Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

Brezsnyev elvtárs fogadta a magyar pártküldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szombaton fogadta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, az SZKP XXIII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség vezetőjét, valamint a küldöttség tagjait: Biszku Bélát és Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság titkárait, és Szipka Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, hazánk moszkvai nagykövetét. A megbeszélésen jelen voltak: Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, és Jurij Andropov, az SZKP KB titkára. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt találkozón megvitatták a két testvérpártot érdeklő kérdéseket. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] MAGYAR ($ Jtyftatt 1 A L 1 S 1 A MLMKASPÁR1 LAPjA 56. évfolyam, 85. szám SZEGE® / —II rAra: 80 fillér Vasárnap. 1966. április 10. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése o gazdasági és társadalmi helyzet alakulásáról 1961-1965. években — a második ötéves terv időszakában Az 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában tovább növekedtek a termelőerők, a termelés szervezetében egyre inkább előtérbe jutottak a koncentráltabb nagyüzemek: az iparban és az építőiparban ez a koncentráció iparszervezési intézkedések révén jött létre, a mezőgazdaságban pedig a tervidőszak kezdetére befejeződött szocialista átalakulás alapozta meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A gazdasági fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk is. 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában a népgazdaság fejlődését, a lakosság életkörülményeinek változását a következő főbb adatok jellemzik: se 1960—1965 között 44 szá- sére emelkedett. A konzerv- ipar 30 százalékkal, a barotnzalékkal, az élelmiszeripari ipar 90 százalékkal, a tej- fifeldolgozó ipar 2,3-szereséJ termékek exportja kétszere- ipar 29 százalékkal, a hús- re növelte termelését. Építőipar KÖZEL 300 EZER FŐ DOLGOZIK — KORSZERŰBB TERMELÉS — 38 SZÁZALÉKRA NŐTT A VASBETON-SZERKEZETEK FELHASZNÁLÁSA — 4 MILLIÁRD FORINT BFRUHÁZASRA Nemzeti jövedelem 25 SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉS — eoi MILLIÁRD FOGYASZTÁSRA — NÖVEKEDTEK A TARTALÉKOK I A nemzeti jövedelem 1985-ben — az ötéves tervben előirányzott 36 százalékos növekedéssel szemben — kb. 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-han. Az évenkénti növekedés a tervidőszak végén lassúbb lett. A nemzeti jövedelem alakulása az 1960. év azázalékában 1960 KM) 1961 1962 1963 1964 1965 106 111 118 123 125 Az ötéves tervidőszakban — az összesen 813 milliárd forintot kitevő nemzeti jövedelemből — fogyasztásra összesen 601 milliárd forintot, az áll óa lapok és a folyamatban levő beruházások állományának növelésére 154 milliárd forintot, e célokra együttesen 92,9 százalékot (755 milliárd forintot) fordítottunk. A nemzeti jövedelem 7,8 százalékának megfelelő érték a készleteket és a tartalékokat növelte. A fogyasztásra, az álláalapok bővítésére, továbbá a készletek és tartalékok növelésére fordított összeg öt év alatt együttesen kb. 0,7 százalékkal több volt, mint az ötévi nemzeti jövedelem, ezt behozatali többlettel kellett fedezni. A TERMELÉS 47 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT — 86 MILLIÁRDOS BERUHÁZÁS — 200 EZER FŐVEL TÖBBEN AZ IPARBAN — 27 SZÁZALÉKOS TERMELÉKENYSÉGNÖVEKEDÉS A szocialista ipar termelése öt év alatt lényegében e tervnek megfelelő mértékben, kb. 47 százalékkal emelkedett, ezen belül az állami ipar termelése 47 százalékkal, a szövetkezeti ipar termelése mintegy másfélszeresére növekedett. A tervidőszak folyamén a szocialista ipar termelése a következőképpen alakult: Az ipari termelés alakulása az 1960, év százalékában 1960 100 1961 111 1962 120 1963 129 1964 v 140 1965 147 Ipari beruházások céljaira az elmúlt öt esztendőben 86 milliárd forintot, az összes beruházások 42 százalékát fordították. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1965ben másfél millió volt, 200 000 fővel. 15 százalékkal több mint 1960-ban. 1960-1965 között az ipari munka termelékenysége 27 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésének — a tercen előirányzott 70 száza,ifk helyett — 64 százaléka sít rmázott a termelékenység emelkedéséből és 36 százaléka a foglalkoztatottakszámának növekedéséből. Ot év alatt az ipar — az élelmiszeripar termékeit nem számítva — hazai végső felhasználásra (fogyasztási és beruházási célokra együttesen) kb. 245 milliárd forint, exportra mintegy 200 milliárd forint értékű iparcikket adott át. Ugyanezen idő alatt az ipari eredetű anyagok és termékek készlete — részben a növekvő termelés és forgalom szükségleteiből adódóan, részben azonban ezt meghaladó mértékben — kb. 36 nrüiárd forinttal nőtt. A tervidőszak folyamán a ki'űzött céloknak megfelelően változott az ipari termeló szerkezete: az átlagosnál gv^rs^bban nőtt a vegyipar term®!é=e (91 százalékkal), és a T®-úparé (59 százalékkal). a vegyipar aránya az ipari termelésben 8 százalékról 10 százalékra, a gépiparé 26 százalékról 28 százalékra növekedett. A népgazdaság összes energia szükséglete 1960. es 1965. között mintegy 30 százalékkal nőtt. A megnövekedett szükséglet kb. 75 százalékát fedezték hazai termelésből és mintegy negyedrészét importból. A fűtőanyagok termelése öt év alatt kb. 23 százalékkal, a fűtőanyagimport kb. másfélszeresére emelkedett. A második ötéves terv időszakában — bár legfőbb energiaforrásunk még mindig a szén — nőtt a kőolaj és főként a földgáz felhasználás aránya. A tervidőszak folyamán ugyanis megkezdődött a feltárt gázmezők programszerű hasznosítása. A villamosenergiaipar kapacitását öt év alatt 600 megawattal, 38 százalékkal bővítették. 1965-ben 11 milliárd kwó villamosenergiát termeltek, másfélszer annyi t, mint öt évvel azelőtt. A tervidőszak folyamán bekapcsolódtunk a KGST országok egyesített villamosenergiarendszerébe, ennek foytán fokozódott a villamosenergia import: 1965-ben a felhasznált összes villamosenergia 10 százaléka importból származott. Az 1965-ben importált villamosenergia mintegy háromnegyedét a Szovjetunióból hoztuk be. A kohászat termelése 1965ben 31 százalékkal volt több. mint 1960-ban. ezen belül a vaskohászat 30 százalékkal, az alumíniumkohászat 46 százalékkal, a színesfémkohászat 27 százalékkal növelte termelését. 1965-ben az összes hengereltáru termelés 35 százalékát exportálták és az összes hengereltáru szükséglet 18 százalékát importból fedezték. A gépipar termelése öt év alatt összesen 59 százalékkal emelkedett. 1965-ben a gépipar termékelnek exportja — beleértve a gépipar által gyártott fogyasztási cikkeket ls — másfélszer annyi volt, mint 1960-ban. A híradás- és vácuumtechnikai termékekből 2,3szer, műszeripari termékekből 1.9-szer annyit termeltek 1965-ben, mint 1960-ban. öt év alatt a gépek és gépi berendezések gyártása 42 százalékkal. a közlekedési eszközöké 54 szazalékkal, a villamosipari gépeké és készülékeké 61 százalékkal, a fémtömegcikkeké 49 százalékkal nőtt. öt év alatt összesen 781 000 mosógépet, 202 000 centrifugát, 64 000 padlókefélögépet, 244 000 porszívót, 238 000 hűtőszekrényt gyártottak. A rádiótermelés a tervidőszakban csak kismértékben emelkedett, televízióból 1965-ben csaknem kétszer annyit termeltek, mint 1960-ban. 1961-1965. években 17 000 db különféle szerszámgépet, 21 000 teherautót és autóbuszt, 523 Diesel-mozdonyt, 377 000 rádiót és 392 ezer televíziót adtunk el külföldre. A vegyipar termelése és a vegyipari termékek exportja öt év alatt megkétszereződött. A vegyipari ágak közül a gyógyszeripar termelése háromszorosára, a műtrágyatermelés két és félszeresére emelkedett. 1965-ben a műtrágyafelhasználás kb. kétharmadát fedeztük hazai termelésből. 1965-ben a műanyagok termelése két és félszerese volt az 1960. évinek, a hazai szükségletnek azonban még mindig csak kisebbik részét fedezte. A könnyűipar legtöbb ágazata termelésének növekedése a második ötéves terv időszakában az ipari átlagnál mérsékeltebb volt. A textilipar termelése 35 százalékkal, a textilruházati iparé 26 százalékkal, a cipőiparé 28 százalékkal volt több 1965ben, mint öt évvel korábban. A bútloripar öt év alatt 75 százalékkal emelte termelését. Jelentősen nőtt a korszerű, keresett bútorok választéka és aránya, javult a hazai bútorellátás, emellett nagymértékben nőtt a bútorexport is. Évente átlagosan a ruházati termékek (szövetek, konfekcióáruk. cipők) termelésének kb. egynegyedét exportálták. öt év alatt 600 millió négyzetméter pamutszövetet. 38 millió négyzetméter gyapjúszövetet. 36 millió pár cipőt. 13 millió női ruhát, kosztümöt és kabátot exportáltak. Az élelmiszeripar termelé1965-ben a szocialista építőipar termelése kb. 35 százalékkal volt több, mint 1960-ban. Ezen belül öt év alatt az állami építőipar kb. 32 százalékkal, a szövetkezeti építőipar kb. 85 százalékkal növelte termelését. Az építőanyag-ipar termelése öt év alatt 37 százalékkal nőtt. 1965-ben az állami és szövetkezeti építőiparban és az építőipari tervezőintézetekben 295 000 fő dolgozott, 11 százalékkal több, minit a tervidőszak elején. Az építőipari termelés növekedésének nagyobb résziét tehát Mezőgazdaság A mezőgazdaság teljes termelésének értéke az elmúlt öt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, minit a tervidőszakot megelőző öt évben. 1965-ben a mezőgazdasági termelés 8 százalékkal volt több, miint 1960-ban. A mezőgazdaság teljes termelése a tervidőszak egyes éveiben a következőképpen alakult: A mezőgazdasági teljes termelés alakulása: 1960. év egyenlő 100 1960 100 1961 101 1962 102 1963 108 1964 113 1965 108 öt év alatt mezőgazdasági beruházásokra összesem 40 milliárd forintot, az öszszes beruházások 19,4 százalékát fordítottunk. A mezőgazdasági beruházásokra öt év alatt fordított összeg kétszerese volt annak, mánt amennyit e célra a megelőző öt évben fordítottunk. 1961—1965. években a mezőgazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyát használt fel, mint a megelőző öt évben. 1961—1965. években mintegy 800 009 kat. holdon — kétszer akkora területen mint az előző öt évben — végeztek talajjavítást. Az öntözött terület a tervidőszak folyamán csaknem elérte a félmillió kat. holdat az 1960. évinek mintegy háromszorosát. 1961 —1965. években összesen 101 000 kat. hold gyümölcsöst és 82 000 kat. hold szőlőt telepítettek. 1965. év végén a mezőgazdaságban több. mint 64 000 traktor volt, másféla termelékenység növekedése fedezte, öt év alatt az egy építőipari foglalkoztatottra jutó termelés csaknem 21 százalékkal emelkedett Az építőipar termelése korszerűbbé vált: 1960-ban az elóregvártott vasbetonszerkezebek felhasználásának aránya 25 százalék, 1965-ben pedig 38 százaléik volt. Az állami lakásépítkezéseknél a korszerű (nagyelemekből álló) falszerkezetek aránya öt év alatt jelentős mértékben növekedett, 1965-ben az összes falszerkezeteknek mintegy felét tette ki. öt év alatt építőipari beruházásokra körülbelül 4 milliárd forintot, az összes beruházások 2 százalékát fordították. 1965-ben az állami építőipari vállalatok rendelkezésére álló gépek teljesítőképessége körülbelül 61 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A földmunkák gépesítési foka 49 százalékról körülbelül 75 százalékra, a vakolásé 8 százalékról körülbelül 24 százalékra, a meszelésé és festésé 10 százalékról körülbelül 30 százalékra, a parkettagyalulásé 35 százalékról körülbelül 80 százalékra emelkedett. 10 SZÁZALÉKKAL TÖBB TERMELÉSI ÉRTÉK — A TERMELÉSNÖVEKEDÉS 8 SZÁZALÉKOS — MEGKÉTSZEREZŐDÖTT A BERUHÁZÁS — TÖBB TERMÉK EXPORTRA szer annyi, mint öt évvel korábban. ' A mezőgazdasági keresők száma a tervidőszak alatt 14 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság termékkibocsátása továbbra is nagyobb mértékben nőtt, mint a mezőgazdaság teljes termelése: 1965-ben a mezőgazdaság 27 százalékkal több terméket adott át hazai felhasználásra és exportra, mint 1960-ban. Ez egyrészt abból a folyamatból adódott, hogy a mezőgazdasági keresők számának csökkenése folytán a saját termelésből származó fogyasztás is csökken, másrészt pedig abból, hogy rendszerlesen növekszik az ipari feldolgozásra átadott, rie a mezőgazdaság által egyébként visszavásárolt termékek aránya, öt év átlagában a mezőgazdaság termékkibocsátásából körülbelül 83 százalék jutott ipari feldolgozásra és közvetlenül a kereskedelmi hálózatba. A mezőgazdasági termékek mintegy 15 százaléka változatlan formában került kivtelre. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari feldolgozáson átment termékek exportja együttesen 1965-ben 78 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A második ötéves terv időszakában a növénytermelés 8 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal volt több, mint 1956—1960 években. A főbb növények termésátlaga a második ötéves terv időszakában általában magasabb volt, mint a megelőző öt évben. búza árpa kukorica burgonya cukorrépa A termésátlag alakulása 1956—1960 9.6 10,3 13.3 60.2 122.0 q *at. hold 1961—1965 10.7 10,6 15.0 43.5 141,8 Kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évében — részben a vetésterület, részben a hozamok növekedése révén — az ellátás hazai termelésből fedezhető volt. 1965-ben a tavaszi állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarhaállomány 1 964 000 darab, a sertésállomány 6 963 000 darab, a juhállomány 3 400 000 darab volt. öt év átlagában a sertés- és baromfiállomány mintegy 11—14 százalékkal, a juhállomány 47 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben A szarvasmarhaállomány kismértékben, a lóállomány csaknem felére csökkent. 1961—1965. években a hústermelés (élősúlyra átszámítva) és a tojástermelés mintegy 20—20 százalékkal. a gyapjútermelés körülbelül 33 százalékkal volt több, mint 1956—1960. években. A tejtermelés nem változott. Közlekedés TÖBB MINT EGYMILLIÁRD TONNA ÁRUSZÁLLÍTÁS — 22 SZÁZALÉKKAL NŐTT A BELFÖLDI FORGALOM — A GÖZVONTATAS 65 SZÁZALÉKRA CSÖKKENT — 1000 LAKOSRA 10 SZEMÉLYGÉPKOCSI JUT Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 millió tonna árut, tehergépkocsin 500 millió tonna árut szállítottak. 1965-ben a vasút áruszállítása 19 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A szállítási teljesítmények (árutonnakilométer alapján) öt év alatt a vasútnál 30 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoknál 89 százalékkal nőttek. A vasút szállítási teljesítményét az átlagosnál jobban növelték a külkereskedelemmel kapcsolatos és a tranzf, szállítások. A belföldi forgalom öt év alatt 22 százalékkal nőtt. 1961—1965-ben vasúton 1 976 millió, távolsági autóbuszokon 1 624 millió fő utazott. 1965-ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasainak száma 58 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A városi közlekedésben a villamosok utasainak száma 1960—1965 között lényegében nem változott, az autóbuszon utazók száma ugyanezen időszakban 234 millióval, 45 százalékkal nőtt. A közlekedési beruházások összege öt év alatt 25 milliárd forint vol, az összes beruházások 12 százaléka. A gőzvontatás aránya az 1960. évi 88 százalékkal szemben 1965. végén 65 százalékkal, a személygépkocsik befogadóképessége 13 százalékkal nőtt. (Folytatás a 2. oldalon.)