Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) A Diesel és villamos vontatás aránya 12 százalékról 35 százalékra nőtt. A tehergépkocsi közlekedési válalatok gépkocsiparkja 1965. végén 39 százalékIdegenforgalom kai haladta meg az 1960-as állományt. A nagyraksúlyú kocsik és pótkocsik üzembeállítása következtében a járműpark teherbíróképessége 69 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok száma öt év alatt 30 százalékkal, befogadóképességük 56 százalékkal nőtt. Míg 1960-ban 1000 lakósra kereken 3 személygépkocsi jutott, addig ez az arány 1965-re 10-re növekedett. 4 MILLIÓ ESETBEN JÖTTEK HOZZÁNK KÜLFÖLDRŐL — MEGHÁROMSZOROZÓDOTT A KÜLFÖLDRE UTAZÁSOK SZAMA — LEGTÖBBEN CSEHSZLOVÁKIÁBÓL ÉRKEZTEK 1961—1965-ben, — különösen az utóbbi két évben kötött, az utazásokat megköny•yítő államközi megállapodások folytán — 4 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat és 3,8 millió alkalommal utaztak magyar állampolgárok külföldre. 1965-ben több mint ötször A külföldiek beutazásainak száma (ezer) 1961 337 1962 46<l 1963 585 1964 1302 1965 1319 Az elmúlt évben a külföldiek 77 százaléka szocialista országokból, 23 százaléka annyi külföldi érkezett Magyar-országra, mint 1960-ban, a külföldre utapsok száma ugyanakkor csaknem megháromszorozódott. A beutazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok utazásainak a száma az ötéves tervidőszak egyes éveiben a következő volt: A magyarok kiutazásainak száma (ezer) 373 454 570 1486 893 tőkés országokból érkezett hazánkba. A magyarországi állampolgárok 84 százaléka szocialista országokba. 16 százaléka tőkés országokba utazott. 1965-ben a beutazó külföldiek 40 százaléka Csehszlovákiából, 9 százaléka Lengyelországból, körülbelül 8—8 százaléka Ausztriából, Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból, 6 százaléka Jugoszláviából érkezett hazánkba. A kiutazó magyarok 43 százaléka Csehszlovákiába, körülbelül 10—10 százaléka Jugoszláviába és Lengyelországba, 8 százaiéira Romániába utazott rosban és több vidéki városban (Cegléden, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, Egerben, Kaposvárott, Miskolcon, Székesfehérvárott, Vácott) új autóbuszpályaudvarokat és korszerű forgalmi telepeket adtak át rendeltetésüknek. Elkészült az új debreceni vasútállomás. Villamosították a füzesabony—miskolci vasútvonalat. Felépült az Erzsébet-híd, a szolnoki Tiszahíd és Magyarországot Jugoszláviával összekötő letenyei Mura-híd. Átadták rendeltetésének az Astoria-aluljárót Budapesten és vidéken új távbeszélő főközpontokat létesítettek és többet bővítettek. A tervidőszakbain készült el a kékesi, szentesi, kabhegyi és a tokaji televíziós adóállomás. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére több új korszerű szaküzletet és ABC áruházat létesítettek. Budapesten és a Balaton partján, valamint több vidéki városban új szállodák épültek. Budapesten felépült a Római parti lidó sportszálló és a rózsadombi Ifjúsági Szálló. A Royal. az Astoria, a Park, a Szabadság szállókat jelentősen korszerűsítették és bővítették. Vidéken új szállók épülték Kecskeméten, Sopronban, Egerben, Zalaegerszegen, Salgótarjánban A Balaton partján négy nagyszálló építése fejeződött be. öt év alatt 3100 általános iskolai és 870 középiskolai osztálytermet, valamint 18 100 óvodai férőhelyet építettek. A munkásszállók befogadóképessége 36 000 férőhellyel bővült. Csaknem 6200 kórházi és gyógyintézeti betegágy, 380 új körzeti rendelő, 39 szakrendelőintézet létesült öt év alatt. Ezek közül jelentősebb a miskolci új rendelőintézet és kórház. A tervidőszak elején befejeződött a budapesti Madách színház építése. Elkészült a kaposvári, székesfehérvári, egri színházak átépítése. A lakó sság ji ived lelmei és vási árlásai Külkereskedelem Az elmúlt öt' évben mind port és 2,6 százalékos export a behozatal, mind a kivitel növekedés jutott. A tervidőszak egyes éveiben a külkereskedelmi forgalom a következőképpen növekedett: nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés: a nemzeti jövedelem 1 százalékos növekedésére — öt év alatt átlagosan — 2,1 százalékos imA külkereskedelmi forgalom ala behozatal Itulása 1960. év százalékában 1960 1961 1962 1963 1964 1965 A behozatalban a legna100 105 118 134 153 156 gyobb arányt képviselő jpari késztermékek (gépek, nyersanyag- és félkészter- i ri fogyasztási cikkek) és mékimport az átlagosnál va- ' - , , . , lamivel kisebb mértékben a mezőgazdasági termékek növekedett. Az átlagot meg- és élelmiszerek importja. A behozatal összetétele az 1965. évi bebozatal az 1960. év százalékos részesedés az Aszszázalékában gépek és gépi berendezések 157 Ipari fogyasztási rikkek 163 nyersanyagok és félkész termékek 151 élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok 182 összesen 156 A FORGALOM 70 SZÁZALÉKA SZOCIALISTA IRANYÜ — A SZOVJET IMPORT EGYHARMADA ANYAG, EGYHARMADA GÉP —EGYSZÁZALÉKOS NEMZETI JÖVEDELEMRE 2,6 SZÁZALÉKOS EXPORTNÖVEKEDÉS A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, 30 százalékát a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal bonyolítottuk le. Az egész külktreskedelmi forgalmunk 66 százalékát tette ki a KGSThez tartozó országok forgalma. A Szovjetunió részesedése az összes forgalomból 35 százalék vplt. A szocialista, valamint a fejlődő országokba 65 százalékban (a Szovjetunióba 78 százalékban) ipari késztermékeket és 35 százalékban (a Szovjetunióba 22 százalékban) nyersanyagokat, félkésztermékeket, mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket exportáltunk. A Szovjetunióból származó import mintegy kétharmadát anyagok és körülbelül egyharmadát termelési rendeltetésű gépek és gépi berendezések tették ki kivitel 100 118 126 138 155 173 haladó mértékben nőtt az szes behozatalból az 1961—1965. években 29 5 57 » 100 A kivitelen belül a vi- Az átlagot meghaladó mérszonylag nagyobb súllyal tékben nőtt a mezőgazdasúszereplő gépexport az áüa- f* JT£ gosnal kevésbé növekedett, gyasztási cikkek kivitele. A kivitel összetétele százalékos részesedés az öszszes kivitelből az 1961—1965. években az 1965. évi kivitel az 1960. évi százalékában Képek és Képi berendezések 149 Ipart fogyasztási cikkek 207 nyersanyagok és félkésztermékek 175 élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok 185 összesen 173 35 21 93 21 100 A fejlett tőkés országokba irányuló kivitelben 22 százalék volt az ipari késztermékek és 78 százaléka a nyersanyagok, félkésztermékek mezőgazdasági termékek és élelmiszerek aránya. Az ezen országokból származó import 60 százaléka volt anyag, 19 százaléka gép és 21 százaléka élelmiszer és fogyasztási iparcikk) A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme — amely az átlagkeresetek, a fogyasztói árak; a foglalkoztatottság és a pénzbeni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a tervben előirányzott 16—17 százalékot meghaladó mértékben több mint 18 százalékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak egy főre Jutó személyes reáljövedelmeinek alakulása 1960 év — 100 1960 100,0 1961 100,3 1962 103,2 1963 111,6 1964 118,2 1965 118,4 A munkások és alkalmazottak reáljövedelmét meghatározó tényezők közül az egy keresőre jutó reálbérek — amelyek alakulása az átlagkeresetek és fogyasztói árak együttes változását fejezik ki — öt év alatt kb. 9 százalékkal növekedtek. E növekedés kisebb volt annál, amivel az ötéves terv készítése során számoltak. A munkások és alkalmazottak egy keresőre Jutő reálbérének alakulása 1960. év - 100 1960 100,0 1961 100.2 1962 101,7 1963 106,2 1964 109,0 1965 109.0 A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság különböző ágaiban együttvéve kb. 400 000 fővel, mintegy 13 százalékkal nőtt. AZ EGY FÖRE JUTÓ REÁLJÖVEDELEM 18 SZÁZALÉKKAL NŐTT — Í00 EZERREL TÖBB MUNKÁS ÉS ALKALMAZOTT — NÖVEKEDETT A BELKERESKEDELMI FORGALOM A reálbérek és a foglalkoztatottság növekedését jóval meghaladó ütemben nőttek a társadalmi juttatások és 1965-ben kb. Egyharmaddal haladták meg az 1960. évi szintet. A lakosság összes jövedelmének csaknem egynegyedrészét teszik ki a társadalmi juttatások. A társadalmi juttatások közül nyugdíj címén 1965ben 7,7 milliárd forintot folyósítottak, kereken 3 milliárd forinttal többet, mint 1960-ban. 1965 végén 1,1 millió nyugdíjas volt, kb. 300 000-rel több, mint öt évvel azelőtt. 1965-ben csaknem 600 000 család részesült családi pétlókban, csaknem másfél millió gyermek után. A kifizetett családi pótlék meghaladta a másfél milliárd forintot. Az egész lakosság fogyasztása öt év alatt a tervezett 22—23 százalék helyett 21 százalékkal nőtt. Az összfogyasztáson belül nőtt a vásárlások aránya, a saját termelésből való fogyasztás terhére. öt év alatt a belkereskedelmi forgalom 30 százalékkal emelkedett. Az élelmi szereladás 36 százalékkal nőtt, a lakosság élelmiszerfogyasztása ugyanezen idő alatt azonban csak kb. 12 százalékkal emelkedett. Egyes élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása és kereskedelmi értékesítése (előzetes számítások alapján) az 1965. évi kiskereskedelmi kenyér, liszt és tésztafélék (cereáliák) hús- és húsfélék tej és termékek va] tojás burgonya gyümölcs, zöldség cukor kakaó, csokoládé fogyasztás eladás az 1960. év százalékában 100 130 110 120 95 150 115 130 115 160 90 95 95 100 •„ 110 130 180 180 A kiskereskedelem iparcikk eladása öt év alatt kb. 23 százalékkal nőtt. Ezen belül az ún. tartós fogyasztási cikkek forgalma csaknem a másfélszeresére emelkedett. Öt év alatt együttvéve pl. 742 000 televíziót, 201 000 hűtőszekrényt, 48 000 szeSzolgáltatások, lakáshelyzet Beruházások 18 MILLIÁRDDAL TÖBB AZ ELŐIRÁNYZOTTNÁL — SZAMOS ÜZEM KEZDTE MEG MŰKÖDÉSÉT — NAGYARÁNYÚ MEZŐGAZDASÁGI GÉPESÍTÉS — ÜJ LÉTESÍTMÉNYEK A második ötéves tervidőszakban a népgazdaság szocialista szektorában beruházásokra összesen mintegy 206 milliárd forintot fordtottak, 18 milliárd forinttal többet, mint amennyit az ötéves lerv előirányzott. A beruházások a tervidőszak folyamán évenként a következőképpen alakultak: A beruházások alakulása (1961. Január l-l Összehasonlítható árakon) milliárd forint 1961 33 1862 38 1963 44 1964 46 1965 45 1961—1965 együtt 206 Felújtásolcra öt év alatt kereken 64 milliárd forintot használtak fel. A beruházások és felújítások együttes értékének körülbelül fele az elhasznált állóeszközök értékét pótolta. öt év alatt a beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesztését és körülbelül egynegyede a kommunális ellátás és a lakáshelyzet javítását célozta. A beruházásokon belül csökkent az építési munkák hányada és emelkedett a gépbeszerzésekre fordított öszszegek aránya. Az ipar fejlesztésére a tervIdőszak folyamán többek között üzembe helyezték az oroszlányi 200 mw-os hőerőművet, Százhalombattán az ország legnagyobb villamoserőművének első három gépegységét, a Borsodi Vegyikombinát pvc-üzemét. a Tiszomenti Vegyiművek szuperfoszfát- és kénsavgyárát. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyikombinát nitrogénműtrágya-gvára is. Üzembe helyezték a Dunai Vasmű hideghengerművét, befejezték az ózdi és a salgótarjáni kohászati üzemek rekonstrukcióját. Kétharmadával növelte az ország cementtermelő kapacitását az új Dunai Cement- ós Mészmű, Orosházán felépült az új üveggyár, Alsózsolcán épületelemgyár létesült. 1965. év végén megkezdte próbaüzemelését az Óbudai Házgyár. A gépipar fejlesztésére elsősorban vidéken létesítettek új gyáregységeket. Kecskeméten, Szombathelyen, Esztergomban, Sátoraljaújhelyen stb. A könnyűiparban üzembe he'yezett legjelentősebb új beruházás a Dunai Szalmacellulózgyár volt. A könnyűipari vállalatok is több vidéki telepet létesítettek (pl. Bácsalmáson. Celldömölkön, Körmenden stb.). Az élelmiszeripar fejlesztésére Nyíregyházán, valamint Békéscsabán új konzervgyár épült. Békéscsabán hűtőházat is létesítettek. Gyöngyösön, Tatabányán, Rákospalotán tejüzemeket építettek. Elkészült a budapesti sertésvágóhíd hűtőháza. A mezőgazdasági beruházások legnagyobb részét gépesítésre fordították. Az új gépek jelentős hányadát a termelőszövetkezetek kapták. A tervidőszakban beszerzett 38 100 traktorból 24 ezret, a 6600 gabonakombájnból 550-et. a 11 950 traktoros-vetőgépből 9060-at. a 28 000 traktorekéből 15 000-et. míg a 8000 silókombájnból 5100-at a termelőszövetkezetek állítottak munkába. Több százezer nagyüzemi állatférőhelyet létesítettek, ezek egy része a régi kisüzemi férőhelyeket pótolta. A közlekedés fejlesztésére, a lakosság kereskedelmi és kommunális ellátásának megjavítására öt év alatt számos úi létesítmény készült el és több meglevő jelentősen bővült. A tervidőszak folyamán megkezdődött úthálózatunk korszerűsítésének programja: elkészült az E—5ös nemzetközi útvonal budapest—tatabányai szakasza és a balatoni műút budapesti bevezető szakasza. A főváA lakosság által Igénybevett szolgáltatások értéke 1965. évben kb. 30 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Az összes szolgáltatás csaknem fele ingyenes volt, növekedésük a tervidőszakban ugyancsak kb. 30 százalékot tett ki. A tervidőszak folyamán az egészségügyi, valamint az oktatási, kulturális szolgáltatások értéke egyaránt kb. 30 százalékkal nőtt. A pénzfizetés ellenében igénybevett szolgáltatások közül a fűtés, világítás, víz-, gázszolgáltatás együttesen öt év alatt mintegy 80 százalékkal nőtt. 1965-ben a háztartások villamosenergiafogyasztása 80 százalékkal, a gázfogyasztása 50 százalékkal volt nagyobb, mint 1900ban. A tartós fogyasztási cikkek javíttatására fordított kiadás több mint egynegyedével nőtt, a ruházati cikkek készíttetésére és javítására fordított összeg csökkent. mélyautót adtak el. A tervidőszak folyamán a lakosság összes pénzjövedelmeinek kb. 3 százalékát (15 milliárd forintot) takarékbetétek formájában tartalékolta. A takarékbetétállomány 1965. végén meghaladta a 20 milliárd forintot. 15 MILLIÁRD ÁLLAMI LAKÁSÉPÍTÉSRE — A 283 EZER ŰJ LAKÁSNAK TÖBB MINT FELE FÜRDŐSZOBÁS Üj lakások tisztán áMami erőből történő létesítésére és a lakásépítkezések állami támogatására öt év alatt öszszesen kb. 15 milliárd forintot fordítottunk. Ezen kívül 4 milliárd volt a meglevő állami lakások tatarozására fordított összeg. A tervidőszak folyamán 282 000 lakás épült. Az épített lakások több mint 70 százaléka két, vagy több szobás volt és több mint fele fürdőszobává! rendelkezett. Népesség, népmozgaiom, egészségügy, kiiüBra 1,5 SZÁZALÉKKAL NŐTT A LAKOSSÁG SZAMA VOS — MINOEN HARMADIK CSALÁDBAN TV 4650 ŰJ OR1965. év végén az ország lakossága 10 160 000 fő volt. 154 000 fővel (1,5 százalékkal) több, mint 1960. év végén. Az elmúlt öt év alatt 668 000 gyermek született és 514 OOO-en haltak meg. Az élveszületésí arány, mely a korábbi években is alacsony volt, a második ötéves tervidőszak első két évében tovább csökkent, majd viszonylag alacsony szinten megállapodott: 1963. óta eltelt három év mindegyikében 1000 lakosra 13,1 élveszliletés iutott. 1961—1965 években 4650 orvos kapott diplomát. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az 1960. évi 15,7-röl 1965-ben 19,2-re nőtt. A kórházi ágyak száma öt év alatt 9,3 százalékkal gyarapodott és 1965. év végén csaknem elérte a 78 000-et. A társadalombiztosításba bevontak aránya őt évj alatt 85 százalékról 97 százalékra nőtt. Az 1965—1966. tanévben kb. 2,2 millióan járnak iskolába. Az általános iskolákban 1,5 millióan, a középiskolákban több mint 407 OOOen, a felsőfokú oktatási intézményekben 94 000-en tanulnak. A középiskolai tanulók száma 69 százalékkal volt több. mint az 1960— 1961. tanévben. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak száma (főleg a felsőfokú technikumok és szakiskolák létesítése folytán) megkétszereződött. Az utolsó öt tanév alatt az általános iskolai osztálytermek száma 5,2 százalékkal, a középiskolai . osztálytermeké 26,4 százalékkal gyarapodott Az 1965—1966. tanévben az általános iskolákban 8,5 százalékkal, a középiskolákban 37 százalékkal több pedagógus tanított, mint 1960—1961ben. 1965-ben 45 millió példányban adtak ki könyveket. A kiadott könyvek példányszáma 29 százalékkal volt több. min,. 1960-ban. A mo. zi- és a színházlátogatók száma öt év alatt csökkent. A televízió-előfizetők száma a tervidőszak folyamán nagymértékben növekedett: míg 1960-ban átlagosan minden 27-ik, addig 1965, végén minden 3-ik családra jutott egy televíziós vevőkészülék. Budapest, 1966. április 10. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Ptí Rfl 2 D&L-MAGTARORSZÁQ Vasárnap. 1966. április Ut