Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-18 / 116. szám

A „Móra" új fejezete Táncverseny, ifjúsági hangverseny, az egyetemi fesztivál színpadi bemutatói, Ki mit tud? selejtező — egyszóval igazi nagyüzem volt az elmúlt napokban a Móra Ferenc Művelődési Otthonban. A különböző ren­dezvények szervezői elősze­retettel keresik az egyre di­vatosabbá váló Gausz-céget, hiszen a jó színpadi lehető­ségek. kitűnő világtó beren­dezések közé mindenki szí­vesen viszi produkcióját. Pedig ez a kifejezés: me­gyünk a Mórába — nem is olyan régen még egészen másképp csengett. A iobb sorsra érdemes kulturális központ is inkább hírhedt volt. mint híres — társasá­gáról. Csak az oldalfalak maradtak meg A hajdani katolikus házat az ötven® évek végén a megroggyant fedél miatt be kellett zárni. Hogy valójá­ban ártott-e ez neki. vagy sem. nehezen dönthető el; az italbolttá vedlett büfé társa­ságában a különféle zaj® tánc® murik csak nagyon — Már a második napon tartott táncdélutánunkon észrevettem, hogy az egyik vadonatúj asztalt és tiszta térítőjét csikkekkel kiéget­ték ... Ez volt az utolsó megmozdulás ebben a mű­fajban. Azóta a renitense­ket sikerült elszigetelni, s ma már tényleg elmondha­tom: kulturális centrum lett ez a ház. Sőt annál is több: felka­pott művelődési otthon. Az elmúlt év harminchárom is­meretterj®ztő előadását pél­dátlajnul minden alkalommal átlagban 162 érdeklődő hall­gatta végig. Az összesített statisztikában létszám sze­rint a mihályteleki és Ság­vári-telepi művelődési ottho­nok következnek utána — előadásonként 77, illetve 65 fős látogatottsági átlaggal... Három parancsolat A Móra Ferenc Művelődési Otthon tulajdonképpen egyetlen nagy teremből áll. korlátozott mértékben szol- Hogyan lehet ebből művelő-' galtak a művelődni ide.iaro felsővárosiak igényeit. Mikor három esztendeje egy már­ciusi napon kicsinosítva megszépítve ismét átadták rendeletetésének: a művelő­dési ház történetében új fe­jezet kezdődött. Csak az ol­dalfalak maradtak a régiéit. Üj födémet, tágas, kiparket­dési házat csinálni? Először is: legyen jó kapcsolatod a társadalmi vezetőséggel. A Móra esetében ez kitűnő. Szor® együttműködés ala­kult ki a lakossággal és a környező iskolákkal: az Er­dészeti Technikum, a Tisza­parti. a Radnóti és Tömör­kény gimnáziumokkal. Szabó Béla igazgatóhelyettes szer­.. . , , ,, „ , vező társadalmi munkája tázott termet, bővített szín- tíZÍTlte megfizethetetlen! Má­padot kapott modern világi- sodszor: legyen jó tánczene­tóberendezéssel; kényeim® asztalokat, székeket. És egy új igazgatót, Gausz Antalt, akinek már előzőleg, tanár korában is „hobbyja" volt a népművelés. Sz utolsó megmozdulás karod — mert ez a fiatalság megnyerésének legbiztosabb záloga. Dósa Gabiék tökéle­tesen megfelelnek ennek az igénynek; sikerüket biz® nyitja, hogy bekerültek az országos tánczenekari f®zti­vál salgótarjáni döntőjébe. Végül harmadszor: ügy®en. az emberek érdeklődésének körültekintő ismeretében vá­laszd meg az előadásokat, s — Mikor újólag kinyitot- a legalkalmasabb előadókat tuk az ajtókat, a régi galerik szerezd meg hozzá, is vissza akarták tenni ide Csupán ennyi az egész, főhadiszállásukat. Különféle A többi már jön magától, incidensek zavarták a kul- Valami azonban még fel­túrált szórakozást. Nem egy tétlenül ide kívánkozik. Mi verekedésnek maaam is szen- lenne' ha 02 a kulturális \ erekedesnek magam is szen- loözpant megkapná azokat a vedő részese voltam — em- helyiségeket is, melyeket lékezik vissza a sovány, fe- eredetileg a számára építet­kete fiatalember, Gausz An- tek az udvaron? lal. Nikolényi István Fenntartás nélklii bármiről... Beszélgetés egy propagandistával Miként magyarázza, érteti nos kérdéseket a saját mun- fellengzősségnek új hajtásai­meg a szocializmus építésé- ka területünkre, társadalmi val is lehet találkozni. N®, nek kérdéseit a propagan- és szociális viszonyainkra, a szocializmus építése kér­dista úgy, hogy a tanítás a Ez a megértés egyik útja. S déseinek ismerete és megér­lakatos, a vízvezetékszerelő, egyben válasz is arra, mi- tése nem a tankönyvben le­a gépésztechnikus, a hús- ként lehet kielégíteni vagy írt szövegek gépies megta­ipari szakmunkás, a villany- legalább is érvekkel magya- nulását, hanem azt is jelen­szerelő, az adminisztrátor, rázni a különböző érdeklő- ti, hogy ezeket az emberi illetve a művezető-helyettes, désűek kérdéseit. Tehát nem rossz tulajdonságokat meg­a brigádvezető, a párt- és az egy személyben a propa- lássuk, elítéljük s ne enged­ifjúsági vezető napi munká- gandista, hanem az ő meg­jában. általán® emberi ma- fontolt módszereivel aktivi­gatartásában is realizálód- zált kis kollektíva közös lő­jék, érzékelhető legyen? Mi- gikája világ®ítja meg a ként lehet egy szeminárium- problémákat, nyi, 23 emberből álló cs® portot politikailag úgy n® . , vélni, hogy a nő és a férfi, A cel a 45 év® és a fele olyan . ., . , korú. a pártonkívüli és a ~ s a hatá* amivel a párttag egyaránt választ j;t,k®i nevelomunka mer­kapjon a változó világról ' •' benne felmerülő kérdésekre? Egyáltalán lehet-e ilyen maximális követelményeket támasztani a politikai okta­tás, illetve egy-egy propa­gandista elé? A megértés útja jük tovább terjedni. Nekünk már vannak e tekintetben pozitív tapasztalataink. A társadalmi tulajdon védelme, a közvagyonnal való ésszerű gazdálkodás, a „miénk, te­hát becsüljük meg" elvének sok gyakorlati tapasztalata azt igazolja, hogy az előre­haladás legyőzi a visszahú­zó erőket s nő a társadalmi felelősséget hordozók száma. — Nincs egységes mérték- Ez pedig már a politikai rendszer Nemrég vizsgáltuk munka hatása. Egy példa: ma a nártoktatás eredményessé ÍS és még sokáig foÖák a pártoktatas eredmeny®se- ;egetni Korom Dezsőt. aki gét az üzemben. Nem lehet derékig a jeg® vízben állva ezt mechanikusan mérlegel- brigádtársaival együtt javí­ni. En személy szerint a cél- totta az ár által használha­ban jelölöm meg a mércét: tatlanná tett szívócsöveket. Pedig ilyen munkára nem Farkas Jánossal beszélget- a Politikai felvilág®ításnak adnak utasítást tünk ezekről a gondokról, aki az idén már a hatodik az legyen a konkrét célkitű­zése, hogy az idén több em­propagandista évét fejezi be Iegye!? társadalmilag ak a szegedi szalámigyárban. tlv> mint tavaly volt. Az általa vezetett csoport — Vagyis? magja, törzse is régiekből . , , áll, ami nem véletlen. A ~ , H^B™?™1* át­hallgatok akarják úgy. hogy gokbol keh kiindulni. Van­lehetőleg kevés személyi vál- ™f munkabngádok, szocta- gandista munkája, mint tozással, az oktatási témát ksta brigádok, ezek Jdtala- ahogy általában nem könnyű „Szép feladat!" — Végül is milyen érzés a propagandistának „túllen­ni" egy oktatási éven? Nem könnyű a propa­mindig fejlődésük igényei­nek megfelelően kiválasztva, ismereteikben együtt halad­janak. így beszélgetéseik, vitáik nem formálisak, ön­célúak. hanem azok napi munkájuk, életük őszinte megnyilatkozásai. nos elismerése, de megbe- dolog a politikai felvilág®í­csülése sem egyértelmű még. tás. De szép. talán a leg­A brigádok belső életének, szebb: hiszen ez a tevékeny­a törekvések érzelmi és ér- ség a felnőtt ember neveíé­telmi indítékainak éppúgy s<inek egyik formája döntő fejlődniök kell, mint a vez® mód - eredmény téstől várt megbecsülésnek. Sk^rf^bThSt Én irányba hat. En nem úgy fogom fel. hogy most „túlleszek" rajta s végre „ezt segítőkészségnek. Vagy még Ui EzTTényeg — mondja szélesebb értelemben: a a propagandista. - Az, hogy Mataerv^ alla,™is leadtam". Az élet" zajlik a mi megszokott, szinte ben- ^^ letant^eloratása az összefüggések alakulnak sőséges körünkben bármiről, csak, ugy kepzelheto el, ha fe11ödés megállíthatatlan az úgynevezett nehéz kér- ?z b ifftótfoíwö A píwn lirtES? désekről is fenntartás nél- ^^Sttó N^on ^ láncszemet sem lehet kihagy­kul tárgy álunk. Persze, ezek „ nia, mert akkor nem állhat ra-fffl-sss "tsaa-jsss ss mus gyakorlati megvalosita- tt szpretnAk 1pnni telyek, esetleg félreértések, amelyek a hely® elvek nem mindig egyértelmű gyakor­lati megvalósításai során merülnek fel az emberek­ben. de az utcán, az ital­boltban vagy másutt elhan­gozva már káros következ­tetésekre vezethetnének. Mi a szemináriumban korrigál­juk egymást ezeknek a prob­lémáknak a tisztázása során. zés eredményessége áttéte­lesen olyan ösztönzésekben realizálható. amelyek az egyéneket közérdekű célok megvalósítására készítik fel. Jó tapasztalatok — Innen kiindulva, dig: olvasok, tanulok, megfi gyelek mindent, hogy értsem a dolgokat s amit nem értek, közben sem mulasztom el elvtársaimmal megbeszélni. Kondoros! Ján® Losonczi Pál országjáráson a Szovjetunióban Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter, aki Mack® vics szovjet mezőgazdasági miniszter meghívására egy magyar mezőgazdasági kül­döttség élén a Szovjetunióba érkezett és részt vett a m®zkvai nemzetközi mező­gazdasági gépkiállítás meg­nyitásán, ötnap® vidéki körutazásra indult. Belg® rodban, Harkovban, R®ztov­ban és Krasznodarban tanul­mányozza a szovjet mezőgaz­daság munkáját, felker® szám® kolhozt és szovhozt, megtekint mezőgazdasági gépgyárakat GYORSPOSTA Helyrehozzák a járdát Kovács Laj® Szeged, Al­só Tisza-part 10. szám alatti olvasónk szerk®ztőségünk­nek írt levelében közölte: egv esztendeje juttatta el pa­naszát a III. kerületi ta­nácsnak amiatt, hogy az Al­só Tisza-parton a vámhiva­tal sarkán a három eszten­dővel ezelőtt végzett munka során felszedték a járdát, s azt nem állították jól hely­re. Azóta esős időben ezen a részen sárban járnak az em­berek. * Gladics József, a III. ke­rületi tanács építési és köz­lekedési csoportjának veze­tője válaszul közölte: sür­gősen megvizsgáltatja K® vá® Lajos panaszát. A III. kerületi tanács kötelezi az illeték® vállalatokat arra, hogy a gyalogjárdát sürgő­sen állíttassák vissza. A szerk®ztőség megjegy­zése: Ennek a gyors ügyin­tézésnek csnk örülhetünk. Az viszont hiba. hogy Ko­vács Laj® első bejelentésé­re nem kapott választ lev® lére a kerületi tanácstól. mi­Két verskötet I ünneP'' könyvhét ms Az illyésgyulai „dőlt vi­torla" méltó jelképe mai irodalmunkat gazdagító öregkori költészeteknek. Amióta a Nyugat felfedezte Arany Ján® Öszifcétnek j® lentőségét, utolsó korszaká­nak a modern vár®i iroda­lom felé indázó virágait, egyenrangú lett a magyar irodalomban is a kései évek termése a Petőfi-féle láng­elmék rövid életének meg­sűrűsödött indulatú versei­vel. Napjainkban a század el­ső évtizedeiben indult köl­tők egész sora szólaltatja meg öregkori lírájában az elmúlás gondolatával küszkö­dő emberi hangokat és han­gulatokat. Illyés Gyula, Ap­rily Laj®, Kassák Laj® kö­tetei mellett a költészet­napi kirakatokat két, szép kiállítású kötet is díszítet­te: Várnai Zseni és Gellért Oszkár verseskönyvei. Ha átadsz egy kötetre va­lót biztosra ki mondja, / hogy el is készíti a nyom­da / még életedben? — kér­dezi a Nyugat volt szerk®z­tője az emberi múlandóság és költői maradandóság gondolatával foglalkozó ön­magától, és annyi verseskö­tet után m®t a tizenkilen­cedikben így ekhóz rá a költőnő: Megsokasodott éveimben most már okosan kéne [élnem, számolni minden pillanattal, begyűjteni minden [termésem. (Különös termés) Ami mindkét kötetben azon®, az o világban, az emberiségben való töretlen hit, szenvedélyes politizálás háború és béke, az újjáéle­dő fasizmus és népünk jö­vője fölött. Egy egész élet tanulságaként mondja ki „zuhanóban" is Gellért Osz­kár: Nyitott könyv volt egész múltam, / s mielőtt még elnémultam, / megír­tam végrendeletem: / Üj háború ne legyen. Várnai Zseni Anna Frank életével, utolsó sorainak költői tol­mácsolásával figyelmeztet és emlékeztet. Négy év termé­sét gyűjti egybe Nyugtalan madár című kötetében, a legmélyebb emberi módon reagálva a természeti és társadalmi jelenségekre, akár egy őszi szél, akár a világűrben keringő női szív is adja a verst® remtő alkalmat. A meleg asszonyi ós anyai hang át meg áthatja ezt néhol zak­latott líraiságú életrajzot különös melegséggel töltőd­ve a felnőtt gyermek meg­pillantásakor: Úgy gondolok én nagy fiamra, / mint fű­szál / a távoli napra, / mint fűszál, / amely csak érzi, '/ hogy nélküle / nem tudna élni. Gellért Oszkár verseinek is egyik alapvető élménye a gyermek, csak éppen a köl­tőnő emberi derűjének és boldogságának ellenpontja­ként: őt az elvesztett fiú Nem vulgárisan, de lénye- lyen tapasztalatok vannak a gileg vetíteni lehet az általá- szalámigyárban? — Tavaly nyáron kétnapos autóbuszkirándulásra vittük azokat az aktivistákat, aki­ket a politikai és társadalmi ténykedésük alapján ilyen jutalmazásra érdemesített a két pártszervezet vezetősége. Az lenne a jó. ha az idén már különvonatra lenne szükség a nyári kirándulá­son. Persze, nem kétszere­ződnek meg az eredmények egyik évről a másikra. Sok az önzés még közöttünk. A helyes elvet, hogy javuljanak életkörülményeink. sokan csak az egyéni érvény®ü­lésben képzelik megvalósít­hatónak. Van ebben a ten­denciában múltból maradt hajlam is. de a törtetésnek, \ a harácsolásnak, a kispolgári feletti fájdalom készteti köl­tőd meditációra, olykor ön­marcangolásra: Ösz van, s a falevél [rozsdásodik. Most ment el a fiad a [második. Rozsdásodik már az ín, s [az izom: számodra a halál már nem [iszony. öregkori költészetének így l®z szimbóluma a fa a holt birnami erdőben, amely mel­lől kipusztulnak a fiatal fák, s ő dermedten, s meg­kövülve áll még, „él még, mint eszeveszett". A kétszer® halálélmény így hatja át verseit, s et­től válik még bölcsebbé és emberibbé történelemszem­lélete, amely a Tovább az időben című ciklus leg­jobb versedben össze meri és tudja vetni a bibliai je­lenségeket mai életünk hő­si tetteivel, a bibliai víz­özön katasztrófáját a 65-ös Duna-vízözönnel, mert „1® gendák közt ez is legenda volt". Egy telj® élet össz® gező versei ezek, s egy tel­j® élet jogán hatol szí­vünkbe Várnai Zseni kiáltá­De Világ... Világ. Emberek világa! Törvény ma már. hogy Na nyílik a III. biológiai növényvédelmi kiállítás JUGOSZLÁV ÉS CSEHSZLOVÁK KUTATÓ TELEPEK IS KÜLDTEK ANYAGOT Ma délelőtt 10 órakor nyit­ják meg Szegeden a III. biológiai növónvvédelmi ki­állítást a DÁV Klauzál téri kultúrtermében. A már ha­gyományos kiállítás sokkal nagyobb szabású az eddigi­eknél, megrendezésében ti­zenkilenc intézmény — köz­tük a Móra Ferenc Múzeum, a Szegedi Tanárképző Főis­kola, az egyetemi botanikus kert. a Kiss Ferenc Erdé­szeti Technikum, a Szövet­TáBcán a szamécaf szedik az űf burgonyát az emberebb ember [csak [győzhet! Vcr®s Miklós Csongrád megye szántó­földjein mozgalmasak a má­jusi napok. Sok gazdaság­nak adtak többletmunkát a tavaszi belvizek, amelyek a megyei taná® vb mező­gazdasági osztályának felmé­rése szerint tízezer holdon tettek kárt az őszi vetések­ben. Ezek a földek már részben felszikkadtak, s ahol fogattal rá lehet menni a talajra, vetik a kipusztult kalászosok helyén a rövid­tenyészidejű kukoricát. A font® takarmánynövény ; magja egyébként az elő­irányzott százhúszezer hold nyolcvan százalékán már földben van. A májusi lan­gy® ®ők hatására a gyom­növények is élednek, ezért sok termelőszövetkezetben jelentős számban kapcsolód­tak be a családtagok is a növényápolásba. Ennek kö­szönhető, hogy a cukorrépa első sarabolását megyeszerte befejezték. A szorg® szántóföldi munka eredményeként újabb primőrök első termé­seit vette át a kereskede­lem. A makói felvásárló­telepről kedden hatvan má­zsa. korai rózsaburgonyát szállítottak Budapestre, a szatymazi tranzittelepen p® dig megkezdődött a földi­eperszezon. Műanyag tálcák­ra rakva exportálják a szomszéd® országokba a szamócát. Minden tálcán fél kiló eper van, s ebben az ízlés® csomagolásban árusítják Prágában, Berlin­ben az illat® gyümölcsöt. kezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja — vett részt. Ezenkívül érték® anyagot küldött a palirai mezőgazdasági kombinát ku­tatótélepe és a Szlovák Tu­dományos Akadémia pozs® nyi rovartani kutatóintézete. Az öt napig nyitva tartó kiállítás tudomány® elren­dezésben. rendszertani cs® port®ításban szemlélteti a dél-alföldi táj biológiai nö­vényvédelmében font® sz® repet. játszó madárvilágot, a mezők hasznos apró vadjait és a rovarpusztító emlősö­ket. Hatalmas diorámában látható a Tisza és a Maros árterének faunája Az 1666-ból származó első magyar gazdasági könyvet, Lippay Ján® munkáját, és az 1813-ban írott orvosi fü­vészkönyvet üvegvitrinben helyezték el. A legújabb er­dészeti, kertészeti és nö­vényvédelmi szakirodalmi művek pedig meg is vásá­rolhatók a kiállításon. A szakemberek és az is­kolák fiataljai számára egy­aránt tanulságos rendez­vénnyel párhuzamosan ér­dekes előadásokra kerül sor a Hazafi® Népfront Szeged városi bizottságának Vörös­marty utcai nagvtermében. Ma délelőtt 11 órakor dr. Bognár Sándor egyetemi ta­nár „A növényvédelmi eljá­rások biológiai alapjai" cím­mel és május 20-án 18 óra­kor dr. Martár. Miklós mú­zeumi osztályvezető „Bioló­giai védekezés az erdő-, kert- és mezőgazdaságban" rímmel tart elnariácf Szerda, 1966, májas 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents