény ellensúlyozza. Sokat mond parasztságunk szor­galma, amely a gyorsan és jól vég­zett tavaszi munkákban jut kifeje­zésre. A gabona vegyszeres gyomir­tásában, a lucerna első kaszálásában, •zőlók, gyümölcsösök növényvédelmi munkáiban mérhető ez a felelősség­teljes tevékenység. Hs summás véleményt mondunk, leírhatjuk: az idei mezőgazdasági év jónak ígérkezik, de gondokat is hor­doz magában. S ezek a gondok, ha nem megyünk eléjük, sok bajt okoz­hatnak élelmezésünkben, mezőgazda­sági exportunkban. Lil A kulcskérdés a kenyérgabona, Hz és fél millió ember kenyere. A ve­tés körülményeit nézve egyáltalán nem kecsegtető a helyzet. Tavaly el­sőként Csongrád megye szövetkezeti parasztsága fejezte be az aratást, cséplést. Példás rendben, holdankénfi magas terméshozammal. De ez a si­ker — sajnos — indokolatlan elé­gedettségre vezetett szövetkezeteink vezetőinek és tagságának körében Arra számítottak. hogy olyan idő lesz. mint 19G4-ben. amikor még no­vemberben is vígan dolgoztak a föl­deken. Ehelyett esős évszak köszön­tött ránk, s nem tudtuk szervezet­ten. gvorsan és célszerűen kihasznál­ni a kedvező heteket, napokat. Ami­kor már nekibuzdultunk volna, be­állt az esős idő. A nyugvásnak te­hát nagy szerepe van abban, hogy el­maradt 80 000 hold föld őszi meg­művelése. Ne szépítsük a múltat: ez a nyugvás is belejátszott abba, hogy nyolcezer hold kenyérgabonát nem vetettünk el, s ha ehhez vesszük a talajvíz pusztítását, a 11—12 ezer hold kipusztulását, megrongálódását, akkor a kialakult kép egyáltalán nem mondható kedvezőnek. Pc-dig kenyérgabona-felvásárlásunk mennyisége nem csökkenhet. Jövőre is éppen úgy igényel kenyeret az ország lakossága, s olyan mennyiség­ben. mint az idén! Nincsen pénzünk kenyérgabona-behozatalra, mert más teriiletek sínylenék meg azt. Ezért központi kérdés a kenyér­gabona. Szövetkezeteink érzik ezt. A gabona vegyszeres gyomirtásában je­lentkezett koncentrált erőfeszítés is erre mutat: 47 ezer holdon elvégez­ték ezt a munkát. Hátrányosan ha­tott, ho®' a vizes, laza talajra nem tudtak gépekkel rámenni. A kiszára­dás idejére viszont a gabonák fej­lettségi állapota már nem tette le­hetővé a továbbfolytatást. Még sohasem kellett ennyire szám­ba venni a gabonatermést, mint most. Hiszen közel 20 ezer hold ki­eseti. Ezért a betakarítás szemvesz­teségének csökkentésére annyira kell vigyáznunk, mintha arannyal bán­nánk. (Vaiojaban arany is: , az élet fenntartasanak alapja.) Olyan nagy­fokú tervezettséggel, precizitással nyúlhatunk csak hozzá az aratáshoz, csépléshez, hogy minimális szemvesz­twség érjen bennünket. Nyílt kérdés­ként mondják: ebben az évben a szövetkezeti tagok, családtagok és ve­zetők ne tartsanak még több kenyér­gabonát, mint amennyire szükségük van, vagyis a fejenkénti 220—230 ki­lót Ne történjen meg most az, ami szinte íratlan szabály volt, hogy a kenyérgabonából Indokolatlan feles­legek maradnak kint. Most ez nagy kárt okozna az ország lakosságának. 0 Egy hónap múlva Itt az aratás. A tavalyi tapasztalatok alapján kerül­jük el a hibákat. Csongrád megyé­ben mintegy 168 ezer hold kenyér­gabonát kell betakarítani. Rendelke­zésünkre áll 381 kombájn, 300 ké­vekötő aratógép. Ez magas gépesítési fokra utal, mégis számolnunk kell azzal, hogy a fejlettség és az időjá­rás következtében a gabona egy ré­sze megdől, s a gépi munka nem alkalmazható. A kézi kaszásokat már most, június elején készítsük el6, hogy elkerüljük a kapkodást, amely a szempergés veszélyét von­ja maga után. Különösen a szegedi járásban, a rozsaratásnál jelentkezik a kézierő felhasználásának szükséges­sége. Itt a gépek alkalmazása nehe­zebb. A gyors és sikeres aratásnak, be­takarításnak egyik feltétele, hogy gazdaságaink vezetői már most ala­kítsák ki azokat a munkaösztönző­ket, amelyek elősegítik a családtagok — s ott, ahol szükséges — külső munkaerők bevonását. Az elképzelé­seket már júniusban helyes közzé­tenni. hogy a tagság és a község la­kossága megismerje. Ugyanígy fontos, hogy a gazdaságok vezetői már elő­re és idejében gondoskodjanak a be­takarító eszközök kijavításáról és be­szerzéséről, 6 ne tekintsék felesleges időtöltésnek a menetirány-terveket, táblakijelöléseket Nincs többé helye annak a káros felfogásnak, hogy a nyári betakarí­tási munka csak az aratásra és a aabonabetakarításra korlátozódik! Ez nem Igaz. Az aratás után, ezzel egy időben kerüljön sor olyan járulékos munkák elvégzésére is. mint a tarló­buktatás, a nyári istállótrágyázás, a nyári mélyszántás. Nem jó, ha csak az aratást elképzelésekhez rendelke­zünk tervszerű, szervezett keretek­kel, hanem a kiegészítő munkákról is valamennyi érdekelt gazdaságban meg kell lennie a helyes, reális el­képzelésnek. a tervszerűségnek. A tavalyi példákból e téren is vonjuk le a gyakorlat számára a tanulságot. Hiába végzünk ugyanis időben a ga­bonával, ha az utána kővetkező lé­péseket már nem tartjuk fontosnak. Voltaképpen emiatt maradt el az őszi mélyszántás is. Egész éri mezőgazdasági munkánk­hoz — a jelek szerint — kedvezőek a személyi és adottságbeli feltételek. Traktorainkra kiképeztünk 1965-ben 630 főt, idén 437-et. Ez biztosítja, hogy traktoraink, munkagépeink két műszakban dolgozhassanak. A beosz­tásokat, a bérezéseket is most kell kialakítani, nem pedig akkor ..alku­dozni". amikor a gépeknek már két műszakban kellene dolgozniok. A gépjavítási munkákat viszont néhány helyen gyorsítani kell. A lelkiisme­retes javítás a gépek használhatósá­gában fejeződik ki. A június 7—17-e közötti gépszemle legyen figyelme­sebb. alaposabb é* szigorúbb, mint a korábbi években. Időben biztosítsák — tartalékokkal — a szükséges üzemanyagot, ho®' az ne okozzon zavart a munka dandárjában. Az ins­pekció, a ®-cws gépjavító szolgálat megfelelő szervezettséggel, közlekedé­si lehetőséggel és alkatrész-ellátott­sággal segítse a munkát. A következő évi elegendő kenyér­gabona-termést csak akkor remélhet­jük. ha az idén a tervezett terüle­teket megműveljük és bevetjük. Ezt figyelembe véve a betakarítás ütemé­nek gyorsasága, a járulékos munkák •végzése még nagyobb jelentőséget kap. Eközben jelentkezik a kapások — kukorica, krumpli — nevelése, majd betakarítása, a szőlő, gyümölcs ápolása, betakarítása és a szüret. Jó, ha számolunk azzal is, hogy a kuko­rica érése elhúzódik — mint tavaly —, s ez nehezíti a gabonaágyak ki­alakítását. Most, a tavaly ősszel el nem vetett kenyérgabona helyére szerződéses takarmánygabona került. De az ősszel ezt a kényszermegol­dást nem szívesen alkalmazzuk és mindenképpen szeretnénk is elkerül­ni. Ezért a nyári munkák gyors és jó befejezése feltétele az őszi mun­káknak. Az előirányzott területeken minden gazdaságnak el kell vetnie a kenyérgabonát. Nem ismétlődhet meg a múlt évi elcsúszás. Szövetkezeti parasztságunk munka­készsége, munkakedve jó. Ezt mu­tatják az áprilisi-májusi hónapokban teljesített mezőgazdasági munkák. Az eredményes gazdálkodás főként az irányító szerveken, s a szövetkezetek vezetőin fordul meg. Különösen azon, hogy mennyire tudják összehangolt­tá, magas fokon szervezetté és terv­szerűvé tenni a munkát, beleértve a szállítások szervezését, az időleges és huzamosabb időre szóló tárolás meg­oldását. Ne pusztuljon el megtermett érték szállítóeszközök, tárolóhelyek hiányában! A közös és a háztáji gazdaságok­ban a munkát ügy szervezzük, hogy a közös gazdaság sehol se kerüljön hátrányos helyzetbe, de a háztáji kis­gazdaságok is maximumát adják le­hetőségeinknek. Az árutermelés fej­lesztése érdekében a meglevő lehető­ségeink okos, célszerű kihasználása szükséges. Ennek érdeke megkí­vánja, hogy a szövetkezet és a piac kapcsolatára is jobban figyeljünk. A megtermelt áru szerződések útján el­jut a termeltető vállalatokhoz, s on­nan a belföldi, külföldi fogyasztók­hoz. A tsz-ek és a háztáji gazdaságok kötelessége, hogy a szerződéses ter­mékeken felül biztosítsanak több árut a megye városainak szabadpiacaira is. Nekünk már sok lehetőségünk van — sajnos kihasználatlanul — a tsz és a fogyasztó közvetlen kap­csolatánaK kiépítésére, de szövetkeze­teink nehézkesen kezelik a kínálkozó alkalmakat. Alig van a megyében a szövetkezetek együttműködésére épí­tett tsz-üzlet, holott az árutermelés és a fogyasztók körében közvetlen értékesítés lényeges eleme a szövet­kezeti gazdálkodásnak, s a következő évek kereskedelmi, piaci viszonyá­ban ez számottevő tényezőként lép elő. Miért nincs kezdeményezés? Mi­ért mozdulnak nehezen? Hiszen sok jó szövetkezetünk — zöldség-, sző­lő-. gyümölcs-, barom fi termesztés­ben — megörvendeztethetné kitűnő áruival közvetlenül is a városi fo­gyasztót, s a pavilonokban, elárusító­üzletekben, szabadpiaci elárusító­standokon. Nenézkes ez az alig meg­indult egészséges folyamat, sajnos gyakran közigazgatásunk lassú ügy­intézése miatt is. Elkelne több biz­tatás a tanácstól, sőt, ahol kell, a se­gítség is. A városi fogyasztó ezt igényli, a szövetkezeteknek is érde­ke — bátrabban nyúljunk e kérdés­hez. Itt a SZÖVOSZ is tud segíteni, ha energikusabban foglalkozik e fon­tos közgazdasági, kereskedelmi prob­lémával. A termelőszövetkezeteinkben dolgo­zó kommunistákra, pártszervezeteink­re hárul, hogy szószólói, pozitív cse­lekvő részesei legyenek a tervszerű­en, jól végzett mezőgazdasági mun­káknak. ök legyenek a szövetkezetek tagjai körében a becsületes, tisztes­séges munka példamutatói, élő lel­kiismeretei. Párttitkáraink és pártve­zetőségeink kezdeményezően lépjenek fel a szervezett munka érdekében, s javaslataikkal, elgondolásaikkal se­gítsék a gazdaságokat, a szövetkeze­tek vezetőit. A parasztság munkájának elisme­rése nem marad el. Hiszen ebben az évben kitüntetett termelőszövetkeze­teink eredményei nemcsak a megyében, az egész országban méltatásra ke­rültek. Ezeken az ünnepségeken min­denütt fogadalmat tettek a szövet­kezetek vezetői és tagjai: rászolgál­nak arra az elismerésre és bizalom­ra, amely őket a kormány és általa a dolgozó tömegek részéről érte. Csak örömet okozna minden becsü­letes embernek, ha idei munkánk alapján még több szövetkezetünk hívná fel magára a kormány figyel­mét. Ehhez a lehetőségek most jók, csak megfelelően tudjunk élni ve­lük. Szovjet kifli magyar állampolgároknak A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsanak Elnöksége ér­demrendekkel és érdemér­mekkel tüntetett ki magyar és román állampolgárokat, mert sebesült szovjet harco­sokat mentettek meg a Nagy Honvédő Háború idején. A Honvédő Háború Ér­demren.icnek második foko­zatával tüntették ki Krasz­nai Istvánnét, Osváth Ákost (halála után), Horváth End­rét és Egyed Bélát, a Bátor­ságért Érdeméremmel Ge­rencsér Gabriellát és Hor­váth Józsefet. A kitüntetettek a háború éveiben egy magvar front­kórházban dolgoztak. Ami­kor 1945 tavaszán a Szom­bathelv közelében levő kon­centrációs táborban halálra Ítéltek 50 szovjet hadifog­lyot, életüket kockáztatva megmentették őket. A súlyo­san sebesült szovjet kato­nákat elrejtették a fasisz­lak elől és a szovjet egysé­gek megérkezéséig ápolták és ®-ó®rkezclték őket. (MTI) Felmentések, kinevezések A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Borbándi János vezérőrna­gyot, honvédelmi miniszter­helyettest más irányú párt­megbízatására való tekintet­tel beosztásából felmentet­te. Galambos József rendőr­vezérőrnagyot, a belügymi­niszter első helyettesét ér­demei elismerése mellett. egészségi állapotára való te­kintettel, saját kérelmére beosztásából felmentette, és belügyminiszter-helyettesse kinevezte. Jakab Sándort a belügy­miniszter első helyettesévé kinevezte. Rácz Sándort belügymi­niszter-helyettessé kinevez­te. (MTI) UNESCO-iilés Budapesten A UNESCO Végrehajtó Tanácsa befejezte ülésszaká­nak első részét. A VT tagjai René Maheu vezérigazgató vezetésével vasárnap Buda­pestre utaznak, ahol hét­főn és kedden tartják befe­jező ülésüket. Ez alkalom­mal a harminctagú végre­hajtó tanácsban nem kép­viselt országok számos UNESCO-megbízottja is ha­zánkba látogat. Dr. Jóború Magda, a UNESCO Végrehajtó Taná­csának tagja az MTI párizsi tudósítójának adott nyilat­kozatában ismertette a vi­lágszervezet irányító taná­csának munkáját, majd el­mondotta. hogy a Végrehajtó Tanács ülésének befejező ré­szén, amelyre kormányunk meghívására Budapesten ke­rül sor, egy konkrét kérdés I szerepel: hogyan lehet a műemlékvédelmet és ta* turistaforgalmat egymás szolgálatába állítani. A mű­emlékek az egész emberiség közkincsei, megőrzésük közös érdek. Egyes esetekben, mint például a nubiai emlékmű­vek megmentésénél, az UNESCO kezdeményezésére nemzetközi összefogásra ke­rült sor. Ez azonban kivéte­les megoldás. A gyakorlat­ban járható út, hogy az egyes országok turistafor­galmának fejlesztésével fe­dezzék a műemlékek meg­őrzésének költségeit. Annál Ls inkább, mert a történel­mi emlékek vonzzák a bel- és külföldi turistákat. A budapesti értekezlet ala­pos előkészítés után ezt a kérdést fogja megvizsgálni. Az ülésszakot hétfőn dél­előtt U órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. A zá­ró ülésre előreláthatólag ked­den délután kerül sor — tá­jékoztattak a magyar UNES­CO bizottságnál. A tanács­kozás befejeztével a vendé­gek gazdag programot bo­nyolítanak le, ismerkednek hazánkkal, kulturális ered­ményeinkkel. Ananásztermés Szegeden Terem az ananász a Sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem újszegedi fü­vészkertjében, ami az euró­pai botanikus kertek vi­szonylatában szenzációnak számít. Hét éve nevelik az úgynevezett trópusi házban a brazíliai őshazájú ananász bokrot s az elsö termés szebb, fejlettebb mint a ná­lunk téli hónapokból ismert egzotikus import gyümölcs. Egyéb látványosságai most az arborétumnak a teljes vi­rágdíszbe öltözött rozárium — ahol a legújabb rózsafaj­ták is megtalálhatók — és a mexikói pettyes, tigrisfoltos orchideák szirombontása. Ez utóbbiakat sikerült elszapo­rítani s most. már tizennyolc függő kosárban illatoznak a tóparti fűzfákon. Naponta érkeznek az or­szág minden részéből a lá­togatók. Májusban hetven iskola diákjai jártak itt ta­nulmányi kiránduláson. Ez idő alatt csaknem négyezren, köztük szovjet, német, len­gyel és csehszlovák profesz­szorok, kertészeti szakembe­rek és természetkedvelő tu­risták fordultak meg. A sok ezer növény birodalmában jó eligazítást ad a most megjelent ismertető füzet, amely nemcsak a kert tör­ténetével ismerteti meg az érdeklődőket, hanem térkép­pel, színes illusztrációkkal kalauzolja is a vendégeket, megismerteti őket a legérde­kesebb s e®rben tanulságom látnivalókkal. Kísérlet radioaktív növényekkel Első ízben vetettek el Magyarországon olyan mag­vakat, amelyeket radioaktív besugárzással kezelt növé­nyek érleltek. A különleges kezelést, tavaly kezdték meg az agrártudományi egyetem izotóp-sugárkorljében, ahol az élő növényeket teszik ki sugárhatásnak. Az ezek­ből származó, s tavasszal el­vetett kukorica-, ien-, bab-, borsó-, paradicsom- és pap­rikamagvak nem mutattak semmiféle elváltozást de a belőlük kikelt növények egv vésze már igen: azok a bab­és borsótövek, amelyek a legnagyobb sugárdózisban részesült növények magvai­böl nőitek ki. sokkal ala­csonvabbak a többinél. Yasármnv 1966. májas 89. OÉL-MAGYARORS2Á6 3

Next

/
Thumbnails
Contents