Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

•ífi­Asszonyok találkozója BÉKÉS ES CSONGRÁD MEGYE TANÁCSI NÖDOLGOZÖINAK MEGBESZÉLÉSE SZEGEDEN A Csongrád és Békés me­gye tanácsaoparátusaiban dolgozó nők szakmai tanács­kozását tartották szombaton Szegeden, a Juhász Gyula művelődési otthonban. Nagy Máténak, a Közalkalmazot­tak Szakszervezete Csongrád megyei bi20tsága titkárának megnyitója után Lackovich Ernőné mondott vitaindító beszédet. Az előadó elmondotta, hogy a SZOT határozat ér­telméoen az Idén országszer­te megrendezik a dolgozó nők szakmai találkozóit s e célkitűzésnek a két megye rendezvénye az első állomá­sa. A tanácsi nődolgozők ta­pasztalatcserék '--apósán be­szélt a politikai, szakmai és általános műveltség fejlesz­tésében elért eredményekről, és ezzel kapcsolatban a to­vábbi lehetőségekről. A nők élet- és munkakörülményei­nek javításéra, a kereseti le­hetőségeknek a férfiakéval egy szintre emelésére s a nők határozottabb vezetői meg­bizatásara vonatkozó kérdé­sek elemzése után vitára került sor, amelyben sok hasznos javaslat hangzott el. A nőtalalkozó résztvevői délután városnézésen és mú­zeumlátogatáson vettek részt, este pedig megtekintették a Szegedi Nemzeti Színház Caesar és Kleopátra előadá­sát AMIK ELMÚLNAK... Búcsúsorok az öreg Szeged egyik emlékétől Tömörkény István 1910­ben a fentebbi címszót il­lesztette egyik kedves novel­lája elé, amiben a régi sze­gedi fogadók hangulatos életét írta le. 1922-ben meg Cserzy Mihály egy egész kö­tetre valót gyűjtött össze a szegedi vendéglőkről, foga­dókról, korcsmákról, beszál­lókról. Csongor Győző is gyűjti az idevágó emlékeket. Most érkezett el az Ideje, hogy a ma élő nemzedék is tudomásul vegye, valóban elmúlt felettük az idő és lassan-lassan csak az írások­ban és iratokban maradtak fent adataik, amelyekből Nagytiijas termékek A Budapesti Nemzetközi Vásáron kállitott nyolc ter­mék elnyerte Budapest főváros nagydíját. 78 kiállító kapta meg a Budapesti Nemzetközi Vásár diját. Nagydíjat kapott a CER— 200-as numerikus rövidesz­terga, a Villamos Automati­ka Intézet terméke, a Díok­tilftalat Extra (DOB), az Egyesült Vegyiművek ter­méke. Nagydijat ka­pott a Pamutnyomóipari Vállalat polinoz alapanyag­ból készült szövete a bébi ételkonzerv a konzervipari tröszthöz tartozó gyümölcs­és fözelékkonzervgyár készít­ménye; a Medicor Művek elektromyographja, amely az izommozgások által keletke­ző biofeszültségek megfigye­lésére és regisztrálására szolgál; a koordtnata kap­csolós Crossbar alközpont ezres tfpusa, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár ter­méke. Nagydíjjal jutalmaz­ták az Április 4. Magasépítő Ktsz exportházát és az ön­hordó tetőszerkezetű, nagy fesztávolságú alumínium csarnokot, amely az Idei BNV legnagyobb slágere volt A Medicor Művek röntgen­gépeinek, eletronikus orvosi műszereinek megtekintésére egész Európából érkeztek szakemberek a BNV-re. Pén­teken és szombaton jelentős üzletkötések történtek. A szerződések szerint a Medi­cor Művek negyvenmillió devizaforint értékű röntgen­gépet, röntgenbuszt, elekt­ronikus műszert szállít, en­nek legnagyobb részét a Szovjetunióba. Szeged hírességei A szegedi élelmiszeripa­ri üzemek termékelnek nagy sikere van a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron. A hazai közönség legalább olyan érdeklődéssel szem­léli a kiállított élelmisze­reket. mint a külföldi üz­letemberek. A izeaedl szalámigyár úi ter­méke a füzéren cseneee szalá­mi amely (Járásonként 15— M títkaarammos. Különösen elő­nyös • „kis szalámi" a kirándu­lok és a sokat utazó emberek számára Érdekessége hoev nem csután a vásárban látható hanem már az üzletekben is kaoható megtudhatjuk, hogy valami­kor részesei voltak a varos életének. A leghíresebb bormérések Miről is van szó? A Baj­csy-Zsilinszky, azaz egykori Fekete-Sas utcában egymás után bontják le a régi háza­kat és helyükre emelik az újat. Ez így rendjén is van. Ezek a régi házak valamikor hozzátartoztak a város él® téhez, mert fogadóknak át korcsmáknak adtak szállást. Már maga az utca rendelt® tése is egyik fejezete a város történetének. Összekötötte a két fő piaci helyet, a Nagy Piacot, azaz a Széchenyi te­ret a Búza-piaccal, vagyis a Dugonics térrel. A Nagy Piac azonban a mai Klauzál térre is kiterjedt.. A főforga­lom nem a Feket®Sas utcá­ban zajlott le. Éppen ezért ez az utca volt r legmegfele­lőbb a beszállok, korcsmák, vendéglök és kávéházak megtelepülésére. A két piac közötti utcában a piacra né­ző épületekben is számos híres kávéház és bormérés volt még az első háború előtti időszakban is. Legna­gyobb hírre mégis azok emelkedtek, amelyekről alább lesz szó. A vasúti palotától a Dug® nics tér felé először az Arany Pávát említjük, ez­után következik az Arany Sas. Ez a 9. sz. ház helyén volt és a házon levő már­ványtábla is emlékeztet rá'. Itt csárdaszerű ivók voltak, amint Cserzy említi, de a Páva udvarában kocsiállás is volt. Egyszerűbb árusok, batyuzók, ablakos és gyol­csos tótok beszálló helye, amelyek fénykorukat a szá­zadfordulóig élték. Azon a lelken, ahol most. egy óriás­daru emeli az elóregyártott elemeket az épülő tervező palotához, a Hétválasztóhoz címzett vendégfogadó föld­szintes épülete állott. Ipar® sok, kocsisok gyülekező és italozó helye. mindaddig amíg a fogadókból kávéházak nem lettek. A vasút kiépü­lése után ugyanis lassan-las­san átalakult az élet. A ko­csisokra már csak a városon belül van szükség, a vasút kakapcsolta a fővárosba, de még a Szepességre. a Dunán­túlra és Orsovéig is szeker® ző szegedi kocsisokat. Négy utcára szólt... Valamennyi között sz ut­cának is nevet adó Fekete­Sas vendégfogadó jutott a legnagyobb hírnévre. Epü­lete ma is megvan és a 15. számot viselt. legalább Is abban az alakjában, ahogy azt a múlt század 30-as évei­ben klasszicizáló stílusban újjáépítették. Udvarán ma is áll a kocsibeólló, — osz­lopokon tetőzet és az oszl® pok közét később fallal töl­tötték ki. a tetőzet alatt pe­dig szobákat alakítottak ki. Ez a híres vendégfogadó a XVIII. században a város tulajdona volt. amit bérb® adás útján hasznosítottak. Egy hirdetés található levél­tárunkban 1807-ből magyar és német nyelven, ebből ki­tűnik, hogy a vendégfogadó négy utcára szolgál, 1408 ölnyi területű a telek, az épületben a korcsmárosnak két szobája van, a konyha, kamra, egy nagy szoba és négy vendégszoba, 120 akko­ra való pince, 50 lóra való istálló, tágas fészer, azaz kocsiszín van a telken. Eddig még nem került elő. ki vette meg akkor a fogadót, mert eladás végett hirdették. A múlt század második felében híres fogadósok kezén volt a Feket®Sas. mint Stein­gassznernek. Tömörkény Ist­ván apjának, később Oker­nyinek, majd az idősebb Kasch Jánosnak, aki ezt a fogadót feladva emelte a ma is fennálló Hungária Szállót, amit hosszú ideig Kassnak neveztek. A nagypónzűek szállása A Sasban a nagypénzű bű­zakereskédök, hajósok, föld­birtokosok és a magasabb­rangú katonatisztek és hiva­talnokok szálltak meg. Tö­mörkény bizonyosan emlé­keiből merített, amikor leír­ta, hogy a folyóson ketrec­ben sas, a pincében rókafiak tanyáztak, az udvaron gólya és gödény sétált, a konyhá­ban sündisznót tartottak. A Fekete-Sas utcában még két kávémérés is volt. a Gólyá­hoz és az örök Világosság­hoz címzett intézmények. Paprikás és kenyeres kofák, szállítómunkások, sátoros árusok étkező, falatozó h® lyei. Kocsiállás volt a vasúti palota helyén ls, hiszen min­den kocsi nem fért el a Nagy Piacon. A Pávában gyapjú­börze alakult ki, a juhos­gazdák idejöttek termésüket eladni. Ma a Fekete-Sas három utcára néző épülete ki van ürítve. Elhagyatottan állnak a László-bazár és a többi kiskereskedés helyiségei. Ezekkel a sorokkal veszünk búcsút a régi Szeged egy da­rabjától. Oltva! Ferenc Orgonaest a Dómban Lehotka Gábor orgonamű­vész és Sziklay Erika dal­énekesnő koncertezett pénte­ken este a szegedi Dómban. Lehotka Gábor kitűnő or­gonista. Játéka rendkívül tu­datos és fegyelmezett, s az^ apró részletek megvilágítása.*, mellett a művek teljes egé-|? szét is képes törésmentesenP kivetíteni. Külön erénye művésznek, hogy músorösz-Z szeállítása igényes. Péntek esti koncertje is híven tük­rözte ezt: egy műsorba há+ rom olyan mű beiktatása^ mint a Pachelbel: d-moHí; preludium fuga és chacon-2-. ne, Bach; g-moll fantázia és fuga, illetve Reger: f-moll introductio és passacagliaf önmagában véve Is figyelemr*' méltó, arról nem is szólva; hogy a művek mindegyika nagyon imponáló előadásban hangzott el. Sziklay Erika egyik legt® hetségesebb dalénekesünk.' Teljes biztonsággal mozog minden stílusban — a kö­zönség elsősorban mint a modern művek kitűnő elő­adóját ismeri —, s nagyon kulturált éneklésével magi^. val tudja ragadni a hallga^, tókat. Műsorából elsősorban, Schubert Ave-Maria-ja és Giordano Caro mio ben' kezdetű dala emelkedett kl.' Sajnáltuk, hogy a HSndel és a Mozart ária az énekszó-;, lam és az orgonakíséret dl-^j namikaí aránytalansága, il-i" letve a művésznő előnyte«j| len elhelyezkedése következő,­tében nem érvényesülhetett tökéletesen. Fotókiállítás a múzeumban Monumentális templom®-, kat, szobrokat, ősember raj-^ zolta falakat, múlt titkait" rejtő hieroglifeket látunk,' fáraók és rabszolgák korát idézi a múzeumban rende-? zett Nubia kincsei című fon tokiállítás — és a mát A 24 tablóból álló kiállítást a svéd és magyar UNESCO bi­zottság közreműködésével a Kulturális Kapcsolatok Inté­zet rendezte. A többnyire színes felvételeket Per Olow Andersson és Ragner Ütne készítette. • A Paorlkafeldolgozú Vállalat termékeinek ugyancsak naav a sikere A vitrint ízlésessé teszi • hatalmas für.er nlrospaortka. amelv mellett ott íathatök a vállalat mas termákéi la: a kü­lönféle levesnorok e« levesoor alaran.vegnk. zeller, zöldség, sár­•aréna burgonva a hagvma­azarítmanvek. A sokféle oaorl­ka Igen ízléses dobozokban lát­hatd (Envedl Z felvétetel) flz elektronika és a gyógyítás Kétnapos tudományos szimpózium Szegeden 1968. június 1-én délután 2-től 2-an délig a Szegedi Orvostudományi Egyetem­mel karöltve a Méréstech­nikai és Automatizálási Tu­dományos Egyesület Orvosi Műszerek át Készülékek . Szakosztályának orvosi elektronikus szakcsoportja a szemklinika előadótermében, Szegeden rendezi országos szimpóziumát, melynek „A keringési rendszerek elektro­nikus vizsgálati módszerei és készülékei" a témája. A szimpóziumon a hazai szakembereken és kutatókon kívül szám® külföldi ven­dég is részt vesz. és több elő­adást tart. A szimpózium el­nökétől, dr. O b á 1 Ferenc egyetemi tanártól kértünk tájékoztatót a tudományos tanácskozásról. 0 Mivel foglalkozik a szimpózium? — A technika, elektroni­ka. kibernetika roham® fej­lődése maga után vonta, hogy a kísérletes orv®tudo­mányi kutatás és a beteg emberek vizsgálata számára bonyolult, pontosan működő elektronikus berendezéseket sikerült előállítani. Ezek a készülékeK tették lehetővé nemcsak azt, hogy a kísérle­tezők a korábbinál sokkal tóbb és pont®abb adatot nyertek a szervezet működé­seiről, hanem a betegségek kivizsgálására, a műtétek alatt és után az operált be­teg élettani adatainak figye­lemmel kísérésére ma már sok, automatikusan működő, és az adatokat felíró, az or­vosokat veszély esetén riasz­tó berendezést állítottak elő. Az élettani adatoknak ilyen alapos követése tette lehe­tővé a sebészet roham® fej­lődését, olyan műtétek vég­zését. melyek azelőtt nem voltak elképzelhetők. — A technika fejlődése nem állt meg, naponként je­lennek meg új módszerek, melyek új elveket új meg­oldásokat alkalmaznak, ami­lyeneket a nemzetközi kiál­lításokon, jelenleg a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron lehet ismételten látni. A be­tegek biztosabb, jobb egész­ségügyi ellátása, de nem cse­kély mértékben az ipari ter­melés, a bel- és külkereske­delmi érdek sem engedi meg a lemaradást. A lépéstartást uedig az bizt®ítja, hogy a kutató és gyógyító orvosok a műszerfejlesztéssel foglal­kozó mérnökökkel. fiziku­sokkal szoros kapcsolatot tar­tanak, megbeszélik a mo­dern követelményeket 3 technika lehetőségeit ezek; bizt®ítésára. a világpiacon megjelenő készülékek érté­keit és hiányosságait, a fej­lődés további útját. — A Szegeden megrend® zendő szimpóziumon ls ti­zenöt előadásban hazai éj NDK-beli orvos- és mérnök­szakemberek ismertetik a ma készülékeit, megoldásait és feladatait a diagnosztikai, a betegellenőrző és kísérleti készülékek területén. 0 Mi a jelentősége a szimpóziumnak? — A szimpózium jelentő­sége témájának font® or­v®i, kutatási, kereskedelmi és ipari időszerűsége mel­lett abban van, hogy mind­ehben a fejlődésben egyfnás­fól távoli munkahelyeken a hazai és a német mérnökök közvetlenül megbeszélhetik észleléseiket, feladataikat, és így itt aikalom nyílik, hogy mindenki a maga szakterü­letén áttekintést kapjon munkája eredményéről, a kívánalmakról, s arról, hogy mit és hogyan kell tovább lenni a betegellátás « kuta­lás fejlődése, a lemaradás megelőzése érdekében. 4 Oit_.mAGYARORSZAG Vasárnap. 1968. májra 2R

Next

/
Thumbnails
Contents